Népszabadság, 1998. május (56. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-08 / 107. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 1998. MÁJUS 8., PÉNTEK Orbán: Még nem volt ilyen lehetőség A Fidesz - Magyar Polgári Párt célja az, hogy a választáson megszerezze a szavazatok legalább egyharmadát. Ez a magyar választójogi rendszer sajátosságai alapján elég lesz arra, hogy jelenlegi szövetségeseivel, az MDF-fel és a Kereszténydemokrata Szövetséggel együtt abszolút többséget szerezzen az Országgyűlésben -jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke csütörtökön budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján a Fidesz és a Független Kisgazdapárt esetleges koalíciós együttműködését firtató kérdésre válaszolva. Arra a kérdésre, hogy fenntartja-e azt a négy évvel ezelőtti kijelentését, miszerint a Fidesz minden párttal hajlandó koalíciót kötni, csak az MSZP-vel nem, Orbán úgy válaszolt, e mondat második felét ma is vállalja, érzékeltetve, hogy a szocialistákon kívül is van olyan párt, amellyel nem tudja elképzelni az együttműködést. Konkrét pártokat azonban nem kívánt megnevezni. Orbán számára a választási kampány egyértelműen azt bizonyította, hogy a Fidesz programja tehet eleget a következő évezred kihívásainak és ez lehet alapja a polgári Magyarország felépítésének. Mint mondotta, soha nem volt még ilyen közel a lehetősége egy polgári kormány létrejöttének, ami egyet jelentene a „nyavalyás múlt magunk mögött hagyásával”. Szerinte a kampány egyetlen érdemi témája a Fidesz programja volt, amelyből még a jelenlegi kormánypártok is átvettek bizonyos elemeket. Erre Orbán példaként említette az adó- és társadalombiztosítási járulékok csökkentését, a tandíjak eltörlését. A Fidesz programjának egyik leggyakrabban kritizált elemével, a hétszázalékosra tervezett gazdasági növekedéssel kapcsolatban a pártelnök közölte: egyetlen olyan szakmai véleménnyel sem találkozott, amely eltántoríthatta volna attól a meggyőződésétől, hogy a mainál nagyobb gazdasági növekedés is lehetséges. Kérdésre válaszolva Orbán kijelentette, a Fidesznek soha nem volt kapcsolata a Postabankkal és ezen a jövőben sem kívánnak változtatni. I. B. A Gallup vitatja az elmarasztalást MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Gallup Intézet igazgatója nem ért egyet az Országos Választási Bizottság elmarasztaló határozatával. Manchin Róbert szerint ugyanis a választási törvényt nem lehet kiterjesztően értelmezni az internetre és ezért az intézet internetes adatközlései nem ütköznek jogszabályba. Közleményében az igazgató azt írja: „állampolgári lelkiismeretem parancsára cselekedtem akkor, amikor a választópolgárokkal közöltem olyan fontos tényeket, amelyek alapján vasárnap tájékozottabban szavazhatnak”. Szakmai meggyőződése szerint a közölt adatok -minthogy tények - egyik párt érdekeit sem sértik, viszont a társadalom érdekeit szolgálják. Mindenesetre az újabb eredmények internetes közlését a Gallup vasárnap este hét óráig felfüggesztette, a vita eldöntését pedig a bíróságra bízza. Azzal a kérdéssel az Alkotmánybírósághoz fordul az intézet, hogy ellenkezik-e a tájékozódási alapjoggal a választási törvénynek az a tilalma, amely szerint a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét nem szabad nyilvánosságra hozni. Egyúttal arra is választ vár a Gallup, hogyan értelmezhető a világháló hazai használata a magyar jogrenden belül. A választópolgárok 386 képviselőt juttathatnak be május 10-én és 24-én az új Országgyűlésbe. Az egyéni választókerületekből 176, a pártok területi listáiról 152, országos listáikról 58 jelölt szerezhet mandátumot. Az