Népszabadság, 1997. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
4 NÉPSZABADSÁG Befejeződött Torgyán átvilágítása Csütörtök délután kettőkor Torgyán József, az FKGP elnöke átvette az átvilágítóbíráktól a róla szóló dokumentumot. Az átvilágítóbírák az eredményről nem nyilatkozhatnak. Horváth Béla, a pártelnök kabinetfőnöke is csupán annyit közölt: Torgyán József augusztus 14-én nemzetközi sajtótájékoztatót tart ebben az ügyben. Mint ismeretes, Torgyán József 1991 nyarán az FKGP elnökségi tagjaként nem volt hajlandó Antall József akkori miniszterelnöktől átvenni a személyére szóló politikai feddhetetlenségi vizsgálat eredményét tartalmazó zárt borítékot. Torgyán a levél tartalmának ismeretében visszaadta a borítékot Antallnak, kérte, hogy a kormányfő az abban foglalt, rá árnyékot vető állításokat bizonyítsa be. Néhány héten belül Antall egy új okmányt kívánt átadni a kisgazda vezetőnek, de azt az okmányt Torgyán már nem vette át, mert azt mondta, hogy a miniszterelnök az ő politikai ellenfele. Az ügy lényegéről később Torgyán annyit mondott: a forradalmat követően megpróbálták őt beszervezni, de a beszervezési nyilatkozatot öszszetépte. Ideggyógyintézetben keresett menedéket, és nem volt hajlandó együttműködni a III/III-as ügyosztállyal. A kisgazda elnök idén június 19-én jelent meg az átvilágítóbírák előtt. (Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző átvilágítóbírák törvényi felhatalmazásuknak megfelelően először az Országgyűlés tagjai között keresik a III/III-as ügynököket és a karhatalom egykori tagjait.) Torgyán a meghallgatása után nem hozta nyilvánosságra ellenőrzésének eredményét. Torgyán júniusi meghallgatását követően megszólaltak azok az egykori kisgazda pártvezetők - őket azóta kizárták az FKGPből - akik jelen voltak Antall borítékosztásánál. Ők kijelentették: akár bíróság előtt is hajlandók megismételni állításaikat: az Antall József által átadott irat szerint Torgyán Szatmári Lajos fedőnéven tagja volt a Belügyminisztérium belső elhárításához tartozó egykori III/III-as ügyosztálynak. Torgyán tiltakozását fejezte ki, határozottan cáfolta ezeket az állításokat. A kisgazda pártelnök csütörtök délután megjelent az átvilágítóbírák előtt, ahol ismertették vele a róla folytatott vizsgálat eredményét. Az eredményről a testület tagjai nem nyilatkozhatnak, így arról sem, hogy Torgyán tudomásul vette-e a döntést, vagy fellebbez-e a Legfelsőbb Bírósághoz. A pártelnök tegnap nem kívánt nyilatkozni, Horváth Béla kabinetfőnök csupán annyit mondott: Torgyán József augusztus 14-én tart az ügyről rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatót. Kéri J. Tibor Romlik a tűzoltók helyzete Nemzetközi fórumhoz fordul a szakszervezet Nemzetközi fórumokhoz fordul a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ), mert nem lát garanciát a tűzoltók élet- és munkakörülményeinek javulására. A szakszervezet azért változtat a nyomásgyakorlás módján, mert eredménytelennek bizonyult a két éve szeptemberenként megrendezett demonstrációja. Gálos Imre főtitkár (képünkön) lapunknak azt mondta: korábban a kormány iránti lojalitásból nem tájékoztatták helyzetükről a Nemzetközi Tűzoltó Szakszervezetet és az európai uniós csatlakozási bizottságot. Mára elfogyott a türelmük, mert világossá vált, hogy az ígéretek nem valósulnak meg. A jövő évi költségvetés irányelveiben a rendvédelmi szervek 14,5 százalékos bérfejlesztése szerepel, ebből 3,5 száz A szakszervezetek egyelőre nem fogadják el a művelődési tárca jövő évi költségvetési tervezetét, mert kevésnek és területenként aránytalannak tekintik az oktatásra és a kultúrára fordítandó összegeket - derült ki a művelődési ágazati érdekegyeztető tanács (MÁÉT) tegnapi ülésén. Vadász János, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnöke a munkavállalói oldal képviseletében kategorikusan elutasította a közalkalmazotti bérek jövő évre tervezett 14,5 százalékos emelését. zalékot saját bevételeik növeléséből vagy létszámleépítésből kell fedezniük. A tűzoltók úgy látják: kizárt, hogy növeljék bevételeiket, és inkább létszámbővítésre lenne szükségük. Azért tiltakoznak, mert lehetetlennek látják a kiszolgáltatott helyzetben lévő, a más rendvédelmi szerveknél dolgozókhoz képest 25-30 százalékkal kevesebbet kereső tűzoltók bérének felzárkóztatását. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a technikai fejlesztésre kormányhatározatban ígért 3,5 milliárd forintos támogatás a költségvetési tervezetben 1,5 milliárdra apadt, az önkéntes tűzoltók működési költségeit pedig 70 százalékkal, 300 millió forinttal csökkentik. A HTFSZ visszautasítja a kormány ígéreteinek ellentmondó pénzügyi elképzeléseket, amelyek - a szakszervezet szerint - veszélybe sodorják a katasztrófaelhárító szervezet működését. A támogatás megkurtítása a kormány szavahihetőségének megkérdőjelezésén túl kétségessé teszi a technikai fejlesztésre aláírt nemzetközi szerződés teljesíthetőségét is. Kun J. Erzsébet 72 napos választási kampány, jelöltenként egymillió forintért Törvénysértést követ el az a párt, amelyik a jövőben a törvényben jóváhagyott jelöltenként egymillió forintnál többet fordít az országgyűlési választási kampánycélokra. Csütörtökön Baraczka Róbertné, a BM illetékes helyettes államtitkára a választójogi törvény tervezett módosításáról szólva elmondta: jövőre májusban, azt követően a tervek szerint minden negyedik évben áprilisban lesznek a képviselő-választások; önkormányzatokat, polgármestereket pedig négyévente októberben választunk majd. Baraczka Róbertné hangsúlyozta: a parlamenti pártok elvárásának eleget téve a BM olyan módosításokat nyújt be a választójogi törvényhez, amelyek a választási rendszert alapvetően nem változtatják meg. Újdonságnak számít, hogy a törvény 72 napban határozza meg a választási kampány időtartamát, és korlátozza a kampánycélokra fordítható összeget. A jogsértő szervezetnek a választások után a kétszeresét kell befizetnie a költségvetésbe annak az összegnek, amennyivel túllépte a jelöltenkénti egymillió forintos választási keretet. F. Gy. A. Az MTV nem kap új frekvenciát Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egyelőre nem lát lehetőséget arra, hogy kiegészítő földi frekvenciákat bocsásson a Magyar Televízió rendelkezésére, az MTV 2 jobb vételi lehetősége, illetve egy hálózatos műsor kialakítása érdekében. Várhatóan július 29-én lövik fel a Hot Bírd 3 műholdat, amelyen a második közszolgálati tévéprogram érkezik majd. A két-három hetes kísérleti üzem után augusztus közepén kezdődhet a sugárzás, amit - a törvény szerint - egy hónap múlva követhet a kereskedelmi adások megkezdése. Miután az ORTT úgy szerződött a két kereskedelmi tévé pályázaton nyertes üzemeltetőjével, hogy október 7-én indulhatnak, a kezdésről még egyeztetni kell a köztelevízióval - közölte lapunkkal Baka István, az ORTT megbízott főigazgatója. V. Gy. HAZAI KÖRKÉP 1997. augusztus 1., péntek Kevés képviselőt érdekel a munkaügy A munkaügyi témákra érkező parlamenti reagálások egy kisszámú kormánypárti és ellenzéki képviselőcsoporttól származnak. Az utóbbi három év ezer napirend előtti parlamenti felszólalásából mindössze kilenc foglalkozott a Munkaügyi Minisztériumhoz (MŰM) tartozó témákkal, azonnali kérdésekből, interpellációkból, szóbeli és írásbeli kérdésekből is csak pár százalék vonatkozott munkaügyi témákra - mondta tegnap Héthy Lajos, a MŰM politikai államtitkára. Az államtitkár szerint a munkaügy iránti mérsékelt érdeklődésnek talán az lehet az oka, hogy a korábbi évtizedekben a munkaügy kívül