Népszabadság, 1997. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01 / 255. szám
* Az FKGP már a jövőre készül ___________MTI-JELENTÉS___________ A jövő évi választások előkészületeiről tartottak megbeszélést a Független Kisgazdapárt országos és megyei vezetői. Bernáth Varga Balázs főtitkár elmondta: az FKGP egyelőre azon dolgozik, hogy minden választókerületben állítson képviselőjelöltet, bár a végleges megoldás csak azután alakul ki, hogy rögzítik a KDNP-vel való együttműködés formáit. A megyei vezetőség 2-3 jelöltet ajánl választókerületenként a megyei választási bizottságnak, amelyik azután egy személyre tesz javaslatot az országos elnökségnek. Az elnökség várhatóan december végén, január elején határoz arról, hogy kiket indít a megmérettetésen. A főtitkár hangsúlyozta: az elkövetkező időszakban mindent alárendelnek annak érdekében, hogy a párt megnyerje a jövő évi választásokat. Arra egyelőre nem tudott választ adni, hogy az FKGP a KDNP-n kívül más pártokkal is együttműködik-e majd. 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1997. november 1., szombat Vita a „választási költségvetésről” HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az 1998-as költségvetés egy ügyetlen választási költségvetés - mondta Szabadi Béla, a Független Kisgazdapárt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője. A szakértő ezt pénteki sajtótájékoztatóján annak kapcsán jelentette ki, hogy a kormány nem fogadta el a fegyveres és rendvédelmi szervek bérkövetelését. Szerinte az állami gondoskodás hiányát az demonstrálja a legjobban, hogy már a „legfegyelmezettebb” testületek is kénytelenek az utcára vonulni szorult helyzetükben. Szabadi Béla (baloldali képünkön) úgy látja, a jövő évi büdzsé nem nyújt semmit a munkanélkülieknek és a létminimum alatt élőknek sem, a reálkeresetek színvonala pedig a ’60-as évek viszonyait idézi. Egyszerűen nem igaz az az ellenzéki állítás, hogy a kormány jövőre úgymond választási költségvetésre készül - nyilatkozta lapunknak Burány Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes (jobb oldali képünkön). Szerinte húsz éve először lesz olyan költségvetése hazánknak, hogy az adósságállomány csökkenése mellett a gazdaság teljesítménye akár 5 százalékkal is növekedhet. Burány szerint a koalícióval ellentétben inkább az ellenzék próbálkozik egy úgymond választási költségvetés elfogadtatásával. Az általuk benyújtott módosító indítványok mind a költségvetési kiadásokat növelnék, egyetlen olyan javaslat sincs ugyanis, amely az állami kiadások lefaragását célozná. A frakcióvezető-helyettes szerint két évtized után jövőre lesz először úgy gazdasági növekedés hazánkban, hogy közben csökken az ország adósságállománya. Úgy vélte, több szempontból is érdemes összehasonlítani az 1994-es és a jövő évi költségvetést. 1994-ben a költségvetés elsődleges egyenlegét hiányban határozták meg, méghozzá a bruttó hazai termék 2,7 százalékában. A jövő évi költségvetés elsődleges egyenlegében nemhogy hiányt tervezne, hanem az a bruttó hazai termék 1,9 százalékos többletét tartalmazza. A Duna Charta tiltakozik a vízlépcső ellen A hágai Nemzetközi Bíróság ítélete minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremtett a bős-nagymarosi duzzasztórendszer problémáinak megoldására. A Magyarország és Szlovákia között támadt jogvita új alapokon, a környezeti szempontok messzemenő figyelembevételével rendezhető. A magyar kormány azonban nem a Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtásáról, hanem az erőműépítők régi terveinek kivitelezéséről kíván tárgyalni, és ez ellen tiltakoznak vízlépcső ellenzői - olvasható a Duna Charta tegnap ismertetett felhívásában. A Duna Charta aláíróinak célja a hágai