Népszabadság, 1998. március (56. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-18 / 65. szám
28 OLDAL - ^ ÁRA: 47 FORINT NÉPSZABADSÁG — ' ■■ ■ ' — 1998. MÁRCIUS 18., SZERDA ORSZÁGOS NAPILAP LVI., 65. SZÁM, ELSŐ KIADÁS. A Nap Témái Csu Zsung-csi a tettek embere Az új kínai miniszterelnököt a közvetlen, lényegretörő stílus jellemzi. Csu Zsung-csi utálja a pártzsargont, a mellébeszélést, a jelszavakat - a konkrétumok, a tettek embere. Ezt be is bizonyította, hiszen tegnap az Országos Népi Gyűlésben kijelentette: milliós elbocsátások várhatók. 2. oldal A tévé nem megy csődbe Peták István távozásakor még azt mondta, hogy másfél milliárd forintos plusszal adja át az intézményt. Most többmilliárdos tartozásról ad számot Horváth Lóránt, az Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnöke. A különbséget megmagyarázza, s egyben megnyugtat: nincs csődben az MTV. A 7. oldal Ami kicsi, az szép A Fiat ebben a hitben dobja piacra néhány napon belül egy régi mítosz felelevenített változatát, a Seicentót. A hatszáz köbcentis autó 1955-ben debütált, s egy olasz félévnyi átlagfizetésébe került. Most hat változatban kínálják, ára pedig ma is versenyképes: a legolcsóbb típusa forintra átszámolva 1,6 millióba kerül. 20. oldal Nem lopjuk az osztrák-magyart? Jövő szerda este az RTL Klub élőben közvetíti a Németország-Brazília labdarúgómérkőzést. Ugyanebben az időben játsszák Bécsben az osztrák-magyar barátságos találkozót. Ezt az összecsapást egyelőre egyik tévécsatorna sem tűzte műsorára. 28. oldal Kényelmes adózók, hibás dokumentumok INFORMÁCIÓ A BENYÚJTOTT SZJA-BEVALLÁSOKRÓL (darab) Március közepéig valamivel több mint egymillió személyi jövedelemadó-bevallást nyújtottak be az adózók az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) - tájékoztatta lapunkat az adóhatóság. Ez 15 százalékkal, vagyis 184 ezerrel kevesebb annál, amennyit az elmúlt év azonos időszakában postára adtak. A hibás bevallások aránya a tavalyihoz képest csak elenyésző mértékben, két százalékkal csökkent, az APEH szerint minden második dokumentumban van valamilyen hiba. Részletek a 13. oldalon Politikai terrorizmus Magyarországon Két pokolgép, egy készítő? A politológus szerint nincs ok a hisztériára A rendőrség nagy erőkkel nyomoz a Torgyán József kisgazda pártelnök lakása előtt végrehajtott hétfő esti pokolgépes merénylet ügyében. A bomba este tizenegy órakor robbant a kapubejáratnál. Senki nem sérült meg, de komoly károk keletkeztek az épületben és a ház előtt parkoló kocsikban. Több tízmilliós az autótulajdonosok és a lakások gazdáinak vesztesége, s emellett a biztosító a terrorcselekmények kárértékét általában nem téríti meg. Torgyán József lakása és fiának ugyanabban a házban levő ügyvédi irodája is megrongálódott. A pártszékházakat már a kisgazda-székház elleni merényletkísérlet óta fokozottan védi a rendőrség. Mostantól Torgyán Józsefnek is személyi védelmet biztosít a Köztársasági Őrezred: éjjel-nappal kísérik, lakását őrzik. A rendőrség a nyomozás érdekeire való tekintettel hírzárlatot rendelt el. A robbanószerkezetnek egyelőre sem a típusa, sem az összetétele nem ismert. A Népszabadság azonban úgy értesült: a Torgyánlakásnál felrobbantott pokolgép nagyon hasonló ahhoz, amit a székháznál találtak. Valószínű, hogy a pusztító eszközt ugyanaz, vagy ugyanazok készítették. A nyomozásban részt vevők szerint elképzelhető: egyfajta figyelmeztetésnek szánhatták a terroristák a robbantást. A többpárti parlamenti demokrácia elleni politikai terrorakciónak nevezte a történteket a kisgazda pártelnök. A parlamenti pártok elítélik a merényletet. Részletek a 9. oldalon Éjszakai Torgyán-nyilatkozat GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE A magyar katolikus egyház nem kér külön bocsánatot Gyulay Endre szeged-csanádi püspök a pápai holocaustdokumentumról Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyettese szerint a pápa valamennyi katolikus nevében bocsánatot kért, nincs szükség arra, hogy a hazai egyház külön nyilatkozatban szóljon a múlt bűneiről. A nemzetközi visszhangokból viszont kitűnik, hogy sokaknak csalódást okozott a Szentszék az antiszemitizmussal és a holocausttal kapcsolatos állásfoglalása. MUNKATÁRSUNKTÓL Hosszú évekig tartó előkészület után a Vatikán — II. János Pál pápa előszavával - hétfőn hozta nyilvánosságra az antiszemitizmussal és a holocausttal foglalkozó állásfoglalását. A dokumentumban a katolikus egyház bocsánatot kér azokért a bűnökért, amelyeket az elmúlt évszázadokban és a náci népirtás idején keresztények követtek el zsidókkal szemben. A vatikáni nyilatkozat ugyanakkor sokak várakozásával szemben nem bírálta XII. Pius pápát, aki a második világháború idején állt az egyház élén. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhelyettese kérdésünkre előrebocsátotta, hogy teljes terjedelmében még nem ismeri a vatikáni állásfoglalást, véleményét így a sajtó híradásaira alapozza. Teológiai szempontból a legfontosabbnak azt tartja, hogy a katolikus egyház végérvényesen szakított azzal a téves nézettel, amely Jézus Krisztus kereszthaláláért a ma élő zsidóságot teszi felelőssé. A szeged-csanádi püspök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a II. Vatikáni zsinat már a hatvanas években elfogadott egy hasonló tartalmú szöveget. Gyulay... folytatás a 4. oldalon Gallup-vizsgálat a NATO-ról A kelet-közép-európaiaknak fontosabb a tagság, mint az orosz viszony A NATO-csatlakozásra váró három kelet-közép-európai országban elvégzett közelmúltbeli felmérés szerint a cseh, lengyel és magyar megkérdezettek több mint 80 százaléka támogatja az északatlanti szervezetben elnyerendő tagságot, annak ellenére, hogy e lépés hazájuk és Oroszország viszonyának romlását hozhatja. MUNKATÁRSUNKTÓL A három, NATO-csatlakozásra váró keletközép-európai államban a megkérdezettek több mint 80 százaléka támogatja a csatlakozást az észak-atlanti szervezethez, annak ellenére, hogy az emberek többsége mindhárom országban úgy gondolja: a belépés ronthat hazája és Oroszország viszonyán. Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a friss, március 11-12-i felmérésnek, amelyet a Magyar Gallup Intézet koordinálásával végeztek az Egyesült Államokban, Moszkvában, illetve az érintett három országban. Az államonként 500-500 fő bevonásával készített elemzés aktualitását az adja, hogy az amerikai szenátus a tervek szerint a közeljövőben szavaz a három tagjelölt felvételének ratifikálásáról. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a cseh, lengyel és magyar állampolgárok nagy többsége (sorrendben 84, 85, illetve 80 százaléka) támogatja a NATO-tagságot. Közös tapasztalat az is, hogy az ellenzők nagy része mindhárom államban az iskolázatlanabb, falusi lakosság köréből került ki. E véleményen még az sem változtatott, hogy a NATO-felvételtől a többség (a lengyeleknél 61, a magyaroknál és a cseheknél 51-51 százalék) az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok romlását várta. A válaszolók 79-85 százaléka vélte úgy, hogy a NATO léte csökkenti egy európai háborús konfliktus kialakulásának veszélyét. Kevésbé volt egyhangú a csatlakozás pénzügyi következményeinek megítélése, de a többség úgy gondolja: a tagság még mindig olcsóbb megoldás, mint a semlegesség. Kelet-Európa... folytatás a 3. oldalon Mindent bevallott a sorozatgyilkos Mind a négy személy megölését beismerte kedden a bolti sorozatgyilkosságok gyanúsítottja - értesült a Népszabadság. Az ügyészségi nyomozóhivatal ugyanakkor vizsgálatot indít annak tisztázására: történt-e kényszervallatás a gyanúsított kihallgatásakor. Erdélyi ugyanis erre hivatkozva vonta vissza első vallomását. Erdélyi Milán (Nándor) kedden ügyvédje jelenlétében kijelentette: visszavonja azt a vallomását, hogy mégsem ő követte el a korábban már egyszer elismert csepeli kettős gyilkosságot. Egyben bevallotta, hogy ő élt a Rákóczi úti sportboltban, a csepeli lakásfelszerelési üzletben és a ferencvárosi villamossági boltban. Valamennyi áldozatát egy 6,35-ös kaliberű fegyverrel lőtte fejbe. A most 27 éves Erdélyi 1991-ben, a jugoszláv hadseregből dezertálva érkezett Magyarországra. Négyrendbeli, bűnszövetségben elkövetett fegyveres rablásért a magyar bíróság négyévi fegyházra ítélte, ahonnan tavaly decemberben szabadult. A bíróság kiutasította az országból és Erdélyi közösségi szálláson várta kitoloncolását. Januárban eltávozást kapott, ám a kimenőről nem tért vissza. Mélykúton fogták el, ahol egy rendőr felszólítására nem tudta igazolni magát. A kihallgatásokon csak a csepeli kettős gyilkosságot ismerte be. Gáspár Attila, a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője kedden lapunkkal közölte: Erdélyi arra hivatkozva vonta vissza március 11-én a korábbi vallomását, hogy az előző napi kihallgatása előtt bántalmazták. Március 11-én Erdélyit megvizsgálta egy orvos, aki sérüléseket talált arcán, fején, végtagjain és a bordái tájékán. A vallomás módosítását és a módosítás okát figyelembe véve a büntetőügyben eljáró alosztályvezető hivatalból kezdeményezte az ügy kivizsgálását. A gyanúsított kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket és az orvosi látleletet megküldte az ügyészségi nyomozóhivatalnak. Erdélyi tehát nem tett feljelentést, és panaszszal sem fordult a hivatalhoz. Gáspár szerint a jegyzőkönyvben rögzített vallomás és az orvosi vizsgálat megállapításai kényszervallatás gyanúját keltik. Várhatóan napokon belül elrendelik a nyomozást. Jogi szakértők arra hívják fel a figyelmet: ha bebizonyosodik, hogy kényszervallatás történik, annak tetteseit akkor is felelősségre vonják, ha egyébként Erdélyi bűnössége beigazolódik.