esett a közérdeklődésen, valamint hogy a munkaügyi kérdések megítélése speciális szakértelmet igényel. A mérsékelt érdeklődés ugyanakkor furcsa, mert az európai országokban a munkaügy, a foglalkoztatás a politika központi kérdései közé tartozik. Héthy Lajos úgy vélte: munkaügyi problémák megoldásában a pártok elkerülték az egyébként szokásos csatákat. M. T. Nincs megállapodás a tb-delegálásról A Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ) és a Magyar Gyáriparosok Szövetségének (MGYSZ) koalíciója nem tartja elfogadhatónak, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatokba egyenlő arányban küldjön delegáltakat a nyolc igazolt munkaadói szervezet - mondta el tegnap lapunknak Vadász Péter, a MGYOSZ általános elnökhelyettese. A nemrég hozott törvény szerint a delegálási jogukat igazolt szervezetek maguk között kötelesek eldönteni, milyen arányban osztják el a helyeket az új tb-önkormányzatokban. A hét kisebb munkaadói szervezet szerint egyenlő számú helyet kellene kapnia valamennyiüknek. A koalíció viszont azt szeretné, hogy a tb-befizetések szerint osszák el a képviselői helyeket; a két munkaadói szövetség eszerint a helyek felét kapná meg. Vadász Péter szerint azonban hajlanak a megegyezésre: nem akarnak egyetlen kisebb szervezetet sem kizúrni, ezért valamivel kevesebb hellyel is beérnék. A koalíció nem törekszik feltétlenül a vezető posztok elnyerésére. A megegyezés előtt nem is kívánnak megnevezni senkit, akit szívesen látnának a vezető tisztségekben, a megkapott posztokra azonban új, a korábbi vezetésben nem szerepelt embereket állítanak majd - hangsúlyozta az MGYOSZ elnökhelyettese. Amennyiben a szervezetek augusztus 11-ig nem tudnak megegyezni, úgy a jogszabály MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZOSZ vezető testületei csütörtöki ülésükön úgy foglaltak állást: ragaszkodnak a tbönkormányzatok munkavállalói oldalán rendelkezésre álló mandátumok 50 százalékához és fenntartják álláspontjukat, hogy az egészségbiztosító és a nyugdíjbiztosító élére is elnököt állítanak. Ezenkívül mindkét felügyelőbizottságban is igényt tartanak egy-egy helyre. Ezt azzal indokolják, hogy a szakszervezeti szövetség valamennyi megmérettetésen bizonyította a megfelelő támogatottságot. Sándor László elnök arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy az 50 százalékos részarány megszerzése esetén az egészségbiztosítási mandátumokból egyet a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács, a nyugdíjbiztosítónál pedig a Társadalmi Unió számára átadnak. Továbbra is biztosítják a Mozgássérültek Országos Szövetsége részére a lehetőséget, hogy képviselőt küldjenek az egészségbízszerint a kormány veszi át az ellenőrzést az összesen 1100 milliárd forintot kezelő tb-alapok felett, M. T. tosítási önkormányzatba. Lapunk kérdésére az MSZOSZ elnöke megerősítette: a két elnöki posztra Kovács Pál volt népjóléti miniszter, illetve Vágó János, a nyugdíjbiztosító eddigi vezetője a jelöltjük. Sándor kérdésekre válaszolva azt mondta, biztosra veszi a szakszervezetek közötti megállapodást. Hozzátette: kényes útra tér az a szervezet, amelyik megpróbálja megakadályozni az önkormányzatok létrejöttét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kemény és határozott főigazgatónője, Cser Ágnes, akitől az önkormányzat a közelmúltban meg szeretett volna válni, úgy tűnik, az új testület megalakulásával búcsút mond hivatalának. Információnk szerint a mintegy hétezer fős hivatali apparátus frontembereinek többsége - legalábbis azok, akik eddig nem mondtak le hivatalukról - távozni fog, s így nemcsak maga az önkormányzat, de az egész OEP „tiszta lappal” indul. Kovács és Vágó az MSZOSZ elnökjelöltje Negyedáron árulják aMimikát MUNKATÁRSUNKTÓL Az Állami Számvevőszék, majd