Népszabadság, 1997. augusztus (55. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-19 / 193. szám

1997. augusztus 19., kedd HAZAI KÖRKÉP Hallgatói tiltakozások egyetemen kívül és belül A Hallgatói Önkormány­zatok Orszá­gos Konfe­renciája (HÖ­­OK) követeli, hogy a hall­gatói norma­tívát, illetve a tankönyv- és jegyzettámo­gatást jövőre 25 százalékkal emeljék meg és januártól vezes­sék be a lakhatási támogatást. Céljaik elérése érdekében tilta­kozó akciósorozatot kezdenek, amelynek első lépéseként alá­írásokat gyűjtenek a követelé­seikkel egyetértő diákok és más polgárok körében - jelentették be tegnapi sajtótájékoztatóju­kon. Skultéty Tamás, a HÖOK el­nöke kiemelte: a hallgatói tá­mogatás 1992 óta változatlanul évi 65 ezer forint, s így több mint 300 százalékot veszített értékéből. A tankönyv- és jegy­zettámogatás 6200 forintos összegét sem emelték, noha a diákok évente 15-30 ezer forin­tot kénytelenek tankönyvekre költeni. A HÖOK úgy látja: a hallgatói támogatási rendszer a csőd szélén áll. Skultéty szerint ma már nem állja meg a helyét az a kormányzati indoklás sem, miszerint az ország nehéz gaz­dasági helyzete miatt nem emelhető a hallgatói juttatás. A HÖOK szerint az ezredfor­dulóra a támogatási rendszer­nek el kellene érnie az 1992-es reálértéket. Ehhez jövőre a hallgatói normatívát legalább 81 250 forintra, a tankönyv- és jegyzettámogatást pedig 7750 forintra kellene emelni. A diák­szervezet arra számít, hogy leg­alább százezren írják alá a kö­veteléseiket tartalmazó íveket. A HÖOK ugyanakkor a költség­­vetési törvénytervezet parla­menti benyújtásáig tárgyalni kíván a kormányzattal. Ha ak­ciójuk nem vezet eredményre, felsőoktatási intézményeken belüli, majd pedig utcai de­monstrációt hirdetnek. U. J. Az ELTE-é lett a Nagytétényi úti kollégium MTI-JELENTÉS Az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem és az Eravis Rt. hétfőn aláírta a Nagytétényi úti kollé­gium adásvételéről szóló szer­ződést. Az ezerszemélyes diák­szálló ezzel kincstári tulajdon­ba és az ELTE kezelői jogköré­be került. A szerződést eladó­ként Karikás György, az rt. ve­zérigazgatója, vevőként pedig - a művelődési tárca hozzájáru­lásával - Bán Tamásné, az egyetem gazdasági főigazgatója írta alá. Az Eravis Rt. szeptem­ber 1-jén beköltözhető állapot­ban adja át a kollégiumot az egyetemnek, amelynek 1999. január 31-ig három részletben 465 millió forintot kell kifizet­nie érte. MDNP-indítvány a köteles példányokért A kulturális törvény módosítá­sát kezdeményezi Zsigmond At­tila, a Magyar Demokrata Nép­párt országgyűlési képviselője. Az indítványt lapunknak azzal indokolta, hogy a törvény a könyvtárak ügyét méltatlanul szerényen tárgyalja, és túlzott centralizálási törekvéseket fo­galmaz meg. A politikus az úgyneve­zett kötelező példányok csökkentését célzó koncep­cióval kapcso­latban a deb­receni Kos­suth Lajos Tu­dományegye­tem könyvtárát említette, amelynek - szerinte - országos jellegű és hatáskörű intéz­ménnyé, nemzeti könyvtárrá kell válnia. E könyvtár 1952 óta rendszeresen megkapta a kiadóktól a köteles példányo­kat, a törvény azonban meg­vonná tőle ezt a lehetőséget. Az MDNP elfogadhatatlannak tartja a visszalépést, mert az egyetemi város, a régió szem­pontjából rendkívüli jelentősé­ge van annak, hogy a teljes ha­zai könyvállomány együtt le­gyen. Ezt az igényt támasztja alá az is, hogy éppen a napok­ban tartják Debrecenben az Ady Akadémiát, a határon túli magyar nyelvű tanárok nyári rendezvényét, amelynek részt­vevői is az egyetemi könyvtárat használják. Zsigmond szerint politikai szándék, gazdasági érdek nem húzódik meg a centralizációs törekvések mögött. Bürokrati­kus tévedésnek minősítette azt az elképzelést, amely 16-ról hatra csökkentené a kiadók kö­­telespéldány-szolgáltatását, ami várhatóan csak a budapes­ti könyvtárakat juttatná a ki­adványokhoz. Az MDNP nem támogatja ezt a fővároscentri­kus könyvtárrendszert - jelen­tette ki a képviselő, aki arra számít, hogy a néppárt által ki­dolgozott indítvány ellenzéki oldalon és a kormánypártok körében is támogatókra talál. Ez utóbbi feltételezését azzal indokolta, hogy két szocialista képviselő, Orosz István és Da­­róczy Zoltán is a debreceni egyetem tanára. Kun J. Erzsébet Peták szerint új arculatot kap a televízió Augusztus 20-tól új ar­culattal je­lentkezik a Magyar Tele­vízió mindkét csatornája. Ennek része­ként az MTV logója ezentúl állandóan lát­ható lesz a képernyő jobb felső sarkában. Az egyes program új műsorszerkezetét szeptember 1-jétől kezdik bevezetni. Ugyan­akkor Peták István elnök kö­zölte, az MTV 2 tartalmi átala­kulásáról még nincs döntés, mert a műholdas átállás üteme még mindig kérdéses. A Magyar Televízió elnöke újságíróknak elmondta, a lo­góban az MTV név szerepel, ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondtak volna a TV 1, TV 2 név használatáról. Peták arról is tájékoztatott, hogy a reggeli Nap-keltét továbbra is a Nap TV gyártja, bár a hírszerkesz­tést a Híradó stábja végzi majd. Az elnök ezt az első lé­pésnek nevezte a belső gyártás kiterjesztése felé. Az új műsor­­sávokkal kapcsolatban el­hangzott, hogy hétfőtől csü­törtökig 18.40-től filmsoroza­tot vetítenek, szombaton este 6 és 7 között természetfilmet. Az este 8 utáni időszakban nem elsősorban filmekkel, hanem magyar sztárokat felvonultató show-műsorokkal akarják fel­venni a versenyt a kereskedel­mi tévékkel. A kulturális mű­sorokért felelős alelnök, Kővá­ri Péter elmondta, hogy Ma­gyar szent korona címmel újabb film készül az MTV tá­mogatásával, Koltay Gábor rendezésében. A bemutatója 2000-ben lesz. Z. B. Kevés szöveg, több zene a Bartók adón Október 1-jétől új műsorszerke­zettel jelentkezik a Bartók rá­dió, amely addigra a Petőfivel együtt az ország egész területén CCIR-sávon lesz hallható. A Bartók adófőszerkesztője, Al­­földy Boruss István kijelentet­te, az új frekvencián az eddigi­nél több fiatal hallgatót szeret­nének megnyerni. A reggel 6 és 8, valamint a délután 4 és 6 kö­zötti sávban népszerű komoly­zenét kívánnak sugározni azok­nak a munkába induló, illetve onnan hazatérő autósoknak, akik nem a kereskedelmi adó­kat választják. A zene és szöveg arányát 80 és 20 százalékban határozták meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb lesz a prózai és irodalmi műsor, bár Alföldy szerint ezután is minden műfaj hallható lesz a Bartókon. Z. B. NÉPSZABADSÁG 5 Elnök nélkül a tb-önkormányzatok Nem sikerült elnököt választani az egészségbiztosítási