Népszabadság, 1998. május (56. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-08 / 107. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 1998. MÁJUS 8., PÉNTEK Orbán: Még nem volt ilyen lehetőség A Fidesz - Magyar Polgári Párt célja az, hogy a választáson megszerezze a sza­vazatok legalább egyharmadát. Ez a ma­gyar választójogi rendszer sajátosságai alapján elég lesz arra, hogy jelenlegi szövetségeseivel, az MDF-fel és a Ke­reszténydemokrata Szövetséggel együtt abszolút többséget szerezzen az Ország­­gyűlésben -jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke csütörtökön budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján a Fidesz és a Független Kisgazdapárt esetleges koalíciós együttműködését firtató kér­désre válaszolva. Arra a kérdésre, hogy fenntartja-e azt a négy évvel ezelőtti kijelentését, misze­rint a Fidesz minden párttal hajlandó koalíciót kötni, csak az MSZP-vel nem, Orbán úgy válaszolt, e mondat második felét ma is vállalja, érzékeltetve, hogy a szocialistákon kívül is van olyan párt, amellyel nem tudja elképzelni az együtt­működést. Konkrét pártokat azonban nem kívánt megnevezni. Orbán számára a választási kampány egyértelműen azt bizonyította, hogy a Fi­desz programja tehet eleget a következő évezred kihívásainak és ez lehet alapja a polgári Magyarország felépítésének. Mint mondotta, soha nem volt még ilyen közel a lehetősége egy polgári kormány létrejöttének, ami egyet jelentene a „nya­valyás múlt magunk mögött hagyásával”. Szerinte a kampány egyetlen érdemi té­mája a Fidesz programja volt, amelyből még a jelenlegi kormánypártok is átvet­tek bizonyos elemeket. Erre Orbán példa­ként említette az adó- és társadalombizto­sítási járulékok csökkentését, a tandíjak eltörlését. A Fidesz programjának egyik leggyakrabban kritizált elemével, a hét­­százalékosra tervezett gazdasági növeke­déssel kapcsolatban a pártelnök közölte: egyetlen olyan szakmai véleménnyel sem találkozott, amely eltántoríthatta volna attól a meggyőződésétől, hogy a mainál nagyobb gazdasági növekedés is lehetsé­ges. Kérdésre válaszolva Orbán kijelen­tette, a Fidesznek soha nem volt kapcso­lata a Postabankkal és ezen a jövőben sem kívánnak változtatni. I. B. A Gallup vitatja az elmarasztalást MUNKATÁRSUNKTÓL A Magyar Gallup Intézet igazgatója nem ért egyet az Országos Választási Bi­zottság elmarasztaló határozatával. Manchin Róbert szerint ugyanis a vá­lasztási törvényt nem lehet kiterjesztően értelmezni az internetre és ezért az inté­zet internetes adatközlései nem ütköz­nek jogszabályba. Közleményében az igazgató azt írja: „állampolgári lelkiismeretem parancsá­ra cselekedtem akkor, amikor a válasz­tópolgárokkal közöltem olyan fontos té­nyeket, amelyek alapján vasárnap tájé­kozottabban szavazhatnak”. Szakmai meggyőződése szerint a közölt adatok -minthogy tények - egyik párt érdekeit sem sértik, viszont a társadalom érdekeit szolgálják. Mindenesetre az újabb ered­mények internetes közlését a Gallup va­sárnap este hét óráig felfüggesztette, a vita eldöntését pedig a bíróságra bízza. Azzal a kérdéssel az Alkotmánybíróság­hoz fordul az intézet, hogy ellenkezik-e a tájékozódási alapjoggal a választási törvénynek az a tilalma, amely szerint a szavazást megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás ered­ményét nem szabad nyilvánosságra hoz­ni. Egyúttal arra is választ vár a Gallup, hogyan értelmezhető a világháló hazai használata a magyar jogrenden belül. A választópolgárok 386 képviselőt jut­tathatnak be május 10-én és 24-én az új Országgyűlésbe. Az egyéni választóke­rületekből 176, a pártok területi listáiról 152, országos listáikról 58 jelölt szerez­het mandátumot. Az