Népszabadság, 1997. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-02 / 101. szám

24 oldal / fi A Melléklet: Magazin / Ára: 59 Ft NÉPSZABADSÁG 1997. május 2., péntek ORSZÁGOS NAPILAP 55. évfolyam, 101. szám, első kiadás Labour-kormányra virrad Anglia? Páratlan biztonsági intézkedé­sek mellett járultak tegnap a britek a szavazóurnákhoz, hogy az évszázadban utoljára meg­válasszák Nagy-Britannia új parlamentjét. Az ország több részében ugyanakor helyható­sági választásokat is tartottak. A két fő rivális, a konzervatív John Major kormányfő vezette toryk és a Tony Blair irányítá­sával induló munkáspártiak megmérettetésétől mindkét tá­bor saját győzelmét várja. A legutóbbi közvélemény-kutatá­sok szerint véget ér a toryk 18 évi, botrányoktól sem mentes kormányzása, és a szigetorszá­got a Munkáspárt vezeti át az új évezredbe. Összesen 3717 jelölt szállt versenybe az előző vá­lasztások óta 8 fővel kibővített, 659 tagú új alsóház képviselői mandátumaiért. A voksolás eredménye lapzártánkkor még nem volt ismert, az első rész­­eredmények mára várhatók. A választási kampányhoz ha­sonlóan a szavazást a 45 ezer helyszín némelyikében, így Bel­fastban bombariadó hátráltat­ta, jóllehet a hatóságok minden eddginél szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be. A rendőrség a voksolás előtt több­szörösen átvizsgálta mind a 45 ezer szavazóhelyiséget, amelye­ket ezután folyamatosan őriz­tek. A választóknak - a brit de­mokrácia történetében először - motozásra is fel kellett készül­niük. (Részletek a 2. oldalon) Dőlnek a Major-bábuk REUTERS-FOTÓ Kitűnő tápszer, habos tapéta ✓ Kiválóbb lesz a Kiváló Áruk Fóruma ? A malactápszertől a gázradiá­torig terjed azoknak a porté­káknak a listája, amelyek az idén váltak jogosulttá a Kiváló Áruk Fóruma (KÁF) három­szögletű védjegy használatára. Harminc éve, amióta létezik a KAF, a szakértők húszezer ter­mék minőségét vizsgálták meg, közülük hatezer nyerte el a ki­váló címet. A Kiváló Áruk Fórumát az Országos Piackutató Intézet alapította 1967-ben, az új gaz­dasági mechanizmusra való át­térés idején, hogy a fogyasztók könnyebben tájékozódjanak a viszonylagos árubőségben. A fénykornak tartott hetvenes években évente több száz ter­méket vizsgáltak meg, a piac­­gazdaság kezdeti éveiben en­nek ellenére alig lehetett véd­jegyes árut találni. A KÁF tit­kársága piackutatást végzett, melyből kiderült, hogy a vá­sárlók továbbra is számítanak a „bizalom háromszögére”, sőt a cégek is jelezték érdekeltsé­güket. A KÁF így két évvel ezelőtt felébredt Csipkerózsika-álmá­ból; jelenleg harminc gyártó mintegy száz termékét veszik górcső alá, eredmény júliusra várható. A háromszög harmincéves történetében kö­zel húszezer árut vizsgáltak, az eredmény 30-40 százalékosra tehető - mondta lapunkat tájé­koztatva Fixler László, a KAF titkára. A védjegyet csak hazai por­téka nyerheti el; az az áru szá­mít ilyennek, amelyet, függet­lenül a cég tulajdonosától, ma­gyar munkaerő állít elő. Bár­milyen terméket nevezhetnek a gyártók a KÁF önkéntes alapú pályázatain, kivéve dohány­árut, gyógyászati cikkeket, il­letve egyedi iparművészeti al­kotásokat. A leggyakrabban könnyűipari termékeket, élel­miszereket és háztartási vegyi árut jelölnek a kiváló címre. Szolgáltatásokat nem vizsgál­nak, mert - mint a Patyolat egykori szemléjekor bebizo­nyosodott - szinte lehetetlen folyamatosan ellenőrizni egy mosoda, bank, biztosító vagy éppen étterem színvonalát. Az 1997-es lista szerint 56 termék minősül kiválónak, a malactápszertől a habosított tapétán át a marhalábszárból készült pörköltig. Nagyobb és kisebb vállalkozások egyaránt igényt tartanak a KÁF-elisme­­résre. Talán csak a multinacio­nális cégek számítanak kivé­telnek, közülük sokan úgy tart­ják, már a márkanév is elegen­dő