Népszabadság, 1996. szeptember (54. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-19 / 219. szám
1996. szeptember 19., csütörtök HAZAI KÖRKÉP Rohamosan terjed a korrupció A fontos munkakörökben szükség lehet vagyonnyilatkozatra Az idén fél év alatt 682 büntetőeljárást rendeltek el korrupciós cselekmények gyanúja miatt, tavaly 676-ot. A Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság keddi ülésén elfogadott állásfoglalásában a testület rámutatott, hogy a szervezett gazdasági bűnözésben érdekelt csoportok arra is kísérleteket tesznek, hogy „saját embereiket bejuttassák az államapparátusba”. A Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság keddi ülésén az országos főhatóságok és a minisztériumok a területükön tapasztalható korrupciós jelenségekről és azok visszaszorításának lehetőségeiről tárgyaltak. A tanácskozásról szerdán sajtótájékoztatón számolt be Bencze József, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára. Elmondta, a rendszerváltozást követő években 500- 800 büntetőeljárás indult korrupciós cselekmények miatt. Az idén az első fél évben már 682. A testület ezért azt javasolja, hogy a kormány erősítse meg és rendelje valamennyi főhatóságnál az első számú vezető közvetlen alárendeltségébe a belső ellenőrző szervezetet. A hatóságok tegyék átláthatóvá döntési gyakorlatukat, csökkentsék a méltányosságból nyújtható kedvezmények számát, a döntési rendszerbe a beavatkozás lehetőségét. A bizottság sürgette a képviselői összeférhetetlenségi és a lobbytörvény mielőbbi elfogadását, valamint a hivatali apparátus számára tisztes megélhetést biztosító jövedelemviszonyok megteremtését. A testület javasolta, hogy a fontos munkakörökben legyen alkalmazási feltétel a vagyonnyilatkozat. A testület döntött arról, hogy a jövőben valamennyi bizottsági ülésen ismertetik a tárcák és főhatóságok egymással, hogy a szakterületükön milyen új jogsértő módszerek bukkantak fel. Bencze József érthetetlennek mondta, hogy miért csak 1998. január elsején kívánja a szaktárca hatályba léptetni a jövedéki adóról szóló törvényt. Ez a jogszabály az olajhamisításokhoz használt adalékanyagok forgalmazásának ellenőrzését is megszigorítaná. Bencze szerint az olajhamisítók az elmúlt években több tízmilliárd forint kárt okoztak az államnak, indokolt tehát, hogy a visszaéléseket elősegítő joghézagok mielőbb megszűnjenek. F. Gy. A. Megszűnik a pincehelyi kórház Elsősorban azokban a megyékben született már megállapodás a kórházi ágyak törvényben meghatározott csökkentéséről, amelyekben kevés ágyat kell leépíteni vagy még növelni is szükséges az ellátásra alkalmas helyek számát, így Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Győr-Moson- Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas és Zala megyében van már konszenzus. A tárgyalásoktól függetlenül megszüntetik a pincehelyi kórházat - tudtuk meg tegnap Pankucsi Mártától, a népjóléti tárca szóvivőjétől. Az intézmény tulajdonosai nem is vehettek részt a megyei egyeztetésen, a tisztiorvosi szolgálat szerint a pincehelyi kórház ugyanis nem felel meg a kórház kritériumainak - mondta. Arra a kérdésünkre, igaz-e, hogy minden megye azzal a záradékkal fogadta el a leépítést, hogy csak akkor hajtja végre a törvényt, ha az a fővárosra nézve is kötelező, a szóvivő nem tudott válaszolni. Beszámolt viszont arról, hogy október elsejétől rendszerszerűen működik a házi szakápolás. Az egészségbiztosító 600 millió forintot különített el az új, kórházi vagy ápolási otthoni ellátást kiváltó szolgáltatási forma finanszírozására. A házi szakápolást orvosi javaslatra lehet majd igénybe venni. Egy alkalommal legfeljebb három óra időtartamra jár a házi ápolás. Vizitenként 1000 forintba kerül, a beteg számára azonban térítésmentes akkor, ha olyan szolgálat látja el, amelyikkel szerződött a biztosító. Köbli Anikó Tegnap délután fórumot tartottak a bezárásra ítélt pincehelyi kórházban az ÁNTSZ, az orvoskamara és a szakszervezet részvételével. Váradi József orvos igazgató érdeklődésünkre úgy fogalmazott: a kórház szülészetét nem sokkal a tisztiorvosi szolgálat döntése előtt, szeptember 10-én záratták be, hogy az intézmény meg se felelhessen a rendeletben előírt szakmai minimumfeltételeknek. Jelenleg csupán belgyógyászat és sebészet van a kórházban, ennek ellenére szerda éjjel például életmentő beavatkozás volt egy kismamánál. A tisztiorvosi szolgálat szerint a kórház a személyi feltételek hiánya miatt életveszélyes, és esélyét sem látják annak, hogy Pincehelyen - egy idő múlva - kellő számú szakember várhassa a betegeket. A tervek szerint a tiltakozások ellenére december 31-ig bezárják a jelenleg 12 orvost foglalkoztató intézményt, bár emiatt Tolna megye északi részén egyetlen kórházi ágy sem szolgálja majd a betegeket. A jövő héten a kórház képviselői arról kívánnak tárgyalni a népjóléti tárcával, hogy az intézményből alakíthassanak legalább ápolókórházat. K. A. I RÖVIDEN Bejegyzetten tanácsok A területfejlesztési tanácsok működésképtelenek lennének, ha a megyei önkormányzatok nem segítenék őket - mondta tudósítónknak dr. Balogh László, a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi, Kecskeméten tartott ülése után. Hozzátette: e segítség nélkül - különböző jogi tisztázatlanságok miatt - a munkájukat sem tudták volna elkezdeni a tanácsok. A bíróságok ugyanis nem jegyzik be őket, ennek hiányában pedig a működési költségeiket sem lehet átutalni. Ezeket az összeget eddig a megyei önkormányzatok előlegezték meg. A szövetség ülésén elhangzott: visszatartó hatása van annak, hogy a területi fejlesztéseket a kincstár utólag finanszírozza. (Tudósítónktól) A Az ÁPV Rt. a jövő héten dönt az Ikarusról? A Népszabadság értesülése szerint az ÁPV Rt. előrehaladt tárgyalásokat folytat az Ikarus jövőjéről a cég társtulajdonosával, az orosz Atex céggel. Az Ikarusszal tegnapi ülésén foglalkozott az ÁPV Rt. igazgatósága is, de nem született döntés. Az Atexszel folyó tárgyalások lényege, hogy az ÁPV Rt. szeretné megszerezni az egyedüli irányítás jogát, erre jó esélyei vannak. Ha a megállapodás létrejön, akkor kezdődhetne az a konszolidációs folyamat, amelyikben az Ikarus nagy hitelezői megegyezésre juthatnának. A részleteket még az IKM és a PM szakértőivel egyeztetik, és ezután - előreláthatólag már a jövő héten - az ÁPV Rt. igazgatósága újra napirendjére tűzi az Ikarus ügyét. Lapunk értesülése szerint az ÁPV Rt. nem hoz gyors döntést a Kőolajkutató Rt. ügyében. A társaság pénzügyi helyzete stabil, jók a megrendelései és semmi nem sürgeti a gyors privatizációt - vélekednek. (P.A. G.) A biztosító várja a kormány tervezetét A nyugdíjbiztosítási önkormányzat még nem kapta meg a népjóléti és a pénzügyi tárca javaslatát a jövő évi nyugdíjemelés mértékére - reagált Szeremi Lászlóné, az önkormányzat alelnöke tegnapi hírünkre, amelyik szerint 1997-ben várhatóan több mint 19 százalékkal emelik a nyugdíjakat. A tervezetet először meg kell tárgyalnia az önkormányzat