Népszabadság, 1998. január (56. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-24 / 20. szám
1998. január 24., szombat Tévéműsorok toplistája Miközben egymással versengve adja közre a két nagy országos kereskedelmi tévécsatorna - a TV 2 és az RTL Klub - azokat az adatokat, amelyek egy-egy időzónában elért piacvezető nézettségüket tanúsítják, más összesítésekből árnyaltabb kép rajzolódik ki. A január közepi hét legnézettebb tévéműsorairól szóló lista például az MTV 1 még mindig erős népszerűségét mutatja. Az igaz, hogy - mint az a tévénézési csúcsidőt megelőző két óra adataiból látható - az MTV 1 sok nézőt veszített. A harminc legnézettebb műsort tartalmazó lista első harmadából úgy tűnik, hogy a TV 2 egyik-másik játéka, sorozata máris képes lekörözni a vezető közszolgálati csatorna hasonló programjainak nézettségét. (A második, harmadik harmadban már az RTL Klub több műsora is előkelő helyezést ér el.) Az este hétkor kezdődő és a második legnézettebb adásnak számító TV 2-hírműsor, a Tények, és a fél nyolctól látható (a maga időzónájában a tizedik helyre került) MTV-s Híradó között azonban nincs számottevő különbség, mindkettő legmagasabb nézettsége valamivel meghaladta a kétmilliót. Ehhez képest lényegesen kevesebben nézték az RTL híradóját, amelynek egyik adása sem tudott az említett héten a tíz legnézettebb műsor közé kerülni (legtöbb nézője 848 ezer volt). A csúcsidőben viszont tarolni látszik az MTV 1 - legalábbis a toplista élén. Az első tíz között a TV 2-nek mindössze egyetlen műsora szerepel, az a németosztrák filmsorozat (Rex felügyelő), amelyik elsőként nyert több nézőt, mint az MTV 1 vele egy időben sugárzott sztárprodukciója, a Friderikusz-show. (Szerdán közöltük a Friderikusz Produkció levelét, amely szerint korábban tévesen állítottuk, hogy az MTV 1-nek kevesebb nézője volt a Friderikusz-show idején, mint a TV 2-nek. Az adatok azt mutatják, hogy a show teljes két óráját tekintve igazuk is van, a krimi 50 perce alatt azonban Rex felügyelő több mint kétmillió nézőt vonzott, Friderikusz nézőszáma viszont kétmillió alatt maradt.) A listából az is látszik, hogy az MTV még legalább négy műsorának - és ebből két hazai gyártású: a Szeszélyes évszakok és a Szomszédok - több nézője van hárommilliónál a téli időszakban, amikor többen és hosszabban tévéznek. A hazai kereskedelmi szektor fapontjára (Rex felügyelő) viszont nem sokkal több néző jut kétmilliónál. Ezen a héten a tévénézési csúcsidőben a toplista 11. helyétől a 30-ig az RTL Klub mindössze négy műsorral szerepelt. V. Gy. A LEGNÉZETTEBB TELEVÍZIÓS MŰSOROK AZ 1998.1.12.-1.18.-1 HÉTEN, 17.30 ÉS 19.30 KÖZÖTT (súlyozott nézettség a teljes népesség körében) A műsor címe: Csatorna Dátum Kezdési Súlyozott Nézettség idő : ezer fő 1. Szerencsekerék TV 2 I. 18. 19.04 25,6 2415 2. Tények - Hírösszefoglaló TV 2 I. 17. 19.00 21,4 2024 3. Acapulco-öböl (mexikói films.) TV 2 I. 14. 18.05 20,8 1961 4. Önök kérték! MTV 1 I. 18. 18.01 20,2 1910 5. Pampák királya (brazil films.) MTV 1 I. 15. 18.39 19,0 1796 6. A hegyi doktor (német filmsor.) TV 2 I. 17. 17.32 16,4 1546 7. Napló TV 2 hírmagazin TV 2 I. 18. 18.13 15,9 1499 8. A Hét MTV 1 I. 18. 19.00 15,1 1427 9. Lottóshow MTV 1 1. 17. 19.05 13,7 1297 10. Csupa, csupa élet (német films.;TV 2 1. 14. 17.37 13,6 1285 A LEGNÉZETTEBB TELEVÍZIÓS MŰSOROK AZ 1998.1.12.21.18-1 HÉTEN, 19.30 ÉS 21.30 KÖZÖTT (súlyozott nézettség a teljes népesség körében) A műsor címe: Csatorna Dátum Kezdési Súlyozott Nézettség idő : ezer fő 1. Vészhelyzet (amerikai films.) MTV 1 I. 13. 