Népszabadság, 1996. október (54. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-01 / 229. szám
24 oldal f * Ára: 37 Ft NÉPSZABADSÁG 1996. október 1., kedd _________ORSZÁGOS NAPILAP__________________________ 54. évfolyam, 229. szám, első kiadás A miniszterelnök vizsgálatot rendelt el a Tocsik-ügyben Felfüggesztették az önkormányzati szerződések végrehajtását Horn Gyula miniszterelnök megbízta a Kormányzati Ellenőrzési Irodát, hogy október 3-ig vizsgálja ki az ÁPV Rt. szerződéskötését a belterületi ingatlanok után járó önkormányzati vagyonrészek kifizetésével kapcsolatos közvetítői díjakról - ezt maga a kormányfő jelentette be az Országgyűlés tegnapi ülésén. A miniszterelnök kezdeményezésére az ÁPV Rt. igazgatósága soron kívül ülésezett. A testület a vizsgálat idejére felfüggesztette az említett szerződések végrehajtását. Az ellenzék ebben az úgynevezett Tocsik-ügyben vizsgálóbizottság felállítását tartja szükségesnek, az MDF és a Fidesz Suchman menesztését sürgette. _________MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés hétfői ülésének kezdetén Horn Gyula miniszterelnök köszönetet mondott mindazoknak, akik a belterületi ingatlanok után járó önkormányzati vagyonrészek kifizetésével kapcsolatos közvetítői szerződések körülményeire felhívták a kormány figyelmét. A kormányfő is szükségesnek tartja az ügy tisztázását, ezért, mint mondotta, szeptember 26- án tájékoztatást kért Suchman Tamás ipari és privatizációs minisztertől a kialakult helyzetről. Suchman utasította az ÁPV Rt. felügyelőbizottságát a vizsgálat lefolytatására, a testület október 3-ig elkészül a jelentésével. E Ezen túl a kormányfő vizsgálatra kérte fel a Kormányzati Ellenőrzési Irodát. A testületnek október 3-i határidővel kell az ügyben jelentést tennie, hogy ennek tükrében a kormány október 4-én megvitathassa a vizsgálat eredményét. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy kezdeményezésére az ÁPV Rt. igazgatósága soron kívül ülésezett. A hétfői tanácskozás után az igazgatóság kinyilvánította, hogy maximálisan segíti a vizsgálat lefolytatását, és ennek idejére felfüggeszti az említett szerződések végrehajtását. A miniszterelnök által elmondottakra reagált valamennyi párt frakciója. A kormánypártok részéről Wekler Ferenc (SZDSZ) kijelentette: az SZDSZ örül annak, amit a kormányfő a vizsgálatról elmondott, és a szabaddemokraták szükség esetén támogatni fogják egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Szekeres Imre (MSZP) az ellenzéket mértéktartó viselkedésre kérte. Az ellenzéki pártok egyöntetűen támogatták azt a javaslatot, hogy parlamenti vizsgálóbizottság tárja fel az ügy hátterét. (Vizsgálat... folytatás a 4. oldalon) Ma tandíjellenes tüntetés Mintegy negyvenezer embert, köztük tízezer diákot vár a hatezer tagot számláló Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (MEFHOSZ) a Kossuth térre ma délutánra meghirdetett tandíjellenes demonstrációjára. Petíciójukban követelik az érvényben lévő tandíjrendelet felfüggesztését, az új jogszabály semmissé nyilvánítását, a hallgatói támogatás megemelését, a kollégiumi díjak csökkentését, illetve tárgyalást sürgetnek a kabinettel és a művelődési tárcával. Mint ismeretes, a MEFHOSZ a tandíj intézményével sem ért egyet, s alkotmányellenesnek tartja az új tandíjrendeletet, mert azt a jogalkotási törvénnyel ellentétben érdekegyeztetés nélkül