önkor­mányzat alakuló közgyűlésén. A két jelölt, Kovács Pál volt nép­jóléti miniszter és Gerő Gábor, az újpesti kórház főorvosa, nem kapta meg a szükséges szavazatokat. Kovács az MSZOSZ, Gerő pedig a SZÉF jelöltje. Újabb szavazás szeptember 1-jén lesz. MUNKATÁRSAINKTÓL A munkaadók visszavonták jelölésüket az önkormányzat élére, s elnökhelyettesnek jelöl­ték Szabó Istvánt, az OKISZ tisztségviselőjét, így ketten ma­radtak a „ringben”. Gerő Gá­bor, az újpesti kórház főorvosa és Kovács Pál szocialista képvi­selő, volt népjóléti miniszter. Gerő a választás második for­dulójában a szavazatok negye­dét kapta meg, Kovácsra a je­lenlevők harmada voksolt. A következő tisztségválasztó köz­gyűlés szeptember 1-jén lesz. Az időpont azért lett ilyen távo­li, mert a munkaadók meg akar­ják várni a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnökválasztá­sának eredményét. Ők ugyanis csak akkor hajlandók az egész­ségbiztosítás élére megválasz­tani a szakszervezet jelöltjét, ha az ő emberük kerül a nyugdíj­­biztosítás élére. Kökény Mihály népjóléti miniszter a szociális béke és partnerség, a demokrá­cia egyik alapintézményeként köszöntötte az újjáalakult ön­­kormányzatot, hangsúlyozva, hogy a kormány nem törekszik az alapok államosítására, de azt fontosnak tartja, hogy a felada­tokat a hatályos jogszabályok alapján határolják el. A már meghozott és a parlament előtt lévő törvények kijelölik az egészségügy modernizációs pá­lyáját - tette hozzá -, a politikai és érdekviták helyett a refor­mok végrehajtásán kell a két in­tézménynek a jövőben együtt dolgoznia. Az önkormányzat munkáját 7000 fős apparátus segíti, bízzanak ebben az appa­rátusban - jegyezte meg a mi­niszter, utalva a korábbi önkor­mányzat és a pénztár közötti el­lentétekre. A mandátumvizsgáló bizott­ság a Munkástanácsok jelöltjei­nek megbízólevelét nem fogad­ta el, a többi szervezet jelöltjeit igazolta - jelentette be Gyar­matiné Rácz Ágnes, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke. A jelöltek közül azok, akik a tör­vény értelmében az önkor­mányzati képviselőséggel összeférhetetlen funkciót tölte­nek be, csatolták lemondó nyi­latkozatukat. A szavazások szünetében munkatársunk kérdésére Ko­vács elmondta, hogy véleménye szerint a népjóléti tárca politi­kai államtitkára nem jól értel­mezi a tb-ről szóló törvény összeférhetetlenségi passzusát, így ő akkor mond le parlamenti képviselői posztjáról, ha megvá­lasztják az önkormányzat elnö­kének. A minisztériummal ki­alakult konfliktusainak okát Kovács abban látja, hogy ő más­képpen fogja fel a kormány és a parlament szerepét a tb irányí­tásában. Ezeknek a testületek­nek az a feladatuk, hogy törvé­nyességi felügyeletet lássanak el és ellenőrizzék, hogy a tb arra költi-e pénzt, amire azt a bizto­sítottak befizetik. Gerő Gábor és Kovács Pál: jelöltek voltak, jelöltek maradtak VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE Toller László, az MSZP frakció­vezető-helyettese reményét fe­jezte ki, hogy Kovács Pál dönté­se előtt konzultál a képviselő­­csoport vezetésével. Toller ál­láspontja szerint a törvényt le­,­hét úgy is értelmezni, hogy Ko­vácsnak csak akkor kell lemon­dania parlamenti mandátumá­ról, ha megválasztják az önkor­mányzat elnökének. A