Népszabadság, 1997. április (55. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-11 / 84. szám
1997. április 11., péntek MAGYAR TÜKÖR MATÁV Nekünk A telefonkártya-rajongók nagy napjai 1997. április 12-én és 13-án 10 -18 óra között a Duna Plazában. A telefonkártyák csereheréjén, adásvételén túl ‘2 szerencsekerék, kérdezz :■ felelek játék, tombola, Digifon-bemutató, és X dedikálás gondoskodik itt a jó hangulatról, valamint TM kiderül, melyik kártya nyerte el az 1996. év telefonkártyája címet. Z3 road*ti ao uHirs ****** kutyái, vizsla Renault WWwoflv . & X^ r e v s ^ g - I • • r~7PONTOSÍTOTTKI / . A GYAKORLATBAN 1V l_/ Zj beszerzések címmel a Népszabadság Rt. és a Szikra Lapnyomda Rt., mint a KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ, A KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSÁNAK HIVATALOS LAPJA kiadója, konferenciát szervez a Gundel étteremben. Cím: 1146 Budapest, Állatkerti út 2. Időpont: 1997. április 23., 10.00-16.30 óráig. A konferencia védnöke: dr. Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke A központosított közbeszerzések intézménye 1997. április 1-jén lép hatályba és mintegy 800 intézményt érint. A központosított közbeszerzésekkel lebonyolított beszerzések évi becsült volumene 30 milliárd forint. PROGRAM: Délelőtt Megnyitó: Lengyel L. László, a Népszabadság Rt. ügyvezető igazgatója Bevezető előadás: dr. Gálszécsy András, a Közbeszerzések Tanácsának alelnöke Plenáris ülés A központosított közbeszerzések normarendszere, elvei és a gyakorlati megvalósítás 1997-ben előadók: Tunyogi László, a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának főigazgatója, dr. Lantos András, a Belügyminisztérium Műszaki Főosztályának vezetője Az államkincstár szerepe a központosított közbeszerzésekben előadó: Thuma József, a Magyar Államkincstár elnöke Az informatika szerepe a központosított közbeszerzésekben előadó: Horváth János, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára, az Informatikai Tárcaközi Bizottság titkára Délután Plenáris ülés előadók: Érsek-Csanádi László, a Porsche Hungária nagybani értékesítési igazgatója: Fekete Gábor, a Unisys Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Gyergyák György, az Állami Nyomda Rt. vezérigazgatója, Pesti István, a Hewlett-Packard Magyarország kereskedelmi igazgatója, Reisz Attila, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója Szekcióülések I. szekció: A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságának közbeszerzései (személyi számítógépek, számítógép konfigurációk, szoftverek, egyéb számítástechnikai szolgáltatások, személygépkocsik, hajtó- és kenőanyagok) szekcióelnökség: Gellén Gábor, az MKGI közbeszerzési igazgatója (elnök), Kétszeri László, az MKGI közigazgatási főtanácsadója, Kovács János, az MKGI közigazgatási főtanácsadója II. szekció: A Belügyminisztérium Központi Beszerzési Iroda közbeszerzései (telefonok, telefaxok, irodatechnikai berendezések, eszközök, irodabútorok, papíráruk, nyomtatványok, a minisztérium és intézményei személygépkocsijai) szekcióelnökség: Riesz Péter, a KBI igazgatója (elnök), Dr. Tar József, a Belügyminisztérium Műszaki Főosztályának főosztályvezető-helyettese, Szövényi Lászlóné, a KBI Marketing Osztályának osztályvezetője Összefoglalás, értékelés Részvételi díj: 30 000 Ft/fő (áfával), amely tartalmazza az ebéd és frissítők árát, valamint a konferencián elhangzó előadások szerkesztett változatának utólagos megküldését. Jelentkezéseiket az alábbi címre: e-mail: kolosi.bea@mail.datanet.hu, vagy a következő faxszámra várjuk: 129-5470. A jelentkezésen kérjük a konferencia címét feltüntetni - Központosított közbeszerzések a gyakorlatban. Postafordultával meghívót és befizetési csekket küldünk. Jelentkezési határidő: 1997. április 18. További felvilágosítás: Kolosi Beáta, telefon: 269-2033/174. NÉPSZABADSÁG 9 Balmazújvárosi per a temetőért Talán az örökkévalóságig nem lett volna kérdés, hogy kié a balmazújvárosi temető, ha 1990- ben nem változik meg a rendszer és vele együtt a gazdaság is. De megváltozott. Ami 1990-ben a Lenin Tsz felszámolását is megindította. A