Népszabadság, 1997. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-19 / 193. szám
1997. augusztus 19., kedd HAZAI KÖRKÉP Hallgatói tiltakozások egyetemen kívül és belül A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) követeli, hogy a hallgatói normatívát, illetve a tankönyv- és jegyzettámogatást jövőre 25 százalékkal emeljék meg és januártól vezessék be a lakhatási támogatást. Céljaik elérése érdekében tiltakozó akciósorozatot kezdenek, amelynek első lépéseként aláírásokat gyűjtenek a követeléseikkel egyetértő diákok és más polgárok körében - jelentették be tegnapi sajtótájékoztatójukon. Skultéty Tamás, a HÖOK elnöke kiemelte: a hallgatói támogatás 1992 óta változatlanul évi 65 ezer forint, s így több mint 300 százalékot veszített értékéből. A tankönyv- és jegyzettámogatás 6200 forintos összegét sem emelték, noha a diákok évente 15-30 ezer forintot kénytelenek tankönyvekre költeni. A HÖOK úgy látja: a hallgatói támogatási rendszer a csőd szélén áll. Skultéty szerint ma már nem állja meg a helyét az a kormányzati indoklás sem, miszerint az ország nehéz gazdasági helyzete miatt nem emelhető a hallgatói juttatás. A HÖOK szerint az ezredfordulóra a támogatási rendszernek el kellene érnie az 1992-es reálértéket. Ehhez jövőre a hallgatói normatívát legalább 81 250 forintra, a tankönyv- és jegyzettámogatást pedig 7750 forintra kellene emelni. A diákszervezet arra számít, hogy legalább százezren írják alá a követeléseiket tartalmazó íveket. A HÖOK ugyanakkor a költségvetési törvénytervezet parlamenti benyújtásáig tárgyalni kíván a kormányzattal. Ha akciójuk nem vezet eredményre, felsőoktatási intézményeken belüli, majd pedig utcai demonstrációt hirdetnek. U. J. Az ELTE-é lett a Nagytétényi úti kollégium MTI-JELENTÉS Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eravis Rt. hétfőn aláírta a Nagytétényi úti kollégium adásvételéről szóló szerződést. Az ezerszemélyes diákszálló ezzel kincstári tulajdonba és az ELTE kezelői jogkörébe került. A szerződést eladóként Karikás György, az rt. vezérigazgatója, vevőként pedig - a művelődési tárca hozzájárulásával - Bán Tamásné, az egyetem gazdasági főigazgatója írta alá. Az Eravis Rt. szeptember 1-jén beköltözhető állapotban adja át a kollégiumot az egyetemnek, amelynek 1999. január 31-ig három részletben 465 millió forintot kell kifizetnie érte. MDNP-indítvány a köteles példányokért A kulturális törvény módosítását kezdeményezi Zsigmond Attila, a Magyar Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője. Az indítványt lapunknak azzal indokolta, hogy a törvény a könyvtárak ügyét méltatlanul szerényen tárgyalja, és túlzott centralizálási törekvéseket fogalmaz meg. A politikus az úgynevezett kötelező példányok csökkentését célzó koncepcióval kapcsolatban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárát említette, amelynek - szerinte - országos jellegű és hatáskörű intézménnyé, nemzeti könyvtárrá kell válnia. E könyvtár 1952 óta rendszeresen megkapta a kiadóktól a köteles példányokat, a törvény azonban megvonná tőle ezt a lehetőséget. Az MDNP elfogadhatatlannak tartja a visszalépést, mert az egyetemi város, a régió szempontjából rendkívüli jelentősége van annak, hogy a teljes hazai könyvállomány együtt legyen. Ezt az igényt támasztja alá az is, hogy éppen a napokban tartják Debrecenben az Ady Akadémiát, a határon túli magyar nyelvű tanárok nyári rendezvényét, amelynek résztvevői is az egyetemi könyvtárat használják. Zsigmond szerint politikai szándék, gazdasági érdek nem húzódik meg a centralizációs törekvések mögött. Bürokratikus tévedésnek minősítette azt az elképzelést, amely 16-ról hatra csökkentené a kiadók kötelespéldány-szolgáltatását, ami várhatóan csak a budapesti könyvtárakat juttatná a kiadványokhoz. Az MDNP nem támogatja ezt a fővároscentrikus könyvtárrendszert - jelentette ki a képviselő, aki arra számít, hogy a néppárt által kidolgozott indítvány ellenzéki oldalon és a kormánypártok