frakció­vezető-helyettes egyébként ki­váló egészségpolitikusnak tartja Kovácsot, megválasztása esetén gratulál neki. Sem Vágó, sem Szereminé nem kapott elég voksot Egyik elnökjelölt sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlésének tegnapi alakuló ülésén. A 48 képviselőből 44-en voltak jelen, közülük 28-an adták voksukat Vágó Jánosra, a korábbi önkor­mányzat elnökére, a szakszer­vezetek jelöltjére, 16-an pedig Szeremi Lászlónéra, a korábbi alelnökre. A tisztségválasztó közgyűlést augusztus 28-ra na­polták el. Az alakuló közgyűlés kezde­tén a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke beszámolt arról, hogy 50 benyújtott mandátum­ból kettőt - a Munkástanácsok küldötteit - nem tudtak igazol­ni. A 48 mandátumból hármat azzal a feltétellel fogadtak el, hogy a képviselők más funkció­jukról lemondanak, megszün­tetve a most meglévő összefér­hetetlenséget. A frissen meg­alakult közgyűlést köszöntve, Kökény Mihály népjóléti mi­niszter felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a viták ideje elmúlt. A kormány és az önkormányzat legfontosabb feladata most, hogy a nyugdíjreform megvaló­sítása érdekében dolgozzék, s elérje azt, hogy a biztosítottak minél teljesebb képet kapjanak jogaikról és választási lehetősé­geikről. A tb igazgatásáról szóló tör­vény körüli vitákat felidézve a miniszter leszögezte, hogy az önkormányzatok működhet­nek demokratikusan, delegá­lással is, és - mint az elmúlt időszak bizonyította - a vá­lasztások sem garantálják a demokratikus működést. Az önkormányzat szerepéről el­mondta, hogy feladatuk a biz­tosítási alapok kezelése, a ha­tékony gazdálkodás feltételei­nek megteremtése. Horn Gábor kormánybiztos kinevezését sürgeti Horn Gábor, az SZDSZ ügyvi­vője szerint az egészségbiztosí­tó újabb botrányait meg kell előzni, kormánybiztos kineve­zésére van szükség. Nemcsak azért, mert ez önmagában meg­engedhetetlen, hanem azért is mert túl nagy a tét: több mint ezermilliárd forint sorsáról, az egészségügyi ellátás jövőjéről van szó. Az egészségügy, a tár­sadalombiztosítás átalakítása küszöbön áll. A korrupció gya­nújától visszhangzó országban káros volna a helyzet fenntar­tása - vélte az SZDSZ ügyvivő­je. Mint mondta, erőteljesebb kormányzati szerepvállalásra lenne szükség a visszásságok megszüntetése érdekében. Azt sürgette, hogy a parlament ha­ladéktalanul, még az őszi ülés­szak elején foglalkozzék az üggyel, hogy alapos vizsgálat után, hosszú távú megoldás születhessen. Úgy vélte: indo­kolt volna, hogy legalább egy átmeneti időszakra kormány­biztos vegye át az egész­ségbiztosító irányítását. Horn sze­rint a történ­tek, a hekti­kus, áttekint­hetetlen mű­ködés igazolja a szabadde­mokraták kezdettől hangsúlyo­zott álláspontját, amely szerint döntési jogkört nem szabad olyan önkormányzat kezébe ad­ni, amelynek nincs kellő kont­rollja: nem valóságos, állandó elszámoltatást és ellenőrzést gyakorló szervezetek választják. Az egészségbiztosító botrányai azt mutatják, hogy az önkor­mányzat, illetve az ott vezető szerephez jutott személyek bár­mit megtehetnek, amit akarnak. Az ellenőrizetlen, ennél fogva felelőtlen testületnek volt jel­legzetes figurája, a most lemon­dott Simsa Péter - fogalmazott az SZDSZ ügyvivője, aki