Népszabadság, 1997. október (55. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-22 / 247. szám

1997. október 22., szerda Az érdekvédelmi szövetségek összehangolt fellépését sürgetik az ÁPV Rt. székháza előtti mai szolidaritási nagygyűlésen a szek­szárdi húsosokat támogató szakszervezetek. Az MSZOSZ-hez tartozó Húsipari Dolgozók Szakszervezete kinyilvánította: nem vállal felelősséget a szekszárdiak kijelentéseiért. Szolidaritási nagygyűlés helyszíne lesz ma 10 órától az ÁPV Rt. Pozsonyi úti székháza mögötti tér. A már két hete de­monstráló szekszárdi húsosok az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének és a Munkásta­nácsok Országos Szövetségének támogatásával azt szeretnék elérni, hogy a jövőben a munka­­vállalók törekvései, követelései megfelelő támogatást kaphas­sanak az érdekvédelmi szövet­ségek összehangolt fellépése következtében. Tóth Endre, a húsipariak szóvivője elmondta: a magyar munkavállalók szoli­daritási napjává szeretnék nyil­váníttatni október 2­2-ét. A szolidaritási gyűlést támo­gatásáról biztosította a Szak­szervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is. Szabó Endre elnök elmondta: a SZEF össze­fogásra szólítja fel a szakszer­vezeteket a munkavállalók jo­gainak érvényesítéséért és vé­delméért. Felhívják a kormány illetékeseinek figyelmét, hogy a leghatározottabban lépjenek fel azokkal szemben, akik el­mulasztják vállalt kötelezettsé­geik betartását, visszaélnek a dolgozók kiszolgáltatott hely­zetével. Hajdúné Lovász Edit, a szek­szárdi húsipariak szakszerveze­ti vezetője lapunknak sajnála­tosnak nevezte, hogy az MSZOSZ-től mindeddig nem kaptak kézzelfogható segítsé­get. A dolgozók elfogadhatat-­­­lannak tartják, hogy az MSZOSZ kívülállóként figyeli a szekszárdi eseményeket, a munkavállalókat és a szakszer­vezeti tisztségviselőket ért sú­lyos érdeksérelmeket. A nagygyűléstől azt várják, hogy valamennyi szakszervezeti szö­vetség felismeri: csak közös fel­lépéssel érhetik el, hogy a pri­vatizált cégek új tulajdonosai betartsák a törvényeket. Kapuvári József, az MSZOSZ-hez tartozó Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról tájékoztatott, hogy továbbra is közreműködnek az akcióban részt vevők ellátásá­ban, de nem vállalnak felelőssé­get a nyilvánosság előtt tett ki­jelentéseikért. A HDSZ nem vesz részt a szolidaritási napon, elutasít minden zavarkeltést és a jövőben is megfontoltan al­kalmazza a törvényes nyomás­­gyakorlás eszközeit. Kun J. Erzsébet Kétszázmillió forint a metracósoknak? Lapunk értesülései szerint a kormány eddig mintegy 200 millió forintot hagyott jóvá, amelyből a szekszárdi Metraco Rt. munkatársainak elmaradt munkabérét fizethetnék ki, de mivel ez sem tűnik elegendő­nek, egy további összegről is tárgyalnak. Az ÁPV Rt. igazga­tósága tegnapi ülésén döntött a támogatáshoz szükséges gran­­ciavállalásról. Az ÁPV Rt. igazgatósága teg­napi ülésén tárgyalt a szekszár­di helyzetről. Emlékezetes, hogy a Szekszárdi Húsipari Rt. felszámolás alatt áll, ezért az ottani dolgozók a munka tör­vénykönyve szerint érvényesít­hetik bérköveteléseiket a fel­számolóknál. A Metraco Rt.­­hez került dolgozók a közel­múltban született kormányren­delet alapján a Munkaerő-piaci Alapból kissé bonyolultan, de hozzájuthatnak az igényelt összeg egy részéhez. Ehhez azonban az ÁPV Rt.