Népszabadság, 1997. március (55. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
4 NÉPSZABADSÁG Kompromisszumok a nyugdíjreformról A kormány március 14-én a parlament elé terjeszti a nyugdíjreform tervezetét, de azt megelőzően még tárgyal a szociális partnerekkel, majd rendkívüli kormányülésen véglegesítik a javaslatot - mondta Medgyessy Péter pénzügyminiszter az Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén. Medgyessy elmondta: a kormány több kérdésben is módosította korábbi tervezetét. Ezek közé tartozik, hogy a tőkefedezeti rendszerbe először hatszázaléknyi járulékot kell befizetni, majd fokozatosan, két év alatt érnék el a nyolcszázalékos mértéket. Ezen felül lehetőség lenne további kétszázalékos befizetésre, amelyre magasabb adókedvezmény vonatkozna. A tőkefedezeti rendszer biztonsága érdekében a kormány garanciát vállalna a felosztó-kiróvó rendszerből származó nyugdíj felének a nyolcvan százalékára. Az induló nyugdíjaknál is változott a kormány álláspontja. Az új javaslat szerint azok, akik a felosztó-kiróvó rendszert választják, évente a bruttó kereset 1,65 százalékát számíthatnák be. Azok pedig, akikre már a vegyes nyugdíjrendszer vonatkozik, egy százalék helyett 1,12 százalékkal számolhatnak. Módosult a gyermekenkénti kedvezmény is: gyermekenként - felső határ nélkül - két évet lehet figyelembe venni, de szükség van legalább tíz év szolgálati időre is. A nyugdíjak indexálásában újdonság, hogy az árak és a keresetek alakulását csak 2000-től számítanák be, de eleinte nem egyenlő mértékben. Akik 2009 és 2019 között töltik be a 62 éves korhatárt, önkéntes nyugdíjpénztárba való befizetés esetén, 1998-tól, tíz éven át a jelenlegi 50 százalékos adókedvezménynél magasabb kedvezményt kaphatnak. A partnerek nagyrészt egyetértettek a változásokkal, de a korkedvezmény és az özvegyi nyugdíjak kérdésében nem sikerült megegyezni. M. R. A. Váratlan református vezetőcsere Bölcskei Gusztávot választották meg Hegedűs Lóránt helyett Váratlan fordulattal zárult a Magyarországi Református Egyház hónapok óta tartó tisztújítása. Bekövetkezett, amire az előzetes várakozások szerint kevés esély mutatkozott: az egyház zsinatának alakuló ülésén a százfős testület Hegedűs Lóránt püspök, az eddigi lelkészi elnök helyett új vezetőt választott Bölcskei Gusztáv debreceni püspök személyében. Az elnöki posztért a négy hazai református egyházkerület püspöke indulhatott, Hegedűs Lóránt 43 szavazatával szemben Bölcskei Gusztáv 53 voksot kapott. Az eredmény ismeretében Hegedűs püspök nem jelöltette magát az alelnöki székbe, és Für Lajos, a Dunamelléki Egyházkerület főgondnoka sem vállalt semmilyen tisztséget. A református egyház világi vezetője Kálmán Attila főgondnok lett, alelnökökké Márkus Mihály püspököt és Szabó Dániel főgondnokot választották. A megbízatás hat évre szól. Bölcskei Gusztáv, az egyház új lelkészi vezetője lapunknak elmondta, hogy a választási eredményt nem tekinti presztízsügynek. Minden igyekezetével szeretné elérni, hogy a személyi kérdések ne vezessenek az egyház megosztottságához, hisz a reformátusságon belül közös az érdek és közös a felelősség. A szószék magasságából nem lehet elbeszélni az emberek feje fölött - fogalmazta meg hitvallását Bölcskei püspök, hangsúlyozva, hogy az egyháznak nem önmaga, hanem a társadalom felé kell fordulnia. Mint mondta, a református egyháznak közéleti szerepet kell vállalnia, s ezért óhatatlanul is politizálni kényszerül. Bölcskei Gusztáv nem tervez gyökeres változást a református egyház életében, de valószínűnek tartja, hogy a vezetőcsere új stílust és hangnemet hoz majd. Budapesti ajánlás az egyházak szerepéről A vallásszabadság ott gyakorolható a legjobban, ahol az állam és egyház szétválasztása fennmaradt