Népszabadság, 1997. március (55. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-12 / 60. szám

­ Ne csak jöjjön, maradjon is a turista Hevesben A Heves megyei önkormányzat néhány évvel ezelőtt elhatároz­ta, hogy noha konkrétan nem származik bevétele az idegen­­forgalomból, mégis a rendelke­zésre álló eszközökkel segít a turistáik idecsábításában. Kiss János és Kun Zoltán, a megyei önkormányzat irodavezetői la­punknak arról beszéltek, hogy 1993 óta folyamatosan népsze­rűsítik az úgynevezett idegen­­forgalmi rendezvényeket, mert kevés, ha a külföldi vendég csu­pán egy napra ruccan le Heves megyébe. Fontos, hogy itt ma­radjon, egyen, igyon, aludjon és vásároljon is. Törekvéseik egyik eredmé­nye, hogy immáron ötödik esz­tendeje megrendezik a Hevesi mozaik elnevezésű eseményso­rozatot, valamint a Palóc vigas­ságokat. Mindkét csomaghoz másfél-másfél millió forintos állami támogatást nyertek el a turisztikai célelőirányzatból. E mellé a megyei önkormányzat is felajánlott másfél millió forin­tot, és az érintett többi település - Bodony, Parád, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Gyöngyös stb. - önkormányzata is erejéhez mér­ten fedez bizonyos költségeket. A szakemberek azért tartják fontosnak, hogy a programokat lehetőleg minél több nyelven és minél több országban népszerű­sítsék, mert hazánk így egyfajta választási lehetőséget kínálhat a nyári kikapcsolódáshoz a ja­pán, a német, a holland turisták számára, akik eddig leginkább Olaszországban vagy Spanyol­­országban nyaraltak. Tavaly például charterjárattal több ja­pán csoport is érkezett az or­szágba, vidéki programjaik egyik állomása Pécs, a másik Eger volt. Kun Zoltán szerint ma a tele­pülések nagy része Heves me­gyében az idegenforgalomból szeretne megélni. A bükkiek és a mátraiak vonzó természeti adottságaikat, lovaglási, spor­tolási lehetőségeket kínálnak, a Tisza-tavi önkormányzatok a horgászatban és a fürdőzési le­hetőségekben rejlő tartalékokat próbálják meg kiaknázni. E fo­lyamatot jól jellemzi az is, hogy az egyes községek, városok az idegenforgalmi adó egy részét immáron ennek az ágazatnak a fejlesztésére fordítják. A megyei önkormányzat tér­ségi marketingmunkát végez. Beszélgetőtársaim szerint nem­csak egy-egy vállalkozásnak vagy egy üzletnek kell jól elad­nia magát. Készült több egy­­egy mátrai térséget bemutató magyar, angol és német nyelvű prospektus, jelenleg a nyomdá­ban vár a megjelenésre a Hevesi Bükk-Eger című kiadvány is. Közeli terveikben szerepel, hogy Hatvanról és környékéről elkészítenek hasonló összeállí­tást. Mindezek megjelenését részben a megyei, részben a he­lyi önkormányzatok finanszí­rozzák, de szükség van arra is, hogy országos pályázatok révén további összegeket szerezzenek. Arról, hogy miért éppen a me­gyei önkormányzat vállalt - az országban is ritka módon - sze­repet a megye adottságainak népszerűsítésében, Kiss János a következőket mondja:­­ Négy évvel ezelőtt meg­szűnt a megyei idegenforgalmi hivatal. Feladatait a mi önkor­mányzatunk, azon belül is a mi irodánk kapta meg. Az elmúlt néhány esztendőben meglehető­sen tájékozottak lettünk abban a tekintetben, hogy milyen érté­kek találhatók szűkebb ha­zánkban. Túlzás nélkül állítha­tom, hogy tudunk a legkisebb kútról vagy szoborról, amelyik valamiért csábító lehet a turis­ták számára. Nem vagyunk kis­­hitűek, Heves megye nyugodtan versenyezhet néhány olasz me­gyével is. - A kiadványokon túl milyen módszerekkel próbálkoznak? - A