Népszabadság, 1997. május (55. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-02 / 101. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA. Munkáspárti kormányra virrad Anglia? Szigorú biztonsági intézkedések kísérték a szigetországi parlamenti választást Emberemlékezet óta nem előzte meg hasonlóan hosszú, közel héthetes kampány a brit választásokat, és ebben az évben még nem szökött olyan magasra a hőmérő higanyszála, mint május 1-jén. A ragyogó napsütés előcsalogatta a szavazópolgárokat, akik nagy számban adták le voksukat a helyi idő szerint reggel 7 órától este 10 óráig nyitva tartó 45 ezer választóhelyiségben. A 3717 jelölt közül 659 új képviselőre voksolhattak, és sok helyen önkormányzati választásokat is tartottak - jelentette R. Hahn Veronika. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A szavazást a szokásosnál sokkal szigorúbb biztonsági intézkedések kísérték, hiszen az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) az elmúlt hetekben bebizonyította, hogy hamis bombariadókkal is képes teljes káoszt teremteni az országban. Emiatt a vezető politikusok személyi őrizetét megerősítették, a választóhelyiségekben szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartottak, a szavazóbiztosokat pedig különleges instrukciókkal látták el bombariadók esetére. Észak-Írországban több helyen volt bombariadó, ezért sok választónak okozott nehézséget, hogy eljusson a szavazófülkékig. A három nagy párt vezetője tegnap egyszerű választópolgárrá vedlett. Mire elindultak szavazni ismerték az utolsó közvélemény-kutatási adatokat, amelyek egybehangzóan állították: a hosszú kampány ellenére sem csökkent a szakadék a Munkáspárt és a Konzervatív Párt között. A választókat nem sikerült meggyőzni arról, hogy egy munkáspárti kormány tönkretenné az országot, és fel kellene adni az alacsony inflációt, a minimális kamatokat, a csökkenő munkanélküliséget, a gazdasági sikereket, vagy az Európai Uniót. 1992-vel ellentétben a tőzsdén sem volt riadalom, a részvények árfolyama az elmúlt napokban folyamatosan javult. Hasonló fölénnyel utoljára Margaret Thatcher indult neki a választásoknak 1983- ban. A munkáspárti vezető Tony Blair kétségkívül elégedett lehet az elmúlt hetekkel. A brit történelem első amerikai elnöki stílusú, a személyiségekre koncentráló kampányával a jelek szerint sikerült meggyőznie a választókat arról, hogy a 18 éves kormányzás után szárnyszegettnek, megosztottnak, lejáratottnak és korruptnak tűnő toryk helyett a megújult Munkáspárt szebb jövőt és nagyobb társadalmi igazságosságot biztosíthat az Egyesült Királyságnak. Feltehető, hogy kormányzása során Blair sem fogja tudni a szőnyeg alá söpörni a hagyományos baloldalt és a Munkáspárt finanszírozásában és irányításában továbbra is szerepet játszó szakszervezeteket, ellentétben azonban John Majorrel, mindeddig a pártját uraló, határozott vezető benyomását keltette. Ha valamilyen csoda folytán a szigetország ma reggel egy ötödik tory ciklusra ébredne fel - erre 1828 óta nem volt példa -, akkor szerényebb méretű változásokra kellene számítania. Ám erre senki nem gondol. Valószínűbb a napok óta ismert forgatókönyv, amely szerint az új munkáspárti kabinet a korábbi árnyékminiszterekből tevődik össze. Tony Blair, e század legfiatalabb, 44 éves kormányfőjelöltje így csupán azzal a nehézséggel néz szembe, hogy 22 fizetett helyre 27 jelöltje van. A legfontosabb tárcák vezetőiről várhatóan már a mai napon dönt, a többi