fogadta el a kormány. Bercsényi László elnök hangsúlyozta: megmozdulásukat az is igazolja, hogy a tandíj bevezetésének hatására az idén nyolc százalékkal kevesebb fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézménybe, s az Oktatáskutató Intézet felmérése szerint a diákság 53 százaléka nem ért egyet a tandíjfizetéssel. Dinya László, a művelődési tárca felsőoktatási helyettes államtitkára lapunknak elmondta: az egyetemi, főiskolai jelentkezések visszaesése egyértelműen a demográfiai hullámvölgynek tudható be. Hangsúlyozta: a tandíjrendelet tervezetét a legnagyobb diákszervezettel, a Hökosszal egyeztették, mert valamennyi hallgatói érdekképviselettel lehetetlen lett volna tárgyalni. Korábban kérték az érintett diákszervezeteket, hogy az egyeztetésben működjenek együtt, az már nem a tárca hibája, hogy ez nem valósult meg. Hozzátette: az új tandíjrendelet mind a hallgatóknak, mind az intézményeknek kedvező, csak az a diák jár rosszul, aki önhibájából nem tanul jól. Sajnálatosnak nevezte, hogy ezt a MEFHOSZ nem látja be. Mint mondta, a tárca hajlandó lenne szakmai alapon túr gyelni, a mostani tüntetés azonban valójában nem a tandíjról szól, hanem politikai megmozdulás. Udvardi Judit (További információk a 4. oldalon) Zemplényit kérik a svédek A Népszabadság értesülése szerint a svéd rendőri szervek az Interpol svéd irodáján keresztül nemzetközi körözést adtak ki Zemplényi György ellen. A magyar szervekhez eljuttatott körözés azon alapul, hogy Zemplényi Svédországban Macdulie Roy érsekként többeket tévedésbe ejtett, kölcsönöket vett fel tőlük műkincsek vásárlására és ezeket az összegeket nem adta vissza. Az okozott kár összege - magyar pénzben számolva - mintegy 50-60 millió forint. Barcelonai távozása után a magyar rendőrség egyébként nemzetközi körözést adott ki Zemplényi ellen, aki mintegy 400 millió forinttal tartozott magánszemélyeknek és bankoknak. A svéd körözés még nem jelent kiadatási kérelmet; ha ez megérkezik, akkor a Fővárosi Bíróság lesz illetékes dönteni arról, hogy fennállnak-e teljesítésének hivatalos törvényi feltételei. De igenlő válasz esetén is először a magyarországi bűncselekmények vizsgálatát folytatják le. A rendőrség értesülésünk szerint egy héten belül folytatja Zemplényi kihallgatását - a vizsgálatok az egykori úszómenedzser orvosi kezelése miatt szüneteltek. A tüntetés résztvevői délután két órától gyülekeznek a Március 15. téren. Innen indulnak a Parlament elé, ahol öt órakor kezdődik a nagygyűlés. Beszédet mond Bercsényi László, a MEFHOSZ elnöke, diákok és szülők. A tüntetésen részvételét jelző mintegy harminc társadalmi szervezet -köztük öt ellenzéki, illetve parlamenten kívüli párt, valamint öt szakszervezet - képviselői nem kértek szót. A követeléseket tartalmazó petíciót hét óra körül adják át a Miniszterelnöki Hivatal egyik munkatársának. Megy a tíz- és húszfilléres, jön a tűzvédelmi bírság Október 1-jén több jogszabály lép hatályba, így például a tűzvédelmi bírságot szabályozó kormányrendelet. E szerint a tűzvédelmi szabályok megszegéséért maximálisan 3 millió forintos bírság szabható ki. Keddtől hatályos a népjóléti miniszternek az a rendeletmódosítása, amelynek alapján az orvos - egyszeri kiadásra - 30 napot meghaladó, de maximálisan egyévi időtartamra elegendő gyógyszermennyiséget csak indokolt esetben rendelhet. Szintén október 1-jétől érvényesek a kötelező