elnökségének, majd a közgyűlésnek és ennek alapján alakítják ki álláspontjukat. Mint emlékezetes, egy kormányrendelet született arra, hogy a nyugdíjak rendszeres évi emelésénél kombinált indexet célszerű alkalmazni, amelyik az előző évi nettókeresetek és az árak változását érvényesíti. A nyugdíjbiztosító eddigi számításai szerint jövőre hasonló érték jön ki a nyugdíjemelésre, akár az idei nettókereset-növekedést, akár az inflációval kombinált indexet veszik a alapul. (Munkatársunktól) A SZEF pontosít A kormány ÉT-képviselője rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára - a tegnapi lapunkban megjelent információ szerint - kétségbe vonta a kabinet szavahihetőségét a közalkalmazottakat érintő bérintézkedések finanszírozhatóságával kapcsolatban. Szabó Endre, a SZÉF elnöke kérdésünkre elmondta: a SZÉF ügyvivő testülete keddi ülésén foglalkozott a közalkalmazotti bérintézkedések költségvetési garanciáival is. Ennek kapcsán valóban merültek fel kételyek és kérdések, hogy lesz-e a pénzügyi fedezet a közalkalmazotti bérintézkedésekhez. A testület nem kérdőjelezte meg a kormány szavahihetőségét, és az sem vetődött fel, hogy kérdéseinket a sajtó útján tegyük fel a kormánynak - mondta Szabó Endre. Kun J. Erzsébet MÁV-bérfejlesztés 18 százalékkal kívánja emelni a vasutasok jövő évi átlagbérét a MÁV Rt. - értesült lapunk. Ezzel a vasutasok átlagbére 1997- ben meghaladná az 54 ezer forintot. A vasút a tervek szerint jövőre is fenntartja a végkielégítések, a munkaviszony-megszüntetések jelenlegi gyakorlatát. A szociális jellegű kifizetések bővítésére nem lát reális lehetőséget a társaság. Szabó Tivadar, a MÁV Rt. személyügyi igazgatója sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta értesüléseinket. Mint mondta: a MÁV-nak egyelőre nincs elfogadott 1997-es üzleti terve, a vasút jövő évi gazdálkodásának feltételeiről, így a munkavállalók bérfejlesztésének lehetséges mértékéről a társaság igazgatóságának kell döntenie. K. Sz. A. NÉPSZABADSÁG 5 Nem lesz jó az 1996-os évjáratú bor Kényszerű szüret az esőrothadás miatt Az elmúlt hetek esőzése miatt a szokásosnál két-három héttel korábban kezdődött a szüret. Az esőzés kiváltotta rothadás miatti kár máris tetemes, a szakértők szerint a korábban 600 ezer tonnásra becsült termés 10-15 százalékáról le kell mondani. Urbán András, a Hegyközségi Nemzeti Tanács főtitkára szerint ha marad a szokatlanul hűvös és csapadékos idő és a gazdák nem elég gyorsan szüretelnek, akkor a termésnek csaknem fele veszendőbe mehet. MUNKATÁRSAINKTÓL A szüret kezdésekor még nem volt probléma, az FM hivatalos termésbecslése szerint a tavalyinál 30 százalékkal is több szőlőre számítottak a gazdák, ez 3,5-3,8 millió hektoliter bort jelent. Az átvételi árakra sem lehet panaszkodni, fajtától és borvidéktől függően egy kiló szőlőért 26-40 forintot ígértek a kereskedők, a pincészetek. Sümegi Józseftől, az illetékes terméktanács vezetőjétől tudjuk, hogy a szőlő szempontjából szeptember elejéig az időjárás is kedvezett, egyenletes volt a csapadék eloszlása. Ez a helyzet azonban az elmúlt napokban megváltozott. A szőlőtermés növény-egészségügyi szempontból jó állapotú, de az esőrothadás ellen a fürtök védtelenek, a nedvesség miatt a bogyók megrepednek és gyorsan pusztulnak. A Mátra vidékén - tudtuk meg Simon Attila hatvani gazdajegyzőtől - már a múlt héten hozzákezdtek a kármentő szürethez. Aki teheti, már napok óta a szőlőben dolgozik, és megpróbál minél több, még egészséges fürtöt