20.02 36,7 3464 2. Szeszélyes évszakok MTV 1 I. 17. 20.04 35,4 3345 3. Szomszédok (magyar teleregény) MTV 1 4. Az élet mindig drága I. 15. 20.02 33,5 3166 Die Hard 3. (amerikai film) MTV 1 I. 17. 21.04 32,0 3017 5. X-akták (amerikai filmsor.) MTV 1 I. 12. 20.01 26,6 2509 6. Kriminális Bűnügyi magazin MTV 1 I. 13. 20.50 24,9 2347 7. Uborka - politikai saláta MTV 1 I. 18. 20.04 24,3 2295 8. Savannah (amerikai films.) 9. Rex felügyelő MTV 1 I. 16. 20.03 24,2 2290 (német-osztrák filmsor.) MTV 2 I. 15. 20.54 22,4 2115 10. Híradó MTV 1 I. 17. 19.30 21,9 2064 A toplistát a Magyar Televízió Rt. médiakutatási főosztálya készítette, az AGB Hungary Kft. mérései alapján. gszinttől- SSTvári Mandel Miklós: A monetáris diktatúra alkonya - Farkas Péter: Az egyenlőtlen fejlődés hatótényezői a világgazdaságban - Ulrich Busch: A külföldi tőke az átalakulási folyamatban - Szita Tamás: A politikai elit anatómiája - Wiener György: Hatalmi viszonyok és korrányzati struktúra (1988-1994) - Csorba Gergely: Európa Részvénytársaság - Gáli Ernő: Az erdélyi baloldal a mérlegen - Diósi Ágnes: Kívül vagy belül? A cigányság és a magyar társadalom. KULTÚRA Az énekes nem bábu Kincses Veronika a grófné szerepét énekli Mozart Figaro házassága című vígoperájának előbemutatója tavaly nyáron, a BudaFest keretében volt. Az igazi premier azonban ma lesz a Magyar Állami Operaházban. A grófné szerepében Kincses Veronika mutatkozik be, akit korábban, mint „örök Susannát” könyvelt el a szakma és a közönség. - Susannaként otthon vagyok a Figaro házasságában, mert nagyon sokszor énekeltem, olyan legendás karmesterekkel, mint Ferencsik János, Lukács Ervin és olyan partnerekkel, mint Sudlik Mária, Melis György. Minden előadás élmény volt, lubickoltam a szerepben, mert úgy éreztem, alkatomhoz illő feladat volt. Nem „vonulós” énekesnő vagyok, hanem olyan, aki szeret mozogni a színpadon és bonyolítani a szálakat. Különben sem szeretem a „cérnakesztyűs” és statikus előadásokat. - Milyen grófné lesz Kincses Veronika? - Abból indulok ki, hogy a grófné régen Rosina volt. Beaumarchais először megírta a Sevillai borbélyban, majd a Figaro lakodalmában a történetét. A grófné szerintem tehát Rosinának született, egy kicsit meg is maradt annak. Azért, hogy a régi szerelem visszatérjen - még cselre is képes. Amíg Susanna hamarabb átlátja a helyzetet, több köze van az élethez, addig a grófné szinte csak a gondolataiban él, és örül, hogy végre vele is történik valami, cselekvő részese lehet saját életének. Az adott operaszerep tanulásakor tehát a szövegkönyv, az irodalmi alkotás a kiindulópontja. - Ezt nem mondhatnám, mert a zenét, jelen esetben Mozart zenéjét tartom kiinduló forrásnak. A partitúrából ki lehet olvasni mindent, mert a kottakép olyan, mint egy filmforgatókönyv. Lehet, hogy furcsán hangzik, de szerintem a legfontosabb főszereplő a karmester. Meggyőződésem, hogy ha zeneileg megalapozott, megfelelően előkészített egy opera, akkor nem lehet sem unalmas, sem rossz. Nálam elsődleges szempont a zene. Ha a zene rendben van, akkor vállalok bármit... Igaz, arra még nem kértek, hogy lengjek trapézon, de még azt is megpróbálnám a cél érdekében. - Nem híve a modern rendezésnek? - Nem vagyok híve az elidegenedett színháznak és az úgynevezett önmegvalósító előadásoknak, bizonyos kortárs darabok kivételével. A magam részéről azt szeretem, ha megadják az útirányt, hogy merre menjek, majd lenyesik a rosszat, megtartják, ami jó. Az énekesek mindig nagyon akarnak dolgozni, hiszen sikerre vágynak. Nem láttam még olyan művészt, aki azért szeretett volna színpadra jutni, hogy