Népszabadság, 1997. október (55. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

24 oldal Jyl• K.6t*@kVll(lQ / Ára: 47 Ft NÉPSZABADSÁG 1997. október L, szerda ORSZÁGOS NAPILAP 55. évfolyam, 229. szám, első kiadás Különleges státus: gyorsítva a NATO-ba Clinton tanácsadója szerint a tagjelöltektől a szomszédkapcsolatok erősítését várják el A NATO-tagjelöltek a szom­szédkapcsolatok és a regionális stabilitás erősítésével járulhat­nak hozzá az euroatlanti bizton­sághoz - mondta a magyar, a lengyel és a cseh diplomácia ve­zetőinek Samuel Berger, az amerikai elnök nemzetbiztonsá­gi főtanácsadója. Berger la­punknak nyilatkozva hangsú­lyozta: a különleges státusnak kizárólag az a célja, hogy gyor­sítsa a felkészülést a teljes jogú tagságra. Eközben Jesse Helms szenátor, a magyar-cseh-len­­gyel NATO-csatlakozás szená­tusi ratifikálásának kulcsfigu­rája közzétette azokat a feltéte­leket, amelyek szerinte a két­harmados szavazattöbbséghez szükségesek. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Kovács László hétfő este a Fehér Házban Dariusz Rosati lengyel külügyminiszter és Karel Kovan­­da cseh külügyminiszter-helyet­tes társaságában tárgyalt Samu­el Berger, Clinton elnök nemzet­­biztonsági főtanácsadójával. Berger hangsúlyozta, a NATO bővítése az osztatlan Európa megteremtését szolgálja, a há­rom új ország kész és képes eh­hez hozzájárulni. Ez győzi meg a kétkedőket az amerikai szená­tusban is, amely a jövő héten kezdi meg a ratifikálásról szóló vitát. A főtanácsadó ismertette a bővítés tervezett menetrendjét is. A találkozó után a négy poli­tikus válaszolt a Népszabadság kérdéseire. Berger a három NA­­TO-tagjelöltnek ajánlott külön­leges státusról elmondta: ennek egyetlen célja, hogy elősegítse a teljes jogú tagsághoz vezető fo­lyamatot. A három ország leg­fontosabb feladata ezzel kap­csolatban az, hogy támogassa a NATO-partnerséghez „kintebb­­ről” közelítő államokkal való kapcsolatépítést. Kovács László is ezt hangsú­lyozta a magyar külpolitika alapvető céljaként. Hazánk hét szomszédja közül három egyelő­re hiába kérte a NATO-csatla­­kozást. Velük, de összes szom­szédunkkal kapcsolatban is kü­lönösen fontos, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével, a szóban forgó államok euroatlan­ti közeledésének segítésével erő­sítsük a bizalmat. - Nem új vá­lasztóvonalat, hanem jobb együttműködési zónát akarunk Európában - hangoztatta a Ko­vács, aki szerint a magyar csat­lakozás folyamata a szomszédok számára teljesen átlátható lesz. A magyar népszavazás kérdé­se is felmerült Washingtonban. Kovács elmondta, hogy a no­vemberi referendum nem fogja zavarni a felkészülési menetren­det, a csatlakozás híveinek tábo­ra folyamatosan növekszik, ma a voksolásra jogosultak körében 61, a biztos szavazók körében 75 százalékos a támogatás. Ezért a „nem” eshetősége a megbeszélé­seken nem merült fel. Szintén fontos, hogy a ratifikálásról sza­vazó szenátorok pontos, meg­győző választ kapjanak: az új ta­gok nem üres kézzel jönnek és nemcsak fogyasztani akarnak, hanem képesek tevékenyen hoz­zájárulni a NATO, az orosz-nyu­gati viszony és az általános biz­tonság erősítéséhez is. (Különle­ges... folytatás a 3. oldalon) A belga marha egészséges, az ír nem jön MUNKATÁRSUNKTÓL A nyár közepe óta bebizonyoso­dott, hogy közvetítők segítségé­vel a tavaly életbe léptetett EU- embargó ellenére brit marhahús hagyta el a szigetországot. Meg­tudtuk, hogy Magyarországra is érkezik az Európai Unióból marhahús, nevezetesen Belgi­umból és Írországból. A magyar állat-egészségügyi hatóság a belga társhatóság közreműkö­désével szigorúan ellenőrzi az importot, s mivel az ír szakmi­nisztériumtól nem kaptak meg­keresésükre választ, az Íror­szágból érkező marhaimportot leállították. Magyarországon nincs ok ag­godalomra - állította Németh Antal, a Földművelésügyi Mi­nisztérium illetékes osztályve­zetője. A magyar hatóság meg­vizsgálta azokat a cégeket, amelyek Belgiumból származó