Népszabadság, 1998. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-02 / 1. szám

1998. január 2., péntek. HAZAI KÖRKÉP Elmarad a vasutassztrájk Bérmegállapodás az óév utolsó napján Az óév utolsó napján aláírták a vasutasok 1998-as béréről szóló megállapodást, így megszűnt a sztrájkhelyzet a MÁV-nál. A kompromisszum értelmében a vasútnál 14,7 százalékkal emel­kedik az alapbér. A szakszerve­zetek szerint jelentős eredmény, hogy sikerült megegyezni a tá­volléti díj mértékéről és a mun­kaidő csökkentéséről. Az óév utolsó napjára megszü­letett a megállapodás a vasuta­sok jövő évi béréről. Az egyezség érinti az utazóközönséget és a gazdaságot is, hiszen a szakszer­vezetek bejelentették: ha decem­ber 31-ig nem lesz megállapo­dás, januárban sztrájkba kezde­nek. Miután aláírták az 58 ezer vasutas béréről a dokumentu­mot, megszűnt a sztrájkhelyzet. A MÁV és a szakszervezetek között két hónapja folyó tár­gyalások szilveszterkor komp­romisszumos megállapodással zárultak. Sípos István vezér­­igazgató bejelentette, hogy 14,7 százalékkal emelkednek a MÁV-nál az alapbérek. Ehhez járul a soros előléptetésben ré­szesülők automatikus bérnöve­kedése, így a MÁV dolgozóinak bruttó 16 százalékkal lesz több 1998-ban az átlagbére. A vas­utasnapi jutalom a tavalyival azonos mértékű marad - az éves alapbér hat százaléka -, decem­berben azonban még egy száza­lékra számíthatnak a dolgozók. Sípos jelentősnek mondta azt a munkáltatói kötelezettségválla­lást is, amely szerint csak mér­sékelt ütemben csökkentik a vasútnál a létszámot és - 2001- ig fokozatosan - 7,8 órára csök­ken a napi munkaidő. A MÁV 160 millió forintot elkülönít a mozdonyvezetői fülkék korsze­rűsítésére és 2,2 milliárd forin­tot fordít a pályaudvarok kar­bantartására. A megállapodás aláírásával megszűnt a sztrájkveszély - erősítette meg Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszerveze­tének ügyvezető alelnöke. A legfontosabbnak a bérmegálla­podást tartja, de „szívügye­ként” beszélt a távolléti díjról született döntésről is. A vasút­nál 20-30 ezer ember dolgozik folyamatos munkakörben, 30 százalékos műszakpótlékért. Szabadságuk idején naponta nettó 500-800 forinttal csök­kent a fizetésük, mert a pótlék 20 százaléka számított a távol­léti díjba. A 25 százalékra eme­léssel közelítenek az átlagkere­set-számításhoz. Borsik a tárgyalások tragikus mozzanatának nevezte a szak­­szervezetek belviszályát, ami gyengítette pozíciójukat. Kun J. Erzsébet Az állam fizet a környezeti károkért MUNKATÁRSUNKTÓL Jelentősen megnőhetnek az ál­lam környezeti kárelhárítási ki­adásai a cégtörvénynek az év­kezdettől érvényes módosítása miatt. A kártérítés tekintetében eddig automatikus volt a jog­utódlás a cégek átalakulása so­rán, ezentúl viszont akár egy egyszerű névváltoztatással is ki lehet bújni a kártérítési kötele­zettségek alól. Dr. Csepregi István, a KTM törvény-előkészítési főosztályve­zetője szerint a változtatáshoz az igazságügyi tárca ragaszkodott. - Hosszas vita után fogadtuk el­ a javaslatot, mert beláttuk, hogy a módosítás nem csökkenti szá­mottevően a károkozók felelős­ségre vonásának lehetőségét - hangsúlyozta kérdésünkre a fő­osztályvezető, hozzátéve: a cég­törvény környezetvédelmi elő­írásait eddig is ki lehetett játsza­ni, ezután is ki lehet majd, „nem jobban, csak másként”, mint ko­rábban. Csepregi az új törvény egyetlen hibájának az elévülési passzust tartja. A szöveg szerint az átalakulástól számított öt éven belül érvényesíthető a kör­nyezeti kártérítési felelősség, a főosztályvezető szerint viszont a kártétel nyilvánosságra kerülé­sétől kellene