körében is támogatókra talál. Ez utóbbi feltételezését azzal indokolta, hogy két szocialista képviselő, Orosz István és Daróczy Zoltán is a debreceni egyetem tanára. Kun J. Erzsébet Peták szerint új arculatot kap a televízió Augusztus 20-tól új arculattal jelentkezik a Magyar Televízió mindkét csatornája. Ennek részeként az MTV logója ezentúl állandóan látható lesz a képernyő jobb felső sarkában. Az egyes program új műsorszerkezetét szeptember 1-jétől kezdik bevezetni. Ugyanakkor Peták István elnök közölte, az MTV 2 tartalmi átalakulásáról még nincs döntés, mert a műholdas átállás üteme még mindig kérdéses. A Magyar Televízió elnöke újságíróknak elmondta, a logóban az MTV név szerepel, ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondtak volna a TV 1, TV 2 név használatáról. Peták arról is tájékoztatott, hogy a reggeli Nap-keltét továbbra is a Nap TV gyártja, bár a hírszerkesztést a Híradó stábja végzi majd. Az elnök ezt az első lépésnek nevezte a belső gyártás kiterjesztése felé. Az új műsorsávokkal kapcsolatban elhangzott, hogy hétfőtől csütörtökig 18.40-től filmsorozatot vetítenek, szombaton este 6 és 7 között természetfilmet. Az este 8 utáni időszakban nem elsősorban filmekkel, hanem magyar sztárokat felvonultató show-műsorokkal akarják felvenni a versenyt a kereskedelmi tévékkel. A kulturális műsorokért felelős alelnök, Kővári Péter elmondta, hogy Magyar szent korona címmel újabb film készül az MTV támogatásával, Koltay Gábor rendezésében. A bemutatója 2000-ben lesz. Z. B. Kevés szöveg, több zene a Bartók adón Október 1-jétől új műsorszerkezettel jelentkezik a Bartók rádió, amely addigra a Petőfivel együtt az ország egész területén CCIR-sávon lesz hallható. A Bartók adófőszerkesztője, Alföldy Boruss István kijelentette, az új frekvencián az eddiginél több fiatal hallgatót szeretnének megnyerni. A reggel 6 és 8, valamint a délután 4 és 6 közötti sávban népszerű komolyzenét kívánnak sugározni azoknak a munkába induló, illetve onnan hazatérő autósoknak, akik nem a kereskedelmi adókat választják. A zene és szöveg arányát 80 és 20 százalékban határozták meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a prózai és irodalmi műsor, bár Alföldy szerint ezután is minden műfaj hallható lesz a Bartókon. Z. B. NÉPSZABADSÁG 5 Elnök nélkül a tb-önkormányzatok Nem sikerült elnököt választani az egészségbiztosítási önkormányzat alakuló közgyűlésén. A két jelölt, Kovács Pál volt népjóléti miniszter és Gerő Gábor, az újpesti kórház főorvosa, nem kapta meg a szükséges szavazatokat. Kovács az MSZOSZ, Gerő pedig a SZÉF jelöltje. Újabb szavazás szeptember 1-jén lesz. MUNKATÁRSAINKTÓL A munkaadók visszavonták jelölésüket az önkormányzat élére, s elnökhelyettesnek jelölték Szabó Istvánt, az OKISZ tisztségviselőjét, így ketten maradtak a „ringben”. Gerő Gábor, az újpesti kórház főorvosa és Kovács Pál szocialista képviselő, volt népjóléti miniszter. Gerő a választás második fordulójában a szavazatok negyedét kapta meg, Kovácsra a jelenlevők harmada voksolt. A következő tisztségválasztó közgyűlés szeptember 1-jén lesz. Az időpont azért lett ilyen távoli, mert a munkaadók meg akarják várni a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnökválasztásának eredményét. Ők ugyanis csak akkor hajlandók az egészségbiztosítás élére megválasztani a szakszervezet jelöltjét, ha az ő emberük kerül a nyugdíjbiztosítás élére. Kökény Mihály népjóléti miniszter a szociális béke és partnerség, a demokrácia egyik alapintézményeként köszöntötte az újjáalakult önkormányzatot, hangsúlyozva, hogy a kormány nem törekszik az alapok államosítására, de azt fontosnak tartja, hogy a feladatokat a hatályos jogszabályok alapján határolják el. A már meghozott és a parlament előtt lévő törvények kijelölik az egészségügy modernizációs pályáját - tette hozzá -, a politikai és érdekviták helyett a reformok végrehajtásán kell a két intézménynek a jövőben együtt dolgoznia. Az önkormányzat munkáját 