Népszabadság, 1997. október (55. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-01 / 229. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1997. október L, szerda A kormány három kérdését teszik fel a november 16-i népszavazáson Még nem hitelesítették az aláírásokat - Györgyi Kálmán nem fordul az AB-hez Az Országgyűlés kedden lényegében változatlanul hagyta a no­vember 16-ra tervezett népszavazás három, a kormány által java­solt kérdését, azokat csak egyszerűsítette és pontosította. A kor­mány által támogatott módosító javaslatok megszavazása után a parlament már nem is szavazott arról, hogy a föld ügyében a ka­binet két kérdése helyett azt az egyet tegyék fel, amelyre az ellen­zék is népszavazást kezdeményezett a külföldiek termőföld­­szerzésének megakadályozására. Az ellenzék egyébként kedden újabb 47 663 aláírást adott át Gál Zoltánnak, az Országgyűlés el­nökének. Az eddig benyújtott aláírásokat még nem hitelesítették. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés kedd este sza­vazott a november 16-ra terve­zett népszavazási határozathoz benyújtott módosító javaslatok­ról. A szavazás előtt Eörsi Má­tyás, a Külügyminisztérium po­litikai államtitkára arra kérte a parlamenti pártokat, hogy a ha­zánk NATO-csatlakozásáról rendezendő referendumot ne rendeljék alá politikai céloknak. Az államtitkár utalt arra, hogy a Boross Péter vezette előző kor­mány 1993-ban olyan törvény­­javaslatot nyújtott be, amely azt tartalmazta: „belföldi jogi sze­mély és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulaj­donjogát a belföldi magánsze­mélyre vonatkozó mértékig megszerezheti”. A Fidesz is ’94-es választási üzenetében a szövetkezetek és társaságok földtulajdonszerzése mellett érvelt, azzal, hogy kül­földi magán- és jogi személy át­menetileg ne szerezhessen föl­det. Eörsi szerint elkeserítő, hogy az ellenzéki pártok alkotmányos szempontból aggályos kérdésre gyűjtöttek aláírásokat, hiszen nemzetközi kötelezettségválla­lással szemben nem lehet nép­szavazást tartani. Az OECD- csatlakozást ráadásul minden párt elfogadta. A kormány által is támogatott koalíciós módosító javaslatokat a parlament 259 igen, 79 ellen­­szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el. A módosítá­sokhoz a képviselők kétharma­dának, vagyis 255 honatyának a támogatása kellett, a döntés te­hát mindössze négy szavazaton múlott. A módosításokkal a par­lament csak egyszerűsítette a kormány három népszavazási kérdését, azok lényegén nem változtatott. A pontosított kér­dések a következők: 1. „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO- hoz csatlakozva biztosítsa az or­szág védettségét?” 2. „Egyetért-e azzal, hogy ha­zai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termő­földtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevé­kenységet folytat?” 3. „Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi sze­mély továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt?” Miután a parlament elfogadta a kormány által támogatott mó­dosító javaslatokat, a képvise­lők már nem is szavaztak arról az ellenzéki módosító indít­ványról, hogy a föld ügyében a kormány két kérdése helyett azt az egyet tegyék fel, amelyre az ellenzék is népszavazást kezde­ményezett a külföldiek földszer­zésének megakadályozására. A népszavazási határozat végsza­vazása a jövő héten várható. El­fogadása esetén a parlament ar­ra kéri a köztársasági elnököt, hogy november 16-ra írjon ki népszavazást hazánk NATO- tagságáról és a föld kérdéséről. Négy ellenzéki párt - a Fi­desz, az MDF, a KDNP, az FKGP - és három gazdaszerve­zet kedden újabb 47 663 alá­írást adott át Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. Gál lapunknak elmondta, az újabb aláírási íveket még aznap eljut­tatja hitelesítésre az Országos Választási Bizottságnak. A ház­elnök ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy az Országgyű­lés előtt hasonló kérdésben fo­lyik egy népszavazásra irányuló eljárás, ami várhatóan a jövő