vagy megtörtént - egyebek mellett ez olvasható a Budapesti ajánlás című dokumentum tervezetében, amelyet várhatóan a jövő hét elején fogadnak el Az egyházak szerepe a megújuló társadalmakban elnevezésű nemzetközi konferencia résztvevői. A hétfőn kezdődő tanácskozást - mint arról korábban beszámoltunk - az Egyesült Államokban alapított Nemzetközi Vallásszabadsági Egyesület, a magyar kormány és a parlament szervezi. Platthy Iván címzetes államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője a konferenciát beharangozó tegnapi tájékoztatón elmondta, hogy különösen Romániában és Szlovákiában nagy az érdeklődés az esemény iránt. Gellért Kis Gábor, a parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy Magyarországon hat évvel ezelőtt fogadták el a vallásszabadságról szóló törvényt, amely jogi értelemben különválasztotta az államot és az egyházat. Szilvási József, a vallásszabadsági egyesület képviselője szerint a konferencia három fontos kérdésre keresi a választ: miként orvosolja az adott ország az egyházak múltbéli sérelmeit; mit tesz azért, hogy az egyházfinanszírozás ne legyen kiszolgáltatva a napi politikának; milyen törvényi feltételeket biztosít annak érdekében, hogy az egyházak betölthessék szerepüket a társadalomban. Cz. G. Szekeres: Nem lesz több kilépő MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kormány nem engedett abból az elvből, hogy a közterhek viseléséből mindenkinek részt kell vennie, de figyelembe vette az ágazat speciális jellemzőit - egyebek között ezt mondta egy tegnapi miskolci sajtótájékoztatón a mezőgazdasági termelőkkel folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője. Hangsúlyozta: a kormányzó párt politikusainak szembesülniük kellett azzal, hogy nincs elég idejük az intézkedések kidolgozására. Tegnap Borsod megye szocialista párti parlamenti képviselői munkaértekezleten tájékoztatták a szocialista frakció vezetőségét az acélipar reorganizációjáról, a munkanélküliség csökkentésére tett erőfeszítésekről és az infrastrukturális fejlesztésekről. A sajtótájékoztatón Szekeres kifejtette véleményét Aszódi Ilona Katalin kiskőrösi MSZP-s képviselő pártbeli és frakcióbeli távozásáról. Nem számít újabb képviselők távozására a szocialista frakció vezetése - mondta a frakcióvezető, aki szerint Aszódi kilépése a pártból és a frakcióból a kiskőrösi képviselőnő döntése volt, s ezt a szándékát sikertelenül próbálta megváltoztatni az MSZP vezetése. Aszódi példáját mások nem követik - mondta tudósítónknak Szekeres. A szocialista képviselőcsoport vezetője szerint a kiskőrösi körzetben mandátumot szerzett képviselőnőt olyan konfliktusok érték, amelyeket nem tudott magában feldolgozni, s a párt vezetése hiába próbálta maradásra bírni. Aszódi független képviselőként tagja maradt az Országgyűlésnek. HAZAI KÖRKÉP 1997. március 1., szombat Káosz a veszprémi kórházakban MUNKATÁRSUNKTÓL Kaotikus helyzet alakult ki Veszprém megye krónikus betegeinek ellátásában. A megye kórházaiban az ápolási ágyak olyannyira telítettek, hogy csak májusra lehet betegeket előjegyezni - jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Bujdosó László megyei tiszti főorvos. Bujdosó elmondta: az egészségügyi intézményhálózat reformját koordináló Veszprém Megyei Egyeztető Fórum csütörtökön határozatot fogadott el arról: delegációt küld a Népjóléti Minisztériumhoz és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP). A delegáció a minisztériumban azt kívánja elérni, hogy a tárca minél hamarabb fogalmazza meg azt a rendeletét, amely a zirci kórház egészségügyi szakellátási intézménnyé való átalakításáról szól. Ez segítene az ápolási ágyak hiányából fakadó gondokon. A delegáció tárgyalni kíván az egészségbiztosítási pénztárral is. Az OEP ugyanis