Népszabadság, 1998. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

16 oldal / Melléklet: Magazin / Ára: 59 Ft NEPSZABADSAG 1998. január 2., péntek ORSZÁGOS NAPILAP 56. évfolyam, 1. szám, első kiadás Újév-köszöntő itthon és a világban Szilveszterező fiatalok a budapesti belvárosban velledits éva felvétele A hagyományokhoz híven pezs ­gővel és tűzijátékkal búcsúztat­ta a világ és Magyarország az óesztendőt. A New York-i Times téren és a párizsi Champs-Elysées-n fél­fél millió ember mulatott szil­veszteréjszaka. Az ünneplők a legnagyobb kárt valószínűleg Strasbourgban okozták, ahol félszáz autót vertek szét az új esztendő előestéjén. Oroszor­szágban január 1-jén nem csu­pán 1998, hanem az új rubel is beköszöntött: három nullát le­vágtak a régi végéről. II. János Pál pápa az év fordulóján arra hívta fel a világot, hogy a világ- gazdaság globalizációja során is tartsa szem előtt az igazságos­ság és a szolidaritás elveit. Idehaza sok helyütt petárda­robbanásoktól és trombitaszótól volt hangos a szilveszteréjszaka. Ennek ellenére a mentőknek, a rendőröknek és a tűzoltóknak nem volt több dolguk, mini más évvégéken. Göncz Árpád köztársasági el- r.ök hagyományos újévi televízi­ós beszédében történelmi fordu­lópontnak nevezte az elmúlt évgt, mert hazánkat meghívták a NATO-ba, s lehetőséget kap- turk az EU-csatlakozásra. Az államfő szerint e siker árát az ország megfizette: a polgárok el- vise.ték a gazdasági megszorítá­sokat, a létbiztonság megingásá­nak lelki-idegi iáméit. A gazda­ság kezdődő felívelésének hatá­sait még nem érzékeli mindenki. Horn Gyula miniszterelnök a TV 2-nek adott tegnapi interjú­jában a bűnözés, elleni harcot nevezte az idei év legfontosabb feladatának. Közölte: meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a feltárt ügyekben hosszú időn át ne szülessenek ítéletek. (To­vábbi információink a 3. és 4. ol­dalon) Rossz a rendőrök kondíciója Ha már ma alkalmaznák a szol­gálati törvénynek a rendőrök évenként kötelező erőfelmérésé­re vonatkozó rendelkezését, a testület csaknem egyharmadát egészségügyi vagy fizikai alkal­matlanság miatt azonnal el kel­lene bocsátani. Az október 15. és december 15. között elvégzett erőnléti felmérésen ugyanis mintegy 5000 rendőrt egészségi okok miatt eltanácsoltak az or­vosok a megmérettetéstől. MUNKATÁRSUNKTÓL Évek óta vita tárgya, hogy szük- séges-e rendszeresen mérni a rendőrök erőnlétét. Sokan véle­kedtek úgy, hogy az állandó túl­terheltség, a megélhetési gon­dokkal összefüggő szinte elke­rülhetetlen másodállások miatt a rendőröknek nincs idejük, sem lehetőségük a sportolásra vagy arra, hogy egészségesen éljenek. Mások viszont azt vallották, a polgároknak csak az a rendőr tud segíteni, aki önmagát is meg tudja védeni. A testületnél húsz éve eltörölték a rendszeres test­edzésre adott munkaidő-ked­vezményt. Országosan 56 torna­terem, 47 sportpálya, 24 uszoda, 60 lőtér és 66 kondicionálóterem áll a 40 ezer fős testület rendel­kezésére - többségük bérelt léte­sítmény, illetve más szerveze­tekkel közösen fenntartott ob­jektum -, ennyi azonban kevés. A megyei rendőr-főkapitánysá­goknak becslések szerint mint­egy 300 millió forintra volna szükségük a sportolási feltételek javítására. (Rendőrök... folyta­tás az 5. oldalon) A képviselők bére változatlan marad, a pártok támogatása nő 1998-ban Ebben a parlamenti ciklusban 1998 lesz az első év, amikor nem emelkedik a képviselők fizetése, de egyben az inflációt meghala­dó módon nő a pártok állami támogatása. A jelenlegi parlamenti ciklus­ban a duplájára, 56 ezer forint­ról 114075 forintra nőtt a kép­viselők fizetése. 1998 lesz az el­ső év, hogy a honatyák nem kapnak béremelést. Ez szoros összefüggésben van a miniszteri bérek befagyasztásával, hiszen az országgyűlési képviselőt a vezetői pótlék nélküli miniszte­ri fizetés ötven százaléka illeti meg. Változatlan marad a kép­viselők bizottsági pótlékának, költségtérítésének és szállásdí­jának mértéke is. A parlamenti bizottságok tagjai átlagosan 40 százalékos pótlékban részesülnek. A bi­zottsági alelnökök 80, az elnö­kök százszázalékos kiegészítést ___________________________ ka pnak. Tehát egy átlagos kép­viselő, aki egy bizottságnak tagja, 1998-ban a 114 ezer fo­rintos alapfizetésén felül még majdnem 45 ezer forintos pótlé­kot kaphat. A miniszterek alap­fizetése továbbra is 228 ezer fo­rint lesz. A kormányfő a parla­ment elnökével azonos illet­ményre jogosult, 1997-ben és 1998-ban is havi 410 ezer fo­rintra. (A képviselők... folytatás a 4. oldalon) MUNKATÁRSUNKTÓL engedményt kér Brüsszeltől az átme­neti időszakra.