Népszabadság, 1996. szeptember (54. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-02 / 204. szám
/^VO1^\ r-—~ 97 ^ A fc:y | ^ • / A 24 ^ 1/ ' zo Melléklet: Építőipar | NEPSZABADSAG 1996. szeptember 2., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 54. évfolyam, 204. szám, első kiadás Az iraki hadsereg a kurdokat támadja Fokozott készültségben a térségben állomásozó amerikai erők Az iraki erők tüzérségi támadást kezdtek tegnap Szuleimánija, az utolsó nagyváros ellen, amely még a Bagdaddal szemben álló Kurdisztáni Hazafias Szövetség kezén van. Az iraki hadsereg és a Kurdisztáni Demokrata Párt egyesült erői által előző nap elfoglalt Irbil városával ellentétben Szuleimánija azon a repülési tilalmi övezeten kívül fekszik, amelyet a nyugati szövetségesek az öbölháború után kényszerítettek Irakra, az ottani kurdok védelmében. A Reuter felvételén kurd kisfiú ül Szaddám Huszein iraki vezető szétlőtt portréja előtt. Clinton amerikai elnök bejelentette, hogy az észak-iraki helyzetre való tekintettel fokozott készültséget rendelt el a térségben állomásozó amerikai erőknél. A francia védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a térségben szolgálatot teljesítő, 130 főből és öt Mirage vadászgépből álló francia kontingenst is készültségbe helyezték. Küldetésük végeztével az irakiakat rövidesen kivonják az ország északi részéből - közölte egy hivatalos bagdadi szóvivő. A vidékiek borúlátóbbak Ki mekkorára becsüli az energiaár-emelést? A Szonda Ipsos 1996 augusztusában a Televízió A Hét című műsora és a Népszabadság megbízásából telefonos közvélemény-kutatást végzett a magyarországi felnőtt városi népesség körében arról, hogy a villamos áram díjának milyen mértékű emelésére számítanak az emberek, illetve arról, hogy a gazdaság szempontjából az energiaárak növelését vagy befagyasztását tartják-e kedvezőtlenebbnek. Az adatfelvétel 500 fő megkérdezésével, standard kérdőívek segítségével készült Budapesten és 43 vidéki városban. A minta összetétele arányosan képviseli a városi lakosság társadalmi, gazdasági, demográfiai összetételét. A városokban élők összességében 31 százalékos villanyáremelést várnak a jövő év elejére. A budapestiekhez képest a vidéki városlakók némileg borúlátóbbak, ők ugyanis 34 százalékos növekedésre számítanak, szemben a fővárosiak körében regisztrált 26 százalékkal. Az emberek körülbelül egynegyede (27 százaléka) 20-30 százalék közötti áremelkedéssel számol, s további 21 százalékot képviselnek azok, akik szerint a növekedés mértéke ennél kisebb lesz, valahol 10 és 20 százalék között mozog majd. (A vidékiek... folytatás az 5. oldalon) ÖN SZERINT HÁNY SZÁZALÉKKAL EMELIK MAJD AZ ÁRAM ÁRAT? (százalékos megoszlás) Iliescu Budapesten vagy Bukarestben írna alá Parlamenti vitanapot tart holnap az Országgyűlés a román-magyar alapszerződésről. A rendkívüli ülés összehívását 89 ellenzéki és független képviselő kezdeményezte. A testülethez eljuttatott határozati javaslatukban felhívták a kormányt, hogy a szerződést csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásának birtokában írja alá. Közben Iliescu román elnök - Kovács László külügyminisztertől eltérően - úgy nyilatkozott, hogy Bécs helyett jobb lenne Budapesten vagy Bukarestben aláírni az alapszerződést. A politikus kijelentette: a román fél azzal számol, hogy a dokumentumot még szeptember 15. előtt aláírják. Az RMDSZ legfőbb döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa szeptember 6-ára rendkívüli ülést hívott össze. Az egyetlen napirendi pont a román-magyar alapszerződés lesz. (Részletek a 3. oldalon, a magyar-román alapszerződés tervezetének teljes szövege a 6. oldalon) Tölgyessy független lett Szerinte az SZDSZ hatástalan és arctalan Tölgyessy Péter, az SZDSZ egykori elnöke és frakcióvezetője az országos tanács szombati ülésén bejelentette: kilép a pártból és annak parlamenti frakciójából s a függetlenek közé ül át. Pető Iván pártelnököt nem érte váratlanul a döntés, mert mint mondta, Tölgyessy régóta függetlenítette magát az Szabad Demokraták Szövetségétől. A párt országos tanácsa támogatja a magyar-román alapszerződés parlamenti elfogadását, ugyanakkor Pető elfogadhatatlannak tartja, hogy az MSZP és az MSZOSZ új adótábla kidolgozásával állt elő. MUNKATÁRSUNKTÓL A nyári szünet utáni első ülését tartotta szombaton