reklámozásban a számí­tástechnikát is felhasználjuk, nemrégiben készült el a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara és a TV7 televíziós tár­saság gondozásában a megyéről szóló CD-ROM. A napokban befejeztek egy ugyanilyen té­májú videofilmet, és tervezzük, hogy hamarosan plakátokat is megjelentetünk a megyéről. Nem mondom, hogy mindehhez sok pénzből gazdálkodunk, hi­szen az önkormányzat ez évi költségvetésében összesen öt­millió forintot különítettek el idegenforgalmi célokra. Pályá­zatokon ennek a tripláját is megszerezhetjük a különféle alapokból. Kun Zoltán bevallja: régi ál­ma, hogy ne csupán a megyére, hanem az úgynevezett kistér­ségre is kiterjesszék az előbbi­ekben vázolt munkájukat. Sze­rinte Borsod, Nógrád, Szolnok, Szabolcs és Heves megye meg­oszthatja a munkát. Ha minden­ki megpróbálja a saját adottsá­gait kihasználni, elképzelhető, hogy a külföldi turista két hétig is Észak-Magyarországon ma­rad, egyik megyében, mondjuk, a lovassport, másikban a gyógy­fürdők, harmadikban a múzeu­mok kínálatát kihasználva. D. J. Az elmúlt egy-más­­fél évre visszatekint­ve viszonylag sokat hallhattunk a Mátrai Erőmű Részvénytár­saságról, annak a si­kereiről és bizony a kudarcokról is. Csak címszavakban: mint sikeres erőmű-bánya integráció, műszaki, pénzügyi, gazdasági megerősödés, sikeres privatizáció, évente egyre magasabb és magasabb termelési eredmények, folya­matos racionalizálás, csökkenő létszám. Az árnyoldalt tekintve az V. blokk tűzesete, demonstrációs hely­zet az év végén, a rendkívüli időjárási helyzetben az elmúlt év karácsonyán be­következett üzemza­var, de ide tartoznak az idei bérfejlesztés során kialakult viták is a munkavállalói érdekképviseletek­kel. Ezekről nyilat­kozott Valaska József vezér­­igazgató.­­ A Mátrai Erőmű Részvény­­társaság az elmúlt két évet csaknem 500 millió forintos nye­reséggel zárta, ami azt jelenti, hogy az 1996. októberi áremelés ellenére eredményesen tudott gazdálkodni. A Mátra gyakorla­tilag teljesítménye csúcsát meg­közelítve működött az elmúlt év­ben. A fenti nyereség mellett fel­újította egy 100 MW-os blokkját, alkalmassá téve a 2003-ig törté­nő üzemelésre, és a visontai bá­nyában az MT-6-HK-6 közvet­len átrakó berendezését, amely a maga nemében Európa egyik legnagyobb termelő-átrakó be­rendezése. Ezzel megőrzött két­száz munkahelyet az erőműben, illetve a bányákban. Mindamel­lett, hogy a társaságnak voltak gondjai, egy nagyon sikeres mű­ködést tudhat maga mögött, a cég folyamatosan fejlődött. Az új tulajdonosok belépése ezt a fej­lődést erősítette, létrejött egy ra­cionálisabban, rugalmasabban, dinamikusabban gondolkodó menedzsment, amelyik az elmúlt évben szakmailag is továbbfejlő­dött. Az új tulajdonos a fejleszté­sekkel, a beruházások finanszí­rozásával kapcsolatos speciális szakértelmét átadta, és ezzel nagyban segítette a menedzs­ment munkáját. - Miként értelmezzük azt a kije­lentését, hogy a Mátrai Erőmű Rt. to­vábbra is kedvező pozícióban marad a magyar villamosenergia-piacon? - Ennek több objektív és szubjektív oka van. Az objektív okok közül ki kell emelni a Mát­ra működéséhez szükséges, szin­te korlátlannak tekinthető tüze­lőanyag-készletet, amely az ez­redfordulót követő évszázad kö­zepéig elegendő. Erre a szénva­­gyonra alapozottan figyelembe véve a lignitbázisú villamos­­energia-termelés önköltségét, a Mátrai Erőmű Rt. nemcsak a je­lenlegi működését, de a jövőbeli fejlesztését is építeni tudja. Erre a