Népszabadság, 1998. február (56. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
24 oldal f f Ára: 47 Ft NF,PSZ,ARATSAG 1998. február 2., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 56. évfolyam, 27. szám, első kiadás Egyedül a britek támogatják az Irak elleni katonai akciót Brit kollégájával folytatott megbeszélése után, majd egy nappal később Jeruzsálemben az amerikai külügyminiszter kijelentette: „Úgy tűnik, a diplomácia nem működik. Várhatóan erőt kell alkalmaznunk és ha ez történik, a csapás jelentős lesz.” LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nagy-Britannia egyelőre az egyetlen ország, amely hajlandó részt venni az Egyesült Államok oldalán egy katonai akcióban. Tony Blair kormányfő, aki a héten washingtoni tárgyalásai során személyesen is megvitatja a válságot Clinton elnökkel, ugyancsak félreérthetetlen fenyegetést intézett Szaddám Huszein felé: „Vagy diplomáciai úton, vagy erőszak bevetésével meg kell győzni a diktátort arról, hogy adja fel atom-, vegyi és biológiai fegyverek kifejlesztésének régóta táplált ambícióját. Ha arra a felismerésre jutunk, hogy a katonai akció az egyetlen alternatíva az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának végrehajtására, nem fogunk visszariadni.” A brit kormányt ugyanakkor mind saját „mezei” parlamenti képviselő, mind öbölháborús veteránok óvatosságra intik. John Nichol, az irakiak által lelőtt és fogva tartott RAF navigátor szerint „majdnem a középkorig visszabombáztuk Szaddámot és országát, és nem történt semmi”. Gennagyij Taraszov orosz külügyi szóvivő az ITARTASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva figyelmeztetett: a Bagdaddal szembeni katonai akció számos polgári áldozatot követelne, és beláthatatlan politikai következményekkel járhat nemcsak a térségbeli országokra, hanem számos más államra nézve is. Moszkva szerint az akció tönkretenné az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ- különbizottság munkáját, és veszélyeztetné annak lehetőségét, hogy folytatódjék az iraki leszerelés nemzetközi ellenőrzése. Bagdadi nők Szaddám Huszein portréja előtt Igazgató nélkül a fesztiválzenekar A Budapesti Fesztiválzenekar igazgató nélkül maradt. A Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága nem támogatta Körner Tamás újbóli megbízatását. Körner 1992 óta látta el az igazgatói teendőket, a zenekar finanszírozásával kapcsolatos és egyéb viták következtében 1996 folyamán azonban többször is lemondott posztjáról, majd lemondását visszavonta. A zenekar szervezeti és működési szabályzatának értelmében a vezetői feladatokat - az ismét meghirdetendő igazgatói pályázat eredményes lezárásáig, de legkésőbb április 30-ig - a zenekar gazdasági igazgatója látja el - tudtuk meg Körmendy Ferenctől, a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottságának elnökétől. Fischer Iván Davosból küldött nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy nem tudna együttműködni olyan igazgatóval, aki a romló anyagi feltételeket kritikátlanul elfogadja. (Részletek az 5. oldalon) Éles vita a kormánypártok között Hétfő este összeül a Koalíciós Egyeztető Tanács Az MSZP esélyes, hogy megnyerje a májusi parlamenti választásokat, de erre nincs garancia - hangoztatta Horn Gyula pártelnökminiszterelnök az MSZP vasárnapi kampányfelkészítő rendezvényén. Horn az ellenzéken kívül bírálta az SZDSZ-t is, amelynek elnöke később visszautasította a kormányfő kijelentéseit. Horn Gyula vitaindítójában kijelentette: az MSZP esélyes, hogy megnyerje a májusi parlamenti választásokat, de erre nincs garancia. A koalícióról szólva Horn természetesnek tartotta, hogy az utóbbi négy évben számtalan vita volt a két párt között. Az MSZP 1995-től azonban nem