Népszabadság, 1997. március (55. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-01 / 51. szám

4 NÉPSZABADSÁG Kompromisszumok a nyugdíjreformról A kormány március 14-én a parlament elé terjeszti a nyug­díjreform tervezetét, de azt meg­előzően még tárgyal a szociális partnerekkel, majd rendkívüli kormányülésen véglegesítik a javaslatot - mondta Medgyessy Péter pénzügyminiszter az Ér­dekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén. Medgyessy elmondta: a kor­mány több kérdésben is módo­sította korábbi tervezetét. Ezek közé tartozik, hogy a tőkefede­zeti rendszerbe először hatszá­zaléknyi járulékot kell befizet­ni, majd fokozatosan, két év alatt érnék el a nyolcszázalékos mértéket. Ezen felül lehetőség lenne további kétszázalékos be­fizetésre, amelyre magasabb adókedvezmény vonatkozna. A tőkefedezeti rendszer biztonsá­ga érdekében a kormány garan­ciát vállalna a felosztó-kiróvó rendszerből származó nyugdíj felének a nyolcvan százalékára. Az induló nyugdíjaknál is vál­tozott a kormány álláspontja. Az új javaslat szerint azok, akik a felosztó-kiróvó rendszert választják, évente a bruttó ke­reset 1,65 százalékát számíthat­nák be. Azok pedig, akikre már a vegyes nyugdíjrendszer vo­natkozik, egy százalék helyett 1,12 százalékkal számolhatnak. Módosult a gyermekenkénti kedvezmény is: gyermekenként - felső határ nélkül - két évet lehet figyelembe venni, de szük­ség van legalább tíz év szolgála­ti időre is. A nyugdíjak indexá­lásában újdonság, hogy az árak és a keresetek alakulását csak 2000-től számítanák be, de ele­inte nem egyenlő mértékben. Akik 2009 és 2019 között töl­tik be a 62 éves korhatárt, ön­kéntes nyugdíjpénztárba való befizetés esetén, 1998-tól, tíz éven át a jelenlegi 50 százalékos adókedvezménynél magasabb kedvezményt kaphatnak. A partnerek nagyrészt egyetértet­tek a változásokkal, de a kor­­kedvezmény és az özvegyi nyugdíjak kérdésében nem si­került megegyezni. M. R. A. Váratlan református vezetőcsere Bölcskei Gusztávot választották meg Hegedűs Lóránt helyett Váratlan fordulattal zárult a Magyarországi Református Egyház hónapok óta tartó tiszt­újítása. Bekövetkezett, amire az előzetes várakozások szerint kevés esély mutatkozott: az egyház zsinatának alakuló ülé­sén a százfős testület Hegedűs Lóránt püspök, az eddigi lelké­­szi elnök helyett új vezetőt vá­lasztott Bölcskei Gusztáv deb­receni püspök személyében. Az elnöki posztért a négy ha­zai református egyházkerület püspöke indulhatott, Hegedűs Lóránt 43 szavazatával szem­ben Bölcskei Gusztáv 53 vok­­sot kapott. Az eredmény isme­retében Hegedűs püspök nem jelöltette magát az alelnöki székbe, és Für Lajos, a Duna­­melléki Egyházkerület főgond­noka sem vállalt semmilyen tisztséget. A református egyház világi vezetője Kálmán Attila főgondnok lett, alelnökökké Márkus Mihály püspököt és Szabó Dániel főgondnokot vá­lasztották. A megbízatás hat évre szól. Bölcskei Gusztáv, az egyház új lelkészi vezetője lapunknak elmondta, hogy a választási eredményt nem tekinti presz­tízsügynek. Minden igyekeze­tével szeretné elérni, hogy a személyi kérdések ne vezesse­nek az egyház megosztottságá­hoz, hisz a reformátusságon belül közös az érdek és közös a felelősség. A szószék magassá­gából nem lehet elbeszélni az emberek feje fölött - fogalmaz­ta meg hitvallását Bölcskei püspök, hangsúlyozva, hogy az egyháznak nem önmaga, ha­nem a társadalom felé kell for­dulnia. Mint mondta, a refor­mátus egyháznak közéleti sze­repet kell vállalnia, s ezért óhatatlanul is politizálni kény­szerül. Bölcskei Gusztáv nem tervez gyökeres változást a re­formátus egyház életében, de valószínűnek tartja, hogy a ve­zetőcsere új stílust és hangne­met hoz majd. Budapesti ajánlás az egyházak szerepéről A vallásszabadság ott gyako­rolható a legjobban, ahol az ál­lam és egyház szétválasztása