döntés végrehajtásának előmozdítása és a magyar kormány eljárásának ellenőrzése. Az október 25-én alakult charta alapítói között szerepel Balassa Péter, Czakó Gábor, Ferencz Csaba, Hajósy Adrienn, Illés Zoltán, Jávor Károly, Karnison Gábor, Kiss Róbert, Lányi András, Perczel Anna, Szilágyi Ákos és Vida Gábor. A csoport által tegnap tartott tájékoztatón Vida Gábor akadémikus kijelentette, az emberiség számára az ártéri ligeterdők jelentik az egyik legfőbb értéket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország is aláírta az élővilág sokszínűségét biztosító, úgynevezett biodiverzitás egyezményt. Ebben a dokumentumban viszont az szerepel, hogy a kormányok nem tehetnek olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetnék az élővilág sokszínűségét. Az akadémikus szerint a Szigetközben történtek ennek ellentmondanak. Ö. Z. Az APEH is kapott az szja-ból Másfél milliárd forint már gazdára lelt Az adóhatóság eddig mintegy 6000 szervezetnek 1,5 milliárd forintot utalt át az úgynevezett egyszázalékos törvény teljesítése során - jelentette be Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese a civil társadalomról rendezett tegnapi fórumon a Parlamentben. Egymillió 319 ezer adófizető 16 ezer társadalmi vagy egyházi szervezetnek, intézménynek címezte személyi jövedelemadója egy százalékát. A kedvezményezettek közül - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs - valamivel több mint 10 ezer jelezte az adóhatóságnak, hogy igényt tart a pénzre. Sokan olyan alacsony összeget kaptak volna, hogy inkább eltekintettek a pénz felvételével járó procedúrától. (A felajánlások 8 százaléka nem haladja meg az ezer forintot.) Mások azért nem juthattak hozzá a nekik szánt összeghez, mert nem tartoznak a törvény hatálya alá. Ez utóbbira meglepő példa, hogy még az APEH is kapott felajánlást az állampolgároktól. Vámosi-Nagy Szabolcs elmondta, hogy 2767 szervezetet csak egy-egy adófizető jelölt meg támogatottként, 2834 esetben 2 5 között mozog a felajánlók száma, míg a 16 ezer szóba jöhető szervezetből mindössze egyetlen olyan akadt, amelyet 10 ezernél is többen neveztek meg kedvezményezettként. A titoktartási szabályok miatt az APEH elnökhelyettese nem árulhatott el részleteket. Vámosi-Nagy Szabolcs amúgy túlzottnak nevezte a titoktartási követelményeket. Mint mondta, az adóhatóságnak kötelessége védeni az adótitkot, ez pedig elegendő biztosíték, nincs szükség különleges intézkedésekre. Cz. G. Magyar-román-finn együttműködés a romákért Magyar-román-finn együttműködés keretében szeretnék megoldani az érintett országok a cigánykérdés néhány égető problémáját, mindenekelőtt a foglalkoztatási gondokat. A közös akció részleteit a közeljövőben dolgozzák ki a kisebbségi szakértők - mondta érdeklődésünkre Tabajdi Csaba, miután Helsinkiben találkozott Tarja Halonen finn külügyminiszterrel. Tabajdi, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Farkas Flóriánnal, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével együtt utazott a finn fővárosba, ahol az európai cigányság helyzetéről és társadalmi integrációjának lehetőségéről szervezett konferencián vesznek részt. A tanácskozást az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) szervezte. A konferencián a cigánykérdéssel kapcsolatban részletesen ismertették a finn, a spanyol és a magyar gyakorlatot, illetve tapasztalatokat. A megjelentek figyelemre méltónak nevezték azokat a törekvéseket, amelyeket a magyar kormány és az érintett kisebbségi önkormányzatok tesznek a cigányság társadalmi integrációja érdekében. Tabajdi elmondta: a résztvevők külön érdeklődtek aziránt, hogy Budapest milyen módon próbálja megoldani a cigányok foglalkoztatását, ezért ő a konferencián