Népszabadság, 1997. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

4 NÉPSZABADSÁG Befejeződött Torgyán átvilágítása Csütörtök délután kettőkor Torgyán József, az FKGP elnöke átvet­te az átvilágítóbíráktól a róla szóló dokumentumot. Az átvilágító­bírák az eredményről nem nyilatkozhatnak. Horváth Béla, a pár­telnök kabinetfőnöke is csupán annyit közölt: Torgyán József augusztus 14-én nemzetközi sajtótájékoztatót tart ebben az ügyben. Mint ismeretes, Torgyán Jó­zsef 1991 nyarán az FKGP el­nökségi tagjaként nem volt haj­landó Antall József akkori miniszterelnöktől átvenni a sze­mélyére szóló politikai feddhe­­tetlenségi vizsgálat eredményét tartalmazó zárt borítékot. Tor­gyán a levél tartalmának isme­retében visszaadta a borítékot Antallnak, kérte, hogy a kor­mányfő az abban foglalt, rá ár­nyékot vető állításokat bizo­nyítsa be. Néhány héten belül Antall egy új okmányt kívánt átadni a kisgazda vezetőnek, de azt az okmányt Torgyán már nem vet­te át, mert azt mondta, hogy a miniszterelnök az ő politikai el­lenfele. Az ügy lényegéről ké­sőbb Torgyán annyit mondott: a forradalmat követően meg­próbálták őt beszervezni, de a beszervezési nyilatkozatot ösz­­szetépte. Ideggyógyintézetben keresett menedéket, és nem volt hajlandó együttműködni a III/III-as ügyosztállyal. A kisgazda elnök idén június 19-én jelent meg az átvilágító­­bírák előtt. (Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző átvilágítóbí­­rák törvényi felhatalmazásuk­nak megfelelően először az Or­szággyűlés tagjai között keresik a III/III-as ügynököket és a kar­hatalom egykori tagjait.) Tor­gyán a meghallgatása után nem hozta nyilvánosságra ellenőrzé­sének eredményét. Torgyán júniusi meghallgatá­sát követően megszólaltak azok az egykori kisgazda pártvezetők - őket azóta kizárták az FKGP­ből - akik jelen voltak Antall bo­rítékosztásánál. Ők kijelentet­ték: akár bíróság előtt is hajlan­dók megismételni állításaikat: az Antall József által átadott irat szerint Torgyán Szatmári Lajos fedőnéven tagja volt a Bel­ügyminisztérium belső elhárítá­sához tartozó egykori III/III-as ügyosztálynak. Torgyán tiltako­zását fejezte ki, határozottan cá­folta ezeket az állításokat. A kisgazda pártelnök csütör­tök délután megjelent az átvilá­­gítóbírák előtt, ahol ismertették vele a róla folytatott vizsgálat eredményét. Az eredményről a testület tagjai nem nyilatkoz­hatnak, így arról sem, hogy Torgyán tudomásul vette-e a döntést, vagy fellebbez-e a Leg­felsőbb Bírósághoz. A pártel­nök tegnap nem kívánt nyilat­kozni, Horváth Béla kabinetfő­nök csupán annyit mondott: Torgyán József augusztus 14-én tart az ügyről rendkívüli nem­zetközi sajtótájékoztatót. Kéri J. Tibor Romlik a tűzoltók helyzete Nemzetközi fórumhoz fordul a szakszervezet Nemzetközi fórumokhoz fordul a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ), mert nem lát garanciát a tűzoltók élet- és munkakörülményeinek javulására. A szakszervezet azért változtat a nyomásgya­korlás módján, mert eredmény­telennek bizonyult a két éve szeptemberenként megrende­zett demonstrációja. Gálos Imre főtitkár (képün­kön) lapunknak azt mondta: korábban a kormány iránti lo­jalitásból nem tájékoztatták helyzetükről a Nemzetközi Tű­zoltó Szakszervezetet és az eu­rópai uniós csatlakozási bizott­ságot. Mára elfogyott a türel­mük, mert világossá vált, hogy az ígéretek nem valósulnak meg. A jövő évi költségvetés irányelveiben a rendvédelmi szervek 14,5 százalékos bérfej­lesztése szerepel, ebből 3,5 száz A szakszervezetek egyelőre nem fogadják el a művelődési tárca jövő évi költségvetési tervezetét, mert kevésnek és területenként aránytalannak tekintik az okta­tásra és a kultúrára fordítandó összegeket - derült ki a művelő­dési ágazati érdekegyeztető ta­nács (MÁÉT) tegnapi ülésén. Va­dász János, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szak­­szervezetének elnöke a munka­­vállalói oldal képviseletében ka­tegorikusan elutasította a közal­kalmazotti bérek jövő évre terve­zett 14,5 százalékos emelését. zalékot saját bevételeik növelé­séből vagy létszámleépítésből kell fedezniük. A tűzoltók úgy látják: kizárt, hogy növeljék be­vételeiket, és inkább létszám­­bővítésre len­ne szükségük. Azért tilta­koznak, mert lehetetlennek látják a ki­szolgáltatott helyzetben lévő, a más rendvédelmi szerveknél dolgozókhoz képest 25-30 szá­zalékkal kevesebbet kereső tűz­oltók bérének felzárkóztatását. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a technikai fejlesztésre kormányhatározatban ígért 3,5 milliárd forintos támogatás a költségvetési tervezetben 1,5 milliárdra apadt, az önkéntes tűzoltók működési költségeit pedig 70 százalékkal, 300 millió forinttal csökkentik. A HTFSZ visszautasítja a kormány ígéreteinek ellent­mondó pénzügyi elképzelése­ket, amelyek - a szakszervezet szerint - veszélybe sodorják a katasztrófaelhárító szervezet működését. A támogatás meg­kurtítása a kormány szavahihe­tőségének megkérdőjelezésén túl kétségessé teszi a technikai fejlesztésre aláírt nemzetközi szerződés teljesíthetőségét is. Kun J. Erzsébet 72 napos választási kampány, jelöltenként egymillió forintért Törvénysértést követ el az a párt, amelyik a jövőben a tör­vényben jóváhagyott jelölten­ként egymillió forintnál többet fordít az országgyűlési válasz­tási kampánycélokra. Csütörtö­kön Baraczka Róbertné, a BM illetékes helyettes államtitkára a választójogi törvény tervezett módosításáról szólva elmondta: jövőre májusban, azt követően a tervek szerint minden negye­dik évben áprilisban lesznek a képviselő-választások; önkor­mányzatokat, polgármestereket pedig négyévente októberben választunk majd. Baraczka Róbertné hangsú­lyozta: a parlamenti pártok el­várásának eleget téve a BM olyan módosításokat nyújt be a választójogi törvényhez, ame­lyek a választási rendszert alap­vetően nem változtatják meg. Újdonságnak számít, hogy a törvény 72 napban határozza meg a választási kampány idő­tartamát, és korlátozza a kam­pánycélokra fordítható össze­get. A jogsértő szervezetnek a választások után a kétszeresét kell befizetnie a költségvetésbe annak az összegnek, amennyivel túllépte a jelöltenkénti egymil­lió forintos választási keretet. F. Gy. A. Az MTV nem kap új frekvenciát Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egyelőre nem lát lehetőséget arra, hogy kiegé­szítő földi frekvenciákat bo­csásson a Magyar Televízió ren­delkezésére, az MTV 2 jobb vé­teli lehetősége, illetve egy háló­zatos műsor kialakítása érdeké­ben. Várhatóan július 29-én lövik fel a Hot Bírd 3 műholdat, ame­lyen a második közszolgálati tévéprogram érkezik majd. A két-három hetes kísérleti üzem után augusztus közepén kez­dődhet a sugárzás, amit - a tör­vény szerint - egy hónap múlva követhet a kereskedelmi adá­sok megkezdése. Miután az ORTT úgy szerződött a két ke­reskedelmi tévé pályázaton nyertes üzemeltetőjével, hogy október 7-én indulhatnak, a kezdésről még egyeztetni kell a köztelevízióval - közölte la­punkkal Baka István, az ORTT megbízott főigazgatója. V. Gy. HAZAI KÖRKÉP 1997. augusztus 1., péntek Kevés képviselőt érdekel a munkaügy A munkaügyi témákra érkező parlamenti reagálások egy kisszámú kormánypárti és el­lenzéki képviselőcsoporttól származnak. Az utóbbi három év ezer napirend előtti parla­menti felszólalásából mind­össze kilenc foglalkozott a Munkaügyi Minisztériumhoz (MŰM) tartozó témákkal, azonnali kérdésekből, interpel­lációkból, szóbeli és írásbeli kérdésekből is csak pár száza­lék vonatkozott munkaügyi té­mákra - mondta tegnap Héthy Lajos, a MŰM politikai állam­titkára. Az államtitkár szerint a munkaügy iránti mérsékelt ér­deklődésnek talán az lehet az oka, hogy a korábbi évtizedek­ben a