Népszabadság, 1996. november (54. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

4 NÉPSZABADSÁG Elfogadták az adótörvényeket ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Pető Iván azt is megjegyezte, hogy csupán egyetlen pártot is­mer, amelyik előzetes feltéte­lekhez kötötte az alkotmánybí­rák megválasztását, és ez a kis­gazdapárt volt. Az MSZP frak­cióvezető-helyettese, Toller László arra utalt, hogy titkos szavazásnál nem lehet megaka­dályozni a képviselők lelkiis­mereti voksolását, annak elle­nére sem, hogy a szocialista frakció kinyilvánította, támo­gatja az alkotmánybírák meg­választását. Ő is úgy vélte, az ellenzéknek nincs oka arra, hogy e szavazás kapcsán előre megírt nyilatkozatot olvasson fel és kivonja magát a parla­menti munkából. Az ellenzék kivonulása köz­ben az elnöklő Gál Zoltán beje­lentette, hogy a kialakult hely­zetre való tekintettel tárgyalá­sokat kezd a parlamenti frakci­ók vezetőivel. Kivonulásuk közben az ellen­zéki pártok képviselői összessé­gében a demokrácia megcsúfo­lásának nevezték Bruhács le­szavazását. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke pedig úgy kommentálta a szavazást, hogy Bruhács elutasításakor a parlament nemcsak személyek­ről döntött, hanem állást foglalt az alkotmánybíráskodáshoz va­ló viszonyáról. Miután az ellenzék kivonult, lapzártakor a parlament elfo­gadta a beterjesztett hat adó­törvényt. (Háttér a 11. oldalon.) Vita az államháztartási törvényről Az államháztartási törvény mó­dosításának általános vitájában Akar László, a tárca politikai ál-­­­lamtitkára elmondta: a legjelen­tősebb változás az lesz, hogy a társadalombiztosítási alapok fi­nanszírozási rendje is beleillesz­kedik majd a kincstári elszámo­lásba. Egyúttal az Országgyűlés és a kormány által létrehozott alapok, köztük a média tevé­kenységét finanszírozók elszá­molását is bevonják a kincstár­ba. A jövőben nagyobb mértékben igazodik majd a társadalombiz­tosítási alapok költségvetési ter­vezése a központi költségvetés­hez, így a törvénymódosítás ki­mondja: a kormánynak szep­tember 30-ig kell benyújtania a következő évi költségvetési tör­vényjavaslatot, a tb-alapok ese­tében ez a határidő október 15. lesz. A kormánynak arra is lehe­tősége lesz, hogy ha a társada­lombiztosítási alrendszerben a tervezettől tartósan és jelentős mértékben eltérnek a gazdálko­dás számai, akkor - a társada­lombiztosítási önkormányzatok véleményének előzetes kikérése mellett - zárolhat bizonyos elő­irányzatokat. . Keller László (MSZP) felhívta a figyelmet: biztosítani kell az Országgyűlés ellenőrző szerepét. Néhány ellentmondásra is rá­mutatott a szocialista honatya, így szerinte változtatni kellene a kincstári körbe tartozó intézmé­nyek felsorolásán. A törvényja­vaslat ugyanis e körbe sorolja a tb költségvetési szerveit, úgy rendelkezik, hogy a nyugdíjbiz­tosítási alap és az egészségbizto­sítási alap számláit külön jog­szabály szerint vezeti a kincstár. Latorcai János a KDNP nevé­ben arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítás révén szűkül a társadalombiztosítási alapok mozgástere.