fennmaradt vagy megtörtént - egyebek mellett ez olvasható a Budapesti ajánlás című doku­mentum tervezetében, amelyet várhatóan a jövő hét elején fo­gadnak el Az egyházak szerepe a megújuló társadalmakban el­nevezésű nemzetközi konferen­cia résztvevői. A hétfőn kezdődő tanácsko­zást - mint arról korábban be­számoltunk - az Egyesült Álla­mokban alapított Nemzetközi Vallásszabadsági Egyesület, a magyar kormány és a parla­ment szervezi. Platthy Iván címzetes államtitkár, a Minisz­terelnöki Hivatal egyházi kap­csolatok titkárságának vezető­je a konferenciát beharangozó tegnapi tájékoztatón elmondta, hogy különösen Romániában és Szlovákiában nagy az ér­deklődés az esemény iránt. Gellért Kis Gábor, a parlament emberi jogi, kisebbségi és val­lásügyi bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy Ma­gyarországon hat évvel ezelőtt fogadták el a vallásszabadság­ról szóló törvényt, amely jogi értelemben különválasztotta az államot és az egyházat. Szilvási József, a vallássza­badsági egyesület képviselője szerint a konferencia három fontos kérdésre keresi a vá­laszt: miként orvosolja az adott ország az egyházak múltbéli sérelmeit; mit tesz azért, hogy az egyházfinanszírozás ne le­gyen kiszolgáltatva a napi po­litikának; milyen törvényi fel­tételeket biztosít annak érde­kében, hogy az egyházak be­tölthessék szerepüket a társa­dalomban. Cz. G. Szekeres: Nem lesz több kilépő MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kormány nem engedett abból az elvből, hogy a közterhek vise­léséből mindenkinek részt kell vennie, de figyelembe vette az ágazat speciális jellemzőit - egyebek között ezt mondta egy tegnapi miskolci sajtótájékozta­tón a mezőgazdasági termelők­kel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője. Hangsú­lyozta: a kormányzó párt politi­kusainak szembesülniük kellett azzal, hogy nincs elég idejük az intézkedések kidolgozására. Tegnap Borsod megye szocia­lista párti parlamenti képviselői munkaértekezleten tájékoztatták a szocialista frakció vezetőségét az acélipar reorganizációjáról, a munkanélküliség csökkentésére tett erőfeszítésekről és az infra­strukturális fejlesztésekről. A sajtótájékoztatón Szekeres kifejtette véleményét Aszódi Ilo­na Katalin kiskőrösi MSZP-s képviselő pártbeli és frakcióbeli távozásáról. Nem számít újabb képviselők távozására a szocia­lista frakció vezetése - mondta a frakcióvezető, aki szerint Aszódi kilépése a pártból és a frakció­ból a kiskőrösi képviselőnő dön­tése volt, s ezt a szándékát siker­telenül próbálta megváltoztatni az MSZP vezetése. Aszódi pél­dáját mások nem követik - mondta tudósítónknak Szeke­res. A szocialista képviselőcso­port vezetője szerint a kiskőrösi körzetben mandátumot szerzett képviselőnőt olyan konfliktusok érték, amelyeket nem tudott ma­gában feldolgozni, s a párt veze­tése hiába próbálta maradásra bírni. Aszódi független képvise­lőként tagja maradt az Or­szággyűlésnek. HAZAI KÖRKÉP 1997. március 1., szombat Káosz a veszprémi kórházakban MUNKATÁRSUNKTÓL Kaotikus helyzet alakult ki Veszprém megye krónikus bete­geinek ellátásában. A megye kórházaiban az ápolási ágyak olyannyira telítettek, hogy csak májusra lehet betegeket elője­gyezni - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Bujdosó László megyei tiszti főorvos. Bujdosó elmondta: az egész­ségügyi intézményhálózat re­formját koordináló Veszprém Megyei Egyeztető Fórum csü­törtökön határozatot fogadott el arról: delegációt küld a Nép­jóléti Minisztériumhoz és az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP). A delegáció a minisztériumban azt kívánja elérni, hogy a tárca minél ha­marabb fogalmazza meg azt a rendeletét, amely a zirci kórház egészségügyi szakellátási intéz­ménnyé való átalakításáról szól. Ez segítene az ápolási ágyak hiányából fakadó gondo­kon. A delegáció tárgyalni