Népszabadság, 1998. február (56. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-02 / 27. szám

24 oldal f f Ára: 47 Ft NF,PSZ,ARAT­SAG 1998. február 2., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 56. évfolyam, 27. szám, első kiadás Egyedül a britek támogatják az Irak elleni katonai akciót Brit kollégájával folytatott megbeszélése után, majd egy nappal később Jeruzsálemben az amerikai külügyminiszter ki­jelentette: „Úgy tűnik, a diplo­mácia nem működik. Várhatóan erőt kell alkalmaznunk és ha ez történik, a csapás jelentős lesz.” LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nagy-Britannia egyelőre az egyetlen ország, amely hajlandó részt venni az Egyesült Államok oldalán egy katonai akcióban. Tony Blair kormányfő, aki a héten washingtoni tárgyalásai során személyesen is megvitatja a válságot Clinton elnökkel, ugyancsak félreérthetetlen fe­nyegetést intézett Szaddám Huszein felé: „Vagy diplomá­ciai úton, vagy erőszak beveté­sével meg kell győzni a diktá­tort arról, hogy adja fel atom-, vegyi és biológiai fegyverek ki­­fejlesztésének régóta táplált ambícióját. Ha arra a felisme­résre jutunk, hogy a katonai ak­ció az egyetlen alternatíva az ENSZ Biztonsági Tanácsa ha­tározatának végrehajtására, nem fogunk visszariadni.” A brit kormányt ugyanakkor mind saját „mezei” parlamenti képviselő, mind öbölháborús veteránok óvatosságra intik. John Nichol, az irakiak által le­lőtt és fogva tartott RAF navi­gátor szerint „majdnem a kö­zépkorig visszabombáztuk Szaddámot és országát, és nem történt semmi”. Gennagyij Taraszov orosz külügyi szóvivő az ITAR­­TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva figyelmeztetett: a Bagdaddal szembeni katonai akció számos polgári áldozatot követelne, és beláthatatlan po­litikai következményekkel jár­hat nemcsak a térségbeli orszá­gokra, hanem számos más ál­lamra nézve is. Moszkva sze­rint az akció tönkretenné az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ- különbizottság munkáját, és veszélyeztetné annak lehetősé­gét, hogy folytatódjék az iraki leszerelés nemzetközi ellenőr­zése. Bagdadi nők Szaddám Huszein portréja előtt Igazgató nélkül a fesztiválzenekar A Budapesti Fesztiválzenekar igazgató nélkül maradt. A Fő­városi Közgyűlés kulturális bi­zottsága nem támogatta Körner Tamás újbóli megbízatását. Körner 1992 óta látta el az igaz­gatói teendőket, a zenekar fi­nanszírozásával kapcsolatos és egyéb viták következtében 1996 folyamán azonban többször is lemondott posztjáról, majd le­mondását visszavonta. A zene­kar szervezeti és működési sza­bályzatának értelmében a veze­tői feladatokat - az ismét meg­hirdetendő igazgatói pályázat eredményes lezárásáig, de leg­később április 30-ig - a zenekar gazdasági igazgatója látja el - tudtuk meg Körmendy Ferenc­­től, a Fővárosi Közgyűlés kultu­rális bizottságának elnökétől. Fischer Iván Davosból küldött nyilatkozatában azt hangsú­lyozta, hogy nem tudna együtt­működni olyan igazgatóval, aki a romló anyagi feltételeket kri­tikátlanul elfogadja. (Részletek az 5. oldalon) Éles vita a kormánypártok között Hétfő este összeül a Koalíciós Egyeztető Tanács Az MSZP esélyes, hogy megnyerje a májusi parlamenti választáso­kat, de erre nincs garancia - hangoztatta Horn Gyula pártelnök­miniszterelnök az MSZP vasárnapi kampányfelkészítő rendezvé­nyén. Horn az ellenzéken kívül bírálta az SZDSZ-t is, amelynek elnöke később visszautasította a kormányfő kijelentéseit. Horn Gyula vitaindítójában kijelentette: az MSZP esélyes, hogy megnyerje a májusi parla­menti választásokat, de erre nincs garancia. A koalícióról szólva Horn természetesnek tar­totta, hogy az utóbbi négy évben számtalan vita volt a két párt között. Az MSZP 1995-től azon­ban nem folytatott nyilvános vi­tát az SZDSZ-szel. Vitáik