az SZDSZ országos tanácsa. Napirend előtt Tölgyessy Péter kért szót és bejelentette: hosszas vívódás után úgy döntött, kilép a pártból és parlamenti frakciójából. A bejelentését néma csend követte, majd Pető Iván rövid reagálás után kézfogással búcsúzott a távozó politikustól. A testület többségi szavazással támogatta a magyar-román alapszerződés parlamenti elfogadását. Pető elmondta, a szerződéssel kapcsolatban nagyon sok észrevétel hangzott el az OT-ülésen. Az SZDSZ tudatában van a dokumentum hiányosságainak, de szerintük a szerződés aláírása segítheti az erdélyi magyarság helyzetének javítását. (Tölgyessy... folytatás a 4. oldalon) Az árszabályozás nem a szegényeket támogatja - állítja a Nemzetközi Valutaalap képviselője Az energiaár-emelés elhalasztása azokat segíti, akik úszómedencét és nem egy 40 négyzetméteres lakást fűtenek - vélekedett Mark Allen, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviselője. A gazdasági szakértő szerint az áremelések nyomán keletkező társadalmi feszültségek kezelése elsősorban politikai és nem gazdasági kérdés. Vihart kavart, hogy a magyar kormány elhalasztotta az energiaáremelést. A külföldi befektetők aggodalommal figyelik a fejleményeket, sokan viszont arról beszélnek: vajon meddig lehet súlyos társadalmi feszültségek nélkül növelni az árakat, miközben a bérek legjobb esetben stagnálnak? - Természetesen vannak, lesznek társadalmi feszültségek. Magyarországra ez fokozottan érvényes, hiszen itt jelentős volt a reálbérek értékvesztése. De nem hiszem, hogy a legjobb megoldás az árak kontrollálása, hiszen végül is piacgazdaságot építünk. Megfelelő szociális védőhálóval kiküszöbölhetők az áremelések negatív hatásai. Az árszabályozás soha nem a legszegényebbeket támogatja: az energiaárak kiigazításának elhalasztása a nagy energiafogyasztókat hozza kedvezőbb helyzetbe, például azokat, akik úszómedencéjüket és nem a 40 négyzetméteres lakásukat fűtik. A társadalmi egyenlőtlenségek kezelése elsősorban politikai kérdés, hiszen minden ország csak annyiból gazdálkodhat, amennyit megtermel. Az viszont a döntéshozók felelőssége, hogy ezt hogyan osztják el. - A június végén hazánkban járt IMF-delegáció jelentése most került a Valutaalap igazgatótanácsa elé. Mi áll ebben a jelentésben? - A jelentés az éves gazdaságpolitikai konzultáció eredményeit, valamint a készenléti hitel felülvizsgálatával kapcsolatos megállapításokat tartalmazza. A magyar gazdaság átalakulásának, fejlődésének megítélése összességében igen pozitív, ugyanakkor vannak területek, amelyek aggodalomra adnak okot: ilyen a társadalombiztosítás jelentős hiánya. Előrejelzéseink azt mutatják ugyan, hogy a központi költségvetés vártnál jobb eredményei és a társadalombiztosítás hiánya kiegyenlítik egymást, mégis fontosnak tartjuk, hogy a kormány minél hamarabb tűzze napirendre és megnyugtatóan rendezze a társadalombiztosítás gazdálkodását. Kevésbé aggasztó az inflációnak a vártnál lassabb csökkenése. A lényeg számunkra az egyértelműen csökkenő tendencia, ami várhatóan jövőre is folytatódik. Igaz, a kormány lehetne ambíciózusabb is, hiszen a jövő évre előrejelzett 17-18 százalékos inflációnál véleményünk szerint jobb eredmények is elérhetők. (Az export... folytatás az 5. oldalon) Az „ezeregyedik” tanévnyitó Az országos tanévnyitó ünnepséget az ezeréves magyar iskola bölcsőjénél, a Pannonhalmi Bencés Főapátságban tartották tegnap. A főkönyvtárban egybegyűlt résztvevőket Várszegi Asztrik főapát köszöntötte. Az új tanévet Magyar Bálint nyitotta meg, aki szerint az új közoktatási törvény stabilabbá teszi a közoktatási intézmények finanszírozási rendszerét. Fennmarad az állami és az önkormányzati támogatási rendszer, de a törvény kiszámíthatóvá teszi az állami támogatás mértékét és meghatározza az oktatási alapellátás leglényegesebb mutatóit. Többmilliárdos alap szolgálja az átalakítás költségeit, az oktatás minőségének javítását. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium azt szeretné, hogy az 1997-98-as tanév végéig az összes középiskola, az évezred végére pedig minden magyarországi iskola bekapcsolódjék a világméretű információs hálózatba, az Internetbe. Jelenleg azonban sok kisiskolában még a számítógép is luxus. (A taneszközellátásról az 5. oldalon) VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE