Népszabadság, 1998. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
1998. január 2., péntek. HAZAI KÖRKÉP Elmarad a vasutassztrájk Bérmegállapodás az óév utolsó napján Az óév utolsó napján aláírták a vasutasok 1998-as béréről szóló megállapodást, így megszűnt a sztrájkhelyzet a MÁV-nál. A kompromisszum értelmében a vasútnál 14,7 százalékkal emelkedik az alapbér. A szakszervezetek szerint jelentős eredmény, hogy sikerült megegyezni a távolléti díj mértékéről és a munkaidő csökkentéséről. Az óév utolsó napjára megszületett a megállapodás a vasutasok jövő évi béréről. Az egyezség érinti az utazóközönséget és a gazdaságot is, hiszen a szakszervezetek bejelentették: ha december 31-ig nem lesz megállapodás, januárban sztrájkba kezdenek. Miután aláírták az 58 ezer vasutas béréről a dokumentumot, megszűnt a sztrájkhelyzet. A MÁV és a szakszervezetek között két hónapja folyó tárgyalások szilveszterkor kompromisszumos megállapodással zárultak. Sípos István vezérigazgató bejelentette, hogy 14,7 százalékkal emelkednek a MÁV-nál az alapbérek. Ehhez járul a soros előléptetésben részesülők automatikus bérnövekedése, így a MÁV dolgozóinak bruttó 16 százalékkal lesz több 1998-ban az átlagbére. A vasutasnapi jutalom a tavalyival azonos mértékű marad - az éves alapbér hat százaléka -, decemberben azonban még egy százalékra számíthatnak a dolgozók. Sípos jelentősnek mondta azt a munkáltatói kötelezettségvállalást is, amely szerint csak mérsékelt ütemben csökkentik a vasútnál a létszámot és - 2001- ig fokozatosan - 7,8 órára csökken a napi munkaidő. A MÁV 160 millió forintot elkülönít a mozdonyvezetői fülkék korszerűsítésére és 2,2 milliárd forintot fordít a pályaudvarok karbantartására. A megállapodás aláírásával megszűnt a sztrájkveszély - erősítette meg Borsik János, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének ügyvezető alelnöke. A legfontosabbnak a bérmegállapodást tartja, de „szívügyeként” beszélt a távolléti díjról született döntésről is. A vasútnál 20-30 ezer ember dolgozik folyamatos munkakörben, 30 százalékos műszakpótlékért. Szabadságuk idején naponta nettó 500-800 forinttal csökkent a fizetésük, mert a pótlék 20 százaléka számított a távolléti díjba. A 25 százalékra emeléssel közelítenek az átlagkereset-számításhoz. Borsik a tárgyalások tragikus mozzanatának nevezte a szakszervezetek belviszályát, ami gyengítette pozíciójukat. Kun J. Erzsébet Az állam fizet a környezeti károkért MUNKATÁRSUNKTÓL Jelentősen megnőhetnek az állam környezeti kárelhárítási kiadásai a cégtörvénynek az évkezdettől érvényes módosítása miatt. A kártérítés tekintetében eddig automatikus volt a jogutódlás a cégek átalakulása során, ezentúl viszont akár egy egyszerű névváltoztatással is ki lehet bújni a kártérítési kötelezettségek alól. Dr. Csepregi István, a KTM törvény-előkészítési főosztályvezetője szerint a változtatáshoz az igazságügyi tárca ragaszkodott. - Hosszas vita után fogadtuk el a javaslatot, mert beláttuk, hogy a módosítás nem csökkenti számottevően a károkozók felelősségre vonásának lehetőségét - hangsúlyozta kérdésünkre a főosztályvezető, hozzátéve: a cégtörvény környezetvédelmi előírásait eddig is ki lehetett játszani, ezután is ki lehet majd, „nem jobban, csak másként”, mint korábban. Csepregi az új törvény egyetlen hibájának az elévülési passzust tartja. A szöveg szerint az átalakulástól számított öt éven belül érvényesíthető a környezeti kártérítési felelősség, a főosztályvezető szerint viszont a kártétel nyilvánosságra kerülésétől kellene az elévülési időt számítani. Dr. Varga Pál, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője úgy véli, a módosítás nyomán várhatóan megnőnek majd az állam kármentesítési kiadásai. Tavaly egymilliárd, az idén pedig 1,2 milliárd forinttal gazdálkodhat a kármentesítési alap, ám ebből a pénzből elsősorban az előző rendszerből „örökölt” szennyezéseket kellene eltakarítani. Jelenleg évente mintegy százmillió forintnyi helyreállítási költség hárul az államra olyan esetekben, amikor a felelőst nem sikerül fizetésre bírni. Rendőrök: tornából felmentve? ► FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A tavaly hatályba lépett szolgálati törvény kimondja: évente fel kell mérni a hivatásos állományúak erőnlétét és egészségügyi állapotát. A jogszabály azonban csak 2001-től teszi kötelezővé a rendőrök évenkénti erőnléti felmérését. Rendőrként pedig csak az szolgálhat, aki az egészségügyi és fizikai követelményeknek megfelel. Az október 15. és december 15. között elvégzett felmérésnek munkajogi következményei még nem voltak. Sas Ferenc alezredes, az ORFK kiképzési osztályvezetője szerint, a rendőrség vezetői ez alkalommal még csak arra voltak kíváncsiak, hogy a rendőrök képesek-e teljesíteni az erőnléti felmérést elrendelő rendelet követelményeit. Azaz - koruktól függően - hány fekvőtámaszt, felülést és hajlított karú függést képesek végrehajtani, illetve mennyi idő alatt futnak le 2000 métert. A csaknem 30 ezer hivatásos rendőr közül csak mintegy 22 500-an vettek részt a felmérésen. Közülük egészségi okokra hivatkozva - a felmérést orvosi vizsgálat előzte meg - minden negyediket az orvosok fel is mentették a megerőltető mozgástól. (A felmérés keretében fél percig kellett fekvőtámaszokat, felüléseket és hajlított karú függeszkedéseket végezni, a robbanékonyság méréséhez négyszer tízméteres ingafutást kellett teljesíteni, végül pedig 2000 méteres síkfutás zárta a programot.) A teljesítményt gyakorlatonként pontozták, az elérhető maximális pontszám 175 volt. Aki 40 pontot elért, megfelelt. Ezt a határt azonban az erőfelmérésen részt vett 22 500 hivatásos rendőr közül több mint háromezren nem érték el. Sas alezredes elmondta: a „megfeleltek” közül is sokan kihagyták a két kilométeres futást, mert a többi - megítélésük szerint kevésbé megerőltető - gyakorlatból is össze lehetett gyűjteni az erőpróba sikeres teljesítéséhez szükséges minimális pontszámot. Az elkövetkező három évben a rendőrség személyre szabott programokkal igyekszik majd edzeni a hivatásosokat, hogy képesek legyenek teljesíteni a rendeletben előírt követelményeket. Bár Sas alezredes szerint elképzelhető az is, hogy a rendelet módosítását javasolják majd. A testületben vannak olyan munkakörök - érvelt a kiképzési osztályvezető, amelyek ellátásához kevésbé fontos az edzettség, mint az utcán. Elismerte ugyanakkor, hogy a rendőrnek - beosztásától függetlenül - azonnal intézkednie kell, ha bűncselekményt észlel, nem hivatkozhat arra, hogy „azért nem futott a tolvaj után, mert könnyített tornára járt”. Forgács László vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány a rendőrök edzettségének javítása érdekében elrendelte, hogy ezentúl sportolásra heti két óra szolgálatiidő-kedvezményt kell adni minden rendőrnek. Annak érdekében, hogy a rendőr-szakközépiskolán, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán végzettek érdekeltek legyenek erőnlétük megőrzésében, az ő esetükben már az idén alkalmazzák a szolgálati törvény azon rendelkezését, miszerint csak az lehet rendőr, aki egészségileg és fizikailag