Népszabadság, 1998. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-18 / 65. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. MÁRCIUS 18., SZERDA Négymillió hivatalnokot bocsát el az új kínai kormányfő Kedden az Országos Népi Gyűlés (a kí­nai parlament) mintegy háromezer kül­dötte miniszterelnökké választotta a KKP Központi Bizottságának egyetlen jelöltjét, a reformpárti technokrata Csu Zsung-csit. Csu már a parlamenti ülés­szak előtt - még mint jövendőbeli kor­mányfő - bejelentette, négymillió apparátcsikot bocsát el. A parlament kedden, tiltakozásképpen a burjánzó korrupció ellen, nehezen szavazta meg főügyésznek Han Zsu-bint, az egykori vasútügyi minisztert. PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Valamennyi, a parlament által megerősí­tett kínai vezető közül Csu Zsung-csi kap­ta a legtöbb „igen” szavazatot. A pókerar­cú Csu a háromezer küldött vastapsa köze­pette felállt, intett, gratulált elődjének, Li Pengnek, majd megszorította az államel­­nök-pártfőtitkár kezét. Csu nehéz helyzetben, a belső szerkezet, és korszakváltás és a­ külső, regionális vál­ság időszakában veszi át a kormányrudat, de valamennyi megfigyelő - kínai és kül­földi - egyetért abban, hogy nálánál alkal­masabb miniszterelnököt keresve sem talál­hattak volna. Csu Zsung-csi­ a kínai gazda­sági-társadalmi felemelkedés atyja, akit Teng Hsziao-ping fedezett fel, emelt ki. Teng azt mondta, hogy azon nagyon kevés káder közé tartozik, aki érti, hogyan műkö­dik a gazdaság. Csu kemény, megalkuvást nem tűrő, a bürokráciát el nem viselő hatá­rozott egyéniség (akit mindenütt úgy emle­getnek, a lapban, a főnök), akinek emiatt, különösen az államapparátcsikok körében, nem kevés az ellensége. Kína-szakértők szerint számára - éppen befolyásos ellensé­gei jelentős száma miatt - a miniszterelnö­ki poszt a lehetséges legmagasabb csúcs, tehát nem veszélyezteti az ennél feljebb lé­vő két vezető, a parlamenti elnök és az ál­­lamfő-pártfőtitkár pozícióit. Csu ragaszkodik az állami szektor sza­nálásához, a veszteséges vállalatok bezá­rásához, az államapparátus karcsúsítása­ Az új kínai miniszterelnök 1928-ban Csangsában, Hunan tartomány mai fővárosában született. A Csinghua elit­egyetemen­s szerez villamosmérnöki diplomát 1951-ben. 1958-ban jobboldali elhajlóként megbélyegzik, falura küldik. 1970-ben a vörösgárdisták ismét falura, a „trágyahányó szabad­­egyetemre” viszik. 1975- ben tér vissza Pekingbe, ahol az akadémia ipar­­gazdasági intézetének igazgatóhelyettese lesz. 1988-ban Csiang Cö-min (aki akkor ott párttitkár) helyettesének odaveszi maga mellé Sanghajba, később a nagyváros pol­gármestere lesz. Higgadtan, nagyobb vérontás nélkül megold­ja az 1989. júniusi demokrácia-tüntetők leszerelését, miközben Pekingben Li Peng aláír­ja a statáriumrendeletet, és a tankok széttapossák a Tienanmen tér demokratikus diákjait. Később is csak mint „eseményről” beszél, nem osztva a szélsőségesek véleményét, akik máig „ellenforradalomnak” minősítik a történteket.­­Kínában még nem érett a helyzet „forradalom vagy ellenforradalom” hoz, a bankrendszer rendbetételéhez. Programja négymillió apparátcsik, továb­bá munkások tízmilliói számára a munka­­nélküliséget jelenti. Ennek következmé­nye, a súlyos társadalmi krízis kezelése lesz a Csu-időszak igazi erőpróbája, kérdés feltételére­. 1991-től miniszterel­nök-helyettes, 1993-tól gyakorlatilag viszi a gazdasági ügyeket. 