folytatott nyilvános vitát az SZDSZ-szel. Vitáik voltak az állam és egyház viszonyának rendezéséről, a Duna hasznosításáról, a cigánykérdés kezeléséről. A miniszterelnök elismerte, hogy az MSZP és az SZDSZ közösen érte el az eredményeket, de megjegyezte: a közbiztonság és az oktatás területén többet is fel lehetett volna mutatni. Nem az érdemeken kell vitatkozni, mert a stabilizáció áldozatai az MSZP szavazótáborából kerültek ki. A neoliberális törekvések pedig elviselhetetlenné tették volna a stabilizációt - mondta. Legnagyobb kihívásnak a közbiztonság javítását nevezte. Kuncze Gábor, a kisebbik koalíciós párt elnöke vasárnap este közleményben reagált a miniszterelnök beszédében az SZDSZ címére megfogalmazott bírálatra. A dokumentum szerint „számítani lehetett arra, hogy Horn Gyulának fejébe száll a koalíciós kormány sikere”. A koalíciós miniszterelnök-helyettes szerint folyamatosan érzékelhető volt a kormányfő azon igyekezete, hogy a szükséges és elkerülhetetlen gazdasági megszorításokért az SZDSZ-re hárítsa a felelősséget. Kuncze számára elfogadhatatlan az a „csakis a miniszterelnök fejében létező munkamegosztás”, amely szerint a sikerekért az MSZP, a kudarcokért az SZDSZ felel. Az elmúlt négy év áldozatvállalásai a nyilatkozat szerint nemcsak az MSZP szavazóit, hanem az ország egész lakosságát érzékenyen érintették, s különös, hogy Horn Gyula éppen akkor fedezi fel a közvéleményt joggal foglalkoztató bajokat, amikor már mutatkoznak a koalíciós kormányzás eredményeként bekövetkezett gazdasági fellendülés eredményei. Kuncze szerint az SZDSZ nem tett némasági fogadalmat, s vitában áll minden antiliberális, populista politikai megnyilvánulással. A pártelnök közleménye megállapítja: „Méltatlan a miniszterelnökhöz, és remélhetőleg átmeneti jelenség, hogy a választások közeledtével kicsinyes kampányszempontokat helyez előtérbe az ország egészét érintő kormányzati kérdések helyett.” Információink szerint hétfőn ül össze a Koalíciós Egyeztető Tanács. Napirenden a feszültséget okozó ügyek szerepelnek, például a hágai ítélet végrehajtásáról folyó szlovák-magyar egyeztetés is. Horn szerint az SZDSZ megsértette a két kormánypárt korábbi megállapodását azzal, hogy tovább folytatta ebben az ügyben a nyilvános vitát. Az SZDSZ szerint a megállapodás érvényét vesztette, amikor az írásos ígéretek ellenére az MSZP nem kerített sort egyeztetésre. Vita van a kisebbségek parlamenti képviseletéről is. A kabinet ülésén éles vitát keltett az előterjesztés, és a miniszterelnök az SZDSZ-es miniszterek határozott ellenvéleményével szemben viszi a parlament elé. Kéri J. Tibor-Zsoldos Attila (A párthétvége további hírei a 4. oldalon) Zsúfolt záróhetek előtt a T. Ház A kormány 28 törvényt vár a parlamenttől Rendkívül zsúfolt lesz az Országgyűlés ma kezdődő tavaszi ülésszaka. A kormány 28 törvényjavaslat elfogadását kéri a T. Háztól, közte az alkotmánybírósági törvény módosítását, a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtését. Ezenkívül a képviselők folytatják a földügyben kezdeményezett népszavazás elutasításáról szóló javaslat vitáját. Gál Zoltán házelnök szerint sokakat érdeklő és az állam számára is fontos törvényeket kell meghozni még a választások előtt. A májusi parlamenti választásokig az utolsó ülésszakát kezdi meg ma az Országgyűlés. Rendkívül zsúfolt program vár a képviselőkre, akik még azt sem tudják, hogy a választások előtt mikor fejezik be munkájukat. Bár minden frakció a jogalkotás lezárásától teszi függővé a parlamenti munka végét, de a pártok abban egyetértenek: nem lenne szerencsés, ha az ülésszak mélyen belenyúlna a választási kampányba. A koalíció azt szeretné, ha március közepére fejeződne be a parlamenti munka, az ellenzék