egyaránt alkalmas. A többieknek ugyanakkor három évük van arra, hogy leadjanak néhány kilót - a rendőrök többsége túlsúlyos - és javítsák erőnlétüket. Fekete Gy. Attila Fantomgyógyszerek a listákon Vita a patikapiac befolyásolásáról Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főgyógyszerésze cáfolja fantomgyógyszerek létezését. Némely gyógyszercég viszont úgy látja: bizonyos orvosságok ugyan felkerülnek a biztosító által támogatott listára, de nem jutnak el a patikákba. A gyógyszerész kamara szerint a hiányzó medicinák hasonlókkal helyettesíthetők. Bogsch Erik, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének egyik vezetője a Kossuth Rádió Szombat délelőtt című adásában úgy fogalmazott: nem ritka, hogy hazánkban egyegy gyógyszergyártó törzskönyvezteti és a biztosító által támogatott gyógyszerek listájára felveteti a készítményét, mégsem hozza forgalomba. Bogsch szerint e fantomkészítményeknek nevezhető orvosságok hátterében a tisztességtelen piaci versenyhez közel álló indokok állnak: más cégek megzavarása a cél. Esetleg le akarják vinni a forgalomban lévő, hasonló hatóanyag-tartalmú szerek árát. Megtudtuk azt is: ha az ellenőrzések során az egészségpénztár tudomására jut, hogy valamely orvosság nincs forgalomban, az OEP levezeti a támogatott gyógyszerek listájáról. Ez évente néhány esetben fordul elő. Hamvas József, az OEP főgyógyszerésze cáfolja azt a feltételezést, hogy a listáról való törléssel spórolni akar a biztosító. A törvény szerint egyébként a gyógyszerkasszát csak a lakosság által vásárolt orvosságok árának támogatására fordíthatják. Egy medicina csak 8- 12 havi forgalmazás után és csak akkor kerülhet fel a támogatott gyógyszerek listájára, ha a forgalma eléri az öt százalékot. Ezért szerinte nehezen képzelhető el a piac tisztességtelen befolyásolása. Tihanyi Ágnes, a Magyar Gyógyszerész Kamara igazgatója szerint az orvosságok minősítését, tehát az egyenértékűséget is megállapító Országos Gyógyszerészeti Intézet előírásai és a forgalomba hozatal feltételei megnehezítik a gyógyszerpiac tudatos befolyásolását. Ettől függetlenül előfordul, hogy egy-egy készítmény hiányzik a gyógyszertárakból, de más készítménnyel helyettesíthető, ezért a betegellátás nem kerülhet veszélybe. Nógrádi Tóth Erzsébet Fatolvajok autóval és utánfutóval Van, ahol elsősorban tüzelőnek lopnak fát az erdőkből, de a Mátrában például eladásra szállítják el a fát a tolvajok, akik tisztában vannak azzal: a legrosszabb esetben is szabálysértéssel megúszhatják akciójukat. A Nyírerdő Rt. viszont őrző-védő kiképzést kapott erdészekből létrehozta az erdővédelmi akciócsoportot a falopások visszaszorítására - egyebek között ez derült ki tudósítóink jelentéseiből. TUDÓSÍTÓINKTÓL A borsodi erdészetek vezetői úgy gondolták, hogy a gázfűtés terjedése, illetve a magánerdők tulajdonosi társulásainak megalakulása visszaszorítja majd a falopásokat. A várakozásokkal ellentétben a tolvajok ugyanolyan gyakran látogatják az erdőket, mint korábban - tudta meg miskolci tudósítónk Kelemen Zoltántól, a miskolci székhelyű Északerdő Rt. főmérnökétől. A falopásokról azonban sem az Északerdő Rt. tizennégy erdészetének, sem a területileg illetékes rendőrkapitányságoknak nincsenek pontos adataik. A főmérnök beszámolt arról, hogy erdészeiket már több esetben megfenyegették, de eddig egyiküket sem bántalmazták. A tolvajok munkájáról többnyire csak a fatörzsek csonkjai árulkodnak. Időnként sikerül a fákat fűrészelő idegeneket tetten érni, ilyenkor szabálysértési eljárást indít ellenük