kéményseprő-ipari közszolgálatásról szóló belügyminiszteri rendelet előírásai. A jogszabály leírja a kötelező műszaki felülvizsgálat, ellenőrzés, tisztítás és szakvélemény adásának eseteit. Mától „él” a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályait 265 paragrafusban - részletező igazságügy-miniszteri rendelet is, amely egyebek közt az elítéltek levelezését, foglalkoztatását, távbeszélő használatát és vallásgyakorlását szabályozza. Az április 1-jén hatályba lépett vámtörvény a korábban kiadott kedvezmények és engedélyek birtokosainak 180 napos türelmi időt adott, amely szeptember 28-án éjfélkor járt le. Ez a rendelkezés a vámszabadterületek üzemeltetőit, az általános készfizető kezességvállalásra jogosultakat, valamint a vámfizetési engedéllyel rendelkezőket érintette. A határidő letelte után a régi engedélyek érvényüket vesztették. A mostani vámjogi változások közül kiemelkedik, hogy szeptember utolsó napjaiban végleg megszűntek a vámudvarok. A. S. Mától az ötvenfilléres a legkisebb címletű magyar pénz, a tíz- és húszfilléreseket ugyanis a Magyar Nemzeti Bank kivonta a forgalomból. Egyelőre nem kell „leírni” a zsebünkben hányódó filléreseket, a posta, a kereskedelmi bankok és a jegybank ugyanis az év végéig névértéken érvényben levő pénzre cserélik e kis alumíniumérméket is. Becslések szerint egyébként körülbelül egymilliárd „halálra ítélt” filléres maradt forgalomban, s ezek jó része „kinn is ragad”. Mubarak nem megy el Washingtonba Clinton külön is tárgyalni fog Arafattal és Netanjahuval Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Husszein jordán király már útnak indult Washingtonba a Bill Clinton amerikai elnök által kezdeményezett közel-keleti csúcsértekezletre, bár egyes jelentések szerint a tanácskozás kezdete esetleg szerdára tolódhat. Jasszer Arafat palesztin vezető Kairóból Luxembourgba utazott, hogy a washingtoni csúcsot megelőzően az EU trojkájával találkozzék. Nem lesz ott Washingtonban Mubarak, aki Arafattal együtt a csúcs elhalasztását kérte Clintontól. Indoklásuk szerint a Netanjahu-kabinet nem tett ígéretet az oslói békemegállapodás gyakorlati végrehajtására, s ennek hiányában a konferencia nem hozhat sikert. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Jasszer Arafat tegnap Kairóban igyekezett meggyőzni a részvételről az egyiptomi elnököt, Hoszni Mubarak azonban egyelőre nem kíván Washingtonba utazni, mert nem látja biztosítottnak az értekezlet sikerét. Távolmaradásával egyébként sértődésének is kifejezést adhat, amiért Netanjahu nem volt hajlandó az ő védnöksége alatt megrendezni a csúcsot. Tegnap a Fehér Ház bejelentette, hogy Mubarak valóban nem utazik el Washingtonba. Dennis Ross amerikai megbízott az izraeli rádióban kijelentette: Clinton gondoskodni fog róla, hogy az értekezlet sikeres legyen. A Yediot Ahronot izraeli lap szerint Benjámin Netanjahu előre megígérte az elnöknek: kötelezni fogja magát, hogy Hebron kiürítését november 5- ig, tehát az amerikai elnökválasztásokig befejezi és felgyorsítja a tárgyalásokat az izraeli hadsereg további visszavonulásáról. Netanjahu úton Washingtonba úgy nyilatkozott, hogy a következő héten kész a kérdésben nonstop megbeszéléseket kezdeni a palesztinokkal. (Csonka... folytatás a 2. oldalon) Temetik az izraeli-palesztin összecsapások egyik áldozatát REUTERS-FOTÓ Október végén döntenek az új energiaárakról