Népszabadság, 1997. május (55. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-02 / 101. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA. Munkáspárti kormányra virrad Anglia? Szigorú biztonsági intézkedések kísérték a szigetországi parlamenti választást Emberemlékezet óta nem előzte meg hasonlóan hosszú, közel hét­hetes kampány a brit választásokat, és ebben az évben még nem szökött olyan magasra a hőmérő higanyszála, mint május 1-jén. A ragyogó napsütés előcsalogatta a szavazópolgárokat, akik nagy számban adták le voksukat a helyi idő szerint reggel 7 órától este 10 óráig nyitva tartó 45 ezer választóhelyiségben. A 3717 jelölt közül 659 új képviselőre voksolhattak, és sok helyen önkormány­zati választásokat is tartottak - jelentette R. Hahn Veronika. LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A szavazást a szokásosnál sokkal szigorúbb biztonsági intézkedé­sek kísérték, hiszen az Ír Köztár­sasági Hadsereg (IRA) az elmúlt hetekben bebizonyította, hogy hamis bombariadókkal is képes teljes káoszt teremteni az or­szágban. Emiatt a vezető politi­kusok személyi őrizetét megerő­sítették, a választóhelyiségekben szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartottak, a szavazóbiztosokat pedig különleges instrukciókkal látták el bombariadók esetére. Észak-Írországban több helyen volt bombariadó, ezért sok vá­lasztónak okozott nehézséget, hogy eljusson a szavazófülkékig. A három nagy párt vezetője tegnap egyszerű választópol­gárrá vedlett. Mire elindultak szavazni ismerték az utolsó közvélemény-kutatási adato­kat, amelyek egybehangzóan állították: a hosszú kampány ellenére sem csökkent a szaka­dék a Munkáspárt és a Konzer­vatív Párt között. A választókat nem sikerült meggyőzni arról, hogy egy munkáspárti kormány tönkretenné az országot, és fel kellene adni az alacsony inflá­ciót, a minimális kamatokat, a csökkenő munkanélküliséget, a gazdasági sikereket, vagy az Európai Uniót. 1992-vel ellen­tétben a tőzsdén sem volt riada­lom, a részvények árfolyama az elmúlt napokban folyamatosan javult. Hasonló fölénnyel utol­jára Margaret Thatcher indult neki a választásoknak 1983- ban. A munkáspárti vezető Tony Blair kétségkívül elégedett le­het az elmúlt hetekkel. A brit történelem első amerikai elnöki stílusú, a személyiségekre kon­centráló kampányával a jelek szerint sikerült meggyőznie a választókat arról, hogy a 18 éves kormányzás után szárny­szegettnek, megosztottnak, le­­járatottnak és korruptnak tűnő toryk helyett a megújult Mun­káspárt szebb jövőt és nagyobb társadalmi igazságosságot biz­tosíthat az Egyesült Királyság­nak. Feltehető, hogy kormányzása során Blair sem fogja tudni a szőnyeg alá söpörni a hagyomá­nyos baloldalt és a Munkáspárt finanszírozásában és irányítá­sában továbbra is szerepet ját­szó szakszervezeteket, ellentét­ben azonban John Majorrel, mindeddig a pártját uraló, ha­tározott vezető benyomását keltette. Ha valamilyen csoda folytán a szigetország ma reggel egy ötödik tory ciklusra ébredne fel - erre 1828 óta nem volt példa -, akkor szerényebb méretű válto­zásokra kellene számítania. Ám erre senki nem gondol. Valószí­nűbb a napok óta ismert forga­tókönyv, amely szerint az új munkáspárti kabinet a korábbi árnyékminiszterekből tevődik össze. Tony Blair, e század leg­fiatalabb, 44 éves kormányfője­löltje így csupán azzal a nehéz­séggel néz szembe, hogy 22 fize­tett helyre 27 jelöltje van. A leg­fontosabb tárcák vezetőiről várhatóan már a mai napon dönt, a többi megbízásra a hét végéig kell várni. Jövő csütörtö­kön, az első kormányülésen már az új parlament elé terjesztendő törvényekről kell dönteni és május 14-én a királynő beszé­dével megkezdi munkáját az új parlament. Peking nem fenyegeti Washingtont WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Példátlanul nagy, az eddiginél is szabadabb autonómiát fog él­vezni Hongkong, miután vissza­kerül Kínához - ígérte meg Washingtonban Csien Csi-csen. A kínai külügyminiszter Clin­ton elnöknek is azt mondta, hogy Hongkong társadalmi és gazdasági rendszere érintetlen marad, Peking egy fillér adót sem vesz el a tudomány kasszá­jából. Az emberi jogokkal kap­csolatban úgy fogalmazott, hogy „Hongkongnak nincs oka aggódni, hiszen Kínában is szé­les körű gazdasági, szociális és kulturális jogokat élveznek az emberek”. A politikai jogok vi­szont a kínai nép sajátosságai­hoz igazodnak. A miniszter mindvégig hang­súlyozta, hogy Kína semmilyen formában nem fenyegeti Ameri­kát, és másokkal is minden vi­tás kérdést békés tárgyalások­kal akar megoldani. Tagadta, hogy Kína a volt Szovjetunió helyébe lépve terjeszkedő, ér­dekszférás célokat követne. Ke­reken elutasította azt is, hogy Kína bármiféle orosz szövetsé­get kötne Washingtonnal és Ja­pánnal szemben. Az USA és Kína egyaránt a minél erősebb együttműködés­ben érdekelt, a vitákat érezhe­tően igyekeznek kordában tar­tani. Ha nem jön közbe újabb konfliktus, akkor az őszi ameri­kai-kínai csúcstalálkozón meg­állapodhatnak arról is, hogy Peking bekerül a Kereskedelmi Világszervezetbe. A kozmopolita Hongkong továbbra is a saját útját járja PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Hongkong nem lesz Peking, vagy Sanghaj, a város saját útját fogja járni azután is, hogy 1997. július elsejével betagolódik a Kínai Népköztársaságba - jelentette ki egy nemzetközi televíziós táv­sajtókonferencián csütörtökön Tung Csi-hua, aki július elsejétől vezeti a városállamot. Miközben Peking a „nyugati értékek” elvetését, kritikáját várja el saját elitjétől, Tung fi­gyelemre méltó gerincességgel kiállt a Nyugat értékrendje mel­lett, amely, mint mondotta, a kozmopolita Hongkongban öt­vöződik a kínai hagyomány olyan elemeivel, mint a kemény munka, a tisztesség, a közösség tisztelete. Ugyanakkor kifejtet­te, hogy hosszú távon Kína és Hongkong érdekei megegyez­nek. A kompromisszumkészsé­géről híres Tung ezúttal sem cá­folt rá önm­agára, nagy realitá­sérzékkel hangsúlyozta, hogy „akármit teszünk, számításba kell vennünk Kína érdekeit, hi­szen az ország része vagyunk”. Megmarad-e a szabad véle­ménynyilvánítás, a sajtószabad­ság? - hangzottak el kérdések. Tung önmagát a sajtószabadság, az emberi szabadságjogok elkö­telezett híveként jellemezte, de mint hozzátette, a „kérdések ki­egyensúlyozott értelmezésére”, a realitások figyelembevételére van szükség. A sok ezer, a népi Kínából Hongkongba menekült ember Kínában maradt gyerme­kei automatikusan megkapják az állandó hongkongi lakhatási engedélyt - mondta. Ezekben a hetekben valóságos menekült­áradat indult Kínából Hong­kongba, ezúttal a KNK-ban ma­radt gyerekek igyekeznek még az egyesítés előtt Hongkongba érkezni. Peking másképp látja ezeket a „menekültügyeket” és jelezte, „nem tűri el” az illegális határátlépést Kína és Hongkong között, bármely célból történjék is az. I TÁVIRATI STÍLUSBAN HATÁLYBA LÉPETT a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet összesen száz­hatvanöt ország írt alá. A részes államok közül nyolcvanhétnek a parlamentje egyúttal ratifikálta is a