az elévülési időt számítani. Dr. Varga Pál, a Környezetvé­delmi Főfelügyelőség vezetője úgy véli, a módosítás nyomán várhatóan megnőnek majd az állam kármentesítési kiadásai. Tavaly egymilliárd, az idén pe­dig 1,2 milliárd forinttal gazdál­kodhat a kármentesítési alap, ám ebből a pénzből elsősorban az előző rendszerből „örökölt” szennyezéseket kellene eltakarí­tani. Jelenleg évente mintegy százmillió forintnyi helyreállítá­si költség hárul az államra olyan esetekben, amikor a felelőst nem sikerül fizetésre bírni. Rendőrök: tornából felmentve? ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A tavaly hatályba lépett szolgálati törvény kimondja: évente fel kell mérni a hivatá­sos állományúak erőnlétét és egészségügyi állapotát. A jog­szabály azonban csak 2001-től teszi kötelezővé a rendőrök évenkénti erőnléti felmérését. Rendőrként pedig csak az szol­gálhat, aki az egészségügyi és fizikai követelményeknek megfelel. Az október 15. és de­cember 15. között elvégzett fel­mérésnek munkajogi következ­ményei még nem voltak. Sas Ferenc alezredes, az ORFK ki­képzési osztályvezetője szerint, a rendőrség vezetői ez alka­lommal még csak arra voltak kíváncsiak, hogy a rendőrök képesek-e teljesíteni az erőnlé­ti felmérést elrendelő rendelet követelményeit. Azaz - koruk­tól függően - hány fekvőtá­maszt, felülést és hajlított karú függést képesek végrehajtani, illetve mennyi idő alatt futnak le 2000 métert. A csaknem 30 ezer hivatásos rendőr közül csak mintegy 22 500-an vettek részt a felmé­résen. Közülük egészségi okok­ra hivatkozva - a felmérést or­vosi vizsgálat előzte meg - min­den negyediket az orvosok fel is mentették a megerőltető moz­gástól. (A felmérés keretében fél percig kellett fekvőtáma­szokat, felüléseket és hajlított karú függeszkedéseket végezni, a robbanékonyság méréséhez négyszer tízméteres ingafutást kellett teljesíteni, végül pedig 2000 méteres síkfutás zárta a programot.) A teljesítményt gyakorlaton­ként pontozták, az elérhető maximális pontszám 175 volt. Aki 40 pontot elért, megfelelt. Ezt a határt azonban az erőfel­mérésen részt vett 22 500 hiva­tásos rendőr közül több mint háromezren nem érték el. Sas alezredes elmondta: a „megfe­leltek” közül is sokan kihagy­ták a két kilométeres futást, mert a többi - megítélésük sze­rint kevésbé megerőltető - gya­korlatból is össze lehetett gyűj­teni az erőpróba sikeres teljesí­téséhez szükséges minimális pontszámot. Az elkövetkező három évben a rendőrség személyre szabott programokkal igyekszik majd edzeni a hivatásosokat, hogy képesek legyenek teljesíteni a rendeletben előírt követelmé­nyeket. Bár Sas alezredes sze­rint elképzelhető az is, hogy a rendelet módosítását javasol­ják majd. A testületben vannak olyan munkakörök - érvelt a kiképzési osztályvezető­­, ame­lyek ellátásához kevésbé fontos az edzettség, mint az utcán. Elismerte ugyanakkor, hogy a rendőrnek - beosztásától füg­getlenül - azonnal intézkednie kell, ha bűncselekményt észlel, nem hivatkozhat arra, hogy „azért nem futott a tolvaj után, mert könnyített tornára járt”. Forgács László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány a rendőrök edzettségének javítá­sa érdekében elrendelte, hogy ezentúl sportolásra heti két óra szolgálatiidő-kedvezményt kell adni minden rendőrnek. Annak érdekében, hogy a rendőr-szak­középiskolán, illetve a Rendőr­­tiszti Főiskolán végzettek érde­keltek legyenek erőnlétük meg­őrzésében, az ő esetükben már az idén alkalmazzák a szolgá­lati törvény azon rendelkezé­sét, miszerint csak az lehet rendőr, aki egészségileg és fizi­kailag egyaránt alkalmas. A