tartott előadásában utalt a közmunka- és egyéb programokra. John Muray, az ET cigányügyi koordinátora külön kiemelte Magyarországot, mint egyedüli európai államot, amelyben a kormány írásos kötelezettséget vállalt a cigánykérdés megoldására. Sz. J. Vesztegetési ügy a Városházán Házkutatás a Főpolgármesteri Hivatalban Vesztegetés alapos gyanúja miatt házkutatást tartott tegnap a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala és a BRFK illetékes osztálya a Főpolgármesteri Hivatalban és egyes érintettek lakásán. A nyomozók a közbeszerzési ügyosztály szeptember közepén leváltott vezetőjének ügyével kapcsolatban kutattak az iratok között. Gerő Gábor, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott: a beszerzési ügyosztály és az SZDSZ részéről is falakba ütközött akkor, amikor az egészségügyi beruházások terén rendet szeretett volna tenni. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mint arról annak idején beszámoltunk, szeptember közepén váratlanul menesztették a városháza közbeszerzési ügyosztályának vezetőjét. A leváltás indokát nem hozták nyilvánosságra, de a nem hivatalos forrásokból származó információk már akkor is vesztegetésről szóltak. Az ügy tisztázásának érdekében a főpolgármesteri hivatal a főügyészséghez fordult. Az egykori ügyosztályvezető és több, beruházási tevékenységgel foglalkozó munkatársa ellen vesztegetés alapos gyanúja miatt nyomoz a főügyészség - mondta tegnap Tiba Zsolt főjegyző, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit mindaddig megillet, amíg a bíróság ki nem mondja bűnösségét. A több hete tartó nyomozás eddigi adatai szerint a vesztegetés legkevesebb milliós nagyságrendű lehet. Túri András csoportvezető ügyész a vizsgálat érdekében részleteket nem árult el, de annyit megtudtunk, hogy jelenleg az ügyosztály tíz munkatársa látszik érintettnek az ügyben. Az ügyész a vesztegetési pénzeket átadó cégekről is csak a nyomozás lezárta után nyilatkozik. A házkutatás során mindenesetre sok olyan iratot lefoglaltak, ami később tárgyi bizonyíték lehet. Ha a gyanú beigazolódik, a büntetés tétele öt, minősített esetben akár nyolc év is lehet. A két éve létrehozott, több milliárd forinttal gazdálkodó ügyosztály vezetőjét szeptember közepén váltotta le a főjegyző, megfelelő bizonyíték hiányában azonban fegyelmi eljárás nem indult ellene, így elbocsátani sem lehetett. Az egykori vezető a leváltás után néhány nappal betegállományba vonult, azóta nem jár be a hivatalba. Az érintettek egy része azonban jelenleg is az ügyosztályon dolgozik, de Tiba Zsolt kijelentette, hogy már hétfőn új munkatársakkal erősíti meg a közbeszerzési és beruházási területet. Az MTI értesülései szerint nemrég a városházán több képviselő is kritikával illette a milliárdos egészségügyi beruházások bonyolítását, így például az Uzsoki Kórház kazánházi rekonstrukcióját is, amelynél a mintegy 80 milliós kivitelezés közel 20 millió forintos tervezési díjjal valósult meg. Az ügyész szerint a vesztegetéseket ötévi, a hivatali vezetés esetén nyolcévi szabadságvesztéssel büntetheti a bíróság. Lapunk információi szerint a fővárosi önkormányzat egyik volt munkatársától származó bejelentés alapján indult vizsgálat a közbeszerzési ügyosztály néhány munkatársa ellen. Bizonyítékok kerültek elő arról, hogy az ügyosztály négy munkatársa egy fővárosi kórház tetőtér-beépítésének pályáztatása során összesen egymillió forint kenőpénzt fogadott el. Időközben három nagyobb beruházással kapcsolatban is vesztegetési gyanú merült fel, ám értesülésünk szerint ezekről perdöntő bizonyítékokkal egyelőre nem rendelkezik a nyomozó hatóság. Az ügyet ismerők kizárnak bármiféle politikai vagy egyéb összefonódást, néhány önkormányzati dolgozó