a rendőrség azért kezdett el foglalkozni a CM Magánklinika Rt. ügyével, mert 1994 augusztusában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 150 millió forint működési előleget utalt át az épülőfélben lévő magánklinika tulajdonosának. Ezt nem tehette volna meg, hiszen a tb-járulékokból gazdálkodó biztosító beruházást nem, csak a gyógyításhoz szükséges működési költségeket finanszírozhatja. Az ÁSZ jelentését az Országgyűlés különbizottsága is megerősítette. Ezt követően került napvilágra az a hír, hogy 1996. április 16-án a Hi-Care Kft. a Postabanktól kapott hitelből megvette a félkész magánklinikát, és visszautalta az egészségbiztosítónak a 150 millió forint működési előleget, valamint további 21 milliót, amolyan kamat gyanánt. Többen az ügyet már akkor különösnek tartották, és összefüggésbe hozták azzal, hogy a busás működési előleget visszafizető Hi-Care Kft. nyerte el az egészségbiztosító 250 millió forintos országos vényellenőrzési projektjének (Over) a megteremtését. A rendszer máig nem működik. Ezért az OEP új főigazgatója az idén március elején rendőrségi feljelentést tett. Később a vállalkozó Hi- Care Kft. beperelte az OEP-et, mondván: a projekt kész, csak nem hagyják, hogy működjön. Azóta az is kiderült, hogy a Hi-Care Kft. a CM Magánklinika megvásárlásakor nemcsak a 21 millió forinttal megfejelt 150 milliós működési előleget fizette vissza a biztosítónak, hanem átvállalta a magánklinika addig felhalmozott egyéb adósságát is. Ez tűnik ki a tavaly áprilisban kelt adásvételi szerződésből is, amely szerint a Hi-Care Kft. a magánklinika megvásárlása fejében a Corvinbanknak 56 milliót, az M and L Invest Befektető és Vagyonkezelő Kft.-nek 25 milliót, az APEH- nek 56 milliót, egy ügyvéd bankszámlájára pedig 12 millió forintot utalt át. Nem volt tehát olcsó mulatság megvenni a Szigetcsépe utcában azóta is üresen álló épületet - ezért is különös, hogy az ingatlant most 80-90 millió forintért árulja a Hi-Care Kft. Hírek szerint az új tulajdonosok drogambulanciát létesítenének az eredileg magánklinikának épült házban. Az értékesítés hírét lapunknak megerősítette Londonból a Hi-Care ügyvezetője, Rózsavölgyi László is. Kalasnyikov, Maribor, Hofmann: egy ügy? Kiterjesztheti vizsgálatát a bizottság Olyan információk jutottak a honvédelmi bizottság néhány tagjának birtokába, amelyek alapján összefüggés gyanítható a Kalasnyikov-ügy, a szlovéniai Mariborban 1993-ban talált fegyverszállítmány kapcsán kirobbant botrány és a Magyarországon korábban kémkedéssel vádolt, ám végül ezalól felmentett Dieter Hofmann személye között - értesült a Népszabadság. Ennek alapján nem kizárt, hogy a Kalasnyikov-ügy parlamenti vizsgálata során az előző kormány néhány tagját is meghallgatásra idézi a honvédelmi bizottság albizottsága. __________MUNKATÁRSUNKTÓL__________ Júniusban alakult az Országgyűlés honvédelmi bizottságának Kalasnyikov-ügyet vizsgáló albizottsága. A testület az MDF-es Póda Jenő vezetésével kivizsgálja azokat a horvát követeléseket, amelyek az 1990-91-es magyar fegyverszállításokkal kapcsolatosak. Kiderült ugyanis, hogy Horvátország 1991 óta kívánja behajtani a magyar államon az általa kifizetett, de le nem szállított fegyverszállítmány ellenértékét, 985 ezer dollárt és késedelmi kamatait, összesen egymillió dollárt. Az albizottság hivatott kideríteni, hová tűnt a pénz. A magyarországi Kalasnyikov-botrány 1991-ben robbant ki. Akkor derült ki, hogy az akkori magyar kormány fegyvereket szállított a horvát rendőri erők számára. A fegyverekkel teli magyar kamionokról a Jugoszláv Televízió vetített filmet, ebből itthon parlamenti botrány kerekedett. Ez akadályozta meg, hogy Magyarországról az utolsó, a negyedik fegyverszállítmány is útnak induljon Horvátországba, pedig ennek