Népszabadság, 1997. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

32 oldal / Melléklet: Hétvége / Ára: 49 Ft NÉPSZABADSÁG 1997. november L, szombat_________________________________ORSZÁGOS NAPILAP____________________________55. évfolyam, 255. szám, első kiadás Bírósági tiltás ellenére tüntet a Metész • Maczó Ágnes kisgazdapárti parlamenti alelnök támogatja a demonstrációt A bíróság által is megerősített rendőrségi tiltó határozat ellené­re megtartja hétfői budapesti demonstrációját a Metész. Berta Attila budapesti főkapitány közölte: a rendőrök minden törvé­nyes eszközzel megakadályozzák a főváros közlekedésének megbénítását. A Metész sztrájkbizottságának elnöke, a parla­ment kisgazda alelnöke, G. Nagyné Maczó Ágnes a rendőrségi tiltást provokációnak tartja. MUNKATÁRSAINKTÓL A Metész november 3-ra, hétfő­re hirdetett „földvédő demonst­rációt” Budapestre. Terveik szerint délelőtt 11 órától dél­után hatig a főváros legforgal­masabb útvonalain lassú me­netben vonulnának végig 50- 200 járművel. Berta Attila dan­dártábornok, Budapest rendőr­­főkapitánya közölte: nem járul­hatnak hozzá a fővárosi forga­lom teljes megbénításához. A gyülekezési jogról szóló törvény szerint a közlekedési rendben okozott aránytalan sérelem ese­tén a rendőrség elutasíthatja a demonstrálni kívánók kérelmét. A forgalomlassító felvonulás időpontjában viszont Budapest hét eleji csúcsforgalma bonyo­lódik. A Metész a döntés ellen jogor­voslatért a bírósághoz fordult pénteken. A Pesti Központi Ke­rületi Bíróság tegnap este eluta­sította a Metész keresetét, és ki­mondta: a gazdák jogszerűen nem tüntethetnek hétfőn. Ger­­gelics Zsóka, a BRFK sajtófőnö­ke közölte: mivel a határozat jogosnak találtatott, ezért min­den törvényes eszközzel fenn­tartják majd a közlekedési ren­det, a gyülekezési törvény értel­mében pedig eljárást indíthat­nak az engedély nélkül de­­monstrálókkal szemben. A Metész mindezek ellenére a meghirdetett módon tartja meg figyelmeztető demonstrációját, „nem hagyják magukat megfé­lemlíteni”. Az erről szóló közle­ményt aláírta Kósa Gyula, Za­­csek Gyula mellett G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés kisgazda alelnöke. Kósa szerint a rendőrséggel szemben is érvé­nyesítik akaratukat. G. Nagyné lapunk érdeklődé­sére azt mondta: mindenféle­képpen megtartják az eredeti­leg meghirdetett demonstrá­ciót. A rendőrségi tiltást provo­kációnak tartja, szerinte a de­monstráció nem is engedélykö­teles. A parlamenti alelnök sze­rint, aki alkotmányos jogaival élve szülőföldjéért tüntet, azt nem lehet korlátozni. G. Nagy­né mindenesetre érdekesnek tartja, hogy a rendőrség min­den évben engedélyezi a szála­sista csoportok budapesti fel­vonulását. Gál Zoltán szerint a demok­rácia nem terjed addig, hogy törvényeket lehessen áthágni, s hogy valaki egy lózung jegyé­ben - legyen az akár a szülő­földre való hivatkozás - min­dent megcsinálhasson. A házel­nök e szavakkal kommentálta a Metész sztrájkbizottságának az országgyűlési alelnök által is aláírt közleményét. Gál kijelen­tette: Maczó Ágnes saját fele­lősségére politizál. Ebből az ügyből annak a pártnak kell le­vonnia a következtetést, amely a politikus asszonyt a parla­ment alelnöki székébe ültette. Az Országgyűlés elnöke reméli, hogy az FKGP ezt meg is teszi. Torgyán József, az FKGP elnöke minderre csak annyit mondott: „no comment”. Kissinger: Nincs biztonság Európában NATO-bővítés nélkül A NATO bővítése a jövendő biz­tonság alapja, enélkül az egész atlanti övezet bajba kerülhet - érvelt Henry Kissinger volt ame­rikai külügyminiszter a szenátus ratifikációs meghallgatásán az új tagok gyors és teljes felvétele mellett. Kissinger sürgette, hogy az újak azonnal bekerüljenek - az általa bírált - orosz-NATO vegyes bizottságba is. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az atlanti övezet országainak szükségük van egymásra és kö­zöttük a NATO biztosítja az összeköttetést - hangsúlyozta Kissinger. Amerika jelentős sze­repvállalása elengedhetetlen Eu­rópa egységéhez. Enélkül az Eu­rópai Unió elsorvad a német fö­lénytől való félelem miatt, Fran­ciaország az oroszoknál keres menedéket, újraélednek az euró­pai koalíciók, Németország a na­cionalizmus, Oroszország a re­­vansizmus csábításának enged. Az amerikai jelenlét teremt egyensúlyt Európában, amely magába foglalja Közép-Európa országait is. Az amerikai jelenlét biztosít Franciaországnak védő­hálót a németekkel szemben és ugyanez nyújt érzelmi kikötőt Németországnak, ha az európai egységesülés lelassul - és szintén ez ad védelmet a külső veszélyek, illetve a szélsőséges európai na­cionalizmus ellen. Még Moszkva is nyer az amerikai jelenlétből, mert ez a legjobb garancia, nehogy újraéledjenek az európa­iak történelmi rivalizálásai. Eu­rópa egyedül nem képes kezelni a két legnagyobb orosz veszélyt, a nacionalizmus feltámadását és a szétrobbanást sem. Ha Orosz­ország európai megosztottságot lát, akkor kedve szottyan, hogy betöltse a vákuumot... A NATO bővítésének bírálói szerint a hármas csatlakozás nö­veli a veszélyt, mert kockára te­szi az orosz demokratikus átala­kulást. Szerintem ennek az el­lenkezője igaz - jelentette ki Kis­singer. - Igor Rogyionov volt orosz védelmi miniszter azzal in­dokolta a NATO-bővítés ellenzé­sét, hogy ezzel Oroszországot megfosztják a közép-európai üt­közőzónától. Ha a NATO beug­rik ennek az érvelésnek, akkor állandósítja a volt szovjet zóná­ba taszított országokkal szembe­ni igazságtalanságot és intézmé­nyesített tehetetlenségre ítéli a csatlósságból nemrég szabadult országokat. Ez pedig végelátha­tatlan problémákat okozna. (Bővítés... folytatás a 3. oldalon) A politikai vitától függetlenül folyik a népszavazás előkészítése Az Országgyűlés kedden módosítja a népszavazási határozatot, így november 16-án várhatóan csak Magyarország NATO-tagsá­­gáról rendeznek referendumot. A koalíció alkotmányos aggályok miatt végleg elutasítja, hogy az ellenzéki földkérdés is szerepeljen a szavazólapokon. Mádl Ferenc még nem döntött, hogy elfogad­ja-e a felkérést az ellenzéki kérdés jogi vizsgálatára, de mint azt lapunkkal közölte: igen bonyolult kérdésben kell állást foglalnia. MUNKATÁRSAINKTÓL A parlament kedden módosítja az október 7-én elfogadott nép­­szavazási határozatot. Erre azért van szükség, mert az Al­kotmánybíróság döntése értel­mében a referendum szavazó­lapjaira nem kerülhetnek fel a kormány által javasolt kérdések a földről. Ezért a koalíció módo­sította korábbi javaslatát, hogy a népszavazási kérdőíveken csak a hazánk NATO-tagságára vonatkozó kérdés szerepeljen. Az ellenzék a legutolsó pilla­natig ragaszkodik ahhoz, hogy felkerüljön a november 16-i re­ferendum szavazólapjaira az ál­tala kezdeményezett és több mint 200 ezer érvényes aláírás­sal támogatott kérdés: „Egyet­­ért-e ön azzal, hogy Magyaror­szágon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül - annak tagjaként vagy tulajdo­nosaként, közvetve - és maga a szervezet ne szerezhessen