egyéni és listás rendszer elemeit ötvöző magyar választási mechanizmus­nak, amelyet vegyes választási rendszer­nek is neveznek, számos előnye és hát­ránya van. Erényeként szokták említeni, hogy nem engedi „szétaprózni” az Or­szággyűlést, azaz csak a legjelentősebb politikai erőknek ad esélyt a parlament­be kerülésre. Ugyanezt róják fel hibájául is, mert az ötszázalékos küszöb miatt sok szavazat elvész. Magyarországon lényegét tekintve két választási rendszer él egymás mellett: az egyéni választókerületi rendszer, ahol személyekre lehet szavazni és a voksok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő; valamint a listás rendszer, ahol pártlisták­ra szavaznak és a pártok a rájuk eső sza­vazatok arányában részesülnek a mandá­tumokból. Ezt a két mandátumszerzési módot egy harmadik egészíti ki: az orszá­gos listákról a töredékszavazatok alapján további helyek tölthetők be. Az első fordulóban minden választó­­polgár két szavazólapot kap kézbe: az egyikkel az egyéni választókerület vala­melyik jelöltjére voksolhat, a másikkal a területi pártlisták közül választhat egyet. Az országban 176 egyéni választóke­rületet hoztak létre. Vasárnap körzeten­ként átlagosan nyolc-tíz személy közül kell majd választaniuk a polgároknak. A választás akkor lesz érvényes, ha a jogo­sultaknak több mint a fele szavazott, és akkor lesz eredményes, ha az adott kör­zetben az egyik jelölt megszerzi az érvé­nyes szavazatoknak több mint a felét. Vagyis ahhoz, hogy ne kelljen az adott választókerületben május 24-én újabb fordulót tartani, két feltételnek kell együttesen megvalósulnia: a választók többsége megjelenjen az urnáknál és egy jelölt megkapja az érvényes voksok­­nak több mint a felét. Ha az első forduló érvényes (a válasz­tók többsége elment szavazni), de ered­ménytelen (egyik jelölt sem tudott ab­szolút többséget szerezni), a második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik május 10-én legalább a szavazatok 15 százalékát kapták. Ha nincs három ilyen személy (mert például az első he­lyen végzett 38, a második 24, a harma­dik csak 12 százalékot szerzett), akkor a három legtöbb szavazatot elért jelölt in­dulhat újra. Ha pedig többen is túljutot­tak a 15 százalékos küszöbön, akkor va­lamennyien felkerülhetnek a második forduló szavazólapjára. Azért a feltételes mód, mert elképzel­hető, hogy május 24-én több választóke­rületben mégis csak két név szerepel majd a szavazólapon. Ezzel összefüg­gésben az Országos Választási Bizottság nemrég úgy foglalt állást, hogy az első forduló után a mások javára visszalépő jelölteknek legkésőbb május 14-ig kell bejelenteniük lépésüket a helyi választá­si bizottságnál. A második fordulóban aztán az a jelölt szerzi meg a mandátu­mot, aki a legtöbb szavazatot kapja, fel­téve, hogy a választóknak több mint a negyede elment voksolni. Ami a másik szavazólapot illeti, a lis­tás voksolásnál nem lehet eredményte­len választást produkálni, mert itt nincs szükség többségre, a mandátumokat a leadott szavazatok arányában kapják a területi listán szereplő jelöltek. A listás választásnál második fordulót csak ab­ban az esetben kell tartani, ha a jogosul­taknak több mint a fele nem szavazott. A második forduló - hasonlóan az egyéni választókerületi szavazáshoz - akkor lesz érvényes, ha a választóknak több mint a negyede felkeresi a szavazóhelyi­ségeket. A harmadik mandátumszerzési mód: a pártok az országos listáikról is bejut­tathatják jelöltjeiket a parlamentbe. Az országos listákra a polgárok közvetlenül nem szavaznak. Ezeket a mandátumokat úgy osztják ki, hogy előbb a párt egyéni jelöltjeire, illetőleg a területi körzetek­ben a pártlistákra leadott, de képviselői