Népszabadság, 1998. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-18 / 65. szám

28 OLDAL - ^ ÁRA: 47 FORINT NÉPSZABADSÁG — ' ■■ ■­­ ' —­­ 1998. MÁRCIUS 18., SZERDA ORSZÁGOS NAPILAP LVI., 65. SZÁM, ELSŐ KI­AD­ÁS. A Nap Témái Csu Zsung-csi a tettek embere Az új kínai miniszterelnököt a közvetlen, lényegretörő stílus jellemzi. Csu Zsung-csi utálja a pártzsargont, a mellébeszélést, a jelszavakat - a konkrétumok, a tettek em­bere. Ezt be is bizonyította, hiszen tegnap az Országos Népi Gyűlésben kijelentette: milliós elbocsátások várhatók. 2. oldal A tévé nem megy csődbe Peták István távozásakor még azt mond­ta, hogy másfél milliárd forintos plusszal adja át az intézményt. Most többmilliár­dos tartozásról ad számot Horváth Ló­ránt, az Magyar Televízió Rt. ügyvezető elnöke. A különbséget megmagyarázza, s egyben megnyugtat: nincs csődben az MTV. A 7. oldal Ami kicsi, az szép A Fiat ebben a hitben dobja piacra néhány napon belül egy régi mítosz felelevenített változatát, a Seicentót. A hatszáz köbcen­tis autó 1955-ben debütált, s egy olasz fél­évnyi átlagfizetésébe került. Most hat vál­tozatban kínálják, ára pedig ma is verseny­­képes: a legolcsóbb típusa forintra átszá­molva 1,6 millióba kerül. 20. oldal Nem lopjuk az osztrák-magyart? Jövő szerda este az RTL Klub élőben köz­vetíti a Németország-Brazília labdarúgó­mérkőzést. Ugyanebben az időben játsszák Bécsben az osztrák-magyar ba­rátságos találkozót. Ezt az összecsapást egyelőre egyik tévécsatorna sem tűzte mű­sorára. 28. oldal Kényelmes adózók, hibás dokumentumok INFORMÁCIÓ A BENYÚJTOTT SZJA-BEVALLÁSOKRÓL (darab) Március közepéig valamivel több mint egymillió személyi jövedelemadó-beval­lást nyújtottak be az adózók az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) - tájékoztatta lapunkat az adóhatóság. Ez 15 százalékkal, vagyis 184 ezerrel keve­sebb annál, amennyit az elmúlt év azonos időszakában postára adtak. A hibás beval­lások aránya a tavalyihoz képest csak ele­nyésző mértékben, két százalékkal csök­kent, az APEH szerint minden második dokumentumban van valamilyen hiba. Részletek a 13. oldalon Politikai terrorizmus Magyarországon Két pokolgép, egy készítő?­­ A politológus szerint nincs ok a hisztériára A rendőrség nagy erőkkel nyomoz a Torgyán József kisgazda pártelnök lakása előtt végrehajtott hétfő esti pokolgépes merénylet ügyében. A bomba este tizen­egy órakor robbant a kapubejáratnál. Sen­ki nem sérült meg, de komoly károk kelet­keztek az épületben és a ház előtt parkoló kocsikban. Több tízmilliós az autótulajdo­nosok és a lakások gazdáinak vesztesége, s emellett a biztosító a terrorcselekmények kárértékét általában nem téríti meg. Torgyán József lakása és fiának ugyanab­ban a házban levő ügyvédi irodája is meg­rongálódott. A pártszékházakat már a kisgazda-szék­ház elleni merényletkísérlet óta fokozottan védi a rendőrség. Mostantól Torgyán Jó­zsefnek is személyi védelmet biztosít a Köztársasági Őrezred: éjjel-nappal kísé­rik, lakását őrzik. A rendőrség a nyomozás érdekeire való tekintettel hírzárlatot rendelt el. A robba­nószerkezetnek egyelőre sem a típusa, sem az összetétele nem ismert. A Népsza­badság azonban úgy értesült: a Torgyán­­lakásnál felrobbantott pokolgép nagyon