szerint a jogalkotási program március végére teljesíthető. A kormány egyébként 28 törvény megtárgyalását és elfogadását kéri a parlamenttől. Ezek között tíz olyan előterjesztés található, amelynek vitáját már tavaly megkezdték a képviselők. Ezek számíthatnak leginkább elfogadásra. Közülük is kiemelkedik az igazságszolgáltatási reform részeként a büntetőeljárási kódex megalkotása, az útlevéltörvény módosítása, az Országos Területfejlesztési Koncepció jóváhagyása. Ezen túl a kormány az utóbbi napokban több olyan javaslatot nyújtott be, amelynek elfogadását mindenképpen szükségesnek tartja. Ezek közé tartozik a sporttörvény módosítása, a távhőszolgáltatásról szóló jogszabály megalkotása, az önkormányzatok támogatásának elosztása. Az elfogadásra esélyes javaslatokon kívül a parlamentnek több politikailag kényes témát is meg kell tárgyalnia. A képviselők már hétfőn folytatják a föld ügyében kezdeményezett népszavazás elutasításáról szóló javaslat vitáját. Ezen kívül éles polémia várható az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosító javaslatáról és a kisebbségek parlamenti képviseletét biztosító jogszabálytervezetről. A kormány mindkét, kétharmados szavazatarányt igénylő előterjesztést úgy nyújtotta be, hogy nem élveznek többséget. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke pénteken mindkét kormányjavaslattal kapcsolatban aggályait fejezte ki. Hét végi nyilatkozataiban megerősítette: átmeneti megoldásként a kisebbségeknek nem választással, hanem delegálással kellene helyet kapniuk a T. Házban. Szerinte nem lenne szerencsés, ha kilencről tizenkét évre emelnék az alkotmánybírák mandátumát. Reálisnak tartja azonban, hogy a parlament még tavasszal két új bírót válasszon a megüresedő helyekre. A házelnök szerint a sokakat érdeklő és az állam számára fontos törvényeket kell meghozni a választások előtt. Bőssel kapcsolatban úgy vélte: a kormány olyan előzetes megállapodást kíván kötni a szlovák féllel, amely nem kíván parlamenti jóváhagyást. Ez már az új parlament feladata lesz. Bednárik Imre London az új tagok felvétele mellett áll Sir Leon Brittan, az EU bizottságának alelnöke nyilatkozik lapunknak A nemzetközi pénzpiacok fokozottabb ellenőrzését sürgette hét végi felszólalásában a davosi világgazdasági fórumon Soros György, aki az ázsiai válságot rendkívül veszélyesnek ítélte az orosz gazdaságra nézve. Ugyanakkor szerinte Magyarországot és Lengyelországot nem érintik a krízis következményei. Davosban lapunknak nyilatkozott Sir Leon Brittan, az EU bizottságának alelnöke, aki azt hangsúlyozta, hogy hazánk az uniós tagság feltételeinek egész sorát már teljesítette. Mint mondta, az ázsiai válság nem gyakorol érdemi befolyást az Európai Unióra, amely vélhetően csak erősödni fog az új tagok felvétele után. Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekkel az Európai Unió tavasszal megkezdi a közvetlen tárgyalásokat a felvételről. Véleménye szerint miképpen rövidíthetnénk le minél jobban ezt a folyamatot? - Bizony nem egy, hanem éppenséggel számos teendőjük akad még. Amíg tagokká válnak, végig kell menniük azokon a szabálypontokon, amelyek alapján az unió működik, és amelyekhez történő harmonizáció nélkül elképzelhetetlen bárkinek a belépése. Természetesen tudjuk, hogy önök, magyarok egy sor feltételt már teljesítettek - ezt az EU igen kedvezően értékelte is -, ebbe az irányba kell továbbhaladniuk. Rendelkezik-e az EU valamiféle időbeosztással vagy menetrenddel a tárgyalásokat és a felvételt illetően? - Nem, és nem is hiszem, hogy ilyesmire szükség lenne. Haladnunk kell, amilyen gyorsan csak tudunk, de eközben nem fontos, hogy ragaszkodjunk valamiféle tömbösítéshez. - Vagyis ön szerint az egyes tagjelöltek ügyét