megbízásra a hét végéig kell várni. Jövő csütörtökön, az első kormányülésen már az új parlament elé terjesztendő törvényekről kell dönteni és május 14-én a királynő beszédével megkezdi munkáját az új parlament. Peking nem fenyegeti Washingtont WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Példátlanul nagy, az eddiginél is szabadabb autonómiát fog élvezni Hongkong, miután visszakerül Kínához - ígérte meg Washingtonban Csien Csi-csen. A kínai külügyminiszter Clinton elnöknek is azt mondta, hogy Hongkong társadalmi és gazdasági rendszere érintetlen marad, Peking egy fillér adót sem vesz el a tudomány kasszájából. Az emberi jogokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Hongkongnak nincs oka aggódni, hiszen Kínában is széles körű gazdasági, szociális és kulturális jogokat élveznek az emberek”. A politikai jogok viszont a kínai nép sajátosságaihoz igazodnak. A miniszter mindvégig hangsúlyozta, hogy Kína semmilyen formában nem fenyegeti Amerikát, és másokkal is minden vitás kérdést békés tárgyalásokkal akar megoldani. Tagadta, hogy Kína a volt Szovjetunió helyébe lépve terjeszkedő, érdekszférás célokat követne. Kereken elutasította azt is, hogy Kína bármiféle orosz szövetséget kötne Washingtonnal és Japánnal szemben. Az USA és Kína egyaránt a minél erősebb együttműködésben érdekelt, a vitákat érezhetően igyekeznek kordában tartani. Ha nem jön közbe újabb konfliktus, akkor az őszi amerikai-kínai csúcstalálkozón megállapodhatnak arról is, hogy Peking bekerül a Kereskedelmi Világszervezetbe. A kozmopolita Hongkong továbbra is a saját útját járja PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hongkong nem lesz Peking, vagy Sanghaj, a város saját útját fogja járni azután is, hogy 1997. július elsejével betagolódik a Kínai Népköztársaságba - jelentette ki egy nemzetközi televíziós távsajtókonferencián csütörtökön Tung Csi-hua, aki július elsejétől vezeti a városállamot. Miközben Peking a „nyugati értékek” elvetését, kritikáját várja el saját elitjétől, Tung figyelemre méltó gerincességgel kiállt a Nyugat értékrendje mellett, amely, mint mondotta, a kozmopolita Hongkongban ötvöződik a kínai hagyomány olyan elemeivel, mint a kemény munka, a tisztesség, a közösség tisztelete. Ugyanakkor kifejtette, hogy hosszú távon Kína és Hongkong érdekei megegyeznek. A kompromisszumkészségéről híres Tung ezúttal sem cáfolt rá önmagára, nagy realitásérzékkel hangsúlyozta, hogy „akármit teszünk, számításba kell vennünk Kína érdekeit, hiszen az ország része vagyunk”. Megmarad-e a szabad véleménynyilvánítás, a sajtószabadság? - hangzottak el kérdések. Tung önmagát a sajtószabadság, az emberi szabadságjogok elkötelezett híveként jellemezte, de mint hozzátette, a „kérdések kiegyensúlyozott értelmezésére”, a realitások figyelembevételére van szükség. A sok ezer, a népi Kínából Hongkongba menekült ember Kínában maradt gyermekei automatikusan megkapják az állandó hongkongi lakhatási engedélyt - mondta. Ezekben a hetekben valóságos menekültáradat indult Kínából Hongkongba, ezúttal a KNK-ban maradt gyerekek igyekeznek még az egyesítés előtt Hongkongba érkezni. Peking másképp látja ezeket a „menekültügyeket” és jelezte, „nem tűri el” az illegális határátlépést Kína és Hongkong között, bármely célból történjék is az. I TÁVIRATI STÍLUSBAN HATÁLYBA LÉPETT a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet összesen százhatvanöt ország írt alá. A részes államok közül nyolcvanhétnek a parlamentje egyúttal