voltak az állam és egyház viszonyának rendezéséről, a Duna hasznosí­tásáról, a cigánykérdés kezelésé­ről. A miniszterelnök elismerte, hogy az MSZP és az SZDSZ kö­zösen érte el az eredményeket, de megjegyezte: a közbiztonság és az oktatás területén többet is fel lehetett volna mutatni. Nem az érdemeken kell vitatkozni, mert a stabilizáció áldozatai az MSZP szavazótáborából kerül­tek ki. A neoliberális törekvések pedig elviselhetetlenné tették volna a stabilizációt - mondta. Legnagyobb kihívásnak a köz­­biztonság javítását nevezte. Kuncze Gábor, a kisebbik ko­alíciós párt elnöke vasárnap este közleményben reagált a minisz­terelnök beszédében az SZDSZ címére megfogalmazott bírálat­ra. A dokumentum szerint „szá­mítani lehetett arra, hogy Horn Gyulának fejébe száll a koalíciós kormány sikere”. A koalíciós miniszterelnök-helyettes szerint folyamatosan érzékelhető volt a kormányfő azon igyekezete, hogy a szükséges és elkerülhe­tetlen gazdasági megszorításo­kért az SZDSZ-re hárítsa a fele­lősséget. Kuncze számára elfo­gadhatatlan az a „csakis a mi­niszterelnök fejében létező munkamegosztás”, amely sze­rint a sikerekért az MSZP, a ku­darcokért az SZDSZ felel. Az el­múlt négy év áldozatvállalásai a nyilatkozat szerint nemcsak az MSZP szavazóit, hanem az or­szág egész lakosságát érzéke­nyen érintették, s különös, hogy Horn Gyula éppen akkor fedezi fel a közvéleményt joggal foglal­koztató bajokat, amikor már mutatkoznak a koalíciós kor­mányzás eredményeként bekö­vetkezett gazdasági fellendülés eredményei. Kuncze szerint az SZDSZ nem tett némasági foga­dalmat, s vitában áll minden an­­tiliberális, populista politikai megnyilvánulással. A pártelnök közleménye megállapítja: „Mél­tatlan a miniszterelnökhöz, és remélhetőleg átmeneti jelenség, hogy a választások közeledtével kicsinyes kampányszemponto­kat helyez előtérbe az ország egészét érintő kormányzati kér­dések helyett.” Információink szerint hétfőn ül össze a Koalíciós Egyeztető Tanács. Napirenden a feszült­séget okozó ügyek szerepelnek, például a hágai ítélet végrehaj­tásáról folyó szlovák-magyar egyeztetés is. Horn szerint az SZDSZ megsértette a két kor­mánypárt korábbi megállapodá­sát azzal, hogy tovább folytatta ebben az ügyben a nyilvános vi­tát. Az SZDSZ szerint a megál­lapodás érvényét vesztette, ami­kor az írásos ígéretek ellenére az MSZP nem kerített sort egyezte­tésre. Vita van a kisebbségek parlamenti képviseletéről is. A kabinet ülésén éles vitát keltett az előterjesztés, és a miniszterel­nök az SZDSZ-es miniszterek határozott ellenvéleményével szemben viszi a parlament elé. Kéri J. Tibor-Zsoldos Attila (A párthétvége további hírei a 4. oldalon) Zsúfolt záróhetek előtt a T. Ház A kormány 28 törvényt vár a parlamenttől Rendkívül zsúfolt lesz az Országgyűlés ma kezdődő tavaszi ülésszaka. A kormány 28 törvényjavaslat elfogadását kéri a T. Háztól, közte az alkotmánybírósági törvény módosítását, a ki­sebbségek parlamenti képviseletének megteremtését. Ezenkívül a képviselők folytatják a föld­ügy­b­en kezdeményezett népsza­vazás elutasításáról szóló javaslat vitáját. Gál Zoltán házelnök szerint sokakat érdeklő és az állam számára is fontos törvénye­ket kell meghozni még a választások előtt. A májusi parlamenti választá­sokig az utolsó ülésszakát kezdi meg ma az Országgyűlés. Rend­kívül zsúfolt program vár a kép­viselőkre, akik még azt sem tud­ják, hogy a választások előtt mi­kor fejezik be munkájukat. Bár minden frakció a jogalkotás le­zárásától teszi függővé a parla­menti munka végét, de a pártok abban egyetértenek: nem lenne szerencsés, ha az ülésszak mé­lyen belenyúlna a választási kampányba. A koalíció azt sze­retné, ha március közepére feje­ződne be a parlamenti munka, az ellenzék szerint a jogalkotási