Népszabadság, 1998. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-05 / 3. szám
1998. január 5., hétfő A sztrájkjog korlátozásától tartanak az autonómok A tagság dönt a fúzióról a Ligával Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége a konföderációk számának csökkentését szorgalmazza az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalán. Indítványozza a munkahelyeken működő, különböző konföderációkhoz tartozó tagszervezetek egyesülését is. Az Autonómok és a Liga esetleges fúziójáról a tagság véleménye alapján döntenek. Az elsősorban a közüzemi vállalatoknál dolgozókat összefogó szövetség új stratégiai programja a társadalmi problémákra érzékenyebb szakszervezeti magatartás kialakítását tűzte célul. Megtudtuk: tartanak attól, hogy módosítják a sztrájktörvényt, és ezzel korlátoznák a szakszervezetek jogait. Nem minden kritika nélkül, de elfogadható az a közvélemény-kutatás, amely szerint a társadalmi intézmények sorában a szakszervezetek támogatottsága a legkisebb. Ez is jelzi, hogy a szakszervezeteknek markánsabban kell fellépniük a munkavállalók érdekében - mondta Borsik János, az Autonómok társelnöke, a szakszervezeti szövetség új stratégiai programjának kidolgozója. Az Autonómok kezdeményezik, hogy csökkenjen a szövetségek száma az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalán. Ezért is támogatják mind többen a Liga indítványát a szorosabb együttműködésre a későbbi fúzió reményében. Borsik szerint a munkahelyeken kell elkezdeni a különböző szövetséghez tartozó tagszervezetek egyesülését. Szakmai szakszervezetek esetében viszont - mint amilyen például a villamosenergia-ipariaké és a mozdonyvezetőké - célszerű az önállóságot fenntartani. Az Autonómok álláspontja, hogy a különböző szintű tárgyalások idején mindig készen kell lenni a sztrájkra, mert a munkavállalók csak ezzel az eszközzel tudják kiegyenlíteni a munkáltatók gazdasági és jogi erőhatalmát - hangsúlyozta Borsik, aki szerint súlyos veszély fenyegeti a sztrájkjogot. Kormányzati körökből származó információk szerint törvénymódosítás készül, amely szerint Magyarországon is bevezetnék a „kizárás” intézményét, illetve ha az elégséges szolgáltatás kérdésében nem tudnának megállapodni a felek, akkor parlamenti bizottság döntene az ügyben. (A kizárás intézménye már gyakorlattá vált egyebek között Németországban, ahol például ha egy autó-összeszerelő gyárban sztrájkot hirdetnek, a beszállítók munkáltatói megtiltják a munkát saját üzemeikben, függetlenül attól, hogy az ott dolgozók csatlakozni akarnak-e a munkabeszüntetőkhöz.) Ezek a törekvések Borsik szerint súlyosan veszélyeztetik a szakszervezetek tárgyalási pozícióit. Mivel a szakszervezetek egyik alapvető feladata a hatalom ellenőrzése és szükség esetén annak korlátozása, ezért a politikai demokrácia jelenlegi szintjén erősen vitatható a szakszervezetek közvetlen jelenléte a törvényhozásban - jelentette ki Borsik. Szerinte az Országgyűlésben jelenleg ülő szakszervezeti vezetők „nem a legsikeresebbek”. Kun J. Erzsébet Hulladékelhelyezés hosszú távra HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Nagykanizsa a kevés számú város egyike, ahol tartósan megoldódni látszik a hulladékelhelyezés gondja. Mivel betelt a város kommunális hulladéklerakó telepe, így 1998 elején hozzákezdenek a bővítéséhez. Az új depóhoz szükséges legalább 20 ezer négyzetméternyi ingatlan kisajátítására 12 millió forintot tartalékolt az önkormányzat, a technikai és járulékos beruházásokhoz pedig 98 millió forintot biztosított a megyei területfejlesztési tanács. A bővítéssel 18-20 évre sikerül megoldani a hatvanezer lakosú város háztartási szilárd hulladékának elhelyezését. Ha 2000-től megvalósul a szelektív gyűjtés, úgy hat-nyolc évvel tovább üzemelhet a kanizsai telep. HAZAI KÖRKÉP Tovább él az elavult szabálysértési kódex Bírságplafonok: koldulásért 5 ezer, tiltott kéjelgésért 30 ezer forint szabható ki Évek óta késik az új szabálysértési kódex megalkotása. Bár a hatályos törvény pár hete az Alkotmánybíróságon is megbukott, még jó ideig várni kell arra, hogy a több mint három évtizede született jogszabályt a parlament újra cserélje fel. Sokan az elavult rendelkezéseket okolják azért is, hogy az