ratifikálta is a megállapodást. Magyarország sorrendben a hatvanötödik államként csatlakozott a szerződéshez. (MTI) ÁPRILIS UTOLSÓ NAPJÁN , jó két héttel az eredetileg bejelentett időpontnál később indult el a constancai kikötőből az Albániába vezényelt multinacionális erőkhöz csatlakozó mintegy 400 tagú különleges román katonai egység, amely négy-öt nap múlva érkezik a durresi kikötőbe, ahonnét egy dél-albániai térségbe vezénylik. (Bukaresti tudósítónktól) NÁCI JELKÉPEKET MÁZOLTAK a horvátországi Karlovacon a zsidó temető több sírkövére. Franjo Tudjman államfő és a horvát vezetés, amelyet sok vád ér amiatt, hogy szemet huny az ilyen és hasonló cselekedetek felett, ugyanakkor cáfolta, hogy közömbös lenne az újjáéledő fasizmus megnyilvánulásai iránt. (Zágrábi tudósítónktól) POZSONYBA ÉRKEZETT tegnap Klaus Kinkel német külügyminiszter, akit fogadott Michal Kovác államfő, Meciar miniszterelnök és Hamzík diplomáciai vezető. Aláírták a két ország közötti kulturális egyezményt. Ma ünnepélyesen megnyitják a pozsonyi német nagykövetséget. (Pozsonyi tudósítónktól) ! " BOCSÁNATOT KÉRT a román külügyminiszter a Klaus Kinkellel folytatott megbeszélésen a német kisebbséggel szembeni bánásmód miatt, a svábok és szászok háború utáni oroszországi deportálásáért, valamint a Ceausescu korszakban kivetett „fejdíjért”, amelyet a Németországba kivándolóktól kértek. (Bukaresti tudósítónktól) ROBBANTÁSOS MERÉNYLETET követtek el szerdán Emomali Rahmonov tádzsik elnök ellen, aki könnyebb sérülésekkel túlélte a támadást. A politikusra és kíséretére a Dusanbétől 350 kilométerre fekvő Hodzsent városában kézigránátot dobtak, az elnök a lábán sérült meg. A merényletben két ember meghalt, 49-en pedig megsérültek. (MTI) MEGERŐSÍTETTE LEMONDÁSÁT a román parlament két háza előtt Virgil Magureanu, a román titkosszolgálat (SRI) elnöke. A távozó titkosszolgálati főnök azt hangoztatta, hogy egy jól működő szervezetet hagy maga után, amely képes a profi munkára. (Bukaresti tudósítónktól) Le Pen nem indul a választásokon Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front elnöke nem jelölteti magát az előre hozott parlamenti választásokon. A francia szélsőjobb vezére azzal indokolja elhatározását, hogy minden erejét az elnökválasztásokra összpontosítja. Döntése azonban nyilvánvalóan azzal hozható összefüggésbe, hogy alighanem megbukna, ha képviselőjelöltként elindulna egy egyéni választókörzetben. A Nemzeti Front, annak ellenére, hogy a választások első fordulójában számíthat a szavazatok 14-15 százalékára, legfeljebb 1-3 mandátumot szerezhet az új nemzetgyűlésben. Ennél nagyobb arányú parlamenti jelenlétben a szélsőjobb csak akkor reménykedhetne, ha a szavazás második fordulójában választási szövetségre lépne más pártokkal - erre azonban egyetlen parlamenti erő sem hajlandó a Nemzeti Fronttal. Le Pen a „demokrácia megcsúfolásának” mondta, hogy ötmilliós szavazótáborral rendelkező pártja a választási kampányban csak hétpercnyi ingyenes reklámidőt kaphat a televízióban, miközben a nagy parlamenti pártok öt órát szerepelhetnek a képernyőn. Az FN elnöke szerint a előrehozott választás valójában népszavazást jelent Chirac politikájáról - ezért, ha az államfőt támogató jobbközép pártok szavazataránya 50 százalék alatt marad, ki kellene írni az elnökválasztásokat. Kis Tibor Neonácik tüntetése Németországban Újfasiszta demonstrációk, jobb- és baloldali szélsőségesek utcai összecsapásai, valamint a randalírozók és a rendőrség