kíván az egészségbiztosítási pénztár­ral is. Az OEP ugyanis másod­fokú határozatában - amely ja­nuár 1-jétől lépett életbe - nem határozta meg egyértelműen, szándékozik-e június 30-a után szerződést kötni a Farkasgye­pűi Tüdőszanatóriummal. A de­legáció kész javaslatot terjeszt az OEP elé a tüdőszanatórium esetleges megszűnésével felsza­baduló nyolcvan ágy elhelyezé­sére. □ Nemzeti egészségügyi vál­ságstáb felállítását javasolja a kormánynak az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete - értesültünk Nemes Jánostól. Az egyesület elnöke szerint a kór­házak vezetése „kettős szorítás­ban dolgozik”. Meg kellene fe­lelniük a végrehajthatatlan költségvetési és jogszabályi fel­tételeknek, de a jogos, a mosta­ni körülmények között szerin­tük teljesíthetetlen dolgozói bérköveteléseknek és a lakossá­gi elvárásoknak is. Az egészség­­ügyi gazdasági vezetőket folya­matosan a joggal való vissza­élésre kényszerítik - mondta Nemes. Az egyesület a törvényi ellentmondások feloldására legfőbb ügyészi vizsgálatot sür­get. Bizonyosan nem finanszírozható tovább minden olyan gyógyító eljá­rás, amelyet ma térítésmentesen vehetnek igénybe a biztosítottak - mondta Kökény Mihály népjóléti miniszter az egészségügyi újságírók dobogókői szemináriumán pénteken, a jelenlegi anyagi lehetőségekre utalva. Ugyanis sem a köz-, sem az egyéni terhek nem növelhetők to­vább. A pénzügyi keret tehát nem bővíthető, viszont az ellátási kör ra­dikális szűkítése sem képzelhető el. A Népjóléti Minisztériumban az egyetlen járható útnak a jelenleg alkalmazott és finanszírozott gyógyí­tó eljárások felülvizsgálatát tartják. Nyilvánvaló ugyanis - mondta Kökény -, hogy számos olyan kezelést, beavatkozást végeznek ma az egészségügyben, amely vagy elavult, vagy amelynek a hatásosságát mindeddig semmi sem igazolta. Éppen ezért az egyes szakkollégiumok­nak meg kell határozniuk a korszerű és hatásos eljárásokat, mert csak ezeknek van helyük egy kötelező egészségbiztosítási rendszerben. Ezt a szolgáltatási csomagot a tervek szerint a készülő egészségbiztosítási törvény végrehajtási utasításaként adja majd ki a szaktárca. A jogsza­bály felhatalmazást adna a kormánynak, hogy foglalja rendeletbe a tb által finanszírozható gyógykezeléseket, beavatkozásokat. Pénz nélkül az ELTE diákirodái késhetnek a támogatások MUNKATÁRSUNKTÓL Működésképtelenné válhatnak az ELTE hallgatói önkormány­zati irodái, mert a legutóbbi egyetemi tanácsi ülésen nem si­került megegyezni az intézményi HÖK idei költségvetéséről. A hat iroda kapott ugyan 3,1 millió fo­rintos átmeneti „segélyt”, ezt azonban már felhasználták az esedékes számlák kifizetésére. Működési támogatás hiányában a diákok e félévi szociális jutta­tásainak odaítélése is késhet. Oszkó Pétertől, az egyetem hallgatói önkormányzatának el­nökétől megtudtuk: a korábbi gyakorlattal ellentétben az in­tézmény költségvetéséről tár­gyaló bizottságba az idén nem hívták meg a diákok képviselőit. A gazdasági főigazgatóság elké­szítette ugyan a HÖK költségve­tését, de azt nem egyeztette az érintettekkel. A HÖK csaknem 32 milliós működési támogatást kérne erre az évre, ezzel szem­ben a főigazgatóság mindössze 8,5 millió forintot irányzott elő. Tavaly 12 milliót kaptak, de már ez az összeg sem volt elég. A pénzhiány miatt az irodák­ban nem tudnak dolgozni, emi­att késhet a diákok szociális tá­mogatásainak odaítélése (a ha­táridő március 4.). A tanulmányi ösztöndíjak kifizetését nem érinti a leállás, azzal ugyanis a karok tanulmányi osztályai fog­lalkoznak. Kevesebb juttatást kaptak a rendőrök Információnk szerint a Buda­pesti Rendőr-főkapitányságon a rendőri állomány egy része a szakszervezethez és közvetlen vezetőihez fordult, mivel fizetés­­emelésük elmarad attól, amire számítottak. Mint ismeretes, az ígéret erre az évre nettó 17 szá­zalékos béremelés volt. Lapunk úgy tudja, hogy sok rendőrnek - főleg a tiszthelyetteseknek - a fizetése csupán néhány száz fo­rinttal emelkedett. Fábián Ágo­ta, a Függet­len Rendőr­szakszervezet főtitkára (ké­pünkön) kér­désünkre el­mondta: az ér­dekvédelmi szervezet már decemberben jelezte a miniszterelnöknek, majd néhány nappal ezelőtt azt nyílt levélben megerősítette, hogy nincs realitása a politikai ígérethez igazodó bérfejlesztés­nek a rendőrségen. A szolgálati törvény bértáblája és a korábbi bérrendszer ellentmondásai miatt az állomány tagjainak je­lentős része, főleg a fővárosban szolgálatot teljesítők jövedel­mének növekedése nem haladja meg a 8-10 százalékot. Négy­­milliárd forint hiányzik a rend­őrség költségvetéséből ahhoz, hogy nettó 17 százalékkal nője­nek a bérek. A miniszterelnök­től azt kérték, hogy a kormány júliusig korrigálja a hibát. A főtitkár szerint a mostani rendszer zsákutcája, hogy a 40 év fölötti korosztály fizetése kisebb mértékben növekszik. Az új bér­táblára való beállás a fiatalab­baknak kedvez, mert érvényesíti azt az alapelvet, hogy az azonos munkát végző, azonos iskolai végzettségű, azonos beosztásban foglalkoztatott rendőröknek nagyjából azonos legyen a fize­tés. A tapasztalatot, veszélyezte­tett munkakört tekintetbe vevő pótlékrendszer finanszírozására nincs fedezet. A rendőrök a na­pokban kapják meg a megemelt fizetésüket, ezért számítani lehet arra, hogy elégedetlenségüknek hangot adnak. Az FRSZ úgy döntött: ha a kormány júliusig nem korrigálja a béremeléssel kapcsolatos hibát, szeptember­­ben-októberben élni fog a szak­­szervezeti nyomásgyakorlás tör­vényes eszközeivel, és a de­monstrálást sem zárja ki. Kun J. Erzsébet Paks környékén tilos a kotrás Biztonságos az atomerőmű hűtővízellátása MUNKATÁRSUNKTÓL A századforduló óta - elsősor­ban az intenzív mederkotrás­nak köszönhetően - egy métert mélyült Paks környékén a Du­­na-meder. Racskó Imre, a paksi atomerőmű osztályvezetője la­punknak elmondta, a medermé­lyülés nem veszélyezteti az erő­mű hűtővízrendszerének műkö­dését. A Dunán a múlt század köze­pén kezdődött el a folyamsza­bályozás, amelynek célja a jég­­torlaszképződés veszélyének csökkentése, illetve a hajózás biztonságának növelése volt. A folyamszabályozás és az inten­zív kavicskotrás miatt a meder az atomváros környékén példá­ul több mint egy métert mé­lyült. Az első energiatermelő blokk 1982-es üzembe helyezését kö­vető évben rendkívül alacsony volt a Duna vízmagassága Paks környékén. Ez nem veszélyez­tette ugyan az erőmű működé­sét, de a cég vezetői jobbnak látták, ha mielőbb átalakítják a hűtővízellátó rendszert. A vizs­gálatok szerint az alacsony víz­állás oka a mederkotrás miatti medersüllyedés volt. A paksi atomerőmű és a vízügyi hatóság egyeztetése után a nyolcvanas évek közepén a folyó 29 kilomé­teres szakaszán megtiltották a kavicskotrást. Racskó Imre sze­rint azóta nem észlelhető a me­der további süllyedése. Az üzemeltetési biztonság fo­kozása érdekében az erőmű víz­­szivattyúit mélyebbre helyez­ték, illetve az 1,3 kilométer hosszú hidegvíz-csatorna med­rét egy méterrel kimélyítették. A paksi szakember állítja, ha a Dunán nem történik olyan be­avatkozás, amely lényegesen megváltoztatná a folyó vízjárá­sát, akkor a jelenlegi hűtővíz­­rendszer segítségével az erőmű a teljes élettartam alatt bizton­ságosan működtethető. A fuvarozók az üzemanyagár szerkezetének átalakítását kérik MUNKATÁRSUNKTÓL A közúti fuvarozói szakmát érintő állami elvonási rendszer változtatását szorgalmazza a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Az egyesület ez irá­nyú követeléseit De Sorgo Ti­bor, az MKFE elnöke ismertette a szervezet pénteki, rendkívüli közgyűlésén. Az egyesület kö­vetelésében, amely elsősorban az üzemanyagár-szerkezet megváltoztatására irányul, az útalap-hozzájárulás