7000 fős apparátus segíti, bízzanak ebben az apparátusban - jegyezte meg a miniszter, utalva a korábbi önkormányzat és a pénztár közötti ellentétekre. A mandátumvizsgáló bizottság a Munkástanácsok jelöltjeinek megbízólevelét nem fogadta el, a többi szervezet jelöltjeit igazolta - jelentette be Gyarmatiné Rácz Ágnes, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke. A jelöltek közül azok, akik a törvény értelmében az önkormányzati képviselőséggel összeférhetetlen funkciót töltenek be, csatolták lemondó nyilatkozatukat. A szavazások szünetében munkatársunk kérdésére Kovács elmondta, hogy véleménye szerint a népjóléti tárca politikai államtitkára nem jól értelmezi a tb-ről szóló törvény összeférhetetlenségi passzusát, így ő akkor mond le parlamenti képviselői posztjáról, ha megválasztják az önkormányzat elnökének. A minisztériummal kialakult konfliktusainak okát Kovács abban látja, hogy ő másképpen fogja fel a kormány és a parlament szerepét a tb irányításában. Ezeknek a testületeknek az a feladatuk, hogy törvényességi felügyeletet lássanak el és ellenőrizzék, hogy a tb arra költi-e pénzt, amire azt a biztosítottak befizetik. Gerő Gábor és Kovács Pál: jelöltek voltak, jelöltek maradtak VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE Toller László, az MSZP frakcióvezető-helyettese reményét fejezte ki, hogy Kovács Pál döntése előtt konzultál a képviselőcsoport vezetésével. Toller álláspontja szerint a törvényt le,hét úgy is értelmezni, hogy Kovácsnak csak akkor kell lemondania parlamenti mandátumáról, ha megválasztják az önkormányzat elnökének. A frakcióvezető-helyettes egyébként kiváló egészségpolitikusnak tartja Kovácsot, megválasztása esetén gratulál neki. Sem Vágó, sem Szereminé nem kapott elég voksot Egyik elnökjelölt sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlésének tegnapi alakuló ülésén. A 48 képviselőből 44-en voltak jelen, közülük 28-an adták voksukat Vágó Jánosra, a korábbi önkormányzat elnökére, a szakszervezetek jelöltjére, 16-an pedig Szeremi Lászlónéra, a korábbi alelnökre. A tisztségválasztó közgyűlést augusztus 28-ra napolták el. Az alakuló közgyűlés kezdetén a mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy 50 benyújtott mandátumból kettőt - a Munkástanácsok küldötteit - nem tudtak igazolni. A 48 mandátumból hármat azzal a feltétellel fogadtak el, hogy a képviselők más funkciójukról lemondanak, megszüntetve a most meglévő összeférhetetlenséget. A frissen megalakult közgyűlést köszöntve, Kökény Mihály népjóléti miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a viták ideje elmúlt. A kormány és az önkormányzat legfontosabb feladata most, hogy a nyugdíjreform megvalósítása érdekében dolgozzék, s elérje azt, hogy a biztosítottak minél teljesebb képet kapjanak jogaikról és választási lehetőségeikről. A tb igazgatásáról szóló törvény körüli vitákat felidézve a miniszter leszögezte, hogy az önkormányzatok működhetnek demokratikusan, delegálással is, és - mint az elmúlt időszak bizonyította - a választások sem garantálják a demokratikus működést. Az önkormányzat szerepéről elmondta, hogy feladatuk a biztosítási alapok kezelése, a hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Horn Gábor kormánybiztos kinevezését sürgeti Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint az egészségbiztosító újabb botrányait meg kell előzni, kormánybiztos kinevezésére van szükség. Nemcsak azért, mert ez önmagában megengedhetetlen, hanem azért is mert túl nagy a tét: több mint ezermilliárd forint sorsáról, az egészségügyi ellátás jövőjéről van szó. Az egészségügy, a társadalombiztosítás átalakítása küszöbön áll. A korrupció gyanújától visszhangzó országban káros volna a helyzet fenntartása - vélte az SZDSZ ügyvivője. Mint mondta, erőteljesebb kormányzati szerepvállalásra lenne szükség a visszásságok megszüntetése érdekében. Azt sürgette, hogy a parlament haladéktalanul, még az őszi ülésszak elején foglalkozzék az