Népszabadság, 1998. január (56. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-24 / 20. szám

1998. január 24., szombat Tévéműsorok toplistája Miközben egymással versengve adja közre a két nagy országos kereskedelmi tévécsatorna - a TV 2 és az RTL Klub - azokat az adatokat, amelyek egy-egy idő­zónában elért piacvezető nézett­ségüket tanúsítják, más összesí­tésekből árnyaltabb kép rajzo­lódik ki. A január közepi hét legnézettebb tévéműsorairól szóló lista például az MTV 1 még mindig erős népszerűségét mutatja. Az igaz, hogy - mint az a tévé­nézési csúcsidőt megelőző két óra adataiból látható - az MTV 1 sok nézőt veszített. A harminc legnézettebb műsort tartalmazó lista első harmadából úgy tűnik, hogy a TV 2 egyik-másik játéka, sorozata máris képes lekörözni a vezető közszolgálati csatorna hasonló programjainak nézett­ségét. (A második, harmadik harmadban már az RTL Klub több műsora is előkelő helyezést ér el.) Az este hétkor kezdődő és a második legnézettebb adás­nak számító TV 2-hírműsor, a Tények, és a fél nyolctól látható (a maga időzónájában a tizedik helyre került) MTV-s Híradó között azonban nincs számotte­vő különbség, mindkettő legma­gasabb nézettsége valamivel meghaladta a kétmilliót. Ehhez képest lényegesen kevesebben nézték az RTL híradóját, amely­nek egyik adása sem tudott az említett héten a tíz legnézettebb műsor közé kerülni (legtöbb né­zője 848 ezer volt). A csúcsidőben viszont tarolni látszik az MTV 1 - legalábbis a toplista élén. Az első tíz között a TV 2-nek mindössze egyetlen műsora szerepel, az a német­osztrák filmsorozat (Rex fel­ügyelő), amelyik elsőként nyert több nézőt, mint az MTV 1 vele egy időben sugárzott sztárpro­dukciója, a Friderikusz-show. (Szerdán közöltük a Friderikusz Produkció levelét, amely szerint korábban tévesen állítottuk, hogy az MTV 1-nek kevesebb né­zője volt a Friderikusz-show ide­jén, mint a TV 2-nek. Az adatok azt mutatják, hogy a show teljes két óráját tekintve igazuk is van, a krimi 50 perce alatt azonban Rex felügyelő több mint kétmil­lió nézőt vonzott, Friderikusz nézőszáma viszont kétmillió alatt maradt.) A listából az is lát­szik, hogy az MTV még legalább négy műsorának - és ebből két hazai gyártású: a Szeszélyes év­szakok és a Szomszédok­ - több nézője van hárommilliónál­­ a téli időszakban, amikor többen és hosszabban tévéznek. A hazai kereskedelmi szektor fa­pontjára (Rex felügyelő) viszont nem sok­kal több néző jut kétmilliónál. Ezen a héten a tévénézési csúcs­időben a toplista 11. helyétől a 30-ig az RTL Klub mindössze négy műsorral szerepelt. V. Gy. A LEGNÉZETTEBB TELEVÍZIÓS MŰSOROK AZ 1998.1.12.-1.18.-1 HÉTEN, 17.30 ÉS 19.30 KÖZÖTT (súlyozott nézettség a teljes népesség körében)­ A műsor címe: Csatorna Dátum Kezdési Súlyozott Nézettség idő : ezer fő 1. Szerencsekerék TV 2 I. 18. 19.04 25,6 2415 2. Tények - Hírösszefoglaló TV 2 I. 17. 19.00 21,4 2024 3. Acapulco-öböl (mexikói films.) TV 2 I. 14. 18.05 20,8 1961 4. Önök kérték! MTV 1 I. 18. 18.01 20,2 1910 5. Pampák királya (brazil films.) MTV 1 I. 15. 18.39 19,0 1796 6. A hegyi doktor (német filmsor.) TV 2 I. 17. 17.32 16,4 1546 7. Napló­­ TV 2 hírmagazin TV 2 I. 18. 18.13 15,9 1499 8. A Hét MTV 1 I. 18. 19.00 15,1 1427 9. Lottóshow MTV 1 1. 17. 19.05 13,7 1297 10. Csupa, csupa élet (német films.;TV 2 1. 14. 17.37 13,6 1285 A LEGNÉZETTEBB TELEVÍZIÓS MŰSOROK AZ 1998.1.12.21.18-1 HÉTEN, 19.30 ÉS 21.30 KÖZÖTT (súlyozott nézettség a teljes népesség körében) A műsor címe: Csatorna Dátum Kezdési Súlyozott Nézettség idő : ezer fő 1. Vészhelyzet (amerikai films.) MTV 1 I. 13. 20.02 36,7 3464 2. Szeszélyes évszakok MTV 1 I. 17. 