- A csatlakozási tárgyalások több szakaszban zajlanak majd. Az elsőben azt vizsgáljuk, hogy a hazai jogharmonizáció mennyi­re van összhangban az EU jog­anyagával. Magyarország és az EU szakértői közösen rögzítik, melyek azok a területek, ahol már teljesítettük az elvárásokat, illetve melyek azok a jogharmo­nizációs feladatok, amelyeket a csatlakozási tárgyalások végéig megoldunk. S végül kiderül az is, hogy mi az, amit a csatlako­zás pillanatában sem tudunk teljesíteni. Nos ezekre kell majd átmeneti könnyítéseket, úgyne­vezett derogációkat kérni.- Mi tartozhat e harmadik körbe?- A környezetvédelem min­denképpen ide fog tartozni. Az EU-normák teljesítése komoly beruházásokat igényel. Az előre­láthatólag 1998 végén kezdődő második szakasz jórészt az át­meneti könnyítésekről szól. Ezért tartom érthetetlennek, hogy egyes ellenzéki politikusok már most, egy évvel korábban számon kérik a kormányon az engedményeket.- A magyarországi vagy az előbb- utóbb sorra kerülő csehországi vá­lasztások befolyásolhatják-e az in­tegrációs folyamatokat?- Nem hiszem, mert a parla­menti pártok mindkét ország­ban elkötelezettek a NATO- és az EU-csatlakozás mellett. A kérdés sokkal inkább az, hogy az EU-integráció milyen feltéte­lek mellett megy végbe. Meggyőződésem, hogy a magyar érdekek érvényesítésének leg­jobb eszköze a világos, a nyu­gat-európai gondolkodás szá­mára is érthető érvrendszer le­het. Semmire sem lehet jutni hangzatos, hazafias szólamok­kal, külföldellenes retorikával vagy belpolitikai célokat szol­gáló konfliktuskereséssel.- Viszatérve az engedményekhez. Amikor a tárgyalások elkezdődnek, Ausztria lesz az EU soros elnöke. Bár Bécs a kiszámítható és fokozatos bő­vítés híve, Burgenland és más tarto­mányok politikusai még ennél is las­sabb ütemet követelnek.- Ausztriában sokan hajla­mosak arra, hogy eltúlozzák a bővítéssel kapcsolatos gondo­kat. Magyarországon viszont el­túlozzák az osztrák megnyilat­kozások jelentőségét. (A válasz­tások... folytatás a 3. oldalon) Az elmúlt esztendőben olyan eredmények születtek a külpoli­tikában, amelyek alapvetően meghatározzák az ország jövő­jét - mondta a beszélgetés elején a külügyminiszter. - A legfon­tosabb, hogy hazánk meghívást kapott a NATO és az Európai Unió első bővítési körébe. A NATO-csatlakozás érdekében idén folytatni kell a haderőre­formot, a polgári ellenőrzés és a honvédség együttműködési ké­pességének erősítését, a techni­kai eszközök korszerűsítését. A különleges státussal minőségi­leg új fejezet kezdődik a NATO és Magyarország viszonyában. A változás igen aktív, egy leen­dő szövetségestől elvárható részvételt követel meg tőlünk a különböző testületek munkájá­ban. Nagyon fontosnak tartom, hogy folytatódjon a közvéle­mény tájékoztatása. Szeretném, ha a magyar lakosság minél na­gyobb része tekintené a NATO- csatiakozást sorsxoraíto ered­ménynek, s nem pedig valamifé­le kényszernek.- Az idei NATO-menetrendben a legfontosabbnak és legkritikusabb- nak mégis a csatlakozási jegyzőköny­vek ratifikálása tűnik.- így van. Bár a legtöbb or­szágban a ratifikáció viszonylag könnyűnek ígérkezik, de nem te­kinthető lefutottnak az amerikai szenátusban. A Clinton-admi- nisztráció szerint is szükség van arra, hogy a három meghívott ál­lam külügyminiszterei február elején ellátogassanak Washing­tonba, s közösen lobbyzzanak - immár második alkalommal. El­képzelhető, hogy más esetekben is érdemes lesz a magyar külpoli­tikának a személyes meggyőzés eszközét választania.- Ezek szerint a magyar külügy­miniszter idei útitervében szerepel például egy ankarai látogatás is?- Az ankarai út ettől függetle­nül benne van az idei progra­momban. Török kollégám leg­utóbb Brüsszelben azt mondta, jelezni fogja, ha fontosnak tart­ja, hogy a látogatást a ratifikáci­ós vitához időzítsük.