utóbbi években csökkent a szabálysértési feljelentések és a helyszíni bírságolások száma. Szilveszter előtt a rendőri vezetők hiába figyelmeztették jó előre a petárdázókat, hogy cselekedetük szabálysértésnek minősül, országszerte szinte folyamatosan ropogtak a pirotechnikai eszközök. S ez nem volt valamilyen különleges időszak: hazánkban négyszer annyi szabálysértés válik ismertté, mint bűncselekmény (bűntett és vétség). Évente mintegy kétmillióan követnek el valamiféle kihágást. A hatóságok négyből három esetben helyszíni bírságot szabnak ki, és csak minden negyedik ügyben tesznek feljelentést. A riasztó adatok ellenére az utóbbi években csökkent a szabálysértési feljelentések és a helyszíni bírságolások száma. Ha a leggyakoribb feljelentéseket vesszük, a lista élén a személyi igazolvánnyal kapcsolatos kötelesség megszegése, a sebességkorlátozás jelentős túllépése (gyorshajtás), az engedély nélküli vezetés és a szabálytalan parkolás áll. A helyi önkormányzatok által kezdeményezett eljárások élén - toronymagasan - a bolti lopások állnak. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint az 1968-as szabálysértési kódex rendelkezései már régen elavultak. Sorrendben a jelenlegi a hatodik kormány, amelyik sürgetően fontosnak deklarálta a szabálysértési jog reformját. A sietségnek nemzetközi jogi magyarázata is van: a reform elmaradása miatt 1992-ben - az európai emberi jogi egyezmény ratifikálásakor - hazánknak fenntartást kellett fűznie a konvenció 6. cikkéhez, mivel nem tudta garantálni a kriminális szabálysértési ügyekben a bírói felülvizsgálatot. Manapság csak akkor fordulhat a polgár bírósághoz, amikor a pénzbírságot behajthatatlanság címén elzárásra változtatják át. Az utóbbi időben egyébként nőtt azoknak az elkövetőknek a száma, akikkel szemben a kiszabott bírságot, mivel azt nem fizették be, elzárásra kellett változtatni. A belügyi tárcánál az elmúlt években több törvénytervezet is született, de közülük egyik sem jutott el a parlamentig. A legutóbbi változat is késésben van, hiszen a Horn-kabinet határozata szerint a törvényt már másfél esztendeje a kormány elé kellett volna terjeszteniük az illetékes minisztériumoknak (BM, IM). Egyelőre a koncepció sem végleges. Ennek több oka is van. Az egyik: menet közben módosult az a kormányzati elképzelés, hogy jelentős mértékben, 50 ezerről 200 ezerre emelik a bírság felső határát. Az utolsó tervek alapján a bírság maximum 100 ezer forintra nőne. Jelenleg 50 ezer forintot csak néhány kihágás (például tiltott állatviadal, vámszabálysértés, munkavállaló alkalmazásának jogellenes megtagadása esetén szabható ki. Ami a mai bírságplafonokat illeti, a koldulásért ötezer, a jóslásért, a botrányos részegségért, a lerészegítésért, a csendháborításért és az újságíró akadályoztatásáért tízezer, a verekedésért, a jobboldali közlekedés szabályainak durva megsértéséért, a fényszóró tompítására vonatkozó kötelesség elmulasztásáért húszezer, az ittas vezetésért és tiltott kéjelgésért harmincezer forint szabható ki. A jogalkotási késlekedés másik oka: a tárcák egy része nem „fésülte át” az illetékességébe tartozó szabálysértési joganyagot. S ahogy az várható volt, az Alkotmánybíróság néhány hete az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a szabálysértési kódex több rendelkezését is. A bírák ez év végéig adtak határidőt a kormánynak, illetve a parlamentnek, hogy jogállamhoz méltó törvényt alkosson. Miután a kormány tavaszi jogalkotási tervében nem szerepel a törvényjavaslat benyújtása, az idei választások miatt könnyen előfordulhat, hogy a sokat toldozott-foldozott szabálysértési kódexnek még sincsenek a napjai megszámlálva. Sereg András Sok pap hiányzik az egri főegyházmegyében Az egri főegyházmegyében a plébánosi állások fele betöltetlen. A plébániák súlyos létszámhiánnyal küszködnek - nyilatkozta Nagy Endre, a főegyházmegye segédpüspöke. MTI-JELENTÉS A Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyére, valamint Jász- Nagykun-Szolnok megye egy részére kiterjedő egri főegyházmegyében a plébánosi állások fele nincs betöltve. Ez azt jelenti, hogy egy lelkipásztor átlagosan két plébániát és négy települést gondoz, illetve ugyanannyi templomban misézik. Nagy Endre, a