­­ Ez egyér­telműen a kormány központosí­tó szándékát jelzi - húzta alá a képviselő. Varga Mihály (Fi­desz) kijelentette, hogy az ál­lamháztartási reformra nincse­nek koncepciók, ezért a kor­mány kapkodó és összehango­latlan lépéseket tesz az állam­­háztartási törvény megváltozta­tásánál is. Boross Péter (MDF) felhívta a figyelmet arra: a közigazgatás szervezeteinek autonómiája és tevékenységük ellenőrzése álta­lában nincs ellentétben. Ugyan­akkor az elmúlt 40 évben az el­lenőrzés a döntéshozatalba való beavatkozást is jelentette, így szerinte az ellenzék joggal fél az egyes szervezetek autonómiájá­nak csorbításától akkor, amikor az ellenőrzés hatékonyságának javításáról beszélnek. Nem kerül pénzbe a védőnői vizit Az Országgyűlés keddi ülésének kezdetén Kuncze Gábor bel­ügyminiszter beszámolt a soro­zatos bombamerényletek miatt október 30. és november 10. kö­zött lezajlott rendőrségi akció eredményeiről. A belügyminisz­ter szerint az ellenőrzések kö­vetkeztében érezhetően javult a közbiztonság Budapesten. A belügyminiszter szerint az ehhez hasonló akciók nem jelenthet­nek végleges megoldást a bűnö­zés visszaszorítására, de rávilá­gítanak arra, hogy a rendőrség folyamatosan biztosított anyagi források és technikai eszközök birtokában jelentősen tud hatni a közbiztonság alakulására. Vé­gül Kuncze bejelentette: a rend­őrségi akciók ezzel az ellenőr­zéssel nem értek véget, a rob­bantásos merényletek felderíté­sének már vannak bizonyos eredményei. Szintén napirend előtt Csa­podi­ Miklós (MDF) kifogásolta és nyílt pártpolitikai törekvésnek minősítette, hogy az MSZP egy olyan személyt támogat a Ma­gyar Távirati Iroda vezérigazga­tói posztjára, aki 1990-ben a szocialista párt kampányfőnöki tisztségét töltötte be, és akinek a képviselő szerint egy szakmai etikai vétség miatt kellett távoz­nia nemrégiben az egyik napilap főszerkesztő-helyettesi posztjá­ról. (Bár Csapody nem említette a jelölt nevét, de a sajtóban már napvilágot látott, hogy az MSZP országos elnöksége Meruk Jó­zsefnek, a Reform főszerkesztő­jének vezérigazgatói kinevezése mellett tette le a voksát.) Csa­pody szerint az lenne ésszerű, ha az MTI részvénytársasággá való alakulásáig a jelenlegi vezetőség a helyén maradhatna, ezt köve­tően pedig már az új MTI-tör­­vény alapján pályázat útján vá­lasztanák ki a távirati iroda első emberét. A képviselő kifogásolta azt is, hogy az MSZP által támo­gatott jelölt részt vehetett a táv­irati irodáról szóló törvény elő­készítésében. Toller László, az MSZP frak­cióvezető-helyettese visszauta­sította Csapody szavait. Emlé­keztetett arra, hogy az MTI je­lenlegi vezérigazgatója, Alexa Károly egykor tagja volt az MDF országos választmányának, és Sepsey Tamás MDF-es képvise­lő testvére is fontos gazdasági tisztséget tölt be a távirati irodá­nál. - Ettől függetlenül az MTI pártsemlegesen és függetlenül működött az elmúlt időszakban - mondta Toller, hozzátéve, hogy felesleges bármiféle pártpoliti­kai szempontokat keresni a ve­zérigazgatói posztra történő je­lölésben. A képviselő felhívta Csapody figyelmét arra, hogy az MTI-ről szóló törvény elfogadá­sa után pályázat útján és több­párti konszenzus alapján lehet majd jelölni az MTI élére. Kedd délután az Országgyű­lésben az azonnali kérdések és válaszok órájában Kulin Ferenc (MDNP) arra volt kíváncsi, ho­gyan válhatott fizetésképtelenné a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola. Tartozásai miatt ugyanis a társadalombiztosítás kezdeményezte az iskola ingósá­gainak lefoglalását. Szabó Zol­tán művelődési politikai állam­titkár válaszában leszögezte: eb­ben a kérdésben nem jelentett megoldást a hangszerek lefogla­lása. Jelenleg vizsgálat folyik ar­ról, hogy miért vált fizetésképte­lenné az intézmény. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) arra volt kíváncsi, hogy kapnak-e még pénzt ebben az évben a nyugdíjasok. Kökény Mihály népjóléti államtitkár el­mondta: az erre vonatkozó tör­vény értelmében mindig az előző évi nettó átlagkeresetek növeke­dése szerint kell a nyugdíjakat emelni. A törvényi kötelezettsé­get meghaladó további nyugdíj­­emelésre az idén már nincs fede­zet. A kormány olyan javaslatot készít elő, amely 1997 januárjá­ban várhatóan 19,3 százalékos nyugdíjemelést tesz majd lehe­tővé. Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt tette szóvá, elterjedt, hogy pénzbe kerül majd a védőnői vi­zit, s ezzel tovább nőnének a kis­gyermekes családok terhei. Kö­kény Mihály válaszában cáfolta az erről szóló híreket, leszögezte, hogy a védőnői vizitért a jövő­ben sem kell fizetni. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor HAZAI KÖRKÉP 1996. november 13., szerda Egészségügy: lesz fizetés decemberben MUNKATÁRSAINKTÓL November végén mégis kifizet­heti az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár (OEP) az egész­ségügyi intézményeknek járó havi működési költségeket, így a dolgozók bérét is. Az Ország­­gyűlés szociális és egészségügyi bizottsága tegnap ugyanis egy­hangúlag támogatta, a parla­ment pedig várhatóan jövő ked­den - a pótköltségvetési és a kór­ház-konszolidációs javaslattal egy időben - fogadja el az ezt le­hetővé tevő átmeneti törvényt. Cser Ágnes, az OEP főigazga­tója munkatársunknak elmond­ta, az átmeneti törvény elfoga­dásával törvényes lehetőség nyí­lik arra, hogy túllépjék a gyógyí­tó-megelőző ellátásokra szánt keretet, így az intézményeknek november végén kiutalhatják a havi működési költségeket. Cser szerint az egészségügyiek ápri­listól számított, átlagosan 24 százalékos béremelése 9,3 mil­liárd forint pluszkiadást jelent a tb-nek, amit részben a fogászat­ra és a háziápolásra szánt meg­maradt összegekből pótolnak. □ Információink szerint sztrájk­készültség van az edelényi városi kórházban. Bár az Egészségügy­ben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) de­ Jónás József, a kórház orvos­ija elnöke, Kuzler Gyuláné szó­­igazgatója megerősítette, hogy bár már tájékoztatta a kórház az EDDSZ elnöke szóban már igazgatóját arról, hogy a dolgo­ bejelentette a sztrájkkészültsé­­gek a kórház jogutód nélküli get. Szerinte a népjóléti minisz­­megszüntetésének elkerülése vé­­tét és a helyi országgyűlési kép­­zett sztrájkbizottságot állítanak viselő korábban garanciát adott fel, hivatalosan ma délután össz­ az edelényi kórháznak arra, dolgozói értekezleten jelentik be hogy szükség esetén szociális m­­­a sztrájkkészültséget.­tézménnyé vagy ápolási otthon-A Borsod megyei egészség­ né alakítják az intézményt, pénztár hétfőn határozott arról, hogy az edelényi kórház működ­­ dését január elsejétől nem finan­szírozza. Tóth Jánosné főnővér, Több mint 19 ezren írták alá az EDDSZ-alapszervezet elnöke azt a petíciót, amelyben Szentes helyettese munkatársunk érdek- és környéke lakói tiltakoznak a fedésére kijelentette, a kórház Csongrád Megyei Egészségbizto­­megmaradása érdekében a tár­­sítási Pénztár döntése ellen,­vényes kereteken belül bármire amelynek értelmében 172 ágy is­­hajlandók. Szerinte a dolgozók nanszírozását szüntetnék meg a 90 százaléka a sztrájkot is tárno-­szentesi kórházban. A város la­­gatná, erről a sztrájkbizottság­fői elfogadják, hogy csökkenteni felállítása után kezdenek tár­ kell az ágyak számát, ám a MEP gyalásokat a munkáltatóval és döntése szerintük túl sok ágyat az önkormányzattal, és túl fontos helyekről épít le. Levélben