Népszabadság, 1997. április (55. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-14 / 86. szám

1997. április 14., hétfő KULTÚRA Ezredévek a Szentírás világában Ismeretterjesztést és missziót vállal a Biblia Múzeum Az Ószövetséget eredetileg héber és arámi nyelven jegyezték le, az Újszövetség - a hellenizmus korában elterjedt - egyszerűsített gö­rög nyelven íródott. Napjainkban csaknem kétezer nyelven olvas­hatják a bibliai szövegeket, a teljes fordítások száma eléri a há­romszázat. A Biblia Múzeum látogatói az állandó kiállításon - egyebek mellett - japán, khmer, cherokee indián és koreai nyelvű fordításokkal ismerkedhetnek meg. Munkatársunk kérdéseire Tímár Gabriella református lelkész, a Ráday utcában - 1988-ban - megnyitott múzeum munkatársa válaszolt. - Más országokban látható ha­sonló tárlat? - A világon számos köz- és magángyűjtemény rendez ha­sonló kiállítást. Különböző ko­rokban és országokban készült Biblia-ritkaságokat mutatnak be. Tudomásom szerint Európá­ban csak az amszterdami és a budapesti Biblia-múzeumok vállalkoztak arra, hogy a Szentírás világát részletesen bemutassák. A hollandiai és a magyarországi múzeumokon kívül megalkotásának körülmé­nyeivel és a sorsát befolyásoló történelmi eseményekkel - bár lényeges szempontok a bővebb ismeretek megszerzésénél - egyik sem foglalkozik. - Kik irányították a budapesti ál­landó kiállítás megrendezését? - A kiállítás rendezője Hubai Péter református lelkész és egyiptológus. Megtervezője, va­lamint a munkálatok irányítója Hámory László volt. Németh Pál és Szabó András közösen készítette a katalógust, amely a gyűjtemény anyagát bemutatja. - Intézmények vagy magánsze­mélyek segítettek leginkább? - Intézmények, de magánsze­mélyek is kölcsönadták műtár­gyaikat. Sokan szakmai taná­csokkal és anyagilag támogat­ták a kiállítás létrejöttét. Nehéz lenne mindenkit felsorolni, de szeretném megköszönni a refor­mátus egyházkerületeknek, a Bibliatársulatok Világszövetsé­gének, a Budapesti Történeti Múzeumnak, a Szépművészeti Múzeumnak, a Nemzeti Múze­umnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia­ Soros-ala­­pítványnak, a pécsi Jannus Pan­nonius Múzeumnak, a Debrece­ni Református Kollégiumi Nagykönyvtárnak, a budapesti Egyetemi Könyvtárnak, a Berli­ni Állami Múzeumnak és a pári­zsi Louvre-nak a segítségét. - Tartalmilag felosztották a lát­nivalót? - Két teremben négy főrészre osztottuk az anyagot. Ezek cí­me: a régészet és a Biblia, az írás és a szöveg története, a ma­gyar és az idegen nyelvű fordí­tások históriája. - Sokan érdeklődnek a gyűjte­mény iránt? - A legtöbben a megnyitóün­nepséget követően látták kiállí­tásunkat. Azóta kevesebb az ér­deklődő. Mostanában főleg a külföldiek, a református gyüle­kezetek, illetve más felekezetek tagjai kíváncsiak a múzeumra. Azt tervezzük, hogy új időszaki kiállításainkkal ismét megnyer­jük a közösség figyelmét. Költ­ségeink fedezetét a múzeumi és az alapítványi pályázatoktól reméljük, de számítunk a pol­gárok anyagi támogatására is. Szívesen kiállítanánk féltve őr­zött magángyűjteményeiket. Továbbá előadás-sorozatok megtartására kértünk fel ismert szakembereket. Ilyen módon akarjuk folytatni és erősíteni - az ismeretterjesztő munka mel­lett - intézményünk missziós jellegét. - Milyen segítséget adnak az anyag megértéséhez? - Szakszerű tárlatvezetést csak azoknak biztosítunk, akik már három nappal korábban jelzik látogatási szándékukat. Sajnos, ezt csak kevesen tudják. Reményeink szerint ebben majd lesznek változások. A Tour­­informon, a különböző turiszti­kai kiadványokon és a Refor­mátusok Lapján kívül - eddig hirdetéseink jórészt itt jelentek meg - fejleszteni kívánjuk kap­csolatainkat az országos napi­lapokkal is. Azokat