héten lezárul. Medgyasszay László (MDF) az aláírási ívek átadása után el­mondta, az ellenzék az újabb ívekkel közel 350 ezer aláírást gyűjtött össze a külföldiek föld­szerzésének megakadályozására kezdeményezett akción. A kép­viselő szerint a kormány az al­kotmány védelme helyett csor­bítani kívánja az alkotmányos jogot azzal, hogy még mindig nem akarja figyelembe venni az állampolgárok akaratát, a hata­lom nem akarja kiírni a 350 ezer aláírással megtámogatott nép­szavazást. A parlamentben, az azonnali kérdések órájában is téma volt, hogy ki kell-e írni az ellenzék által kezdeményezett népszava­zási kérdést. Dávid Ibolya (MDF) szerint alkotmányos ag­gályokat vet fel a hatályos nép­­szavazási törvény és az alkot­mány közötti eltérés. Ezért az MDF felkérte a legfőbb ügyészt, hogy indítványozzon alkot­mányértelmezést az Alkot­mánybíróságtól. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész Dávidnak adott válaszá­ban felhívta a figyelmet arra, hogy erről a kérdésről heves vita folyik a parlamentben, ennek ő legfőbb ügyészként nem szeret­ne a résztvevője lenni. Györgyi elmondta, ha ebben az ügyben alkotmányértelmezést kérne a legfőbb bírói testülettől, az az­zal a veszéllyel járna, hogy az Alkotmánybíróság bekapcso­lódna az Országgyűlés törvény­­alkotó munkájába, hiszen a par­lament előtt most folyik a nép­­szavazási törvény vitája. □ Tóth Zoltán, a Központi Nyil­vántartó és Választási Hivatal vezetője érthetetlennek tartja Medgyasszay László MDF-es képviselő azon tegnapi kijelenté­sét, hogy a külföldiek termőföld­­szerzésének megakadályozását támogatók aláírásaiból 220 ezret a választási hivatal előzetesen érvényesnek talált. Tóth kedden sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a feldolgozás jelenlegi fázisában még ha akarnák, akkor sem tud­nák megmondani, hogy az össze­gyűlt aláírások közül mennyi ér­vényes. Mint mondotta: az alá­írásokat tartalmazó íveket az akció kezdeményezői az Or­szággyűlés elnökének nyújtják be, aki az iratokat jogi hitelesí­tésre átadja az Országos Válasz­tási Bizottságnak (OVB). Az OVB csak azután dönthet, ami­kor a választási hivatal elvégez­te a technikai hitelesítést. Az adatokat három szakaszban dol­gozzák fel: először az aláírás­­gyűjtő ív szabályosságát vizsgál­ják, majd rögzítik a személyi számokat, és csak a harmadik fázisban kerül sor annak ellen­őrzésére, hogy személyi számok és a feltüntetett adatok ugyan­azon személyhez tartoznak-e. Ez utóbbi munkát hétfőn kezdték el a választási hivatal szakembe­rei, jelenleg tehát még megköze­lítőleg sem tudnak az érvényes aláírások számáról nyilatkozni. Az eddigi tapasztalatok alapján azt lehet elmondani, hogy az aláírásoknak körülbelül 20 szá­zaléka szokott érvénytelen lenni. Jelenleg mintegy 330 ezer alá­írás érvényességét vizsgálják, az eredményekről október 13-án számol be az OVB. Lapunk kérdésére Tóth Zol­tán kijelentette: a törvényben előírt 90 napig őrzik meg az alá­írásgyűjtő íveket és a számító­gépben tárolt adatokat, ezután azonban megsemmisítik vala­mennyit. A kormány elszámol a bősi költségekkel A házszabálytól eltérően működő, véleményformáló és tanácsadó testületként alakul majd meg a lehető legrövidebb időn belül, de október végéig mindenképpen, a parlamenti pártok képviselőiből álló bősi ad hoc bizottság. Ezt Nemcsók János politikai államtit­kár jelentette be kedden, az után a megbeszélés után, amelyet a frakciók képviselőivel folytatott. Az egyeztetésen más irányú el­foglaltsága miatt nem vett részt Baráth Etele, az MSZP és Balsai István, az MDF delegáltja. Az MDF illetékese lapunknak elmond­ta: Balsai részvételét parlamenti interpellációjának elmondása nem tette lehetővé, a párt ugyanakkor csak akkor kíván dönteni tartós jelenlétéről a bizottságban, ha tisztázódik a testület pontos jogköre. A testület először előkészíti azt az országgyűlési határo­zati javaslatot, amely a hágai döntésnek megfelelően megváltoz­tatja az érvényben lévő 1992-es határozatot, amely felmondta a