helyet nem eredményező szavazatokat összesítik. Ezeket a voksokat töredék­szavazatoknak nevezik. Az így összesí­tett szavazatok alapján az országos listá­ikról azok a pártok kapnak mandátumo­kat, amelyek a területi listáikon - orszá­gos összesítésben - megszerezték a sza­vazatok több mint öt százalékát. Ha egy párt nem éri el a küszöböt, sem a terüle­ti, sem az országos listájáról nem kap mandátumot. Ez az előírás azonban nem érinti a párt egyéni választókerületben indított jelöltjének esélyeit. A. S. ___________Háttér_____________ A szavazat útja az új Országgyűlésig RÉSZTVÉTEL A VÁLASZTÁSOKON (százalékban) V­ÁLASZTÁSOK ’ 9­8 HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Nagy a tétje a májusi választásoknak. A jobboldal ugyanis világossá tette, hogy a szélsőséges erőkkel való összefogás­tól sem riad vissza a hatalom érdeké­ben. Meg kell védeni a kikínlódott ered­ményeket, az ország jó hírnevét, a társa­dalmi igazságosság, a felelős kormány­zás értékeit - hangsúlyozta Nyíregyhá­zán, az MSZP országos kampányzáró nagygyűlésén Horn Gyula. A pártel­nök-miniszterelnök szerint nincs szük­ség felelőtlen ígéretekre, tavaszi nagy­­takarításra, fordulatra. Nyugalom és biztonság kell, amit az MSZP - mint bi­zonyította - képes biztosítani. Ez a kor­mány az alapot megteremtette a követ­kező évek fejlődéséhez, hatalmas bizal­mi tőkét halmozott fel, amit már csak gyarapítani, és nem megszerezni kell - jelentette ki. A szocialisták nem riogat­nak senkit, nem sajátítják ki a jövőt. Nem ígérnek generációváltást, főként nem levitézlett jobboldali politikusok­kal - szögezte le a pártelnök. A Fidesz­­re utalva az MSZP elnöke azt mondta: házassága az MDF-fel a kormányzati tapasztalatlanság és a kormányzati leszereplés szövetkezése. Horn a mostani kormány legfőbb eré­nyének a politikai tisztességet nevezte, lejelentette: az MSZP vállalja a követ­kező évek sorsdöntő feladatait, azt, hogy beviszi az országot a NATO-ba és az Európai Unióba. A pártelnök szerint ígérgetés helyett biztos folytatás kell, aminek a programja: sok tízezer új mun­kahely, a bérek értékének folyamatos növekedése, a kis- és középvállalkozók támogatása, a versenyképes mezőgazda­ság, a magángazdaságok és a földtulaj­donnal is rendelkező szövetkezetek bol­dogulása, az Európában honos szociális védelem, a családalapítás, a gyerekne­velés, az iskoláztatás segítése. H­orn: Nincs szükség fordulatra Tizenegy pártvezető reggeli televíziós vitája Talán az eddigi legteljesebb választási vitát rendezte meg csütörtök reggel a Nap TV. A pártvezetők közül csupán a Nemzetiségi Fórum elnöke, Kerner Lő­rinc, valamint Torgyán József hiányzott, a kisgazda politikust Lányi Zsolt helyet­tesítette. A kampány során első ízben ült egy vitaasztalhoz Horn Gyula, az MSZP és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az egyórás egyenes adás első felében a résztvevők az ország helyzetét értékel­ték, majd kötetlen vita következett. G. Nagyné Maczó Ágnes (Új Szövetség) szerint erkölcsi és gazdasági válság van. Csurka István (MIÉP) úgy fogalmazott, hogy a Bankárjóléti Kft.-ben minden gyönyörű, a magyar nép élete viszont keserves. Szabó Iván (MDNP) ellent­mondásosnak értékelte a helyzetet, amelyre egyszerre jellemzőek az előre­mutató folyamatok és a gondok. Orbán Viktor saját tapasztalataira hivatkozva a választásokat megelőző várakozásról, a változás esélyébe vetett bizalomról be­szélt. Kuncze Gábor (SZDSZ) éppen az el­lentmondásosságot és az esélyt tartotta kiemelésre méltónak. Mint mondta, vannak sikerek és vannak feszültségek, amelyek megoldásához a stabilizációs politika teremtette meg a lehetőséget. Horn Gyula szerint az ellenzéki