Népszabadság, 1998. április (56. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-20 / 92. szám
14 NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 1998. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ Egy vásott kölök, Kazimir, hetvenéves Csikágó szülötte. A Nefelejcs utcai apácákhoz járt. Ott ízlelte meg először annak örömét, ha nézik a színpadon. Krúdynak a Tiszaeszlári Solymosi Eszterében 1882. június 19-én, amikor a folyóból előkerül egy női holttest, Vay György, tiszaeszlári csendbiztos: „Hej, Kazimir! Hej, Szentesi! - kiáltotta a kedvenc pandúrjai nevét. ” Vagyis a rendező nyírségi hajdúk leszármazottja. A Ligetben Erdélyi Mihálynál vizesnyolcas, föllocsolja a padlatot, hogy ne porozzék, kannából ivóvizet kínál a nagyérdeműnek. Noha a lexikonok úgy tudják, hogy a főiskola elvégeztével (1953) a Nemzetihez került rendezőnek, életrajza kacskaringósabb. Szegeden a Körbl család albérlője — a kotnyeles házigyerekből utóbb Körmendi János jellemszínész lesz —, Kazimir beáll Lehotay Árpád színiiskolájába. Salamon Béla szeme megakad rajta egy szegedi élelmiszerbeszerző vendégszereplésekor. Maga mellé csábítja, fellép vele tréfákban, egyfelvonásosokban, harmadrendű mozikban. Köztük Szőke Szakáll Vonósnégyes című bohózatában. Gyakorlatos színészként játszik Szalay Károly igazgatónál (Pécs), Erdélyi Miskánál (a Józsefvárosi Színházban), Balogh László társulatánál (Vác), tapsolhat Kazimirnak Baja, Kecskemét, Szolnok, Kiskörös, Győr, Sopron, Szombathely közönsége. 1946—1947—1948-ban Szegeden, Lehotay mellett a Cyranóban gascogne-i legény, Pincér a Sybillben. Jelentkezik a főiskolára. Színésznek. Gellért Endre kijelenti: Maga színész! Nincs mit tanulnia színészként. Belekóstol a rendezésbe. Kende István kinevezi a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójává. Fél évet leszolgál, majd jelentkezik Mészöly Tibornál Miskolcon. Kazimir miskolci főrendezőként megrendezte Szophoklész Antigonéját, majd rövidesen a városligeti kiállítási csarnokban belekezdett a klasszikus tragédiák felújításába. Kazimir görögpótlójának elindulásához megjegyzendő, hogy Németh Antal rendezésében 1943-ban Kiss Ferenc a Nemzetiben Szophoklésztől az Oedipus királyt és Oedipus Kolonosbant egy estén eljátszotta. A magyar dagályhoz hozzáillesztették a birodalmi dagályt. A görögök kiszellőztetése a játékrendből ennek is következménye volt. Az Antigonéról szabatosan írja Gábor Miklós: „Kazimir Károly rendező fülét pedig jól meg kéne ráncigálni művészi szörnyűségeiért (...), de kezet kell csókolni azért a durvaságért, amellyel aktuálissá tette ezt a drámát.” Gábor felnőttként látta az előadást, én színházi serdülőként. Gábor áthallotta, át akarta hallani utólag Szophoklészen Rákosi Mátyást, én csak a redőzött színes hálóingeket láttam, valamint azt hallottam, hogy verset énekelnek vidékiesen. Utóbb a városligeti kiállítási csarnokban esélyi ruhás szereplőkkel felújította, ekkor Tőkés Anna búgta-rajongta Iocastét, félreérthetetlenné lett nekem is, mennyire modern ez az antik. Kazimir váltót állított a műsorrenden. Viszonylagossá tette a lőszerheveder partizánhősök és overallos traktoros naivák színpadi létjogosultságát. Halkan, bizonytalanul azt közölte: a színház nem a Szabad Nép-félóra folytatása más eszközökkel. A színház fejedelmekkel pörlekedik, Istenekkel társalkodik. Hamarosan örökbe fogadta a világirodalmat. Kazimir fölemelte magához az emberiség nagy mítoszait. A Hábetler családot követően a Gilgames eposzhoz fordult. Kazimirnak köszönhető, hogy Örkény színdarabot írt Tóték című filmnovellából készített kisregényéből, mi több. Kazimir érdeme, hogy Örkény nemcsak elkészítette a drámaváltozatot, de be is lehetett mutatni a nyilvánosságnak. Fejes és a Gilgames, Örkény és a szamuráj dráma, Ohlopkov kávéházi körszínpada 1935 Moszkvájából és 1954-es repríze után valamint a Karagöz egymást kizáró, egymást mégis föltételező teátrális igyekezetek. Kazimir munkássága lenyeletlenmegemésztetlen-kikerült vonulata színháztörténetünknek. Kibővítette az ismeretanyagot. Tágított a színházi horizonton. Beemelte a gyakorlatba a színháztörténet olyan irányultságait, amelyek mindaddig volapükul szóltak a magyar színháznak. Illetve. Egy nyáron Kazimir levezényelte a városligeti kiállítási csarnokban a nőszínházat. Műsorra vette azt a szamurájdrámát, amelynek europaizált változata Kállay Miklós átiratában működött (A roninok kincse, 1936 Ránki György, 1942-ben Losonczy Dezső zenéjével) Németh Antal rendezésében, Milloss Aurél mozdulati stilizációjával, s Jaschik Álmosnak Körösfői Kiersch Aladáron átszűrt turáni távol-keletiségén. Kállay honosítása ugyanúgy elhíresült, mint ugyanezen közreműködőkkel a Bajor Gizi főszerepelte Shih I Hsiung-darab (Gyémántpatak kisaszszony, 1936), vagy korábban a Hevesi rendezte Klabund-földolgozta Krétakör (1927, Nemzeti