Népszabadság, 1997. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-01 / 27. szám

32 oldal / Melléklet: Hétvége / Ára: 46 Ft NÉPSZABADSÁG 1997. február 1., szombat ORSZÁGOS NAPILAP 55. évfolyam, 27. szám, első kiadás Kész a jelentéstervezet a Tocsik-ü­gyről • Az országgyűlési vizsgálóbizottság állami vagyon eltulajdonítására gyanakszik A Népszabadság információi szerint elkészült a Tocsik-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság jelentéstervezete. A dokumen­tumból kiderül: mindmáig nem tudni, hogy Tocsik Márta kinek a révén került kapcsolatba a privatizációs szervezettel. A je­lentéstervezet szerint Tocsik pályázata teljesen formális volt. A dokumentum kimondja, hogy az ügyben kiemelt felelősség terheli Szokai Imre volt igazga­tósági elnököt és Liszkai Péter egykori vezető jogtanácsost. A jelentés Puskás Sándor fb-el­­nök felelősségét is megállapítja, az ügyért pedig politikai fele­lősség terheli Suchman Tamás volt privatizációs minisztert is. MUNKATÁRSUNKTÓL A jelentéstervezet részletesen foglalkozik az ügy előzményei­vel is. Megállapítja, hogy az ön­­kormányzati és belterületi föl­dek vitatott kérdéseiben a va­gyonkezelők vezetői több alka­lommal különböző állásfoglalá­sokat szorgalmaztak. A belterü­leti földekre vonatkozó önkor­mányzati igények ügyében for­dulat állt be, amikor a Legfel­sőbb Bíróság a Dunaferr ügyé­ben az önkormányzatnak adott igazat. „Az ítélet kihirdetését köve­tően egyértelművé vált szá­munkra, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni a teljesítést az önkormányzatok részére. Az is egyértelmű volt, hogy ezt a rendkívüli feladatot megfelelő gyorsasággal nem tudjuk reali­zálni.” (Ez Liszkai Péter, az ÁPV Rt. volt vezető jogtanácso­sának feljegyzése Szokai Imre, az igazgatóság egykori elnöke, Suchman Tamás volt privati­zációs miniszter és Kocsis Ist­ván egykori vezérigazgató ré­szére 1995. szeptember 30-án.) A jelentéstervezet szerint a va­gyonkezelő a probléma megol­dásának égető volta ellenére nem dolgozta ki az önkormány­zati igények összesítését. Nem volt hitelt érdemlő nyilvántar­tás arról, hogy mi az önkor­mányzati igény, és ehhez képest mi a vagyonkezelő álláspontja. Az ÁPV Rt. igazgatósága 1996. január 10-i ülésén felkérte az ügyvezetést annak előterjesz­tésére, hogy az önkormányzati részvények automatikus kiadá­sa milyen kötelezettségekkel bír, milyen költségmegtakarítá­sok prognosztizálhatók abban az esetben, ha az ÁPV Rt. külső szakértőt vesz igénybe. A végre­hajtásra az igazgatóság január 31-i határidőt jelölt meg. Az igazgatóság a december 10-i ülésén még kérdésesnek tartotta a tanácsadó kijelölését, ehhez képest január 17-re fordulat kö­vetkezett be. Ennek előzmé­nyei: a határozathozatalt meg­előző vitában Liszkai Péter tájé­koztatta az igazgatóságot arról, hogy egy tanácsadó közreműkö­désével előrehaladott tárgyalá­sok folynak. Az önkormányza­tok teljes igénye 11,5 milliárd forintnyi részvény vagy kész­pénz, amit 8-8,5 milliárd forint­ra lehet csökkenteni. Liszkai hangsúlyozta, hogy az intenzív alkumechanizmus folyamata már megindult a tanácsadó köz­reműködésével, több esetben eredményesen. Az ÁPV Rt. igaz­gatóságának 1996. január 10-i ülésén a kérdés ismételt tárgya­lása során Liszkai közölte az igazgatósági tagokkal, hogy van egy szakértő, akivel két lépcső­ben, a hónap végére szerződés­­kötéssel bezárólag a teljes prob­lémát meg lehet oldani. A ta­nácsadó az önkormányzatokkal előrehaladott tárgyalásban áll, melynek során az önkormány­zati igényeket csökkenteni le­het. Liszkai újabb felszólalásá­ban kifejtette: „az