a sikerhez. Igaz, egykoron az első külföldi tulajdonú vál­lalkozások között kapta meg a háromszöget az egyik kóla­mamut még a hetvenes évek­ben. A kiváló címet elnyerő ter­mék három évig jogosult a véd­jegy viselésére. Ezalatt a KÁF ellenőrzi, őrzi-e a minőségét a kitüntetett portéka. Az év második felétől meg­változik az eljárási rend - tud­tuk meg Fixler Lászlótól. A jö­vőben a pályázó maga jellemzi termékét, és a szakértők az is­mertető valóságáról, illetve a hangsúlyozott tulajdonság fon­tosságáról döntenek majd. Az emblémaviselés díját, a KÁF fő bevételi forrását a jogosultak­nak eddig a forgalom arányá­ban kellett fizetniük - évente termékenként legfeljebb 50 ezer forintra rúg ez az összeg -, a jövőben viszont aszerint kal­kulálják ki a „háromszögbérle­tet”, hogy mennyi a foglalkoz­tatottak száma a gyártónál. Rádi Antónia Most ismerkedik Magyarországgal az új nuncius Június közepén érkezik állomás­helyére a II. János Pál pápa által budapesti apostoli nunciussá ki­nevezett Karl-Josef Rauber. Az egyelőre korábbi szolgálati he­lyén, Genfben tartózkodó 63 éves érsek a Népszabadságnak elmondta, hogy kinevezésének nincs különleges üzenete. Fel­adatának tartja, hogy tovább építse a kapcsolatokat a magyar állam és a Szentszék között. Rauber érsek elmondta, hogy a közeli napokban tudomást szerzett a Szentszék és a ma­gyar kormány közötti tárgyalá­sokról, amelyeknek célja a rész­leges megállapodások elérése, érdemben azonban ehhez a kér­déshez még nem tud hozzászól­ni. Bevallotta, hogy eddig egé­szen más térségekkel foglalko­zott, a magyar egyház és a tár­sadalom realitásaival csak ez­után fog megismerkedni. (In­terjúnk a 3. oldalon) Tíz év alatt 400 kilométer autópálya épül Jövőre várhatóan 16 százalékkal emelkednek a nyugdíjak - jelen­tette ki Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter, miután a kormány megtárgyalta a nyugdíjreform­ról szóló törvényjavaslatokat. A kabinet jóváhagyta az autópá­lya-koncepciót, amely tíz év alatt 400 kilométernyi autó­sztráda és gyorsforgalmi út meg­építésével számol. A kormány szerdai ülését kö­vető tájékoztatón Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Kö­kény Mihály népjóléti miniszter bejelentette: a kormány elfogad­ta és az Országgyűlés elé terjesz­ti a nyugdíjreform megvalósítá­sát szolgáló törvényjavaslato­kat. A törvényjavaslatok elfoga­dása esetén 1998-ban a pálya­kezdők számára már kötelező lesz, hogy keresetük hat százalé­kát egy nyugdíjpénztárba fizes­sék be. Negyvenhét éves korig bárki választhatja az új formát, amit elsősorban a harminchét év alattiaknak ajánlanak. Az ellá­tás biztonságát garantálja, hogy amennyiben valamelyik ma­gánnyugdíjpénztár csődbe jut, a garanciaalap magára vállalja a teljes befagyasztott követelést. Amennyiben a hiányzó összeget az alap nem tudná kifizetni, ak­kor az állam adja a garanciát. A magánpénztárak várhatóan csak 1998 júliusában kezdik meg működésüket, addig a tb gyűjti a tőkefedezeti befizetéseket. Kedvező változások lépnek életbe az öregségi nyugdíjak szolgálati idejének meghatáro­zásakor: az édesanyáknak az 1998 után született gyermekeik után - legalább tíz év biztosítási idővel - két év szolgálati kedvez­ményt beszámítanak. A rok­kantsági nyugdíj új rendszere csak jövőre változik. A jövő évben - az Érdek­egyeztető Tanácsban kötött megállapodásnak megfelelően - a nyugdíjakat az infláció mérté­kével plusz 3 százalékkal eme­lik, ami mintegy 16 százalékos nyugdíjnövekedést jelent. Az 1999-es nyugdíjemelés az inflá­ció és a reálbér-növekedés függ­vénye lesz. 2000-től 70 százalék­ban a bérek, 30 százalékban az árak határozzák meg az eme­lést, 2001-től ez az arány tartó­san 50-50 százalékra módosul. Az özvegyi nyugdíjak szintén 1998-ban bevezetendő új rend­szerében mindenki