Népszabadság, 1997. április (55. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-11 / 84. szám

1997. április 11., péntek MAGYAR TÜKÖR MATÁV Nekünk A telefonkártya-rajongók nagy napjai 1997. április 12-én és 13-án 10 -18 óra között a Duna Plazában.­­ A telefonkártyák csere­­heréjén, adásvételén túl ‘2 szerencsekerék, kérdezz­ :■ felelek játék, tombola, Digifon-bemutató, és X dedikálás gondoskodik itt a jó hangulatról, valamint TM kiderül, melyik kártya nyerte el az 1996. év tele­fonkártyája címet. Z3 road*ti ao uHirs ****** kutyái, vizsla Renault WWwoflv . & X^ r e v s ^ g - I • • r~7PONTOSÍTOTTK­­­­I / . A GYAKORLATBAN 1V l_/ Zj beszerzések címmel a Népszabadság Rt. és a Szikra Lapnyomda Rt., mint a KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ, A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA kiadója, konferenciát szervez a Gundel étteremben. Cím: 1146 Budapest, Állatkerti út 2. Időpont: 1997. április 23., 10.00-16.30 óráig. A konferencia védnöke: dr. Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke A központosított közbeszerzések intézménye 1997. április 1-jén lép hatályba és mintegy 800 intézményt érint. A központosított közbeszerzésekkel lebonyolított beszerzések évi becsült volumene 30 milliárd forint. PROGRAM: Délelőtt Megnyitó: Lengyel L. László, a Népszabadság Rt. ügyvezető igazgatója Bevezető előadás: dr. Gálszécsy András, a Közbeszerzések Tanácsának alelnöke Plenáris ülés A központosított közbeszerzések normarendszere, elvei és a gyakorlati megvalósítás 1997-ben előadók: Tunyogi László, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának főigazgatója, dr. Lantos András, a Belügyminisztérium Műszaki Főosztályának vezetője Az államkincstár szerepe a központosított közbeszerzésekben előadó: Thuma József, a Magyar Államkincstár elnöke Az informatika szerepe a központosított közbeszerzésekben előadó: Horváth János, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, az Informatikai Tárcaközi Bizottság titkára Délután Plenáris ülés előadók: Érsek-Csanádi László, a Porsche Hungária nagybani értékesítési igazgatója: Fekete Gábor, a Unisys Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Gyergyák György, az Állami Nyomda Rt. vezérigazgatója, Pesti István, a Hewlett-Packard Magyarország kereskedelmi igazgatója, Reisz Attila, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója Szekcióülések I. szekció: A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának közbeszerzései (személyi számítógépek, számítógép konfigurációk, szoftverek, egyéb számítástechnikai szolgáltatások, személygépkocsik, hajtó- és kenőanyagok) szekcióelnökség: Gellén Gábor, az MKGI közbeszerzési igazgatója (elnök), Kétszeri László, az MKGI közigazgatási főtanácsadója, Kovács János, az MKGI közigazgatási főtanácsadója II. szekció: A Belügyminisztérium Központi Beszerzési Iroda közbeszerzései (telefonok, telefaxok, irodatechnikai berendezések, eszközök, irodabútorok, papíráruk, nyomtatványok, a minisztérium és intézményei személygépkocsijai) szekcióelnökség: Riesz Péter, a KBI igazgatója (elnök), Dr. Tar József, a Belügyminisztérium Műszaki Főosztályának főosztályvezető-helyettese, Szövényi Lászlóné, a KBI Marketing Osztályának osztályvezetője Összefoglalás, értékelés Részvételi díj: 30 000 Ft/fő (áfával), amely tartalmazza az ebéd és frissítők árát, valamint a konferencián elhangzó előadások szerkesztett változatának utólagos megküldését. Jelentkezéseiket az alábbi címre: e-mail: kolosi.bea@mail.datanet.hu, vagy a következő faxszámra várjuk: 129-5470. A jelentkezésen kérjük a konferencia címét feltüntetni - Központosított közbeszerzések a gyakorlatban. Postafordultával meghívót és befizetési csekket küldünk. Jelentkezési határidő: 1997. április 18. További felvilágosítás: Kolosi Beáta, telefon: 269-2033/174. NÉPSZABADSÁG 9 Balmazújvárosi per a temetőért Talán az örökkévalóságig nem lett volna kérdés, hogy kié a bal­mazújvárosi temető, ha 1990- ben nem változik meg a rend­szer és vele együtt a gazdaság is. De megváltozott. Ami 1990-ben a Lenin Tsz felszámolását is megindította. A felszámolás alatt álló tsz és a helyi önkormányzat