Népszabadság, 1997. november (55. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01 / 255. szám

* Az FKGP már a jövőre készül ___________MTI-JELENTÉS___________ A jövő évi választások előké­születeiről tartottak megbeszé­lést a Független Kisgazdapárt országos és megyei vezetői. Bernáth Varga Balázs főtit­kár elmondta: az FKGP egy­előre azon dolgozik, hogy min­den választókerületben ál­lítson képviselőjelöltet, bár a végleges megoldás csak azután alakul ki, hogy rögzítik a KDNP-vel való együttműkö­dés formáit. A megyei vezető­ség 2-3 jelöltet ajánl választó­­kerületenként a megyei vá­lasztási bizottságnak, amelyik azután egy személyre tesz ja­vaslatot az országos elnökség­nek. Az elnökség várhatóan de­cember végén, január elején határoz arról, hogy kiket indít a megmérettetésen. A főtitkár hangsúlyozta: az elkövetkező időszakban mindent alárendel­nek annak érdekében, hogy a párt megnyerje a jövő évi vá­lasztásokat. Arra egyelőre nem tudott választ adni, hogy az FKGP a KDNP-n kívül más pártokkal is együttműködik-e majd. 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1997. november 1., szombat Vita a „választási költségvetésről” HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az 1998-as költségvetés egy ügyetlen választási költségvetés - mondta Szabadi Béla, a Füg­getlen Kisgazdapárt gazdaság­­politikai kabinetjének vezetője. A szakértő ezt pénteki sajtótá­jékoztatóján annak kapcsán je­lentette ki, hogy a kormány nem fogadta el a fegyveres és rendvédelmi szervek bérkövete­lését. Szerinte az állami gon­doskodás hiányát az demonst­rálja a legjobban, hogy már a „legfegyelmezettebb” testüle­tek is kénytelenek az utcára vo­nulni szorult helyzetükben. Szabadi Béla (bal­oldali képünkön) úgy látja, a jövő évi büdzsé nem nyújt semmit a munkanélkülieknek és a létmi­nimum alatt élőknek sem, a re­álkeresetek színvonala pedig a ’60-as évek viszonyait idézi. Egyszerűen nem igaz az az el­lenzéki állítás, hogy a kormány jövőre úgymond választási költ­ségvetésre készül - nyilatkozta lapunknak Burány Sándor szo­cialista frakcióvezető-helyettes (jobb oldali képünkön). Szerinte húsz éve először lesz olyan költ­ségvetése hazánknak, hogy az adósságállomány csökkenése mellett a gazdaság teljesítménye akár 5 százalékkal is növeked­het. Burány szerint a koalícióval ellentétben inkább az ellenzék próbálkozik egy úgymond vá­lasztási költségvetés elfogad­tatásával. Az általuk benyúj­tott módosító indítványok mind a költségvetési kiadáso­kat növelnék, egyetlen olyan javaslat sincs ugyanis, amely az állami kiadások lefaragását célozná. A frakcióvezető-helyettes szerint két évtized után jövőre lesz először úgy gazdasági nö­vekedés hazánkban, hogy köz­ben csökken az ország adósság­­állománya. Úgy vélte, több szempontból is érdemes össze­hasonlítani az 1994-es és a jövő évi költségvetést. 1994-ben a költségvetés elsődleges egyenle­gét hiányban határozták meg, méghozzá a bruttó hazai ter­mék 2,7 százalékában. A jövő évi költségvetés elsődleges egyenlegében nemhogy hiányt tervezne, hanem az a bruttó ha­zai termék 1,9 százalékos több­letét tartalmazza. A Duna Charta tiltakozik a vízlépcső ellen A hágai Nemzetközi Bíróság ítélete minden eddiginél kedve­zőbb feltételeket teremtett a bős-nagymarosi duzzasztó­rendszer problémáinak megol­dására. A Magyarország és Szlovákia között támadt jogvi­ta új alapokon, a környezeti szempontok messzemenő figye­lembevételével rendezhető. A magyar kormány azonban nem a Nemzetközi Bíróság ítéleté­nek végrehajtásáról, hanem az erőműépítők régi terveinek ki­vitelezéséről kíván tárgyalni, és ez ellen tiltakoznak vízlépcső ellenzői - olvasható a Duna Charta tegnap ismertetett felhí­vásában. A Duna Charta aláíróinak célja a hágai döntés végrehajtá­sának előmozdítása