többieknek ugyanakkor három évük van arra, hogy leadjanak néhány kilót - a rendőrök több­sége túlsúlyos - és javítsák erőnlétüket. Fekete Gy. Attila Fantomgyógyszerek a listákon Vita a patikapiac befolyásolásáról Az Országos Egészségbiztosítá­si Pénztár (OEP) főgyógyszeré­sze cáfolja fantomgyógyszerek létezését. Némely gyógyszercég viszont úgy látja: bizonyos or­vosságok ugyan felkerülnek a biztosító által támogatott listá­ra, de nem jutnak el a patikák­ba. A gyógyszerész kamara sze­rint a hiányzó medicinák ha­sonlókkal helyettesíthetők. Bogsch Erik, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének egyik vezetője a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című adásában úgy fogalmazott: nem ritka, hogy hazánkban egy­­egy gyógyszergyártó törzsköny­vezteti és a biztosító által támo­gatott gyógyszerek listájára fel­veteti a készítményét, mégsem hozza forgalomba. Bogsch sze­rint e fantomkészítményeknek nevezhető orvosságok hátteré­ben a tisztességtelen piaci ver­senyhez közel álló indokok áll­nak: más cégek megzavarása a cél. Esetleg le akarják vinni a forgalomban lévő, hasonló ha­tóanyag-tartalmú szerek árát. Megtudtuk azt is: ha az ellen­őrzések során az egészségpénz­tár tudomására jut, hogy vala­mely orvosság nincs forgalom­ban, az OEP levezeti a támoga­tott gyógyszerek listájáról. Ez évente néhány esetben fordul elő. Hamvas József, az OEP fő­gyógyszerésze cáfolja azt a fel­­tételezést, hogy a listáról való törléssel spórolni akar a bizto­sító. A törvény szerint egyéb­ként a gyógyszerkasszát csak a lakosság által vásárolt orvossá­gok árának támogatására for­díthatják. Egy medicina csak 8- 12 havi forgalmazás után és csak akkor kerülhet fel a támo­gatott gyógyszerek listájára, ha a forgalma eléri az öt százalé­kot. Ezért szerinte nehezen kép­zelhető el a piac tisztességtelen befolyásolása. Tihanyi Ágnes, a Magyar Gyógyszerész Kamara igazga­tója szerint az orvosságok mi­nősítését, tehát az egyenértékű­séget is megállapító Országos Gyógyszerészeti Intézet elő­írásai és a forgalomba hozatal feltételei megnehezítik a gyógy­szerpiac tudatos befolyásolását. Ettől függetlenül előfordul, hogy egy-egy készítmény hi­ányzik a gyógyszertárakból, de más készítménnyel helyettesít­hető, ezért a betegellátás nem kerülhet veszélybe. Nógrádi Tóth Erzsébet Fatolvajok autóval és utánfutóval Van, ahol elsősorban tüzelőnek lopnak fát az erdőkből, de a Mátrában például eladásra szál­lítják el a fát a tolvajok, akik tisztában vannak azzal: a leg­rosszabb esetben is szabálysér­téssel megúszhatják akciójukat. A Nyírerdő Rt. viszont őrző-vé­dő kiképzést kapott erdészekből létrehozta az erdővédelmi akció­­csoportot a falopások visszaszo­rítására - egyebek között ez de­rült ki tudósítóink jelentéseiből. TUDÓSÍTÓINKTÓL A borsodi erdészetek vezetői úgy gondolták, hogy a gázfűtés terje­dése, illetve a magánerdők tulaj­donosi társulásainak megalaku­lása visszaszorítja majd a falo­pásokat. A várakozásokkal el­lentétben a tolvajok ugyanolyan gyakran látogatják az erdőket, mint korábban - tudta meg mis­kolci tudósítónk Kelemen Zol­tántól, a miskolci székhelyű Északerdő Rt. főmérnökétől. A falopásokról azonban sem az Északerdő Rt. tizennégy erdé­szetének, sem a területileg illeté­kes rendőrkapitányságoknak nincsenek pontos adataik. A fő­mérnök beszámolt arról, hogy erdészeiket már több esetben megfenyegették, de eddig egyi­küket sem bántalmazták. A tol­vajok munkájáról többnyire csak a fatörzsek csonkjai árul­kodnak. Időnként sikerül a fákat fűrészelő idegeneket tetten érni, ilyenkor szabálysértési eljárást indít