Népszabadság, 1996. november (54. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-13 / 265. szám
4 NÉPSZABADSÁG Elfogadták az adótörvényeket ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Pető Iván azt is megjegyezte, hogy csupán egyetlen pártot ismer, amelyik előzetes feltételekhez kötötte az alkotmánybírák megválasztását, és ez a kisgazdapárt volt. Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Toller László arra utalt, hogy titkos szavazásnál nem lehet megakadályozni a képviselők lelkiismereti voksolását, annak ellenére sem, hogy a szocialista frakció kinyilvánította, támogatja az alkotmánybírák megválasztását. Ő is úgy vélte, az ellenzéknek nincs oka arra, hogy e szavazás kapcsán előre megírt nyilatkozatot olvasson fel és kivonja magát a parlamenti munkából. Az ellenzék kivonulása közben az elnöklő Gál Zoltán bejelentette, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel tárgyalásokat kezd a parlamenti frakciók vezetőivel. Kivonulásuk közben az ellenzéki pártok képviselői összességében a demokrácia megcsúfolásának nevezték Bruhács leszavazását. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke pedig úgy kommentálta a szavazást, hogy Bruhács elutasításakor a parlament nemcsak személyekről döntött, hanem állást foglalt az alkotmánybíráskodáshoz való viszonyáról. Miután az ellenzék kivonult, lapzártakor a parlament elfogadta a beterjesztett hat adótörvényt. (Háttér a 11. oldalon.) Vita az államháztartási törvényről Az államháztartási törvény módosításának általános vitájában Akar László, a tárca politikai ál-lamtitkára elmondta: a legjelentősebb változás az lesz, hogy a társadalombiztosítási alapok finanszírozási rendje is beleilleszkedik majd a kincstári elszámolásba. Egyúttal az Országgyűlés és a kormány által létrehozott alapok, köztük a média tevékenységét finanszírozók elszámolását is bevonják a kincstárba. A jövőben nagyobb mértékben igazodik majd a társadalombiztosítási alapok költségvetési tervezése a központi költségvetéshez, így a törvénymódosítás kimondja: a kormánynak szeptember 30-ig kell benyújtania a következő évi költségvetési törvényjavaslatot, a tb-alapok esetében ez a határidő október 15. lesz. A kormánynak arra is lehetősége lesz, hogy ha a társadalombiztosítási alrendszerben a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérnek a gazdálkodás számai, akkor - a társadalombiztosítási önkormányzatok véleményének előzetes kikérése mellett - zárolhat bizonyos előirányzatokat. . Keller László (MSZP) felhívta a figyelmet: biztosítani kell az Országgyűlés ellenőrző szerepét. Néhány ellentmondásra is rámutatott a szocialista honatya, így szerinte változtatni kellene a kincstári körbe tartozó intézmények felsorolásán. A törvényjavaslat ugyanis e körbe sorolja a tb költségvetési szerveit, úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjbiztosítási alap és az egészségbiztosítási alap számláit külön jogszabály szerint vezeti a kincstár. Latorcai János a KDNP nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítás révén szűkül a társadalombiztosítási alapok mozgástere. Ez egyértelműen a kormány központosító szándékát jelzi - húzta alá a képviselő. Varga Mihály (Fidesz) kijelentette, hogy az államháztartási reformra nincsenek koncepciók, ezért a kormány kapkodó és összehangolatlan lépéseket tesz az államháztartási törvény megváltoztatásánál is. Boross Péter (MDF) felhívta a figyelmet arra: a közigazgatás szervezeteinek autonómiája és tevékenységük ellenőrzése általában nincs ellentétben. Ugyanakkor az elmúlt 40 évben az ellenőrzés a döntéshozatalba való beavatkozást is jelentette, így szerinte az ellenzék joggal fél az egyes szervezetek autonómiájának csorbításától akkor, amikor az ellenőrzés hatékonyságának javításáról beszélnek. Nem kerül pénzbe a védőnői vizit Az Országgyűlés keddi ülésének kezdetén Kuncze Gábor belügyminiszter beszámolt a sorozatos bombamerényletek miatt október 30. és november 10. között lezajlott rendőrségi akció eredményeiről. A belügyminiszter szerint az ellenőrzések következtében érezhetően javult a közbiztonság Budapesten. A belügyminiszter