másodfokú határozatában - amely január 1-jétől lépett életbe - nem határozta meg egyértelműen, szándékozik-e június 30-a után szerződést kötni a Farkasgyepűi Tüdőszanatóriummal. A delegáció kész javaslatot terjeszt az OEP elé a tüdőszanatórium esetleges megszűnésével felszabaduló nyolcvan ágy elhelyezésére. □ Nemzeti egészségügyi válságstáb felállítását javasolja a kormánynak az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete - értesültünk Nemes Jánostól. Az egyesület elnöke szerint a kórházak vezetése „kettős szorításban dolgozik”. Meg kellene felelniük a végrehajthatatlan költségvetési és jogszabályi feltételeknek, de a jogos, a mostani körülmények között szerintük teljesíthetetlen dolgozói bérköveteléseknek és a lakossági elvárásoknak is. Az egészségügyi gazdasági vezetőket folyamatosan a joggal való visszaélésre kényszerítik - mondta Nemes. Az egyesület a törvényi ellentmondások feloldására legfőbb ügyészi vizsgálatot sürget. Bizonyosan nem finanszírozható tovább minden olyan gyógyító eljárás, amelyet ma térítésmentesen vehetnek igénybe a biztosítottak - mondta Kökény Mihály népjóléti miniszter az egészségügyi újságírók dobogókői szemináriumán pénteken, a jelenlegi anyagi lehetőségekre utalva. Ugyanis sem a köz-, sem az egyéni terhek nem növelhetők tovább. A pénzügyi keret tehát nem bővíthető, viszont az ellátási kör radikális szűkítése sem képzelhető el. A Népjóléti Minisztériumban az egyetlen járható útnak a jelenleg alkalmazott és finanszírozott gyógyító eljárások felülvizsgálatát tartják. Nyilvánvaló ugyanis - mondta Kökény -, hogy számos olyan kezelést, beavatkozást végeznek ma az egészségügyben, amely vagy elavult, vagy amelynek a hatásosságát mindeddig semmi sem igazolta. Éppen ezért az egyes szakkollégiumoknak meg kell határozniuk a korszerű és hatásos eljárásokat, mert csak ezeknek van helyük egy kötelező egészségbiztosítási rendszerben. Ezt a szolgáltatási csomagot a tervek szerint a készülő egészségbiztosítási törvény végrehajtási utasításaként adja majd ki a szaktárca. A jogszabály felhatalmazást adna a kormánynak, hogy foglalja rendeletbe a tb által finanszírozható gyógykezeléseket, beavatkozásokat. Pénz nélkül az ELTE diákirodái késhetnek a támogatások MUNKATÁRSUNKTÓL Működésképtelenné válhatnak az ELTE hallgatói önkormányzati irodái, mert a legutóbbi egyetemi tanácsi ülésen nem sikerült megegyezni az intézményi HÖK idei költségvetéséről. A hat iroda kapott ugyan 3,1 millió forintos átmeneti „segélyt”, ezt azonban már felhasználták az esedékes számlák kifizetésére. Működési támogatás hiányában a diákok e félévi szociális juttatásainak odaítélése is késhet. Oszkó Pétertől, az egyetem hallgatói önkormányzatának elnökétől megtudtuk: a korábbi gyakorlattal ellentétben az intézmény költségvetéséről tárgyaló bizottságba az idén nem hívták meg a diákok képviselőit. A gazdasági főigazgatóság elkészítette ugyan a HÖK költségvetését, de azt nem egyeztette az érintettekkel. A HÖK csaknem 32 milliós működési támogatást kérne erre az évre, ezzel szemben a főigazgatóság mindössze 8,5 millió forintot irányzott elő. Tavaly 12 milliót kaptak, de már ez az összeg sem volt elég. A pénzhiány miatt az irodákban nem tudnak dolgozni, emiatt késhet a diákok szociális támogatásainak odaítélése (a határidő március 4.). A tanulmányi ösztöndíjak kifizetését nem érinti a leállás, azzal ugyanis a karok tanulmányi osztályai foglalkoznak. Kevesebb juttatást kaptak a rendőrök Információnk szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányságon a rendőri állomány egy része a szakszervezethez és közvetlen vezetőihez fordult, mivel fizetésemelésük elmarad attól, amire számítottak. Mint ismeretes, az ígéret erre az évre nettó 17 százalékos béremelés volt. Lapunk úgy tudja, hogy sok rendőrnek - főleg a tiszthelyetteseknek - a fizetése csupán néhány száz forinttal emelkedett. Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszervezet főtitkára (képünkön) kérdésünkre elmondta: az érdekvédelmi szervezet már decemberben jelezte a miniszterelnöknek, majd néhány nappal ezelőtt azt nyílt levélben megerősítette, hogy nincs realitása a politikai ígérethez igazodó bérfejlesztésnek a rendőrségen. A szolgálati törvény bértáblája és a korábbi bérrendszer ellentmondásai miatt az állomány tagjainak jelentős része, főleg a fővárosban szolgálatot teljesítők jövedelmének növekedése nem haladja meg a 8-10 százalékot. Négymilliárd forint hiányzik a rendőrség költségvetéséből ahhoz, hogy nettó 17 százalékkal nőjenek a bérek. A miniszterelnöktől azt kérték, hogy a kormány júliusig korrigálja a hibát. A főtitkár szerint a mostani rendszer zsákutcája, hogy a 40 év fölötti korosztály fizetése kisebb mértékben növekszik. Az új bértáblára való beállás a fiatalabbaknak kedvez, mert érvényesíti azt az alapelvet, hogy az azonos munkát végző, azonos iskolai végzettségű, azonos beosztásban foglalkoztatott rendőröknek nagyjából azonos legyen a fizetés. A tapasztalatot, veszélyeztetett munkakört tekintetbe vevő pótlékrendszer finanszírozására nincs fedezet. A rendőrök a napokban kapják meg a megemelt fizetésüket, ezért számítani lehet arra, hogy elégedetlenségüknek hangot adnak. Az FRSZ úgy döntött: ha a kormány júliusig nem korrigálja a béremeléssel kapcsolatos hibát, szeptemberben-októberben élni fog a szakszervezeti nyomásgyakorlás törvényes eszközeivel, és a demonstrálást sem zárja ki. Kun J. Erzsébet Paks környékén tilos a kotrás Biztonságos az atomerőmű hűtővízellátása MUNKATÁRSUNKTÓL A századforduló óta - elsősorban az intenzív mederkotrásnak köszönhetően - egy métert mélyült Paks környékén a Duna-meder. Racskó Imre, a paksi atomerőmű osztályvezetője lapunknak elmondta, a medermélyülés nem veszélyezteti az erőmű hűtővízrendszerének működését. A Dunán a múlt század közepén kezdődött el a folyamszabályozás, amelynek célja a jégtorlaszképződés veszélyének csökkentése, illetve a hajózás biztonságának növelése volt. A folyamszabályozás és az intenzív kavicskotrás miatt a meder az atomváros környékén például több mint egy métert mélyült. Az első energiatermelő blokk 1982-es üzembe helyezését követő évben rendkívül alacsony volt a Duna vízmagassága Paks környékén. Ez nem veszélyeztette ugyan az erőmű működését, de a cég vezetői jobbnak látták, ha mielőbb átalakítják a hűtővízellátó rendszert. A vizsgálatok szerint az alacsony vízállás oka a mederkotrás miatti medersüllyedés volt. A paksi atomerőmű és a vízügyi hatóság egyeztetése után a nyolcvanas évek közepén a folyó 29 kilométeres szakaszán megtiltották a kavicskotrást. Racskó Imre szerint azóta nem észlelhető a meder további süllyedése. Az üzemeltetési biztonság fokozása érdekében az erőmű vízszivattyúit mélyebbre helyezték, illetve az 1,3 kilométer hosszú hidegvíz-csatorna medrét egy méterrel kimélyítették. A paksi szakember állítja, ha a Dunán nem történik olyan beavatkozás, amely lényegesen megváltoztatná a folyó vízjárását, akkor a jelenlegi hűtővízrendszer segítségével az erőmű a teljes élettartam alatt biztonságosan működtethető. A fuvarozók az üzemanyagár szerkezetének átalakítását kérik MUNKATÁRSUNKTÓL A közúti fuvarozói szakmát érintő állami elvonási rendszer változtatását szorgalmazza a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. Az egyesület ez irányú követeléseit De Sorgo Tibor, az MKFE elnöke ismertette a szervezet pénteki, rendkívüli közgyűlésén. Az egyesület követelésében, amely elsősorban az üzemanyagár-szerkezet megváltoztatására irányul, az útalap-hozzájárulás mértékét a fogyasztási adó rovására legalább másfélszeresére emelné. A kilencpontos határozatban követelik többek között az autópályadíjak felülvizsgálatát, a hét végi forgalomkorlátozás enyhítését, a vámhatóság tevékenységének javítását is. A követelésekre március 15-éig várnak választ - mondta el kérdésünkre Karmos Gábor, az egyesület titkára. Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek hangsúlyozta: az MKFE által képviselt javaslatok iránt a tárca nyitott, és legkorábban a jövő héten érdemi választ kívánnak adni. A helyettes államtitkár azonban leszögezte, hogy a költségvetést is érintő üzemanyagár-szerkezetre vonatkozó, csaknem 23 milliárd forint hiányt okozó igény nem teljesíthető. ■ röviden Rektorválasztás Pécsen Júliustól négy éven át dr. Tóth József lesz a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. Erről az egyetem szenátusa döntött legutóbbi ülésén. A rektorválasztásnak eredetileg három jelöltje volt: dr. Barakonyi Károly, aki az elmúlt három évben irányította az egyetemet, dr. Bruhács János, a jogi kar tanszékvezetője és dr. Tóth József, a természettudományi kar dékánja. Bruhács János - mivel a hét elején megtartott összoktatói értekezleten a legkevesebb támogatást kapta - visszalépett a megméretéstől. A szenátusból harmincnégyen Tóth Józsefre, tizenöten pedig Barakonyi Károlyra voksoltak, így az 57 esztendős földrajztudós, dr. Tóth József lesz a Dunántúl legnagyobb felsőoktatási intézményének rektora. (Pécsi tudósítónktól) Tegyék kötelezővé a kollektív szerződést? A Népszabadság információi szerint a Független Kisgazdapárt többpontos módosító csomagot nyújtott be a munka törvénykönyvéhez. A Sándorffy Ottó nevével fémjelzett indítvány szerint az ötven főnél többet foglalkoztató cégeknél kötelezővé kellene tenni a kollektív szerződés megkötését. A képviselő javasolja a szakszervezeti tisztségviselők fokozott védelmét, valamint azt, hogy a kollektív jogokat megsértő munkaadókra a bíróság a mindenkori minimálbér maximum hússzorosát elérő bírságot vethessen ki. (I. B.) Változások az MTV műsorában Korrekció várható a Magyar Televízió műsorrendjében áprilismájusban, mert új adásokat kell beilleszteni a programba - tudtuk meg Sárközy Erika alelnöktől. Áprilisban például dokumentumműsor-sorozat indul, amely húsz órát igényel a havi adásidőből. Ezenkívül az MTV szerződéses kötelezettsége, hogy közvetítse a Forma-1-es futamokat, továbbá lesznek élő jégkorongmérkőzések is. Emiatt egyes megszokott műsorok - felváltva - szünetelnek vagy ritkábban jelentkeznek. Érintett a többi között a Törzsasztal című adás, egy-egy hónapban kimarad az Ezredvégi beszélgetések, más időpontban jelentkezik a Jani házhoz megy vagy a Töltsön velem egy órát című műsor. A szükséges módosításokkal Peták István elnök is egyetértett - mondta az alelnök, megjegyezve: készül az MTV új átfogó műsorreformja, amelyet július 1- jétől terveznek bevezetni. (V. Gy.) Építőművészeti szakkollégium az NKA-ban? Építőművészeti szakkollégium létrehozását szorgalmazza - Molnár Péter (SZDSZ) képviselő javaslatára - az Országgyűlés kulturális bizottsága. A testület erről szóló törvénymódosító javaslatát ezen a héten juttatta el a törvényhozáshoz. Eszerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslatba bekerülne, hogy a nagyobb értékű beruházások építtetői az épület értékének kettő ezrelékét a Nemzeti Kulturális Alapba fizetnék be. Ott létrehoznák, a már meglevő tizennégy testület mellett, az említett szakkollégiumot, amelyik az építészeti közgondolkodás, a kultúra fejlesztésére pályázatokat írna ki. Hasonló, kisebb összegű járulékot javasolt korábban Baráth Etele (MSZP) és Tamássy István (SZDSZ) képviselő is, a Környezetvédelmi Alap javára. (Munkatársunktól)