Népszabadság, 1996. szeptember (54. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

1996. szeptember 19., csütörtök HAZAI KÖRKÉP Rohamosan terjed a korrupció A fontos munkakörökben szükség lehet vagyonnyilatkozatra Az idén fél év alatt 682 büntető­­eljárást rendeltek el korrupciós cselekmények gyanúja miatt, tavaly 676-ot. A Gazdaságvé­delmi Koordinációs Bizottság keddi ülésén elfogadott állás­­foglalásában a testület rámuta­tott, hogy a szervezett gazdasá­gi bűnözésben érdekelt csopor­tok arra is kísérleteket tesznek, hogy „saját embereiket bejut­tassák az államapparátusba”. A Gazdaságvédelmi Koordi­nációs Bizottság keddi ülésén az országos főhatóságok és a minisztériumok a területükön tapasztalható korrupciós jelen­ségekről és azok visszaszo­rításának lehetőségeiről tár­gyaltak. A tanácskozásról szer­dán sajtótájékoztatón számolt be Bencze József, a Miniszter­­elnöki Hivatal helyettes állam­titkára. Elmondta, a rendszer­­változást követő években 500- 800 büntetőeljárás indult kor­rupciós cse­lekmények miatt. Az idén az első fél évben már 682. A testü­let ezért azt javasolja, hogy a kor­mány erősítse meg és ren­delje valamennyi főhatóságnál az első számú vezető közvetlen alárendeltségébe a belső ellen­őrző szervezetet. A hatóságok tegyék átláthatóvá döntési gya­korlatukat, csökkentsék a mél­tányosságból nyújtható kedvez­mények számát, a döntési rend­szerbe a beavatkozás lehetősé­gét. A bizottság sürgette a kép­viselői összeférhetetlenségi és a lobbytörvény mielőbbi elfoga­dását, valamint a hivatali appa­rátus számára tisztes megélhe­tést biztosító jövedelemviszo­nyok megteremtését. A testület javasolta, hogy a fontos munka­körökben legyen alkalmazási feltétel a vagyonnyilatkozat. A testület döntött arról, hogy a jövőben valamennyi bizottsá­gi ülésen ismertetik a tárcák és főhatóságok egymással, hogy a szakterületükön milyen új jog­sértő módszerek bukkantak fel. Bencze József érthetetlennek mondta, hogy miért csak 1998. január elsején kívánja a szak­tárca hatályba léptetni a jöve­déki adóról szóló törvényt. Ez a jogszabály az olajhamisítások­hoz használt adalékanyagok forgalmazásának ellenőrzését is megszigorítaná. Bencze szerint az olajhamisítók az elmúlt években több tízmilliárd forint kárt okoztak az államnak, indo­kolt tehát, hogy a visszaéléseket elősegítő joghézagok mielőbb megszűnjenek. F. Gy. A. Megszűnik a pincehelyi kórház Elsősorban azokban a megyék­ben született már megállapodás a kórházi ágyak törvényben meghatározott csökkentéséről, amelyekben kevés ágyat kell le­építeni vagy még növelni is szükséges az ellátásra alkalmas helyek számát, így Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Győr-Moson- Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas és Zala megyében van már konszenzus. A tárgyalásoktól függetlenül megszüntetik a pincehelyi kór­házat - tudtuk meg tegnap Pan­­kucsi Mártától, a népjóléti tárca szóvivőjétől. Az intézmény tu­lajdonosai nem is vehettek részt a megyei egyeztetésen, a tiszti­­orvosi szolgálat szerint a pince­helyi kórház ugyanis nem felel meg a kórház kritériumainak - mondta. Arra a kérdésünkre, igaz-e, hogy minden megye az­zal a záradékkal fogadta el a le­építést, hogy csak akkor hajtja végre a törvényt, ha az a fővá­rosra nézve is kötelező, a szóvivő nem tudott válaszolni. Beszá­molt viszont arról, hogy október elsejétől rendszerszerűen műkö­dik a házi szakápolás. Az egészségbiztosító 600 mil­lió forintot különített el az új, kórházi vagy ápolási otthoni el­látást kiváltó