- Március végén megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval. Milyen stratégiával készül erre a magyar diplomácia? A közel­múltban az Országgyűlés európai in­tegrációs bizottságának elnöke bírál­ta a kormányt, mert az szerinte kevés Szolgálat a gyermekek jólétéért Szinte valamennyi települési önkormányzat hozzákezdett a gyer­mekjóléti szolgálat kialakításához, amelynek létrehozását a no­vember elején hatályba lépett gyermekvédelmi törvény írja elő. A szolgálat munkatársai folyamatosan figyelemmel kisérik a telepü­lésen élő gyermekek szociális helyzetét, meghallgatják panaszaikat és orvoslásuk érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket. A tavaly november elsején hatályba lépett gyermekvédel­mi törvény értelmében a tele­pülési önkormányzatoknak gyermekjóléti szolgálatot kell működtetniük, amelynek fel­adata a gyermekek testi és lelki egészségének, családban törté­nő nevelésének elősegítése, ve­szélyeztetettségének megelőzé­se - mondta lapunknak Kato- náné dr. Pehr Erika, a Népjólé­ti Minisztérium család-, gyer­mek- és ifjúságvédelmi főosz­tályának helyettes vezetője. Bár a Népjóléti Minisztérium­nak nincs teljes képe arról, hogy minden településen ki- épült-e a gyermekjóléti szolgá­lat, becslésük szerint a legtöbb önkormányzat megtette a szükséges lépéseket. A Népjóléti Minisztérium felkészítő tanfolyamok szerve­zésével adoyt segítséget az ön­kormányzatoknak, amelyeket részletesen tájékoztattak arról, hogy a szp/gálat létrehozása és működtetése milyen feladato­kat jelent Mint Pehr Erika elmondta: a gyermekjóléti szolgálat összehangolva a védőnői szol­gálattal - szervezési, szolgálta­tási és gondozási feladatokat végez. Folyamatosan figyelem­mel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, meghallgatja panaszukat és or­voslásuk érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. Se­gíti a nevelési-oktatási intéz­mények gyermekvédelmi fel­adatainak ellátását és ha szük­séges, az önkormányzatnál kezdeményezi új ellátások be­vezetését. A gyermekjóléti szolgálat létrejöhet a családse­gítőn belül vagy önálló intéz­ményként. A tapasztalatok szerint több kistelepülés azzal a lehetőséggel élt, hogy egyet­len, megfelelő képesítésű sze­mélyt foglalkoztat. A gyámhatóság intézkedését is e szolgálat munkája előzi meg. A gyámhatóság csak ab­ban az esetben avatkozhat be, emelheti ki a gyermeket a csa­ládból, ha a veszélyeztetettség fennáll és a szülő nem működik együtt a gyermekjóléti szolgá­lattal. Előfordulhat, hogy a szülő egészségi állapota, távolléte vagy más problémája miatt át­menetileg nem tudja megfele­lően gondozni gyermekét. (A gyermekjóléti... folytatás a 4. oldalon) Uj agrártámogatási formák A mezőgazdaságnak nyújtott támogatás elegendőnek látszik arra, hogy a már megindult fej­lődés folytatódjék - véli Nagy Frigyes. A földművelésügyi mi­niszter lapunknak elmondta, a jövedelemkiegészítő támogatá­sok köre szélesedik. Fontos elemnek számít az is, hogy a jö­vőben a piacra jutási támogatá­sokért pályázni kell. A 117 mil­liárd forintból 41 milliárd fo­rint a piacra jutási, 31,5 milli­árd az agrártermelési támoga­tás, 25 milliárd forint jut fej­lesztésre és beruházásra. Új támogatások is életbe lép­nek, amelyekkel a kezdő, fiatal vállalkozókat arra kívánják ösztönözni, hogy a mezőgazda­ságból próbáljanak megélni. (Részletek all. oldalon) A választások nem befolyásolják az integrációt Interjú Kovács László külügyminiszterrel A magyar külpolitika az 1998-as esztendőben a NATO- és az eu­rópai uniós csatlakozással nyílt lehetőségek megvalósítását tartja legfontosabb feladatának - hangoztatta Kovács László külügymi­niszter a Népszabadságnak adott újévi interjújában. A külügymi­niszter beszélt arról is, hogy Szlovákiával márciusig valószínűleg csak a bősi rendezés fő vonalaiban sikerül megállapodni. Kovács az október 23-án Groznijban elrabolt két magyar férfiról elmond­ta, hogy a Magyar ökumenikus Szeretetszolgálat és a csecsen túszejtők között több üzenetváltásra is sor került.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék