Népszabadság, 1997. július (55. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-01 / 151. szám
1997. július 1., kedd KÜLPOLITIKA -ÁLLÁSPONT NÉPSZABADSÁG 3 Luxemburg készíti elő az EU-bővítést Mától a legkisebb tagállam látja el a szervezet soros elnökségét Az Európai Unió legkisebb tagállama irányítja mától a tizenötök ügyeit. A luxemburgi soros elnökség különösen fontos a társult országok számára: ekkor döntenek arról, kivel és hogyan kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az euro körüli francia-német viták miatt a luxemburgiaknak várhatóan a pénzügyi unióval is gyakran foglalkozniuk kell. Elnökségünket egyetlen nagy téma uralja: a bővítés - ígérte Luxemburg brüsszeli EU-nagykövete. Vélhetően nem túlzott. Rögtön a soros elnökség elején, július 16-án hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság a társult államokat vizsgáló országvéleményeket, illetve a bővítés hatásairól szóló átfogó jelentést. A tagjelölteknek nyilván lesznek észrevételeik, amelyeket Luxemburgnak kell majd kivizsgálnia. A közzétett dokumentumok alapján megindul a tagállamok közötti egyeztetés, amelynek végén, a decemberi EU-csúcson politikai döntés születik arról, mely országokkal és mikor kezdődnek a felvételi tárgyalások. Valószínűnek látszik, hogy a luxemburgi csúcstalálkozón elkészül a „családi fotó”, azaz hivatalosan valamennyi társult állammal elindítják a tárgyalásokat. Addigra azonban határozni kell arról is, mikor tegyenek különbséget a jelöltek között (ez várhatóan már a jövő év elején kezdődő brit soros elnökség alatt megtörténik). A négyszázezer lakosú Luxemburgnak más feladatokkal is meg kell birkóznia. Noha két héttel ezelőtt, az amszterdami EU-csúcson elfogadták a közös pénz egyensúlyát biztosító stabilitási paktumot, az euróval kapcsolatos főként német-francia ellentét korántsem szűnt meg. Mivel jövő tavasszal döntenek arról, mely tagállamok vezethetik be először a közös valutát, a luxemburgi politikusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy addig sínen maradjon az „eurovonat”. Erre kiválóan alkalmasnak látszik a nagyhercegség miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, aki egyben a pénzügyi tárca irányítója, és már korábban is közvetített Bonn és Párizs között. A franciák - éppen a közös pénz körüli vitákban - hangsúlyozták, hogy az EU elsőrendű feladata a munkanélküliség elleni küzdelem. Luxemburg ezért beleegyezett abba, hogy októberben rendkívüli foglalkoztatási csúcsot rendez, bár előre figyelmeztetett: e tanácskozástól nem érdemes csodát várni. Luxemburg - apró mérete ellenére - jelentős szerepet játszik az unióban. Itt található az Európai Bíróság és az Európai Beruházási Bank székhelye, valamint az Európai Parlament titkársága. A Miniszterek Tanácsa minden évben három hónapon át a nagyhercegségben ülésezik. Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke luxemburgi származású. A legkisebb tagállamnak van a legkevesebb gazdasági gondja: jelenleg egyedül Luxemburg teljesíti a pénzügyi unió minden követelményét. Pécs Balázs Vilvorde megosztja Brüsszelt és Párizst Francia-belga miniválságot robbantott ki a Renault autókonszern azon döntése, hogy - figyelmen kívül hagyva az új francia baloldali kormány javaslatait - bezárja a Brüsszel környéki Vilvorde összeszerelő üzemét. Dehaene belga kormányfő a végleges döntés bejelentése után azt vetette Jospin francia kormányfő szemére, hogy magatartásával illúziókat ébresztett a gyár szélnek eresztett dolgozóiban. Dehaene felszólította a Renault céget, hogy találjon megoldást minden vilvorde-i munkás számára. A multinacionális cég lépése miatt Jospinnek éles bírálatokat kell elszenvednie hazájában is, pedig a francia államnak mára már csak 46 százalékos részesedése maradt a Renault-ban. A szocialisták koalíciós partnere, az FKP hétfőn úgy foglalt állást, hogy a Renault döntése elfogadhatatlan. A szakszervezetek mindenekelőtt Jospin felelősségét feszegetik. A CGT szerint a szocialista kormányfő nem tartotta meg választási ígéretét, amikor hagyja felszámolni Vilvorde-ot. Louis Viannet, a CGT elnöke kijelentette: a szakszervezetek nem fogják ölbe tett kézzel nézni a gyár bezárását és akciókat kezdenek „a tűrhetetlen lépés megakadályozása céljából”. Marc Blondel a Force Ouvriere szakszervezet elnöke szerint az ügy arra világít rá, hogy a szociális problémákkal elégtelen módon foglalkoznak az Európai Unióban. K. T. Határon túliak a Parlamentben A Határon Túli Magyarok Találkozója keretében négyszáz általános, középiskolás és egyetemista érkezett tegnap hazánkba. A 11 országból érkezett fiatalok tegnap látogatást tettek a Parlamentben, ahol Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is fogadta őket. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Kovács—Kramplová munkamegbeszélés A Népszabadság értesülése szerint a közeljövőben magyarszlovák külügyminiszteri tárgyalásra kerül sor. A munkatalálkozóról múlt héten, Amszterdamban jött létre elvi megállapodás. Pozsonyi tudósítónk információi szerint a munkatalálkozónak szánt vizit július 20-ig bonyolódna le, helyszíne és pontos időpontja azonban még nem ismert. Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője kérdésünkre megerősítette a találkozó tervét, hozzátéve, hogy - noha különböző nemzetközi fórumokon ismerkedő jellegű találkozóra már sor került a két külügyminiszter között - ez lenne az első érdemi tárgyalási lehetőség Kovács László és Zdenka Kramplová között. A munkamegbeszélés napirendjén - a térség tágabb, euroatlanti integrációval összefüggő témái mellett - nyilvánvaló módon a kétoldalú viszony aktuális gondjai, a szlovákiai magyar kisebbség helyzetével összefüggő kérdések is szerepelnének. Ennek ellenére nem valamifajta „tűzoltó jellegű”, például a kétnyelvű bizonyítványok friss problémája kapcsán megszervezett találkozóról van szó - tette hozzá a szóvivő, hiszen az alaposabb ismerkedésre is módot adó megbeszélés megszervezése már korábban megkezdődött. Helyszínként a magyar fél szívesen javasolná Budapestet, de a döntés csak a szlovák fél reagálása után születik meg - mondta Horváth Gábor. Sz. G. Közös nyilatkozat a taposóaknák ellen Az elmúlt évtizedekben a gyalogsági aknák egymilliónál is több embert - főleg nőket és gyerekeket - öltek meg. Brüsszelben nemrég nyilatkozatot fogadtak el a taposóaknák betiltásáról, amelyek lerakásuk után harminc évvel is működőképesek. A nyilatkozatról - melyhez 97 ország, a többi között hazánk is csatlakozott - Erdős André, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára lapunknak elmondta: a világ különböző országaiban az elmúlt húsz év alatt telepített 110 millió akna lerakását senki sem ellenőrizte, nincsenek térképek, amelyek alapján fel lehetne kutatni ezeket. A nemzetközi békefenntartó missziókban részt vevő magyar katonák naponta találkoznak az aknák által okozott