keressük, amelyekkel célkitűzéseinket - a múzeum teljes körű megismer­tetését - a legkönnyebben elér­hetjük. - Megemlítene néhány érdekessé­get? - Azzal a fekete bazalt osz­loppal kezdeném, amelyen Mésa király felirata áll. A moábi szö­veg eredetijét a múlt században beduinok rongálták meg. A ná­lunk látható másolat a párizsi Louvre-ban talál­ható, a helyreállí­tott sztélé alapján készítették el. Más nézőpontból ugyan, de ez az óföníciai forrás, egy Ószövet­séggel kapcsolatos történelmi ese­ményt örökít meg. Feliratán a bibliai helységnevek és a személynevek mel­lett megtalálhatjuk a­­ négybetűs héber - Jahve istennevet is. Jelentősége, hogy ezekből a be­tűkből alakult ki a világ összes ábécé­je. Azután bemuta­tunk néhány fotó­­dokumentumációt a qumráni kéziratokról, amelyek újabb lendületet adtak a szövegkriti­kai munkáknak. Negyedüket ószövetségi könyvek alkotják és érdekességük, hogy Eszter könyve nem szerepel a töredé­kes példányok között. Ez való­színűleg tudatos volt, így mellő­zésüket az ismeretlenséggel nem lehet magyarázni. Jelentő­ségük abban van, hogy az ószö­vetségi kánon hivatalos lezárá­sa előtti idők hagyományaiba engednek bepillantást. Keletke­zésük ugyanis nem későbbi, mint a feltételezett legősibb ira­tok létrejöttének időpontja. A magyar vonatkozások előtt még tárgyaljuk a humanizmus és a reformáció hatását a Biblia­­fordításokra. Megemlítjük, hogy a könyvnyomtatás elterje­déséig kézzel másolták a kóde­xeket. Ezekből a kincsekből az egész világon őriznek ritkasá­gokat. Később, miután vissza­tértek a Szentírásban megfo­galmazott alapigazságokhoz, az isten igéjét mindenkinek nem­zeti nyelvén akarták hozzáfér­hetővé tenni. Ezek közé sorol­nám - többek között - a katoli­kus egyház által kiadott Káldi­­féle Bibliát is. Végezetül ki­emelném Kazinczy Ferenc - kéziratban fennmaradt - paraf­rázisait tartalmazó füzetecské­­jét.­­ Károli Gáspár vizsolyi Bibliáját is láthatjuk? - Igen. Mint tudjuk, az első teljes, nyomtatott magyar nyel­vű Biblia megszületése kapcso­lódik Károlyi Gáspár nevéhez. A magyarázó szövegben olvas­hatjuk, hogy neve a köztudat­ban Károliként csak a címlapon szereplő írásmód miatt rögzült. A mű egyébként 1590-ben je­lent meg, és a kéziratból nemrég került elő két lap, amelyet a tel­jes fordítás mellett bemuta­tunk. Szenei Molnár Albert gondozásában adták ki a hana­­ui Bibliát. Törekvése azonos az elődjével, mert a diákként Gön­cön tartózkodó Szenei Molnár jelen volt a Károlyi-biblia elké­szítésénél. A kiállított hanaui Biblia - egyébként I. Rákóczi György tulajdona volt - az er­délyi fejedelem saját kezű fel­jegyzéseit tartalmazza. - Vannak idegen nyelvű kiadvá­nyaik? - Sok idegen nyelvű kiad­ványt állítottunk ki. A régeb­biek közül megemlíteném a ti­zenkét nyelvű - úgynevezett - polygott Bibliát, amelyet 1599- ben Nürnbergben adtak ki. A magyarországi zsidó lakosság számának növekedése és gyors asszimilációjuk már a múlt szá­zad közepére szükségessé tette, hogy az első izraelita ószövetsé­gi részfordításokat megjelen­tessék. Ezek közül néhányat a tárlatunk végén is láthatunk. - A könyvtárban mikrofilmen őr­zik a világ legkisebb Bibliáját. A Szentírás számítógépen olvasható? - A terem bejáratánál több ér­dekességet állítottunk ki, így a Szentírást mikrofilmen. A szá­mítógépes hozzáférhetőségről annyit mondhatok, hogy a meg­felelő programok és egy átírt lé­zerlemez már a rendelkezésünk­re állnak. Ez az olvasóteremben akkor válhatna mindenki számá­ra megismerhetővé, ha legalább két számítógépes hálózatot sike­rülne kiépítenünk. Szolgáltatá­sainkat csak akkor nevezhetnénk valóban korszerűnek. Markovics Tibor Rendezés közben a vizsolyi Biblia TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Két és fél Bartók