leszedni. Urbán András, a Hegyközségi Nemzeti Tanács főtitkára szerint ez a helyzet jellemző az egész országra, mindenütt menteni kell a termést. Egyedül Tokajhegyalja számít kivételnek, ahol a nedvesség hatására kialakuló nemespenész segíti az aszúsodást. Csipkó Sándor, az Alföldi Szőlészek és Borászok Egyesületének elnöke elmondta, hogy Kecel, Soltvadkert és Kiskőrös térségében a szüretelő munkások napszáma emelkedik, már meghaladja az 1500 forint plusz teljes ellátást. Veszprém megyében, a csopaki, a badacsonyi, a szentgyörgyhegyi és a balatonfelvidéki borok hazájában is úgy tartják: rossz évjáratú bor lesz a ’96-os. Mint Radovics Tibor, a Földművelésügyi Minisztérium Veszprém megyei hivatalvezetője tudósítónknak elmondta: a szőlővel mennyiségi gondok nem lesznek, minőségiek azonban annál inkább. A késői tavasz ellenére szépen fejlődött a szőlő, és augusztusban úgy tűnt, jó évjárat lesz az idei, hiszen a hónap végére még a rizling is érni kezdett. Szeptemberben azonban változott a helyzet: a csapadékos, hűvös időjárás miatt a szőlő rothadni kezdett. A legnagyobb gond, hogy a megye szőlőtermésének java részét adó rizling szüretét a rothadás miatt már szeptember elején meg kellett kezdeni, pedig ez csak októberben lenne esedékes. Az egri borvidéken szeptember első felében esett az eső. Egy ízben 120, majd 80 milliméter csapadék hullott. Az egri hegybíró, Dula Bence arra biztatja a szőlősgazdákat, hogy ne siessenek a szürettel, várjanak, amíg megfelelő lesz a bogyók cukortartalma. Egerszalókon azonban a helyi hegyközségnek hozzá kellett járulnia a középkorai fajták leszüreteléséhez, mivel az esős idő miatt a szemek rothadni kezdtek. Tolna megyében, Szekszárd környékén a korai fajtákat már mindenütt leszedték. A vastagabb héjú kékszőlőkben nem okozott nagyobb károkat az időjárás. Gyöngyösön már szüretelnek Kánhalmi János felvétele Zátonyra futhat az egyetemi integráció Még meg sem kezdte működését a a Budapesti Egyetemi Szövetség (BESZ), az egyik „szövetkező”, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem máris a kilépését fontolgatja. Az egyik legnagyobb egyetem távozása jelentősen csökkentené a maradék pénzszerzési esélyeit. A fővárosi felsőoktatási intézményeket az új felsőoktatási törvényben felvázolt működési és finanszírozási modell terelte az integráció felé. 1998 végétől ugyanis csak integrált, több karú intézmények működhetnek Magyarországon. A „házasság” anyagi szempontból is létkérdés, az európai pénzekből kistafírozott FEFA (Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap) csaknem 13 milliárd forintjából csak integrált intézmények kaphatnak. Az 1992-ben a műszaki, a közgazdasági, az állatorvos-tudományi és a kertészeti egyetem összefogásával megalakított BESZ-szakértők szerint komoly eséllyel pályázhatott volna, ezért tűnik különösnek, hogy a Közgáz az előpályázat beadási határideje (szeptember 30.) előtt a napokban fontolóra vette a kilépést. Az egyetem oktatói - Mészáros Tamás rektor szerint - fele-fele arányban támogatják, illetve utasítják el az integrációt, a hallgatók viszont nem nagyon szorgalmazzák az egyesülést. Az egyetemi tanács - melyben a diákok adják a szavazatok harmadát - hétfőn hoz döntést a kérdésben. A FEFA összesen öt integrációt támogat majd. Az első körben 1,5 milliárd forintot osztanak szét, a BSZE ebből 300 milliót kaphatna. B. M.