és a magyar kormány eljárásának ellenőrzé­se. Az október 25-én alakult charta alapítói között szerepel Balassa Péter, Czakó Gábor, Fe­­rencz Csaba, Hajósy Adrienn, Illés Zoltán, Jávor Károly, Ka­rnison Gábor, Kiss Róbert, Lá­nyi András, Perczel Anna, Szi­lágyi Ákos és Vida Gábor. A csoport által tegnap tartott tájékoztatón Vida Gábor aka­démikus kijelentette, az embe­riség számára az ártéri ligeter­dők jelentik az egyik legfőbb értéket. Arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy Magyarország is aláírta az élővilág sokszínűsé­gét biztosító, úgynevezett bio­­diverzitás egyezményt. Ebben a dokumentumban viszont az szerepel, hogy a kormányok nem tehetnek olyan lépéseket, amelyek veszélyeztetnék az élő­világ sokszínűségét. Az akadé­mikus szerint a Szigetközben történtek ennek ellentmonda­nak. Ö. Z. Az APEH is kapott az szja-ból Másfél milliárd forint már gazdára lelt Az adóhatóság eddig mintegy 6000 szervezetnek 1,5 milliárd forintot utalt át az úgynevezett egyszázalékos törvény teljesí­tése során - jelentette be Vá­­mosi-Nagy Szabolcs, az APEH elnökhelyettese a civil társada­lomról rendezett tegnapi fóru­mon a Parlamentben. Egymillió 319 ezer adófizető 16 ezer társadalmi vagy egyhá­zi szervezetnek, intézménynek címezte személyi jövedelem­­adója egy százalékát. A ked­vezményezettek közül - mond­ta Vámosi-Nagy Szabolcs - va­lamivel több mint 10 ezer je­lezte az adóhatóságnak, hogy igényt tart a pénzre. Sokan olyan alacsony összeget kaptak volna, hogy inkább eltekintet­tek a pénz felvételével járó procedúrától. (A felajánlások 8 százaléka nem haladja meg az ezer forintot.) Mások azért nem juthattak hozzá a nekik szánt összeghez, mert nem tartoznak a törvény hatálya alá. Ez utób­bira meglepő példa, hogy még az APEH is kapott felajánlást az állampolgároktól. Vámosi-Nagy Szabolcs el­mondta, hogy 2767 szervezetet csak egy-egy adófizető jelölt meg támogatottként, 2834 esetben 2­ 5 között mozog a fel­ajánlók száma, míg a 16 ezer szóba jöhető szervezetből mindössze egyetlen olyan akadt, amelyet 10 ezernél is többen neveztek meg kedvez­ményezettként. A titoktartási szabályok miatt az APEH elnökhelyettese nem árulhatott el részleteket. Vámosi-Nagy Szabolcs amúgy túlzottnak nevezte a titoktar­tási követelményeket. Mint mondta, az adóhatóságnak kö­telessége védeni az adótitkot, ez pedig elegendő biztosíték, nincs szükség különleges intéz­kedésekre. Cz. G. Magyar-román-finn együttműködés a romákért Magyar-román-finn együtt­működés keretében szeretnék megoldani az érintett országok a cigánykérdés néhány égető problémáját, mindenekelőtt a foglalkoztatási gondokat. A közös akció részleteit a közel­jövőben dolgozzák ki a kisebb­ségi szakértők - mondta érdek­lődésünkre Tabajdi Csaba, mi­után Helsinkiben találkozott Tarja Halonen finn külügymi­niszterrel. Tabajdi, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Farkas Flóriánnal, az Országos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnökével együtt uta­zott a finn fővárosba, ahol az európai cigányság helyzetéről és társadalmi integrációjának lehetőségéről szervezett konfe­rencián vesznek részt. A ta­nácskozást az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) szervezte. A konferencián a cigánykér­déssel kapcsolatban részlete­sen ismertették a finn, a spa­nyol és a magyar gyakorlatot, illetve tapasztalatokat. A meg­jelentek figyelemre méltónak nevezték azokat a törekvése­ket, amelyeket a magyar kor­mány és az érintett kisebbségi önkormányzatok tesznek a ci­gányság társadalmi integráció­ja érdekében. Tabajdi elmond­ta: a résztvevők külön érdek­lődtek aziránt, hogy Budapest milyen módon próbálja megol­dani a cigányok foglalkoztatá­sát, ezért ő a konferencián tar­tott előadásában utalt a köz­munka- és egyéb