megállapodást. Magyaror­szág sorrendben a hatvanötödik államként csatlakozott a szerző­déshez. (MTI) ÁPRILIS UTOLSÓ NAPJÁN , jó két héttel az eredeti­leg bejelentett időpontnál később indult el a constancai kikötőből az Albániába vezényelt multinacionális erőkhöz csatlakozó mint­egy 400 tagú különleges román katonai egység, amely négy-öt nap múlva érkezik a durresi kikötőbe, ahonnét egy dél-albániai tér­ségbe vezénylik. (Bukaresti tudósítónktól) NÁCI JELKÉPEKET MÁZOLTAK a horvátországi Karlovacon a zsidó temető több sírkövére. Franjo Tudjman ál­lamfő és a horvát vezetés, amelyet sok vád ér amiatt, hogy szemet huny az ilyen és hasonló cselekedetek felett, ugyanakkor cáfolta, hogy közömbös lenne az újjáéledő fasizmus megnyilvánulásai iránt. (Zágrábi tudósítónktól) POZSONYBA ÉRKEZETT tegnap Klaus Kinkel német külügyminiszter, akit fogadott Michal Kovác államfő, Meciar mi­niszterelnök és Hamzík diplomáciai vezető. Aláírták a két ország közötti kulturális egyezményt. Ma ünnepélyesen megnyitják a pozsonyi német nagykövetséget. (Pozsonyi tudósítónktól) ! " BOCSÁNATOT KÉRT a román külügyminiszter a Klaus Kinkellel folytatott megbeszélésen a német kisebbséggel szembe­ni bánásmód miatt, a svábok és szászok háború utáni oroszorszá­gi deportálásáért, valamint a Ceausescu korszakban kivetett „fej­díjért”, amelyet a Németországba kivándolóktól kértek. (Buka­resti tudósítónktól) ROBBANTÁSOS MERÉNYLETET követtek el szerdán Emomali Rahmonov tádzsik elnök ellen, aki könnyebb sérülésekkel túlélte a támadást. A politikusra és kíséretére a Du­­sanbétől 350 kilométerre fekvő Hodzsent városában kézigránátot dobtak, az elnök a lábán sérült meg. A merényletben két ember meghalt, 49-en pedig megsérültek. (MTI) MEGERŐSÍTETTE LEMONDÁSÁT a román par­lament két háza előtt Virgil Magureanu, a román titkosszolgálat (SRI) elnöke. A távozó titkosszolgálati főnök azt hangoztatta, hogy egy jól működő szervezetet hagy maga után, amely képes a profi munkára. (Bukaresti tudósítónktól) Le Pen nem indul a választásokon Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front elnöke nem jelölteti ma­gát az előre hozott parlamenti választásokon. A francia szélső­jobb vezére azzal indokolja el­határozását, hogy minden erejét az elnökválasztásokra összpon­tosítja. Döntése azonban nyil­vánvalóan azzal hozható össze­függésbe, hogy alighanem meg­bukna, ha képviselőjelöltként elindulna egy egyéni választó­­körzetben. A Nemzeti Front, an­nak ellenére, hogy a választások első fordulójában számíthat a szavazatok 14-15 százalékára, legfeljebb 1-3 mandátumot sze­rezhet az új nemzetgyűlésben. Ennél nagyobb arányú parla­menti jelenlétben a szélsőjobb csak akkor reménykedhetne, ha a szavazás második fordulójá­ban választási szövetségre lépne más pártokkal - erre azonban egyetlen parlamenti erő sem hajlandó a Nemzeti Fronttal. Le Pen a „demokrácia meg­csúfolásának” mondta, hogy ötmilliós szavazótáborral ren­delkező pártja a választási kam­pányban csak hétpercnyi ingye­nes reklámidőt kaphat a televí­zióban, miközben a nagy parla­menti pártok öt órát szerepel­hetnek a képernyőn. Az FN elnö­ke szerint a előrehozott választás valójában népszavazást jelent Chirac politikájáról - ezért, ha az államfőt támogató jobbközép pártok szavazataránya 50 száza­lék alatt marad, ki kellene írni az elnökválasztásokat. Kis Tibor Neonácik tüntetése Németországban Újfasiszta demonstrációk, jobb- és baloldali szélsőségesek utcai összecsapásai, valamint a ran­dalírozók és a rendőrség erőpró­bái