munkaügy kívül esett a közérdeklődésen, valamint hogy a munkaügyi kérdések megítélése speciális szakértel­met igényel. A mérsékelt érdek­lődés ugyanakkor furcsa, mert az európai országokban a mun­kaügy, a foglalkoztatás a poli­tika központi kérdései közé tartozik. Héthy Lajos úgy vélte: munkaügyi problémák megol­dásában a pártok elkerülték az egyébként szokásos csatákat. M. T. Nincs megállapodás a tb-delegálásról A Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ) és a Magyar Gyáripa­rosok Szövetségének (MGYSZ) koalíciója nem tartja elfogadha­tónak, hogy a társadalombizto­sítási önkormányzatokba egyenlő arányban küldjön dele­gáltakat a nyolc igazolt munka­adói szervezet - mondta el teg­nap lapunknak Vadász Péter, a MGYOSZ általános elnökhe­lyettese. A nemrég hozott törvény sze­rint a delegálási jogukat igazolt szervezetek maguk között köte­lesek eldönteni, milyen arány­ban osztják el a helyeket az új tb-önkormányzatokban. A hét kisebb munkaadói szervezet sze­rint egyenlő számú helyet kelle­ne kapnia valamennyiüknek. A koalíció viszont azt szeretné, hogy a tb-befizetések szerint osszák el a képviselői helyeket; a két munkaadói szövetség esze­rint a helyek felét kapná meg. Vadász Péter szerint azonban hajlanak a megegyezésre: nem akarnak egyetlen kisebb szerve­zetet sem kizúrni, ezért valami­vel kevesebb hellyel is beérnék. A koalíció nem törekszik feltét­lenül a vezető posztok elnyerésé­re. A megegyezés előtt nem is kí­vánnak megnevezni senkit, akit szívesen látnának a vezető tiszt­ségekben, a megkapott posztok­ra azonban új, a korábbi veze­tésben nem szerepelt embereket állítanak majd - hangsúlyozta az MGYOSZ elnökhelyettese. Amennyiben a szervezetek augusztus 11-ig nem tudnak megegyezni, úgy a jogszabály MUNKATÁRSUNKTÓL Az MSZOSZ vezető testületei csütörtöki ülésükön úgy foglal­tak állást: ragaszkodnak a tb­­önkormányzatok munkavállalói oldalán rendelkezésre álló man­dátumok 50 százalékához és fenntartják álláspontjukat, hogy az egészségbiztosító és a nyug­díjbiztosító élére is elnököt állí­tanak. Ezenkívül mindkét fel­ügyelőbizottságban is igényt tar­tanak egy-egy helyre. Ezt azzal indokolják, hogy a szakszerveze­ti szövetség valamennyi megmé­rettetésen bizonyította a megfe­lelő támogatottságot. Sándor László elnök arról is tájékoztatta az újságírókat, hogy az 50 száza­lékos részarány megszerzése ese­tén az egészségbiztosítási man­dátumokból egyet a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács, a nyug­díjbiztosítónál pedig a Társadal­mi Unió számára átadnak. To­vábbra is biztosítják a Mozgás­­sérültek Országos Szövetsége ré­szére a lehetőséget, hogy képvi­selőt küldjenek az egészségbíz­szerint a kormány veszi át az el­lenőrzést az összesen 1100 mil­liárd forintot kezelő tb-alapok felett, M. T. tosítási önkormányzatba. La­punk kérdésére az MSZOSZ el­nöke megerősítette: a két elnöki posztra Kovács Pál volt népjó­léti miniszter, illetve Vágó Já­nos, a nyugdíjbiztosító eddigi vezetője a jelöltjük. Sándor kérdésekre válaszolva azt mondta, biztosra veszi a szak­­szervezetek közötti megállapo­dást. Hozzátette: kényes útra tér az a szervezet, amelyik meg­próbálja megakadályozni az önkormányzatok létrejöttét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár kemény és határozott fő­­igazgatónője, Cser Ágnes, akitől az önkormányzat a közelmúlt­ban meg szeretett volna válni, úgy tűnik, az új testület megala­kulásával búcsút mond hivatalá­nak. Információnk szerint a mintegy hétezer fős hivatali ap­parátus frontembereinek többsé­ge - legalábbis azok, akik eddig nem mondtak le hivatalukról - távozni fog, s így nemcsak maga az önkormányzat, de az egész OEP „tiszta lappal” indul. Kovács és Vágó az MSZOSZ elnökjelöltje Negyedáron árulják a­­Mimikát MUNKATÁRSUNKTÓL Az Állami Számvevőszék, majd a rendőrség azért kezdett el