ellenük a rendőrség. Az illegális vágásokkal oko­zott kárt nehéz felbecsülni. Egy­hektárnyi erdő újratelepítése 400-450 ezer forintba kerülne. Tavaly télen Ózd környékén, Ar­dó határában fordult elő, hogy a terület tulajdonosa az elszapo­rodott falopások miatt az egész hegyoldalt tarra vágatta - így legalább ő adhatta el az anyagot. A fatolvajok dolgát meg­könnyíti, hogy az Északerdő ál­tal felügyelt területek közé sok helyen beékelődnek a magán-er­dőgazdaságok. Az erdészek által megállított fát szállító emberek gyakran arra hivatkoznak, hogy a közeli magánerdőt termelik ki. Jellemzően tüzelési célú, ki­sebb falopásokkal szembesülnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén lé­vő, 55 ezer hektáros állami tulaj­donú erdő kezelői, a Nyírerdő Rt. munkatársai - tudta meg tu­dósítónk. Két-három évvel ez­előtt­­elterjedt az ipari mennyisé­gű, teherautóval, rakodógépek­kel történő falopás, sokmilliós tételű károkat okozva. A térségi erdőgazdaság vezetősége emiatt tavaly létrehozta az őrző-védő kiképzést kapott erdészekből ál­ló erdővédelmi akciócsoportot, amely a helyi rendőri szervekkel együttműködve a riasztástól számított egy órán belül körbe­zárja azt a területet, ahol a felté­telezett falopás történt. - A Mátrában és környékén nem az úgynevezett szociális fa­lopás a jellemző, sokkal inkább eladásra dolgoznak a tolvajok - közölte tudósítónkkal Szuromi László, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Mátrai Tájvédelmi Körzetének vezetője. Legutóbb Domoszló határában, fokozot­tan védett természetvédelmi te­rületről vittek el húsz köbméter kocsánytalan tölgyet, amelynek értéke 200 ezer forint, az eszmei értéket azonban ennek tízszere­sére becsülte Szuromi László. A falopások elszaporodásának egyik oka, hogy az utóbbi évek­ben kevesebb lett az erdész: ko­rábban 300 hektáros területre jutott egy kerületvezető, a mos­taniaknak már 700-800 hektár erdő felett kell őrködniük. Nógrádban gyakori látvány a hátán fát cipelő, taligán rozsét, gallyat toló ember. Koncsek Zol­tán százados, a salgótarjáni rendőrkapitányság alosztályve­zetője tudósítónknak elmondta: több feljelentés érkezik hozzájuk erdőgazdaságoktól, erdészektől. Vannak, akik utánfutóval, autó­val mennek az erdőbe fát lopni. Durva módszer, amikor az erdé­szeti dolgozók által kitermelt, értékesítésre szánt fát pakolják fel a tolvajok teherautóra. Egy Ózd környéki magánerdőben Kánhalmi János felvétele NÉPSZABADSÁG 5 Az idén már több jut az intézményes kultúrára Az állami költségvetés a nemze­ti kulturális intézményekre és a települések művelődési életére egyaránt több pénzt szán 1998- ban, mint tavaly. A január 1-jén hatályba lépő kulturális törvény részletesen rögzíti az állam és az önkor­mányzatok feladatait a közpon­ti és a helyi kulturális intézmé­nyek fenntartásában. Ennek alapján, illetve a költségvetési törvény szerint 1998-ban tízmil­­liárddal is több juthat ország­szerte intézményes művelődés­re, ha az önkormányzatok nem „csípnek le” a normatíva alap­ján szétosztott támogatásból. Az összeg települési lakosonként 555 forint lesz, a megyei és fővá­rosi közgyűjteményi és közmű­velődési feladatokra további 238 forint. A színházat fenntartó helyi önkormányzatok ezen kí­vül 4,77 milliárdot kapnak szín­házaik működtetésére. Mindeh­hez egyéb kiegészítő támogatá­sok járulhatnak. Abban a falu­ban, városban például, ahol az önkormányzat bőkezűen támo­gatja a kultúrát, külön támoga­tás igényelhető a helyi könyvtár állománygyarapítására és a közművelődés technikai-mű­szaki felszereltségének fejlesz­tésére. Az idén a tavalyinál