fur­csállotta, hogy az önkormány­zat alelnökére nézve semmiféle következménye sem volt a biz­tosító visszás működésének. Feljelentéskiegészítést rendelt el hétfőn a KBI Simsa Péter ügyé­ben - közölte Ignácz István dan­dártábornok, az Országos Ren­dőr-főkapitányság bűnügyi fői­gazgatója. A Népjóléti Miniszté­rium beadványában az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat alelnökét különösen nagy érték­re vonatkozó hűtlen kezelés kí­sérletével gyanúsítják. A felje­lentéskiegészítés elrendelése azt jelenti, hogy a rendőrség az adott ügyben újabb adatokat gyűjt, amelyek megerősíthetik vagy kizárhatják az alapos gya­nút, majd ennek függvényében döntik el, hogy megindítják-e a büntetőeljárást vagy ezt megta­gadják. Minderre a rendőrség­nek 15 nap áll rendelkezésére, de a határidőt újabb 15 nappal meghosszabbíthatják. A­kik Turisták lóháton és biciklivel Nemcsak a főváros és a Balaton népszerű A Nemzeti Turisztikai Információs Központ szakemberei úgy tapasztalják, hogy a hazánkba látogató külföldi vendégek Bu­dapest és a Balaton mellett kezdik felfedezni az ország más tá­jait is. Hódít a falusi turizmus, sokan keresik fel gyógyfürdőin­ket és a vidéki kastélyok, múzeumok, nemzeti parkok is népsze­rű célpontnak számítanak. A Magyarországot megismer­ni kívánók tizenhétezernél több ajánlat közül válogathatnak a Magyar Turizmus Rt. Nemzeti Turisztikai Információs Köz­pontjában (Tourinform) - tudtuk meg Padányi Ágnestől, az iroda vezetőjétől. A fővárosi központ mellett ötvennégy vidéki hely­ségben, hat nyelven adnak infor­mációkat programokról, szállás- és étkezési lehetőségekről, vízi és szárazföldi közlekedésről. A nyári időszakban 80 száza­lékban külföldi vendégek kere­sik meg a Tourinformot. Sokan már utazás előtt tanácsot kér­nek: a vámszabályokról, a ví­zumkötelezettek köréről, a csekkek felhasználásáról sze­retnének többet tudni. Padányi Ágnes elmondta: szakembereik mindenkinek személyre szabottan segítenek az elképzeléseinek megfelelő program kialakításában. Úgy tapasztalják, hogy nagyon so­kan érdeklődnek múzeumok, kastélyok, nemzeti parkok láto­gatási idejéről, a belépőjegyek áráról. A komolyzenei progra­mok is kedveltek. Nyáron favo­ritnak nevezhető a budapesti hajós és autóbuszos városnézés, nagyon népszerű Szentendre és Gödöllő is. A vendégek egyre gyakrabban keresik a lovas programokat, a bugaci, horto­bágyi kirándulás mellett sokan a lovaglást mint sportot is előnyben részesítik. Közöttük sokan a tereplovaglásra, a hosszú távú túrákra tartanak igényt. Népszerűek a kerékpá­ros programok is: útvonalakról, kölcsönzési és szervizlehetősé­gekről kérnek tájékoztatást a turisták. Az iroda vezetője szerint ma már a külföldi vendégek sem ki­zárólag a Balaton partján és Budapesten szeretnének pihen­ni, körükben is népszerűvé vál­tak a gyógyfürdők és a falusi turizmus. A Tourinform főváro­si irodájában az érdeklődők hatvan százaléka vidéki infor­mációkat kér. Az adatszolgáltatás mindenki számára ingyenes, és vala­mennyi irodában sokféle tájé­koztatóból lehet válogatni. Mi­vel ez a tevékenység az ország turisztikai propagandájának része, állami költségvetésből fi­nanszírozzák. Padányi Ágnes állítja: a befektetés sokszorosan megtérül. B. R.

Next