1994 adóreformot, jüan-leértékelést, kétszintű bankrendszert vezet be, 1996-ban, az infláció csökken­tésével mérsékli a kamatokat (ugyanakkor 1996. április elsejével eltörlik a külföldi beruházók vámmentes apportját, óriási vissza­esést okozva a közvetlen tőkeinvesztí­ciókban. Ma a balul sik­erült 1996-os „áprilisi tréfa”-rendelkezések korrigálásáról beszél­nek). 1997-ben hozzálát a technikailag fizetésképtelenné vált kereskedelmi bankok talpra állításához, bankkonszolidációs lépéseket tesz. Előnye a közvetlen, lényegre törő stílus, utálja a pártzsargont, a mellébeszélést, a jel­szavakat, a lelketlen bürokratákat. A konkrétumok, a tettek embere. Ezért honfitársai közül sokan nem szeretik. Baráti köre viszont igen, kiváltképpen, ha hobbijának, a pekingi operaéneklésnek hódol. D.P. Csu Zsung-csi, az operabarát reformer ­ Távirats tílusban ÍR BÉKETÁRGYALÁSOK házigazdá­ja az amerikai elnök. A szintén ír szárma­zású Clinton a „zöld nép” védőszentje, Szent Patrick napján előbb az IRA politi­kai pártjának vezetőjét, Gerry Adams Sinn Fein-elnököt fogadta. Adams bele­egyezett, hogy nem követeli észak azon­nali visszacsatolását az Ír Köztársaság­hoz. Szerdán az utóbbi kormányfője, Bertie Ahorn, majd az északír katolikus és protestáns pártok vezetői tárgyaltak a Fehér Házban. Washington és London re­méli, hogy húsvét előtt átfogó béketerv jön létre az évszázados konfliktus megol­dására. (Washingtoni tudósítónktól) INDONÉZ KÜLÖNLEGES alakulato­kat részesített kiképzési támogatásban az amerikai hadsereg a kongresszus ti­lalma ellenére. A The New York Times szerint a program kiterjed a Kopassus el­nevezésű kommandóegységre is, amely­nek tagjai civil személyeket öltek és kí­noztak meg. Az alakulatot az idén is be­vetették a gazdasági nehézségek ellen tiltakozó jakartai tüntetőkkel szemben. (Reuters) KÉT NORVÉG DIPLOMATÁT nyil­vánított nemkívánatos személynek Oroszország. Az intézkedés válasz arra, hogy Oslo a múlt héten öt orosz diplo­matát utasított ki. A norvégok kémhábo­rúra hivatkoztak, míg az orosz sajtó a norvégiai partoknál rendezett NATO- manőverekkel, illetve a skandináv or­szág belpolitikai viszonyaival hozta ös­szefüggésbe az orosz diplomaták kiuta­sítását. Az incidens miatt lemondták a norvég miniszterelnök oroszországi lá­togatását. (MTI) NEM KÉR LE PEN támogatásából a regionális választásokon győztes francia jobboldal. A 22 régióból tízben a balol­dali kormánykoalíció jutott relatív több­ségre, hétben a jobboldali pártok, míg öt régióban gyakorlatilag azonos számú ta­nácsosi helyet szereztek meg. A szoros eredmények miatt tucatnyi régióban a Le Pen vezette Nemzeti Front képviselői lehetnek a „mérleg nyelve” a meghatáro­zó elnöki poszt feletti szavazáskor. (MTI) _________Háttér__________ Koszovó amerikai prizmán át WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szilárd nagyhatalmi egyetértés kialakításá­val a koszovói albán autonómia gyors hely­reállítását szorgalmazza szokatlanul erőtel­jesen az amerikai diplomácia. Washington el akarja érni azt is, hogy folyamatosan mű­ködő amerikai-európai-orosz biztonsági szerkezet jöjjön létre a balkáni válságok ke­zelésére és megelőzésére. Az eddig is léte­ző nagyhatalmi egyeztető csoport mellett a minap Washingtonban javasolt délkelet­európai akcióterv is testet öltene. Ennek fő eleme a Szerbiával határos államok hadere­jének fejlesztése, a regionális katonai, biz­tonságpolitikai és gazdasági együttműkö­dés ösztökélése, az etnikai viszályok de­mokratikus megoldásának serkentése. Strobe Talbott külügyminiszter-helyet­tes, Robert Gelbard elnöki különmegbí­zott a térségben, James Rubin külügyi szóvivő Washingtonban súlyos állásfogla­lásokban jelezte: az USA tart a háborús veszély kiterjedésétől, az európai közép­­hatalmi rivalizálás feléledésétől és az orosz-török-görög-albán-bolgár-szerb­­macedón konfliktushalmaz elfajulásától. Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter telefonon beszélt Jevgenyij Primakovval, aki éppen Belgrádban egyeztet. A balkáni körutat kezdő orosz külügyminiszter egyrészt megpróbálja visszahozni országát a balkáni erővi­szonyok alakításába, másrészt rávenni Milosevicset: hagyjon fel az újabb súlyos szerb vereséggel fenyegető válság szításá­val. Albright jelezte, hogy - ellentétben a boszniai válság első időszakával - ezúttal orosz és amerikai egyetértés van, mihama­rabb el kell fojtani a konfliktust, helyreál­lítva a „jelentős” koszovói albán (és török) etnikai autonómiát. Hasonló üzenetet visz a jugoszláv államfőnek a brit, a francia és német külügyminiszter is. A március huszonötödikére Bonnba ter­vezett nagyhatalmi külügyminiszteri talál­kozóig Washington érdemi eredményt sze­retne elérni. Ha Milosevics elzárkózik, ak­kor Amerika súlyos szankciókat javasol Belgrád ellen. Az amerikai tervek mr másik döntő eleme, hogy Koszovó nem szakad­hat ki Jugoszláviából. Washington nyomá­sára a koszovói albánok átmenetileg eny­hítettek önállósági követelésükből. Talbott külön jelezte, hogy „a NATO semmiképpen nem engedi meg, hogy biz­tonsági vákuum keletkezzen” a térségben. Élesen bírálta Milosevics „folytonosan el­nyomó” politikáját és álságosnak minősí­tette Belgrád tárgyalási taktikáját. Füzes Oszkár A koszovói válságban közvetítő orosz külügyminiszter Belgrádban kijelentette: Moszkva szerint a nemzeti kisebbségek kérdését az államhatárokon belül, nagy­mértékű önkormányzat elismerésével kell rendezni. Jevgenyij Primakov azzal a megbízással érkezett a jugoszláv fővárosba, hogy figyelmeztesse az államveze­tést: súlyos következményekkel jár, ha nem teljesíti a nemzetközi összekötő cso­port legutóbbi tanácskozásán megfogalmazott elvárásokat. A nyugati kormányok­nak, mint hírlik, sikerült meggyőzniük a Szerbia szövetségesének számító Moszk­vát, hogy ne ellenezze a Belgrád elleni szankciókat, amennyiben a szerbek már­cius 25-ig nem vonnák ki különleges rendőralakulataikat Koszovóból. Elmarad a FÁK-csúcs Jelcin még nem épült fel teljesen betegségéből Április 23-24-re halasztották a Függet­len Államok Közösségének, továbbá a vámuniónak (négyek) és az orosz­fehérorosz uniónak az e hónap 19-20-ra Moszkvába tervezett csúcstalálkozóját. Iván Korotcsenya, a FÁK végrehajtó titkára szerint a halasztást a FÁK-hoz tartozó államok vezetői közül több is kérte. MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Moszkvában megfigyelők egyetértenek ab­ban, hogy a halasztásban minden bizony­nyal szerepet játszott Borisz Jelcin elnök betegsége. Az orosz államfő hangja még nem tért vissza a felső légúti fertőzést kö­vetően, testhőmérséklete sem stabilizáló­dott, láza van, ezért orvosai tanácsára nem hagyja el az orosz főváros melletti Gorki-9 rezidenciát. A titkár által felsorolt, a halasztást indok­ló technikainak mondott okok közül több Jelcin betegségétől függetlenül is indokol­ná a döntést. Az utóbbi napokban Moszk­vában a tömegtájékoztatási eszközök kér­désessé tették, hogy lehetőség lesz-e a csúcstalálkozó eredményes lefolytatására annak fényében, hogy Gejdar Alijev azer­­bajdzsáni elnök elégedetlenségének adott