-nek garan­ciát kellett vállalnia mintegy 70 millió forintra. A kormány október 16-án ismét foglalko­zott az üggyel, és akkor a dol­gozók igényeinek minél telje­sebb kielégítése érdekében úgy döntöttek, hogy az ÁPV Rt. vál­laljon további garanciát a Met­raco dolgozói elmaradt bérének kifizetése érdekében egy, a ki­fizetést teljesítő jogi személy­nek. Az ÁPV Rt. tegnapi közle­ménye nem nevezi meg az összeget, de lapunk úgy érte­sült, hogy ez a kormányhatáro­zat 200 millió forintra vonatko­zott. Mivel azonban az előzetes számítások szerint még ez az összeg sem fedezi a teljes igényt, ezért újabb előterjesz­tést készítettek a kormány szá­mára, amelyet valószínűleg az e heti ülésen megtárgyalnak. Ha a kormány ezt is elfogadja, ak­kor valamivel több mint 200 millió forintot kaphatnak a metracósok. Kovács Árpád, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke la­punknak úgy nyilatkozott, hogy a szekszárdi ügy kulcsa a cég újraindításában rejlik. Ezért különösen fontosnak tartják a felszámoló által kiírt pályáza­tot, amely iránt több hazai cég is érdeklődik. Kovács Árpád szerint az üzem sikeres eladását azonban veszélyeztetheti, ha a dolgozók folytatják a demonst­rációkat. P. Á. G. Siófoknak ajándékozzák a töreki halastavakat VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Balaton Fejlesztési Tanács tegnapi ülésén támogatta azt a kormányelőterj­esztés-terveze­­tet, amely arra vonatkozik, hogy Siófok önkormányzata té­rítésmentesen kaphassa meg az ÁPV Rt.-től a töreki halastavak 81 hektáros, jelenleg állami tu­lajdonban lévő természetvédel­mi területét. Az előterjesztés tervezetét Siófok önkormányzata dolgoz­ta ki. A javaslat indoklása azt tartalmazza, hogy a töreki ha­lastavak és térsége kiemelten fontosnak minősül a város és a régió szempontjából. Ennek az az oka, hogy e terület közvetle­nül a Balatonba befolyó Cine­ge-patak és annak vízgyűjtője mentén helyezkedik el. Az elő­terjesztés szerint a Balaton víz­minőségének védelmét meg­nyugtató módon az szolgálná, ha ez a terület Siófok tulajdo­nába kerülne. A Balaton Fejlesztési Tanács szerint az átadásnak nincsen semmiféle törvényi akadálya, hiszen a terület a siófoki ön­­kormányzat illetékességi ha­tárain belül van, s a töreki ha­lastavak térségének karbantar­tását ez idáig is a helyhatóság végeztette közhasznú munká­sokkal. Tudósítónkat a siófoki önkor­mányzatban dolgozó szakem­berek úgy tájékoztatták, hogy a javaslatot a környezetvédelmi tárca a közeljövőben a kormány elé terjeszti. HAZAI KÖRKÉP Savfogó pácoló MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Ma délelőtt avatják fel a mis­kolci drótgyár új, 420 millió fo­rintos költséggel épült zárt technológiájú pácolóüzemét - tájékoztatta lapunkat Schrei­­ber György vezérigazgató. A pácolóüzem megépítéséhez az állam mint környezetvédelmi beruházáshoz 200 millió forin­tos támogatást adott. Az építőipari dróthuzalok és drótkötelek húzása előtt ugyan­is a fémet savakkal kezelik, és a régi pácolóüzemből távozott sa­vas gőzök jelentős környezet­szennyezést okoztak a térség­ben. A ma átadandó üzem zárt technológiát alkalmaz, sem a használt savak, sem a savas gő­zök nem juthatnak ki a szabad­ba. A gyárat működtető Drót­áru és Drótkötél Kft. 740 alkal­mazottat foglalkoztat. NÉPSZABADSÁG 5 Kopott turistajelzések, útonállók Egyre rövidebb kirándulásokra vállalkozunk Nincs gazdája az úgynevezett bakancsos idegenforgalomnak: ke­vés profitot ígérő túrákat többnyire a „megszállottakat” tömörí­tő egyesületek szerveznek. A Magyar Természetbarát Szövetség tapasztalatai