mértékét a fogyasztási adó rovására leg­alább másfélszeresére emelné. A kilencpontos határozatban követelik többek között az au­tópályadíjak felülvizsgálatát, a hét végi forgalomkorlátozás enyhítését, a vámhatóság tevé­kenységének javítását is. A kö­vetelésekre március 15-éig vár­nak választ - mondta el kérdé­sünkre Karmos Gábor, az egye­sület titkára. Csobánczy Péter, a Pénzügy­minisztérium helyettes állam­titkára az MTI-nek hangsúlyoz­ta: az MKFE által képviselt ja­vaslatok iránt a tárca nyitott, és legkorábban a jövő héten érde­mi választ kívánnak adni. A he­lyettes államtitkár azonban le­szögezte, hogy a költségvetést is érintő üzemanyagár-szerkezet­­re vonatkozó, csaknem 23 milli­árd forint hiányt okozó igény nem teljesíthető. ■ röviden Rektorválasztás Pécsen Júliustól négy éven át dr. Tóth József lesz a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem rektora. Erről az egyetem szenátusa dön­tött legutóbbi ülésén. A rektorválasztásnak eredetileg három je­löltje volt: dr. Barakonyi Károly, aki az elmúlt három évben irá­nyította az egyetemet, dr. Bruhács János, a jogi kar tanszékveze­tője és dr. Tóth József, a természettudományi kar dékánja. Bru­hács János - mivel a hét elején megtartott összoktatói értekezle­ten a legkevesebb támogatást kapta - visszalépett a megméretés­től. A szenátusból harmincnégyen Tóth Józsefre, tizenöten pedig Barakonyi Károlyra voksoltak, így az 57 esztendős földrajztudós, dr. Tóth József lesz a Dunántúl legnagyobb felsőoktatási intéz­ményének rektora. (Pécsi tudósítónktól) Tegyék kötelezővé a kollektív szerződést? A Népszabadság információi szerint a Független Kisgazdapárt többpontos módosító csomagot nyújtott be a munka törvény­­könyvéhez. A Sándorffy Ottó nevével fémjelzett indítvány sze­rint az ötven főnél többet foglalkoztató cégeknél kötelezővé kel­lene tenni a kollektív szerződés megkötését. A képviselő javasolja a szakszervezeti tisztségviselők fokozott védelmét, valamint azt, hogy a kollektív jogokat megsértő munkaadókra a bíróság a min­denkori minimálbér maximum hússzorosát elérő bírságot vethes­sen ki. (I. B.) Változások az MTV műsorában Korrekció várható a Magyar Televízió műsorrendjében április­májusban, mert új adásokat kell beilleszteni a programba - tud­tuk meg Sárközy Erika alelnöktől. Áprilisban például dokumen­tumműsor-sorozat indul, amely húsz órát igényel a havi adásidő­ből. Ezenkívül az MTV szerződéses kötelezettsége, hogy közvetít­se a Forma-1-es futamokat, továbbá lesznek élő jégkorongmérkő­zések is. Emiatt egyes megszokott műsorok - felváltva - szünetel­nek vagy ritkábban jelentkeznek. Érintett a többi között a Törzs­asztal című adás, egy-egy hónapban kimarad az Ezredvégi be­szélgetések, más időpontban jelentkezik a Jani házhoz megy vagy a Töltsön velem egy órát című műsor. A szükséges módosítások­kal Peták István elnök is egyetértett - mondta az alelnök, megje­gyezve: készül az MTV új átfogó műsorreformja, amelyet július 1- jétől terveznek bevezetni. (V. Gy.) Építőművészeti szakkollégium az NKA-ban? Építőművészeti szakkollégium létrehozását szorgalmazza - Mol­nár Péter (SZDSZ) képviselő javaslatára - az Országgyűlés kul­turális bizottsága. A testület erről szóló törvénymódosító javasla­tát ezen a héten juttatta el a törvényhozáshoz. Eszerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslatba be­kerülne, hogy a nagyobb értékű beruházások építtetői az épület értékének kettő ezrelékét a Nemzeti Kulturális Alapba fizetnék be. Ott létrehoznák, a már meglevő tizennégy testület mellett, az említett szakkollégiumot, amelyik az építészeti közgondolkodás, a kultúra fejlesztésére pályázatokat írna ki. Hasonló, kisebb összegű járulékot javasolt korábban Baráth Etele (MSZP) és Ta­­mássy István (SZDSZ) képviselő is, a Környezetvédelmi Alap ja­vára. (Munkatársunktól)

Next