Népszabadság, 1996. október (54. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-01 / 229. szám

24 oldal f * Ára: 37 Ft NÉPSZABADSÁG 1996. október 1., kedd _________ORSZÁGOS NAPILAP__________________________ 54. évfolyam, 229. szám, első kiadás A miniszterelnök vizsgálatot rendelt el a Tocsik-ügyben Felfüggesztették az önkormányzati szerződések végrehajtását Horn Gyula miniszterelnök megbízta a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, hogy október 3-ig vizsgálja ki az ÁPV Rt. szerződéskötését a belterületi ingatlanok után járó önkormányzati vagyonrészek kifizetésével kapcsolatos közvetítői díjakról - ezt maga a kor­mányfő jelentette be az Országgyűlés tegnapi ülésén. A miniszter­­elnök kezdeményezésére az ÁPV Rt. igazgatósága soron kívül ülé­sezett. A testület a vizsgálat idejére felfüggesztette az említett szerződések végrehajtását. Az ellenzék ebben az úgynevezett To­­csik-ügyben vizsgálóbizottság felállítását tartja szükségesnek, az MDF és a Fidesz Suchman menesztését sürgette. _________MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés hétfői ülésé­nek kezdetén Horn Gyula mi­niszterelnök köszönetet mon­dott mindazoknak, akik a belte­rületi ingatlanok után járó ön­­kormányzati vagyonrészek kifi­zetésével kapcsolatos közvetítői szerződések körülményeire fel­hívták a kormány figyelmét. A kormányfő is szükségesnek tartja az ügy tisztázását, ezért, mint mondotta, szeptember 26- án tájékoztatást kért Suchman Tamás ipari és privatizációs minisztertől a kialakult hely­zetről. Suchman utasította az ÁPV Rt. felügyelőbizottságát a vizsgálat lefolytatására, a tes­tület október 3-ig elkészül a je­lentésével. E Ezen túl a kormány­fő vizsgálatra kérte fel a Kor­mányzati Ellenőrzési Irodát. A testületnek október 3-i határ­idővel kell az ügyben jelentést tennie, hogy ennek tükrében a kormány október 4-én megvi­tathassa a vizsgálat eredmé­nyét. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy kezdeményezésére az ÁPV Rt. igazgatósága soron kívül ülésezett. A hétfői tanács­kozás után az igazgatóság ki­nyilvánította, hogy maximáli­san segíti a vizsgálat lefolytatá­sát, és ennek idejére felfüggesz­ti az említett szerződések végre­hajtását. A miniszterelnök által elmon­dottakra reagált valamennyi párt frakciója. A kormánypár­tok részéről Wekler Ferenc (SZDSZ) kijelentette: az SZDSZ örül annak, amit a kor­mányfő a vizsgálatról elmon­dott, és a szabaddemokraták szükség esetén támogatni fog­ják egy parlamenti vizsgálóbi­zottság felállítását. Szekeres Imre (MSZP) az ellenzéket mér­téktartó viselkedésre kérte. Az ellenzéki pártok egyönte­tűen támogatták azt a javasla­tot, hogy parlamenti vizsgálóbi­zottság tárja fel az ügy hátterét. (Vizsgálat... folytatás a 4. oldalon) Ma tandíjellenes tüntetés Mintegy negyvenezer embert, köztük tízezer diákot vár a hat­ezer tagot számláló Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MEF­­HOSZ) a Kossuth térre ma délu­tánra meghirdetett tandíjellenes demonstrációjára. Petíciójuk­ban követelik az érvényben lévő tandíjrendelet felfüggesztését, az új jogszabály semmissé nyil­vánítását, a hallgatói támogatás megemelését, a kollégiumi díjak csökkentését, illetve tárgyalást sürgetnek a kabinettel és a mű­velődési tárcával. Mint ismeretes, a MEFHOSZ a tandíj intézményével sem ért egyet, s alkotmányellenesnek tartja az új tandíjrendeletet, mert azt a jogalkotási tör­vénnyel ellentétben érdek­­egyeztetés nélkül