erőpróbái árnyékolták be idén is Németország több városában a munka ünnepét. A különböző neonáci szervezetek a tiltás ellenére erőfitogtató felvonulást tartottak Lipcsében és másutt is, de a rendőrségnek átalában sikerült fenntartania a rendet. A baloldali autonómok szerdán Berlin több kerületében randalíroztak. A szakszervezetek országszerte mintegy félmillió embert tudtak mozgósítani a május 1-jei ünnepségekre, amelyek szónokai elsősorban a munkanélküliség csökkentését követelték. L. P. 1997. május 2., péntek Elnapolták az orosz-amerikai vitát a NATO kibővítéséről Nem hozott áttörést az amerikai külügyminiszter oroszországi látogatása. Madeleine Albright és Jevgenyij Primakov csupán abban állapodott meg, mivel kell foglalkozniuk a szakértőknek. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Albright és Primakov zárt ajtók mögött tárgyaltak. A megbeszélés tárgya a NATO és Oroszország között kötendő megállapodás, annak is a katonai garanciákra vonatkozó fejezete volt. A tárgyalóteremből kilépve Primakov azt mondta, hogy megegyeztek a szakértői szinten egyeztetésre váró kérdések köréről. Ha ezek után sem sikerül áttörést elérni, azért nem mi leszünk a felelősök, hanem a szakértők - jelentette ki az orosz külügyminiszter, akinek egyes találgatások szerint a székébe kerülhet, ha május 27-ig nem lesz megállapodás. Albright szerint sikerült szűkíteni a vitás kérdések körét, és „a két külügyminiszter megdolgozott a fizetéséért”. Borisz Jelcin, aki szabadságát a rossz idő miatt megszakítva Szocsiból visszatért Moszkvába, telefonon kapcsolódott be a tárgyalásokba. Az orosz elnök arra buzdította a két külügyminisztert, hogy a még megoldásra váró kérdések közül a legfontosabbra, a helsinki csúcstalálkozón a NATO infrastruktúrájának ki nem terjesztéséről elért elvi megállapodás konkretizálására összpontosítsanak. Albright asszony még a Moszkva felé tartó repülőgépen azt nyilatkozta, hogy a Nyugat a lehetséges engedményekben eljutott a végső határig. A Primakovhoz közel állónak tekintett Szergej Karaganov politológus szerint viszont a Nyugat blöfföl, amikor kizárja a további kompromisszumot. Az Orosz Tudományos Akadémia Európa-intézetének igazgatóhelyettese szerint a május 27-i határidőt nem muszáj betartani - sőt az sem lenne tragédia, ha végképp nem sikerülne megállapodni. A következő tárgyalási fordulóra kedden Luxemburgban kerül sor, ahol Primakov Solana NATO-főtitkárral találkozik. Albright asszony Jevgenyij Primakoval reuters-fotó Mélyponton Teherán és Bonn viszonya BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Teherán - nyilvánvalóan az EU- országok egységének megtörése céljával - szerdán bejelentette: egyelőre nem tartja kívánatosnak, hogy a német és a dán nagykövet visszatérjen állomáshelyére, s az iráni diplomatáknak sem kellene elsietniük visszautazásukat az EU-országokba. Az iráni vallási vezetőtől, Khamenei ajatollahtól származó instrukció nyomán újabb mélypontra süllyedt a viszony Irán és Németország, illetve az EU között, holott az európai országok alighanem arra számítottak, hogy a nagykövetek visszaküldéséről hozott döntésük valamelyest enyhíti a feszültséget, amely azt követően alakult ki, hogy egy berlini bíróság megállapította az iráni vezetés felelősségét az úgynevezett Mykonosgyilkosságokban. Az EU-külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban döntöttek arról, visszaküldik nagyköveteiket, de egyelőre nem folytatják az úgynevezett kritikus