Népszabadság, 1997. október (55. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-01 / 229. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1997. október L, szerda A kormány három kérdését teszik fel a november 16-i népszavazáson Még nem hitelesítették az aláírásokat - Györgyi Kálmán nem fordul az AB-hez Az Országgyűlés kedden lényegében változatlanul hagyta a november 16-ra tervezett népszavazás három, a kormány által javasolt kérdését, azokat csak egyszerűsítette és pontosította. A kormány által támogatott módosító javaslatok megszavazása után a parlament már nem is szavazott arról, hogy a föld ügyében a kabinet két kérdése helyett azt az egyet tegyék fel, amelyre az ellenzék is népszavazást kezdeményezett a külföldiek termőföldszerzésének megakadályozására. Az ellenzék egyébként kedden újabb 47 663 aláírást adott át Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. Az eddig benyújtott aláírásokat még nem hitelesítették. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés kedd este szavazott a november 16-ra tervezett népszavazási határozathoz benyújtott módosító javaslatokról. A szavazás előtt Eörsi Mátyás, a Külügyminisztérium politikai államtitkára arra kérte a parlamenti pártokat, hogy a hazánk NATO-csatlakozásáról rendezendő referendumot ne rendeljék alá politikai céloknak. Az államtitkár utalt arra, hogy a Boross Péter vezette előző kormány 1993-ban olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely azt tartalmazta: „belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát a belföldi magánszemélyre vonatkozó mértékig megszerezheti”. A Fidesz is ’94-es választási üzenetében a szövetkezetek és társaságok földtulajdonszerzése mellett érvelt, azzal, hogy külföldi magán- és jogi személy átmenetileg ne szerezhessen földet. Eörsi szerint elkeserítő, hogy az ellenzéki pártok alkotmányos szempontból aggályos kérdésre gyűjtöttek aláírásokat, hiszen nemzetközi kötelezettségvállalással szemben nem lehet népszavazást tartani. Az OECD- csatlakozást ráadásul minden párt elfogadta. A kormány által is támogatott koalíciós módosító javaslatokat a parlament 259 igen, 79 ellenszavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el. A módosításokhoz a képviselők kétharmadának, vagyis 255 honatyának a támogatása kellett, a döntés tehát mindössze négy szavazaton múlott. A módosításokkal a parlament csak egyszerűsítette a kormány három népszavazási kérdését, azok lényegén nem változtatott. A pontosított kérdések a következők: 1. „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO- hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?” 2. „Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat?” 3. „Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt?” Miután a parlament elfogadta a kormány által támogatott módosító javaslatokat, a képviselők már nem is szavaztak arról az ellenzéki módosító indítványról, hogy a föld ügyében a kormány két kérdése helyett azt az egyet tegyék fel, amelyre az ellenzék is népszavazást kezdeményezett a külföldiek földszerzésének megakadályozására. A népszavazási határozat végszavazása a jövő héten várható. Elfogadása esetén a parlament arra kéri a köztársasági elnököt, hogy november 16-ra írjon ki népszavazást hazánk NATO- tagságáról és a föld kérdéséről. Négy ellenzéki párt - a Fidesz, az MDF, a KDNP, az FKGP - és három gazdaszervezet kedden újabb 47 663 aláírást adott át Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. Gál lapunknak elmondta, az újabb aláírási íveket még aznap eljuttatja hitelesítésre az Országos Választási Bizottságnak. A házelnök ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy az Országgyűlés előtt hasonló kérdésben folyik egy népszavazásra irányuló eljárás, ami várhatóan a jövő héten lezárul. Medgyasszay László (MDF) az aláírási ívek átadása után elmondta, az ellenzék az újabb ívekkel közel 350 ezer aláírást gyűjtött össze a külföldiek