szerint az ehhez hasonló akciók nem jelenthetnek végleges megoldást a bűnözés visszaszorítására, de rávilágítanak arra, hogy a rendőrség folyamatosan biztosított anyagi források és technikai eszközök birtokában jelentősen tud hatni a közbiztonság alakulására. Végül Kuncze bejelentette: a rendőrségi akciók ezzel az ellenőrzéssel nem értek véget, a robbantásos merényletek felderítésének már vannak bizonyos eredményei. Szintén napirend előtt Csapodi Miklós (MDF) kifogásolta és nyílt pártpolitikai törekvésnek minősítette, hogy az MSZP egy olyan személyt támogat a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatói posztjára, aki 1990-ben a szocialista párt kampányfőnöki tisztségét töltötte be, és akinek a képviselő szerint egy szakmai etikai vétség miatt kellett távoznia nemrégiben az egyik napilap főszerkesztő-helyettesi posztjáról. (Bár Csapody nem említette a jelölt nevét, de a sajtóban már napvilágot látott, hogy az MSZP országos elnöksége Meruk Józsefnek, a Reform főszerkesztőjének vezérigazgatói kinevezése mellett tette le a voksát.) Csapody szerint az lenne ésszerű, ha az MTI részvénytársasággá való alakulásáig a jelenlegi vezetőség a helyén maradhatna, ezt követően pedig már az új MTI-törvény alapján pályázat útján választanák ki a távirati iroda első emberét. A képviselő kifogásolta azt is, hogy az MSZP által támogatott jelölt részt vehetett a távirati irodáról szóló törvény előkészítésében. Toller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese visszautasította Csapody szavait. Emlékeztetett arra, hogy az MTI jelenlegi vezérigazgatója, Alexa Károly egykor tagja volt az MDF országos választmányának, és Sepsey Tamás MDF-es képviselő testvére is fontos gazdasági tisztséget tölt be a távirati irodánál. - Ettől függetlenül az MTI pártsemlegesen és függetlenül működött az elmúlt időszakban - mondta Toller, hozzátéve, hogy felesleges bármiféle pártpolitikai szempontokat keresni a vezérigazgatói posztra történő jelölésben. A képviselő felhívta Csapody figyelmét arra, hogy az MTI-ről szóló törvény elfogadása után pályázat útján és többpárti konszenzus alapján lehet majd jelölni az MTI élére. Kedd délután az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok órájában Kulin Ferenc (MDNP) arra volt kíváncsi, hogyan válhatott fizetésképtelenné a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola. Tartozásai miatt ugyanis a társadalombiztosítás kezdeményezte az iskola ingóságainak lefoglalását. Szabó Zoltán művelődési politikai államtitkár válaszában leszögezte: ebben a kérdésben nem jelentett megoldást a hangszerek lefoglalása. Jelenleg vizsgálat folyik arról, hogy miért vált fizetésképtelenné az intézmény. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) arra volt kíváncsi, hogy kapnak-e még pénzt ebben az évben a nyugdíjasok. Kökény Mihály népjóléti államtitkár elmondta: az erre vonatkozó törvény értelmében mindig az előző évi nettó átlagkeresetek növekedése szerint kell a nyugdíjakat emelni. A törvényi kötelezettséget meghaladó további nyugdíjemelésre az idén már nincs fedezet. A kormány olyan javaslatot készít elő, amely 1997 januárjában várhatóan 19,3 százalékos nyugdíjemelést tesz majd lehetővé. Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt tette szóvá, elterjedt, hogy pénzbe kerül majd a védőnői vizit, s ezzel tovább nőnének a kisgyermekes családok terhei. Kökény Mihály válaszában cáfolta az erről szóló híreket, leszögezte, hogy a védőnői vizitért a jövőben sem kell fizetni. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor HAZAI KÖRKÉP 1996. november 13., szerda Egészségügy: lesz fizetés decemberben MUNKATÁRSAINKTÓL November végén mégis kifizetheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az egészségügyi intézményeknek járó havi működési költségeket, így a dolgozók bérét is. Az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága tegnap ugyanis egyhangúlag támogatta, a parlament pedig várhatóan jövő kedden - a pótköltségvetési és a kórház-konszolidációs javaslattal egy időben - fogadja el az ezt lehetővé tevő átmeneti törvényt. Cser Ágnes, az OEP főigazgatója munkatársunknak elmondta, az átmeneti törvény elfogadásával törvényes lehetőség nyílik arra, hogy túllépjék a gyógyító-megelőző ellátásokra szánt keretet, így az intézményeknek november végén kiutalhatják a havi működési költségeket. Cser szerint az egészségügyiek áprilistól számított, átlagosan 24 százalékos béremelése 9,3 milliárd forint pluszkiadást jelent a tb-nek, amit részben a fogászatra és a háziápolásra szánt megmaradt összegekből pótolnak. □ Információink szerint sztrájkkészültség van az edelényi városi kórházban. Bár az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) de Jónás József, a kórház orvosija elnöke, Kuzler Gyuláné szóigazgatója megerősítette, hogy bár már tájékoztatta a kórház az EDDSZ elnöke szóban már igazgatóját arról, hogy a dolgo bejelentette a sztrájkkészültségek a kórház jogutód nélküli get. Szerinte a népjóléti miniszmegszüntetésének elkerülése vétét és a helyi országgyűlési képzett sztrájkbizottságot állítanak viselő korábban garanciát adott fel, hivatalosan ma délután össz az edelényi kórháznak arra, dolgozói értekezleten jelentik be hogy szükség esetén szociális ma sztrájkkészültséget.tézménnyé vagy ápolási otthon-A Borsod megyei egészség né alakítják az intézményt, pénztár hétfőn határozott arról, hogy az edelényi kórház működ dését január elsejétől nem finanszírozza. Tóth Jánosné főnővér, Több mint 19 ezren írták alá az EDDSZ-alapszervezet elnöke azt a petíciót, amelyben Szentes helyettese munkatársunk érdek- és környéke lakói tiltakoznak a fedésére kijelentette, a kórház Csongrád Megyei Egészségbiztomegmaradása érdekében a társítási Pénztár döntése ellen,vényes kereteken belül bármire amelynek értelmében 172 ágy ishajlandók. Szerinte a dolgozók nanszírozását szüntetnék meg a 90 százaléka a sztrájkot is tárno-szentesi kórházban. A város lagatná, erről a sztrájkbizottságfői elfogadják, hogy csökkenteni felállítása után kezdenek tár kell az ágyak számát, ám a MEP gyalásokat a munkáltatóval és döntése szerintük túl sok ágyat az önkormányzattal, és túl fontos helyekről épít le. Levélben fordult tegnap Horn Gyula miniszterelnökhöz Fodor Miklós, az Országos Háziorvosi Intézet igazgató főorvosa, kérve, hogy a kabinet akadályozza meg a Kútvölgyi kórház átalakítását. Fodor szerint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) jogtalanul szándékozik oktatókórházát, azaz a háziorvosi intézetnek is helyet adó Kútvölgyi kórházat klinikák elhelyezésére használni. Fodor szerint kormányrendeletet kellene módosítani ahhoz, hogy az egyetem vezetése a háziorvosi intézetet kitehesse az oktatókórházból. A SOTE mindmáig nem alakította ki a háziorvosi módszertani központot, holott az 1992-es kormányrendelet alapján azért kapta meg a Kútvölgyit, hogy ezt megtegye. A háziorvosi intézetnek az idén csak azért kell tízmillió forintnyi rezsit irodák bérlésére kifizetnie, mert nem fér el az oktatókórházban - mondta. További vizsgálódás a Tocsik-ügyben Az 1000. Ügyvédi Iroda és a Horus Rt. képviselőinek a parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett kijelentése alapján feltételezhető: Tocsik Márta nem rendelkezett kimutatással az önkormányzatoknak járó vagyon nagyságáról, csak az önkormányzati megbízottak számításaira támaszkodhatott. Az 1000. Ügyvédi Iroda képviselői arról beszéltek a Tocsikügyet vizsgáló parlamenti bizottság előtt, hogy már 1992-ben jogerős bírósági ítélet mondta ki: az önkormányzatoknak ugyanolyan mennyiségű részvény jár, amennyi belterületi föld az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szerepel. Az ÁVÜ, majd az ÁPV Rt. azonban nem fizetett, és az önkormányzatok sem tudták, mennyi vagyon jár nekik. Több ítélet született, mindegyik elmarasztalja a privatizációs szervezetet. Az ügyvédek két és fél milliárd forintnyi igényt képviseltek. Tárgyaltak Tocsik Mártával, akit egy Suchman Tamás privatizációs miniszter által aláírt levélben ajánlottak az önkormányzatoknak, felhíva őket egyben arra is, hogy szüneteltessék pereiket. Tocsik a fővárosi önkormányzatnál tartott tárgyaláson magát politikai megbízottként aposztrofálta, tiltakozott ugyanakkor az