marhahús behozatalára kértek engedélyt. Németh Antal nyo­matékosította, hogy az ország­ba az eddigi vizsgálatok alap­ján nem érkezett gyanús mar­hahús. Az Európai Bizottság egyéb­ként alapos vizsgálatot indít, ha igaznak bizonyul az a francia újsághír, mely szerint a brit ve­zetés tudtával az embargó alatt álló marhahúsféleségek tízezer tonnái kerültek a szigetről az Európai Unió többi tagállamá­ba. A bizottság a nyár közepe óta maga is leleplezett több ille­gális marhahússzállítmányt - mintegy 1600 tonnányit amely Nagy-Britanniából Bel­giumon, Hollandián és Német­országon át az EU-n kívüli or­szágokba irányult. Illetéktelenül szedett illeték Egy százalék: módosul a határidő? A határidő utolsó napjáig, kedd reggelig az „egyszázalékos tör­vény” kedvezményezettjeinek csak 46 százaléka adta be a szüksé­ges dokumentumokat. A civil szerveződéseknek elméletileg nem kerül pénzükbe, hogy hozzájussanak a számukra felajánlott ado­mányokhoz. A szükséges igazolások kiállítását azonban az ön­­kormányzat és a vámhatóság számos esetben csak illeték ellené­ben végezte el. Az eljárás vontatottan halad, civil szervezetek at­tól tartanak, hogy minden erőfeszítésük ellenére képtelenek idő­ben benyújtani az iratokat. MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH nemrégiben közle­ményben figyelmeztetett, hogy a szervezetek az adóhatóság ér­tesítőjének átvételétől számított harminc napon belül tegyenek eleget a törvényi előírásoknak, különben elvesztik jogosultsá­gukat a felajánlott összegre. A törvény viszont konkrét dátum­ként szeptember 30-át jelöli meg: ez volt a legutolsó nap, amikor még postára lehetett ad­ni a szükséges iratokat. Kovács István, az APEH osz­tályvezetője lapunknak el­mondta, hogy szeptember 30- án, tehát kedd reggel még csak a kedvezményezettek 46 száza­léka küldte el az iratokat. Igaz­­ kiindulva abból, hogy a polgá­rok tekintélyes része az adóbe­vallások benyújtását az utolsó órákra halasztja a legna­gyobb roham éppen tegnapra esett. Kérdésünkre az osztály­­vezető hozzátette: ha egy szer­vezet az adóhatóság hibájából késve kapta meg az értesítést, akkor ezt az APEH az elbírálás­kor mindenképpen figyelembe veszi. Civil szervezetek úgy érzik, hogy a hivatalok felkészületlen­sége miatt, önhibájukon kívül lépik túl a harminc napot, ezért méltányos bánásmódot remél­nek. Értesülésünket - miszerint nem kizárt, hogy a körülmé­nyekre tekintettel módosul a szeptember 30-i határidő - az APEH képviselője nem erősítet­te meg, de nem is cáfolta. Min­denesetre nem árt tudni: az adóhatóság esetleges elutasítá­sával szemben a szervezet bíró­sághoz fordulhat, amely 15 na­pon belül, nem peres eljárásban hoz határozatot. - Rohangálunk, mint pók a falon - jellemezte a helyzetet az egyik szociális egyesület veze­tője. Elmondása szerint egyik állami szerv sem adott egyértel­mű tájékoztatást arról, hogy miként kaphatják meg a szá­mukra felajánlott egyszázalé­kos adományokat. Az egyesület képviselőjét hivatalból hivatal­ba küldözgették, újabb és újabb - mint kiderült, fölösleges - adatlapok kitöltésére kötelez­ték. Hasonló tapasztalatokról számolt be Gerencsér Balázs, a Soros-M­OK iroda munkatársa is. Az iroda nem szerepel az úgynevezett egyszázalékos tör­vény kedvezményezettei között, vállalta viszont, hogy tanácsok­kal látja el a bürokratikus eljá­rásokban gyakorlatlan civil szervezeteket. Ez már csak azért sem könnyű - erősítette meg az iméntieket Gerencsér Balázs -, mert sokszor a hivata­li apparátus sincs tisztában a feladatával. (Illetéktelenül... folytatás az 5. oldalon) Kormánykérdések a népszavazáson Várhatóan a kormány három kérdése - a NATO-csatlakozás­­ról, a belföldi gazdasági társasá­gok földtulajdonszerzésének biztosításáról és a külföldiek földszerzésének kizárásáról az EU-tagságig - szerepel majd a szavazólapokon a november 16-i népszavazáson. A parlament kedden csak módosította az ere­deti kérdéseket. A képviselők már nem is szavaztak az ellenzé­ki