programokra. John Muray, az ET cigányügyi koordinátora külön kiemelte Magyarországot, mint egyedüli európai államot, amelyben a kormány írásos kötelezettséget vállalt a cigánykérdés megol­dására. Sz. J. Vesztegetési ügy a Városházán Házkutatás a Főpolgármesteri Hivatalban Vesztegetés alapos gyanúja miatt házkutatást tartott tegnap a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatala és a BRFK illetékes osz­tálya a Főpolgármesteri Hivatalban és egyes érintettek lakásán. A nyomozók a közbeszerzési ügyosztály szeptember közepén levál­tott vezetőjének ügyével kapcsolatban kutattak az iratok között. Gerő Gábor, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke úgy nyilatkozott: a beszerzési ügyosztály és az SZDSZ részéről is falakba ütközött akkor, amikor az egészségügyi beruházások te­rén rendet szeretett volna tenni. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mint arról annak idején beszá­moltunk, szeptember közepén váratlanul menesztették a vá­rosháza közbeszerzési ügyosz­tályának vezetőjét. A leváltás indokát nem hozták nyilvános­ságra, de a nem hivatalos forrá­sokból származó információk már akkor is vesztegetésről szóltak. Az ügy tisztázásának érdekében a főpolgármesteri hi­vatal a főügyészséghez fordult. Az egykori ügyosztályvezető és több, beruházási tevékeny­séggel foglalkozó munkatársa ellen vesztegetés alapos gyanú­ja miatt nyomoz a főügyészség - mondta tegnap Tiba Zsolt fő­jegyző, aki ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy az ártatlanság vé­lelme mindenkit mindaddig megillet, amíg a bíróság ki nem mondja bűnösségét. A több hete tartó nyomozás eddigi adatai szerint a vesztegetés legkeve­sebb milliós nagyságrendű le­het. Túri András csoportvezető ügyész a vizsgálat érdekében részleteket nem árult el, de annyit megtudtunk, hogy jelen­leg az ügyosztály tíz munkatár­sa látszik érintettnek az ügyben. Az ügyész a vesztegetési pénze­ket átadó cégekről is csak a nyo­mozás lezárta után nyilatkozik. A házkutatás során mindeneset­re sok olyan iratot lefoglaltak, ami később tárgyi bizonyíték le­het. Ha a gyanú beigazolódik, a büntetés tétele öt, minősített esetben akár nyolc év is lehet. A két éve létrehozott, több milliárd forinttal gazdálkodó ügyosztály vezetőjét szeptember közepén váltotta le a főjegyző, megfelelő bizonyíték hiányában azonban fegyelmi eljárás nem indult ellene, így elbocsátani sem lehetett. Az egykori vezető a leváltás után néhány nappal betegállományba vonult, azóta nem jár be a hivatalba. Az érin­tettek egy része azonban jelen­leg is az ügyosztályon dolgozik, de Tiba Zsolt kijelentette, hogy már hétfőn új munkatársakkal erősíti meg a közbeszerzési és beruházási területet. Az MTI értesülései szerint nemrég a városházán több kép­viselő is kritikával illette a mil­liárdos egészségügyi beruházá­sok bonyolítását, így például az Uzsoki Kórház kazánházi re­konstrukcióját is, amelynél a mintegy 80 milliós kivitelezés közel 20 millió forintos tervezé­si díjjal valósult meg. Az ügyész szerint a vesztegetéseket ötévi, a hivatali vezetés esetén nyolc­évi szabadságvesztéssel büntet­heti a bíróság.­ ­ Lapunk információi szerint a fővárosi önkormányzat egyik volt munkatársától származó bejelentés alapján indult vizs­gálat a közbeszerzési ügyosz­tály néhány munkatársa ellen. Bizonyítékok kerültek elő arról, hogy az ügyosztály négy mun­katársa egy fővárosi kórház te­tőtér-beépítésének pályáztatá­sa során összesen egymillió fo­rint kenőpénzt fogadott el. Idő­közben három nagyobb beruhá­zással kapcsolatban is vesztege­tési gyanú merült fel, ám érte­sülésünk szerint ezekről per­döntő bizonyítékokkal egyelőre nem rendelkezik a nyomozó ha­tóság. Az ügyet ismerők kizár­nak bármiféle politikai vagy egyéb összefonódást, néhány önkormányzati