a rendőrség. Az illegális vágásokkal okozott kárt nehéz felbecsülni. Egyhektárnyi erdő újratelepítése 400-450 ezer forintba kerülne. Tavaly télen Ózd környékén, Ardó határában fordult elő, hogy a terület tulajdonosa az elszaporodott falopások miatt az egész hegyoldalt tarra vágatta - így legalább ő adhatta el az anyagot. A fatolvajok dolgát megkönnyíti, hogy az Északerdő által felügyelt területek közé sok helyen beékelődnek a magán-erdőgazdaságok. Az erdészek által megállított fát szállító emberek gyakran arra hivatkoznak, hogy a közeli magánerdőt termelik ki. Jellemzően tüzelési célú, kisebb falopásokkal szembesülnek a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén lévő, 55 ezer hektáros állami tulajdonú erdő kezelői, a Nyírerdő Rt. munkatársai - tudta meg tudósítónk. Két-három évvel ezelőttelterjedt az ipari mennyiségű, teherautóval, rakodógépekkel történő falopás, sokmilliós tételű károkat okozva. A térségi erdőgazdaság vezetősége emiatt tavaly létrehozta az őrző-védő kiképzést kapott erdészekből álló erdővédelmi akciócsoportot, amely a helyi rendőri szervekkel együttműködve a riasztástól számított egy órán belül körbezárja azt a területet, ahol a feltételezett falopás történt. - A Mátrában és környékén nem az úgynevezett szociális falopás a jellemző, sokkal inkább eladásra dolgoznak a tolvajok - közölte tudósítónkkal Szuromi László, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Mátrai Tájvédelmi Körzetének vezetője. Legutóbb Domoszló határában, fokozottan védett természetvédelmi területről vittek el húsz köbméter kocsánytalan tölgyet, amelynek értéke 200 ezer forint, az eszmei értéket azonban ennek tízszeresére becsülte Szuromi László. A falopások elszaporodásának egyik oka, hogy az utóbbi években kevesebb lett az erdész: korábban 300 hektáros területre jutott egy kerületvezető, a mostaniaknak már 700-800 hektár erdő felett kell őrködniük. Nógrádban gyakori látvány a hátán fát cipelő, taligán rozsét, gallyat toló ember. Koncsek Zoltán százados, a salgótarjáni rendőrkapitányság alosztályvezetője tudósítónknak elmondta: több feljelentés érkezik hozzájuk erdőgazdaságoktól, erdészektől. Vannak, akik utánfutóval, autóval mennek az erdőbe fát lopni. Durva módszer, amikor az erdészeti dolgozók által kitermelt, értékesítésre szánt fát pakolják fel a tolvajok teherautóra. Egy Ózd környéki magánerdőben Kánhalmi János felvétele NÉPSZABADSÁG 5 Az idén már több jut az intézményes kultúrára Az állami költségvetés a nemzeti kulturális intézményekre és a települések művelődési életére egyaránt több pénzt szán 1998- ban, mint tavaly. A január 1-jén hatályba lépő kulturális törvény részletesen rögzíti az állam és az önkormányzatok feladatait a központi és a helyi kulturális intézmények fenntartásában. Ennek alapján, illetve a költségvetési törvény szerint 1998-ban tízmilliárddal is több juthat országszerte intézményes művelődésre, ha az önkormányzatok nem „csípnek le” a normatíva alapján szétosztott támogatásból. Az összeg települési lakosonként 555 forint lesz, a megyei és fővárosi közgyűjteményi és közművelődési feladatokra további 238 forint. A színházat fenntartó helyi önkormányzatok ezen kívül 4,77 milliárdot kapnak színházaik működtetésére. Mindehhez egyéb kiegészítő támogatások járulhatnak. Abban a faluban, városban például, ahol az önkormányzat bőkezűen támogatja a kultúrát, külön támogatás igényelhető a helyi könyvtár állománygyarapítására és a közművelődés technikai-műszaki felszereltségének fejlesztésére. Az idén a tavalyinál négymilliárddal