ter­mőföldtulajdont?” Ezt az ellen­zék módosító indítvány formá­jában be is nyújtotta a kormány javaslatához. Ennek elfogadá­sára azonban nincs esély, mert a koalíciós pártok alkotmányos aggályokat fogalmaznak meg a kérdéssel kapcsolatban. Ezért az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az ellenzéki kérdést hetek óta vizsgálja. A testület előtt Bodnár Zoltán, az MNB alelnöke úgy fogalmazott: az el­lenzéki kérdés nemzetközi szer­ződésekbe ütközik. Az arra adott „igen” válasz következ­ményeként hazánkat akár ki is zárhatják az OECD-ből. A tes­tület felkérte szakértőnek Mádl Ferenc jogászprofesszort, aki 1995-ben az ellenzéki pártok köztársaságielnök-jelöltje volt. Mádl a Népszabadság érdeklő­désére pénteken elmondta: megkapta az alkotmányügyi bi­zottságtól az eddig elkészült szakvéleményeket. Annyit kö­zölt csupán: úgy ítéli meg, hogy elég bonyolult kérdésre kell vá­laszt adnia. Ehhez részletesen meg kell vizsgálnia a hazai és a nemzetközi jogi feltételeket. Egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú kormány­zati politikus szerint a koalíció valószínűnek tartja, hogy a népszavazás érvényes lesz és szinte bizonyosnak, hogy az emberek többsége igent mond a NATO-tagságra. Az ellenzéki pártok szakértői is biztosra ve­szik, hogy a polgárok többsége igennel voksol, bár szerintük a részvételi arány magasabb le­hetne, ha összekapcsolnák a NATO és a föld ügyét. A politikai vita ellenére az ál­lamapparátus készíti elő a nép­szavazást. A választói nyilván­tartást a települések önkor­mányzatainak november 5-ig kell közszemlére tenniük. A népszavazás előtt tíz nappal je­lennek meg a részvételre szólító felhívások a tömegkommuniká­cióban és plakátokon. A parla­­m­ent várható keddi döntése után pedig azonnal megkezdik kinyomtatni a szavazólapokat. (További részletek a 3. oldalon) Átadták a fővárosi felüljárókat Megindult tegnap a forgalom a Kacsóh Pongrác úti felüljárón, ezzel határidőre befejeződött a fővá­rosi közúti felüljárók felújításának első üteme. (Részletek a 15. oldalon) bánhalmi János felvétele Katonai megtorlás Irak ellen? Amerika nem zárja ki az erő alkalmazását Clinton elnök tanácsadói átte­kintették az amerikai ENSZ- ellenőrök iraki kiutasítása utáni helyzetet, de nem hoztak semmi­féle döntést. A washingtoni kül­ügyminisztérium szóvivője sú­lyos hibának minősítette Bagdad lépését, és nem volt hajlandó ki­zárni semmilyen eszköz igénybe­vételét Irak ellen. Visszafogot­tabb hangot ütött meg a Penta­gon-szóvivő, aki nem kívánt nyi­latkozni a katonai megoldásról. James Rubin külügyi szóvivő arra a kérdésre válaszolva, az Egyesült államok kizárja-e kato­nai eszközök alkalmazását, kije­lentette: „ez idő szerint nem mondunk le semmilyen lehető­ségről sem”. - Reméljük, az ira­kiak megértik az üzenetet, és he­lyesen fognak cselekedni - mondta Rubin, hozzáfűzve, hogy szerinte Szaddám Huszein elnök nem akarja a végletekig feszíteni a húrt. Lehet, hogy Irak azért hatá­rozta el az ENSZ-különbizottság amerikai tagjainak kiutasítását, mert azok mind közelebb kerül­tek ahhoz, hogy Irak­ által még mindig rejtegetett fegyvereket találjanak - jelentette ki Richard Buter, az iraki leszerelés fel­ügyeletével megbízott ENSZ- testület vezetője. Primakov orosz külügymi­niszter kairói látogatásán kije­lentette: Moszkva hevesen ellen­zi, hogy erőt alkalmazzanak az arab ország ellen. (Szaddám Hu­­szein-porlé a 2. oldalon) AZ IRAKI HADERŐ Irak amerikai ENSZ-ellenőröket utasított ki az