Népszabadság, 1997. március (55. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-12 / 60. szám
Ne csak jöjjön, maradjon is a turista Hevesben A Heves megyei önkormányzat néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy noha konkrétan nem származik bevétele az idegenforgalomból, mégis a rendelkezésre álló eszközökkel segít a turistáik idecsábításában. Kiss János és Kun Zoltán, a megyei önkormányzat irodavezetői lapunknak arról beszéltek, hogy 1993 óta folyamatosan népszerűsítik az úgynevezett idegenforgalmi rendezvényeket, mert kevés, ha a külföldi vendég csupán egy napra ruccan le Heves megyébe. Fontos, hogy itt maradjon, egyen, igyon, aludjon és vásároljon is. Törekvéseik egyik eredménye, hogy immáron ötödik esztendeje megrendezik a Hevesi mozaik elnevezésű eseménysorozatot, valamint a Palóc vigasságokat. Mindkét csomaghoz másfél-másfél millió forintos állami támogatást nyertek el a turisztikai célelőirányzatból. E mellé a megyei önkormányzat is felajánlott másfél millió forintot, és az érintett többi település - Bodony, Parád, Bélapátfalva, Szilvásvárad, Gyöngyös stb. - önkormányzata is erejéhez mérten fedez bizonyos költségeket. A szakemberek azért tartják fontosnak, hogy a programokat lehetőleg minél több nyelven és minél több országban népszerűsítsék, mert hazánk így egyfajta választási lehetőséget kínálhat a nyári kikapcsolódáshoz a japán, a német, a holland turisták számára, akik eddig leginkább Olaszországban vagy Spanyolországban nyaraltak. Tavaly például charterjárattal több japán csoport is érkezett az országba, vidéki programjaik egyik állomása Pécs, a másik Eger volt. Kun Zoltán szerint ma a települések nagy része Heves megyében az idegenforgalomból szeretne megélni. A bükkiek és a mátraiak vonzó természeti adottságaikat, lovaglási, sportolási lehetőségeket kínálnak, a Tisza-tavi önkormányzatok a horgászatban és a fürdőzési lehetőségekben rejlő tartalékokat próbálják meg kiaknázni. E folyamatot jól jellemzi az is, hogy az egyes községek, városok az idegenforgalmi adó egy részét immáron ennek az ágazatnak a fejlesztésére fordítják. A megyei önkormányzat térségi marketingmunkát végez. Beszélgetőtársaim szerint nemcsak egy-egy vállalkozásnak vagy egy üzletnek kell jól eladnia magát. Készült több egyegy mátrai térséget bemutató magyar, angol és német nyelvű prospektus, jelenleg a nyomdában vár a megjelenésre a Hevesi Bükk-Eger című kiadvány is. Közeli terveikben szerepel, hogy Hatvanról és környékéről elkészítenek hasonló összeállítást. Mindezek megjelenését részben a megyei, részben a helyi önkormányzatok finanszírozzák, de szükség van arra is, hogy országos pályázatok révén további összegeket szerezzenek. Arról, hogy miért éppen a megyei önkormányzat vállalt - az országban is ritka módon - szerepet a megye adottságainak népszerűsítésében, Kiss János a következőket mondja: Négy évvel ezelőtt megszűnt a megyei idegenforgalmi hivatal. Feladatait a mi önkormányzatunk, azon belül is a mi irodánk kapta meg. Az elmúlt néhány esztendőben meglehetősen tájékozottak lettünk abban a tekintetben, hogy milyen értékek találhatók szűkebb hazánkban. Túlzás nélkül állíthatom, hogy tudunk a legkisebb kútról vagy szoborról, amelyik valamiért csábító lehet a turisták számára. Nem vagyunk kishitűek, Heves megye nyugodtan versenyezhet néhány olasz megyével is. - A kiadványokon túl milyen módszerekkel próbálkoznak? - A