20.04 35,4 3345 3. Szomszédok (magyar teleregény) MTV 1 4. Az élet mindig drága I. 15. 20.02 33,5 3166­­ Die Hard 3. (amerikai film) MTV 1 I. 17. 21.04 32,0 3017 5. X-akták (amerikai filmsor.) MTV 1 I. 12. 20.01 26,6 2509 6. Kriminális­­ Bűnügyi magazin MTV 1 I. 13. 20.50 24,9 2347 7. Uborka - politikai saláta MTV 1 I. 18. 20.04 24,3 2295 8. Savannah (amerikai films.) 9. Rex felügyelő MTV 1 I. 16. 20.03 24,2 2290 (német-osztrák filmsor.) M­TV 2 I. 15. 20.54 22,4 2115 10. Híradó MTV 1 I. 17. 19.30 21,9 2064 A toplistát a Magyar Televízió Rt. médiakutatási főosztálya készítette, az AGB Hun­gary Kft. mérései alapján. gszinttől- SSTvári Mandel Miklós: A monetáris diktatúra alkonya - Farkas Péter: Az egyenlőtlen fejlődés hatótényezői a világgazdaságban - Ulrich Busch: A külföldi tőke az átalakulási folyamatban - Szita Tamás: A politikai elit anatómiája - Wiener György: Hatalmi viszonyok és korr­ányzati struktúra (1988-1994) - Csorba Gergely: Európa Részvénytársaság - Gáli Ernő: Az erdélyi baloldal a mérlegen - Diósi Ágnes: Kívül vagy belül? A cigányság és a magyar társadalom. KULTÚRA A­z énekes nem bábu Kincses Veronika a grófné szerepét énekli Mozart Figaro házassága című vígoperájának előbemutatója tavaly nyáron, a BudaFest ke­retében volt. Az igazi premier azonban ma lesz a Magyar Álla­mi Operaházban. A grófné sze­repében Kincses Veronika mu­tatkozik be, akit korábban, mint „örök Susannát” könyvelt el a szakma és a közönség. - Susannaként otthon va­gyok a Figaro házasságában, mert nagyon sokszor énekeltem, olyan legendás karmesterekkel, mint Ferencsik János, Lukács Ervin és olyan partnerekkel, mint Sudlik Mária, Melis György. Minden előadás élmény volt, lubickoltam a szerepben, mert úgy éreztem, alkatomhoz illő feladat volt. Nem „vonulós” énekesnő vagyok, hanem olyan, aki szeret mozogni a színpadon és bonyolítani a szálakat. Kü­lönben sem szeretem a „cérna­kesztyűs” és statikus előadáso­kat. - Milyen grófné lesz Kincses Ve­ronika? - Abból indulok ki, hogy a grófné régen Rosina volt. Beau­­marchais először megírta a Se­villai borbélyban, majd a Figa­ro lakodalmában a történetét. A grófné szerintem tehát Rosi­­nának született, egy kicsit meg is maradt annak. Azért, hogy a régi szerelem visszatérjen - még cselre is képes. Amíg Su­sanna hamarabb átlátja a hely­zetet, több köze van az élethez, addig a grófné szinte csak a gondolataiban él, és örül, hogy végre vele is történik valami, cselekvő részese lehet saját éle­tének.­­ Az adott operaszerep tanulása­kor tehát a szövegkönyv, az irodalmi alkotás a kiindulópontja. - Ezt nem mondhatnám, mert a zenét, jelen esetben Mo­zart zenéjét tartom kiinduló forrásnak. A partitúrából ki le­het olvasni mindent, mert a kot­takép olyan, mint egy filmfor­gatókönyv. Lehet, hogy furcsán hangzik, de szerintem a legfon­tosabb főszereplő a karmester. Meggyőződésem, hogy ha zenei­leg megalapozott, megfelelően előkészített egy opera, akkor nem lehet sem unalmas, sem rossz. Nálam elsődleges szem­pont a zene. Ha a zene rendben van, akkor vállalok bármit... Igaz, arra még nem kértek, hogy lengjek trapézon, de még azt is megpróbálnám a cél érdekében. - Nem híve a modern rendezés­nek? - Nem vagyok híve az elide­genedett színháznak és az úgy­nevezett önmegvalósító elő­adásoknak, bizonyos kortárs darabok kivételével. A magam részéről azt szeretem, ha meg­adják az útirányt, hogy merre menjek, majd lenyesik a rosszat, megtartják, ami jó. Az énekesek mindig nagyon akar­nak dolgozni, hiszen sikerre vágynak. Nem láttam még olyan művészt, aki azért szere­tett volna színpadra jutni, hogy