egyéni és listás rendszer elemeit ötvöző magyar választási mechanizmusnak, amelyet vegyes választási rendszernek is neveznek, számos előnye és hátránya van. Erényeként szokták említeni, hogy nem engedi „szétaprózni” az Országgyűlést, azaz csak a legjelentősebb politikai erőknek ad esélyt a parlamentbe kerülésre. Ugyanezt róják fel hibájául is, mert az ötszázalékos küszöb miatt sok szavazat elvész. Magyarországon lényegét tekintve két választási rendszer él egymás mellett: az egyéni választókerületi rendszer, ahol személyekre lehet szavazni és a voksok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő; valamint a listás rendszer, ahol pártlistákra szavaznak és a pártok a rájuk eső szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. Ezt a két mandátumszerzési módot egy harmadik egészíti ki: az országos listákról a töredékszavazatok alapján további helyek tölthetők be. Az első fordulóban minden választópolgár két szavazólapot kap kézbe: az egyikkel az egyéni választókerület valamelyik jelöltjére voksolhat, a másikkal a területi pártlisták közül választhat egyet. Az országban 176 egyéni választókerületet hoztak létre. Vasárnap körzetenként átlagosan nyolc-tíz személy közül kell majd választaniuk a polgároknak. A választás akkor lesz érvényes, ha a jogosultaknak több mint a fele szavazott, és akkor lesz eredményes, ha az adott körzetben az egyik jelölt megszerzi az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Vagyis ahhoz, hogy ne kelljen az adott választókerületben május 24-én újabb fordulót tartani, két feltételnek kell együttesen megvalósulnia: a választók többsége megjelenjen az urnáknál és egy jelölt megkapja az érvényes voksoknak több mint a felét. Ha az első forduló érvényes (a választók többsége elment szavazni), de eredménytelen (egyik jelölt sem tudott abszolút többséget szerezni), a második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik május 10-én legalább a szavazatok 15 százalékát kapták. Ha nincs három ilyen személy (mert például az első helyen végzett 38, a második 24, a harmadik csak 12 százalékot szerzett), akkor a három legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat újra. Ha pedig többen is túljutottak a 15 százalékos küszöbön, akkor valamennyien felkerülhetnek a második forduló szavazólapjára. Azért a feltételes mód, mert elképzelhető, hogy május 24-én több választókerületben mégis csak két név szerepel majd a szavazólapon. Ezzel összefüggésben az Országos Választási Bizottság nemrég úgy foglalt állást, hogy az első forduló után a mások javára visszalépő jelölteknek legkésőbb május 14-ig kell bejelenteniük lépésüket a helyi választási bizottságnál. A második fordulóban aztán az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, feltéve, hogy a választóknak több mint a negyede elment voksolni. Ami a másik szavazólapot illeti, a listás voksolásnál nem lehet eredménytelen választást produkálni, mert itt nincs szükség többségre, a mandátumokat a leadott szavazatok arányában kapják a területi listán szereplő jelöltek. A listás választásnál második fordulót csak abban az esetben kell tartani, ha a jogosultaknak több mint a fele nem szavazott. A második forduló - hasonlóan az egyéni választókerületi szavazáshoz - akkor lesz érvényes, ha a választóknak több mint a negyede felkeresi a szavazóhelyiségeket. A harmadik mandátumszerzési mód: a pártok az országos listáikról is bejuttathatják jelöltjeiket a parlamentbe. Az országos listákra a polgárok közvetlenül nem szavaznak. Ezeket a mandátumokat úgy osztják ki, hogy előbb a párt egyéni jelöltjeire, illetőleg a területi körzetekben a pártlistákra