program március végére teljesít­hető. A kormány egyébként 28 törvény megtárgyalását és elfo­gadását kéri a parlamenttől. Ezek között tíz olyan előterjesz­tés található, amelynek vitáját már tavaly megkezdték a képvi­selők. Ezek számíthatnak legin­kább elfogadásra. Közülük is ki­emelkedik az igazságszolgálta­tási reform részeként a büntető­­eljárási kódex megalkotása, az útlevéltörvény módosítása, az Országos Területfejlesztési Kon­cepció jóváhagyása. Ezen túl a kormány az utóbbi napokban több olyan javaslatot nyújtott be, amelynek elfogadását min­denképpen szükségesnek tartja. Ezek közé tartozik a sporttör­vény módosítása, a távhőszol­gáltatásról szóló jogszabály megalkotása, az önkormányza­tok támogatásának elosztása. Az elfogadásra esélyes javas­latokon kívül a parlamentnek több politikailag kényes témát is meg kell tárgyalnia. A képvise­lők már hétfőn folytatják a föld ügyében kezdeményezett nép­szavazás elutasításáról szóló ja­vaslat vitáját. Ezen kívül éles polémia várható az Alkotmány­bíróságról szóló törvény módosí­tó javaslatáról és a kisebbségek parlamenti képviseletét biztosí­tó jogszabálytervezetről. A kor­mány mindkét, kétharmados szavazatarányt igénylő előter­jesztést úgy nyújtotta be, hogy nem élveznek többséget. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke pénteken mindkét kor­mányjavaslattal kapcsolatban aggályait fejezte ki. Hét végi nyilatkozataiban megerősítette: átmeneti megoldásként a ki­sebbségeknek nem választással, hanem delegálással kellene he­lyet kapniuk a T. Házban. Sze­rinte nem lenne szerencsés, ha kilencről tizenkét évre emelnék az alkotmánybírák mandátu­mát. Reálisnak tartja azonban, hogy a parlament még tavasszal két új bírót válasszon a megüre­sedő helyekre. A házelnök sze­rint a sokakat érdeklő és az ál­lam számára fontos törvényeket kell meghozni a választások előtt. Bőssel kapcsolatban úgy vélte: a kormány olyan előzetes megállapodást kíván kötni a szlovák féllel, amely nem kíván parlamenti jóváhagyást. Ez már az új parlament feladata lesz. Bednárik Imre London az új tagok felvétele mellett áll Sir Leon Brittan, az EU bizottságának alelnöke nyilatkozik lapunknak A nemzetközi pénzpiacok fokozottabb ellenőrzését sürgette hét végi felszólalásában a davosi világgazdasági fórumon Soros György, aki az ázsiai válságot rendkívül veszélyesnek ítélte az orosz gazdaságra nézve. Ugyanakkor szerinte Magyarországot és Lengyelországot nem érintik a krízis következményei. Davosban lapunknak nyilatkozott Sir Leon Brittan, az EU bizottságának alelnöke, aki azt hangsúlyozta, hogy hazánk az uniós tagság fel­tételeinek egész sorát már teljesítette. Mint mondta, az ázsiai vál­ság nem gyakorol érdemi befolyást az Európai Unióra, amely vél­hetően csak erősödni fog az új tagok felvétele után.­ ­ Magyarország azon államok kö­zé tartozik, amelyekkel az Európai Unió tavasszal megkezdi a közvetlen tárgyalásokat a felvételről. Vélemé­nye szerint miképpen rövidíthetnénk le minél jobban ezt a folyamatot? - Bizony nem egy, hanem ép­penséggel számos teendőjük akad még. Amíg tagokká vál­nak, végig kell menniük azokon a szabálypontokon, amelyek alapján az unió működik, és amelyekhez történő harmonizá­ció nélkül elképzelhetetlen bár­kinek a belépése. Természetesen tudjuk, hogy önök, magyarok egy sor feltételt már teljesítettek - ezt az EU igen kedvezően érté­kelte is -, ebbe az irányba kell továbbhaladniuk.