Népszabadság, 1996. szeptember (54. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-02 / 204. szám

/^VO1^\ r-—~ 97 ^ A fc:y | ^ • / A 24 ^ 1/ ' zo Melléklet: Építőipar | NEPSZABADSAG 1996. szeptember 2., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 54. évfolyam, 204. szám, első kiadás Az iraki hadsereg a kurdokat támadja Fokozott készültségben a térségben állomásozó amerikai erők Az iraki erők tüzérségi támadást kezdtek tegnap Szuleimánija, az utolsó nagyváros ellen, amely még a Bagdaddal szemben ál­ló Kurdisztáni Hazafias Szövetség kezén van. Az iraki hadsereg és a Kurdisztáni Demokrata Párt egyesült erői által előző nap elfoglalt Irbil városával ellentétben Szuleimánija azon a repülési tilalmi öveze­­ten kívül fekszik, amelyet a nyugati szövet­ségesek az öbölháború után kényszerítet­tek Irakra, az ottani kurdok védelmében. A Reuter felvételén kurd kisfiú ül Szaddám Huszein iraki vezető szétlőtt portréja előtt. Clinton amerikai elnök bejelentette, hogy az észak-iraki helyzetre való tekintettel fo­kozott készültséget rendelt el a térségben állomásozó amerikai erőknél. A francia vé­delmi minisztérium tájékoztatása szerint a térségben szolgálatot teljesítő, 130 főből és öt Mirage vadászgépből álló francia kontin­genst is készültségbe helyezték. Küldetésük végeztével az irakiakat rövidesen kivonják az ország északi részéből - közölte egy hiva­talos bagdadi szóvivő. A vidékiek borúlátóbbak Ki mekkorára becsüli az energiaár-emelést? A Szonda Ipsos 1996 augusztu­sában a Televízió A Hét című műsora és a Népszabadság megbízásából telefonos közvé­lemény-kutatást végzett a ma­gyarországi felnőtt városi né­pesség körében arról, hogy a villamos áram díjának milyen mértékű emelésére számítanak az emberek, illetve arról, hogy a gazdaság szempontjából az energiaárak növelését vagy be­fagyasztását tartják-e kedve­zőtlenebbnek. Az adatfelvétel 500 fő meg­kérdezésével, standard kérdő­ívek segítségével készült Buda­pesten és 43 vidéki városban. A minta összetétele arányosan képviseli a városi lakosság tár­sadalmi, gazdasági, demográfi­ai összetételét. A városokban élők összessé­gében 31 százalékos villanyár­emelést várnak a jövő év elejére. A budapestiekhez képest a vi­déki városlakók némileg ború­látóbbak, ők ugyanis 34 száza­lékos növekedésre számítanak, szemben a fővárosiak körében regisztrált 26 százalékkal. Az emberek körülbelül egynegyede (27 százaléka) 20-30 százalék közötti áremelkedéssel számol, s további 21 százalékot képvi­selnek azok, akik szerint a nö­vekedés mértéke ennél kisebb lesz, valahol 10 és 20 százalék között mozog majd. (A vidé­kiek... folytatás az 5. oldalon) ÖN SZERINT HÁNY SZÁZALÉKKAL EMELIK MAJD AZ ÁRAM ÁRAT? (százalékos megoszlás) Iliescu Budapesten vagy Bukarestben írna alá Parlamenti vitanapot tart holnap az Országgyűlés a ro­mán-magyar alapszerződésről. A rendkívüli ülés összehívását 89 ellenzéki és független képviselő kezdeményezte. A testülethez el­juttatott határozati javaslatukban felhívták a kormányt, hogy a szerződést csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásának birto­kában írja alá. Közben Iliescu román elnök - Kovács László külügyminiszter­től eltérően - úgy nyilatkozott, hogy Bécs helyett jobb lenne Bu­dapesten vagy Bukarestben aláírni az alapszerződést. A politikus kijelentette: a román fél azzal számol, hogy a dokumentumot még szeptember 15. előtt aláírják. Az RMDSZ legfőbb döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptember 6-ára rend­kívüli ülést hívott össze. Az egyetlen napirendi pont a román-ma­gyar alapszerződés lesz. (Részletek a 3. oldalon, a magyar-román alapszerződés tervezetének teljes szövege a 6. oldalon) Tölgyessy független lett Szerinte az SZDSZ hatástalan és arctalan Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke és frakcióvezetője az országos tanács szombati ülésén bejelentette: kilép a pártból és annak parlamenti frakciójából s a függetlenek közé ül át. Pető Iván pártelnököt nem érte váratlanul a döntés, mert mint mondta, Tölgyessy régóta függetlenítette magát az Szabad Demokraták Szövetségétől. A párt országos tanácsa támogatja a magyar-román alapszerződés parlamenti elfogadását, ugyan­akkor Pető elfogadhatatlannak tartja, hogy az MSZP és az MSZOSZ új adótábla kidolgozásával állt elő. MUNKATÁRSUNKTÓL A nyári szünet utáni első ülését tartotta szombaton az SZDSZ országos tanácsa. Napirend előtt Tölgyessy Péter kért szót és bejelentette: hosszas vívódás után úgy döntött, kilép a párt­ból és parlamenti frakciójából. A bejelentését néma csend kö­vette, majd Pető Iván rövid re­agálás után kézfogással búcsú­zott a távozó politikustól. A testület többségi szavazással támogatta a magyar-román alapszerződés parlamenti elfo­gadását. Pető elmondta, a szer­ződéssel kapcsolatban nagyon sok észrevétel hangzott el az OT-ülésen. Az SZDSZ tudatá­ban van a dokumentum hiá­nyosságainak, de szerintük a szerződés aláírása segítheti az erdélyi magyarság helyzetének javítását. (Tölgyessy... folyta­tás a 4. oldalon) Az árszabályozás nem a szegényeket támogatja - állítja a Nemzetközi Valutaalap képviselője Az energiaár-emelés elhalasztása azokat segíti, akik úszómeden­cét és nem egy 40 négyzetméteres lakást fűtenek - vélekedett Mark Allen, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi kép­viselője. A gazdasági szakértő szerint az áremelések nyomán ke­letkező társadalmi feszültségek kezelése elsősorban politikai és nem gazdasági kérdés.­­ Vihart kavart, hogy a magyar kormány elhalasztotta az energiaár­emelést. A külföldi befektetők aggo­dalommal figyelik a fejleményeket, sokan viszont arról beszélnek: vajon meddig lehet súlyos társadalmi fe­szültségek nélkül növelni az árakat, miközben a bérek legjobb esetben stagnálnak? - Természetesen vannak, lesznek társadalmi feszültségek. Magyarországra ez fokozottan érvényes, hiszen itt jelentős volt a reálbérek értékvesztése. De nem hiszem, hogy a legjobb megoldás az árak kontrollálása, hiszen végül is piacgazdaságot építünk. Megfelelő szociális vé­dőhálóval kiküszöbölhetők az áremelések negatív hatásai. Az árszabályozás soha nem a leg­szegényebbeket támogatja: az energiaárak kiigazításának el­halasztása a nagy energiafo­gyasztókat hozza kedvezőbb helyzetbe, például azokat, akik úszómedencéjüket és nem a 40 négyzetméteres lakásukat fűtik. A társadalmi egyenlőtlenségek kezelése elsősorban politikai kérdés, hiszen minden ország csak annyiból gazdálkodhat, amennyit megtermel. Az viszont a döntéshozók felelőssége, hogy ezt hogyan osztják el. - A június végén hazánkban járt IMF-delegáció jelentése most került a Valutaalap igazgatótanácsa elé. Mi áll ebben a jelentésben? - A jelentés az éves gazda­ságpolitikai konzultáció ered­ményeit, valamint a készenléti hitel felülvizsgálatával kapcso­latos megállapításokat tartal­mazza. A magyar gazdaság át­alakulásának, fejlődésének megítélése összességében igen pozitív, ugyanakkor vannak te­rületek, amelyek aggodalomra adnak okot: ilyen a társada­lombiztosítás jelentős hiánya. Előrejelzéseink azt mutatják ugyan, hogy a központi költ­ségvetés vártnál jobb eredmé­nyei és a társadalombiztosítás hiánya kiegyenlítik egymást, mégis fontosnak tartjuk, hogy a kormány minél hamarabb tűz­ze napirendre és megnyugtató­an rendezze a társadalombizto­sítás gazdálkodását. Kevésbé aggasztó az inflációnak a várt­nál lassabb csökkenése. A lé­nyeg számunkra az egyértel­műen csökkenő tendencia, ami várhatóan jövőre is folytatódik. Igaz, a kormány lehetne ambí­­ciózusabb is, hiszen a jövő évre előrejelzett 17-18 százalékos inflációnál véleményünk sze­rint jobb eredmények is elérhe­tők. (Az export... folytatás az 5. oldalon) Az „ezeregyedik” tanévnyitó Az országos tanévnyitó ünnep­séget az ezeréves magyar iskola bölcsőjénél, a Pannonhalmi Bencés Főapátságban tartották tegnap. A főkönyvtárban egybe­gyűlt résztvevőket Várszegi Asztrik főapát köszöntötte. Az új tanévet Magyar Bálint nyi­totta meg, aki szerint az új kö­zoktatási törvény stabilabbá te­szi a közoktatási intézmények finanszírozási rendszerét. Fenn­marad az állami és az önkor­mányzati támogatási rendszer, de a törvény kiszámíthatóvá te­szi az állami támogatás mérté­két és meghatározza az oktatási alapellátás leglényegesebb mu­tatóit. Többmilliárdos alap szol­gálja az átalakítás költségeit, az oktatás minőségének javítását. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium azt szeretné, hogy az 1997-98-as tanév végéig az összes középiskola, az évezred végére pedig minden magyaror­szági iskola bekapcsolódjék a világméretű információs háló­zatba, az Internetbe. Jelenleg azonban sok kisiskolában még a számítógép is luxus. (A tanesz­közellátásról az 5. oldalon) VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE

Next