árnyékolták be idén is Né­metország több városában a munka ünnepét. A különböző neonáci szervezetek a tiltás elle­nére erőfitogtató felvonulást tartottak Lipcsében és másutt is, de a rendőrségnek átalában si­került fenntartania a rendet. A baloldali autonómok szerdán Berlin több kerületében randalí­roztak. A szakszervezetek or­szágszerte mintegy félmillió em­bert tudtak mozgósítani a május 1-jei ünnepségekre, amelyek szónokai elsősorban a munka­nélküliség csökkentését követel­ték. L. P. 1997. május 2., péntek Elnapolták az orosz-amerikai vitát a NATO kibővítéséről Nem hozott áttörést az ameri­kai külügyminiszter oroszor­szági látogatása. Madeleine Albright és Jevgenyij Primakov csupán abban állapodott meg, mivel kell foglalkozniuk a szak­értőknek. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Albright és Primakov zárt ajtók mögött tárgyaltak. A megbeszé­lés tárgya a NATO és Orosz­ország között kötendő megálla­podás, annak is a katonai garan­ciákra vonatkozó fejezete volt. A tárgyalóteremből kilépve Primakov azt mondta, hogy megegyeztek a szakértői szinten egyeztetésre váró kérdések kö­réről. Ha ezek után sem sikerül áttörést elérni, azért nem mi le­szünk a felelősök, hanem a szakértők - jelentette ki az orosz külügyminiszter, akinek egyes találgatások szerint a szé­kébe kerülhet, ha május 27-ig nem lesz megállapodás. Alb­right szerint sikerült szűkíteni a vitás kérdések körét, és „a két külügyminiszter megdolgozott a fizetéséért”. Borisz Jelcin, aki szabadsá­gát a rossz idő miatt megszakít­va Szocsiból visszatért Moszk­vába, telefonon kapcsolódott be a tárgyalásokba. Az orosz elnök arra buzdította a két külügymi­nisztert, hogy a még megoldásra váró kérdések közül a legfonto­sabbra, a helsinki csúcstalálko­zón a NATO infrastruktúrájá­nak ki nem terjesztéséről elért elvi megállapodás konkretizá­lására összpontosítsanak. Albright asszony még a Moszkva felé tartó repülőgépen azt nyilatkozta, hogy a Nyugat a lehetséges engedményekben eljutott a végső határig. A Pri­­makovhoz közel állónak tekin­tett Szergej Karaganov polito­lógus szerint viszont a Nyugat blöfföl, amikor kizárja a továb­bi kompromisszumot. Az Orosz Tudományos Aka­démia Európa-intézetének igazgatóhelyettese szerint a május 27-i határidőt nem mu­száj betartani - sőt az sem lenne tragédia, ha végképp nem sike­rülne megállapodni. A követke­ző tárgyalási fordulóra kedden Luxemburgban kerül sor, ahol Primakov Solana NATO-főtit­­kárral találkozik. Albright asszony Jevgenyij Primakoval reuters-fotó Mélyponton Teherán és Bonn viszonya BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Teherán - nyilvánvalóan az EU- országok egységének megtörése céljával - szerdán bejelentette: egyelőre nem tartja kívánatos­nak, hogy a német és a dán nagy­követ visszatérjen állomáshelyé­re, s az iráni diplomatáknak sem kellene elsietniük visszautazá­sukat az EU-országokba. Az iráni vallási vezetőtől, Khamenei ajatollahtól származó instrukció nyomán újabb mély­pontra süllyedt a viszony Irán és Németország, illetve az EU kö­zött, holott az európai országok alighanem arra számítottak, hogy a nagykövetek visszakül­déséről hozott döntésük valame­lyest enyhíti a feszültséget, amely azt követően alakult ki, hogy egy berlini bíróság megál­lapította az iráni vezetés felelős­ségét az úgynevezett Mykonos­­gyilkosságokban. Az EU-kül­ügyminiszterek hétfőn Luxem­burgban döntöttek arról, vissza­küldik nagyköveteiket, de egy­előre nem folytatják az úgyneve­zett kritikus párbeszédet