szenvedéssel. Az államtitkár elmondta, hogy több állam - így Olaszország, Kína, Lengyelország, Törökország, Görögország és Finnország - különböző okok miatt egyelőre elutasítja a szerződéshez való csatlakozást. , A. Z. Az ajtó nyitva marad a madridi csúcs után is Róbert Hunter amerikai NATO-nagykövet a tagfelvétel körüli vitákról Robert Hunter amerikai NATO-nagykövet szerint a jövő heti madridi csúcs végleg „a helyes vágányra helyezi az európai biztonság ügyét”. Hunter ugyanakkor elismerte, hogy egyes kérdésekben vannak még viták, de ez „tökéletesen összhangban áll a NATO hagyományaival”. (A parancsnoki rendszer reformjának egyes kérdéseiről hónapok óta nem sikerül megállapodniuk a tagállamoknak.) Csernomirgyin orosz kormányfő eközben bejelentette, hogy Moszkva a NATO-bővítés ellensúlyozására egyelőre nem részletezett ellenlépésekre készül. MTI-JELENTÉS Robert Hunter, az Egyesült Államok NATO-nagykövete nyilatkozatában összesen kilencet jelölt meg a jövő heti madridi csúcs témái közül. Elsőként említette az új tagok meghívását, majd utalt annak deklarálására, hogy a bővítési folyamat Madrid után is folytatódik. További fontos elem a békepartneri együttműködés elmélyítése, illetve az Euroatlanti Partnerségi Tanács létrejötte, amelynek tagjai először találkozhatnak csúcsszinten is. Hunter kitért az elől, hogy találgatásokba bocsátkozzon az első bővítés kör résztvevőiről. Egy vezető beosztású szövetségi illetékes szerint Csehország, Lengyelország és Magyarország meghívásával mindenki egyetért, ami a többi jelöltről (Romániáról és Szlovéniáról) nem mondható el. Szövetségi források szerint a bővítéssel kapcsolatos nyitott ajtóelv kerül majd elfogadásra Madridban. A tagországok kilátásba helyezik majd, hogy rendszeres párbeszédet folytatnak a bővítés első köréből kimaradókkal, s konkrét mechanizmust hoznak létre ez utóbbiak felkészültségének folyamatos figyelésére. A második körre vonatkozó konkrét menetrend vagy országok megjelölése nem várható, miután „a NATO egyetlen országot sem akar bátorítani vagy elriasztani”. Jelcin elnök és az orosz kormány ellenlépésekre készül, mert a NATO kiszélesítésével az orosz határokhoz közelebb kerül az észak-atlanti szövetség katonai infrastruktúrája - jelentette be hétfőn Moszkvában Viktor Csernomirgyin miniszterelnök. A kormányfő azonban nem részletezte, milyen lépésekről van szó. Hangsúlyozta viszont, hogy halaszthatatlan egy kisebb létszámú, de korszerűen felszerelt és mozgékony fegyveres erő kialakítása. A békepartnerségi program keretében hétfőtől Budapest ad otthont a NATO Európai Légtérkoordinációs Bizottsága (CEAC) kétnapos plenáris ülésének. A CEAC tanácskozását harmadik alkalommal tartják olyan ország fővárosában, amely nem tagja az atlanti szövetségnek. Keleti György honvédelmi miniszter megnyitójában hangsúlyozta: ez a tanácskozás rendkívül fontos Magyarország számára, mivel a jövő héten hozzák nyilvánosságra Madridban azon országok neveit, amelyek első körben - várhatóan 1999-ben - teljes jogú tagjai lehetnek a NATO-nak. A csatlakozás számos kötelezettséggel jár, és ezek közül is az egyik legfontosabb a légtér-ellenőrzési és koordinációs tevékenység. Keleti elmondta, hogy a CEAC ajánlásának figyelembevételével került sor a honvédség repülőeszközeinek korszerűsítésére, illetve tervezik a katonai és polgári repülés irányításának egységesítését is. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter felszólalásában a többi között elmondta: míg a polgári repülésirányítás 1990-ben mintegy évi százezer gép repülését tette lehetővé, addig tavaly ez a szám megközelítette a félmilliót. Emellett hazánk képessé vált a NATO boszniai békefenntartó légierőinek hatékony támogatására is. Az esemény valóban történelmi: Hongkong, ez a páratlanul gazdag, három és fél Nagy-Budapest területű brit gyarmat felszabadult, visszatért az anyaországhoz, Kínához. Hongkongban ma többpártrendszer, polgári demokrácia honol, Kínában gyakorlatilag egypártrendszerű diktatúra. A két rendszer - erről szólt az 1984-es brit-kínai megállapodás - többé-kevésbé elzárva egymástól, egymás mellett fog működni, ám Pekingben nem teszik kétségessé, kié az utolsó szó. Az „egy ország - két rendszer” Teng Hsziao-ping által megfogalmazott elve azt jelenti, hogy a sajátos kínai szocializmus megtűri az idegen testet, az esetleg allergiás reakciókat is kiváltó hongkongi szabadversenyes kapitalizmust, a brit uralom finisében kapott szólásszabadságot, a demokratikus választásokat, Hongkong e kompromittáló közelmúltját. Hongkong lehet a katalizátor, amely a kínai gazdasági reformok után - azok elkerülhetetlen velejárójaként - meggyorsítja a politikai reformfolyamatokat. Kína felemelkedése az utóbbi másfél évtizedben példátlan változásokhoz járult hozzá földgolyónkon. A kínai gazdaság fejlődését jórészt a globalizáció, hatalmas felvevőpiacaival a Nyugat, Kína legfőbb gazdasági partnere finanszírozta (így az USA tavaly Kínával szemben negyvenmilliárd dolláros kereskedelmi mérleghiányával). És Kínának mint a globalizáció első, jelentős haszonélvezőjének része volt benne, hogy a fejlett világban összeomlóban a jóléti, szociális hálók rendszere, mert Amerika és Nyugat-Európa kénytelen volt felvenni a piacok megnyitása révén drasztikusan versenybe szállt Ázsia, s benne Kína kesztyűjét. Kína nyit a világ felé, mert rá van utalva. Ezért fontos neki az ajtó, amely a Nyugatra nyílik, és amelyet Hongkongnak hívnak. Tavaly Hongkongon keresztül áramlott a kínai külkereskedelem fele (!). Az ajtó mozgását azonban aggódó-reménykedő szempárok milliói kísérik az egész világon. Sok száz-sok ezer milliárd dollár felett rendelkező emberek, intézmények nézik a tévét, olvassák a jelentéseket, figyelik a világ nagy tőzsdéi, köztük a hongkongi reakcióit. Az ajtón most páncélosok kopogtatnak. Sok ezer kínai katona indul el a határ túloldaláról, hogy birtokba vegye, elfoglalja törvényes pozícióit a tankokat sok éve csak a tévéből ismerő szorgos, vállalkozó és szabadsághoz szokott hongkongi polgárok között. Talán nem kellett volna ennyire sietni azokkal a tankokkal, kiváltképpen azért nem, mert még élénken visszhangzik az 1989-es Tienanmen téri harckocsilánctalpak csikorgása a hongkongi - és nemcsak a hongkongi - fülekben. Hongkong páratlan fellendülést hozhat Kínának. És páratlan bajokat, ha odaát mégis a lánctalpak lesznek hangosabbak és nem a Bank of China pénzszámoló automatái. Aranytojást tojó tyúk, mondják, ne bántsuk. Ám a történelemben volt már rá nem is egy példa, hogy ilyen tyúkokat is levágtak. Remélhetően a hongkongi életben marad és sok tojással ajándékozza meg az aranyat kiváltképpen kedvelő kínaiakat. Mind a csaknem ezerháromszázmilliót, akik körébe immár a hongkongi hat és fél milliócska is beletartozik. Dunai Péter Vajúdtak a hegyek. Méghozzá sokáig. Igen nehéz volt döntenie az Országos Rádió és Televízió