fogadta el a kormány. Bercsényi László el­nök hangsúlyozta: megmozdu­lásukat az is igazolja, hogy a tandíj bevezetésének hatására az idén nyolc százalékkal keve­sebb fiatal jelentkezett a felső­­oktatási intézménybe, s az Ok­tatáskutató Intézet felmérése szerint a diákság 53 százaléka nem ért egyet a tandíjfizetéssel. Dinya László, a művelődési tárca felsőoktatási helyettes ál­lamtitkára lapunknak elmond­ta: az egyetemi, főiskolai jelent­kezések visszaesése egyértelmű­en a demográfiai hullámvölgy­nek tudható be. Hangsúlyozta: a tandíjrendelet tervezetét a leg­nagyobb diákszervezettel, a Hö­­kosszal egyeztették, mert vala­mennyi hallgatói érdekképvise­lettel lehetetlen lett volna tár­gyalni. Korábban kérték az érintett diákszervezeteket, hogy az egyeztetésben működjenek együtt, az már nem a tárca hibá­ja, hogy ez nem valósult meg. Hozzátette: az új tandíjrendelet mind a hallgatóknak, mind az intézményeknek kedvező, csak az a diák jár rosszul, aki önhi­bájából nem tanul jól. Sajnála­tosnak nevezte, hogy ezt a MEF­HOSZ nem látja be. Mint mond­ta, a tárca hajlandó lenne szak­mai alapon túr gye­lni, a mostani tüntetés azonban valójában nem a tandíjról szól, hanem po­litikai megmozdulás. Udvardi Judit (További információk a 4. oldalon) Zemplényit kérik a svédek A Népszabadság értesülése sze­rint a svéd rendőri szervek az Interpol svéd irodáján keresztül nemzetközi körözést adtak ki Zemplényi György ellen. A ma­gyar szervekhez eljuttatott kö­rözés azon alapul, hogy Zemp­lényi Svédországban Macdulie Roy érsekként többeket téve­désbe ejtett, kölcsönöket vett fel tőlük műkincsek vásárlására és ezeket az összegeket nem ad­ta vissza. Az okozott kár össze­ge - magyar pénzben számolva - mintegy 50-60 millió forint. Barcelonai távozása után a ma­gyar rendőrség egyébként nem­zetközi körözést adott ki Zemp­lényi ellen, aki mintegy 400 mil­lió forinttal tartozott magán­­személyeknek és bankoknak. A svéd körözés még nem je­lent kiadatási kérelmet; ha ez megérkezik, akkor a Fővárosi Bíróság lesz illetékes dönteni arról, hogy fennállnak-e teljesí­tésének hivatalos törvényi fel­tételei. De igenlő válasz esetén is először a magyarországi bűn­­cselekmények vizsgálatát foly­tatják le. A rendőrség értesülé­sünk szerint egy héten belül folytatja Zemplényi kihallgatá­sát - a vizsgálatok az egykori úszómenedzser orvosi kezelése miatt szüneteltek. A tüntetés résztvevői délután két órától gyülekeznek a Március 15. téren. Innen indulnak a Parla­ment elé, ahol öt órakor kezdődik a nagygyűlés. Beszédet mond Bercsényi László, a MEFHOSZ elnöke, diákok és szülők. A tünte­tésen részvételét jelző mintegy harminc társadalmi szervezet -­­köztük öt ellenzéki, illetve parla­menten kívüli párt, valamint öt szakszervezet - képviselői nem kértek szót. A követeléseket tar­talmazó petíciót hét óra körül ad­ják át a Miniszterelnöki Hivatal egyik munkatársának. Megy a tíz- és húszfilléres, jön a tűzvédelmi bírság Október 1-jén több jogszabály lép hatályba, így például a tűz­védelmi bírságot szabályozó kormányrendelet. E szerint a tűzvédelmi szabályok megsze­géséért maximálisan 3 millió forintos bírság szabható ki. Keddtől hatályos a népjóléti miniszternek az a rendeletmó­dosítása, amelynek alapján az orvos - egyszeri kiadásra - 30 napot meghaladó, de maximáli­san egyévi időtartamra elegen­dő gyógyszermennyiséget csak indokolt esetben rendelhet. Szintén október 1-jétől érvé­nyesek a kötelező