szolgáltatási for­ma finanszírozására. A házi szakápolást orvosi javaslatra le­het majd igénybe venni. Egy al­kalommal legfeljebb három óra időtartamra jár a házi ápolás. Vizitenként 1000 forintba kerül, a beteg számára azonban térí­tésmentes akkor, ha olyan szol­gálat látja el, amelyikkel szerző­dött a biztosító. Köbli Anikó Tegnap délután fórumot tartottak a bezárásra ítélt pincehelyi kórházban az ÁNTSZ, az orvoskamara és a szakszervezet részvételével. Váradi József orvos igazgató érdeklődé­sünkre úgy fogalmazott: a kórház szülészetét nem sokkal a tisztiorvosi szolgálat döntése előtt, szeptember 10-én záratták be, hogy az intézmény meg se felelhessen a rendeletben elő­írt szakmai minimumfeltételeknek. Jelenleg csupán belgyógyászat és se­bészet van a kórházban, ennek elle­nére szerda éjjel például életmentő beavatkozás volt egy kismamánál. A tisztiorvosi szolgálat szerint a kórház a személyi feltételek hiánya miatt életveszélyes, és esélyét sem látják annak, hogy Pincehelyen - egy idő múlva - kellő számú szakember várhassa a betegeket. A tervek sze­rint a tiltakozások ellenére december 31-ig bezárják a jelenleg 12 orvost foglalkoztató intézményt, bár emiatt Tolna megye északi részén egyetlen kórházi ágy sem szolgálja majd a be­tegeket. A jövő héten a kórház képvi­selői arról kívánnak tárgyalni a nép­jóléti tárcával, hogy az intézményből alakíthassanak legalább ápolókór­házat. K. A. I RÖVIDEN Bejegyzetten tanácsok A területfejlesztési tanácsok működésképtelenek lennének, ha a megyei önkormányzatok nem segítenék őket - mondta tudósítónk­nak dr. Balogh László, a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi, Kecskeméten tartott ülése után. Hozzá­tette: e segítség nélkül - különböző jogi tisztázatlanságok miatt - a munkájukat sem tudták volna elkezdeni a tanácsok. A bíróságok ugyanis nem jegyzik be őket, ennek hiányában pedig a működési költségeiket sem lehet átutalni. Ezeket az összeget eddig a megyei önkormányzatok előlegezték meg. A szövetség ülésén elhangzott: visszatartó hatása van annak, hogy a területi fejlesztéseket a kincs­tár utólag finanszírozza. (Tudósítónktól) A Az ÁPV Rt. a jövő héten dönt az Ikarusról? A Népszabadság értesülése szerint az ÁPV Rt. előrehaladt tárgya­lásokat folytat az Ikarus jövőjéről a cég társtulajdonosával, az orosz Atex céggel. Az Ikarusszal tegnapi ülésén foglalkozott az ÁPV Rt. igazgatósága is, de nem született döntés. Az Atexszel folyó tárgyalások lényege, hogy az ÁPV Rt. szeretné megszerezni az egyedüli irányítás jogát, erre jó esélyei vannak. Ha a megállapodás létrejön, akkor kezdődhetne az a konszolidációs folyamat, ame­lyikben az Ikarus nagy hitelezői megegyezésre juthatnának. A rész­leteket még az IKM és a PM szakértőivel egyeztetik, és ezután - elő­reláthatólag már a jövő héten - az ÁPV Rt. igazgatósága újra napi­rendjére tűzi az Ikarus ügyét. Lapunk értesülése szerint az ÁPV Rt. nem hoz gyors döntést a Kőolajkutató Rt. ügyében. A társaság pénzügyi helyzete stabil, jók a megrendelései és semmi nem sürge­ti a gyors privatizációt - vélekednek. (P.A. G.) A biztosító várja a kormány tervezetét A nyugdíjbiztosítási önkormányzat még nem kapta meg a népjólé­ti és a pénzügyi tárca javaslatát a jövő évi nyugdíjemelés mértéké­re - reagált Szeremi Lászlóné, az önkormányzat alelnöke tegnapi hírünkre, amelyik szerint 1997-ben várhatóan több mint 19 száza­lékkal emelik a nyugdíjakat. A tervezetet először meg kell tárgyal­nia az önkormányzat elnökségének, majd a közgyűlésnek és ennek alapján alakítják