önkormány­zatokat szinte teljeskörűen át­fogja ez a Vektor nevű társaság, és mi ezzel kerülnénk egyedül tulajdonképpen ilyen tárgyalási pozícióba, más kérdés, hogy a szerződéseket alá kell írogatni egyenként, de ezzel kerülünk tárgyalási pozícióba. Nagyon egyszerűen és nagyon gyorsan lehetne elintézni.” Az ülésen nem hangzott el Tocsik Márta neve, az igazgatóság tagjai ab­ban a hiszemben voltak, hogy a Vektor Rt. lesz az a tanácsadó, amely a vagyonkezelő érdekeit képviselni fogja. A jelentéstervezet kimondja: Tocsik Márta jelentkezése 1995. december 14-re tehető, amikor ajánlatot tett az ÁPV Rt. vezető jogtanácsosának, Liszkai Péter­nek, miszerint 10 százalékos si­kerdíj fejében lealkudja az ön­­kormányzatok igényeit. Jelent­kezése, ajánlatának tartalma irattal nem dokumentálható, az eseményeket a részvevők olykor ellentmondásoktól sem mentes nyilatkozatai alapján lehet re­konstruálni. Az alkotmányügyi bizottság ülésén Kocsis István vezérigazgató és Lascsik Attila egykori vezérigazgató egybe­hangzóan állította, hogy Tocsik Mártával Szokai Imre elnök közvetítésével lépett kapcsolat­ba az ÁPV Rt. (Jelentésterv... folytatás a 7. oldalon) Az így megállapított adatok és feltárt tények és az ebből fakadó következtetések levonásával lehet választ adni a felvetett kérdésekre: történt-e az állami vagyonkezelő szervek, azok vezetői, alkalmazottai, illetve külső személyek részéről olyan eljárás, illetve beavatkozás, mely jogszabályi és alkotmányi sérelmeket eredményezett. Az ÁPV Ki nek az ön­­ormányusokat megillető belterületi földértékkel kapcsolatos kötelezettségeinek tárgy­ában adott megbízási szerződések és megbízási díjak körülményeinek tisztázására felállított vizsgálóbizottság TERVEZET A bizottság döntéséig nem nyilvános Bizottsági jelentés I. Az Országgyűlés 86/1996. (X.30.) számú határozatával létrehozta az ÁPV Rt.-t vizsgáló bizottságát. Az országgyűlési határozat keretei között a tíztagú bizottság feladata a következőképpen határozható meg: A konkrét eset kapcsán olyan tényállás megalapítása, melynek nyomvonalán a jelentés megalkotásához szükséges részletek kidolgozásával az ügyben releváns valamennyi tény rendelkezésre áll. Magyar-román csúcs Davosban Göncz Árpád köztársasági el­nök pénteken Davosban Cons­­tantinescu román elnökkel együtt a svájci államfő ebéd­vendége volt. Arnold Koller el­nök úgy fogalmazott, hogy a magyar-román csúcstalálkozó az egyik legfontosabb politikai megbeszélés Davosban. A hármas találkozón szó volt a közép-európai térségről, a ré­gió euroatlanti integrációs kér­déseiről. A megbeszélésen a ma­gyar köztársaság elnöke és Constantinescu megállapította, hogy történelmi esély van a ma­gyar-román kapcsolatok új ala­pokra helyezésére, amelyeknek mindenekelőtt a bizalomra kell épülniük. Szó volt a NATO, il­letve az Európai Unió kibővíté­séről, amelyet mindkét elnök szükségesnek és országaik érde­kének nevezett. Az EU és a NA­TO a következő időszakban a térség biztonsága szempontjá­ból fontos szerepet tölt be, s a tagjelöltek támogatják egymás törekvéseit. A magyar köztár­saság elnöke felvetette, hogy tá­jékoztassák egymást az euroat­lanti tárgyalások során szerzett tapasztalatokról. A hármas találkozót követő­en Göncz Árpád és Emil Cons­tantinescu külön is megbeszé­lést folytatott. Ezen a magyar köztársaság elnöke javasolta, hogy a magas szintű párbeszé­det a két ország között fenn kell tartani, és ennek keretében megerősítette, hogy várják a román miniszterelnököt Buda­pestre. A román államfő meg­erősítette a Göncz Árpádnak szóló meghívást, és reményét fejezte ki, hogy