bős-nagymarosi vízerőmű építésének szerződését Csehszlovákiá­val. Nemcsók János elmondta: valamennyi leendő bizottsági tag ma megkapja a hágai döntés teljes szövegét, péntekre elkészül a hiteles magyar fordítás is. A képviselők igényelték az előző kor­mány hágai beadványát is, illetve ha van ilyen, az alávetési nyi­latkozatot. Az azonnali kérdések órájában az Országgyűlésben Horn Gyula miniszterelnök közölte: a kormány elszámolást készít a bős-nagymarosi beruházásra 1977 óta fordított pénzekről, az összesítést a pártok és a közvélemény is megismerhetik. Akar László pénzügyi államtitkár szerint csökkenthetők az adóterhek A vállalkozások adózási feltételeinek könnyítését, valamint az el­maradott térségek fejlesztését kívánja szolgálni a kormány az adótörvények módosításával. A keddi parlamenti vitában Akar László pénzügyi államtitkár úgy fogalmazott: a magyarországi adóterhek már nem nagyobbak az EU átlagánál. A kormánypárti képviselők szerint lehetővé válik az adóterhek csökkentése, ezt az ellenzék vitatta. Az azonnali kérdések sorában esett szó az Ener­gia Alapítvány mulasztásáról, arról, hogy nem lesznek többé óri­ási végkielégítések és arról, hogy az öregségi nyugdíjak legkeve­sebb 4200 forinttal, az özvegyi nyugdíjak pedig 7700 forinttal emelkedhetnek jövőre. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A személyi jövedelemadóról, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló tör­vénymódosításokról szóló ex­pozéjában Akar László pénz­ügyminisztériumi államtitkár leszögezte: Magyarországon az adóteher mértéke már nem na­gyobb az EU-átlagnál. Az adó­törvények módosításánál a kor­mányzat messzemenően figye­lembe vette a stabilizációs kö­vetelményeket. A javaslatok összhangban vannak azokkal a célokkal, amelyek a vállalkozá­sok adózási feltételeinek egy­szerűsítésére és könnyítésére, valamint az elmaradott térsé­gek fejlesztésének támogatásá­ra irányulnak. A személyi jövedelemadóval kapcsolatos módosítások kidol­gozásánál a leglényegesebb szempont a nyugdíjreformból fakadó elvárások figyelembevé­tele volt. Erre tekintettel bizto­­­sítani akarják, hogy a nyugdíj­célú felhalmozásnak kisebb adóterhe legyen a fogyasztási célú jövedelmeknél. A törvényjavaslat szerint 1998-tól változatlan adótábla mellett a 7 százalékos nyugdíj­­járulék 25 százalékát le lehet vonni az adóból és havi 3600- ról 4000 forintra növekszik az adójóváírás. Ennek hatására a bérből és fizetésből élők havi 100 ezer forint keresetig nettó 3-4 százalékkal több pénzt vi­hetnek haza. Emelkednek a magánszemé­lyek adományaira vonatkozó kedvezmények. Nem kellene adót fizetni a 3 hektárnál ki­sebb földek bérbeadása után. Bővül az átalányadózók és a té­teles átalányadózás választásá­ra jogosultak köre. Egyszerűsö­dik az egyéni vállalkozók adó­előleg-fizetése. A kormány javaslata értelmé­ben 10 évre szóló, 100 százalé­kos adókedvezményt kapnak azok a legalább 3 milliárd fo­rintot befektető vállalkozók, akik elmaradott térségekben fektetik be pénzüket és ott munkahelyeket teremtenek. A vitában a bizottsági előa­dók a többség véleményét tol­mácsolva elmondták: a módosí­tások kiszámíthatóságot és sta­bilitást teremtenek, illetve a kormány adópolitikájának gaz­daságélénkítő irányultságát szolgálják. Ungár Klára (SZDSZ) kiemelte, hogy a vál­toztatás adóteher-csökkenést tesz lehetővé. A fideszes Varga Mihály leszögezte: az előter­jesztések nem biztosítják az adóterhek csökkenését. A nyug­díjreform költségei ugyanis ter­heket jelentenek majd az állam­polgároknak. Veres János (MSZP) cáfolta azt az állítást, miszerint jövőre emelkednek az adóterhek. Hangsúlyozta, hogy várhatóan 1-2 százalékponttal csökken az adóterhelés mértéke az alkalmazottaknál, a kedvez­mények az alacsony és közepes jövedelműeknél érvényesülnek jelentősebb mértékben. Tor­­gyán József kisgazda frakció­­vezető szerint a módosítások nehezítik az adótörvények át­láthatóságát.