reklámozásban a számítástechnikát is felhasználjuk, nemrégiben készült el a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a TV7 televíziós társaság gondozásában a megyéről szóló CD-ROM. A napokban befejeztek egy ugyanilyen témájú videofilmet, és tervezzük, hogy hamarosan plakátokat is megjelentetünk a megyéről. Nem mondom, hogy mindehhez sok pénzből gazdálkodunk, hiszen az önkormányzat ez évi költségvetésében összesen ötmillió forintot különítettek el idegenforgalmi célokra. Pályázatokon ennek a tripláját is megszerezhetjük a különféle alapokból. Kun Zoltán bevallja: régi álma, hogy ne csupán a megyére, hanem az úgynevezett kistérségre is kiterjesszék az előbbiekben vázolt munkájukat. Szerinte Borsod, Nógrád, Szolnok, Szabolcs és Heves megye megoszthatja a munkát. Ha mindenki megpróbálja a saját adottságait kihasználni, elképzelhető, hogy a külföldi turista két hétig is Észak-Magyarországon marad, egyik megyében, mondjuk, a lovassport, másikban a gyógyfürdők, harmadikban a múzeumok kínálatát kihasználva. D. J. Az elmúlt egy-másfél évre visszatekintve viszonylag sokat hallhattunk a Mátrai Erőmű Részvénytársaságról, annak a sikereiről és bizony a kudarcokról is. Csak címszavakban: mint sikeres erőmű-bánya integráció, műszaki, pénzügyi, gazdasági megerősödés, sikeres privatizáció, évente egyre magasabb és magasabb termelési eredmények, folyamatos racionalizálás, csökkenő létszám. Az árnyoldalt tekintve az V. blokk tűzesete, demonstrációs helyzet az év végén, a rendkívüli időjárási helyzetben az elmúlt év karácsonyán bekövetkezett üzemzavar, de ide tartoznak az idei bérfejlesztés során kialakult viták is a munkavállalói érdekképviseletekkel. Ezekről nyilatkozott Valaska József vezérigazgató. A Mátrai Erőmű Részvénytársaság az elmúlt két évet csaknem 500 millió forintos nyereséggel zárta, ami azt jelenti, hogy az 1996. októberi áremelés ellenére eredményesen tudott gazdálkodni. A Mátra gyakorlatilag teljesítménye csúcsát megközelítve működött az elmúlt évben. A fenti nyereség mellett felújította egy 100 MW-os blokkját, alkalmassá téve a 2003-ig történő üzemelésre, és a visontai bányában az MT-6-HK-6 közvetlen átrakó berendezését, amely a maga nemében Európa egyik legnagyobb termelő-átrakó berendezése. Ezzel megőrzött kétszáz munkahelyet az erőműben, illetve a bányákban. Mindamellett, hogy a társaságnak voltak gondjai, egy nagyon sikeres működést tudhat maga mögött, a cég folyamatosan fejlődött. Az új tulajdonosok belépése ezt a fejlődést erősítette, létrejött egy racionálisabban, rugalmasabban, dinamikusabban gondolkodó menedzsment, amelyik az elmúlt évben szakmailag is továbbfejlődött. Az új tulajdonos a fejlesztésekkel, a beruházások finanszírozásával kapcsolatos speciális szakértelmét átadta, és ezzel nagyban segítette a menedzsment munkáját. - Miként értelmezzük azt a kijelentését, hogy a Mátrai Erőmű Rt. továbbra is kedvező pozícióban marad a magyar villamosenergia-piacon? - Ennek több objektív és szubjektív oka van. Az objektív okok közül ki kell emelni a Mátra működéséhez szükséges, szinte korlátlannak tekinthető tüzelőanyag-készletet, amely az ezredfordulót követő évszázad közepéig elegendő. Erre a szénvagyonra alapozottan figyelembe véve a lignitbázisú villamosenergia-termelés önköltségét, a Mátrai Erőmű Rt. nemcsak a jelenlegi működését, de a jövőbeli fejlesztését is építeni tudja. Erre a