üggyel, hogy alapos vizsgálat után, hosszú távú megoldás születhessen. Úgy vélte: indokolt volna, hogy legalább egy átmeneti időszakra kormánybiztos vegye át az egészségbiztosító irányítását. Horn szerint a történtek, a hektikus, áttekinthetetlen működés igazolja a szabaddemokraták kezdettől hangsúlyozott álláspontját, amely szerint döntési jogkört nem szabad olyan önkormányzat kezébe adni, amelynek nincs kellő kontrollja: nem valóságos, állandó elszámoltatást és ellenőrzést gyakorló szervezetek választják. Az egészségbiztosító botrányai azt mutatják, hogy az önkormányzat, illetve az ott vezető szerephez jutott személyek bármit megtehetnek, amit akarnak. Az ellenőrizetlen, ennél fogva felelőtlen testületnek volt jellegzetes figurája, a most lemondott Simsa Péter - fogalmazott az SZDSZ ügyvivője, aki furcsállotta, hogy az önkormányzat alelnökére nézve semmiféle következménye sem volt a biztosító visszás működésének. Feljelentéskiegészítést rendelt el hétfőn a KBI Simsa Péter ügyében - közölte Ignácz István dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója. A Népjóléti Minisztérium beadványában az Egészségbiztosítási Önkormányzat alelnökét különösen nagy értékre vonatkozó hűtlen kezelés kísérletével gyanúsítják. A feljelentéskiegészítés elrendelése azt jelenti, hogy a rendőrség az adott ügyben újabb adatokat gyűjt, amelyek megerősíthetik vagy kizárhatják az alapos gyanút, majd ennek függvényében döntik el, hogy megindítják-e a büntetőeljárást vagy ezt megtagadják. Minderre a rendőrségnek 15 nap áll rendelkezésére, de a határidőt újabb 15 nappal meghosszabbíthatják. Akik Turisták lóháton és biciklivel Nemcsak a főváros és a Balaton népszerű A Nemzeti Turisztikai Információs Központ szakemberei úgy tapasztalják, hogy a hazánkba látogató külföldi vendégek Budapest és a Balaton mellett kezdik felfedezni az ország más tájait is. Hódít a falusi turizmus, sokan keresik fel gyógyfürdőinket és a vidéki kastélyok, múzeumok, nemzeti parkok is népszerű célpontnak számítanak. A Magyarországot megismerni kívánók tizenhétezernél több ajánlat közül válogathatnak a Magyar Turizmus Rt. Nemzeti Turisztikai Információs Központjában (Tourinform) - tudtuk meg Padányi Ágnestől, az iroda vezetőjétől. A fővárosi központ mellett ötvennégy vidéki helységben, hat nyelven adnak információkat programokról, szállás- és étkezési lehetőségekről, vízi és szárazföldi közlekedésről. A nyári időszakban 80 százalékban külföldi vendégek keresik meg a Tourinformot. Sokan már utazás előtt tanácsot kérnek: a vámszabályokról, a vízumkötelezettek köréről, a csekkek felhasználásáról szeretnének többet tudni. Padányi Ágnes elmondta: szakembereik mindenkinek személyre szabottan segítenek az elképzeléseinek megfelelő program kialakításában. Úgy tapasztalják, hogy nagyon sokan érdeklődnek múzeumok, kastélyok, nemzeti parkok látogatási idejéről, a belépőjegyek áráról. A komolyzenei programok is kedveltek. Nyáron favoritnak nevezhető a budapesti hajós és autóbuszos városnézés, nagyon népszerű Szentendre és Gödöllő is. A vendégek egyre gyakrabban keresik a lovas programokat, a bugaci, hortobágyi kirándulás mellett sokan a lovaglást mint sportot is előnyben részesítik. Közöttük sokan a tereplovaglásra, a hosszú távú túrákra tartanak igényt. Népszerűek a kerékpáros programok is: útvonalakról, kölcsönzési és szervizlehetőségekről kérnek tájékoztatást a turisták. Az iroda vezetője szerint ma már a külföldi vendégek sem kizárólag a Balaton partján és Budapesten szeretnének pihenni, körükben is népszerűvé váltak a gyógyfürdők és a falusi turizmus. A Tourinform fővárosi irodájában az érdeklődők hatvan százaléka vidéki információkat kér. Az adatszolgáltatás mindenki számára ingyenes, és valamennyi irodában sokféle tájékoztatóból lehet válogatni. Mivel ez a tevékenység az ország turisztikai propagandájának része, állami költségvetésből finanszírozzák. Padányi Ágnes állítja: a befektetés sokszorosan megtérül. B. R.