több lesz a művelődési és közoktatási tárcának a kultúra támogatására fordítható összege: csaknem 17 milliárd. Ez 30 százalékos emelkedés, több mint kétszerese a tervezett inflációnak. Ebből a millenniumi előkészületeken és ünnepségeken kívül jut egyebek mellett az új Nemzeti Színház építésére, az Irodalom Házának létrehozására és a nemzeti kulturális intézmények növekvő támogatására. Külön dotációban részesül az Operaház és az Állami Népi Együttes modernizációja. Javul az Országos Széchényi Könyvtár finanszírozása is. V. Gy. ■ röviden Az özvegyi nyugdíjak átlagosan 3100 forinttal emelkednek Év végi számunk első oldalán a január 1-jétől hatályos változásokat összefoglaló cikkbe értelemzavaró hiba került. Az özvegyi nyugdíjra jogosultak ugyanis nem kapják meg elhunyt házastársuk egykori járandóságát, így nem is számíthatnak minimum 5000 forintos emelésre az idén. Mint Bálintné Füleky Jolánnnak, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatójának lapunkhoz eljuttatott leveléből kiderül, az özvegyi nyugdíjak - átlagosan mintegy 3100 forinttal emelkednek. Az egyesített ellátások esetében - tehát amikor az özvegy saját jogú és özvegyi nyugdíjra is jogosult - az érintettek mintegy 35 százaléka 3900 forint emelésben részesül. (Munkatársunktól) Megújult a Danubius Rádió Csütörtök reggel megkezdte országos kereskedelmi adását a megújult Danubius Rádió. A zenei felvételeket az eddiginél valamelyest szűkebb műfaji sávból válogatják majd. A megcélzott 25-45 év közötti korosztály érdeklődésére számítva, elsősorban a kilencvenes években, valamint a hetvenes és nyolcvanas évek végén népszerűvé vált popzenei sikerműveket forgatják le. A műsoridő mintegy 70 százalékát zene tölti majd ki. Reggelente 7 órakor 15 perces hírblokkot sugároznak, óránként váltakozva pedig öt-, illetve egyperces hírösszefoglalót adnak. A Danubius Rádió adása az ország területének mintegy 70 százalékán hallható. (MTI) Javaslat új mezőgazdasági szervezetre A Független Kisgazdapárt azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a mezőgazdasági dolgozók védelmére és képviseletére új érdekképviseleti szervezeti rendszer és egy csúcsszerv jöjjön létre, amelyet Országos Mezőgazdasági Érdek-képviseleti Szövetségnek hívnának. Torgyán József kisgazda pártelnök többek közt azzal indokolja az új szövetség létrehozásának szükségességét, hogy a mezőgazdasági népesség demonstrációi az utóbbi időben egyértelműen kifejezésre juttatták az általános elégedetlenséget. A kisgazda javaslat szerint az ország területén lévő valamennyi községben és városban meg kellene alakítani a szövetség helyi tagozatát. Csak azok léphetnének be, akik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. (I. B.) 300 munkahely Aranyosapátiban Magyarország egyik legmodernebb húskészítményeket előállító üzeme épül csaknem 750 millió forintos beruházással a záhonyi vállalkozóövezetben található Aranyosapátiban. A legszigorúbb egészségügyi szabványok szerint megtervezett, vágóhíddal kiegészülő feldolgozó az új esztendő első negyedévében kezdi meg az iparszerű termelést. Az építtető, a három és fél milliárd forintos forgalmú, részvénytársasággá átalakuló Kárpát-Hús Kft. ügyvezetője, Baráth László elmondta: azért a kiemelt gazdasági övezetben épül fel a negyvenezer tonna húskészítmény előállítására alkalmas üzem, mert így törvényileg garantáltan tíz évig adómentességet élvez a vállalkozás. Aranyosapátiban a teljes kapacitás kihasználásakor háromszáz-háromszázötven embernek ad majd megélhetést a feldolgozó. (Tudósítónktól)