megbukjék. Minden énekes azt akarja megmutatni magából, ami a legjobb. Aztán ezt vagy hagyják, vagy nem. Egyszóval: az énekes nem bábu és tudhat annyit a szerepről, a színház­ról, az adott korról, mint a ren­dező. - Hogyan vészeli át, ha olyan ren­dezővel kell dolgoznia, akinek a fel­­készültsége nem megfelelő? - Olyankor beveszek egy nyugtatót... De még mielőtt megkérdezné, el kell monda­nom: a mostani rendezéssel szemben nincs semmiféle aver­zióm. Gyönyörű jelmezek és díszletek között zajlik a darab, nem vastraverzek és vetített vásznak között. Öröm ilyen elő­adásban részt venni. Az igazi nehézséget inkább az adja, hogy a nagy elődök, a legendás gróf­nők hangja még mindig a fü­lembe cseng. Nem is szeretek premierek előtt felvételeket hallgatni, mert én csak a saját grófnémat tudom megcsinálni. Más hangvételét, hangszínét, zenei megoldásait nem is szán­dékozom utánozni. Megteszem, ami tőlem telik, és remélem, hogy a közönség szerint sem lesz rossz. Nagy Marianna Gyönyörű jelmezek és díszletek között zajlik a darab (Susanna - Gémes Szilvia) velledits év a felvétele NÉPSZABADSÁG 9 A történelem közös szereplői Konferencia a nemzeti identitás barokk koncepciójáról A magyar és a horvát tudomá­nyos együttműködés keretében A történelem és a nemzeti iden­titás barokk koncepciója a XVII. és XVIII. század Horvát­­országában és Magyarországán címmel tartottak konferenciát Budapesten. Mint Bene Sándor, az Iroda­lomtudományi Intézet munka­társa érdeklődésünkre elmond­ta: 1994-ben a Csáktornya mel­letti Zrínyi-emlékmű restaurá­lását követő ünnepi ebéden ve­tődött fel először, hogy ideje vol­na egyeztetni, illetve tisztázni a horvát és a magyar történelem közös szereplőinek megítélését. Az 1996 márciusában meg­rendezett első tudományos összejövetelen főként a horvát származású Dudith András hu­manista, pécsi püspök munkás­ságát és történelmi jelentőségét vizsgálták és vitatták meg a tör­ténészek, a mostani budapesti megbeszélés középpontjában pedig Pavao Vitezovic Ritter személye, tevékenysége és esz­merendszere állt. Az 1652-ben Senjben szüle­tett és 1712-ben Bécsben meg­halt Vitezovic talán a legjelen­tősebb horvát nemzeti mítosz­­gyártó, aki népének ősi és hősi múltat igyekezett kreálni. Még azt is „bebizonyította”, hogy Szent László király, sőt az egész Árpád-ház horvát származású, így anno nem Horvátországot csatolták a Magyar Királyság­hoz, hanem csak egyesült a két állam. Népe - hite szerint - az ókori illírek egyenes leszárma­zottja. Késői munkáiban Illíria határai már egészen Kijevig nyúltak. Vitezovic nézeteit és tevé­kenységét Bene szerint több szempont miatt is érdemes a két ország tudósainak megvitatni­uk. Kora a nemzeti mitológiák keletkezésének kora, a mítoszok azután a XVIII-XIX. században a Habsburg-birodalom népei között politikai összeütközéshez vezettek, s ma már feltétlenül tudományos vizsgálat tárgyává kell tenni őket, hogy a félreérté­sek tisztázhatók legyenek. Bene reményei szerint az 1699-ben kötött karlócai béke közelgő évfordulója előtt így ez a mostani tanácskozás egy hor­­vát-magyar (és esetleg olasz) tu­dományos együttműködés alap­ja lehet. A Vitezovic és társai által gyártott legendák, az illírizmus gondolatköre az, amely a XX. század elején az egységes nagy délszláv állam, Jugoszlávia megszületéséhez vezetett (igaz, Vitezovic ezt az államot még horvát hegemóniával képzelte el). És most, hogy a horvátok be­fejezték a szerbek elleni hábo­rút, igyekeznek újjáírni törté­nelmüket és újraértékelni sze­replőit. Ebben is sokat segíthet ez a mostani budapesti konfe­rencia - mondta végezetül Bene Sándor, J. B. Sz.

Next