ki álláspontjukat. Mint emlékezetes, egy kor­mányrendelet született arra, hogy a nyugdíjak rendszeres évi eme­lésénél kombinált indexet célszerű alkalmazni, amelyik az előző évi nettókeresetek és az árak változását érvényesíti. A nyugdíjbiz­tosító eddigi számításai szerint jövőre hasonló érték jön ki a nyug­díjemelésre, akár az idei nettókereset-növekedést, akár az infláció­val kombinált indexet veszik a alapul. (Munkatársunktól) A SZEF pontosít A kormány ÉT-képviselője rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszer­vezetének főtitkára - a tegnapi lapunkban megjelent informá­ció szerint - kétségbe vonta a kabinet szavahihetőségét a kö­zalkalmazottakat érintő bérin­tézkedések finanszírozhatósá­gával kapcsolatban. Szabó End­re, a SZÉF elnöke kérdésünkre elmondta: a SZÉF ügyvivő tes­tülete keddi ülésén foglalkozott a közalkalmazotti bérintézke­dések költségvetési garanciáival is. Ennek kapcsán valóban me­rültek fel kételyek és kérdések, hogy lesz-e a pénzügyi fedezet a közalkalmazotti bérintézkedé­sekhez. A testület nem kérdőjelezte meg a kormány szavahihetősé­gét, és az sem vetődött fel, hogy kérdéseinket a sajtó útján te­gyük fel a kormánynak - mond­ta Szabó Endre. Kun J. Erzsébet MÁV-bérfejlesztés 18 százalékkal kívánja emelni a vasutasok jövő évi átlagbérét a MÁV Rt. - értesült lapunk. Ez­zel a vasutasok átlagbére 1997- ben meghaladná az 54 ezer fo­rintot. A vasút a tervek szerint jövőre is fenntartja a végkielé­gítések, a munkaviszony-meg­szüntetések jelenlegi gyakorla­tát. A szociális jellegű kifizeté­sek bővítésére nem lát reális le­hetőséget a társaság. Szabó Tivadar, a MÁV Rt. személyügyi igazgatója sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta értesüléseinket. Mint mondta: a MÁV-nak egyelőre nincs elfogadott 1997-es üzleti terve, a vasút jövő évi gazdál­kodásának feltételeiről, így a munkavállalók bérfejlesztésé­nek lehetséges mértékéről a tár­saság igazgatóságának kell döntenie. K. Sz. A. NÉPSZABADSÁG 5 Nem lesz jó az 1996-os évjáratú bor Kényszerű szüret az esőrothadás miatt Az elmúlt hetek esőzése miatt a szokásosnál két-három héttel korábban kezdődött a szüret. Az esőzés kiváltotta rothadás miat­ti kár máris tetemes, a szakértők szerint a korábban 600 ezer ton­násra becsült termés 10-15 szá­zalékáról le kell mondani. Ur­­bán András, a Hegyközségi Nemzeti Tanács főtitkára sze­rint ha marad a szokatlanul hű­vös és csapadékos idő és a gaz­dák nem elég gyorsan szüretel­nek, akkor a termésnek csaknem fele veszendőbe mehet. MUNKATÁRSAINKTÓL A szüret kezdésekor még nem volt probléma, az FM hivatalos termésbecslése szerint a tava­lyinál 30 százalékkal is több szőlőre számítottak a gazdák, ez 3,5-3,8 millió hektoliter bort jelent. Az átvételi árakra sem lehet panaszkodni, fajtától és borvidéktől függően egy kiló szőlőért 26-40 forintot ígértek a kereskedők, a pincészetek. Sü­megi Józseftől, az illetékes ter­méktanács vezetőjétől tudjuk, hogy a szőlő szempontjából szeptember elejéig az időjárás is kedvezett, egyenletes volt a csa­padék eloszlása. Ez a helyzet azonban az elmúlt napokban megváltozott. A szőlőtermés növény-egészségügyi szem­pontból jó állapotú, de az eső­rothadás ellen a fürtök védtele­nek, a nedvesség miatt a bogyók megrepednek és gyorsan pusz­tulnak. A Mátra vidékén - tudtuk meg Simon Attila hatvani gazdajegy­zőtől - már a múlt héten hozzá­kezdtek a kármentő szürethez. Aki teheti, már napok óta a sző­lőben dolgozik, és megpróbál minél több, még egészséges für­töt leszedni. Urbán András, a