Népszabadság, 1997. október (55. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-22 / 247. szám
1997. október 22., szerda Az érdekvédelmi szövetségek összehangolt fellépését sürgetik az ÁPV Rt. székháza előtti mai szolidaritási nagygyűlésen a szekszárdi húsosokat támogató szakszervezetek. Az MSZOSZ-hez tartozó Húsipari Dolgozók Szakszervezete kinyilvánította: nem vállal felelősséget a szekszárdiak kijelentéseiért. Szolidaritási nagygyűlés helyszíne lesz ma 10 órától az ÁPV Rt. Pozsonyi úti székháza mögötti tér. A már két hete demonstráló szekszárdi húsosok az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének és a Munkástanácsok Országos Szövetségének támogatásával azt szeretnék elérni, hogy a jövőben a munkavállalók törekvései, követelései megfelelő támogatást kaphassanak az érdekvédelmi szövetségek összehangolt fellépése következtében. Tóth Endre, a húsipariak szóvivője elmondta: a magyar munkavállalók szolidaritási napjává szeretnék nyilváníttatni október 22-ét. A szolidaritási gyűlést támogatásáról biztosította a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is. Szabó Endre elnök elmondta: a SZEF összefogásra szólítja fel a szakszervezeteket a munkavállalók jogainak érvényesítéséért és védelméért. Felhívják a kormány illetékeseinek figyelmét, hogy a leghatározottabban lépjenek fel azokkal szemben, akik elmulasztják vállalt kötelezettségeik betartását, visszaélnek a dolgozók kiszolgáltatott helyzetével. Hajdúné Lovász Edit, a szekszárdi húsipariak szakszervezeti vezetője lapunknak sajnálatosnak nevezte, hogy az MSZOSZ-től mindeddig nem kaptak kézzelfogható segítséget. A dolgozók elfogadhatat-lannak tartják, hogy az MSZOSZ kívülállóként figyeli a szekszárdi eseményeket, a munkavállalókat és a szakszervezeti tisztségviselőket ért súlyos érdeksérelmeket. A nagygyűléstől azt várják, hogy valamennyi szakszervezeti szövetség felismeri: csak közös fellépéssel érhetik el, hogy a privatizált cégek új tulajdonosai betartsák a törvényeket. Kapuvári József, az MSZOSZ-hez tartozó Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy továbbra is közreműködnek az akcióban részt vevők ellátásában, de nem vállalnak felelősséget a nyilvánosság előtt tett kijelentéseikért. A HDSZ nem vesz részt a szolidaritási napon, elutasít minden zavarkeltést és a jövőben is megfontoltan alkalmazza a törvényes nyomásgyakorlás eszközeit. Kun J. Erzsébet Kétszázmillió forint a metracósoknak? Lapunk értesülései szerint a kormány eddig mintegy 200 millió forintot hagyott jóvá, amelyből a szekszárdi Metraco Rt. munkatársainak elmaradt munkabérét fizethetnék ki, de mivel ez sem tűnik elegendőnek, egy további összegről is tárgyalnak. Az ÁPV Rt. igazgatósága tegnapi ülésén döntött a támogatáshoz szükséges granciavállalásról. Az ÁPV Rt. igazgatósága tegnapi ülésén tárgyalt a szekszárdi helyzetről. Emlékezetes, hogy a Szekszárdi Húsipari Rt. felszámolás alatt áll, ezért az ottani dolgozók a munka törvénykönyve szerint érvényesíthetik bérköveteléseiket a felszámolóknál. A Metraco Rt.hez került dolgozók a közelmúltban született kormányrendelet alapján a Munkaerő-piaci Alapból kissé bonyolultan, de hozzájuthatnak az igényelt összeg egy részéhez. Ehhez azonban az ÁPV Rt.-nek garanciát kellett vállalnia mintegy 70 millió forintra. A kormány október 16-án ismét foglalkozott az üggyel, és akkor a dolgozók igényeinek minél teljesebb kielégítése érdekében úgy döntöttek, hogy az ÁPV Rt. vállaljon további garanciát a Metraco dolgozói elmaradt bérének kifizetése érdekében egy, a kifizetést teljesítő jogi személynek. Az ÁPV Rt. tegnapi közleménye nem nevezi meg az összeget, de lapunk úgy értesült, hogy ez a kormányhatározat 200 millió forintra vonatkozott. Mivel azonban az előzetes számítások szerint még ez az összeg sem fedezi a teljes igényt, ezért újabb előterjesztést készítettek a kormány számára, amelyet valószínűleg az e heti ülésen megtárgyalnak. Ha a kormány ezt is elfogadja, akkor valamivel több mint 200 millió forintot kaphatnak a metracósok. Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a szekszárdi ügy kulcsa a cég újraindításában rejlik. Ezért különösen fontosnak tartják a felszámoló által kiírt pályázatot, amely iránt több hazai cég is érdeklődik. Kovács Árpád szerint az üzem sikeres eladását azonban veszélyeztetheti, ha a dolgozók folytatják a demonstrációkat. P. Á. G. Siófoknak ajándékozzák a töreki halastavakat VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Balaton Fejlesztési Tanács tegnapi ülésén támogatta azt a kormányelőterjesztés-tervezetet, amely arra vonatkozik, hogy Siófok önkormányzata térítésmentesen kaphassa meg az ÁPV Rt.-től a töreki halastavak 81 hektáros, jelenleg állami tulajdonban lévő természetvédelmi területét. Az előterjesztés tervezetét Siófok önkormányzata dolgozta ki. A javaslat indoklása azt tartalmazza, hogy a töreki halastavak és térsége kiemelten fontosnak minősül a város és a régió szempontjából. Ennek az az oka, hogy e terület közvetlenül a Balatonba befolyó Cinege-patak és annak vízgyűjtője mentén helyezkedik el. Az előterjesztés szerint a Balaton vízminőségének védelmét megnyugtató módon az szolgálná, ha ez a terület Siófok tulajdonába kerülne. A Balaton Fejlesztési Tanács szerint az átadásnak nincsen semmiféle törvényi akadálya, hiszen a terület a siófoki önkormányzat illetékességi határain belül van, s a töreki halastavak térségének karbantartását ez idáig is a helyhatóság végeztette közhasznú munkásokkal. Tudósítónkat a siófoki önkormányzatban dolgozó szakemberek úgy tájékoztatták, hogy a javaslatot a környezetvédelmi tárca a közeljövőben a kormány elé terjeszti. HAZAI KÖRKÉP Savfogó pácoló MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ma délelőtt avatják fel a miskolci drótgyár új, 420 millió forintos költséggel épült zárt technológiájú pácolóüzemét - tájékoztatta lapunkat Schreiber György vezérigazgató. A pácolóüzem megépítéséhez az állam mint környezetvédelmi beruházáshoz 200 millió forintos támogatást adott. Az építőipari dróthuzalok és drótkötelek húzása előtt ugyanis a fémet savakkal kezelik, és a régi pácolóüzemből távozott savas gőzök jelentős környezetszennyezést okoztak a térségben. A ma átadandó üzem zárt technológiát alkalmaz, sem a használt savak, sem a savas gőzök nem juthatnak ki a szabadba. A gyárat működtető Drótáru és Drótkötél Kft. 740 alkalmazottat foglalkoztat. NÉPSZABADSÁG 5 Kopott turistajelzések, útonállók Egyre rövidebb kirándulásokra vállalkozunk Nincs gazdája az úgynevezett bakancsos idegenforgalomnak: kevés profitot ígérő túrákat többnyire a „megszállottakat” tömörítő egyesületek szerveznek. A Magyar Természetbarát Szövetség tapasztalatai szerint a polgárok egyre rövidebb utaknak vágnak neki, s ennek nem a lustaságunk az oka, hanem a költségek emelkedése, illetve a romló közbiztonság. A tudósítóink kérdéseire adott válaszokból mégis az derül ki: erdőink, hegyeink továbbra is várják a túrázókat. MUNKATÁRSAINKTÓL Az állam nem segíti a hegyi-erdei turizmust, a vállalkozóknak pedig nem éri meg foglalkozni túraszervezéssel. Legalábbis így ítéli meg a 43 ezer tagú Magyar Természetbarát Szövetség. Kalmár László, a szervezet elnöke munkatársunknak elmondta: főképp az „erdei infrastruktúra” sínyli meg, hogy a bakancsos idegenforgalomnak nincs gazdája. A több mint tízezer kilométer hosszú hazai turistautak jelzéseit évek óta senki sem festi újra, félő, előbb- utóbb nem akad majd támpontjuk a kirándulóknak. A főtitkár elégedetlen a közbiztonsággal is: nem egyedi eset a Mátrában kiránduló fiataloké, akiket útonálló bűnözők fosztottak ki. Ami viszont a menedékházakat illeti, a természetbarátok javulásról számolnak be: országszerte csaknem száz kulcsos-, illetve turistaházként üzemelő házikó nyújt átmeneti otthont a túrázóknak. Ezekben naponta 400 és 600 forint közötti összegért szállhatnak meg a kirándulók, igaz, a komfort minimális. Az átalakult vállalati üdülők egy része - szintén mintegy száz hotel - valamivel több pénzért az igényesebbeket várja, a moteleket és a fogadókat azonban csak a kifejezetten tehetőseknek ajánlja Kalmár László. Elképzelhető, hogy a Bükk hegység egyik-másik turistaútként megjelölt ösvényét az adott területen élő állatok vagy növények zavartalanságának érdekében megszüntetik, helyettük újakat jelölnek ki - mondta tudósítónknak Baczur János, a Bükki Nemzeti Park felügyelője. Hozzátette: a Bükkről tervezett új turistatérkép előkészületei