ügyvéd megnevezés ellen, mondván: ő csak tanácsadó. Az 1000. Ügyvédi Iroda képviselői kijelentették: írásos ajánlatok alapján kaptak megbízást az önkormányzatoktól, nem siker-, hanem munkadíjért dolgoznak. Milliárdos fizetségben nem gondolkodnak, pénzt csak akkor kapnak, ha az önkormányzat hozzájut vagyonához. Hét önkormányzatot képviselt pénzügyi tanácsadóként a Horus Rt., amelynek részvényeit megvette a Vektor Rt.. Szóba került, hogy a Horus felügyelőbizottságának tagja volt Ungár Klára, SZDSZ-es képviselő, ám a cég volt tulajdonosai közölték, a háromtagú felügyelőbizottságban egy MDF-es és egy KDNP-s önkormányzati szakértő is dolgozott, a testület azonban nem volt részese a cég üzletmenetének. G. J. Z. Szőgyényi a legfőbb ügyészhez fordult A legfőbb ügyészhez fordul felülvizsgálati kérelemmel Tocsik Márta ügyvédje, mert a védencével szembeni rendőri eljárás miatti panaszát elutasította a Fővárosi Főügyészség. Szőgyényi József a Népszabadságnak azt mondta: igazságügyi adó- és könyvszakértői szakvéleménnyel támasztja alá a hatályon kívül helyezésre vonatkozó beadványát. Meggyőződése szerint a jogásznő nem követett el bűncselekményt, ellene meg kell szüntetni a büntetőeljárást. Szőgyényi azt állítja: törvénysértő és jogtalan a gyanúsított kihallgatása, minden lefoglalás és zár alá vétel. Tocsik Márta nem követhette el az adócsalást, mert az 1996-os adóbevallása csak a jövő év tavaszán esedékes. Az ügyvéd azt elismerte, hogy a jogásznő késedelmesen fizethette be az adóelőleget, ez azonban nem minősül adócsalásnak - szögezte le. Emlékeztetett arra is, hogy Tocsik Márta 100 millió forint áfa-vonzatát befizette, ugyanakkor nem élt áfa-visszaigénylési jogával. Szőgyényi politikai nyomást gyanít a nyomozó hatóság tevékenysége mögött. A Fővárosi Főügyészség pedig, mint mondotta, nem ismeri az adózásra vonatkozó jogszabályokat, mert panaszukat azzal utasította el: a nyomozó hatóság helyesen jár el, mert megállapították, hogy Tocsik elkövette az ellene felhozott cselekményeket, így - állítja az ügyvéd - minden olyan állampolgár, aki adóját késedelmesen fizeti be, számíthat arra, hogy ellene büntetőeljárást indítanak adócsalás miatt. Kérdésünkre megerősítette: Tocsik mindaddig nem áll a parlamenti vizsgálóbizottság elé, amíg tart a rendőrségi vizsgálat. K. J. E. Ellenőriznek az SZDSZ-tárcáknál Az SZDSZ törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a köztisztviselőkre is szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkozzanak - jelentették be a párt tegnapi tájékoztatóján, ahol a három szabaddemokrata miniszter, Kuncze Gábor, Lotz Károly és Magyar Bálint beszámolt arról, tárcájuknál eddig milyen lépéseket tettek a köztisztviselők gazdasági érdekeltségének ellenőrzésére. Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője emlékeztetett arra, hogy jelenleg a köztisztviselőkre csak „laza” összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, a törvény ugyanis úgy fogalmaz: a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatásához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. Kijelentette, az átlátható és tiszta viszonyok megteremtése érdekében a mainál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok megalkotását tartják szükségesnek. Ezzel párhuza Olcsóbb gáz a tranzitvezetékről? A Panrusgáz a nagyfogyasztókat célozza meg másan a szabaddemokraták sürgetik a köztisztviselők fizetésének jelentős emelését. Kuncze Gábor belügyminiszter elmondta, az SZDSZ még a köztisztviselői törvény átfogó módosítása előtt javasolja a szigorú összeférhetetlenségi szabályok megalkotását, szerinte az erre vonatkozó előterjesztést már az idén az Országgyűlés elé lehetne terjeszteni. Kuncze szerint kötelezni lehetne a köztisztviselőket, mielőtt elfogadnak egy gazdasági társaságtól érkező felkérést, erről tájékoztassák a munkáltatót. A munkáltató adott határidőn belül elbírálná a felkérést, és ha nem tartja összeférhetetlennek a köztisztviselő munkakörével, akkor legyen vállalható a pozíció. ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Míg a Panrusgáz vezérigazgatója szerint a magyar partnerekkel igen jól haladnak a tárgyalások, addig Szlovénia vonatkozásában több nehézséggel is szembe kell nézni. A szlovén féllel még mindig nem sikerült megállapodni a tranzitdíjról, továbbá nem alakult meg a Panrusgázhoz hasonló vállalat sem, amelynek feladata a vezeték ottani szakaszának létrehozása és üzemeltetése lenne. A Gazprom minden eshetőségre felkészülve alternatív megoldásokat is kidolgozott, így a gázvezeték Horvátországon, esetleg Ausztrián keresztül is elérheti az itáliai célállomást. A vezérigazgató azonban sietett hozzátenni: úgy tűnik, hogy a szlovéniai választások lezárulásával sikerül majd egyezségre jutni, ezt erősíti, hogy Rém Vjahirjev, a Gazprom elnöke a közelmúltban igen reményteljes megbeszéléseket folytatott a ljubljanai vezetőkkel. A Mal és a Panrusgáz által kötött és 2015-ig 225 milliárd köbméter gáz szállításáról szóló szerződéssel kapcsolatban Rahimkulov úgy vélekedett, hogy az abban foglalt árformula megfelelő védelmet nyújt a földgáz árának világpiaci ingadozásaival szemben. - Az árformula alkalmazása mindkét félnek kedvező, ugyanakkor megfelel a nyugat-európai piacon érvényes normáknak - mondta. A szállításokra - amelyek a hazai gázkitermelés csökkenésével évről évre növekednek - a Gazprom garanciákat vállalt. A megbízhatóságot a szerződésbe beépített szankciókatalógus mellett az is növeli, hogy a gáz nemcsak Ukrajna irányából, hanem a közelmúltban az ausztriai Baumgartenben átadott elosztó felől is érkezik hazánkba. Dési András Bednárik Imre Lemondott Pólyák József, Kaposvár alpolgármestere. Az MSZP-s helyi politikus írta alá 1995 augusztusában - a polgármester távollétében - a Vektor Rt.-vel a belterületi földek után járó vagyonrészek megszerzésére az azóta megtámadott szerződést. ■röviden Giczy bírálja a privatizációt A kormánykoalíciót a még privatizálható állami vagyon, illetve a magánításban való közös érdekeltség tartja egyben - jelentette ki egy sajtótájékoztatón Giczy György, a KDNP elnöke, aki tegnap Zalaegerszegen millecentenáriumi emlékülésen vett részt. A pártelnök fékezné a külföldi tőke beáramlását, s végzetesnek tartja, hogy a koalíció kiárusította a stratégiai jelentőségű energiaszektort. Kormányváltás esetén a KDNP kezdeményezné az energiaipari vállalatok visszavásárlását - mondta Giczy. (Zalaegerszegi tudósítónktól) Az iskola a magyar történelemben A kultúra és az oktatás nem pártpolitikai kérdés, hanem stratégiai ágazata a nemzetnek. Ha ebben nem lesz többpárti egyetértés, akkor a nemzet a többpárti demokráciának csak a „deficitjét” fogja megélni - figyelmeztetett Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Iskola a magyar társadalom történetében című konferenciát köszöntő beszédében kedden az MTA székházában. Báthory Zoltán, a művelődési minisztérium közoktatási helyettes államtitkára, az Iskolatörténeti Emlékbizottság társelnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy a magyar társadalomban és különösképpen az értelmiségben alig tudatosult az emberi tőke mint beruházás fontossága. A mérvadó értelmiség pedig összetéveszti az elitképzést a tömegoktatással, és ez utóbbira nem fordít kellő figyelmet. (MTI) Egyesültek a felszámolók Hatvanegy taggal megalakult a Felszámolók Országos Egyesülete (FOE). A felszámolók képviseletét, a jogkövető felszámolói tevékenység biztosítását célul tűző szervezet létrejöttével egy időben megszűnt a Felszámolók Szakmai Kamarája, illetve a Felszámolók és Vállalkozást Újjászervezők Egyesülete. (Munkatársunktól) Újabb társaságokat alapít a MÁV Folytatja a nem közvetlenül a vasúti alapszolgáltatási tevékenységgel foglalkozó szervezeti egységeinek önálló társaságba szervezését a MÁV Rt. A kft.-k megalakítását követően új munkakörbe kerülő vasutasok keresete 1997-ben legalább olyan mértékben nő, mint a vasúti társaságnál dolgozóké - erről állapodtak meg tegnap a MÁV Rt. és a vasutas érdekvédelmi szervezetek képviselői. A MÁV-tól kapott tájékoztatás szerint a megállapodás értelmében lehetőség van arra is, hogy a megalakult új cégekhez került dolgozók továbbra is jogosultak maradjanak a vasutas tb-ellátásra. (Munkatársunktól)