Nem sietnek a Mol privatizációjával A kormány előreláthatólag október végén kerül abba a helyzetbe, hogy dönthet az energiaár-emelés mértékéről - jelentette ki tegnap Suchman Tamás ipari és kereskedelmi miniszter azt követően, hogy tárgyalt a külföldi energetikai befektetők kel. A miniszter elmondta, hogy október 7-én a Magyar Energia Hivatal (MEH) és az árakat felülvizsgáló kormánymegbízott szakértőinek együttes vizsgálati eredményeit a külföldi befektetők szakértői elé tárják, s október 20-ig közös egyeztetésre kerül sor az egyes költségelemek elfogadásáról. Ebből már megállapítható lesz a végső árjavaslat, amelyet a kormány elé terjesztenek, és várhatóan október végén jelentik be az áremelés mértékét. A miniszter kijelentette, szó sincs arról, hogy kétlépcsős áremelést hajtanának végre. 1997. január elsejétől a költségarányos és nyereséget biztosító árakat kell elérni, de ezt már az 1993-as törvény is előírta, az akkori kormány azonban halogatta a döntést. Ezenkívül 2000 után is biztosítani kell az erőművek és az energiarendszer biztonságos működését, és ez 2002-től jelentős fejlesztéseket követel meg. Ugyanakkor az energiaszektor vesztesége tavaly 11 milliárd forint volt, tehát a privatizáció nélkül is szükség lett volna az áremelésre. A tegnapi tárgyaláson nem volt szó konkrét árakról, de azt rögzítették, hogy szakértői egyeztetésre van szükség a költségelemek megállapításához, ami után konszenzusra kell jutniuk az érdekelteknek. A külföldi befektetők megkapják a MEH és Karl Imre adatait. A miniszter visszautasította az ellenzék vádjait, és kijelentette, hogy a mai ellenzéknek kellett volna időben gondoskodnia a megfelelő árszint kialakításáról. Kifejtette, hogy a befektetőkkel hosszú távú együttműködést kívánnak kialakítani, amihez konszenzusra és kölcsönös bizalomra van szükség. A miniszter szólt arról, hogy az idén már nem kerül sor az MVM Rt. privatizációjára, ezt csak azután kívánják megtenni, ha már az erőművek és az áramszolgáltatók tulajdonosi struktúrája véglegessé válik. A Mal Rt. privatizációját sem akarják elsietni, s mivel a jelenlegi információk szerint az idén nincs olyan nagy kereslet az olajtársaságok iránt, lehet, hogy a Mol privatizációja is csak jövőre folytatódik. De aktívan figyelik a piacot, és ha lényeges tőzsdei mozgást észlelnek, akkor annak megfelelően értékelik a helyzetet. Peredi Ágnes Támadnak a tálibok Az afganisztáni tálib egységek elfoglalták az Ahmad Sah Maszud katonai vezető székhelyének számító Dzsebulusz-Sziráj városát, és tovább nyomulnak a hadvezér fészkeként ismert Pandzsir-völgy felé - közölték tegnap segélyszervezetek dolgozói. A Reuter jelentése szerint a tálibok valamivel vasárnap éjfél után, háromórás tűzharcban foglalták el a Kabultól 75 kilométerre északra lévő várost. A Korán-tanulók a városban volt kormánytagok után kutatnak, de azok túlnyomó többsége már elmenekült, ugyanakkor kivégezték Gulbuddin Hekmatjar volt miniszterelnök egyik parancsnokát. A tálibok a Pandzsir-völgyben Gulbahar városáig jutottak, és elérték a hadászati jelentőségű Szalang-hágót. (Támadásban... folytatás a 2. oldalon) Romániában is kapható a Népszabadság Október elsejétől Romániában is kapható - a magyarországi megjelenéssel egyidejűleg - a Népszabadság. Lapunk a reggeli órákban Bihar, Kolozs, Arad, Szatmár és Szilágy megyében az újságosstandokon vásárolható meg.