négymil­­liárddal több lesz a művelődési és közoktatási tárcának a kultú­ra támogatására fordítható összege: csaknem 17 milliárd. Ez 30 százalékos emelkedés, több mint kétszerese a tervezett inflációnak. Ebből a millenniu­mi előkészületeken és ünnepsé­geken kívül jut egyebek mellett az új Nemzeti Színház építésére, az Irodalom Házának létrehozá­sára és a nemzeti kulturális in­tézmények növekvő támogatá­sára. Külön dotációban részesül az Operaház és az Állami Népi Együttes modernizációja. Javul az Országos Széchényi Könyv­tár finanszírozása is. V. Gy. ■ röviden Az özvegyi nyugdíjak átlagosan 3100 forinttal emelkednek Év végi számunk első oldalán a január 1-jétől hatályos változásokat összefoglaló cikkbe értelemzavaró hiba került. Az özvegyi nyugdíj­ra jogosultak ugyanis nem kapják meg elhunyt házastársuk egykori járandóságát, így nem is számíthatnak minimum 5000 forintos eme­lésre az idén. Mint Bálintné Füleky Jolánnnak, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatójának lapunkhoz eljuttatott leveléből kiderül, az özvegyi nyugdíjak - átlagosan­­ mintegy 3100 forinttal emelked­nek. Az egyesített ellátások esetében - tehát amikor az özvegy saját jogú és özvegyi nyugdíjra is jogosult - az érintettek mintegy 35 szá­zaléka 3900 forint emelésben részesül. (Munkatársunktól) Megújult a Danubius Rádió Csütörtök reggel megkezdte országos kereskedelmi adását a meg­újult Danubius Rádió. A zenei felvételeket az eddiginél valame­lyest szűkebb műfaji sávból válogatják majd. A megcélzott 25-45 év közötti korosztály érdeklődésére számítva, elsősorban a ki­lencvenes években, valamint a hetvenes és nyolcvanas évek végén népszerűvé vált popzenei sikerműveket forgatják le. A műsoridő mintegy 70 százalékát zene tölti majd ki. Reggelente 7 órakor 15 perces hírblokkot sugároznak, óránként váltakozva pedig öt-, il­letve egyperces hírösszefoglalót adnak. A Danubius Rádió adása az ország területének mintegy 70 százalékán hallható. (MTI) Javaslat új mezőgazdasági szervezetre A Független Kisgazdapárt azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a mezőgazdasági dolgozók védelmére és képviseletére új érdek­­képviseleti szervezeti rendszer és egy csúcsszerv jöjjön létre, ame­lyet Országos Mezőgazdasági Érdek-képviseleti Szövetségnek hívnának. Torgyán József kisgazda pártelnök többek közt azzal indokolja az új szövetség létrehozásának szükségességét, hogy a mezőgazdasági népesség demonstrációi az utóbbi időben egyér­telműen kifejezésre juttatták az általános elégedetlenséget. A kis­gazda javaslat szerint az ország területén lévő valamennyi köz­ségben és városban meg kellene alakítani a szövetség helyi tago­zatát. Csak azok léphetnének be, akik hivatásszerűen mezőgaz­dasági termeléssel foglalkoznak. (I. B.) 300 munkahely Aranyosapátiban Magyarország egyik legmodernebb húskészítményeket előállító üzeme épül csaknem 750 millió forintos beruházással a záhonyi vállalkozóövezetben található Aranyosapátiban. A legszigorúbb egészségügyi szabványok szerint megtervezett, vágóhíddal kiegé­szülő feldolgozó az új esztendő első negyedévében kezdi meg az iparszerű termelést. Az építtető, a három és fél milliárd forintos forgalmú, részvénytársasággá átalakuló Kárpát-Hús Kft. ügyve­zetője, Baráth László elmondta: azért a kiemelt gazdasági övezet­ben épül fel a negyvenezer tonna húskészítmény előállítására al­kalmas üzem, mert így törvényileg garantáltan tíz évig adómen­tességet élvez a vállalkozás. Aranyosapátiban a teljes kapacitás kihasználásakor háromszáz-háromszázötven embernek ad majd megélhetést a feldolgozó. (Tudósítónktól)

Next