hegyes csalásról van itt szó A II. vonósnégyes volt a teljes mű, miként teljes volt a zene­szerző nevét méltán viselő, Komlós Péter vezette kamaraze­ne-társaság. Ötvenszázalékos­nak sem nevezhető azonban a Bartók-Serly alkotópáros nevén jegyzett brácsaverseny. Már na­gyon régóta tudható, hogy a nagybeteg Bartók Béla verseny­műve vázlatainak titkát magá­val vitte a sírba. Ezekből írt con­­certót - bizonnyal a mentés szándékával - Serly Tibor, az egykori Kodály-tanítvány, hogy a mélyhegedű méltatlanul ki­csiny irodalmát egy márkás név­re hivatkozva gazdagítsa. Való­jában saját kompozíciójáról van szó, a mester dalamainak sza­bad felhasználásával. De ami­ként Brahms Haydn-variációit sem Haydn-Brahms kompozíci­ónak jelöljük, azonképpen téve­dés, hogy Bartók sajátjaként hallgatjuk a versenyművet, im­már öt évtizede. Kegyes csalás­ról van szó itt, még ha oly kiváló produkció fémjelzi is, amilyen Bársony László szólista közre­működésével, a Kobajashi vezé­nyelte ÁHZ ápolt kíséretével született. A Bartók-vonósnégyes 40. születésnapján - ki mástól is játszott volna? - névadóját szó­laltatta meg. Magyarországon ily tisztes életkort aktivitásban kamaraegyüttes nem élt meg so­ha. Mondhatnók, ez csupán mázli, de inkább ne mondjuk, mert nem igaz. Mert ez a kvar­tett nem a múlt sikerein mélázó műemléktársulat, hanem mind­máig fejlődő-változó eleven or­ganizmus. Mennyire letisztult indulatokkal játszották Bartók világégés-vízióját, a két fájdal­mas lassú tétellel övezett ke­mény és vad gyors szakaszt. Amióta tanítványokból maguk is tanárokká váltak, előadás­módjukban varázslatos egysze­rűsödési folyamat figyelhető meg. Lemondtak arról, hogy minden egyes hangon történnie kell valaminek; tudják és érzik a részleteknek a nagy egészben betöltött pontos helyét, áradóan poétikus a játékuk. Mozartnak (B-dúr vonósnégyes) is mennyire hasznára vált, hogy „az igazat mondják, nen­csak a valódit”. És Dvorák Néger kvartettjének tar­tózkodóan érzelmes megszólal­tatása is érett bölcsességre val­lott. Fölöttébb ritkán esik meg, hogy muzsikusnak Kossuth-dí­­jat másodszor is odaítélnek. A Bartók Vonósnégyes - mint együttes - méltán viselhet két babérkoszorút. Breuer János NÉPSZABADSÁG 15 Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyaror­szág legnagyobb épülete, az állam szimbóluma ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1­998/IV. Jegyzési időszak: 1997. április 7-18.____________ Futamidő:______­ év _________________ Kamat:________évi fix 19%________________ "Jegyzési árfolyam: 1997. április 7-15. között 99,70% 1997. április 16-18. között 100% Kamatozó Kincstárjegy 1998/IV. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: K&H Brókerház Rt. • K&H Bank Rt. • Magyar Hitel Bank Rt. kijelölt fiókjai • MHB Talentum Rt. • OTP Értékpapír Ügynökség Rt. • OTP Bank Rt. kijelölt fiókjai • ÁB-Monéta Kft. • ABN-AMRO Hoare-Govett (Hungary) Rt. • Creditanstalt Értékpapír Rt. • Daiwa-MKB (Magyarország) Befektetési és Értékpapírforgalmi Rt. • Inter-Európa Befektetési Kft. • MKB Értékpapír Rt • New York Bróker Budapest Kft. • Postabank Értékpapír Rt • Takarék Bróker Kft. VALAMINT a Magyar Államkincstár Budapesti Értékpapírpénztára 1051 Bp., Szabadság tér 8. ma, mert visszafizetését az állam garantálja: értékpapír­­számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíteni nem le­het); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatvesz­teség nélkül is bármikor eladható, illetve megvásárolható a hálózatos forgalmazóknál (OTP Bank, a Kereskedelmi és Hi­telbank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában, így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamato­zó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési fór­m

Next