leadott, de képviselői helyet nem eredményező szavazatokat összesítik. Ezeket a voksokat töredékszavazatoknak nevezik. Az így összesített szavazatok alapján az országos listáikról azok a pártok kapnak mandátumokat, amelyek a területi listáikon - országos összesítésben - megszerezték a szavazatok több mint öt százalékát. Ha egy párt nem éri el a küszöböt, sem a területi, sem az országos listájáról nem kap mandátumot. Ez az előírás azonban nem érinti a párt egyéni választókerületben indított jelöltjének esélyeit. A. S. ___________Háttér_____________ A szavazat útja az új Országgyűlésig RÉSZTVÉTEL A VÁLASZTÁSOKON (százalékban) VÁLASZTÁSOK ’ 98 HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Nagy a tétje a májusi választásoknak. A jobboldal ugyanis világossá tette, hogy a szélsőséges erőkkel való összefogástól sem riad vissza a hatalom érdekében. Meg kell védeni a kikínlódott eredményeket, az ország jó hírnevét, a társadalmi igazságosság, a felelős kormányzás értékeit - hangsúlyozta Nyíregyházán, az MSZP országos kampányzáró nagygyűlésén Horn Gyula. A pártelnök-miniszterelnök szerint nincs szükség felelőtlen ígéretekre, tavaszi nagytakarításra, fordulatra. Nyugalom és biztonság kell, amit az MSZP - mint bizonyította - képes biztosítani. Ez a kormány az alapot megteremtette a következő évek fejlődéséhez, hatalmas bizalmi tőkét halmozott fel, amit már csak gyarapítani, és nem megszerezni kell - jelentette ki. A szocialisták nem riogatnak senkit, nem sajátítják ki a jövőt. Nem ígérnek generációváltást, főként nem levitézlett jobboldali politikusokkal - szögezte le a pártelnök. A Fideszre utalva az MSZP elnöke azt mondta: házassága az MDF-fel a kormányzati tapasztalatlanság és a kormányzati leszereplés szövetkezése. Horn a mostani kormány legfőbb erényének a politikai tisztességet nevezte, lejelentette: az MSZP vállalja a következő évek sorsdöntő feladatait, azt, hogy beviszi az országot a NATO-ba és az Európai Unióba. A pártelnök szerint ígérgetés helyett biztos folytatás kell, aminek a programja: sok tízezer új munkahely, a bérek értékének folyamatos növekedése, a kis- és középvállalkozók támogatása, a versenyképes mezőgazdaság, a magángazdaságok és a földtulajdonnal is rendelkező szövetkezetek boldogulása, az Európában honos szociális védelem, a családalapítás, a gyereknevelés, az iskoláztatás segítése. Horn: Nincs szükség fordulatra Tizenegy pártvezető reggeli televíziós vitája Talán az eddigi legteljesebb választási vitát rendezte meg csütörtök reggel a Nap TV. A pártvezetők közül csupán a Nemzetiségi Fórum elnöke, Kerner Lőrinc, valamint Torgyán József hiányzott, a kisgazda politikust Lányi Zsolt helyettesítette. A kampány során első ízben ült egy vitaasztalhoz Horn Gyula, az MSZP és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az egyórás egyenes adás első felében a résztvevők az ország helyzetét értékelték, majd kötetlen vita következett. G. Nagyné Maczó Ágnes (Új Szövetség) szerint erkölcsi és gazdasági válság van. Csurka István (MIÉP) úgy fogalmazott, hogy a Bankárjóléti Kft.-ben minden gyönyörű, a magyar nép élete viszont keserves. Szabó Iván (MDNP) ellentmondásosnak értékelte a helyzetet, amelyre egyszerre jellemzőek az előremutató folyamatok és a gondok. Orbán Viktor saját tapasztalataira hivatkozva a választásokat megelőző várakozásról, a változás esélyébe vetett bizalomról beszélt. Kuncze Gábor (SZDSZ) éppen az ellentmondásosságot és az esélyt tartotta kiemelésre méltónak. Mint mondta, vannak sikerek és vannak feszültségek, amelyek megoldásához a stabilizációs politika teremtette meg a lehetőséget. Horn Gyula szerint az ellenzéki