dolgozó pén­zéhségének tudják be a történ­teket. Tisztázásra vár az igazság Bábolnán __________TUDÓSÍTÓNKTÓL A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet, tehát az ÁPV Rt. fel­adata annak kiértékelése, hogy milyen következtetések szület­nek majd a Bábolna Rt. ügyé­ben. Jelenleg hasonló adatokból különféle következtetéseket vonnak le a kormányzati vizsgá­lati szervek, illetve a bábolnai menedzsment. - Tisztázásra vár az igazság, de e vitában nagy valószínűség­gel a bankok is előadják saját ál­láspontjukat - nyilatkozta teg­nap Győrben Nagy Frigyes föld­művelésügyi miniszter, aki sze­rint célszerű megvárni Bábolna idei mérlegzárását ahhoz, hogy a társaság idei gazdálkodását job­ban lehessen látni. A miniszter a Bábolna Barom­fi Győr Kft. új toll- és belsőség­eltávolító technológiai sorának üzembe helyezésekor mondott véleményt a Bábolna Rt.-ről. A 320 millió forint értékű győri be­ruházáshoz egy 60 millió forint értékű kutatás-fejlesztési prog­ram is tartozik. E programhoz 30 millió forintot az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság biztosít azt követően, hogy a kis­alföldi vállalkozás egyik holland partnerével, a MEYN céggel kö­zösen nyújtott be Euréka-pályá­­zatot, amelyet Brüsszelben elfo­gadtak. A baromfi-feldolgozó a nyertes Euréka-pályázatot kö­vetően határozott a fejlesztésről. A beruházás megvalósításához 215 millió forint hitelt vett fel a kft., ebből 45 millió az IKIM gazdaságfejlesztési célelőirány­zatának terhére folyósított ka­matmentes kölcsön. Költöző bíróságok, gyorsabb ítélkezés Az évi több mint egymillió-hat­százezer bírósági ügy 80 száza­lékában a bírói kar egy éven be­lül ítéletet hirdet - jelentette ki Vastagh Pál igazságügy-mi­niszter pénteken Pápán, ahol átadta a városi bíróság felújí­tott épületét. VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL A több mint 173 éves épület fel­újítása azért vált mindenkép­pen szükségessé, mert az elmúlt években a műemlék jellegű ház tetőtere már megroskadt, födé­met alá kellett dúcolni.­­ E mostani rekonstrukció - amelyre az Igazságügyi Minisz­térium 220 millió forintot bizto­sított - szervesen illeszkedik ab­ba a folyamatba, amellyel a kor­mány hatékonyabbá kívánja tenni az igazságszolgáltatás munkáját - mondta Vastagh Pál igazságügy-miniszter pénteki pápai sajtótájékoztatóján. Pél­daként említette, hogy az elmúlt két évben megújult a Zala Me­gyei Bíróság, a Budai Központi Kerületi Bíróság, a miskolci és az orosházi bíróság épülete. Várha­tóan néhány hónapon belül átad­ják a Székesfehérvári Városi Bí­róság korszerű épületét is. A mi­niszter a sajtótájékoztatón beje­lentette: januártól hétezer négy­zetméternyi új területhez jut a Pesti Központi Kerületi Bíróság is, amely a Miniszterelnöki Hiva­talba költöző Igazságügyi Mi­nisztérium épületét kapja meg. A miniszter a tájékoztatón szólt arról, hogy a reformfolya­mat nagy horderejű változáso­kat eredményez a magyar igaz­ságszolgáltatásban. Az a komp­lex intézkedéssorozat - amely­nek törvényi hátterét legkésőbb a jövő tavaszig kialakítja az Or­szággyűlés - megteremtheti a feltételeit annak, hogy a bírósá­gok időben ítéletet hirdethesse­nek abban a 20 százaléknyi ügyben is, amellyel jelenleg nem tudnak egy éven belül megbirkózni. A mintegy 24 ezer bíró ugyanis az évi több mint egymillió-hatszázezer ügy nyolcvan százalékában - állítja a miniszter - egy éven belül íté­letet hoz. A reformfolyamat egyik legfontosabb lépcsője az, hogy december elsejéig föláll az az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanács, amely egyfajta „bírói parlamentként” működik majd; e tanács feladata lesz például a bírói kinevezések elbírálása. Szegedi orvosegyetemi per a veszélyességi pótlékért SZEGEDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Csaknem 