földszerzésének megakadályozására kezdeményezett akción. A képviselő szerint a kormány az alkotmány védelme helyett csorbítani kívánja az alkotmányos jogot azzal, hogy még mindig nem akarja figyelembe venni az állampolgárok akaratát, a hatalom nem akarja kiírni a 350 ezer aláírással megtámogatott népszavazást. A parlamentben, az azonnali kérdések órájában is téma volt, hogy ki kell-e írni az ellenzék által kezdeményezett népszavazási kérdést. Dávid Ibolya (MDF) szerint alkotmányos aggályokat vet fel a hatályos népszavazási törvény és az alkotmány közötti eltérés. Ezért az MDF felkérte a legfőbb ügyészt, hogy indítványozzon alkotmányértelmezést az Alkotmánybíróságtól. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész Dávidnak adott válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy erről a kérdésről heves vita folyik a parlamentben, ennek ő legfőbb ügyészként nem szeretne a résztvevője lenni. Györgyi elmondta, ha ebben az ügyben alkotmányértelmezést kérne a legfőbb bírói testülettől, az azzal a veszéllyel járna, hogy az Alkotmánybíróság bekapcsolódna az Országgyűlés törvényalkotó munkájába, hiszen a parlament előtt most folyik a népszavazási törvény vitája. □ Tóth Zoltán, a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal vezetője érthetetlennek tartja Medgyasszay László MDF-es képviselő azon tegnapi kijelentését, hogy a külföldiek termőföldszerzésének megakadályozását támogatók aláírásaiból 220 ezret a választási hivatal előzetesen érvényesnek talált. Tóth kedden sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a feldolgozás jelenlegi fázisában még ha akarnák, akkor sem tudnák megmondani, hogy az összegyűlt aláírások közül mennyi érvényes. Mint mondotta: az aláírásokat tartalmazó íveket az akció kezdeményezői az Országgyűlés elnökének nyújtják be, aki az iratokat jogi hitelesítésre átadja az Országos Választási Bizottságnak (OVB). Az OVB csak azután dönthet, amikor a választási hivatal elvégezte a technikai hitelesítést. Az adatokat három szakaszban dolgozzák fel: először az aláírásgyűjtő ív szabályosságát vizsgálják, majd rögzítik a személyi számokat, és csak a harmadik fázisban kerül sor annak ellenőrzésére, hogy személyi számok és a feltüntetett adatok ugyanazon személyhez tartoznak-e. Ez utóbbi munkát hétfőn kezdték el a választási hivatal szakemberei, jelenleg tehát még megközelítőleg sem tudnak az érvényes aláírások számáról nyilatkozni. Az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet elmondani, hogy az aláírásoknak körülbelül 20 százaléka szokott érvénytelen lenni. Jelenleg mintegy 330 ezer aláírás érvényességét vizsgálják, az eredményekről október 13-án számol be az OVB. Lapunk kérdésére Tóth Zoltán kijelentette: a törvényben előírt 90 napig őrzik meg az aláírásgyűjtő íveket és a számítógépben tárolt adatokat, ezután azonban megsemmisítik valamennyit. A kormány elszámol a bősi költségekkel A házszabálytól eltérően működő, véleményformáló és tanácsadó testületként alakul majd meg a lehető legrövidebb időn belül, de október végéig mindenképpen, a parlamenti pártok képviselőiből álló bősi ad hoc bizottság. Ezt Nemcsók János politikai államtitkár jelentette be kedden, az után a megbeszélés után, amelyet a frakciók képviselőivel folytatott. Az egyeztetésen más irányú elfoglaltsága miatt nem vett részt Baráth Etele, az MSZP és Balsai István, az MDF delegáltja. Az MDF illetékese lapunknak elmondta: Balsai részvételét parlamenti interpellációjának elmondása nem tette lehetővé, a párt ugyanakkor csak akkor kíván dönteni tartós jelenlétéről a bizottságban, ha tisztázódik a testület pontos jogköre. A testület először előkészíti azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely a hágai döntésnek megfelelően megváltoztatja az érvényben lévő 1992-es határozatot, amely felmondta a bős-nagymarosi vízerőmű építésének szerződését Csehszlovákiával. Nemcsók János elmondta: valamennyi