-H. M. A lovakat nemcsak 150 napig kell etetni Egy hobbiló egynapi tartása két üveg sör és egy pakli cigaretta árából megoldható. Lovat 150 ezer forintért is lehet venni, de akad olyan import állat is, amelyikért 8-10 milliót fizetett a gazdája. Átalakulóban van a magyar lótenyésztés, az összes háziállat közül csak a lovak száma gyarapodott az utóbbi hat évben. Lótenyésztő szakemberek szerint jó az esély arra, hogy öt-tíz év múlva valóban „lovas nemzet” legyen a magyar. A ’80-as években, a mélyponton, csupán 70 ezer magyarországi lovat regisztráltak a statisztikák. Ez a szám napjainkra 80 ezer fölé emelkedett. Az utóbbi években egyre nagyobb divat lovat tartani, pontosabban „tulajdonolni”, szaporodott ugyanis az úgynevezett hobbilovak száma. Egyre több az idegenforgalmi célból tartott hátasállat is, és az állománybővülésben a mezőgazdasági kistermelés térhódítása is szerepet játszott. Egy saját kedvtelésre, az otthoni istállóban tartott hobbiló egynapi ellátása két üveg sör és egy csomag cigaretta árából már megoldható - állítja Pataki Balázs, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) osztályvezető-helyettese. Igaz, a ló nemcsak zabot és vizet igényel, az otthon tartott ló gondozása naponta legalább egy-két óra munka is. Sokan ezért a hobbilovakat béristállókban tartják, és csak a hétvégeken látogatnak kedvencükhöz. Az ilyen szolgáltatásért átlagosan havi 15-25 ezer forintot kell fizetni. A becslések szerint a nyolcvanezer magyar lóból tízezer lehet a sportlovak száma. Ebből csaknem háromezret jelentettek be versenyzésre, a többi vagy csikókorú, vagy idősebb tenyészállat. Az állomány fele a mezőgazdaságban van, míg harmincezerre tehető a már említett hobbilovak száma. A lótenyésztés egyre inkább a magántulajdonú gazdaságokra alapozódik. Emellett két nagy állami ménes is működik az országban, mindkettőt az FM irányítja. Az egyik a Pannon Agrártudományi Egyetem kezelésében lévő ménes, a másik a szilvásváradi. Az állami tulajdonú agrár részvénytársaságok is fenntartanak méneseket: ilyen a mezőhegyesi, a bábolnai, a törökszentmiklósi és a sárvári. A somogysárdi ménes a rendőrség kezelésébe került. A privatizáció során ménesek is kerültek magánkézbe, jó példa erre a Hortobágyi Génmegőrző Kht. ménese, amelyet az Epona nevű magánvállalkozás hasznosít. Az országban két nagy méntelep működik az OMMI irányításával, az egyik Nagycenken, a másik Parádon. Magyarországon jelenleg 17 elismert lófajtát tenyésztenek. A ménállomány ezerre tehető, ennek harmada magántulajdonú. Nyereséget hoz a húsló exportja, csakúgy, mint a hobbilovak vagy a „kocsis lovak” kereskedelme. Az olasz, horvát és szlovén vevők igen jó árat fizetnek a vágásra szánt hidegvérű fajták hizlalt csikóiért. Csak kereskedelmi célból érdemes versenylovat, sportlovat tartani, a lófuttatás ugyanis nem hozza be a ráfordításokat. Egy kocsis lóért 150-300 ezer, egy hobbilóért 200-500 ezer forintot fizetnek a vevők. A sportlovak ára 500 ezer forintnál kezdődik, de évente több 8-10 millió forintos állatot is importálnak magánszemélyek. Sportlovat, tenyészlovat keveset exportál Magyarország, annál több hobbilovat. Szakemberek szerint a lovassport hazai elterjedéséhez legelőször az iskoláskorú generációt kellene megtanítani lovagolni. A lovas idegenforgalom fejlődése a falusi turizmust és a lovaglást kiszolgáló háttéripart is élénkítené. Mások arra is figyelmeztetnek: a lovakat az év minden napján etetni, gondozni kell, míg a turisztikai szezon csak évente 150 napra adna munkát a házasoknak, és csak ebben az időszakban hozna bevételt. O. Horváth György