fordult tegnap Horn Gyula miniszterelnökhöz Fodor Miklós, az Országos Háziorvosi Intézet igazgató főorvosa, kérve, hogy a kabinet aka­dályozza meg a Kútvölgyi kórház átalakítását. Fodor szerint a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem (SOTE) jogtalanul szándékozik oktató­kórházát, azaz a háziorvosi intézetnek is helyet adó Kútvölgyi kórházat klinikák elhelyezésére használni. Fodor szerint kormányrendeletet kelle­ne módosítani ahhoz, hogy az egyetem vezetése a háziorvosi intézetet ki­­tehesse az oktatókórházból. A SOTE mindmáig nem alakította ki a házi­orvosi módszertani központot, holott az 1992-es kormányrendelet alapján azért kapta meg a Kútvölgyit, hogy ezt megtegye. A háziorvosi intézetnek az idén csak azért kell tízmillió forintnyi rezsit irodák bérlésére kifizetnie, mert nem fér el az oktatókórházban - mondta. További vizsgálódás a Tocsik-ügyben Az 1000. Ügyvédi Iroda és a Horus Rt. képviselőinek a parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett kijelentése alapján feltételezhető: To­­csik Márta nem rendelkezett kimutatással az önkormányzatoknak járó vagyon nagyságáról, csak az önkormányzati megbízottak szá­mításaira támaszkodhatott. Az 1000. Ügyvédi Iroda képvi­selői arról beszéltek a Tocsik­­ügyet vizsgáló parlamenti bi­zottság előtt, hogy már 1992-ben jogerős bírósági ítélet mondta ki: az önkormányzatoknak ugyanolyan mennyiségű rész­vény jár, amennyi belterületi föld az átalakuló vállalat va­gyonmérlegében szerepel. Az ÁVÜ, majd az ÁPV Rt. azonban nem fizetett, és az önkormány­zatok sem tudták, mennyi va­gyon jár nekik. Több ítélet szü­letett, mindegyik elmarasztalja a privatizációs szervezetet. Az ügyvédek két és fél milliárd fo­­rintnyi igényt képviseltek. Tár­gyaltak Tocsik Mártával, akit egy Suchman Tamás privatizá­ciós miniszter által aláírt levél­ben ajánlottak az önkormányza­toknak, felhíva őket egyben arra is, hogy szüneteltessék pereiket. Tocsik a fővárosi önkormány­zatnál tartott tárgyaláson magát politikai megbízottként aposzt­rofálta, tiltakozott ugyanakkor az ügyvéd megnevezés ellen, mondván: ő csak tanácsadó. Az 1000. Ügyvédi Iroda képviselői kijelentették: írásos ajánlatok alapján kaptak megbízást az ön­­kormányzatoktól, nem siker-, hanem munkadíjért dolgoznak. Milliárdos fizetségben nem gon­dolkodnak, pénzt csak akkor kapnak, ha az önkormányzat hozzájut vagyonához. Hét önkormányzatot képviselt pénzügyi tanácsadóként a Horus Rt., amelynek részvényeit meg­vette a Vektor Rt.. Szóba került, hogy a Horus felügyelőbizottsá­gának tagja volt Ungár Klára, SZDSZ-es képviselő, ám a cég volt tulajdonosai közölték, a há­romtagú felügyelőbizottságban egy MDF-es és egy KDNP-s ön­­kormányzati szakértő is dolgo­zott, a testület azonban nem volt részese a cég üzletmenetének. G. J. Z. Szőgyényi a legfőbb ügyészhez fordult A legfőbb ügyészhez fordul fe­lülvizsgálati kérelemmel Tocsik Márta ügyvédje, mert a véden­cével szembeni rendőri eljárás miatti panaszát elutasította a Fővárosi Főügyészség. Szőgyé­nyi József a Népszabadságnak azt mondta: igazságügyi adó- és könyvszakértői szakvéle­ménnyel támasztja alá a hatá­lyon kívül helyezésre vonatkozó beadványát. Meggyőződése sze­rint a jogásznő nem követett el bűncselekményt, ellene meg kell szüntetni a büntetőeljárást. Szőgyényi azt állítja: törvény­­sértő és jogtalan a gyanúsított kihallgatása, minden lefoglalás és zár alá vétel. Tocsik Márta nem követhette el az adócsalást, mert az 1996-os adóbevallása