leendő bizottsági tag ma megkapja a hágai döntés teljes szövegét, péntekre elkészül a hiteles magyar fordítás is. A képviselők igényelték az előző kormány hágai beadványát is, illetve ha van ilyen, az alávetési nyilatkozatot. Az azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben Horn Gyula miniszterelnök közölte: a kormány elszámolást készít a bős-nagymarosi beruházásra 1977 óta fordított pénzekről, az összesítést a pártok és a közvélemény is megismerhetik. Akar László pénzügyi államtitkár szerint csökkenthetők az adóterhek A vállalkozások adózási feltételeinek könnyítését, valamint az elmaradott térségek fejlesztését kívánja szolgálni a kormány az adótörvények módosításával. A keddi parlamenti vitában Akar László pénzügyi államtitkár úgy fogalmazott: a magyarországi adóterhek már nem nagyobbak az EU átlagánál. A kormánypárti képviselők szerint lehetővé válik az adóterhek csökkentése, ezt az ellenzék vitatta. Az azonnali kérdések sorában esett szó az Energia Alapítvány mulasztásáról, arról, hogy nem lesznek többé óriási végkielégítések és arról, hogy az öregségi nyugdíjak legkevesebb 4200 forinttal, az özvegyi nyugdíjak pedig 7700 forinttal emelkedhetnek jövőre. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A személyi jövedelemadóról, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénymódosításokról szóló expozéjában Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár leszögezte: Magyarországon az adóteher mértéke már nem nagyobb az EU-átlagnál. Az adótörvények módosításánál a kormányzat messzemenően figyelembe vette a stabilizációs követelményeket. A javaslatok összhangban vannak azokkal a célokkal, amelyek a vállalkozások adózási feltételeinek egyszerűsítésére és könnyítésére, valamint az elmaradott térségek fejlesztésének támogatására irányulnak. A személyi jövedelemadóval kapcsolatos módosítások kidolgozásánál a leglényegesebb szempont a nyugdíjreformból fakadó elvárások figyelembevétele volt. Erre tekintettel biztosítani akarják, hogy a nyugdíjcélú felhalmozásnak kisebb adóterhe legyen a fogyasztási célú jövedelmeknél. A törvényjavaslat szerint 1998-tól változatlan adótábla mellett a 7 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékát le lehet vonni az adóból és havi 3600- ról 4000 forintra növekszik az adójóváírás. Ennek hatására a bérből és fizetésből élők havi 100 ezer forint keresetig nettó 3-4 százalékkal több pénzt vihetnek haza. Emelkednek a magánszemélyek adományaira vonatkozó kedvezmények. Nem kellene adót fizetni a 3 hektárnál kisebb földek bérbeadása után. Bővül az átalányadózók és a tételes átalányadózás választására jogosultak köre. Egyszerűsödik az egyéni vállalkozók adóelőleg-fizetése. A kormány javaslata értelmében 10 évre szóló, 100 százalékos adókedvezményt kapnak azok a legalább 3 milliárd forintot befektető vállalkozók, akik elmaradott térségekben fektetik be pénzüket és ott munkahelyeket teremtenek. A vitában a bizottsági előadók a többség véleményét tolmácsolva elmondták: a módosítások kiszámíthatóságot és stabilitást teremtenek, illetve a kormány adópolitikájának gazdaságélénkítő irányultságát szolgálják. Ungár Klára (SZDSZ) kiemelte, hogy a változtatás adóteher-csökkenést tesz lehetővé. A fideszes Varga Mihály leszögezte: az előterjesztések nem biztosítják az adóterhek csökkenését. A nyugdíjreform költségei ugyanis terheket jelentenek majd az állampolgároknak. Veres János (MSZP) cáfolta azt az állítást, miszerint jövőre emelkednek az adóterhek. Hangsúlyozta, hogy várhatóan 1-2 százalékponttal csökken az adóterhelés mértéke az alkalmazottaknál, a kedvezmények az alacsony és közepes jövedelműeknél érvényesülnek jelentősebb mértékben. Torgyán József kisgazda frakcióvezető szerint a módosítások nehezítik az adótörvények átláthatóságát. Az azonnali kérdések órájában Kósa Lajos (Fidesz) kifogásolta, hogy a kormány korábbi ígéreteivel ellentétben összesen 200 