hasonló ahhoz, amit a székháznál találtak. Valószínű, hogy a pusztító eszközt ugyan­az, vagy ugyanazok készítették. A nyomo­zásban részt vevők szerint elképzelhető: egyfajta figyelmeztetésnek szánhatták a terroristák a robbantást. A többpárti parlamenti demokrácia elle­ni politikai terrorakciónak nevezte a tör­ténteket a kisgazda pártelnök. A parla­menti pártok elítélik a merényletet. Részletek a 9. oldalon Éjszakai Torgyán-nyilatkozat GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE A magyar katolikus egyház nem kér külön bocsánatot Gyulay Endre szeged-csanádi püspök a pápai holocaustdokumentumról Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhe­lyettese szerint a pápa valamennyi katolikus nevében bocsánatot kért, nincs szük­ség arra, hogy a hazai egyház külön nyilatkozatban szóljon a múlt bűneiről. A nemzetközi visszhangokból viszont kitűnik, hogy sokaknak csalódást okozott a Szentszék az antiszemitizmussal és a holocausttal kapcsolatos állásfoglalása. MUNKATÁRSUNKTÓL Hosszú évekig tartó előkészület után a Vati­kán — II. János Pál pápa előszavával - hét­főn hozta nyilvánosságra az antiszemitiz­mussal és a holocausttal foglalkozó állás­­foglalását. A dokumentumban a katolikus egyház bocsánatot kér azokért a bűnökért, amelyeket az elmúlt évszázadokban és a náci népirtás idején keresztények követtek el zsidókkal szemben. A vatikáni nyilatko­zat ugyanakkor sokak várakozásával szem­ben nem bírálta XII. Pius pápát, aki a második világháború idején állt az egyház élén. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökhe­lyettese kérdésünkre előrebocsátotta, hogy teljes terjedelmében még nem ismeri a va­tikáni állásfoglalást, véleményét így a saj­tó híradásaira alapozza. Teológiai szem­pontból a legfontosabbnak azt tartja, hogy a katolikus egyház végérvényesen szakí­tott azzal a téves nézettel, amely Jézus Krisztus kereszthaláláért a ma élő zsidósá­got teszi felelőssé. A szeged-csanádi püs­pök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a II. Vatikáni zsinat már a hatvanas években elfogadott egy hasonló tartalmú szöveget. Gyulay... folytatás a 4. oldalon Gallup-vizsgálat a NATO-ról A kelet-közép-európaiaknak fontosabb a tagság, mint az orosz viszony A NATO-csatlakozásra váró három ke­­let-közép-európai országban elvégzett közelmúltbeli felmérés szerint a cseh, lengyel és magyar megkérdezettek több mint 80 százaléka támogatja az észak­atlanti szervezetben elnyerendő tagsá­got, annak ellenére, hogy e lépés hazá­juk és Oroszország viszonyának romlá­sát hozhatja. MUNKATÁRSUNKTÓL A három, NATO-csatlakozásra váró kelet­­közép-európai államban a megkérdezettek több mint 80 százaléka támogatja a csatla­kozást az észak-atlanti szervezethez, annak ellenére, hogy az emberek többsége mind­három országban úgy gondolja: a belépés ronthat hazája és Oroszország viszonyán. Ez az egyik legfontosabb megállapítása an­nak a friss, március 11-12-i felmérésnek, amelyet a Magyar Gallup Intézet koordiná­lásával végeztek az Egyesült Államokban, Moszkvában, illetve az érintett három or­szágban. Az államonként 500-500 fő bevo­násával készített elemzés aktualitását az ad­ja, hogy az amerikai szenátus a tervek sze­rint a közeljövőben szavaz a három tagje­lölt felvételének ratifikálásáról. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy a cseh, lengyel és magyar állampolgárok nagy többsége (sorrendben 84, 85, illetve 80 százaléka) támogatja a NATO-tagsá­­got. Közös tapasztalat az is, hogy az ellen­zők nagy része mindhárom államban az is­kolázatlanabb, falusi lakosság köréből ke­rült ki. E véleményen még az sem változ­tatott, hogy a NATO-felvételtől a többség (a lengyeleknél 61, a magyaroknál és a cseheknél 51-51 százalék) az Oroszor­szághoz fűződő kapcsolatok romlását vár­ta. A válaszolók 79-85 százaléka vélte úgy, hogy a NATO léte csökkenti egy eu­rópai háborús konfliktus kialakulásának veszélyét. Kevésbé volt egyhangú a csat­lakozás pénzügyi következményeinek megítélése, de a többség úgy gondolja: a tagság még mindig olcsóbb megoldás, mint a semlegesség. Kelet-Európa... folytatás a 3. oldalon Mindent bevallott a sorozatgyilkos Mind a négy személy megölését beis­merte kedden a bolti sorozatgyilkossá­gok gyanúsítottja - értesült a Népsza­badság. Az ügyészségi nyomozóhivatal ugyanakkor vizsgálatot indít annak tisztázására: történt-e kényszervallatás a gyanúsított kihallgatásakor. Erdélyi ugyanis erre hivatkozva vonta vissza el­ső vallomását. Erdélyi Milán (Nándor) kedden ügy­védje jelenlétében kijelentette: visszavon­ja azt a vallomását, hogy mégsem ő követ­te el a korábban már egyszer elismert cse­peli kettős gyilkosságot. Egyben bevallot­ta, hogy ő élt a Rákóczi úti sportboltban, a csepeli lakásfelszerelési üzletben és a fe­rencvárosi villamossági boltban. Vala­mennyi áldozatát egy 6,35-ös kaliberű fegyverrel lőtte fejbe. A most 27 éves Erdélyi 1991-ben, a ju­goszláv hadseregből dezertálva érkezett Magyarországra. Négyrendbeli, bűnszö­vetségben elkövetett fegyveres rablásért a magyar bíróság négyévi fegyházra ítélte, ahonnan tavaly decemberben szabadult. A bíróság kiutasította az országból és Erdélyi közösségi szálláson várta kitoloncolását. Januárban eltávozást kapott, ám a kimenő­ről nem tért vissza. Mélykúton fogták el, ahol egy rendőr felszólítására nem tudta igazolni magát. A kihallgatásokon csak a csepeli kettős gyilkosságot ismerte be. Gáspár Attila, a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal vezetője kedden la­punkkal közölte: Erdélyi arra hivatkozva vonta vissza március 11-én a korábbi val­lomását, hogy az előző napi kihallgatása előtt bántalmazták. Március 11-én Erdé­lyit megvizsgálta egy orvos, aki sérülése­ket talált arcán, fején, végtagjain és a bor­dái tájékán. A vallomás módosítását és a módosítás okát figyelembe véve a bünte­tőügyben eljáró alosztályvezető hivatalból kezdeményezte az ügy kivizsgálását. A gyanúsított kihallgatásáról készült jegyző­könyveket és az orvosi látleletet megküld­te az ügyészségi nyomozóhivatalnak. Er­délyi tehát nem tett feljelentést, és panasz­­szal sem fordult a hivatalhoz. Gáspár sze­rint a jegyzőkönyvben rögzített vallomás és az orvosi vizsgálat megállapításai kény­szervallatás gyanúját keltik. Várhatóan na­pokon belül elrendelik a nyomozást. Jogi szakértők arra hívják fel a figyel­met: ha bebizonyosodik, hogy kényszer­­vallatás történik, annak tetteseit akkor is fe­lelősségre vonják, ha egyébként Erdélyi bűnössége beigazolódik.

Next