felszámolás alatt álló tsz és a helyi önkormányzat perbe keveredett egymással. A jogvita tárgya az, hogy az 1973 óta működő helyi köztemetőnek ki a valódi tulajdonosa. Az önkormányzat avagy a Lenin Tsz? □ A zsebszerződés visszaszól, ez ilyen egyszerű dolog, uram - mondja egy újvárosi vállalkozó. - Annak idején szinte szokásjog volt, hogy a tanács és a tsz elnöke megegyezett egy-egy földterület tulajdon-, illetve kezelői jogáról. A megállapodásukat azonban gyakorta „elfelejtették” telekkönyveztetni, általában azért, mert az pénzbe került volna. A rendezetlenség akár az időzített bomba óraszerkezete ketyegett, s a szövetkezetek tulajdonosztása után robbant is. A tulajdoni viták többségét aztán viszonylag gyorsan el lehetett intézni. Csakhogy a Balmazújvárosban kialakult helyzet egészen különleges, mert nem szántóról vagy legelőről, hanem egy köztemetőről van szó. Nyilvánvalóan forgalomképtelen területről, hiszen a holt lelkek nyugalmát nem lehet megbolygatni. Mától számítva még legalább harminc évig nem lehet, hiszen minimum ennyi időre váltja meg a család a sírhelyet. □ A megbolygatás természetesen senkinek, a peres felek egyikének sem jutott az eszébe - mondja Veres Ferenc, Balmazújváros polgármestere. - Ötvennégy éves vagyok, ha kilátogatok a köztemetőbe, a térség egyik legszebb, leggondozottabb kegyeleti helyére, a fejfákon vagy sírköveken szereplő nevek olvastán egyre több emberről jut eszembe, hogy ezzel együtt jártam iskolába, azzal egy munkahelyen dolgoztam, amaz meg a szomszédunk volt. □ Balmazújváros polgármesteri hivatala tavaly október 15-én keresetet nyújtott be a Debreceni Városi Bírósághoz a temető ügyében tulajdonjog megállapítása és ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett. Az újvárosi önkormányzat keresete leírja, hogy a településnek 1973, a római katolikus egyház temetőjének megszüntetése óta ez az egyetlen létező köztemetője. A dokumentumban az is benne van, hogy huszonnégy esztendővel ezelőtt „a perbeli ingatlanra államigazgatási úton kisajátítási eljárás indult, azonban tény, hogy kisajátítási eljárás alapján a tulajdonjog, illetve akkor még földhasználati jog átvezetésére nem került sor”. Az önkormányzat álláspontja szerint a kisajátítást követően azzal, hogy a perbeli ingatlan temetőként került kialakításra és temetőként lett bejegyezve, a tanács, azaz az önkormányzat jogelődjének kezelésébe került, mert a tevékenység jellege - jogszabály szerint - kizárja más szervezet kezelői jogát. A polgármesteri hivatal keresete arra is utal, hogy az egyes állami vagyontárgyak tulajdonlásáról rendelkező 1991-es törvény szerint a korábban tanácsi közüzem kezelésében álló állami tulajdonú földön lévő temetőt az önkormányzat tulajdonába kell adni. Csakhogy ez a terület telekkönyvileg tsz-tulajdon maradt. Ugyanakkor - a kereset szerint - a termelőszövetkezet sohasem viselkedett az ingatlan kezelőjeként vagy tulajdonosaként, és semmiféle igénnyel nem lépett fel ez ügyben.□ - Ebben a kegyeleti parkban 1987-ig kaotikus állapotok uralkodtak - beszéli el a polgármester. - Piszok és szemét lepte a sírkertet, részeg sírásók támolyogtak itt, akik néha elejtették a koporsót és megtörtént, hogy az elhunytakat nem tudták elhelyezni a hűtőkamrában, mert abban éppen lopott húst tároltak. A város 1987-ben aztán megszüntette ezeket az állapotokat és tavaly ötödmagammal egy alapítványt is létrehoztam a köztemető közügyének az ápolására. Balmazújvároson évente 180 ember hal meg és 250 születik. A temető feletti marakodás nemcsak a holtakhoz, az élőkhöz is méltatlan lenne. Garantálom, hogy amíg ebben a székben ülök, ilyen ügy itt nem lesz - mondja a polgármester. Kompromisszumkészségünket az is bizonyítja, hogy a tsznek csereingatlant ajánlottunk fel a temetői területért. Igaz, nem egybefüggő, hanem csak szétszórt földeket tudtunk felkínálni. Azt, ami éppen volt. - Nem is ajánlhattak mást - kommentálja Erzsike néni a temető bejárata előtt. - Hiszen a korábbi állami földeket annak idején szinte teljesen bekebelezték a téeszek. Sőt még a legeltetési területeket is. □ - Ez az ajánlat csak