külön-külön kell kezelni? - Ez a határozott álláspontom. Erről ugyan nem született valamiféle hivatalos döntés, csak a magam véleményét mondhatom, de azt feltétlenül vállalom is. Természetesen az újoncok nagyon sok szempontból közel állnak egymáshoz, ami kényelmessé tehet egyfajta „blokkosítási” gondolkodást. Szerintem viszont, ha az egyik lemarad, de a másik gyorsabban halad előre a szabályok átvétele, a belépéssel kapcsolatos teendők megoldása útján, akkor ez utóbbinak a többiek miatt ne kelljen visszafognia a tempót. Mégis, milyen előrejelzést tudna adni? - Azt most lehetetlen megjósolni, hogy a folyamat mennyi időt vesz igénybe. Egyelőre a legfontosabb, hogy mindkét oldalon minden érdekelt tegye meg azt, amire erejéből telik. Nekünk sem okunk nincs a halogatásra, sem az érdekeink nem kívánják ezt. - Fékezheti-e az ázsiai válság az EU-felvételi tárgyalásokat? - Nem gondolom, miután szerintem az unióra sem gyakorol pillanatnyilag érdemi befolyást. Hogy mindez hogyan végződik, afelől persze még senki sem lehet egészen biztos. Jelenleg azonban sem ránk, sem az EU-ba igyekvőkre nem hatott ki érdemben a távol-keleti krízis, s hozzáteszem: mi az új tagokkal is az EU erősödésére számítunk. - Ebben a fél évben Nagy-Britannia tölti be az EU soros elnöki tisztét. Ad ez valami különleges feladatot Londonnak? - London mint az EU soros elnöke különösen érdekelt a bővítés előrehaladásában, hiszen korábban is erőteljesen támogatta az új tagok felvételét. Farkas József György (További részletek a 13. oldalon) Rendőrbelháború titkos felvételekkel? Szabadlábon védekezhetnek a BRFK szervezett bűnözés elleni szolgálatának nyomozói, akiket kábítószerrel való visszaéléssel, valamint kényszervallatással gyanúsít a Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal. A történtek hátterében a BRFK által a múlt évben részben felszámolt drogterjesztő csoportok állnak, amelyek a főkapitányság kábítószeres ügyek felderítésével foglalkozó nyomozóival rivalizáló rendőri szervektől kapott információk felhasználásával koholt bizonyítékokat adtak át az ügyészségnek. Állítólag titokban olyan magnófelvételek készültek, amelyek a nyomozók bűnösségét, illetve olyanok, amelyek ártatlanságukat bizonyítják. MUNKATÁRSUNKTÓL Pénteken a Budapesti Ügyészségi Nyomozóhivatal házkutatást tartott a BRFK szervezett bűnözés elleni szolgálatának II. kerületi székházában, és a kábítószerosztály hivatali helyiségeiben jelentős mennyiségű - a hatóság szerint szabálytalanul tárolt - kábítószert foglalt le. A nyomozóhivatal a szervezett bűnözés elleni szolgálat három, kábítószeres ügyek felderítésével foglalkozó nyomozóját kábítószerrel való visszaéléssel és kényszervallatással gyanúsítja. Mint azt lapunk szombati számának második kiadásában hírül adtuk, az ügyészség minden információt titkosított az ügyben. Kiszivárgott hírek szerint a három nyomozóval szemben az a gyanú fogalmazódott meg, hogy kényszerrel bírtak rá néhány drogbeteget, tanúskodjanak Fank Sándor főorvos ellen. Fank doktort a rendőrség kábítószerrel való visszaéléssel gyanúsítja, azzal, hogy az osztályán pénzért adta a heroinfüggő betegek kezelésére alkalmazott Depridol tablettát. Az eljárás olyan drogbetegek és kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított személyek vallomásán alapult, akiket Fank doktor kezelt. Rendőrségi körökből kiszivárgott hírek szerint titokban készült magnófelvételek bizonyítják, hogy a BRFK nyomozói felajánlották egyes tanúknak: ha Fánk ellen vallanak, a tőlük lefoglalt kábítószert esetleg visszakaphatják Más források szerint a nyomozók esetenként a lefoglalt - de nyilvántartásba nem vett - kábítószerrel fizettek informátoraiknak. (Rendőrbelháború... folytatás a 21. oldalon)