fog­lalkozni a CM Magánklinika Rt. ügyével, mert 1994 augusztusá­ban az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár (OEP) 150 millió forint működési előleget utalt át az épülőfélben lévő magán­­klinika tulajdonosának. Ezt nem tehette volna meg, hiszen a tb-járulékokból gazdálkodó biztosító beruházást nem, csak a gyógyításhoz szükséges mű­ködési költségeket finanszíroz­hatja. Az ÁSZ jelentését az Országgyűlés különbizottsága is megerősítette. Ezt követően került napvilág­ra az a hír, hogy 1996. április 16-án a Hi-Care Kft. a Posta­banktól kapott hitelből megvet­te a félkész magánklinikát, és visszautalta az egészségbiztosí­tónak a 150 millió forint műkö­dési előleget, valamint további 21 milliót, amolyan kamat gya­nánt. Többen az ügyet már ak­kor különösnek tartották, és összefüggésbe hozták azzal, hogy a busás működési előleget visszafizető Hi-Care Kft. nyerte el az egészségbiztosító 250 mil­lió forintos országos vényellen­őrzési projektjének (Over) a megteremtését. A rendszer máig nem működik. Ezért az OEP új főigazgatója az idén március elején rendőrségi feljelentést tett. Később a vállalkozó Hi- Care Kft. beperelte az OEP-et, mondván: a projekt kész, csak nem hagyják, hogy működjön. Azóta az is kiderült, hogy a Hi-Care Kft. a CM Magánklini­ka megvásárlásakor nemcsak a 21 millió forinttal megfejelt 150 milliós működési előleget fizet­te vissza a biztosítónak, hanem átvállalta a magánklinika addig felhalmozott egyéb adósságát is. Ez tűnik ki a tavaly április­ban kelt adásvételi szerződés­ből is, amely szerint a Hi-Care Kft. a magánklinika megvásár­lása fejében a Corvinbanknak 56 milliót, az M and L Invest Befektető és Vagyonkezelő Kft.-nek 25 milliót, az APEH- nek 56 milliót, egy ügyvéd bankszámlájára pedig 12 millió forintot utalt át. Nem volt tehát olcsó mulat­ság megvenni a Szigetcsépe ut­cában azóta is üresen álló épü­letet - ezért is különös, hogy az ingatlant most 80-90 millió fo­rintért árulja a Hi-Care Kft. Hí­rek szerint az új tulajdonosok drogambulanciát létesítenének az eredileg magánklinikának épült házban. Az értékesítés hírét lapunk­nak megerősítette Londonból a Hi-Care ügyvezetője, Rózsavöl­gyi László is. Kalasnyikov, Maribor, Hofmann: egy ügy? Kiterjesztheti vizsgálatát a bizottság Olyan információk jutottak a honvédelmi bizottság néhány tagjá­nak birtokába, amelyek alapján összefüggés gyanítható a Kalas­­nyikov-ügy, a szlovéniai Mariborban 1993-ban talált fegyverszál­lítmány kapcsán kirobbant botrány és a Magyarországon koráb­ban kémkedéssel vádolt, ám végül ezalól felmentett Dieter Hof­mann személye között - értesült a Népszabadság. Ennek alapján nem kizárt, hogy a Kalasnyikov-ügy parlamenti vizsgálata során az előző kormány néhány tagját is meghallgatásra idézi a honvé­delmi bizottság albizottsága. __________MUNKATÁRSUNKTÓL__________ Júniusban alakult az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­ságának Kalasnyikov-ügyet vizsgáló albizottsága. A testület az MDF-es Póda Jenő vezetésé­vel kivizsgálja azokat a horvát követeléseket, amelyek az 1990-91-es magyar fegyver­­szállításokkal kapcsolatosak. Kiderült ugyanis, hogy Horvát­ország 1991 óta kívánja behaj­tani a magyar államon az általa kifizetett, de le nem szállított fegyverszállítmány ellenérté­két, 985 ezer dollárt és késedel­mi kamatait, összesen egymillió dollárt. Az albizottság hivatott kideríteni, hová tűnt a pénz. A magyarországi Kalasnyi­­kov-botrány 1991-ben robbant ki. Akkor derült ki, hogy az ak­kori magyar kormány fegyvere­ket szállított a horvát rendőri erők számára. A fegyverekkel teli magyar kamionokról a Ju­goszláv Televízió vetített filmet, ebből itthon parlamenti bot­rány kerekedett. Ez akadályoz­ta meg, hogy Magyarországról az utolsó, a negyedik fegyver­szállítmány is útnak induljon Horvátországba, pedig ennek ellenértékét