kéménysep­rő-ipari közszolgálatásról szóló belügyminiszteri rendelet elő­írásai. A jogszabály leírja a kö­telező műszaki felülvizsgálat, ellenőrzés, tisztítás és szakvéle­mény adásának eseteit. Mától „él” a szabadságvesz­tés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályait­­ 265 paragrafusban - részletező igazságügy-miniszteri rendelet is, amely egyebek közt az el­ítéltek levelezését, foglalkoz­tatását, távbeszélő használatát és vallásgyakorlását szabá­lyozza. Az április 1-jén hatályba lé­pett vámtörvény a korábban ki­adott kedvezmények és engedé­lyek birtokosainak 180 napos türelmi időt adott, amely szep­tember 28-án éjfélkor járt le. Ez a rendelkezés a vámszabadterü­letek üzemeltetőit, az általános készfizető kezességvállalásra jogosultakat, valamint a vámfi­zetési engedéllyel rendelkező­ket érintette. A határidő letelte után a régi engedélyek érvényü­ket vesztették. A mostani vám­jogi változások közül kiemelke­dik, hogy szeptember utolsó napjaiban végleg megszűntek a vámudvarok. A. S. Mától az ötvenfilléres a legkisebb címletű magyar pénz, a tíz- és húszfilléreseket ugyanis a Ma­gyar Nemzeti Bank kivonta a for­galomból. Egyelőre nem kell „le­írni” a zsebünkben hányódó fillé­reseket, a posta, a kereskedelmi bankok és a jegybank ugyanis az év végéig névértéken érvényben levő pénzre cserélik e kis alumí­niumérméket is. Becslések sze­rint egyébként körülbelül egy­­milliárd „halálra ítélt” filléres maradt forgalomban, s ezek jó ré­sze „kinn is ragad”. Mubarak nem megy el Washingtonba Clinton külön is tárgyalni fog Arafattal és Netanjahuval Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Husszein jordán király már útnak indult Washingtonba a Bill Clinton amerikai elnök által kezdeményezett közel-keleti csúcsértekezletre, bár egyes jelenté­sek szerint a tanácskozás kezdete esetleg szerdára tolódhat. Jasszer Arafat palesztin vezető Kairóból Luxembourgba utazott, hogy a washingtoni csúcsot megelőzően az EU trojkájával találkozzék. Nem lesz ott Washingtonban Mubarak, aki Arafattal együtt a csúcs elhalasztását kérte Clintontól. Indoklásuk szerint a Netanjahu-ka­­binet nem tett ígéretet az oslói békemegállapodás gyakorlati végre­hajtására, s ennek hiányában a konferencia nem hozhat sikert. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Jasszer Arafat tegnap Kairóban igyekezett meggyőzni a részvé­telről az egyiptomi elnököt, Hoszni Mubarak azonban egy­előre nem kíván Washingtonba utazni, mert nem látja biztosí­tottnak az értekezlet sikerét. Távolmaradásával egyébként sértődésének is kifejezést ad­hat, amiért Netanjahu nem volt hajlandó az ő védnöksége alatt megrendezni a csúcsot. Tegnap a Fehér Ház bejelentette, hogy Mubarak valóban nem utazik el Washingtonba. Dennis Ross amerikai megbí­zott az izraeli rádióban kijelen­tette: Clinton gondoskodni fog róla, hogy az értekezlet sikeres legyen. A Yediot Ahronot izraeli lap szerint Benjámin Netanjahu előre megígérte az elnöknek: kötelezni fogja magát, hogy Hebron kiürítését november 5- ig, tehát az amerikai elnökvá­lasztásokig befejezi és felgyor­sítja a tárgyalásokat az izraeli hadsereg további visszavonu­lásáról. Netanjahu úton Wa­shingtonba úgy nyilatkozott, hogy a következő héten kész a kérdésben nonstop megbeszé­léseket kezdeni a palesztinok­kal. (Csonka... folytatás a 2. ol­dalon) Temetik az izraeli-palesztin összecsapások egyik áldozatát REUTERS-FOTÓ Október végén döntenek az új energiaárakról