veze­tőknek nincs sok közük a magyar való­sághoz. Azzal érvelt, hogy a munkanél­küliséget sikerült nyolc százalék alá szo­rítani, az infláció 1994-hez képest a felé­re, a költségvetési hiány a harmadára csökkent. „Mi nem ezt örököltük az uraktól” - fordult a jobboldali politiku­sokhoz, és azzal folytatta, hogy a kor­mány, amint megszilárdította a gazda­ság pozícióit, rögtön hozzákezdett az életszínvonalat javító programok kidol­gozásához. Amikor Lányi Zsolt ezt kö­vetően az 1994-es várakozásokról, a 3,60-as kenyér és a 2 forintos kolbász csábításáról beszélt, Horn csak annyit mondott: „Ez nem semmi”. Lezsák Sándor (MDF) érteni vélte Horn idegességét, mivel szerinte az MSZP elveszíti a választást. Orbán ud­variasan arra kérte a kormányfőt, foly­tasson vele külön vitát, G. Nagyné pedig felháborítónak és cinikusnak tartotta a A várakozásra kijelölt szalonban Magyar György megpróbált alá­írásokat szerezni a vízlépcsőügy­­ben kezdeményezett népszavazás­hoz. Thürmer Gyula bólintott, Csurka István viszont csak a fejét ingatta. Amikor Forró Tamás beje­lentette az utolsónak érkező Or­bán Viktort, Csurka felhorkant: — Honthy Hanna mikor jön ? A kérdő tekinteteket látva hozzátette, hogy a színpadra utolsónak mindig Honthy lép be. A vita után Maczó Ágens gratulált Kunczénak, mert úgy hallotta, előző este egy másik tévés vitán „kiütötte” ellenfelét. A belügyminiszter meg is kérte Lá­nyi Zsoltot, adja át Torgyán Jó­zsefnek, hogy csókoltatja. Mire a kisgazda politikus széles mosoly­­lyal megkérdezte:­­ Jó, de hol? miniszterelnök szavait. Azt kérdezte tő­le, „hogy a csudába nem kaptak már szívinfarktust attól, hogy előbb a szocia­lizmust, aztán a kapitalizmust építik?”, s azt is tudni vélte: a korábbi rendszer nó­menklatúrája Antall Józsefnek csak „bérbe adta” az országot, hogy legyen kire kenni a válságot. Szabó Iván megál­lapította, hogy a vita elfajzott, Csurka viszont még ennél is keményebb pofo­nokat hiányolt és aziránt érdeklődött, megtartják-e Horn és Orbán „papírsúlyú mérkőzését”. Erre több politikus negatí­van reagált, mivel így két résztvevősre szűkülne a választás. Lányi szerint úgy­is a kisgazdák nyernek, a Horn-Orbán vita fölösleges és manipulációt jelente­ne. A szocialista pártelnök felidézte, hogy a Fidesz vezetője korábban két meghirdetett vitára nem jött el, mire Or­bán azzal válaszolt, hogy a miniszterel­nök urat cserbenhagyja az emlékezete. Kuncze Gábor ismételten a stabilizáció eredményeiről beszélt és azt mondta, a stúdióban helyet foglalók úgy kívánnak osztogatni, hogy azzal újra évekkel visz­­szavennék az országot, s mindent lehetne elölről kezdeni. Lezsák, elismerve, hogy a vita „a felszínen csúszkál”, kijelentette: a koalíció a korrupciós ügyek miatt alkal­matlanná vált a nemzet vezetésére. Hárn erre félhangosan ismét megjegyezte: „Nem semmi!” A miniszterelnök Lányi Zsolt kérésére még röviden elszámolt a privatizációs bevételekkel, majd Forró Tamás megköszönte a részvételt és annak a véleményének adott hangot, hogy va­sárnap van miből választani. H. G. M­eglepő ajánlás Pécsett PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Meglepő tartalmú választási szórólapot dobtak be tegnap a pécsi levelesládákba. Ezen Szili Katalin, a szocialisták parla­menti képviselője és jelenlegi képvise­lőjelöltje támogatást kap Szabó Tamás­tól, a Fidesz pécsi szervezetének alelnö­­kétől. Szabó Tamás a színes szórólapon - egyebek között - így nyilatkozik az MSZP-s jelöltről: „Szili Katalin, magyar politikustól szokatlan módon semmit nem ígért, de minden méltányolható ké­résemet azonnal teljesítette. Azt gondo­lom, hogy az országnak akkor lesz ko­moly esélye a felzárkózásra, ha a politi­kusok