villamos energiára az ország­nak szüksége van. Lehet vitatni azt, hogy egy-egy új termelőegy­ség belépése előbb vagy később következzen be. Lehet vitatni azt is, hogy milyen műszaki megoldások jöjjenek létre, de hogy ezt a nemzeti kincset az or­szágnak ki kell aknáznia, az el­vitathatatlan. A második ok az, hogy a Mát­ra már a privatizációt megelőző években is folyamatosan stabi­lizálta pénzügyi helyzetét. El­kezdte a fejlesztési források fel­halmozását, és természetesen büszke arra, hogy a magyar vil­­lamosenergia-ipar életében el­sőként fizetett osztalékot a tu­lajdonosainak. Mindemellett a Mátra nem úgy érte el ezeket az eredményeket, hogy az árait drasztikusan növelte volna. A Mátrai Erőmű Rt. termelői árai­nak növekedési üteme messze elmarad mind az áramszolgál­tatók árrésének, mind más atomerőművek termelési ön­költségének növekedésétől. Döntően a veszteséges üzletágai visszafejlesztésével, a termelés bővítésével és a termelés racio­nalizálásával érte el eredmé­nyeit, ami azt jelenti, hogy a társaság számára rendelkezésre áll egy jól felkészült termelő­erő-, munkavállalói állomány, ami a berendezéseket működte­ti, javítja vagy a hibákat elhá­rítja, és mindemellett egy kivá­ló, dinamikus, a változó körül­ményekhez mindenkor alkal­mazkodó menedzsment.­­ Az 1997. évi üzleti tervet mennyiben befolyásolják a munka­­vállalóknak tett engedmények, és mi az, amit ezekből az engedményekből a villamosenergia-fogyasztónak és a társaságnak esetlegesen a nyereség terhére kell megfizetnie? - A dolgozóknak tett enged­mények több százmillió forint­jába kerülnek a Mátrai Erőmű Rt.-nek, és ezen költségek na­gyobb részét a társaságnak kell kitermelnie. A villamosenergia­fogyasztókra ezekből a költsé­gekből csak azok a költségek hárulnak tovább, amelyek a vil­­lamosenergia-ipari kollektív szerződésből adódóan törvényi kötelezettséget jelentenek a Mátra számára. Ezt a kollektív szerződést a privatizáció előtt a munkaügyi miniszter kiterjesz­tette, és ezáltal kötelezővé tette az egész iparágra. Ebből adódó­an ezen kötelezettségek teljesí­tésének fedezete meg kell, hogy teremtődjön az árban. Ugyan­akkor azon többletvállalásokat, amelyeket a bérfejlesztésben vagy szociális és jóléti kérdé­sekben tett a társaság, azt nem fogja tudni tovább érvényesíte­ni valószínűleg az árakban. Ezeket önmagának kell kiter­melnie, és a menedzsmentnek a jelen pillanatban az a feladata, hogy kimunkálja azokat a mód­szereket, eszközöket, amelyek­kel ezt a pénzt előteremti.­­ Mi az oka annak, hogy egy-két kényszernyilatkozatot kivéve lénye­gében a társaság vezetése nem jelent meg a bérviták során a közvélemény előtt? - Ez lényegében így van - vá­laszolja Valaska József vezér­­igazgató. - Ennek oka pedig az, hogy a béralku mindamellett, hogy a menedzsmentnek egy adott folyamatban meg van a maga szerepe, alapvetően tulaj­donosi kompetencia. A me­nedzsment feladata a tulajdo­nosi döntések előkészítése, egyeztetése és természetesen feladata az, hogy egy ilyen fo­lyamat lezárását követően meg­teremtse a feltételeit a dolgozói többletjuttatásoknak. Tehát jó­magam és a kollégáim ebben az időszakban is már azon mun­kálkodtunk, hogy feltárjuk azo­kat a lehetőségeket, amelyek forrást teremtenek a munkavál­lalói követelések kielégítésére, és ezen lehetőségekről tájékoz­tassuk az igazgatóságot. Olyan megoldásokat kell választani, amelyek racionális gazdálkodá­si eredményekként jönnek létre. Nyilván a termelés növelése, a