csak a jövő év tavaszán esedé­kes. Az ügyvéd azt elismerte, hogy a jogásznő késedelmesen fizethette be az adóelőleget, ez azonban nem minősül adócsa­lásnak - szögezte le. Emlékezte­tett arra is, hogy Tocsik Márta 100 millió forint áfa-vonzatát befizette, ugyanakkor nem élt áfa-visszaigénylési jogával. Szőgyényi politikai nyomást gyanít a nyomozó hatóság tevé­kenysége mögött. A Fővárosi Főügyészség pedig, mint mon­dotta, nem ismeri az adózásra vonatkozó jogszabályokat, mert panaszukat azzal utasította el: a nyomozó hatóság helyesen jár el, mert megállapították, hogy Tocsik elkövette az ellene felho­zott cselekményeket, így - állít­ja az ügyvéd - minden olyan ál­lampolgár, aki adóját késedel­mesen fizeti be, számíthat arra, hogy ellene büntetőeljárást in­dítanak adócsalás miatt. Kér­désünkre megerősítette: Tocsik mindaddig nem áll a parlamen­ti vizsgálóbizottság elé, amíg tart a rendőrségi vizsgálat. K. J. E. Ellenőriznek az SZDSZ-tárcáknál Az SZDSZ törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a köztisztviselőkre is szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkozzanak - jelentették be a párt tegnapi tájékoztatóján, ahol a három szabaddemokrata miniszter, Kuncze Gábor, Lotz Károly és Magyar Bálint beszámolt arról, tárcájuknál eddig mi­lyen lépéseket tettek a köztisztviselők gazdasági érdekeltségének ellenőrzésére. Hack Péter, az SZDSZ ügy­vivője em­lékeztetett ar­ra, hogy je­lenleg a köz­­tisztviselőkre csak „laza” összeférhetet­lenségi szabá­lyok vonat­koznak, a törvény ugyanis úgy fogalmaz: a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, amely hivatásához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyás­tól mentes tevékenységét veszé­lyeztetné. Kijelentette, az átlát­ható és tiszta viszonyok megte­remtése érdekében a mainál szi­gorúbb összeférhetetlenségi szabályok megalkotását tartják szükségesnek. Ezzel párhuza­ Olcsóbb gáz a tranzitvezetékről? A Panrusgáz a nagyfogyasztókat célozza meg másan a szabaddemokraták sürgetik a köztisztviselők fize­tésének jelentős emelését. Kuncze Gábor belügyminisz­ter elmondta, az SZDSZ még a köztisztviselői törvény átfogó módosítása előtt javasolja a szi­gorú összeférhetetlenségi szabá­lyok megalkotását, szerinte az erre vonatkozó előterjesztést már az idén az Országgyűlés elé lehetne terjeszteni. Kuncze sze­rint kötelezni lehetne a köztiszt­viselőket, mielőtt elfogadnak egy gazdasági társaságtól érkező felkérést, erről tájékoztassák a munkáltatót. A munkáltató adott határidőn belül elbírálná a felkérést, és ha nem tartja össze­férhetetlennek a köztisztviselő munkakörével, akkor legyen vállalható a pozíció. ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Míg a Panrusgáz vezérigaz­gatója szerint a magyar partne­rekkel igen jól haladnak a tár­gyalások, addig Szlovénia vo­natkozásában több nehézséggel is szembe kell nézni. A szlovén féllel még mindig nem sikerült megállapodni a tranzitdíjról, továbbá nem alakult meg a Panrusgázhoz hasonló vállalat sem, amelynek feladata a veze­ték ottani szakaszának létreho­zása és üzemeltetése lenne. A Gazprom minden eshetőségre felkészülve alternatív megoldá­sokat is kidolgozott, így a gáz­vezeték Horvátországon, eset­leg Ausztrián keresztül is elér­heti az itáliai célállomást. A ve­zérigazgató azonban sietett hozzátenni: úgy tűnik, hogy a szlovéniai választások lezárulá­sával sikerül majd egyezségre jutni, ezt erősíti, hogy Rém Vja­­hirjev, a Gazprom elnöke a kö­zelmúltban