Szent István által alapított főegyházmegye segédpüspöke az MTI tudósítójának elmondta: a 312 plébániában és több mint 600 templomban 160 plébános teljesít szolgálatot, lelkipásztori munkát lát el negyven káplán is, és mintegy hatvan nyugdíjas pap is részt vesz olykor az egyházi munkában. Ennek ellenére súlyos létszámhiánnyal küszködnek. A segédpüspök biztatónak nevezte, hogy az utóbbi években egyre több a teológiai növendék az Egri Főegyházmegyei Hittudományi Főiskolán. Egy évtizeddel ezelőtt a hallgatók száma csupán 30-40 volt, jelenleg 60-an tanulnak az intézményben. Ennek köszönhetően 1998-ban már várhatóan hét új pap állhat szolgálatba a főegyházmegyében. Megoldást azonban az nyújtana, ha néhány esztendőn keresztül évente legalább tíz új lelkipásztort tudnának felszentelni, ugyanis a papok átlagéletkora meghaladja a 60 évet a főegyházmegyében. Nádaratás vízen és szárazon Néhol már elkezdődött a nádaratás, másutt a fagy beálltára várnak. Tudósítóink jelentéseiből kitűnik, hogy a foglalkoztatás szempontjából és gazdaságilag is megéri a náddal foglalkozni. Több Balaton környéki település közmunka-támogatást nyert a nádvágáshoz, cégek és vállalkozók exportálható termékhez jutnak általa. TUDÓSÍTÓINKTÓL A Balatonon a nádvágást a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ottani kirendeltsége szervezi. A kirendeltség vezetője, Fejér Vilmos tudósítónknak elmondta, hogy a múlt télen tíz Balatonparti önkormányzat és hat vállalkozó vágatta a nádat. Az ő segítségükkel a náddal borított terület 65 százalékát aratták le. Ezen a télen előreláthatólag 14 önkormányzat és 12 vállalkozó küld majd kaszásokat a jégre, ha a tó felszíne kellő keménységűre dermed. A nádvágás több mint kétszáz embernek is munkát adhat három-négy héten keresztül. Néhány önkormányzat - ilyen például a badacsonytomaji is - közmunka-támogatást nyert el a nádvágáshoz. A nád 40 százaléka iparilag hasznosítható, learatói a többnyire exportképes termékért fizetnek a vízügyi igazgatóságnak. A nád 60 százaléka viszont nem hasznosítható, így letárolásáért az igazgatóság kénytelen fizetni a vágóknak. A balatoni nádvágás évente mintegy tízmillió forintba kerül a vízügyi ágazatnak. A Hortobágyi Nemzeti Park és a Hortobágyi Halgazdaság Rt. területén november közepén beérett a nem vizes területeket borító nád, és megkezdődött az aratása. Bujdosó Attila, a Hortobágyi Nádgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója debreceni tudósítónknak elmondta, hogy 1998. február 28-ig a jó termésnek köszönhetően 1,5-2 millió kéve nádat aratnak majd le, ennek jelentős részét - 1,5 millió négyzetmétert - nádszövetnek feldolgozva adnak el német, osztrák, holland és dán kereskedőknek. A mostani télen is jó minőségű nádat arat, tisztít és dolgoz fel hazánk legnagyobb nádgazdasági cége, a Fertő Rt. A november közepén kezdődött munkálatok eredményeképpen eddig egymillió 600 ezer kévét takarítottak be, s legkésőbb március végéig mintegy 3 millió 600 ezer kévét aratnak le. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1995-től versenytárgyalást hirdet a velencei-tavi nád hasznosítására. Olyan gazdákat keresnek, akik nemcsak levágják a nádat, hanem az igazgatóság által megszabott feltételek szerint gondozzák is a rájuk bízott területet. E módszer - miként azt az igazgatóság szakaszmérnöke, Schenk Gábor elmondta - bevált. A jelenlegi szabályok szerint a nád minimum 66 százalékát le kell vágni. A vízügyi igazgatóság haszonnádvágásra köt szerződést, ami azt jelenti, hogy a levágott nád gépi kéréséért - ebben a minőségtől függetlenül keveredik a nád - jelenleg 10 forint 60 fillért fizet az adott terület bérlője, tehát a nádarató. Az így befolyt összeget - ezt ebben az idényben 1,5 millió forintra becsülik - a vízügyi igazgatóság visszaforgatja a Velencei-tóval kapcsolatos feladatok elvégzésére. A nádat a bérlő szabadon értékesítheti. A Velenceitavon a nád aratását a fagy beállta után kezdik el. A Hortobágyon már elkezdődött a munka bánhalmi János felvétele NÉPSZABADSÁG 5 Kevés a hó, nincs árvízveszély Vízügyi forródrót Ausztriával Az év első napjaiban általában nem kellett komolyabb ár- és belvízveszéllyel számolniuk a vízügyi szakembereknek. A Kraszna ugyan