költséggazdálkodás további ra­cionalizálása, a veszteséges üz­letágak visszafejlesztése, a cég­ből kiáramló pénzek visszafo­gása az, ami ennek az eszköz­­rendszerét képezheti. (A leg­erősebb... folytatás a 26. olda­lon) A legerősebb bánya­ erőmű vállalkozás Olasz zászlóforgatók Egerben szántó györgy felvétele Külfejtés Visontán. Bükkábrányban gazdagabb a lignitvagyon szántó györgy felvétele m­m­m* népszabadság f E mk-Mamrorszas REGIONÁLIS MELLÉKLET (Borsod, Heves, Nógrád) ______________________1997. március 12., szerda REGIONÁLIS MELLÉKLET (Borsod ). Euromegálló Tokajban Június 1-jén, 10 órakor Tokaj­ban első alkalommal áll meg a Debrecen és Frankfurt között közlekedő EuroCity vonat. Májer János polgármester sze­rint a hegyvidék és az alföld határán, a Tisza és a Bodrog ta­lálkozásánál épült múlt századi hangulatot árasztó kisváros a térség idegenforgalmi központ­ja lehet. Vendégváró ajánlatai­kat ma már az Interneten is hirdetik. Nyáron ma is van néhány hét, amikor Tokaj utcáin sok a ven­dég, a kertkapukra Zimmer Frei-táblák kerülnek, napköz­ben jetski bőg a vízen, este han­­goskodóktól zajos a pincék kör­nyéke. A szezon azonban a ki­lencvenes években egyre rövi­­debb lett. A nyolcvanas évek­ben 200 ezer turista két-három éjszakát töltött a városban, ta­valy jó ötvenezerre volt tehető az idelátogatók száma, az egy vendégre eső vendégéjszakák aránya pedig 1 és 0,75 közé esik, ami a statisztikai kimuta­tásokban járatlanoknak első hallásra kissé furcsának tűnhet, de annál egyértelműbben jelzi: Tokaj vonzereje bizony alapo­san megcsappant. Ha pedig Tokajban rosszul megy az üzlet, azt a tokaji vidé­ken található tíz-egynéhány kistelepülés is megérzi. Nem csoda hát, ha a szomszédos Tár­cas polgármestere tavaly külö­nös vállalkozásra szánta magát. Néhány borosgazdát lovas sze­kéren útnak indított a közeli­nek semmiképpen nem mond­ható Krakkóba. A bormisszió útja Kelet-Szlovákián át veze­tett Lengyelországba, a szeke­­rező gazdák akit csak tudtak, megkínáltak a magukkal vitt hordókból. - Ez volna hát a hí­res magyar tokaji bor, tessék el­jönni egyszer, megkóstolni, vendégeskedni nálunk egy ki­csit - vitték a térség hírét a tar­­cali expedíció tagjai. Májer János Tokaj polgár­­mestere nem táplál illúziókat. Tokaj kisváros, áraszthat bár­milyen hangulatot, a vendég a második napon már unatkozik, a harmadikon továbbáll. Per­sze, ha az egyik nap vízi túrát kínálnak neki, a másodikon va­dászni viszik, a harmadikon vá­rosnézést és kirándulást ajánla­nak, a negyediken megismerte­tik a szőlőművelés kultúrájával, talán mások a lehetőségek. A polgármester úgy véli, ha a ven­dégeket a környező települések­kel közösen várják, összehan­golt, részletesen kidolgozott idegenforgalmi stratégiával megsokszorozhatják az esélye­ket. A Bodrogköz tájai a folyó holt ágait övező erdőkkel a Fel­­ső-Tisza háborítatlan természe­ti vidékét idézik. A két folyón adottak a vízi sportok lehetősé­gei, a hegyek közelsége pedig másfajta programokat kínál. Hogy mi mindent, azt a nemré­giben megnyitott Tourinform iroda munkatársai részletesen feldolgozták, s az Interneten közre is adták. (Euromegálló... folytatás a 27. oldalon) Is# A TARTALOMBÓL Sátrat emelnek a vár fölé 27. oldal A tanár úr kecskefarmja 29. oldal Ipari park is lehetne Kazincbarcikán 30. oldal A csincseiek költözni akarnak 31. oldal Több jut az idegenforgalomnak 32. oldal Az vadászik, akinek sok pénze lesz 32. oldal Miskolc vendégeket vár 32. oldal

Next