vezetőknek nincs sok közük a magyar valósághoz. Azzal érvelt, hogy a munkanélküliséget sikerült nyolc százalék alá szorítani, az infláció 1994-hez képest a felére, a költségvetési hiány a harmadára csökkent. „Mi nem ezt örököltük az uraktól” - fordult a jobboldali politikusokhoz, és azzal folytatta, hogy a kormány, amint megszilárdította a gazdaság pozícióit, rögtön hozzákezdett az életszínvonalat javító programok kidolgozásához. Amikor Lányi Zsolt ezt követően az 1994-es várakozásokról, a 3,60-as kenyér és a 2 forintos kolbász csábításáról beszélt, Horn csak annyit mondott: „Ez nem semmi”. Lezsák Sándor (MDF) érteni vélte Horn idegességét, mivel szerinte az MSZP elveszíti a választást. Orbán udvariasan arra kérte a kormányfőt, folytasson vele külön vitát, G. Nagyné pedig felháborítónak és cinikusnak tartotta a A várakozásra kijelölt szalonban Magyar György megpróbált aláírásokat szerezni a vízlépcsőügyben kezdeményezett népszavazáshoz. Thürmer Gyula bólintott, Csurka István viszont csak a fejét ingatta. Amikor Forró Tamás bejelentette az utolsónak érkező Orbán Viktort, Csurka felhorkant: — Honthy Hanna mikor jön ? A kérdő tekinteteket látva hozzátette, hogy a színpadra utolsónak mindig Honthy lép be. A vita után Maczó Ágens gratulált Kunczénak, mert úgy hallotta, előző este egy másik tévés vitán „kiütötte” ellenfelét. A belügyminiszter meg is kérte Lányi Zsoltot, adja át Torgyán Józsefnek, hogy csókoltatja. Mire a kisgazda politikus széles mosolylyal megkérdezte: Jó, de hol? miniszterelnök szavait. Azt kérdezte tőle, „hogy a csudába nem kaptak már szívinfarktust attól, hogy előbb a szocializmust, aztán a kapitalizmust építik?”, s azt is tudni vélte: a korábbi rendszer nómenklatúrája Antall Józsefnek csak „bérbe adta” az országot, hogy legyen kire kenni a válságot. Szabó Iván megállapította, hogy a vita elfajzott, Csurka viszont még ennél is keményebb pofonokat hiányolt és aziránt érdeklődött, megtartják-e Horn és Orbán „papírsúlyú mérkőzését”. Erre több politikus negatívan reagált, mivel így két résztvevősre szűkülne a választás. Lányi szerint úgyis a kisgazdák nyernek, a Horn-Orbán vita fölösleges és manipulációt jelentene. A szocialista pártelnök felidézte, hogy a Fidesz vezetője korábban két meghirdetett vitára nem jött el, mire Orbán azzal válaszolt, hogy a miniszterelnök urat cserbenhagyja az emlékezete. Kuncze Gábor ismételten a stabilizáció eredményeiről beszélt és azt mondta, a stúdióban helyet foglalók úgy kívánnak osztogatni, hogy azzal újra évekkel viszszavennék az országot, s mindent lehetne elölről kezdeni. Lezsák, elismerve, hogy a vita „a felszínen csúszkál”, kijelentette: a koalíció a korrupciós ügyek miatt alkalmatlanná vált a nemzet vezetésére. Hárn erre félhangosan ismét megjegyezte: „Nem semmi!” A miniszterelnök Lányi Zsolt kérésére még röviden elszámolt a privatizációs bevételekkel, majd Forró Tamás megköszönte a részvételt és annak a véleményének adott hangot, hogy vasárnap van miből választani. H. G. Meglepő ajánlás Pécsett PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Meglepő tartalmú választási szórólapot dobtak be tegnap a pécsi levelesládákba. Ezen Szili Katalin, a szocialisták parlamenti képviselője és jelenlegi képviselőjelöltje támogatást kap Szabó Tamástól, a Fidesz pécsi szervezetének alelnökétől. Szabó Tamás a színes szórólapon - egyebek között - így nyilatkozik az MSZP-s jelöltről: „Szili Katalin, magyar politikustól szokatlan módon semmit nem ígért, de minden méltányolható kérésemet azonnal teljesítette. Azt gondolom, hogy az országnak akkor lesz komoly esélye a felzárkózásra, ha a politikusok többsége