párbeszédet Teheránnal, fenntartják a fegyverszállítási embargót és nem adnak országaikba beutazási vízumot az iráni titkosszolgálatok embereinek. Teherán a gyengeség jeleként értékelte a luxemburgi döntést, és ezért válaszolt a Németországot sértő lépéssel. Csődhelyzetben a GigaStorage A cég súlyos eladósodottságára és zavaros pénzügyi helyzetére való hivatkozással a francia kormány elutasította, hogy a jelentős magyar tőkerészesedéssel alapított belforti GigaStorage részesülhessen az igényelt munkahely-teremtési és területfejlesztési állami támogatásból. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az északkelet-franciaországi számítógép-ipari vállalkozás 13,5 millió frankos kormányzati támogatásban reménykedett, amely talán kisegíthette volna a csődhelyzetből és bizalmat kölcsönzött volna a reménybeli új befektetőknek. A belforti önkormányzat szerint a kormány „hátba döfte a GigaStorage-t”. Több elemző szerint most már csak idő kérdése, hogy a GigaStorage a kormánytámogatás elutasítása nyomán mikor zárja be kapuját. A GigaStorage, amelyet alapítása óta zömmel az OTP és a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalkozása - a CW Bank - finanszíroz, három hónapja lényegében fizetésképtelen - alkalmazottainak bért nem fizet, s beszállítóival sem tud elszámolni. Francia sajtójelentések szerint hasonló a helyzet a cég kaliforniai fejlesztőintézetében is, amelyet a Le Figaro közlése szerint tíz kivételével valamennyi alkalmazottja a elhagyott. A francia sajtó egybehangzó állítása szerint a belfort-i vállalkozás számára huzamosabb ideje kizárólag az OTP és a CW Bank jelenti az egyedüli pénzforrást. Ennek következtében az OTP és CW Bank veszteségei becslések szerint mára már jóval meghaladják a 100 millió frankot. A Le Pays című helyi lap a közelmúltban arról számolt be, hogy a „cég legfőbb részvényese”, az OTP kivonul az üzletből (amit az OTP is megerősített), és nem ruház be többet a vállalkozásba - ezzel szemben a CW Bank pár nappal ezelőtt bejelentette, hogy további 13 millió frankot fektet be a GigaStorageba. Jean-Jacques Maréval, a Computer Data Storage Newsletter kiadója a GigaStorage kudarcának egyik okát abban látja, hogy a cég alapító vezérigazgatója, Bisser Dimitrov „marketingszakember, akinek soha sem sikerült még termelnie”. Maléval szerint Dimitrov „nem tudta megtartani a hozzáértő embereket a cégnél”, ráadásul miként Kolestin Onavidia, Dimitrov (azóta már szintén menesztett) utóda sajtónyilatkozatában legutóbb hangoztatta az amerikai-bolgár üzeletember „nehéz jellem, aki rendszeresen szakít azokkal, akik segítették őt”. Francia szakértők abban is egyetértenek, a fiaskó egyik legfőbb oka abban keresendő, hogy egy olyan kis cég, mint a GigaStorage eleve képtelen volt konkurálni a Quantum és a Seagate amerikai óriásokkal. A francia sajtóértesüléseket Frank Fürst, a Central Wechsel- und Creditbank AG (CW Bank) vezérigazgatója nem igazolta. Mint lapunknak elmondta, nincs szó 13 millió frankos beruházásról, és a százmilliós nagyságrendű veszteség is túlzott. Azt azonban nem cáfolta, hogy a GigaStorage létesítményeinek fenntartása pénzbe kerül, de - mint mondta - ezzel szemben az előállított termékek értékesítési árbevétele áll. A francia kormánydöntést követően az OTP-vel és a többi befektetővel konzultálnak a további stratégiáról. Két hete Endrődi György, az OTP vezérigazgató-helyettese lapunknak úgy nyilatkozott, fokozatosan leépítik a nem pénzügyi tevékenységeket.