pénzéhségének tudják be a történteket. Tisztázásra vár az igazság Bábolnán __________TUDÓSÍTÓNKTÓL A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, tehát az ÁPV Rt. feladata annak kiértékelése, hogy milyen következtetések születnek majd a Bábolna Rt. ügyében. Jelenleg hasonló adatokból különféle következtetéseket vonnak le a kormányzati vizsgálati szervek, illetve a bábolnai menedzsment. - Tisztázásra vár az igazság, de e vitában nagy valószínűséggel a bankok is előadják saját álláspontjukat - nyilatkozta tegnap Győrben Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter, aki szerint célszerű megvárni Bábolna idei mérlegzárását ahhoz, hogy a társaság idei gazdálkodását jobban lehessen látni. A miniszter a Bábolna Baromfi Győr Kft. új toll- és belsőségeltávolító technológiai sorának üzembe helyezésekor mondott véleményt a Bábolna Rt.-ről. A 320 millió forint értékű győri beruházáshoz egy 60 millió forint értékű kutatás-fejlesztési program is tartozik. E programhoz 30 millió forintot az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság biztosít azt követően, hogy a kisalföldi vállalkozás egyik holland partnerével, a MEYN céggel közösen nyújtott be Euréka-pályázatot, amelyet Brüsszelben elfogadtak. A baromfi-feldolgozó a nyertes Euréka-pályázatot követően határozott a fejlesztésről. A beruházás megvalósításához 215 millió forint hitelt vett fel a kft., ebből 45 millió az IKIM gazdaságfejlesztési célelőirányzatának terhére folyósított kamatmentes kölcsön. Költöző bíróságok, gyorsabb ítélkezés Az évi több mint egymillió-hatszázezer bírósági ügy 80 százalékában a bírói kar egy éven belül ítéletet hirdet - jelentette ki Vastagh Pál igazságügy-miniszter pénteken Pápán, ahol átadta a városi bíróság felújított épületét. VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL A több mint 173 éves épület felújítása azért vált mindenképpen szükségessé, mert az elmúlt években a műemlék jellegű ház tetőtere már megroskadt, födémet alá kellett dúcolni. E mostani rekonstrukció - amelyre az Igazságügyi Minisztérium 220 millió forintot biztosított - szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amellyel a kormány hatékonyabbá kívánja tenni az igazságszolgáltatás munkáját - mondta Vastagh Pál igazságügy-miniszter pénteki pápai sajtótájékoztatóján. Példaként említette, hogy az elmúlt két évben megújult a Zala Megyei Bíróság, a Budai Központi Kerületi Bíróság, a miskolci és az orosházi bíróság épülete. Várhatóan néhány hónapon belül átadják a Székesfehérvári Városi Bíróság korszerű épületét is. A miniszter a sajtótájékoztatón bejelentette: januártól hétezer négyzetméternyi új területhez jut a Pesti Központi Kerületi Bíróság is, amely a Miniszterelnöki Hivatalba költöző Igazságügyi Minisztérium épületét kapja meg. A miniszter a tájékoztatón szólt arról, hogy a reformfolyamat nagy horderejű változásokat eredményez a magyar igazságszolgáltatásban. Az a komplex intézkedéssorozat - amelynek törvényi hátterét legkésőbb a jövő tavaszig kialakítja az Országgyűlés - megteremtheti a feltételeit annak, hogy a bíróságok időben ítéletet hirdethessenek abban a 20 százaléknyi ügyben is, amellyel jelenleg nem tudnak egy éven belül megbirkózni. A mintegy 24 ezer bíró ugyanis az évi több mint egymillió-hatszázezer ügy nyolcvan százalékában - állítja a miniszter - egy éven belül ítéletet hoz. A reformfolyamat egyik legfontosabb lépcsője az, hogy december elsejéig föláll az az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, amely egyfajta „bírói parlamentként” működik majd; e tanács feladata lesz például a bírói kinevezések elbírálása. Szegedi orvosegyetemi per a veszélyességi pótlékért SZEGEDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Csaknem 