Hegyközségi Nemzeti Tanács fő­titkára szerint ez a helyzet jel­lemző az egész országra, minde­nütt menteni kell a termést. Egyedül Tokajhegyalja számít kivételnek, ahol a nedvesség ha­tására kialakuló nemespenész segíti az aszúsodást. Csipkó Sándor, az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesüle­tének elnöke elmondta, hogy Kecel, Soltvadkert és Kiskőrös térségében a szüretelő munká­sok napszáma emelkedik, már meghaladja az 1500 forint plusz teljes ellátást. Veszprém megyében, a csopa­ki, a badacsonyi, a szentgyörgy­­hegyi és a balatonfelvidéki bo­rok hazájában is úgy tartják: rossz évjáratú bor lesz a ’96-os. Mint Radovics Tibor, a Földmű­velésügyi Minisztérium Veszp­rém megyei hivatalvezetője tu­dósítónknak elmondta: a szőlő­vel mennyiségi gondok nem lesznek, minőségiek azonban annál inkább. A késői tavasz el­lenére szépen fejlődött a szőlő, és augusztusban úgy tűnt, jó év­járat lesz az idei, hiszen a hónap végére még a rizling is érni kez­dett. Szeptemberben azonban változott a helyzet: a csapadé­kos, hűvös időjárás miatt a szőlő rothadni kezdett. A legnagyobb gond, hogy a megye szőlőtermé­sének java részét adó rizling szüretét a rothadás miatt már szeptember elején meg kellett kezdeni, pedig ez csak október­ben lenne esedékes. Az egri borvidéken szeptem­ber első felében esett az eső. Egy ízben 120, majd 80 milliméter csapadék hullott. Az egri hegy­bíró, Dula Bence arra biztatja a szőlősgazdákat, hogy ne siesse­nek a szürettel, várjanak, amíg megfelelő lesz a bogyók cukor­­tartalma. Egerszalókon azonban a helyi hegyközségnek hozzá kellett járulnia a középkorai faj­ták leszüreteléséhez, mivel az esős idő miatt a szemek rothadni kezdtek. Tolna megyében, Szekszárd környékén a korai fajtákat már mindenütt leszedték. A vasta­gabb héjú kékszőlőkben nem okozott nagyobb károkat az idő­járás. Gyöngyösön már szüretelnek Kánhalmi János felvétele Zátonyra futhat az egyetemi integráció Még meg sem kezdte működé­sét a a Budapesti Egyetemi Szövetség (BESZ), az egyik „szövetkező”, a Budapesti Köz­gazdaság-tudományi Egyetem máris a kilépését fontolgatja. Az egyik legnagyobb egyetem távozása jelentősen csökkente­né a maradék pénzszerzési esé­lyeit. A fővárosi felsőoktatási in­tézményeket az új felsőoktatási törvényben felvázolt működési és finanszírozási modell terelte az integráció felé. 1998 végétől ugyanis csak integrált, több karú intézmények működhet­nek Magyarországon. A „há­zasság” anyagi szempontból is létkérdés, az európai pénzekből kistafírozott FEFA (Felzárkó­zás az Európai Felsőoktatáshoz Alap) csaknem 13 milliárd fo­rintjából csak integrált intéz­mények kaphatnak. Az 1992-ben a műszaki, a közgazdasági, az állatorvos-tu­­dományi és a kertészeti egye­tem összefogásával megalakí­tott BESZ-szakértők szerint komoly eséllyel pályázhatott volna, ezért tűnik különösnek, hogy a Közgáz az előpályázat beadási határideje (szeptember 30.) előtt a napokban fontolóra vette a kilépést. Az egyetem ok­tatói - Mészáros Tamás rektor szerint - fele-fele arányban tá­mogatják, illetve utasítják el az integrációt, a hallgatók viszont nem nagyon szorgalmazzák az egyesülést. Az egyetemi tanács - melyben a diákok adják a sza­vazatok harmadát - hétfőn hoz döntést a kérdésben. A FEFA összesen öt integrá­ciót támogat majd. Az első kör­ben 1,5 milliárd forintot oszta­nak szét, a BSZE ebből 300 milliót kaphatna. B. M.