Kamaraszínház, a Paulay Ede utcában), ezek szervesebb darabjai lettek a honi színházkultúra legendáriumának, mint az eredeti krétakördráma vagy a brechti átdolgozású Kaukázusi krétakör. Mi szervül, mi nem? Igaz, ami igaz: Kazimir gyorstalpaló tanfolyamokon futott és futtatott keresztül kultúrákon és mitológiákon. Nyári mítoszpótlói valóságos TIT-kurzusok voltak: tanuljuk meg gyorsan, röviden idegen népek ősi kultúráját! Túl sebesen, túl ütemesen száguldott át mitológiákon, semmint megérhetett volna következménye. Kitűzte. Megrendezte. Kipipálta. Jöhetett a következő. Jött is a következő nyáron. Kazimir büszkén előrevetette tekintetét a következő nagy feladatra. Csak körül nem nézett és maga mögé nem pillantott, hogy követik-e, hasznosítják-e kísérleteit. Megindította ókori drámák hazai reneszánszát. Fontos tett volt. Kitágította a műsorrendet. De fontos volt azért is, mert hadat üzent az akkor elevenen elterpeszkedő naturalista színjátszásnak. Színésznek, rendezőnek, közönségnek egyaránt szüksége volt a tréningre. Szükség volt az emelkedettebb kifejezésre, az emelkedettebb eszmékre, valamint arra, hogy a históriai ruházat alatt megtalálja néző is, színház is a mának szólót, ókoriban az aktuálist. Kazimirnak ebből a görög dráma iránti vonzalmából bontakozott ki a későbbi Thália. Az antikvitás volt a formai alap, erre alapozta azután Pagogyint és Sartre-t, Fejes Endrét és Brechtet. Újabb kísérlet: a színpadjainkon ritka Goethét megrendezni. Fogas kérdés: miért mostoha a magyar színi kultúra bizonyos szerzőkhöz? Miért nem rokonul Corneille, amikor Shakespeare jóformán egy a magyar drámaírók közül? Miért nem szívódik föl a természetes művészi vérkeringésbe Racine, holott kortársa, Moliére színházi múltunknak kezdeteitől él és hat? Miért ritka vendég Calderon, jóllehet Lope de Vega otthonos? Messzire vezetne arról elmélkedni, hogy a merőben verbális, csakis a szóra építő drámafajtától miért idegenkedik a magyar színész. Kazimir keresztbeojtott színházi hatásokat. Füves vetésforgót csinált Thália kertjéből. Ő lett a magyar színházművészet Micsurinja. Amit elvetett, abból kikelt utódcsapata. Nem egyenes a leszármazás a mai értékborzolók és az új hangsúlyokat kereső Kazimir között. Az ő színházi rendetlenkedései a magyar színházi rendezés szabadságharcaihoz tartoznak. Most hetvenéves. Semmi nem mutat arra, hogy megöregedett volna. Még sok ijesztő fejtetőre állítást várhatunk tőle. M. G. P. MTI-FOTÓ antenna hungária MEGHÍVÓ Az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság (székhelye: Budapest XI., Petzvál József u. 31-33.) értesíti tisztelt részvényeseit, hogy az 1998. évi rendes KÖZGYŰLÉSÉT 1998. május 27-én 10.00 órai kezdettel tartja az Antenna Hungária Rt Központjában (1119 Budapest XL, Petzvál József u. 31-33.) A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság beszámolója az 1997. üzleti év tevékenységéről, indítvány a mérleg és eredménykimutatás megállapítására, a nyereség felosztására, az osztalék megállapítására. 2. A felügyelőbizottság jelentése a számadás, a mérleg és a nyereségfelosztási indítvány megvizsgálásáról. 3. Könyvvizsgáló jelentése a mérleg és eredménykimutatásról, hitelesítő záradék. 4. Az 1997. évi mérlegbeszámoló elfogadása és az éves nyereség felosztása. 5. Az 1998. évi üzleti terv jóváhagyása. 6. Az alaptőke zártkörű felemelése. 7. Az alapító okirat módosítása. 8. Az igazgatóság, felügyelőbizottság - a dolgozók által választott tagok kivételével - tagjainak, a könyvvizsgálónak, a vezérigazgatónak megválasztása, visszahívása, továbbá díjazásuk megállapítása. A társasággal munkaviszonyban álló igazgatósági tagokkal és a vezérigazgatóval kapcsolatos alapvető munkáltatói jogok gyakorlása. A regisztráció a közgyűlés helyszínén 9.00 órától történik. Regisztráláskor a részvénytulajdonosok vagy meghatalmazottaik a tulajdonosi, illetve meghatalmazotti minőségüket az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően és személyi igazolványuk felmutatásával, meghatalmazás átadásával igazolni kötelesek. A közgyűlésen az a részvényes vehet részt és élhet szavazati jogával, aki a közgyűlés napját megelőző munkanapon (azaz 1998. május 26-án 14.00 óráig) tulajdonosként a részvénykönyvbe bejegyzésre kerül. A részvényesek szavazati jogukat az alapító okirat rendelkezései szerint - a helyszínen meghatározott módon - gyakorolhatják. A közgyűlés határozatképtelensége esetén a megismételt közgyűlés az Antenna Hungária Rt. Központjában (1119 Budapest, Petzvál József u. 31-33.), változatlan napirenddel 1998. május 29-én 10.00 órai kezdettel kerül megtartásra. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Felhívjuk részvényeseink szíves figyelmét, hogy a jogszabályi és az alapító okiratváltozásnak megfelelően a közgyűlésre külön névre szóló meghívót nem kapnak Antenna Hungária Rt. Igazgatósága