millió forintot fizettek ki nagy összegű végkielégítésekként. Legutóbb Sárközy Erika, az MTV alelnöke lemondásakor 22 millió forintot vehetett fel. Horn Gyula miniszterelnök elmondta, a kormány javaslatára az Országgyűlés módosította a munka törvénykönyvét. Ennek következményeként ma már a meghatározott idejű munkaszerződés esetén is csak egyévi bért lehet kifizetni végkielégítésként. Sárközy esetében a kormányfő jelezte, hogy a médiatörvény értelmében az MTV részvénytársasággá alakult, annak működésébe a kormány nem szólhat bele. Felhívta azonban Kósa figyelmét arra, hogy az MTV ellenőrző testületeiben ott vannak a fideszes delegáltak is. Deutsch Tamás (Fidesz) értetlenségét fejezete ki amiatt, hogy az egymilliárd forintos kormánytámogatással létrejött Energia Alapítvány a mai napig egyetlen fillért sem fizetett a rászorultaknak az energaiár-emelések kompenzálásaként. Horn közölte, a magánalapítvány valóban követett el mulasztást, ezért a népjóléti miniszter lépéseket tett az alapítvány működési feltételeinek szigorítására annak érdekében, hogy a rászorultak minél hamarabb hozzájuthassanak a kompenzációhoz. Horn közölte azt is, a kormány foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy lehet-e kompenzálni a gázárak emelését. Pusztai Erzsébet (MDNP) arról érdeklődött a miniszterelnöktől, hogy hány százalék lesz a nyugdíjemelés. Horn közölte, a jövő évre tervezett 13-14 százalékos infláció mellett legkevesebb 19 százalékos lesz az átlagos nyugdíjemelés. Az öregségi nyugdíjak esetén ez 4200 forintos átlagos emelést jelent, az özvegyeknél pedig 7700 forintot. A szövetkezetek 100-200 ezer hektár földet vásárolnának Bármilyen tilalom, amellyel a külföldiek földszerzését akarják megakadályozni, kijátszható - fogalmazott Csala Imre dávodi szövetkezeti elnök a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) tegnapi elnökségi ülésén. A testület állást foglalt a földtörvény módosításáról, s úgy vélték, beláthatatlan következményei lennének annak, ha a jogi személyek számára fennmaradnának a földszerzési korlátok. A MOSZ elnöksége tegnap állásfoglalást fogalmazott meg a földtörvény módosításáról és a tervezett népszavazásról. A szövetkezetiek sajnálatosnak tartják, hogy a földtörvény a választási kampány egyik témája lett. A hozzászólásokból is kiderült, hogy kiszámíthatatlan következményekkel járna, ha a társas vállalkozások számára fennmaradna a tulajdonszerzési korlát. Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) politikai államtitkára arról beszélt, hogy a vidék lakossága számára nem egyértelmű, mit akar az ellenzék, holott a kormány népszavazásra bocsátandó kérdései érthetőek. Németh Zoltán, egy Zala megyei szövetkezet elnöke beszámolt arról, hogy megyéjükben a mostani tilalom ellenére legalább 50-100 külföldi tulajdonban lévő gazdaságról tudnak. Varga János iregszemcsei szövetkezeti elnök véleménye szerint földügyben gyorsan dűlőre kellene jutni, mert a falvakban nyugtalanok az emberek. A szövetkezetek általában bérelt földön gazdálkodnak, ezért fontos lenne a parasztságot megnyugtatni, mielőtt visszavonhatatlan lépésekre szánja el magát, vagyis a kivárásra játszva felmondja a szövetkezettel a bérleti szerződést. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára a Népszabadságnak elmondta, hogy jelenleg a szövetkezetek tulajdonában legfeljebb néhány tízezer hektárnyi termőföld van. A többit, hektáronként és évente 5000-15 000 forintért bérlik. A főtitkár úgy véli, hogy a szövetkezetek mintegy 100- 200 ezer hektárnyi földet vásárolnának meg fejlesztési forrásaikból. Czauner Péter Maczó: Nem engedem kiverni kezemből a kisgazda zászlót! A parlament alelnöke vitájáról Torgyánnal Torgyán Józseffel folytatott politikai vitánk hátterében a párt szövetségi politikája áll. Én ellenzem a Fidesszel való együttműködést, ő pedig nyitott efelé - nyilatkozta a Népszabadságnak G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés kisgazda alelnöke. Lapzártakor úgy értesültünk, hogy az FKGP-elnökség felmentette G. Nagynét pártalelnöki tisztéből. A képviselőnő továbbra is a parlament alelnöke. - Minek tulajdonítja, hogy már több alkalommal, legutóbb hétfőn a kisgazda frakció ülésén nézeteltérése támadt Torgyán József pártelnökkel? - A párt szövetségi politikájáról különböző a felfogásunk. Én határozottan ellenzem a Fidesszel való együttműködést a választások előtt és után is. Megítélésem szerint a Fidesznek a liberális oldalon kell maradnia, így jelentősen gyöngítheti az SZDSZ-t is. A Fidesz elkisgazdásításával azonban a saját szavazóinkat adnánk át a liberálisoknak. Velem szemben az elnök úr nyitott a Fidesz felé, legutóbbi nyilatkozataiból az derül ki, hogy nem zárkózik el egy esetleges FKGP-Fidesz koalíciótól sem. Legutóbbi vitájuk az elnökkel azon pattant ki, hogy ön Debrecenben egy széles nemzeti választási összefogás lehetőségét vetette fel, beleértve ebbe az FKGP-t, a KDNP-t, az MDF-et és a MIÉP-et. Erre Torgyán azzal reagált, ön nem azért jött a kisgazdapártba, hogy a MIÉP-pel való szövetséget támogassa. Az előző választások előtt valóban nem helyeseltem, hogy Torgyán József Csurka Istvánnal közös nagygyűlésen vett részt. Tettem ezt azért, mert féltem attól, hogy a szavazóinkat átjátsszék a MIÉP-hez. Azt akartam ugyanis elérni, hogy a kisgazdapárt bejusson a parlamentbe, ez sikerült is. Mára azonban megváltozott a helyzet. Az FKGP megerősödött, de még nem annyira, hogy hatalmas győzelmet arathasson a választásokon. Az egyetlen lehetőség a jelenlegi hatalom leváltására, az SZDSZ trónfosztására az, ha az FKGP maga köré vonja a valódi nemzeti erőket, szövetségeket, társadalmi szervezeteket, szakszervezeteket. Ugyanúgy, ahogy ez Lengyelországban is történt legutóbb. Én ezt az alternatívát kínáltam, de mivel ezt a tanulmányomat nem engedték megvitatni, bele kell törődnöm abba, hogy a párt más irányba halad. - Elfajulhatnak-e ezek a viták addig, hogy kilép az FKGP-ből? - Életem első pártja a kisgazdapárt. Amikor ide jöttem, akkor is azt mondtam, hogy soha, semmilyen körülmények között nem engedem a kisgazda zászlót kiverni a kezemből. Kisgazda vagyok és az is maradok. Nem akarok távozni, szerintem a pártnak sem az az érdeke, hogy engem eltávolítsanak, akár az Országgyűlés alelnöki tisztéből, akár az FKGP-ből. Többen úgy vélik a kisgazdapártban, hogy a Maczó-Torgyán vita valójában arról szól, hogy ha nem is most, de néhány hónapon vagy éven belül ki vezesse az FKGP-t. - Nem vonom kétségbe Torgyán József legitimitását. Most ő a párt elnöke és miniszterelnökjelöltje. Bednárik Imre I RÖVIDEN ■■■■■■■■■■■■ Magyar nem segíthet Wisingernek A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a sajtótörvényben kijelölt jogköre nem teszi lehetővé, hogy a tárca jogi eszközökkel befolyásolja a sajtóban kialakult viszonyokat - írja Wisinger Istvánnak, a MÚOSZ elnökének szóló válaszlevelében Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. A MUOSZ elnöke nyílt levélben hívta fel a miniszter figyelmét arra, hogy a sajtópiacon több munkabeszüntetés volt, és néhány lap megjelenését felfüggesztették. Magyar levele szerint a MUOSZ elnökével egyetértenek abban, hogy a sajtószabadság megőrzése a politikai, társadalmi és gazdasági élet minden szereplőjének felelőssége. (MTI) Boross Péter közleménye Boross Péter, az MDF alelnöke, volt miniszterelnök az Országos Sajtószolgálaton keresztül kiadott nyilatkozatában tudatja, hogy nem rokona, nem ismerőse az a Boros Tamás (B. József Tamás), aki Solymáron lakik és sértettje volt egy nemrégiben elkövetett budapesti merényletkísérletnek. A volt kormányfő szerint az, hogy a nevezettet gyakran fiaként jelenítik meg, alkalmas személye politikai lejáratására. Boross emellett megemlíti, hogy a lapunkban Üzenet címmel korábban megjelent glossza tévesen a nevezettet Boros Péterként említi. (OS)