­ ­ Az azonnali kérdések órájá­ban Kósa Lajos (Fidesz) kifogá­solta, hogy a kormány korábbi ígéreteivel ellentétben összesen 200 millió forintot fizettek ki nagy összegű végkielégítések­ként. Legutóbb Sárközy Erika, az MTV alelnöke lemondásakor 22 millió forintot vehetett fel. Horn Gyula miniszterelnök el­mondta, a kormány javaslatára az Országgyűlés módosította a munka törvénykönyvét. Ennek következményeként ma már a meghatározott idejű munka­­szerződés esetén is csak egyévi bért lehet kifizetni végkielégí­tésként. Sárközy esetében a kormányfő jelezte, hogy a mé­diatörvény értelmében az MTV részvénytársasággá alakult, an­nak működésébe a kormány nem szólhat bele. Felhívta azonban Kósa figyelmét arra, hogy az MTV ellenőrző testüle­teiben ott vannak a fideszes de­legáltak is. Deutsch Tamás (Fidesz) ér­tetlenségét fejezete ki amiatt, hogy az egymilliárd forintos kormánytámogatással létrejött Energia Alapítvány a mai napig egyetlen fillért sem fizetett a rá­szorultaknak az energaiár-eme­­lések kompenzálásaként. Horn közölte, a magánalapítvány va­lóban követett el mulasztást, ezért a népjóléti miniszter lépé­seket tett az alapítvány műkö­dési feltételeinek szigorítására annak érdekében, hogy a rászo­rultak minél hamarabb hozzá­juthassanak a kompenzációhoz. Horn közölte azt is, a kormány foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy lehet-e kompenzálni a gázárak emelését. Pusztai Erzsébet (MDNP) ar­ról érdeklődött a miniszterel­nöktől, hogy hány százalék lesz a nyugdíjemelés. Horn közölte, a jövő évre tervezett 13-14 szá­zalékos infláció mellett legkeve­sebb 19 százalékos lesz az átla­gos nyugdíjemelés. Az öregségi nyugdíjak esetén ez 4200 forin­tos átlagos emelést jelent, az öz­vegyeknél pedig 7700 forintot. A szövetkezetek 100-200 ezer hektár földet vásárolnának Bármilyen tilalom, amellyel a külföldiek földszerzését akarják megakadályozni, kijátszható - fogalmazott Csala Imre dávodi szövetkezeti elnök a Mezőgaz­dasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) tegnapi elnökségi ülésén. A tes­tület állást foglalt a földtörvény módosításáról, s úgy vélték, be­láthatatlan következményei len­nének annak, ha a jogi szemé­lyek számára fennmaradnának a földszerzési korlátok. A MOSZ elnöksége tegnap ál­lásfoglalást fogalmazott meg a földtörvény módosításáról és a tervezett népszavazásról. A szö­vetkezetiek sajnálatosnak tart­ják, hogy a földtörvény a válasz­tási kampány egyik témája lett. A hozzászólásokból is kiderült, hogy kiszámíthatatlan követ­kezményekkel járna, ha a társas vállalkozások számára fennma­radna a tulajdonszerzési korlát. Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) politikai ál­lamtitkára arról beszélt, hogy a vidék lakossága számára nem egyértelmű, mit akar az ellenzék, holott a kormány népszavazásra bocsátandó kérdései érthetőek. Németh Zoltán, egy Zala me­gyei szövetkezet elnöke beszá­molt arról, hogy megyéjükben a mostani tilalom ellenére legalább 50-100 külföldi tulaj­donban lévő gazdaságról tud­nak. Varga János iregszemcsei szö­vetkezeti elnök véleménye sze­rint földügyben gyorsan dűlőre kellene jutni, mert a falvakban nyugtalanok az emberek. A szö­vetkezetek általában bérelt föl­dön gazdálkodnak, ezért fontos lenne a parasztságot megnyug­tatni, mielőtt visszavonhatatlan lépésekre szánja el magát, vagy­is a kivárásra játszva felmondja a szövetkezettel a bérleti szerző­dést. Horváth Gábor, a MOSZ főtit­kára a Népszabadságnak el­mondta, hogy jelenleg a szövet­kezetek tulajdonában legfeljebb néhány tízezer hektárnyi termő­föld van. A többit, hektáronként és évente 5000-15 000 forintért bérlik. A főtitkár úgy véli, hogy a szövetkezetek mintegy 100- 200 ezer hektárnyi földet vásá­rolnának meg fejlesztési forrá­saikból. Czauner Péter Maczó: Nem engedem kiverni kezemből a kisgazda zászlót! A parlament alelnöke vitájáról Torgyánnal Torgyán Józseffel folytatott politikai vitánk hátterében a párt szö­vetségi politikája áll. Én ellenzem a Fidesszel való együttműködést, ő pedig nyitott efelé - nyilatkozta a Népszabadságnak