szerint a polgárok egyre rövidebb utaknak vágnak neki, s ennek nem a lustaságunk az oka, hanem a költségek emel­kedése, illetve a romló közbiztonság. A tudósítóink kérdéseire adott válaszokból mégis az derül ki: erdőink, hegyeink továbbra is várják a túrázókat. MUNKATÁRSAINKTÓL Az állam nem segíti a hegyi-er­dei turizmust, a vállalkozóknak pedig nem éri meg foglalkozni túraszervezéssel. Legalábbis így ítéli meg a 43 ezer tagú Ma­gyar Természetbarát Szövetség. Kalmár László, a szervezet el­nöke munkatársunknak el­mondta: főképp az „erdei inf­rastruktúra” sínyli meg, hogy a bakancsos idegenforgalomnak nincs gazdája. A több mint tíz­ezer kilométer hosszú hazai tu­ristautak jelzéseit évek óta sen­ki sem festi újra, félő, előbb­­- utóbb nem akad majd támpont­juk a kirándulóknak. A főtitkár elégedetlen a köz­­biztonsággal is: nem egyedi eset a Mátrában kiránduló fiatalo­ké, akiket útonálló bűnözők fosztottak ki. Ami viszont a me­nedékházakat illeti, a termé­szetbarátok javulásról számol­nak be: országszerte csaknem száz kulcsos-, illetve turista­házként üzemelő házikó nyújt átmeneti otthont a túrázóknak. Ezekben naponta 400 és 600 fo­rint közötti összegért szállhat­nak meg a kirándulók, igaz, a komfort minimális. Az átala­kult vállalati üdülők egy része - szintén mintegy száz hotel - va­lamivel több pénzért az igénye­sebbeket várja, a moteleket és a fogadókat azonban csak a kife­jezetten tehetőseknek ajánlja Kalmár László. Elképzelhető, hogy a Bükk hegység egyik-másik turistaút­ként megjelölt ösvényét az adott területen élő állatok vagy növények zavartalanságának érdekében megszüntetik, he­lyettük újakat jelölnek ki - mondta tudósítónknak Baczur János, a Bükki Nemzeti Park felügyelője. Hozzátette: a Bükkről tervezett új turistatér­kép előkészületei során a ter­mészetjáró szövetségek tagjai, az erdőgazdaságok emberei és a nemzeti park igazgatóságának munkatársai januárig járják vé­gig a hegyek turistaútvonalait, és szükség esetén javaslatot tesznek a régi utak áthelyezésé­re. A tervezett turistatérkép új­donsága, hogy az erdei kerék­párutakat is fel fogja tüntetni. A bánkúti sípályán még nem helyezték áram alá a hét sífel­vonót, de minden készen áll a síelni és szánkózni vágyók foga­dására - mondta érdeklődé­sünkre Tavasi Viktor, a pályát működtető síklub vezetője, aki arról is tájékoztatott, hogy a következő szezonban nem a fel­vonóknál kell fizetni, hanem egy központi pénztárnál váltha­tó meg a 300 forintos jegy, amellyel a nagypálya felvonóit öt, a kispálya felvonóit pedig hat alkalommal lehet igénybe venni. A falusi vendégházaktól a háromcsillagos hotelig min­denféle szálláshelyet találhat­nak a Mátrába látogatók - mondta Füleki Eszter, a gyön­gyösi Tourinform-iroda veze­tője. A tapasztalatok szerint a Mátrába csak kirándulni jár­nak az emberek, kevesen tölte­nek ott hosszabb időt, pedig az ország legmagasabb hegysége mintegy ötezer szálláshelyet kínál. A választék nemsokára bővül: a Mátra túloldalán, Pa­­rádsasváron a volt Károlyi­kastélyból négycsillagos kas­télyszállót épít a Baumag Hol­ding Rt. Dr. Pethő József, a Szombat­­helyi Erdészeti Rt. vezérigazga­tója szerint az általuk kezelt mintegy 50 ezer hektáros erdő­ségben csaknem 750 kilométer­re tehető az utak hossza, de csak néhány úti cél közelíthető meg gépjárművel. Vas megyében Velem környé­kén ér véget az úgynevezett Kék túra útvonal. Ennek jelzéseit rendszeresen karbantartják a természetjárók