ellenértékét már előre átutalták a horvátok. Ezt követelik most vissza, ám a pénz sorsáról biztosat nem tudni. Lapunk információi szerint a honvédelmi bizottság néhány tagja egyéni vizsgálódásai során olyan információkra bukkant, amelyek alapján vélhetően ki kell terjeszteni a Kalasnyikov-vizsgálatot. Részleteket egyelőre nem árultak el, annyi tudható csupán, hogy összefüggés gyanítható a Kalasnyikovügy, a maribori fegyverbotrány és a korábban „Európa egyik legrejtélyesebb” emberének titulált Dieter Hofmann között. Emlékeztetőül: 1993 márciusában államtitok megsértésének kísérlete miatt a magyar rendőrség őrizetbe veszi Dieter Hofmannt. Bécsben úgy tartották nyilván, mint a magyar repülőtéri hatóságok biztonsági szakértőjét, Budapesten viszont a schwechati repülőtér biztonsági főnökeként ismerték. Hofmann 1989 végén tűnt fel Magyarországon és több mint két évig ügyködött itt. Kapcsolatba került az ORFK egyes magas rangú vezetőivel és állítása szerint az akkori belügyminiszterrel is, ám ezt Horváth Balázs többször határozottan cáfolta. Egyik legfontosabb kapcsolata a Hargita Kft. volt. A cégen keresztül jutott közel a ferihegyi biztonsági szolgálathoz, részt vett a reptér biztonsági átvilágításában. Olyan igazolványt kapott, amely szabad bejárást biztosított neki Ferihegy egész területén. Hofmann letartóztatása után tagadta a kémkedés vádját, lapunknak azonban úgy nyilatkozott: „különleges titkok birtokosa vagyok”. Járt nála a börtönben a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatója is. A Legfelsőbb Bíróság végül úgy ítélkezett, hogy Hofmann nem követett el államtitoksértést, vesztegetésért ítélték el. Elhagyta az országot. A magyar titkosszolgálati vezető mellett Hofmannt mások is meghallgatták a börtönben: jártak nála a szlovén nyomozó hatóság illetékesei. Ők a maribori fegyverszállítmány ügyében érdeklődtek. Ismeretes, hogy 1993 júliusában az Interpol szlovéniai irodája értesítette a magyar hatóságokat, hogy Mariborban, a repülőtér raktárában több mint 150 tonna fegyverre, Kalasnyikovokra, lőszerekre, aknavetőkre bukkantak. Kiderült, hogy a szudáni Kartúmból segélyszállítmányként Budapesten keresztül érkeztek Szlovéniába a fegyverek. A szállító egy magyar-ukrán kereskedelmi vállalat volt. A társaság gépe leszállt a Ferihegyi repülőtéren is, ám itt állítólag nem ellenőrizték, hogy a repülőgép valójában a fuvarlevélben jelzett élelmiszert szállítja-e, vagy valami mást. Otthon fiatal házasoknak Kalocsán Tisztek helyén laknak MUNKATÁRSUNKTÓL Sikeresen értékesítette Kalocsa önkormányzata a tulajdonában lévő, egykori szovjet tiszti lakótelep csaknem négyszáz lakását. A szovjet csapatkivonás óta üresen álló, nagyon rossz állapotú ingatlanok közös részének felújítását - a minőségtől függően - 10-12 ezer forintos négyzetméterenkénti áron értékesített lakások előlegbefizetéséből, folyamatosan oldják meg. A lakásbelsőt egyénileg újítják és alakítják át a jórészt fiatal, családos vásárlók, akiknek a pénztárcáját leginkább a magyar szabványtól eltérő érintésvédelmi és fűtéstechnikai megoldások átalakításán kívül a víz, a gáz és az elektromos áram bekötése terheli meg. A városrendezési tervek szerint a település szélén négy hektáron elterülő lakótelep a területrendezés és a parkosítás után igazi ékessége lehet Kalocsának. Varajti Lászlótól, a város polgármesteri hivatalának vagyongazdálkodási osztályvezetőjétől tudósítónk megtudta: pillanatnyilag egy ötvennégy lakásos épület áll üresen. Ennek sorsáról - bár már több érdeklődő is jelezte vételi szándékát - ősszel dönt a képviselő-testület. Addig azonban folytatódik a felújítás. Mint megtudtuk, mindez befolyásolja a város ingatlanpiacán kialakult árviszonyokat: az évek óta emelkedő kalocsai lakásárak pillanatnyilag stagnálnak.