erre az év első felében sor kerül - írja a Magyar Távirati Iroda. Kézigránát robbant a Nagy Falban Az étterem-tulajdonos felesége és lánya halálos sebeket kapott Jugoszláv kézigránát robbant csütörtökről péntekre virradó éjszaka Budapesten, a VII. ke­rületi Dózsa György út és az Aj­­tósi Dürer sor sarkán lévő Nagy Fal elnevezésű kínai étterem­ben. A tulajdonos felesége, va­lamint 22 éves lánya kórházba szállításukat követően belehal­tak a sérüléseikbe. Csötörtökről péntekre virra­dó éjjel, tíz perccel éjfél után hatalmas robbanás rázta meg Budapesten, a Dózsa György út és Ajtósi Dürer sor sarkán lévő Nagy Fal elnevezésű kínai ét­termet. A detonáció feltépte a férfi­mosdó ajtaját, emberfej nagy­ságú lyukat ütött a férfi­ és a női mosdó közti téglafalon, ki­verte az étterem bejárati ajtaja melletti üvegablakot. A szem­tanúk már csak azt látták, hogy egy sikoltó, sokkos állapotban lévő kínai nő kirohant az épü­letből, beesett egy nagy sötét színű autóba, ami ezután nagy sebességgel elhajtott. Utóbb ki­derült, az étterem tulajdonosá­nak 53 éves felesége és 22 éves lánya halálos sérüléseket szen­vedett a robbanáskor; az étte­rem alkalmazottai a Honvéd Kórházba szállították őket, de az orvosok már nem tudtak se­gíteni rajtuk. Helyszíni értesüléseink sze­rint a férfimosdóban fejmagas­ságban elhelyezett gránát ak­kor robbant fel, amikor a zárás­hoz készülő tulajdonos felesége megmozdította. Szakértők sze­rint a kézigránát biztosítósze­gére vékony zsinórt kötöttek, amit az öblítő tartályán rögzí­tettek. (Kézigránát... folytatás a 15. oldalon) Éjszakai rendőrségi szemle VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE Zsúfolt parlamenti menetrend Gál Zoltán házelnök tájékoztatója ______________MTI-JELENTÉS______________ Rendkívül zsúfoltnak ígérkezik az Országgyűlés hétfőn kezdő­dő tavaszi ülésszaka, éppen ezért már most biztosra vehető, hogy nem is fejeződik be június 15-én - jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke tegnapi tájékoztatóján. A házelnök emlékeztetett ar­ra, hogy a kormány 61 törvény elfogadását kérte a parlament­től, ezek között szerepel a nyugdíjrendszer átalakítása, az egészségügy és az igazságszol­gáltatás reformja. Gál remé­nyét fejezte ki, hogy a T. Ház tevékenységét tárgyszerű viták fogják jellemezni, főként azért, mert sok olyan feladat áll a képviselők előtt, amely kifeje­zetten igényli az egymás közöt­ti kommunikációt: az Or­szággyűlésnek alkotmánybírót kell választania, és sort kell ke­rítenie az Állami Számvevő­­szék elnökének és egy új átvilá­­gítóbírának a megválasztásá­ra. Az elnök közölte: a parla­mentben hétfőn várhatóan fel­szólal Horn Gyula miniszterel­nök. A február 10-ével kezdődő héten kerítenek sort az egész­ségbiztosítási pénztár gazdál­kodását vizsgáló parlamenti bi­zottság jelentésének megvitatá­sára, a hónap végén pedig az „olajgate” bizottság véleménye kerül a képviselők elé. Február 17. után tárgyal a parlament az összeférhetetlenségi törvényről, illetve a privatizációs törvény módosításáról, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök kül­dött vissza a Háznak megfonto­lás végett. A T. Ház kedden dönt Boldvai László mentelmi jogának felfüggesztéséről. Gál Zoltán egyébként a legfőbb ügyésznél kezdeményezni fogja a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmek titkosítását, mivel álláspontja szerint jelen­leg olyan paradox helyzet van, hogy a mentelmi bizottság ülé­sein elhangzottak titoknak mi­nősülnek, maga a kikérés vi­szont nem. Nemcsók: Elképzelhető Dunakiliti üzembe helyezése A magyar kormány nem törekszik