során a természetjáró szövetségek tagjai, az erdőgazdaságok emberei és a nemzeti park igazgatóságának munkatársai januárig járják végig a hegyek turistaútvonalait, és szükség esetén javaslatot tesznek a régi utak áthelyezésére. A tervezett turistatérkép újdonsága, hogy az erdei kerékpárutakat is fel fogja tüntetni. A bánkúti sípályán még nem helyezték áram alá a hét sífelvonót, de minden készen áll a síelni és szánkózni vágyók fogadására - mondta érdeklődésünkre Tavasi Viktor, a pályát működtető síklub vezetője, aki arról is tájékoztatott, hogy a következő szezonban nem a felvonóknál kell fizetni, hanem egy központi pénztárnál váltható meg a 300 forintos jegy, amellyel a nagypálya felvonóit öt, a kispálya felvonóit pedig hat alkalommal lehet igénybe venni. A falusi vendégházaktól a háromcsillagos hotelig mindenféle szálláshelyet találhatnak a Mátrába látogatók - mondta Füleki Eszter, a gyöngyösi Tourinform-iroda vezetője. A tapasztalatok szerint a Mátrába csak kirándulni járnak az emberek, kevesen töltenek ott hosszabb időt, pedig az ország legmagasabb hegysége mintegy ötezer szálláshelyet kínál. A választék nemsokára bővül: a Mátra túloldalán, Parádsasváron a volt Károlyikastélyból négycsillagos kastélyszállót épít a Baumag Holding Rt. Dr. Pethő József, a Szombathelyi Erdészeti Rt. vezérigazgatója szerint az általuk kezelt mintegy 50 ezer hektáros erdőségben csaknem 750 kilométerre tehető az utak hossza, de csak néhány úti cél közelíthető meg gépjárművel. Vas megyében Velem környékén ér véget az úgynevezett Kék túra útvonal. Ennek jelzéseit rendszeresen karbantartják a természetjárók helyi közösségei - a melegedők, turistaházak, a máshol szokásos infrastruktúra viszont hiányzik. Sok település épített kerékpárutakat, de ezek nem egybefüggőek, a határ mentén még ma sem lehet végigkerékpározni. Elkészült viszont a Szombathelyt Bozsokkal összekötő kerékpárút és a nemrég felavatott írottkő Natúrpark területét átszelő, a határon is átlépő kerékpárút terve, amelybe egy magyarosztrák kerékpáros határátkelőt is terveztek. A vasi erdők egy része kárpótlással vagy a tsz-ektől magánkézbe került. Bennük nem szívesen látott vendég az idegen. Pethő József azt mondja: a természetjárás terepe elsősorban az állami erdő. Járatlan utakon is vonzó a csúcs BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Ki nyer és ki veszít az EU-csatlakozáson? A közvélekedés szerint hét olyan nagy csoport van, amelyik egyértelműen a csatlakozás nyertese lesz: az idegen nyelvet beszélők, a nagyvállalkozók és nagyiparosok, a politikusok, az értelmiségiek, a fiatalok, a nyugati országrész lakói és a fővárosiak - derül ki a Szonda Ipsos friss felméréséből. E csoportokról a válaszadók abszolút többsége (51-től 73 százalékig terjedő tartományban) úgy nyilatkozott, hogy számukra a csatlakozás előnyös lesz. E csoportok esetében az előnyöket várók legalább kilencszer annyian voltak, mint a hátrányokra számítók. További négy csoportot, a gyerekeket, az aktív dolgozókat, a tanárokat és a közalkalmazottakat, bár kisebb arányban, szintén a biztos nyertesek közé sorol a közvélemény. Róluk is sokan (34 százalék és 44 százalék közötti nagyságú csoportok) gondolják azt, hogy a csatlakozás kedvez majd nekik, az előnyt várók háromszor-ötször annyian vannak, mint a hátrányokra számítók. Az említett csoportokkal kapcsolatos integrációs várakozások tavaly óta optimistábbak lettek. Az elmúlt egy évben 5-10 százalékkal növekedett azok aránya, akik az EU-csatlakozás nyertesei közé sorolják őket, a vesztesek közé sorolók száma kevésbé nőtt. A kisvállalkozókat és kisiparosokat, az ipari munkásokat és a középkorúakat illetően mérsékelten optimista a közvélemény. Őket nagyjából a lakosság egyharmada érzi a csatlakozás várható nyertesének, mintegy másfélszer annyian, mint akik vesztesnek gondolják őket. Az ő esetükben a hátrányokat várók tábora is számottevően (körülbelül tíz százalékkal) nőtt tavaly óta, esetenként nagyobb mértékben, mint a kedvező változásokra számítóké. A lakosság hét csoportot sorol a csatlakozás potenciális vesztesei közé: a semmilyen idegen nyelvet nem beszélőket, a szövetkezeti tagokat és parasztokat, a mezőgazdasági kistermelőket, az időseket, a keleti országrész lakóit, a nyugdíjasokat és az inaktívakat. Róluk többen (25-52 százalék) gondolják azt, hogy az EU-tagság kedvezőtlen változásokat hoz életükben, mint ennek ellenkezőjét. A tavaly szeptemberi - a Külügyminisztérium megbízásából a PHARE-program keretében végzett felmérésben vizsgált - helyzethez képest a legfontosabb változás a nyertes-vesztes besorolás egyértelműbbé válása. A már tavaly is egyértelműen a nyertesek közé sorolt csoportok esetében számottevően nőtt az előnyökre számítók tábora, a vesztesek közé sorolt csoportok esetében pedig a hátrányokkal számolóké. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben csökkent azok száma, akik szerint a csatlakozás nem lesz hatással a felsorolt huszonegy csoport életére. A felmérés arra is választ keresett, hogy a különböző társadalmi nagycsoportokba tartozók önképe hogyan viszonyul a róluk élő közvélekedéshez. A csatlakozástól önmaguk számára a legtöbb kedvező változást a nyugati országrészben vagy Budapesten élő fiatal, de legfeljebb középkorú aktív dolgozók várják. E csoportoknak nemcsak az önképe pozitív, hanem a közvélemény is őket tekinti az integráció legfőbb nyerteseinek. Legkevésbé az ország keleti felében élő idős nyugdíjasok számítanak kedvező változásra, őket a lakosság egésze is a csatlakozás legnagyobb vesztesének érzi. A vélemények két véglet felé történő kikristályosodását bizonyítja az is, hogy a fő vesztesek közé sorolt csoportok saját esélyeikről még a társadalom egészénél is borúlátóbban nyilatkoznak, a legnagyobb nyertesek közé soroltak pedig a közvélekedésnél is optimistább várakozásokat táplálnak az integráció saját életükre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Az Integrációs Stratégiai Munkacsoport megbízásából a Szonda Ipsos 1997. szeptember 10. és 20. között kérdőíves közvélemény-kutatást végzett az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos várakozásokról, ezen belül arról, hogy kiket tekint a közvélemény az EU-csatlakozás várható nyerteseinek és veszteseinek. Az adatfelvétel személyes megkérdezés útján, kérdőív segítségével készült, a vizsgálatba bevont ezer fő nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely típusa szerint arányosan képviseli a magyarországi felnőtt népességet. I RÖVIDEN Lemondás után az Agrimillnél A békéscsabai székhelyű gabonaforgalmi cég, az Agrimill Rt. igazgatósága hivatalosan bejelentette: a Békés megyei közgyűlés elnöki posztjáról október 20-ával leköszönt Simon Imrét november 1-jétől a társaság igazgatóságának elnökévé, egyben a gabonaforgalmi vállalat ügyvezető elnökévé választották. Mint arról lapunkban korábban hírt adtunk, az ügynöktörvényben való érintettsége miatt augusztusban országgyűlési mandátumáról, utóbb pedig a megyei közgyűlés elnöki posztjáról köszönt le Simon Imre. (Tudósítónktól) Kisgazda ajánlat a KDNP-nek Lapunk információi szerint Torgyán József, az FKGP elnöke még ezen a héten konkrét javaslatot tesz a KDNP-nek a választási együttműködésre. A kisgazdapárt vezető személyiségei szerint a két pártnak abban kellene megállapodnia, hogy húsz-húsz egyéni választókörzetben támogatják egymás jelöltjeit, a többiben pedig egymással is megmérkőznek. A két párt közös listaállítását az FKGP nem támogatja, mert mint azt Torgyán már többször leszögezte, minden pártnak meg kell magát méretnie a választások első fordulójában, s csak az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépése esetén lehet bármiféle további együttműködésről tárgyalni. (I. B.) Kapronczi többé nem kisgazda A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásának döntése értelmében Kapronczi Mihály független országgyűlési képviselő nem tagja az FKGP-nek. Kapronczit 1995-ben zárták ki az FKGP parlamenti frakciójából majd a pártból is, miután nevét kapcsolatba hozták a debreceni zsinagóga tóratekercseinek felgyújtásáért felelősök ügyével. (Utóbb az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy az ügyhöz nem volt köze.) Az elsőfokú döntés értelmében Kapronczi az FKGP tagja, de ebből eredő jogait nem gyakorolhatja. A jogerős ítélet viszont kimondta: a politikus nem tagja a pártnak, ugyanis nem támadta meg időben a kizárására vonatkozó határozatokat. (T. B.)