olyan ember lesz, mint Szili Katalin.” Szabó Tamás a Fidesz városi vezetésével hetekkel korábban közölte, hogy ajánló mondatai szerepelnek majd Szili Katalin szórólapján. Az elnökség akkor ellentmondás nélkül tudomásul vette Szabó döntését. Hódmezővásárhelyi panaszok SZEGEDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Elutasította a hódmezővásárhelyi választási bizottság dr. Rapcsák András polgármester, Fidesz-képviselőjelölt panaszát, amelyben azzal vádolta Pancza István kisgazdapárti képviselőjelöltet, hogy az a feleségével együtt fekete sprével lefújta dr. Rapcsák András választási plakátját. A helyi választási bizottság mindkét felet meghallgatta, de nem találta elegendőnek a polgármester által benyújtott bizonyítékokat a törvénysértés megállapításához. Ugyancsak a hódmezővásárhelyi választási bizottság hozott döntést hat párt - az MSZP, az SZDSZ, a KDNP, a Munkáspárt, az FKGP és a Nemzeti Szövetség - által benyújtott igényről, amely a választások tisztasága érdekében nemzetközi megfigyelők jelenlétét kérte Hódmezővásárhelyre a választás idejére. Dr. Lenkey Edit, a hódmezővásárhelyi választási bizottság titkára tudósítónknak elmondta: hatáskör hiányában nem hoztak döntést az ügyben, továbbították azt a Csongrád megyei választási irodához. Ennek vezetője, dr. Huber Bertalan arról tájékoztatta tudósítónkat, hogy ők az Országos Választási Irodához juttatták el a kérést. ORTT-vizsgálat a Duna TV vitájáról Az Országos Rádió és Televízió Testület tegnap úgy döntött, hogy hivatalból vizsgálatot rendel el a Duna TV-ben kedd este sugárzott pártelnöki választási vitaműsor ügyében. A közszolgálati televízió az országos listát állító tizenkét párt elnökének részvételével tervezte a műsort, az MSZP elnöke azonban vidéki kampányrendezvénye miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak, ezért helyette Szekeres Imre frakcióvezető képviselte volna az MSZP-t. Az ő szerepléséhez azonban a Duna TV nem járult hozzá. Információink szerint a médiatestület a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapelveinek esetleges megsértését kívánja vizsgálni, szakértők bevonásával. Sz. L. TGM: A MIÉP nem náci párt MTI-JELENTÉS Tamás Gáspár Miklós szerint Csurka Istvánt feltehetőleg az a kijelentése zavarja, amely szerint a MIÉP nem náci, nem fasiszta, nem nyilas párt. Amenynyiben a pártelnök be akarja bizonyítani ennek az ellenkezőjét, a filozófus szívesen találkozik vele a bíróságon. Az egykori szabaddemokrata országgyűlési képviselő arra reagált, hogy szerdán a MIÉP nyíregyházi sajtótájékoztatóján bejelentették: a MIÉP aljas indokból és célból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért, valamint valótlan tartalmú tényállítások miatt büntetőfeljelentést tesz a Népszabadság és a Népszava két szerzője, Bossányi Katalin és Tamás Gáspár Miklós ellen. Csurka István, a MIÉP elnöke jelezte, hogy Bossányi Katalinnak a Népszabadság május 6-ai, illetve Tamás Gáspár Miklósnak a Népszava ugyanaznapi számában megjelent írását kifogásolják. A Népszabadság különszámot jelentet meg a választások napján, május 10-én és 24-én. A friss közvélemény-kutatást (exit-pollt) a Szonda Ipsos kutatói végzik, s az urnák lezárása után, este hét órát követően Budapest forgalmasabb pontjain már olvashatják a prognózist - melyik párt hány százalékot szerzett az első fordulóban, illetve hány mandátumhoz jut majd a másodikban. A felmérés eredményei az interneten, a www.szondaipsos.hu címen is elérhetők lesznek. Természetesen az előrejelzést kiegészítik helyszíni beszámolók, érdekes visszatekintések, korábbi közvélemény-kutatások táblázatai, politológusok elemzései is.