perbe ke­veredett egymással. A jogvita tárgya az, hogy az 1973 óta mű­ködő helyi köztemetőnek ki a valódi tulajdonosa. Az önkor­mányzat avagy a Lenin Tsz? □ A zsebszerződés visszaszól, ez ilyen egyszerű dolog, uram - mondja egy újvárosi vállalkozó. - Annak idején szinte szokásjog volt, hogy a tanács és a tsz elnö­ke megegyezett egy-egy földte­rület tulajdon-, illetve kezelői jogáról. A megállapodásukat azonban gyakorta „elfelejtet­ték” telekkönyveztetni, általá­ban azért, mert az pénzbe került volna. A rendezetlenség akár az időzített bomba óraszerkezete ketyegett, s a szövetkezetek tu­lajdonosztása után robbant is. A tulajdoni viták többségét aztán viszonylag gyorsan el lehetett intézni. Csakhogy a Balmazúj­városban kialakult helyzet egé­szen különleges, mert nem szán­tóról vagy legelőről, hanem egy köztemetőről van szó. Nyilván­valóan forgalomképtelen terü­letről, hiszen a holt lelkek nyu­galmát nem lehet megbolygatni. Mától számítva még legalább harminc évig nem lehet, hiszen minimum ennyi időre váltja meg a család a sírhelyet. □­ ­ A megbolygatás természe­tesen senkinek, a peres felek egyikének sem jutott az eszébe - mondja Veres Ferenc, Balmaz­újváros polgármestere. - Öt­vennégy éves vagyok, ha kiláto­gatok a köztemetőbe, a térség egyik legszebb, leggondozot­tabb kegyeleti helyére, a fejfá­kon vagy sírköveken szereplő nevek olvastán egyre több em­berről jut eszembe, hogy ezzel együtt jártam iskolába, azzal egy munkahelyen dolgoztam, amaz meg a szomszédunk volt. □ Balmazújváros polgármesteri hivatala tavaly október 15-én keresetet nyújtott be a Debrece­ni Városi Bírósághoz a temető ügyében tulajdonjog megállapí­tása és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett. Az újvárosi önkormányzat keresete leírja, hogy a településnek 1973, a ró­mai katolikus egyház temetőjé­nek megszüntetése óta ez az egyetlen létező köztemetője. A dokumentumban az is ben­ne van, hogy huszonnégy esz­tendővel ezelőtt „a perbeli in­gatlanra államigazgatási úton kisajátítási eljárás indult, azon­ban tény, hogy kisajátítási eljá­rás alapján a tulajdonjog, illetve akkor még földhasználati jog átvezetésére nem került sor”. Az önkormányzat álláspontja sze­rint a kisajátítást követően az­zal, hogy a perbeli ingatlan te­metőként került kialakításra és temetőként lett bejegyezve, a ta­nács, azaz az önkormányzat jogelődjének kezelésébe került, mert a tevékenység jellege - jog­szabály szerint - kizárja más szervezet kezelői jogát. A polgármesteri hivatal kere­sete arra is utal, hogy az egyes állami vagyontárgyak tulajdon­lásáról rendelkező 1991-es tör­vény szerint a korábban tanácsi közüzem kezelésében álló álla­mi tulajdonú földön lévő teme­tőt az önkormányzat tulajdoná­ba kell adni. Csakhogy ez a terület telek­­könyvileg tsz-tulajdon maradt. Ugyanakkor - a kereset szerint - a termelőszövetkezet sohasem viselkedett az ingatlan kezelője­ként vagy tulajdonosaként, és semmiféle igénnyel nem lépett fel ez ügyben.□ - Ebben a kegyeleti parkban 1987-ig kaotikus állapotok uralkodtak - beszéli el a polgár­­mester. - Piszok és szemét lepte a sírkertet, részeg sírásók támo­lyogtak itt, akik néha elejtették a koporsót és megtörtént, hogy az elhunytakat nem tudták el­helyezni a hűtőkamrában, mert abban éppen lopott húst tárol­tak. A város 1987-ben aztán megszüntette ezeket az állapo­tokat és tavaly ötödmagammal egy alapítványt is létrehoztam a köztemető közügyének az ápo­lására. Balmazújvároson évente 180 ember hal meg és 250 szüle­tik. A temető feletti marakodás nemcsak a holtakhoz, az élők­höz is méltatlan lenne. Garantá­lom, hogy amíg ebben a székben ülök, ilyen ügy itt nem lesz - mondja a polgármester. Kompromisszumkészségün­ket az is bizonyítja, hogy a tsz­­nek csereingatlant ajánlottunk fel a temetői területért. Igaz, nem egybefüggő, hanem csak szétszórt földeket tudtunk felkí­nálni. Azt, ami éppen volt. - Nem is ajánlhattak mást - kommentálja Erzsike néni a te­mető bejárata előtt. - Hiszen a korábbi állami földeket annak idején szinte teljesen bekebelez­ték a téeszek. Sőt még a legelte­tési területeket is. □ - Ez az ajánlat csak alibi volt - mondja Tar Imre, a