­­ Rendelkezik-e az EU valamiféle időbeosztással vagy menetrenddel a tárgyalásokat és a felvételt illetően? - Nem, és nem is hiszem, hogy ilyesmire szükség lenne. Haladnunk kell, amilyen gyor­san csak tudunk, de eközben nem fontos, hogy ragaszkod­junk valamiféle tömbösítéshez. - Vagyis ön szerint az egyes tag­jelöltek ügyét külön-külön kell ke­zelni? - Ez a határozott álláspon­tom. Erről ugyan nem született valamiféle hivatalos döntés, csak a magam véleményét mondhatom, de azt feltétlenül vállalom is. Természetesen az újoncok nagyon sok szempont­ból közel állnak egymáshoz, ami kényelmessé tehet egyfajta „blokkosítási” gondolkodást. Szerintem viszont, ha az egyik lemarad, de a másik gyorsab­ban halad előre a szabályok át­vétele, a belépéssel kapcsolatos teendők megoldása útján, ak­kor ez utóbbinak a többiek mi­att ne kelljen visszafognia a tempót.­­ Mégis, milyen előrejelzést tud­na adni? - Azt most lehetetlen megjó­solni, hogy a folyamat mennyi időt vesz igénybe. Egyelőre a legfontosabb, hogy mindkét ol­dalon minden érdekelt tegye meg azt, amire erejéből telik. Nekünk sem okunk nincs a ha­logatásra, sem az érdekeink nem kívánják ezt. - Fékezheti-e az ázsiai válság az EU-felvételi tárgyalásokat? - Nem gondolom, miután szerintem az unióra sem gyako­rol pillanatnyilag érdemi befo­lyást. Hogy mindez hogyan végződik, afelől persze még senki sem lehet egészen biztos. Jelenleg azonban sem ránk, sem az EU-ba igyekvőkre nem hatott ki érdemben a távol-ke­leti krízis, s hozzáteszem: mi az új tagokkal is az EU erősödésé­re számítunk. - Ebben a fél évben Nagy-Bri­tannia tölti be az EU soros elnöki tisztét. Ad ez valami különleges fel­adatot Londonnak? - London mint az EU soros elnöke különösen érdekelt a bővítés előrehaladásában, hi­szen korábban is erőteljesen tá­mogatta az új tagok felvételét. Farkas József György (További részletek a 13. olda­­lon) Rendőrbelháború titkos felvételekkel? Szabadlábon védekezhetnek a BRFK szervezett bűnözés elleni szolgálatának nyomozói, akiket kábítószerrel való visszaéléssel, valamint kényszervallatással gyanúsít a Budapesti Ügyészsé­gi Nyomozóhivatal. A történtek hátterében a BRFK által a múlt évben részben felszámolt drog­terjesztő csoportok állnak, amelyek a főkapitányság kábí­tószeres ügyek felderítésével foglalkozó nyomozóival riva­lizáló rendőri szervektől kapott információk felhasználásával koholt bizonyítékokat adtak át az ügyészségnek. Állítólag ti­tokban olyan magnófelvételek készültek, amelyek a nyomozók bűnösségét, illetve olyanok, amelyek ártatlanságukat bizo­nyítják. MUNKATÁRSUNKTÓL Pénteken a Budapesti Ügyész­ségi Nyomozóhivatal házkuta­tást tartott a BRFK szervezett bűnözés elleni szolgálatának II. kerületi székházában, és a ká­bítószerosztály hivatali helyi­ségeiben jelentős mennyiségű - a hatóság szerint szabálytala­nul tárolt - kábítószert foglalt le. A nyomozóhivatal a szerve­zett bűnözés elleni szolgálat há­rom, kábítószeres ügyek felde­rítésével foglalkozó nyomozóját kábítószerrel való visszaéléssel és kényszervallatással gyanú­sítja. Mint azt lapunk szombati számának második kiadásában hírül adtuk, az ügyészség min­den információt titkosított az ügyben. Kiszivárgott hírek sze­rint a három nyomozóval szem­ben az a gyanú fogalmazódott meg, hogy kényszerrel bírtak rá néhány drogbeteget, tanúskod­janak Fank Sándor főorvos el­len. Fank doktort a rendőrség kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsítja, azzal, hogy az osz­tályán pénzért adta a heroin­függő betegek kezelésére alkal­mazott Depridol tablettát. Az eljárás olyan drogbetegek és kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított személyek vallomá­sán alapult, akiket Fank doktor kezelt. Rendőrségi körökből ki­­szivárgott hírek szerint titok­ban készült magnófelvételek bi­zonyítják, hogy a BRFK nyo­mozói felajánlották egyes ta­núknak: ha Fánk ellen valla­nak, a tőlük lefoglalt kábító­szert esetleg visszakaphatják­ Más források szerint a nyomo­zók esetenként a lefoglalt - de nyilvántartásba nem vett - ká­bítószerrel fizettek informáto­raiknak. (Rendőrbelháború... folytatás a 21. oldalon)

Next