villamos energiára az országnak szüksége van. Lehet vitatni azt, hogy egy-egy új termelőegység belépése előbb vagy később következzen be. Lehet vitatni azt is, hogy milyen műszaki megoldások jöjjenek létre, de hogy ezt a nemzeti kincset az országnak ki kell aknáznia, az elvitathatatlan. A második ok az, hogy a Mátra már a privatizációt megelőző években is folyamatosan stabilizálta pénzügyi helyzetét. Elkezdte a fejlesztési források felhalmozását, és természetesen büszke arra, hogy a magyar villamosenergia-ipar életében elsőként fizetett osztalékot a tulajdonosainak. Mindemellett a Mátra nem úgy érte el ezeket az eredményeket, hogy az árait drasztikusan növelte volna. A Mátrai Erőmű Rt. termelői árainak növekedési üteme messze elmarad mind az áramszolgáltatók árrésének, mind más atomerőművek termelési önköltségének növekedésétől. Döntően a veszteséges üzletágai visszafejlesztésével, a termelés bővítésével és a termelés racionalizálásával érte el eredményeit, ami azt jelenti, hogy a társaság számára rendelkezésre áll egy jól felkészült termelőerő-, munkavállalói állomány, ami a berendezéseket működteti, javítja vagy a hibákat elhárítja, és mindemellett egy kiváló, dinamikus, a változó körülményekhez mindenkor alkalmazkodó menedzsment. Az 1997. évi üzleti tervet mennyiben befolyásolják a munkavállalóknak tett engedmények, és mi az, amit ezekből az engedményekből a villamosenergia-fogyasztónak és a társaságnak esetlegesen a nyereség terhére kell megfizetnie? - A dolgozóknak tett engedmények több százmillió forintjába kerülnek a Mátrai Erőmű Rt.-nek, és ezen költségek nagyobb részét a társaságnak kell kitermelnie. A villamosenergiafogyasztókra ezekből a költségekből csak azok a költségek hárulnak tovább, amelyek a villamosenergia-ipari kollektív szerződésből adódóan törvényi kötelezettséget jelentenek a Mátra számára. Ezt a kollektív szerződést a privatizáció előtt a munkaügyi miniszter kiterjesztette, és ezáltal kötelezővé tette az egész iparágra. Ebből adódóan ezen kötelezettségek teljesítésének fedezete meg kell, hogy teremtődjön az árban. Ugyanakkor azon többletvállalásokat, amelyeket a bérfejlesztésben vagy szociális és jóléti kérdésekben tett a társaság, azt nem fogja tudni tovább érvényesíteni valószínűleg az árakban. Ezeket önmagának kell kitermelnie, és a menedzsmentnek a jelen pillanatban az a feladata, hogy kimunkálja azokat a módszereket, eszközöket, amelyekkel ezt a pénzt előteremti. Mi az oka annak, hogy egy-két kényszernyilatkozatot kivéve lényegében a társaság vezetése nem jelent meg a bérviták során a közvélemény előtt? - Ez lényegében így van - válaszolja Valaska József vezérigazgató. - Ennek oka pedig az, hogy a béralku mindamellett, hogy a menedzsmentnek egy adott folyamatban meg van a maga szerepe, alapvetően tulajdonosi kompetencia. A menedzsment feladata a tulajdonosi döntések előkészítése, egyeztetése és természetesen feladata az, hogy egy ilyen folyamat lezárását követően megteremtse a feltételeit a dolgozói többletjuttatásoknak. Tehát jómagam és a kollégáim ebben az időszakban is már azon munkálkodtunk, hogy feltárjuk azokat a lehetőségeket, amelyek forrást teremtenek a munkavállalói követelések kielégítésére, és ezen lehetőségekről tájékoztassuk az igazgatóságot. Olyan megoldásokat kell választani, amelyek racionális gazdálkodási eredményekként jönnek létre. Nyilván a termelés növelése, a