kezdeményezésről. A Fidesz, az MDF, a KDNP és az FGKP, három gazdaszervezettel mégis közel 50 ezer újabb aláírást adott át a házelnöknek. A vá­lasztási hivatal vezetője cáfolta, hogy már 220 ezer aláírást hite­lesítettek volna. Ezzel csak ok­tóber 13-ig tudnak végezni, a parlament viszont október 7-én dönt a népszavazás kiírásáról. (Részletek a 4. oldalon) Mától schengeni normák a magyar-osztrák határon A magyar állampolgárok nem fogják észrevenni, hogy mától már a schengeni normák szerint dolgoznak az osztrák határőri­zeti szervek, noha formálisan csak október 29-től lép életbe az egyezmény - nyilatkozta győri tudósítónknak Kovács Dezső dandártábornok, a Győri Határőr-igazgatóság vezetője. Az Európai Unió határán szol­gálatot teljesítő osztrák szervek folyamatosan készültek a schengeni egyezmény szabálya­inak végrehajtására - mondta a dandártábornok. Létrehozták saját határőrségüket, kiterjesz­tették jelenlétüket az érintett határszakasz egészére. Infraér­­zékel­őkkel és helikopterekkel figyelik a zöldhatárt a nagyará­nyú migráció megfékezése érde­kében. Olaszország - a franciák és különösen a németek ellenállá­sát leküzdve - október 29-én lép be a schengeni klubba. A hol­landok ugyan továbbra is ellen­zik Itália csatlakozását, ám ez a lényegen aligha változtat - je­lentette római tudósítónk. Ró­mában éppen a szorongató schengeni határidő miatt gyor­sították fel a parlament előtt lé­vő idegenrendészeti törvény vi­táját. Úgy hírlik, hogy a schen­geni egyezmény előírásait Olaszország két lépcsőben való­sítja meg: kezdetben csak a me­diterrán ország repülőterein al­kalmazzák a közös európai elő­írásokat, amelyeket ezután ki­terjesztenek az ország száraz­földi határaira is. Görögország június közepén ratifikálta a schengeni egyez­ményt, amely a tervek szerint itt is október végén lépne életbe - nyilatkozta lapunknak Szé­­kelyné Németh Mária, az athé­ni magyar nagykövetség taná­csosa. Ötvenezer lóerő az autószalonon Emeletes standok, Daciák, Rolls-Royce-ok, motorok Budapesten Négyszáz autó és motorkerékpár összesen ötvenezer lóereje várja mától a látogatókat a Hungexpo területén, a budapesti autósza­lonon. A vasárnapig nyitva tartó 10. Nemzetközi Járműipari Szakkiállításon 270 cég autói és járműfelszerelései láthatók har­minckétezer négyzetméteren. A világszintűvé varázsolt standokon több sorozatgyártá­sú premiermodell és egyedi ta­nulmányautó várja a látogató­kat. Haris György szakmai igazgató szerint a változást jel­zi, hogy két éve még csak két­száz, az idén pedig több mint hatszáz tonna kiállítási anyagot építettek be. A világcégek mind komolyabban veszik a magyar piacot és a budapesti szalont. Az évtizede még csak néhány osztrák kereskedő részvételével megtartott családias bemutató mára nemzetközi rangú szalon lett. Jó néhány világmárka a külföldi kiállításokon is alkal­mazott szakembergárdájával építtette fel emeletes standjait és a színpadjait. A rendezők a Forma-1-es futamhoz hasonló, kétszázezres nézőcsúcsra szá­mítanak. A világ legnagyobb ilyen jellegű bemutatóját, a frankfurti IAA-t három hete 880 ezren látogatták meg. A legolcsóbb kiállított autó egy és negyedmillió, a legdrá­gább nyolcvanhatmillió forint, az előbbi Dacia, az utóbbi Rolls-Royce. Az új Astra és Golf mellett több tanulmánymodell először szerepel a kiállításon. A szigorúan őrzött, egyetlen pél­dányban elkészült Alfa Romeo Nuvola sportkocsi és az Opel Maxx mini mellett valamennyi sorozatgyártású személyautó­­modell megtalálható, csakúgy, mint a haszonjárművek, terep­járók, kismotorok és gokartok. A csak felnőttek által láto­gatható szakmai napokon - ma és csütörtökön - 700, a közön­ségnapokon - péntektől vasár­napig - 480 forint a belépő egy személyre. A két felnőttre és két gyermekre érvényes családi jegy ára 900 forint. B. J. (Az autóipar újdonságairól számol be mai mellékletünk, a Kerékvilág) Az Opel Maxx háromhengeres tanulmányautója az A pavilonban boros Jenő felvétele

Next