320 millió forintra perli a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egye­temet az intézmény dolgozói­nak körülbelül egyharmada. A dolgozók egyik csoportja veszé­lyes munkahelyen, vegyszerek, vírusok, baktériumok közelé­ben dolgozik, és véleményük szerint veszélyességi pótlékra tarthatnak igényt. A pótlékot 1997. január 1-je óta folyósítják is nekik. Ők azonban három évre visszame­nőleg, 1994. január 1-jétől 1996. december 31-ig szeretnék egy összegben megkapni a koráb­ban ki nem fizetett veszélyessé­gi pótlékot. Egyénileg indítot­tak pert az egyetem ellen, eddig másodfokú, de még nem jogerős ítéletek születtek, a bíróság jo­gosnak tartotta a dolgozók kö­vetelését. A dolgozók egy másik cso­portja úgyszintén visszamenő­leg hét végi ügyeleti díjak elma­radása miatt indított pert. E kérdéskörben még nem szüle­tett ítélet. A szegedi orvosegye­temnek azonban nincs annyi pénze, hogy akár a jogerős bírói ítéletek után kifizesse az alkal­mazottaknak az elmaradt összegeket. Ezt csak a meglévő bérkeret terhére jó néhány dol­gozó elbocsátása árán tehetnék meg. Dr. Dobozy Attila, az egyetem rektora azt ajánlotta a pereskedő alkalmazottaknak, hogy az intézmény az összessé­gében követelt 300 millió forint helyett mintegy 70-75 milliót fizetne ki, cserében viszont 2000. január 1-jéig garantálná a dolgozók foglalkoztatását. A rektor az alkalmazottak szolidaritására apellált. A dol­gozók képviselői eddig nem rea­gáltak a rektor ajánlatára. A szegedi orvosegyetem - a buda­pestivel ellentétben - egyelőre nullszaldós, tehát nincsenek időn túli adósságai. ­ RÖVIDEN ■■■■■■ Megszűnt KDNP-frakció Hevesben Megszűnt a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a heves me­gyei közgyűlésben, ugyanis a képviselőcsoport öt tagjából négyen a közgyűlés tegnapi, egri ülésén bejelentették: közös frakciót ala­pítottak Demokrata Unió néven a Fidesz - MPP két, illetve az MDF és az MDNP egy-egy képviselőjével. A KDNP-ből korábban kizárt megyei elnök, Bossányi László, a fegyelmi alatt álló megyei ügyvezető titkár, Keresztes György, az országos elnökségi tag, Lukács Tamás és Hatvan KDNP-s polgármestere, Szinyei And­rás nyilatkozatuk szerint úgy látják: a pártban zajló belső viták miatt a keresztény, demokratikus, polgári értékeket csak széle­sebb ellenzéki összefogás keretében lehet érvényre juttatni. (Tu­dósítónktól) Sok a hátralék a tűzszerészeknél Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyet­tese ellenőrző vizsgálatot tartott a Magyar Honvédség Aknakuta­tó és Tűzszerész Zászlóaljánál. Polt Péter megállapítása szerint az ajánlásaiban foglaltak végrehajtásának ütemezése újabb prob­lémákat okozott. „Elsősorban a bejelentések ellátásában felgyü­lemlett rendkívüli hátralék jelent gondot, amely a lakosság életét és személyes biztonságát illetően hosszú távon magában hordoz­za az alkotmányos visszásság veszélyét” - figyelmeztet. Mint is­meretes, Polt Péter a júniusi dunaharaszti tragikus tűzszerészba­leset nyomán indított eljárást. (MTI) ­ Unió-előző határtörvény A most hatályba lépő határőrizeti törvény bizonyos tekintetben megelőzi az uniós tagországok jogszabályait, nem kevés terhet róva hazánkra - mondta a Balassagyarmati Határőr Igazgatósá­gon tartott tájékoztatóján Kóródi Mária. Az Országgyűlés alel­­nöke a határőrizetről és a törvény gyakorlati megvalósításának lehetőségeiről és feltételeiről tájékozódott a szlovák-magyar ha­társzakaszon. Úgy vélte, rendkívüli jelentőségű a bűncselekmé­nyek, vétségek felderítésére a határőrség számára biztosított nyomozó hatósági jogkör. Ez az embercsempészet, a határfelron­gálás, az úti okmányok meghamisítása esetén lehet komoly segít­ség. A feltételek biztosítására egyébként 300 milliós támogatást kap a testület. (MTI)

Next