megbukjék. Minden énekes azt akarja megmutatni magából, ami a legjobb. Aztán ezt vagy hagyják, vagy nem. Egyszóval: az énekes nem bábu és tudhat annyit a szerepről, a színházról, az adott korról, mint a rendező. - Hogyan vészeli át, ha olyan rendezővel kell dolgoznia, akinek a felkészültsége nem megfelelő? - Olyankor beveszek egy nyugtatót... De még mielőtt megkérdezné, el kell mondanom: a mostani rendezéssel szemben nincs semmiféle averzióm. Gyönyörű jelmezek és díszletek között zajlik a darab, nem vastraverzek és vetített vásznak között. Öröm ilyen előadásban részt venni. Az igazi nehézséget inkább az adja, hogy a nagy elődök, a legendás grófnők hangja még mindig a fülembe cseng. Nem is szeretek premierek előtt felvételeket hallgatni, mert én csak a saját grófnémat tudom megcsinálni. Más hangvételét, hangszínét, zenei megoldásait nem is szándékozom utánozni. Megteszem, ami tőlem telik, és remélem, hogy a közönség szerint sem lesz rossz. Nagy Marianna Gyönyörű jelmezek és díszletek között zajlik a darab (Susanna - Gémes Szilvia) velledits év a felvétele NÉPSZABADSÁG 9 A történelem közös szereplői Konferencia a nemzeti identitás barokk koncepciójáról A magyar és a horvát tudományos együttműködés keretében A történelem és a nemzeti identitás barokk koncepciója a XVII. és XVIII. század Horvátországában és Magyarországán címmel tartottak konferenciát Budapesten. Mint Bene Sándor, az Irodalomtudományi Intézet munkatársa érdeklődésünkre elmondta: 1994-ben a Csáktornya melletti Zrínyi-emlékmű restaurálását követő ünnepi ebéden vetődött fel először, hogy ideje volna egyeztetni, illetve tisztázni a horvát és a magyar történelem közös szereplőinek megítélését. Az 1996 márciusában megrendezett első tudományos összejövetelen főként a horvát származású Dudith András humanista, pécsi püspök munkásságát és történelmi jelentőségét vizsgálták és vitatták meg a történészek, a mostani budapesti megbeszélés középpontjában pedig Pavao Vitezovic Ritter személye, tevékenysége és eszmerendszere állt. Az 1652-ben Senjben született és 1712-ben Bécsben meghalt Vitezovic talán a legjelentősebb horvát nemzeti mítoszgyártó, aki népének ősi és hősi múltat igyekezett kreálni. Még azt is „bebizonyította”, hogy Szent László király, sőt az egész Árpád-ház horvát származású, így anno nem Horvátországot csatolták a Magyar Királysághoz, hanem csak egyesült a két állam. Népe - hite szerint - az ókori illírek egyenes leszármazottja. Késői munkáiban Illíria határai már egészen Kijevig nyúltak. Vitezovic nézeteit és tevékenységét Bene szerint több szempont miatt is érdemes a két ország tudósainak megvitatniuk. Kora a nemzeti mitológiák keletkezésének kora, a mítoszok azután a XVIII-XIX. században a Habsburg-birodalom népei között politikai összeütközéshez vezettek, s ma már feltétlenül tudományos vizsgálat tárgyává kell tenni őket, hogy a félreértések tisztázhatók legyenek. Bene reményei szerint az 1699-ben kötött karlócai béke közelgő évfordulója előtt így ez a mostani tanácskozás egy horvát-magyar (és esetleg olasz) tudományos együttműködés alapja lehet. A Vitezovic és társai által gyártott legendák, az illírizmus gondolatköre az, amely a XX. század elején az egységes nagy délszláv állam, Jugoszlávia megszületéséhez vezetett (igaz, Vitezovic ezt az államot még horvát hegemóniával képzelte el). És most, hogy a horvátok befejezték a szerbek elleni háborút, igyekeznek újjáírni történelmüket és újraértékelni szereplőit. Ebben is sokat segíthet ez a mostani budapesti konferencia - mondta végezetül Bene Sándor, J. B. Sz.