Tehe­ránnal, fenntartják a fegyver­szállítási embargót és nem ad­nak országaikba beutazási vízu­mot az iráni titkosszolgálatok embereinek. Teherán a gyenge­ség jeleként értékelte a luxemb­urgi döntést, és ezért válaszolt a Németországot sértő lépéssel. Csődhelyzetben a GigaStorage A cég súlyos eladósodottságára és zavaros pénzügyi helyzetére való hivatkozással a francia kor­mány elutasította, hogy a jelen­tős magyar tőkerészesedéssel alapított belfort­i GigaStorage részesülhessen az igényelt mun­kahely-teremtési és területfej­lesztési állami támogatásból. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az északkelet-franciaországi számítógép-ipari vállalkozás 13,5 millió frankos kormányza­ti támogatásban reménykedett, amely talán kisegíthette volna a csődhelyzetből és bizalmat köl­csönzött volna a reménybeli új befektetőknek. A belfort­i ön­­kormányzat szerint a kormány „hátba döfte a GigaStorage-t”. Több elemző szerint most már csak idő kérdése, hogy a Giga­Storage a kormánytámogatás elutasítása nyomán mikor zárja be kapuját. A GigaStorage, amelyet alapí­tása óta zömmel az OTP és a Ma­gyar Nemzeti Bank bécsi leány­vállalkozása - a CW Bank - fi­nanszíroz, három hónapja lénye­gében fizetésképtelen - alkalma­zottainak bért nem fizet, s be­szállítóival sem tud elszámolni. Francia sajtójelentések szerint hasonló a helyzet a cég kalifor­niai fejlesztőintézetében is, ame­lyet a Le Figaro közlése szerint tíz kivételével valamennyi alkal­mazottja a elhagyott. A francia sajtó egybehangzó állítása szerint a belfort-i vállal­kozás számára huzamosabb ide­je kizárólag az OTP és a CW Bank jelenti az egyedüli pénz­forrást. Ennek következtében az OTP és CW Bank veszteségei becslések szerint mára már jóval meghaladják a 100 millió fran­kot. A Le Pays című helyi lap a közelmúltban arról számolt be, hogy a „cég legfőbb részvénye­se”, az OTP kivonul az üzletből (amit az OTP is megerősített), és nem ruház be többet a vállalko­zásba - ezzel szemben a CW Bank pár nappal ezelőtt bejelen­tette, hogy további 13 millió frankot fektet be a GigaStorage­­ba. Jean-Jacques Maréval, a Computer Data Storage News­­letter kiadója a GigaStorage kudarcának egyik okát abban látja, hogy a cég alapító vezér­­igazgatója, Bisser Dimitrov „marketingszakember, akinek soha sem sikerült még termel­nie”. Maléval szerint Dimitrov „nem tudta megtartani a hoz­záértő embereket a cégnél”, rá­adásul­­ miként Kolestin Ona­­vidia, Dimitrov (azóta már szintén menesztett) utóda saj­tónyilatkozatában legutóbb hangoztatta­­ az amerikai-bol­gár üzeletember „nehéz jellem, aki rendszeresen szakít azok­kal, akik segítették őt”. Francia szakértők abban is egyetértenek, a fiaskó egyik legfőbb oka abban keresendő, hogy egy olyan kis cég, mint a GigaStorage eleve képtelen volt konkurálni a Quantum és a Seagate amerikai óriásokkal.­ ­ A francia sajtóértesüléseket Frank Fürst, a Central Wech­­sel- und Creditbank AG (CW Bank) vezérigazgatója nem igazolta. Mint lapunknak el­mondta, nincs szó 13 millió frankos beruházásról, és a százmilliós nagyságrendű veszteség is túlzott. Azt azon­ban nem cáfolta, hogy a GigaStorage létesítményeinek fenntartása pénzbe kerül, de - mint mondta - ezzel szemben az előállított termékek értéke­sítési árbevétele áll. A francia kormánydöntést követően az OTP-vel és a többi befektető­vel konzultálnak a további stratégiáról. Két hete Endrődi György, az OTP vezérigazga­tó-helyettese lapunknak úgy nyilatkozott, fokozatosan le­építik a nem pénzügyi tevé­kenységeket.

Next