320 millió forintra perli a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemet az intézmény dolgozóinak körülbelül egyharmada. A dolgozók egyik csoportja veszélyes munkahelyen, vegyszerek, vírusok, baktériumok közelében dolgozik, és véleményük szerint veszélyességi pótlékra tarthatnak igényt. A pótlékot 1997. január 1-je óta folyósítják is nekik. Ők azonban három évre visszamenőleg, 1994. január 1-jétől 1996. december 31-ig szeretnék egy összegben megkapni a korábban ki nem fizetett veszélyességi pótlékot. Egyénileg indítottak pert az egyetem ellen, eddig másodfokú, de még nem jogerős ítéletek születtek, a bíróság jogosnak tartotta a dolgozók követelését. A dolgozók egy másik csoportja úgyszintén visszamenőleg hét végi ügyeleti díjak elmaradása miatt indított pert. E kérdéskörben még nem született ítélet. A szegedi orvosegyetemnek azonban nincs annyi pénze, hogy akár a jogerős bírói ítéletek után kifizesse az alkalmazottaknak az elmaradt összegeket. Ezt csak a meglévő bérkeret terhére jó néhány dolgozó elbocsátása árán tehetnék meg. Dr. Dobozy Attila, az egyetem rektora azt ajánlotta a pereskedő alkalmazottaknak, hogy az intézmény az összességében követelt 300 millió forint helyett mintegy 70-75 milliót fizetne ki, cserében viszont 2000. január 1-jéig garantálná a dolgozók foglalkoztatását. A rektor az alkalmazottak szolidaritására apellált. A dolgozók képviselői eddig nem reagáltak a rektor ajánlatára. A szegedi orvosegyetem - a budapestivel ellentétben - egyelőre nullszaldós, tehát nincsenek időn túli adósságai. RÖVIDEN ■■■■■■ Megszűnt KDNP-frakció Hevesben Megszűnt a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a heves megyei közgyűlésben, ugyanis a képviselőcsoport öt tagjából négyen a közgyűlés tegnapi, egri ülésén bejelentették: közös frakciót alapítottak Demokrata Unió néven a Fidesz - MPP két, illetve az MDF és az MDNP egy-egy képviselőjével. A KDNP-ből korábban kizárt megyei elnök, Bossányi László, a fegyelmi alatt álló megyei ügyvezető titkár, Keresztes György, az országos elnökségi tag, Lukács Tamás és Hatvan KDNP-s polgármestere, Szinyei András nyilatkozatuk szerint úgy látják: a pártban zajló belső viták miatt a keresztény, demokratikus, polgári értékeket csak szélesebb ellenzéki összefogás keretében lehet érvényre juttatni. (Tudósítónktól) Sok a hátralék a tűzszerészeknél Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese ellenőrző vizsgálatot tartott a Magyar Honvédség Aknakutató és Tűzszerész Zászlóaljánál. Polt Péter megállapítása szerint az ajánlásaiban foglaltak végrehajtásának ütemezése újabb problémákat okozott. „Elsősorban a bejelentések ellátásában felgyülemlett rendkívüli hátralék jelent gondot, amely a lakosság életét és személyes biztonságát illetően hosszú távon magában hordozza az alkotmányos visszásság veszélyét” - figyelmeztet. Mint ismeretes, Polt Péter a júniusi dunaharaszti tragikus tűzszerészbaleset nyomán indított eljárást. (MTI) Unió-előző határtörvény A most hatályba lépő határőrizeti törvény bizonyos tekintetben megelőzi az uniós tagországok jogszabályait, nem kevés terhet róva hazánkra - mondta a Balassagyarmati Határőr Igazgatóságon tartott tájékoztatóján Kóródi Mária. Az Országgyűlés alelnöke a határőrizetről és a törvény gyakorlati megvalósításának lehetőségeiről és feltételeiről tájékozódott a szlovák-magyar határszakaszon. Úgy vélte, rendkívüli jelentőségű a bűncselekmények, vétségek felderítésére a határőrség számára biztosított nyomozó hatósági jogkör. Ez az embercsempészet, a határfelrongálás, az úti okmányok meghamisítása esetén lehet komoly segítség. A feltételek biztosítására egyébként 300 milliós támogatást kap a testület. (MTI)