igen reményteljes megbeszéléseket folytatott a ljubljanai vezetőkkel. A Mal és a Panrusgáz által kötött és 2015-ig 225 milliárd köbméter gáz szállításáról szóló szerződéssel kapcsolatban Ra­­himkulov úgy vélekedett, hogy az abban foglalt árformula megfelelő védelmet nyújt a földgáz árának világpiaci inga­dozásaival szemben. - Az árfor­mula alkalmazása mindkét fél­nek kedvező, ugyanakkor meg­felel a nyu­gat-európai piacon érvényes normáknak - mondta. A szállításokra - amelyek a ha­zai gázkitermelés csökkenésé­vel évről évre növekednek - a Gazprom garanciákat vállalt. A megbízhatóságot a szerződésbe beépített szankciókatalógus mellett az is növeli, hogy a gáz nemcsak Ukrajna irányából, hanem a közelmúltban az ausztriai Baumgartenben át­adott elosztó felől is érkezik ha­zánkba. Dési András Bednárik Imre Lemondott Pólyák József, Kapos­vár alpolgármestere. Az MSZP-s helyi politikus írta alá 1995 au­gusztusában - a polgármester tá­vollétében - a Vektor Rt.-vel a belterületi földek után járó va­gyonrészek megszerzésére az az­óta megtámadott szerződést. ■röviden Giczy bírálja a privatizációt A kormánykoalíciót a még pri­vatizálható állami vagyon, il­letve a magánításban való kö­zös érdekeltség tartja egyben - jelentette ki egy sajtótájékozta­tón Giczy György, a KDNP el­nöke, aki tegnap Zalaegersze­gen millecentenáriumi emlék­ülésen vett részt. A pártelnök fékezné a külföldi tőke beáram­lását, s végzetesnek tartja, hogy a koalíció kiárusította a straté­giai jelentőségű energiaszek­tort. Kormányváltás esetén a KDNP kezdeményezné az ener­giaipari vállalatok visszavásár­lását - mondta Giczy. (Zala­egerszegi tudósítónktól) Az iskola a magyar történelemben A kultúra és az oktatás nem pártpolitikai kérdés, hanem stratégiai ágazata a nemzetnek. Ha ebben nem lesz többpárti egyetértés, akkor a nemzet a többpárti demokráciának csak a „deficitjét” fogja megélni - fi­gyelmeztetett Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Iskola a magyar tár­sadalom történetében című konferenciát köszöntő beszédé­ben kedden az MTA székházá­ban. Báthory Zoltán, a művelő­dési minisztérium közoktatási helyettes államtitkára, az Isko­latörténeti Emlékbizottság társ­elnöke megnyitójában hangsú­lyozta, hogy a magyar társada­lomban és különösképpen az ér­telmiségben alig tudatosult az emberi tőke mint beruházás fontossága. A mérvadó értelmi­ség pedig összetéveszti az elit­képzést a tömegoktatással, és ez utóbbira nem fordít kellő fi­gyelmet. (MTI) Egyesültek a felszámolók Hatvanegy taggal megalakult a Felszámolók Országos Egyesü­lete (FOE). A felszámolók kép­viseletét, a jogkövető felszámo­lói tevékenység biztosítását cé­lul tűző szervezet létrejöttével egy időben megszűnt a Felszá­molók Szakmai Kamarája, illet­ve a Felszámolók és Vállalko­zást Újjászervezők Egyesülete. (Munkatársunktól) ­Újabb társaságokat alapít a MÁV Folytatja a nem közvetlenül a vasúti alapszolgáltatási tevé­kenységgel foglalkozó szervezeti egységeinek önálló társaságba szervezését a MÁV Rt. A kft.-k megalakítását követően új mun­kakörbe kerülő vasutasok kere­sete 1997-ben legalább olyan mértékben nő, mint a vasúti tár­saságnál dolgozóké - erről álla­podtak meg tegnap a MÁV Rt. és a vasutas érdekvédelmi szerve­zetek képviselői. A MÁV-tól ka­pott tájékoztatás szerint a meg­állapodás értelmében lehetőség van arra is, hogy a megalakult új cégekhez került dolgozók to­vábbra is jogosultak maradjanak a vasutas tb-ellátásra. (Munka­társunktól)

Next