hangot az örményországi orosz fegyverel­adások miatt. Örményországban ugyanak­kor sajátos interregnum van. Levon Ter- Petroszján elnök lemondását követően Róbert Kocsarján miniszterelnök látja el az államfői teendőket, miközben a hétfőn megtartott választások eredményeként ő és Karen Demircsján volt kommunista párti vezető került be a második választási for­dulóba, vagyis a csúcstalálkozón az orszá­got csak ügyvezető elnök képviselhette vol­na. Kétségessé tette részvételét Eduard Sevardnadze grúz vezető is, aki ellen nem­régiben merényletet követtek el, s ennek szálai állítólag Moszkvába is vezetnek. Ő a biztonságát látta veszélyeztetve, jóllehet Moszkvában ezt mindvégig cáfolták. Hétfőn Moszkvában még az volt a hír, hogy megtartják a csúcstalálkozót, teg­napra azonban kiderült, hogy a legtöbb té­nyező ez ellen hat. M. L. L. Tizenketten egy székért Előre hozott örmény elnökválasztás HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Örményországban a hétfői, előre hozott elnökválasztáson a jogosultak közel hat­van százaléka szavazott. A 12 elnökjelölt közül azonban hatan nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megkérdőjelezték a vok­solás tisztaságát. Levon Ter-Petroszján, aki az év elején lemondott elnöki hivatalá­ról, nem indul a voksoláson. A tiltakozó közleményt a Reuters szerint aláírta Karen Demircsján, aki a szovjet kor­szakban Örményország vezetője volt, és Vazgen Manukján volt miniszterelnök. Ket­tőjüket tartják a legesélyesebbnek Róbert Kocsarján miniszterelnök, jelenlegi ügyvi­vő elnök mellett. A választási bizottság he­lyettes elnöke szerint nincs nyoma komoly visszaéléseknek és nemzetközi megfigye­lők sem számoltak be ilyenekről. Valószí­nűleg Kocsarján és Demircsján között dől majd el a küzdelem a második fordulóban. Az első előrejelzés Kocsarjánt mutatta első helyen - írta az ITAR-TASZSZ. Ter-Petroszján elnök februári lemondá­sának oka az a belpolitikai válság volt, amelyet az Azerbajdzsánhoz tartozó, de örmények lakta Karabah-hegyvidék státu­sával kapcsolatos elnöki politika váltott ki. A távozó államfő szerint a politikai harc valódi tétje az örmény államiság megőrzé­se, hogy Jereván hosszú távon a Karabah­­hal kapcsolatos háborúskodást s a nemzet­közi elszigeteltséget, avagy a békés fejlő­dést választja-e. Úgy vélekedett: távozása a „békepárt” híveinek veresége. Az államfői posztra legesélyesebb Kocsarjan is azt han­goztatta: Örményországnak aktívan részt kell vennie az EBESZ égisze alatt zajló ren­dezési tárgyalásokon. Cook a Har Homa-i építkezésen Robin Cook brit külügyminiszter kedden Gázában felszólította Izraelt: a békefolya­mat előmozdítása érdekében vessen véget a palesztin területeken létesített zsidó telepek terjeszkedésének. Az EU miniszteri taná­csának soros elnöke megtekintette a jeru­­zsálemi Har Homa negyedben levő új zsidó lakótelep építkezéseit. A sok vihart kavart, egy éve tartó építkezés miatt akadtak el az izraeli-palesztin béketárgyalások. Cookot Gázában fogadta Arafat palesztin vezető is. A brit külügyminiszter megígérte: tájékoz­tatni fogja az izraeli illetékeseket „a zsidó kolóniák terjeszkedése miatti EU-aggo­­dalmakról". Izraelnek véget kell vetnie a te­lepülések terjeszkedésének, ha előbbre akarja vinni a békefolyamatot - mondta. Y.L. Siratják a palesztin kisfiút, akit izraeli katonák sebeztek halálra reuters-fotó 226 MILLIÓ A FŐNYEREMÉNY Játsszon öt hétre és pályázhat a Lottóshow-ba a (06-1)432-6655, (06-1)234-5555 telefonszámokon

Next