Nem sietnek a Mol privatizációjával A kormány előreláthatólag ok­tóber végén kerül abba a hely­zetbe, hogy dönthet az energia­ár-emelés mértékéről - jelentet­te ki tegnap Suchman Tamás ipari és kereskedelmi miniszter azt követően, hogy tárgyalt a külföldi energetikai befektetők­­ kel. A miniszter elmondta, hogy október 7-én a Magyar Energia Hivatal (MEH) és az árakat fe­lülvizsgáló kormánymegbízott szakértőinek együttes vizsgálati eredményeit a külföldi befekte­tők szakértői elé tárják, s októ­ber 20-ig közös egyeztetésre ke­rül sor az egyes költségelemek elfogadásáról. Ebből már megál­lapítható lesz a végső árjavaslat, amelyet a kormány elé terjeszte­nek, és várhatóan október végén jelentik be az áremelés mértékét. A miniszter kijelentette, szó sincs arról, hogy kétlépcsős ár­emelést hajtanának végre. 1997. január elsejétől a költségarányos és nyereséget biztosító árakat kell elérni, de ezt már az 1993-as törvény is előírta, az akkori kor­mány azonban halogatta a dön­tést. Ezenkívül 2000 után is biz­tosítani kell az erőművek és az energiarendszer biztonságos működését, és ez 2002-től jelen­tős fejlesztéseket követel meg. Ugyanakkor az energiaszektor vesztesége tavaly 11 milliárd fo­rint volt, tehát a privatizáció nélkül is szükség lett volna az áremelésre. A tegnapi tárgyalá­son nem volt szó konkrét árak­ról, de azt rögzítették, hogy sza­kértői egyeztetésre van szükség a költségelemek megállapításá­hoz, ami után konszenzusra kell jutniuk az érdekelteknek. A kül­földi befektetők megkapják a MEH és Karl Imre adatait. A miniszter visszautasította az ellenzék vádjait, és kijelentet­te, hogy a mai ellenzéknek kel­lett volna időben gondoskodnia a megfelelő árszint kialakításá­ról. Kifejtette, hogy a befekte­tőkkel hosszú távú együttműkö­dést kívánnak kialakítani, ami­hez konszenzusra és kölcsönös bizalomra van szükség. A miniszter szólt arról, hogy az idén már nem kerül sor az MVM Rt. privatizációjára, ezt csak azután kívánják megtenni, ha már az erőművek és az áram­­szolgáltatók tulajdonosi struk­túrája véglegessé válik. A Mal Rt. privatizációját sem akarják elsietni, s mivel a jelenlegi infor­mációk szerint az idén nincs olyan nagy kereslet az olajtársa­ságok iránt, lehet, hogy a Mol privatizációja is csak jövőre folytatódik. De aktívan figyelik a piacot, és ha lényeges tőzsdei mozgást észlelnek, akkor annak megfelelően értékelik a helyze­tet. Peredi Ágnes Támadnak a tálibok Az afganisztáni tálib egységek elfoglalták az Ahmad Sah Ma­­szud katonai vezető székhelyé­nek számító Dzsebulusz-Sziráj városát, és tovább nyomulnak a hadvezér fészkeként ismert Pan­­dzsir-völgy felé - közölték teg­nap segélyszervezetek dolgozói. A Reuter jelentése szerint a tálibok valamivel vasárnap éj­fél után, háromórás tűzharcban foglalták el a Kabultól 75 kilo­méterre északra lévő várost. A Korán-tanulók a városban volt kormánytagok után kutatnak, de azok túlnyomó többsége már elmenekült, ugyanakkor kivé­gezték Gulbuddin Hekmatjar volt miniszterelnök egyik pa­rancsnokát. A tálibok a Pan­­dzsir-völgyben Gulbahar váro­sáig jutottak, és elérték a hadá­szati jelentőségű Szalang-há­­gót. (Támadásban... folytatás a 2. oldalon) Romániában is kapható a Népszabadság Október elsejétől Romániában is kapható - a magyarországi megjelenéssel egyidejűleg - a Népszabadság. Lapunk a regge­li órákban Bihar, Kolozs, Arad, Szatmár és Szilágy megyében az újságosstandokon vásárolha­tó meg.

Next