Népszabadság, 1998. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-02 / 51. szám
24 oldal f f Ára: 47 Ft NÉPSZABADSÁG 1998. március 2., hétfő ORSZÁGOS NAPILAP 56. évfolyam, 51. szám, első kiadás Ismét tüntettek a vízlépcsőalku ellen A pozsonyi megállapodás volt a hét végi politikai rendezvények központi témája A hét végi civil és pártrendezvényeken, fővárosi tereken és tanácskozásokon egyaránt központi vitatéma volt a vízlépcsőügyben pénteken kötött magyar-szlovák keretmegállapodás. A Duna Kör és a Duna Charta felhívására szombat délután több ezer ember gyűlt össze a budapesti Kossuth téren, hogy tiltakozzon a kormány vízlépcsőépítési terve ellen, és az alkotmányosság helyreállítását követelje. Az SZDSZ küldöttgyűlése határozatban mondta ki, hogy ebben a formában a szabaddemokrata miniszterek megvétózzák a kormánydöntést. Az ellenzéki pártok tiltakoztak a vízlépcsőterv ellen, s MSZP-körökben is elhangzott: a kialakult szituáció részben annak tudható be, hogy Nemcsók János, a tárgyalóküldöttség vezetője az előzetes megállapodás bejelentésével félreérthető helyzetet teremtett. A hágai ítélet szellemében nincs szükség a nagymarosi vízlépcső felépítésére, a magyar polgárok nem akarnak több gátat a Dunán, sem Nagymarosnál, sem Pilismarótnál - hangoztatták szombaton a Duna Charta és a Duna Kör szónokai. A környezetvédők felhívására több ezer ember gyűlt össze a József nádor téren, hogy tiltakozzon a pénteken született magyar-szlovák keretmegállapodás ellen. Ennek megvalósulása esetén ugyanis szerintük a Duna kétszáz kilométeres szakaszán végzetesen elromolhatnak a folyó mentén élők létfeltételei, végveszélybe kerülhetnek az ivóvízkészletek, a táj szépségei, a térség történelmi emlékhelyei. A tüntetésen a vízlépcső ellen évtizedek óta küzdőkön kívül ott voltak az ellenzéki pártok vezető személyiségei is, köztük Lezsák Sándor, Kövér László, Pokorni Zoltán, Zsigmond Attila. József Nádor vérről a Parlamenthez vonuló - kormányellenes jelszavakat is skandáló - tömeg előtt ismert környezetvédők, Lányi András, Vargha János, Karátson Gábor fejtették ki érveiket. A tüntetők az Országgyűlés elnökének címzett kiáltványban követelték a Duna ügyében az alkotmányosság helyreállítását, a teljes nyilvánosságot, illetve azt, hogy a kormány a választások előtt ne kössön semmilyen megállapodást Szlovákiával. A környezetvédők legközelebb március 14-én tüntetnek. A tüntetéssel egyidejűleg a vízlépcsőépítést pártoló Reális Zöldek szervezet is megmozdulást tartott. A Vörösmarty térre hirdetett találkozó, amelyen a sajtó képviselőin kívül mindössze néhány járókelő vett részt, csendes érdektelenségbe fulladt. (További információk a 4. oldalon) Tüntetők a Kossuth téren Kánhalmi János felvétele Kevesebb drogot csempésznek hazánkon keresztül Egyes nagy külföldi kábítószerkereskedő szervezetek már megkezdték bizonyos szintetikus drogok és a kábítószerek gyártásához szükséges, úgynevezett prekurzor anyagok magyarországi előállításának előkészítését. A Vám- és Pénzügyőrség szakembereinek hét végi konferenciáján elhangzott, hogy szigorúbban kellene büntetni a prekurzor anyagok termelését és forgalmazását. A határátkelőhelyeken szerzett tapasztalatok szerint egyébként csökkent hazánk szerepe a nemzetközi kábítószer-csempészetben: a heroin most ismét Jugoszlávián és Horvátországon keresztül jut Nyugat-Európába. Ezzel együtt valószínűleg egy magyarországi lerakaton tárolták azt a heroint, amelyet a napokban a brit hatóságok találtak a Hungarocamion teherautóján szállított pótkerékben. A román és bolgár vámosok teljesítményének javulásával a magyar szakemberek most a nyugati határon kívánják fokozni az ellenőrzést, mivel a kábítószer-kereskedők többnyire Nyugat-Európából importálják a Magyarországon forgalmazott drogokat. (Részletek az 5. oldalon) Ki lehet a vízum-magyar? Vélemények a határon túlról Bizonyos nyugtalansággal töltik el a határon túl élő magyarságot az anyaország vezetői által tett, és a határátlépés megszigorítására, esetleg vízumkényszer bevezetésére vonatkozó kijelentések - derül ki a Népszabadság tudósítóinak körkérdésére adott válaszokból. Azt azonban a magyar kisebbségi vezetők többsége is elismeri: Budapestnek az uniós csatlakozás után nincs más választása, mivel az új EU-szerződés értelmében valamennyi újonnan belépő ország a schengeni klub tagjává válik. A határon túli magyarok számára mindenesetre nem tűnik megnyugtatónak a Horn Gyula miniszterelnök által a Magyarország 2000 konferencián kilátásba helyezett kedvezőbb elbánás lehetősége, mivel ez esetben az amúgy is meglévő többség-kisebbség feszültségek tovább éleződnének. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kolozsvári tudósítónknak elmondta: az RMDSZ tudatában van annak, hogy nem Magyarország szabja meg az EU-csatlakozás során alkalmazandó szabályozásokat, az uniós tagság pedig a schengeni egyezmény alkalmazásával együtt jár. A később csatlakozó országoknak - mondotta Takács Csaba - nem Magyarországot kell felelőssé tenniük amiatt, hogy Budapestnek kötelezően be kell majd tartania a csatlakozókra vonatkozó egyezményeket. Az európai integrációban érdekelt államok kormányainak arra kellene hangsúlyt fektetniük, hogy Magyarország és szomszédai között a vízumrendszer bevezetése szóba se kerülhessen. Ezért meg kellene hozniuk azokat a reformintézkedéseket, amelyek Európához történő csatlakozásukat biztosítják. Mert az Európai Unió határain belül nem lesz vízumkényszer. Takács Csaba szeretné, ha a romániai magyar kisebbség Romániával együtt kapná meg azt az európai státust, hogy Európába sehová se kelljen vízummal utazniuk. Takács elismerte: a Magyarország által bevezetendő vízumkényszer lehetősége nagyon is foglalkoztatja mind a határon túli magyar közvéleményt, mind pedig az illető országokban élő többségi nemzeteket is. A probléma felvetése azonban egyelőre nem időszerű, mert egyfelől Magyarország csatlakozásának konkrét feltételei sem ismertek, másfelől az ebben a kérdésben érintett szomszédos országok EU- csatlakozásának esélyei sem csökkentek annyira, hogy egy ilyen megoldás ennyire élesen felmerüljön. Tény, hogy a nemzeti identitás megőrzése érdekében az államhatárokon kívül élő nemzeti közösségeknek - s ezzel nem csupán a magyarságra utalok - biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy azok anyaországaikkal zavartalanul megőrizhessék és fejleszthessék kapcsolataikat - hangsúlyozta Takács Csaba. Tokay György romániai kisebbségügyi miniszter a Népszabadság kérdésére válaszolva kijelentette: tudomása szerint vízumkényszer bevezetéséről a jelen pillanatban a két ország között nincs szó. Olyan kérdésről viszont - mondotta -, amely esetleg négy-öt év múlva lesz majd aktuális, most értelmetlen lenne tárgyalni. Hiszen