mindenáron peren kívüli meg­állapodásra Szlovákiával a bősi vízi erőmű ügyében - mondja Nem­csók János államtitkár, a balatoni ügyek kormánybiztosa, akit a miniszterelnök azzal bízott meg: nyújtson szakmai segítsé­get a szlovákokkal tárgyaló magyar delegációnak. Az államtitkár véleménye szerint nem valószínű, hogy a bősi vitában a hágai Nemzetközi Bíróság egyértelműen egyik vagy másik félnek ad igazat, ebben az esetben viszont mindkét országot komoly anyagi és erkölcsi veszteségek érhetik, amelyeket jó lenne elkerülni. A magyar kormány ezért tájékozódó jellegű megbeszéléseket kezde­ményezett egy reménybeli kompromisszum érdekében, a tárgya­lásokon azonban ennél többre eddig nem jutottak. A legutóbbi tár­gyaláson tett magyar felajánlásra a szlovák fél január végére ígért válasza eddig nem érkezett meg. - Az utóbbi időben a környezetvé­dő szervezetek a bősi tárgyalások miatt támadták. Mivel magyarázza ezt az ellenszenvet? - A zöldmozgalmaknak - kü­lönösen a Duna Körnek - elvi­tathatatlan érdeme, hogy nél­külük egy környezetkárosító betonmonstrum épült volna Nagymarosnál. Ha vissza lehet­ne forgatni az idő kerekét, én is azok oldalán állnék, akik sze­rint a Duna ezen szakaszán nem épülhet vízi erőmű. De nem fe­ledkezhetünk meg az olyan té­nyekről, hogy Dunacsún és Bős működik, és a dunakiliti mű­tárgy is bármikor üzembe he­lyezhető. Én még azt is megér­tem, hogy a rendszerváltás ide­jén kiemelkedő szerepet játszott zöldek zsigereiben ma is ott él a félelem a vízi erőműtől, és bár­miféle hozzá kapcsolódó hírt el­lenszenvvel fogadnak. Szeret­ném egyértelművé tenni, hogy a Duna Kör és a közöttem zajló vita nem politikai, hanem szak­mai kérdésekre korlátozódik. (Bős... folytatás a 9. oldalon) Telítődött a biztosítási piac? Egyre többen választják az öngondoskodást Egyre több pénzt fordítanak életbiztosításra a polgárok, a konstrukciót egyre inkább hosszú távú megtakarítási for­maként tartják számon. A becs­lések szerint tavaly az ágazat­ból származó díjbevétel elérte a 46 milliárd forintot, a biztosítá­si szerződések száma pedig a négymilliót. A magyar piac egyes szakértők szerint telítőd­ni látszik, ennek ellenére a ko­rábbi tizenhárom társaság mel­lett újabb cégek kívánkoznak ebbe az üzletágba. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly 13 társaság foglalko­zott életbiztosítással, amelyből az első háromnegyed évben 33,4 milliárd forint díjbevéte­lük származott. Ez az év végére - becslések szerint - elérte a 46 milliárd forintot. Az életbizto­sítások felfutása továbbra is gyors, bár a biztosítók vagyon­biztosításból származó bevéte­le - ez tavaly az első háromne­gyed évben 79,3 milliárd forint volt - még mindig sokkal na­gyobb, mint az életbiztosításo­ké. Ennek elsődleges oka, hogy 1990 előtt - a társadalombizto­sítás gondoskodása miatt - az életbiztosításokra szinte egyál­talán nem volt kereslet. Az értékesítést ezért maguk a biztosítók sem erőltették. Változást a társadalombiztosí­tási rendszer visszaszorulása hozott, ez ugyanis felerősítette az öngondoskodás szerepét. (Telítődött... folytatás az 5. ol­dalon ) DÍJBEVÉTEL (EZER FT) Biztosítók Életbiztosítási ág 1995. 1996. ill. Argosz 2 979 4 470 Atlasz 5 503 3 779 ÁB-Aegon 12 820 87212 807149 Colonia 79 055 531 395* Első Amerikai-Magyar 993 731 740 361 Európa GAN 456 870 369 467 Generáli 230 954 233 052 Glória-Swiss Life 339 800 403 590 Hungária National 1 284 157 1 718 575 Nederlanden 12441 11212110 994 OTP-Garancias 480 869 385 530 Providencia 4974 611 3 957 970 Signal 715 290 630 142 Összesen 35537304,63 33 365 079 * félévi adat

Next