alibi volt - mondja Tar Imre, a felszámolás alatt álló Lenin Tsz főkönyvelője. - Keserves tárgyalási fordulók után mi végre megjelölhettük, mely ingatlanokra tartunk igényt a méltányos megállapodás érdekében. Ettől a földcsereügylettől az önkormányzat először elzárkózott, majd olyan területeket ajánlott fel, amelyek művelésre vagy akár értékesítésre is csak alig vagy egyáltalán nem alkalmasak. Tart a felszámolás és a felszámolónak minden ingatlant, így a temetői területet is fel kellett vennie a törvény alapján a vagyoni listára. Az eljárást annak idején megkezdő felszámoló, dr. Sárecz Judit korábban kinyilvánította, hogy a temetőt nem lehet dobra verni, lévén kegyeleti hely, forgalomképtelen területnek számít. Dr. Gál Zsolt, a mostani felszámoló így beszél: - A felszámolási eljárásban ismeretlen az ajándékozás fogalma. Ingyenterülethez senki, így az önkormányzat sem juthat. A tény az, hogy az 1973-as kisajátítási helyszínrajzhoz a polgármesteri hivatal nem tudott telekkönyvi bejegyzést csatolni. Mivel ilyen nincs is. □ - Miért olyan fontos az önök számára ennek az úgyis dobra verhetetlen ingatlannak a tulajdonjoga? - kérdezem Veres Ferenc polgármestert. - Azért, mert a Lenin Tsz hitelezőinek a listáján a helyhatóság a harmincvalahanyadik helyen áll, így gyakorlatilag reményünk sincs arra, hogy megkapjuk azt a pénzt, amivel a tsz tartozik nekünk. A szóban forgó tsz-adósság mintegy 12 millió forint. A tsz a vitatott temetői tulajdon, melynek értékét leszámolná az adósságból, mi legyünk az adósunk adósa. Tar Imre ezt mondja: - A legtermészetesebb, hogy egy köztemetőnek az önkormányzatnál a helye. Mi azonban nem mutatkozhatunk gondatlannak a többi hitelezőnk előtt sem. Jogállam van, ennek az olykor rögös útját be kell járni. Vagyis döntsön a jog, a bíróság, s bárhogy dönt, mi azt tudomásul vesszük. □ A Debreceni Városi Bíróság az elmúlt napokban úgy döntött, hogy nem dönt - ehelyett féléves perszünetről határozott, hogy ez idő alatt a felek próbáljanak meg peren kívül megegyezni egymással. Rác T. János Kié a temető? VENCSELLEI ISTVÁN FELVÉTELE Jogértelmezési félreértés miatt 22 millió forint személyi jövedelmadót kasszírozott be az APEH Heves Megyei Igazgatósága a megyei közgyűlés tagjainak közlekedési térítéséből. Az adóhatóság több éven keresztül folytatta a jogfélreértési gyakorlatot, így gyűlt össze a csekélyke 22 millió. Az önkormányzat most perel. Több évig nem perelt. Hirtelenjében azért bátorodott fel, mert a Pénzügyminisztériumtól, meg a belügytől is kapott egy-egy levelet, amelyben megerősítették őket igazukról: hiába írja elő 1995- től az APEH az említett térítés után a személyi jövedelemadó beszedését, az egy 1994-es törvény értelmében jogtalan. Az adóhatóság megyei vezetője a nyilvánosságot úgy tájékoztatta: megegyeznek majd / Értelmezett jog peren kívül, hiszen csak jogértelmezési problémáról van szó. Milyen kár, hogy én nem értelmezhetek jogot. Mondjuk úgy, hogy havi járandóságomnak nem hagynám levonni csaknem a felét. Mert jogtalannak tartom. Ja, hogy törvény van az adó mértékére? De hát arról is törvény rendelkezik, hogy nem lehetett volna személyi jövedelemadót vonni a költségtérítésből. Tehát a kérdés: miért jogértelmezhet a jogállam egyik szereplője és miért nem a másik? A helyzet még kérdésesebbé válik, ha ennek a Heves megyei históriának azt a sajátos aspektusát is figyelembe vesszük: a megyei önkormányzat ugyan meg volt győződve igazáról, pontosan ismerte az 1994. évi LXIV. törvény 16. §-át, mégsem perelte az APEH-et. Csak akkor, amikor a mindenható felsőbbség - két minisztérium is - megerősítette, hogy neki van igaza. Az önkormányzat tehát jobban bízott a felettesekben, mint a jog szellemében és betűjében. Talán nem véletlenül. A Pénzügyminisztérium álláspontja ugyanis - mondta a helyi adóhatóság igazgatója - változott ebben az ügyben. Magyarán másképp értelmezte a törvényt előbb és másként utóbb. Az önkormányzatnak pedig az értelmezés változásig úgy szólt a törvény, ahogyan az államot megtestesítő minisztérium képviselte. Milyen emlékek miatt nem tetszik ez nekem? Szigethy András