költséggazdálkodás további racionalizálása, a veszteséges üzletágak visszafejlesztése, a cégből kiáramló pénzek visszafogása az, ami ennek az eszközrendszerét képezheti. (A legerősebb... folytatás a 26. oldalon) A legerősebb bánya erőmű vállalkozás Olasz zászlóforgatók Egerben szántó györgy felvétele Külfejtés Visontán. Bükkábrányban gazdagabb a lignitvagyon szántó györgy felvétele mmm* népszabadság f E mk-Mamrorszas REGIONÁLIS MELLÉKLET (Borsod, Heves, Nógrád) ______________________1997. március 12., szerda REGIONÁLIS MELLÉKLET (Borsod ). Euromegálló Tokajban Június 1-jén, 10 órakor Tokajban első alkalommal áll meg a Debrecen és Frankfurt között közlekedő EuroCity vonat. Májer János polgármester szerint a hegyvidék és az alföld határán, a Tisza és a Bodrog találkozásánál épült múlt századi hangulatot árasztó kisváros a térség idegenforgalmi központja lehet. Vendégváró ajánlataikat ma már az Interneten is hirdetik. Nyáron ma is van néhány hét, amikor Tokaj utcáin sok a vendég, a kertkapukra Zimmer Frei-táblák kerülnek, napközben jetski bőg a vízen, este hangoskodóktól zajos a pincék környéke. A szezon azonban a kilencvenes években egyre rövidebb lett. A nyolcvanas években 200 ezer turista két-három éjszakát töltött a városban, tavaly jó ötvenezerre volt tehető az idelátogatók száma, az egy vendégre eső vendégéjszakák aránya pedig 1 és 0,75 közé esik, ami a statisztikai kimutatásokban járatlanoknak első hallásra kissé furcsának tűnhet, de annál egyértelműbben jelzi: Tokaj vonzereje bizony alaposan megcsappant. Ha pedig Tokajban rosszul megy az üzlet, azt a tokaji vidéken található tíz-egynéhány kistelepülés is megérzi. Nem csoda hát, ha a szomszédos Tárcas polgármestere tavaly különös vállalkozásra szánta magát. Néhány borosgazdát lovas szekéren útnak indított a közelinek semmiképpen nem mondható Krakkóba. A bormisszió útja Kelet-Szlovákián át vezetett Lengyelországba, a szekerező gazdák akit csak tudtak, megkínáltak a magukkal vitt hordókból. - Ez volna hát a híres magyar tokaji bor, tessék eljönni egyszer, megkóstolni, vendégeskedni nálunk egy kicsit - vitték a térség hírét a tarcali expedíció tagjai. Májer János Tokaj polgármestere nem táplál illúziókat. Tokaj kisváros, áraszthat bármilyen hangulatot, a vendég a második napon már unatkozik, a harmadikon továbbáll. Persze, ha az egyik nap vízi túrát kínálnak neki, a másodikon vadászni viszik, a harmadikon városnézést és kirándulást ajánlanak, a negyediken megismertetik a szőlőművelés kultúrájával, talán mások a lehetőségek. A polgármester úgy véli, ha a vendégeket a környező településekkel közösen várják, összehangolt, részletesen kidolgozott idegenforgalmi stratégiával megsokszorozhatják az esélyeket. A Bodrogköz tájai a folyó holt ágait övező erdőkkel a Felső-Tisza háborítatlan természeti vidékét idézik. A két folyón adottak a vízi sportok lehetőségei, a hegyek közelsége pedig másfajta programokat kínál. Hogy mi mindent, azt a nemrégiben megnyitott Tourinform iroda munkatársai részletesen feldolgozták, s az Interneten közre is adták. (Euromegálló... folytatás a 27. oldalon) Is# A TARTALOMBÓL Sátrat emelnek a vár fölé 27. oldal A tanár úr kecskefarmja 29. oldal Ipari park is lehetne Kazincbarcikán 30. oldal A csincseiek költözni akarnak 31. oldal Több jut az idegenforgalomnak 32. oldal Az vadászik, akinek sok pénze lesz 32. oldal Miskolc vendégeket vár 32. oldal