helyi közösségei - a melegedők, turistaházak, a máshol szokásos infrastruktúra viszont hiányzik. Sok település épített kerékpárutakat, de ezek nem egybefüggőek, a határ mentén még ma sem lehet vé­gigkerékpározni. Elkészült vi­szont a Szombathelyt Bozsok­­kal összekötő kerékpárút és a nemrég felavatott írottkő Na­túrpark területét átszelő, a ha­táron is átlépő kerékpárút ter­ve, amelybe egy magyar­osztrák kerékpáros határátke­lőt is terveztek. A vasi erdők egy része kár­pótlással vagy a tsz-ektől ma­gánkézbe került. Bennük nem szívesen látott vendég az ide­gen. Pethő József azt mondja: a természetjárás terepe elsősor­ban az állami erdő. Járatlan utakon is vonzó a csúcs BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Ki nyer és ki veszít az EU-csatlakozáson? A közvélekedés szerint hét olyan nagy csoport van, ame­lyik egyértelműen a csatlakozás nyertese lesz: az idegen nyelvet beszélők, a nagyvállalkozók és nagyiparosok, a politikusok, az értelmiségiek, a fiatalok, a nyu­gati országrész lakói és a fővá­rosiak - derül ki a Szonda Ipsos friss felméréséből. E csoportok­ról a válaszadók abszolút több­sége (51-től 73 százalékig terje­dő tartományban) úgy nyilat­kozott, hogy számukra a csatla­kozás előnyös lesz. E csoportok esetében az előnyöket várók legalább kilencszer annyian voltak, mint a hátrányokra szá­mítók. További négy csoportot, a gyerekeket, az aktív dolgozó­kat, a tanárokat és a közalkal­mazottakat, bár kisebb arány­ban, szintén a biztos nyertesek közé sorol a közvélemény. Ró­luk is sokan (34 százalék és 44 százalék közötti nagyságú cso­portok) gondolják azt, hogy a csatlakozás kedvez majd nekik, az előnyt várók háromszor-öt­­ször annyian vannak, mint a hátrányokra számítók. Az említett csoportokkal kapcsolatos integrációs várako­zások tavaly óta optimistábbak lettek. Az elmúlt egy évben 5-10 százalékkal növekedett azok aránya, akik az EU-csatlakozás nyertesei közé sorolják őket, a vesztesek közé sorolók száma kevésbé nőtt. A kisvállalkozókat és kisipa­rosokat, az ipari munkásokat és a középkorúakat illetően mér­sékelten optimista a közvéle­mény. Őket nagyjából a lakos­ság egyharmada érzi a csatlako­zás várható nyertesének, mint­egy másfélszer annyian, mint akik vesztesnek gondolják őket. Az ő esetükben a hátrányokat várók tábora is számottevően (körülbelül tíz százalékkal) nőtt tavaly óta, esetenként nagyobb mértékben, mint a kedvező vál­tozásokra számítóké. A lakosság hét csoportot sorol a csatlakozás potenciális vesz­tesei közé: a semmilyen idegen nyelvet nem beszélőket, a szö­vetkezeti tagokat és paraszto­kat, a mezőgazdasági kisterme­lőket, az időseket, a keleti or­szágrész lakóit, a nyugdíjasokat és az inaktívakat. Róluk többen (25-52 százalék) gondolják azt, hogy az EU-tagság kedvezőtlen változásokat hoz életükben, mint ennek ellenkezőjét. A tavaly szeptemberi - a Kül­ügyminisztérium megbízásából a PHARE-program keretében végzett felmérésben vizsgált - helyzethez képest a legfonto­sabb változás a nyertes-vesztes besorolás egyértelműbbé válása. A már tavaly is egyértelműen a nyertesek közé sorolt csoportok esetében számottevően nőtt az előnyökre számítók tábora, a vesztesek közé sorolt csoportok esetében pedig a hátrányokkal számolóké. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben csökkent azok száma, akik szerint a csat­lakozás nem lesz hatással a fel­sorolt huszonegy csoport életére. A felmérés arra is választ ke­resett, hogy a különböző társa­dalmi nagycsoportokba tarto­zók önképe hogyan viszonyul a róluk élő közvélekedéshez. A csatlakozástól önmaguk számá­ra a legtöbb kedvező változást a nyugati országrészben vagy Bu­dapesten élő fiatal, de legfel­jebb középkorú aktív dolgozók várják. E csoportoknak nem­csak az önképe pozitív, hanem a közvélemény is őket tekinti az integráció legfőbb nyertesei­nek. Legkevésbé az ország kele­ti felében élő idős nyugdíjasok számítanak kedvező változásra, őket a lakosság egésze is a csat­lakozás legnagyobb vesztesének érzi. A vélemények két véglet felé történő kikristályosodását bizonyítja az is, hogy a fő vesz­tesek közé sorolt csoportok sa­ját esélyeikről még a társada­lom egészénél is borúlátóbban nyilatkoznak, a legnagyobb nyertesek közé soroltak pedig a közvélekedésnél is optimistább várakozásokat táplálnak az in­tegráció saját életükre gyako­rolt hatásaival kapcsolatban. Az Integrációs Stratégiai Mun­kacsoport megbízásából a Szon­da Ipsos 1997. szeptember 10. és 20. között kérdőíves közvéle­mény-kutatást végzett az Euró­pai Unióhoz történő csatlako­zással kapcsolatos várakozá­sokról, ezen belül arról, hogy ki­ket tekint a közvélemény az EU-csatlakozás várható nyerte­seinek és veszteseinek. Az adat­­felvétel személyes megkérdezés útján, kérdőív segítségével ké­szült, a vizsgálatba bevont ezer fő nem, életkor, iskolai végzett­ség és lakóhely típusa szerint arányosan képviseli a magyar­­országi felnőtt népességet. I RÖVIDEN Lemondás után az Agrimillnél A békéscsabai székhelyű gabonaforgalmi cég, az Agrimill Rt. igazgatósága hivatalosan bejelentette: a Békés megyei közgyűlés elnöki posztjáról október 20-ával leköszönt Simon Imrét novem­ber 1-jétől a társaság igazgatóságának elnökévé, egyben a gabo­naforgalmi vállalat ügyvezető elnökévé választották. Mint arról lapunkban korábban hírt adtunk, az ügynöktörvényben való érintettsége miatt augusztusban országgyűlési mandátumáról, utóbb pedig a megyei közgyűlés elnöki posztjáról köszönt le Si­mon Imre. (Tudósítónktól) Kisgazda ajánlat a KDNP-nek Lapunk információi szerint Torgyán József, az FKGP elnöke még ezen a héten konkrét javaslatot tesz a KDNP-nek a választási együttműködésre. A kisgazdapárt vezető személyiségei szerint a két pártnak abban kellene megállapodnia, hogy húsz-húsz egyéni választókörzetben támogatják egymás jelöltjeit, a többiben pedig egymással is megmérkőznek. A két párt közös listaállítását az FKGP nem támogatja, mert mint azt Torgyán már többször leszö­gezte, minden pártnak meg kell magát méretnie a választások első fordulójában, s csak az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépése esetén lehet bármiféle további együttműködésről tárgyalni. (I. B.) Kapronczi többé nem kisgazda A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásának döntése értelmé­ben Kapronczi Mihály független országgyűlési képviselő nem tagja az FKGP-nek. Kapronczit 1995-ben zárták ki az FKGP parlamenti frakciójából majd a pártból is, miután nevét kapcsolatba hozták a debreceni zsinagóga tóratekercseinek felgyújtásáért felelősök ügyé­vel. (Utóbb az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy az ügyhöz nem volt köze.) Az elsőfokú döntés értelmében Kapronczi az FKGP tagja, de ebből eredő jogait nem gyakorolhatja. A jogerős ítélet vi­szont kimondta: a politikus nem tagja a pártnak, ugyanis nem tá­madta meg időben a kizárására vonatkozó határozatokat. (T. B.)

Next