országból, miután a Biztonsági Tanács azzal fenyegetőzött, hogy korlátozza iraki tisztségviselők külföldi utazásait. Irak ismét követelte, hogy távolítsák el az Egyesült Államok U-2 kémrepülőgépét, amely együttműködik az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottsággal (UNSCOM), és bázisa Szaúd-Arábiában van. 137 millió forint munkaügyi bírság kilenc banknak Kilenc külföldi tulajdonban lévő bankra összesen 137 millió fo­rintos bírságot rótt ki a Fővárosi Munkaügyi Központ Munkabiz­tonsági és Munkaügyi Felügyelősége (FMMK). Az ok: a pénzinté­zetek hosszabb-rövidebb ideig munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatták a külföldről érkezett menedzsereket, vezetőket. Tíz, külföldi tulajdonban lévő bankban tartott munkaügyi el­lenőrzést az FMMK - mondta lapunk kérdésére Papp István, a szervezet helyettes vezetője. A tíz intézményből kilencben bukkantak szabálytalanságok­ra, amelyek közül a leggyako­ribb a külföldiek engedély nél­küli foglalkoztatása volt. A ki­lenc bankban összesen 34 fő dolgozott úgy hosszabb-rövi­debb ideig, hogy egyáltalán nem rendelkezett munkaválla­lási engedéllyel, illetve korábbi papírjai lejártak. A hatóság ezért összesen 137 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a munkáltatókat. A bírság az ad­dig kifizetett munkabér kétsze­rese. További szabálytalanság, hogy nyolc banknál messze a megengedett mértéken felül volt a túlórák száma, és néhány he­lyen előfordult az is, hogy a dol­gozók nem mehettek szabadság­ra. Az összesen 1600 vizsgált dolgozóból mintegy 750-nél for­dult elő ilyesmi, amely miatt hét bankra összesen 2,1 millió fo­rintos bírságot róttak ki. Papp István szerint egyes bankok tu­domásul vették a hatóság dön­tését, mások viszont fellebbez­tek. Hozzátette: a szabálytalan­ságoktól eltekintve a bankok munkaügyi nyilvántartása kifo­gástalan volt. Papp szerint a külföldiek en­gedély nélküli foglalkoztatása sem tekinthető szándékos „fe­­ketézésnek”. A szabálytalanság annak a következménye, hogy a bankok nincsenek tisztában a külföldiek foglalkoztatásának feltételeivel. A felügyelőség azonban nem mérlegelheti, hogy miért nincs munkavállalá­si engedélye a külföldieknek: ha nincs, akkor kötelesek szankci­onálni. Papp István elmondta: nem azért vizsgálták a bankokat, mert más területen - építőipar­ban, vendéglátásban - meg­szűnt volna a feketemunka. Ezt támasztják alá az október 30-ig lezárult ellenőrzések tapaszta­latai is: a fővárosban 2300 mun­káltatót és közel 16 ezer dolgo­zót vizsgáltak. Ezek közül 7634 embert szabálytalanul foglal­koztattak, amely miatt 1476 munkáltatóra összesen 332 mil­lió forintos bírságot szabtak ki. A külföldiek illegális foglalkoz­tatását 550 esetben vizsgálták, 243 visszaélésre bukkantak, amelyet 278 millió forinttal büntettek. M. Rimay Andrea Jelentkeztek Pándy álgyerekei A Népszabadság információja szerint jelentkezett a rendőrségen Pándy András két álgyermeke. Bebizonyosodott, hogy a Belgi­umban hatszoros gyilkossággal gyanúsított protestáns lelkész va­lóban amatőr színészeket fogadott fel és eljátszatta velük az el­tűnt fiai és lánya szerepét. Az „álgyerekek” első meghallgatásán kiderült: Pándy azt mondta nekik, hogy film készül az ő kalandos életéről. Azt, hogy kocsmákban és más nyilvános helyeken is elő kellett adniuk a lelkész által írt szöveget, azzal indokolta, hogy akik a szerződtetésükről döntenek, életszerű helyzetekben szeret­nék látni a jelentkezőket. (Információink a 14. oldalon)

Next