ez roppant kényes ügy, amely a két ország kapcsolatát is érintené. Tokay György is úgy véli, hogy a kérdést csupán azt követően lehet majd érdemlegesen megvitatni, miután valamilyen konkrét döntés megszületett. A Magyarország határain kívül élő magyarok számára biztosítható, több évre érvényes beutazási vízum kérdése felveti: ki számít majd magyarnak. Kántor Lajos irodalomtörténész, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztőjének erről egyértelmű véleménye van: szerinte magyar az, aki annak vallja magát. (Kiből lehet... folytatás a 3. oldalon) Az SZDSZ vétóra kész Bős ügyében Kuncze rögtönzésekkel vádolta meg a kormányt - Hatalomváltást ígérő kampánynyitók A hét végén több párt megtartotta kampánynyitó rendezvényét. Az SZDSZ küldöttgyűlése szombaton egyhangúlag elfogadta a párt programját és közfelkiáltással meghozott határozatában azzal bízta meg a szabaddemokrata kormánytagokat: vétózzák meg a Bős-Nagymaros ügyében hozott, szerintük elsietett, megalapozatlan döntéseket. A KDNP nagygyűlésén Giczy György úgy fogalmazott: a választásoknak az a tétje, hogy a nép képes lesz-e elzavarni azokat, akik hátat fordítanak a nemzetnek. Az MDF országos gyűlésén Lezsák Sándor elnök azt mondta, pártja újra a nyugodt erő, és képes leváltani a jelenlegi hatalmat. MUNKATÁRSAINKTÓL Az SZDSZ kampánynyitó küldöttgyűlése eredetileg a párt programjának ünnepélyes elfogadásáról szólt volna, mégis a Bős-Nagymarossal kapcsolatban elhangzott beszédek adtak politikai jelentőséget a tanácskozásnak. Kuncze Gábor pártelnök, belügyminiszter beszédében arra hívta fel Horn Gyula kormányfőt: vessen gátat a megalapozatlan döntéseknek, mert az SZDSZ számára ez az egyetlen gát, amit el tud fogadni. A kisebbik kormánypárt vezetője azt mondta, pártja kész rendezni a vitás kérdéseket koalíciós partnerével, mert az MSZP és az SZDSZ közös felelőssége, hogy a kormányzati munka folyamatos legyen a választásokig és fennmaradjon a politikai stabilitás. Ez akkor képzelhető el, ha a kormányzati munkát nem rögtönzések, hanem megfontolt lépések vezérlik, és nem kapnak teret olyan kicsinyes aktuálpolitikai szempontok, amilyenek az elmúlt heteket jellemezték. (Az SZDSZ... folytatás a 4. oldalon) Szabaddemokrata vezetők a küldöttgyűlésen Kánhalmi János felvétele Véres incidensek Koszovóban Tucatnál is több halálos áldozata volt az albán fegyveresek és a szerb rendőrség szombaton lezajlott összecsapásainak Koszovóban. A már-már háborúra emlékeztető ütközetekre ugyanabban a körzetben került sor, amelyet szabad területnek nyilvánított nemrég a magát Koszovói Felszabadító Hadseregnek (UCK) nevező albán terrorszervezet. Ibrahim Rugova, a koszovói albánok mérsékelt vezetője amerikai és európai közbelépést sürgetett. ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az összecsapást állítólag egy boszniai szerb menekülteknek otthont adó srbicai iskola elleni fegyveres támadás előzte meg, amely az ijedtségen kívül más következménnyel nem járt. Az órákkal később a helyszínre érkező szerb rendőrjárőr viszont már kelepcébe esett; a tűzharcban két (más forrás szerint: négy) rendőr és öt albán támadó meghalt, további két rendőr súlyosan megsebesült. Az ezt követő hajtóvadászatnak, amelyben már 30 páncélozott járművet és több helikoptert is bevetettek a szerb biztonsági erők, már csak albán áldozatai voltak. (Véres... folytatás a 2. oldalon)