felszámo­lás alatt álló Lenin Tsz főköny­velője. - Keserves tárgyalási fordulók után mi végre megje­lölhettük, mely ingatlanokra tartunk igényt a méltányos megállapodás érdekében. Ettől a földcsereügylettől az önkor­mányzat először elzárkózott, majd olyan területeket ajánlott fel, amelyek művelésre vagy akár értékesítésre is csak alig vagy egyáltalán nem alkalma­sak. Tart a felszámolás és a fel­számolónak minden ingatlant, így a temetői területet is fel kel­lett vennie a törvény alapján a vagyoni listára. Az eljárást annak idején meg­kezdő felszámoló, dr. Sárecz Ju­dit korábban kinyilvánította, hogy a temetőt nem lehet dobra verni, lévén kegyeleti hely, for­galomképtelen területnek szá­mít. Dr. Gál Zsolt, a mostani fel­számoló így beszél: - A felszámolási eljárásban ismeretlen az ajándékozás fo­galma. Ingyenterülethez senki, így az önkormányzat sem jut­hat. A tény az, hogy az 1973-as kisajátítási helyszínrajzhoz a polgármesteri hivatal nem tu­dott telekkönyvi bejegyzést csa­tolni. Mivel ilyen nincs is. □ - Miért olyan fontos az önök számára ennek az úgyis dobra verhetetlen ingatlannak a tulaj­donjoga? - kérdezem Veres Fe­renc polgármestert. - Azért, mert a Lenin Tsz hi­telezőinek a listáján a helyható­ság a harmincvalahanyadik he­lyen áll, így gyakorlatilag remé­nyünk sincs arra, hogy megkap­juk azt a pénzt, amivel a tsz tar­tozik nekünk. A szóban forgó tsz-adósság mintegy 12 millió forint. A tsz a vitatott temetői tulajdon, melynek értékét leszá­molná az adósságból, mi le­gyünk az adósunk adósa. Tar Imre ezt mondja: - A legtermészetesebb, hogy egy köztemetőnek az önkor­mányzatnál a helye. Mi azonban nem mutatkozhatunk gondat­lannak a többi hitelezőnk előtt sem. Jogállam van, ennek az olykor rögös útját be kell járni. Vagyis döntsön a jog, a bíróság, s bárhogy dönt, mi azt tudomá­sul vesszük. □ A Debreceni Városi Bíróság az elmúlt napokban úgy dön­tött, hogy nem dönt - ehelyett féléves perszünetről határozott, hogy ez idő alatt a felek próbál­janak meg peren kívül meg­egyezni egymással. Rác T. János Kié a temető? VENCSELLEI ISTVÁN FELVÉTELE Jogértelmezési félreértés miatt 22 millió forint személyi jöve­­delmadót kasszírozott be az APEH Heves Megyei Igazgató­sága a megyei közgyűlés tagjai­nak közlekedési térítéséből. Az adóhatóság több éven keresztül folytatta a jogfélreértési gya­korlatot, így gyűlt össze a cse­kélyke 22 millió. Az önkor­mányzat most perel. Több évig nem perelt. Hirtelenjében azért bátorodott fel, mert a Pénzügy­minisztériumtól, meg a belügy­­től is kapott egy-egy levelet, amelyben megerősítették őket igazukról: hiába írja elő 1995- től az APEH az említett térítés után a személyi jövedelemadó beszedését, az egy 1994-es tör­vény értelmében jogtalan. Az adóhatóság megyei veze­tője a nyilvánosságot úgy tájé­koztatta: megegyeznek majd / Értelmezett jog peren kívül, hiszen csak jogér­telmezési problémáról van szó. Milyen kár, hogy én nem ér­telmezhetek jogot. Mondjuk úgy, hogy havi járandóságom­nak nem hagynám levonni csak­nem a felét. Mert jogtalannak tartom. Ja, hogy törvény van az adó mértékére? De hát arról is törvény rendelkezik, hogy nem lehetett volna személyi jövede­lemadót vonni a költségtérítés­ből. Tehát a kérdés: miért jog­értelmezhet a jogállam egyik szereplője és miért nem a másik? A helyzet még kérdésesebbé válik, ha ennek a Heves megyei históriának azt a sajátos aspek­tusát is figyelembe vesszük: a megyei önkormányzat ugyan meg volt győződve igazáról, pontosan ismerte az 1994. évi LXIV. törvény 16. §-át, mégsem perelte az APEH-et. Csak akkor, amikor a mindenható felsőbbség - két minisztérium is - megerősí­tette, hogy neki van igaza. Az önkormányzat tehát job­ban bízott a felettesekben, mint a jog szellemében és betűjében. Talán nem véletlenül. A Pénzügyminisztérium ál­láspontja ugyanis - mondta a helyi adóhatóság igazgatója - változott ebben az ügyben. Ma­gyarán másképp értelmezte a törvényt előbb és másként utóbb. Az önkormányzatnak pedig az értelmezés változásig úgy szólt a törvény, ahogyan az államot megtestesítő miniszté­rium képviselte. Milyen emlékek miatt nem tetszik ez nekem? Szigethy András

Next