már előre átutalták a horvátok. Ezt követelik most vissza, ám a pénz sorsáról biz­tosat nem tudni. Lapunk információi szerint a honvédelmi bizottság néhány tagja egyéni vizsgálódásai so­rán olyan információkra buk­kant, amelyek alapján vélhető­en ki kell terjeszteni a Kalas­nyikov-vizsgálatot. Részleteket egyelőre nem árultak el, annyi tudható csupán, hogy összefüg­gés gyanítható a Kalasnyikov­­ügy, a maribori fegyverbotrány és a korábban „Európa egyik legrejtélyesebb” emberének ti­tulált Dieter Hofmann között. Emlékeztetőül: 1993 márciu­sában államtitok megsértésé­nek kísérlete miatt a magyar rendőrség őrizetbe veszi Dieter Hofmannt. Bécsben úgy tartot­ták nyilván, mint a magyar re­pülőtéri hatóságok biztonsági szakértőjét, Budapesten viszont a schwechati repülőtér bizton­sági főnökeként ismerték. Hofmann 1989 végén tűnt fel Magyarországon és több mint két évig ügyködött itt. Kapcso­latba került az ORFK egyes ma­gas rangú vezetőivel és állítása szerint az akkori belügyminisz­terrel is, ám ezt Horváth Balázs többször határozottan cáfolta. Egyik legfontosabb kapcsolata a Hargita Kft. volt. A cégen ke­resztül jutott közel a ferihegyi biztonsági szolgálathoz, részt vett a reptér biztonsági átvilá­gításában. Olyan igazolványt kapott, amely szabad bejárást biztosított neki Ferihegy egész területén. Hofmann letartóztatása után tagadta a kémkedés vádját, la­punknak azonban úgy nyilatko­zott: „különleges titkok birto­kosa vagyok”. Járt nála a bör­tönben a Nemzetbiztonsági Hi­vatal akkori főigazgatója is. A Legfelsőbb Bíróság végül úgy ítélkezett, hogy Hofmann nem követett el államtitoksértést, vesztegetésért ítélték el. El­hagyta az országot. A magyar titkosszolgálati ve­zető mellett Hofmannt mások is meghallgatták a börtönben: jár­tak nála a szlovén nyomozó ha­tóság illetékesei. Ők a maribori fegyverszállítmány ügyében ér­deklődtek. Ismeretes, hogy 1993 júliusában az Interpol szlové­niai irodája értesítette a magyar hatóságokat, hogy Mariborban, a repülőtér raktárában több mint 150 tonna fegyverre, Ka­­lasnyikovokra, lőszerekre, ak­navetőkre bukkantak. Kiderült, hogy a szudáni Kartúmból segélyszállítmány­ként Budapesten keresztül ér­keztek Szlovéniába a fegyve­rek. A szállító egy magyar-uk­rán kereskedelmi vállalat volt. A társaság gépe leszállt a Feri­hegyi repülőtéren is, ám itt állí­tólag nem ellenőrizték, hogy a repülőgép valójában a fuvarle­vélben jelzett élelmiszert szál­lítja-e, vagy valami mást. Otthon fiatal házasoknak Kalocsán Tisztek helyén laknak MUNKATÁRSUNKTÓL Sikeresen értékesítette Kalocsa önkormányzata a tulajdonában lévő, egykori szovjet tiszti lakó­telep csaknem négyszáz laká­sát. A szovjet csapatkivonás óta üresen álló, nagyon rossz álla­potú ingatlanok közös részének felújítását - a minőségtől füg­gően - 10-12 ezer forintos négy­zetméterenkénti áron értékesí­tett lakások előlegbefizetéséből, folyamatosan oldják meg. A lakásbelsőt egyénileg újít­ják és alakítják át a jórészt fia­tal, családos vásárlók, akiknek a pénztárcáját leginkább a ma­gyar szabványtól eltérő érintés­­védelmi és fűtéstechnikai meg­oldások átalakításán kívül a víz, a gáz és az elektromos áram bekötése terheli meg. A város­­rendezési tervek szerint a tele­pülés szélén négy hektáron elte­rülő lakótelep a területrendezés és a parkosítás után igazi ékes­sége lehet Kalocsának. Varajti Lászlótól, a város pol­gármesteri hivatalának va­gyongazdálkodási osztályveze­tőjétől tudósítónk megtudta: pillanatnyilag egy ötvennégy lakásos épület áll üresen. Ennek sorsáról - bár már több érdek­lődő is jelezte vételi szándékát - ősszel dönt a képviselő-testület. Addig azonban folytatódik a fel­újítás. Mint megtudtuk, mindez befolyásolja a város ingatlan­­piacán kialakult árviszonyokat: az évek óta emelkedő kalocsai lakásárak pillanatnyilag stag­nálnak.

Next