-H. M. A lovakat nemcsak 150 napig kell etetni Egy hobbiló egynapi tartása két üveg sör és egy pakli cigaretta árából megoldható. Lovat 150 ezer forintért is lehet venni, de akad olyan import állat is, amelyikért 8-10 milliót fizetett a gaz­dája. Átalakulóban van a magyar lótenyésztés, az összes háziállat közül csak a lovak száma gyarapodott az utóbbi hat évben. Ló­tenyésztő szakemberek szerint jó az esély arra, hogy öt-tíz év múlva valóban „lovas nemzet” legyen a magyar. A ’80-as években, a mélypon­ton, csupán 70 ezer magyaror­szági lovat regisztráltak a sta­tisztikák. Ez a szám napjainkra 80 ezer fölé emelkedett. Az utób­bi években egyre nagyobb divat lovat tartani, pontosabban „tu­lajdonolni”, szaporodott ugyan­is az úgynevezett hobbilovak száma. Egyre több az idegenfor­galmi célból tartott hátasállat is, és az állománybővülésben a me­zőgazdasági kistermelés térhó­dítása is szerepet játszott. Egy saját kedvtelésre, az ott­honi istállóban tartott hobbiló egynapi ellátása két üveg sör és egy csomag cigaretta árából már megoldható - állítja Pataki Ba­lázs, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) osz­tályvezető-helyettese. Igaz, a ló nemcsak zabot és vizet igényel, az otthon tartott ló gondozása naponta legalább egy-két óra munka is. Sokan ezért a hobbi­lovakat béristállókban tartják, és csak a hétvégeken látogatnak kedvencükhöz. Az ilyen szolgál­tatásért átlagosan havi 15-25 ezer forintot kell fizetni. A becslések szerint a nyolc­vanezer magyar lóból tízezer le­het a sportlovak száma. Ebből csaknem háromezret jelentettek be versenyzésre, a többi vagy csikókorú, vagy idősebb te­nyészállat. Az állomány fele a mezőgazdaságban van, míg har­mincezerre tehető a már említett hobbilovak száma. A lótenyésztés egyre inkább a magántulajdonú gazdaságokra alapozódik. Emellett két nagy állami ménes is működik az or­szágban, mindkettőt az FM irá­nyítja. Az egyik a Pannon Ag­rártudományi Egyetem kezelé­sében lévő ménes, a másik a szil­­vásváradi. Az állami tulajdonú agrár részvénytársaságok is fenntartanak méneseket: ilyen a mezőhegyesi, a bábolnai, a tö­rökszentmiklósi és a sárvári. A somogysárdi ménes a rendőrség kezelésébe került. A privatizáció során ménesek is kerültek ma­gánkézbe, jó példa erre a Horto­bágyi Génmegőrző Kht. ménese, amelyet az Epona nevű magán­­vállalkozás hasznosít. Az or­szágban két nagy méntelep mű­ködik az OMMI irányításával, az egyik Nagycenken, a másik Pa­rádon. Magyarországon jelenleg 17 elismert lófajtát tenyészte­nek. A ménállomány ezerre te­hető, ennek harmada magántu­lajdonú. Nyereséget hoz a húsló ex­portja, csakúgy, mint a hobbilo­vak vagy a „kocsis lovak” keres­kedelme. Az olasz, horvát és szlovén vevők igen jó árat fizet­nek a vágásra szánt hidegvérű fajták hizlalt csikóiért. Csak ke­reskedelmi célból érdemes ver­senylovat, sportlovat tartani, a lófuttatás ugyanis nem hozza be a ráfordításokat. Egy kocsis ló­ért 150-300 ezer, egy hobbilóért 200-500 ezer forintot fizetnek a vevők. A sportlovak ára 500 ezer forintnál kezdődik, de évente több 8-10 millió forintos állatot is importálnak magánszemé­lyek. Sportlovat, tenyészlovat keveset exportál Magyarország, annál több hobbilovat. Szakemberek szerint a lovas­sport hazai elterjedéséhez leg­először az iskoláskorú generá­ciót kellene megtanítani lovagol­ni. A lovas idegenforgalom fejlő­dése a falusi turizmust és a lo­vaglást kiszolgáló háttéripart is élénkítené. Mások arra is figyel­meztetnek: a lovakat az év min­den napján etetni, gondozni kell, míg a turisztikai szezon csak évente 150 napra adna munkát a házasoknak, és csak ebben az időszakban hozna bevételt. O. Horváth György

Next