megkaphat­ja elhunyt házastársa járadéká­nak 20 százalékát. A kormány jóváhagyta azt a tízéves autópálya-programot, amelynek keretében 2007-ig megközelítőleg 400 kilométernyi autópálya és sztrádává alakítha­tó gyorsforgalmi út épül - jelen­tette be Lotz Károly közlekedési miniszter. A jövőben is lesznek autópálya-koncessziók, az álla­mi szerepvállalás azonban leg­alább 50 százalékot tesz majd ki. Ez lehetővé teszi a jelenleginél jóval alacsonyabb - becslések szerint kilométerenkénti 7-10 forintos - pályadíjakat. Az autó­pályadí­jak megállapításánál fi­gyelembe veszik az egyes régiók fejlettségét és a helyi lakosság fi­zetőképességét is. 1998-ban megkezdődik az M7-es autópá­lya felújítása, ami 10 milliárd forintba kerül. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtit­kára elmondta: a kormány jóvá­hagyta a budavári Szent György tér rekonstrukciójának tervét. E beruházásra a költségvetés - idei áron számolva - 4,5 milliárd fo­rintot fordít, de vállalkozói tő­két is szeretnének bevonni. A kormány alkotmánymódosítási csomagtervébe nem kerül be az a kitétel, hogy a választásokat a parlament mandátumának ne­gyedik évében, májusban kell tartani - mondta az államtitkár. A pártok e kérdésre a választó­­jogi törvény módosításakor tér­nek vissza. (Háttér a nyugdíjre­formról az 5. oldalon) Bednárik Imre Május elsején ismét vonultunk A Munkástanácsok kivételével idén végre együtt ünnepeltek a szakszervezetek, sőt felvonulás is volt, igaz, nem olyan impozáns, nem olyan felka­varó és erőtől duzzadó, mint régen, de azért vo­nulás volt ez, május elsejei. És volt virsli, sör, sakk, sok-sok lufi, párbe­széd, meg nagygyűlés. Esett szó a szociális fe­szültségekről, a korrupcióról, a szolidaritásról, a szakszervezeti jogokról és az elkövetett hibák­ról. A Munkáspárt elnöke a tőle megszokott hév­vel bírálta a parlamenti demokrácia létét, és olyan rendszer kialakítását sürgette, amelyben minden fontosabb kérdésről népszavazás dönt. Követelt még új adó- és járulékrendszert, 300 ezer új lakást... A Pólus meg közben nyitva volt. (Részletek az 5. oldalon) Vonulás dísztribün nélkül VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE Megfenyegették a KBI főigazgatóját A robbantásokkal csak az olajügyekről akarta elterelni a rendőrség figyelmét az alvilág? A Népszabadság információja szerint a budapesti szervezett bű­nözők egy csoportja életveszélyesen megfenyegette Kiss Ernő dan­dártábornokot, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetőjét. Azt is elhatározták, hogy vállról indítható rakétákat lőnek ki a KBI Király utcai székházára és az ORFK átadásra váró új épületére. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt hónapok robbantá­sos, leszámolásos bűncselekmé­nyeinek egy részét a rendőrség adatai szerint azért követték el, hogy lekössék a nyomozó ható­ság erejét és eltereljék a figyel­mét a százmilliós, milliárdos hasznot hozó nagy gazdasági bűnügyekről - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Forgács László vezérőrnagy, or­szágos rendőrfőkapitány. Az el­­múlt hetekben végrehajtott fő­városi robbantások és leszámo­lások tettesei után nyomozó rendőri egységek tizenhét bűn­ügyben harminc személy ellen indítottak büntetőeljárást, kö­zülük tizenhárman vannak elő­zetes letartóztatásban. A főka­pitány szerint a budapesti alvi­lág meghatározó csoportjait si­került rács mögé juttatni az el­múlt napokban. Az egyik szer­vezet, talán éppen a rendőrségi sikerek hatására, egy üzenetben életveszélyesen megfenyegetett egyes rendőri vezetőket, és me­rényleteket helyezett kilátásba rendőrségi objektumok ellen. Forgács vezérőrnagy nem árulta el, hogy kiket fenyeget­tek meg, illetve mely épületek ellen terveztek támadást. (Meg­fenyegették... folytatás a 21. oldalon)

Next