G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés kisgazda alelnöke. Lapzártakor úgy értesültünk, hogy az FKGP-elnökség felmentette G. Nagynét párt­alelnöki tisztéből. A képviselőnő továbbra is a parlament alelnöke. - Minek tu­lajdonítja, hogy már több alka­lommal, leg­utóbb hétfőn a kisgazda frakció ülésén nézetelté­rése támadt Tor­gyán József párt­elnökkel? - A párt szövetségi po­litikájáról különböző a felfogá­sunk. Én határozottan ellenzem a Fidesszel való együttműködést a választások előtt és után is. Megítélésem szerint a Fidesznek a liberális oldalon kell marad­nia, így jelentősen gyöngítheti az SZDSZ-t is. A Fidesz elkisgaz­­dásításával azonban a saját sza­vazóinkat adnánk át a liberáli­soknak. Velem szemben az elnök úr nyitott a Fidesz felé, legutób­bi nyilatkozataiból az derül ki, hogy nem zárkózik el egy esetle­ges FKGP-Fidesz koalíciótól sem.­­ Legutóbbi vitájuk az elnökkel azon pattant ki, hogy ön Debrecen­ben egy széles nemzeti választási összefogás lehetőségét vetette fel, be­leértve ebbe az FKGP-t, a KDNP-t, az MDF-et és a MIÉP-et. Erre Tor­gyán azzal reagált, ön nem azért jött a kisgazdapártba, hogy a MIÉP-pel való szövetséget támogassa.­­ Az előző választások előtt valóban nem helyeseltem, hogy Torgyán József Csurka István­nal közös nagygyűlésen vett részt. Tettem ezt azért, mert fél­tem attól, hogy a szavazóinkat átjátsszék a MIÉP-hez. Azt akartam ugyanis elérni, hogy a kisgazdapárt bejusson a parla­mentbe, ez sikerült is. Mára azonban megváltozott a helyzet. Az FKGP megerősödött, de még nem annyira, hogy hatalmas győzelmet arathasson a válasz­tásokon. Az egyetlen lehetőség a jelenlegi hatalom leváltására, az SZDSZ trónfosztására az, ha az FKGP maga köré vonja a va­lódi nemzeti erőket, szövetsége­ket, társadalmi szervezeteket, szakszervezeteket. Ugyanúgy, ahogy ez Lengyelországban is történt legutóbb. Én ezt az al­ternatívát kínáltam, de mivel ezt a tanulmányomat nem en­gedték megvitatni, bele kell tö­rődnöm abba, hogy a párt más irányba halad. - Elfajulhatnak-e ezek a viták ad­dig, hogy kilép az FKGP-ből? - Életem első pártja a kisgaz­dapárt. Amikor ide jöttem, ak­kor is azt mondtam, hogy soha, semmilyen körülmények között nem engedem a kisgazda zászlót kiverni a kezemből. Kisgazda vagyok és az is maradok. Nem akarok távozni, szerintem a pártnak sem az az érdeke, hogy engem eltávolítsanak, akár az Országgyűlés alelnöki tisztéből, akár az FKGP-ből.­­ Többen úgy vélik a kisgazda­­pártban, hogy a Maczó-Torgyán vita valójában arról szól, hogy ha nem is most, de néhány hónapon vagy éven belül ki vezesse az FKGP-t. - Nem vonom kétségbe Tor­gyán József legitimitását. Most ő a párt elnöke és miniszterelnök­jelöltje. Bednárik Imre I RÖVIDEN ■■■■■■■■■■■■ Magyar nem segíthet Wisingernek A Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a sajtótörvényben kijelölt jogköre nem teszi lehetővé, hogy a tárca jogi eszközökkel befolyásolja a sajtóban kialakult viszonyokat - írja Wisinger Ist­vánnak, a MÚOSZ elnökének szóló válaszlevelében Magyar Bá­lint művelődési és közoktatási miniszter. A MUOSZ elnöke nyílt levélben hívta fel a miniszter figyelmét arra, hogy a sajtópiacon több munkabeszüntetés volt, és néhány lap megjelenését felfüg­gesztették. Magyar levele szerint a MUOSZ elnökével egyetérte­nek abban, hogy a sajtószabadság megőrzése a politikai, társa­dalmi és gazdasági élet minden szereplőjének felelőssége. (MTI) Boross Péter közleménye Boross Péter, az MDF alelnöke, volt miniszterelnök az Országos Sajtószolgálaton keresztül kiadott nyilatkozatában tudatja, hogy nem rokona, nem ismerőse az a Boros Tamás (B. József Tamás), aki Solymáron lakik és sértettje volt egy nemrégiben elkövetett budapesti merényletkísérletnek. A volt kormányfő szerint az, hogy a nevezettet gyakran fiaként jelenítik meg, alkalmas szemé­lye politikai lejáratására. Boross emellett megemlíti, hogy a la­punkban Üzenet címmel korábban megjelent glossza tévesen a nevezettet Boros Péterként említi. (OS)

Next