Testületnek a televíziós pályázatokról. A testület tagjai már a verseny meghirdetésével is több hónapot késtek a törvény előírásaihoz képest. Dehát - mint mondták - alaposan meg kell fontolni mindent. Nehogy elkótyavetyéljenek két országos tévécsatornát. Nehogy fillérekért elvesztegessék az ország vagyonát, így aztán mindenki várt türelmesen. A pályázat szakszerű lesz, a feltételek pontosak, a döntés pedig tárgyszerű - ígérték. Annak pedig még a gondolatát is a leghatározottabban elutasították, hogy a politika szerepet játszhat az eredményhozatalban. És vajúdtak a hegyek. De nem egeret szültek. Meglett a két nyertes konzorcium, az MTM-SBS csoportja és a CLT-Ufáé, az utóbbiak Magyar-RTL néven indítanak televíziós adást vélhetően október 1-jétől. A harmadik pályázó, az amerikai CME csoportja hoppon maradt. Ilyen a verseny, mondhatnánk, vesztesnek is lennie kell. Csakhogy a pályázatról nyilvánosságra jutott adatokból úgy tűnik, mintha ennek a versenynek eleve kijelölt vesztese lett volna. Hiszen a CME messze több pénzt ajánlott a másik két pályázónál (amit mellesleg vagy a köztelevíziókra, vagy a műsorterjesztés fejlesztésére lehetne fordítani), és műsorelképzeléseit sem pontozták le jelentősen a másik két pályázóéhoz képest. Bizonyítja ezt a verseny első fordulója, amelynek végén a CME tévéje, az írisz még az első helyen végzett az MTM mellett. Most senki sem érti, mi történt, hiszen a CME a második fordulóban tovább emelte a koncessziós díjat. Biztos befutónak látszott. Legalábbis a versenykiírás szerint. Mégis alulmaradt, a nyolc ORTT-tagból heten szavaztak a másik két pályázatra, egy tartózkodás mellett. Ez pedig úgy történhetett, hogy a politika mégis közbeszólt. Az ORTT szocialisták által delegált tagja először azt akadályozta meg, hogy esélye legyen egy olyan döntésnek, amelyben az írisz is nyer. Összefogott az ellenzéki delegáltak azon körével, amely - úgy tetszik - elvből ellenezte, hogy az amerikai CME belépjen a magyarországi piacra. Még akkor is, ha pályázati eredményei alapján be kellene engedni. Dönteni kellett, különben az ORTT-nek lejár a mandátuma, és így döntöttek. Alighanem már a jövő évi választásokra is gondolva. Itt most, bizony, összekacsintás történt. A baloldal egy része hunyorított a jobboldal felé. Ami egy dolog, a pályázat tárgyszerűsége pedig a másik dolog. Ismét szegényebbek lettünk egy illúzióval. Varsányi Gyula A bölcsek halasztanák az eurót A német kormány gazdasági tanácsadó testülete, az úgynevezett „öt bölcs” hétfőn azt javasolta Helmut Kohl kancellárnak, hogy halassza el az európai közös valuta bevezetését, mert Németország nem tudja teljesíteni a maastrichti elvárásokat. Herbert Hax, a testület vezetője egy rádiónyilatkozatában kijelentette: Bonnnak szükségszerűen meg kell szegnie a maastrichti követelmények egyikét vagy másikát. Ha a pénzügyi unió ütemezését tartja tiszteletben, akkor a számszerű elvárásoknak nem fog tudni megfelelni, ha viszont az utóbbiakat részesíti előnyben, akkor annak az ígéretének nem fog tudni eleget tenni, hogy a tervezett időpontban vezessék be az eurót. Akármelyik eset álljon is elő, az új pénz hitele sínyli majd meg. Hax ilyen körülmények között azt ajánlja a bonni kabinetnek, hogy inkább a halasztást válassza, mintsem enyhítsen a maastrichti elvárásokon. Az is igaz viszont, hogy minél jobban múlik az idő, annál nehezebb lesz a halasztás - idézte Hax szavait az ANSA olasz hírügynökség.