többsége olyan ember lesz, mint Szili Katalin.” Szabó Tamás a Fidesz városi vezeté­sével hetekkel korábban közölte, hogy ajánló mondatai szerepelnek majd Szili Katalin szórólapján. Az elnökség akkor ellentmondás nélkül tudomásul vette Szabó döntését. Hódmezővásárhelyi panaszok SZEGEDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Elutasította a hódmezővásárhelyi válasz­tási bizottság dr. Rapcsák András polgár­­mester, Fidesz-képviselőjelölt panaszát, amelyben azzal vádolta Pancza István kisgazdapárti képviselőjelöltet, hogy az a feleségével együtt fekete sprével lefújta dr. Rapcsák András választási plakátját. A helyi választási bizottság mindkét felet meghallgatta, de nem találta elegendőnek a polgármester által benyújtott bizonyíté­kokat a törvénysértés megállapításához. Ugyancsak a hódmezővásárhelyi válasz­tási bizottság hozott döntést hat párt - az MSZP, az SZDSZ, a KDNP, a Munkás­párt, az FKGP és a Nemzeti Szövetség - által benyújtott igényről, amely a válasz­tások tisztasága érdekében nemzetközi megfigyelők jelenlétét kérte Hódmező­vásárhelyre a választás idejére. Dr. Lenkey Edit, a hódmezővásárhelyi vá­lasztási bizottság titkára tudósítónknak elmondta: hatáskör hiányában nem hoz­tak döntést az ügyben, továbbították azt a Csongrád megyei választási irodához. Ennek vezetője, dr. Huber Bertalan arról tájékoztatta tudósítónkat, hogy ők az Or­szágos Választási Irodához juttatták el a kérést. O­RTT-vizsgálat a Duna TV vitájáról Az Országos Rádió és Televízió Testü­let tegnap úgy döntött, hogy hivatalból vizsgálatot rendel el a Duna TV-ben kedd este sugárzott pártelnöki válasz­tási vitaműsor ügyében. A közszolgá­lati televízió az országos listát állító ti­zenkét párt elnökének részvételével tervezte a műsort, az MSZP elnöke azonban vidéki kampányrendezvénye miatt nem tudott eleget tenni a meghí­vásnak, ezért helyette Szekeres Imre frakcióvezető képviselte volna az MSZP-t. Az ő szerepléséhez azonban a Duna TV nem járult hozzá. Informá­cióink szerint a médiatestület a ki­egyensúlyozott tájékoztatás alapelvei­nek esetleges megsértését kívánja vizs­gálni, szakértők bevonásával. Sz. L. TGM: A MIÉP nem náci párt MTI-JELENTÉS Tamás Gáspár Miklós szerint Csurka Istvánt feltehetőleg az a kijelentése za­varja, amely szerint a MIÉP nem náci, nem fasiszta, nem nyilas párt. Ameny­­nyiben a pártelnök be akarja bizonyíta­ni ennek az ellenkezőjét, a filozófus szívesen találkozik vele a bíróságon. Az egykori szabaddemokrata ország­­gyűlési képviselő arra reagált, hogy szerdán a MIÉP nyíregyházi sajtótájé­koztatóján bejelentették: a MIÉP aljas indokból és célból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásért, valamint valót­lan tartalmú tényállítások miatt bünte­tőfeljelentést tesz a Népszabadság és a Népszava két szerzője, Bossányi Kata­lin és Tamás Gáspár Miklós ellen. Csurka István, a MIÉP elnöke jelez­te, hogy Bossányi Katalinnak a Nép­­szabadság május 6-ai, illetve Tamás Gáspár Miklósnak a Népszava ugyan­aznapi számában megjelent írását kifo­gásolják. A Népszabadság különszámot je­lentet meg a választások napján, május 10-én és 24-én. A friss köz­vélemény-kutatást (exit-pollt) a Szonda Ipsos kutatói végzik, s az urnák lezárása után, este hét órát követően Budapest forgalmasabb pontjain már olvashatják a prognó­zist - melyik párt hány százalékot szerzett az első fordulóban, illetve hány mandátumhoz jut majd a má­sodikban. A felmérés eredményei az interneten, a www.szondaip­­sos.hu címen is elérhetők lesznek. Természetesen az előrejelzést ki­egészítik helyszíni beszámolók, ér­dekes visszatekintések, korábbi közvélemény-kutatások táblázatai, politológusok elemzései is.

Next