kilépett medréből, több helyütt belvíz ellen kellett és kell védekezni, de elsősorban a kevés csapadék miatt, de az anyagiak okán is viszonylag optimistán nyilatkoztak tudósítóinknak a vízügyi szakemberek. TUDÓSÍTÓNKTÓL A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ügyeletese tudósítónknak elmondta: a Keleti-Kárpátok térségében a Felső-Tisza vízgyűjtő területére december utolsó hetében három nap alatt 200 milliméter csapadék hullott. A Kraszna vízszintje több mint négy métert emelkedett, a folyó kilépett medréből, elöntötte a hullámterét. A vízügyi igazgatóság szilveszter napjától a teljes védvonal mellett első fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. A csapadék-utánpótlás csökkenésével azonban megkezdődött az apadás, így a készültség tartós fenntartása nem volt indokolt. A belvíz is adott itt munkát az év első napjaiban: Felső-Szabolcsban és az Ecsedilápon is üzemelnek a szivattyúk. Nincs árvízveszély a Körösvölgyben, belvíz viszont itt is akad: az új év első napján másodfokú készültséget rendeltek el a Békés megyei Kondoroson és Hunyán - mondta tudósítónknak Pálinkás Lajos, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság megbízott vezetője. A vízügyi szakember hozzátette: 1998-ban csaknem 50 százalékkal nagyobb összeg jut az árvízvédelmi munkákra, mint 1997-ben, és 150 millió forintot költhetnek belvízvédelmi beruházásokra. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén egyelőre minden felszíni vízfolyás alacsony vízállású. Hamza István, az igazgatóság hidrológiai osztályának vezetője vasárnap tudósítónknak elmondta: tizenkét óránként kapnak telexen jelentéseket a szomszédos Ausztriából, ahol a legnagyobb vízgyűjtő területek találhatók. A szakember megjegyezte: jelenleg - szokatlan módon - Ausztriában csak a magasabb hegyekben van hó, egyelőre nem kell tehát árvíztől tartanunk. Magyarország területén azonban akár 24 óra alatt is eshet annyi csapadék, amennyi már gondokat okozhat. Hamza szerint a jó időjárást a felkészülésre kell fordítani. Az átlagosnál kevesebb csapadék miatt valószínűleg nem kell tavaszi árvízveszéllyel számolni az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén - mondta győri tudósítónknak Jakus György, az igazgatóság vezetője. Hozzátette: tavaly a korábbiaknál több pénz jutott a költségvetésből árvízvédelemre, ezért javultak e munka feltételei. Továbbra is gondot okoz azonban, hogy a Komárom és Esztergom térségében nem épültek ki a töltések. Ez annak tudható be, hogy e létesítmények a vízlépcső részeként valósultak volna meg. A beruházás leállításával a töltés kiépítése is elmaradt. Jakus György megjegyezte: az új esztendőben az 1995-ös megállapodásnak megfelelő vízmennyiség érkezett Szlovákiából a főmederbe és a Mosoni-Dunába. Gyermekbarátok a békésebb tévéképernyőkért A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma - amelynek jelenleg több mint hatvan kisebb szervezet, és számos magánszemély is tagja - ma indítja el Gyilkosság nélküli képernyőt! című kampányát. Az osztrák testvérszervezettel közös akció a kereskedelmi tévécsatornákon látható kegyetlen, véres jeleneteket bemutató műsorok ellen irányul, amelyek rossz hatással vannak a gyerekekre. MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar és az osztrák gyermekbarát mozgalom a képernyőn látható erőszakos jelenetek elleni küzdelem mellett fellép annak érdekében is, hogy mind kevesebb gyerek juthasson hozzá azokhoz a számítógépes játékokhoz, amelyek károsan hatnak fejlődésükre, torzítják egyéniségüket. Felmérések szerint ugyanis e programok mintegy 90 százaléka agresszivitásra ösztönzi a legfiatalabb korosztályt. Hanti Vilmos, a hazai mozgalom egyik képviselője lapunknak elmondta, azért is fontosnak tartja a médiatörvény módosítását, mert bár az 5. paragrafus szerint a gyermekek személyiségét károsító műsorokat csak meghatározott időpontokban vetíthetik, nincs szankció a szabályt megszegőkkel szemben. A témával kapcsolatban a szervezet ma adja át levelét a miniszterelnöknek. Lezsák Sándor pártelnök tegnapi közleménye szerint a MDF is támogatja mindazon civil szervezetek tevékenységét, amelyek a tömegkommunikációs eszközök által terjesztett agresszivitás ellen kívánnak fellépni.