Népszabadság, 1998. május (56. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

4 Kuncze Gábor a választás tétjéről Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke úgy lát­ja, a választások második fordulójában a polgárok nemcsak az elkövetkező négy évről, hanem az ország hosszú távú sor­sáról is döntenek. Kuncze számol azzal a lehetőséggel, hogy patthelyzet esetén az MSZP és a Fidesz nagykoalíciót köt, ez azonban, mint mondta, nem rá tartozik. Azt viszont valószínűnek tartja, hogy ha a jelenlegi koalíció nem kap abszolút többséget, akkor a következő négy évet az SZDSZ ellenzéki pozícióban tölti. Zs. A. NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. MÁJUS 2­2., PÉNTEK VÁLASZTÁSOK ’ 9­8 Horn: Legfontosabbak a munkavállalók érdekei A mostani koalíció győzelme esetén a munkavállalók, a munkásság érdekében való politizálást helyezett kilátás­ba Horn Gyula. A Magyar Szocialista Párt elnöke a kam­pány utolsó előtti napján Győrbe látogatott, ahol a legna­gyobb szakszervezeti tömörülés, az MSZOSZ nagygyűlé­sén szólalt föl - jelentette az MTI. Az MSZP - amennyiben kormányra kerül - eleget kíván tenni azoknak a követelményeknek, amelyek a munkavállalók érdekeit szolgálják - mondta Horn Gyula pártelnök-minisz­terelnök csütörtökön az MSZOSZ Győr-Moson-Sopron me­gyei képviselete által rendezett nagygyűlésen Győrött. A kormányfő ismét elismerte, hogy a stabilizáció érdeké­ben a bérből és fizetésből élők vállalták a legnagyobb áldoza­tot. Az elmúlt évtől azonban emelkednek a reálbérek, s a kö­vetkező időszakban évről évre javulni fognak a munkaválla­lók életkörülményei. Az MSZP elnöke annak a meggyőződé­sének adott hangot: a 2002-ig terjedő időszak egyik nagy kihí­vása, hogy a május 24-e után felálló kormány és Országgyűlés hogyan biztosítja a munkavállalók, a munkásság érdekeit. Horn Gyula figyelmeztette a választókat: ne hallgassanak azokra, akik el akarják herdálni, amit az emberek áldozatos munkájával sikerült elérni. Leszögezte: nemcsak nemzeti, ha­nem nemzetközi is a felelősségünk, hiszen Kelet-Közép-Euró­­pában Magyarország bizonyítani tudta, hogy mit jelent az át­alakulás. Az MSZP elnöke annak a reményének adott hangot, hogy nem az 1990-94 között csődöt mondott pártok képviselői jön­nek vissza, akik megpróbálták az embereket a maguk képére formálni, és egyfajta nosztalgiát igyekeztek ébreszteni a Hor­­thy-rendszer iránt. Csurka meg akarja csúfolni a baloldalt A MIÉP a tudatos magyarságot viszi be a parlamentbe, ahol nem a mérleg, hanem az igazság nyelve lesz - mondta Csurka István Debrecenben pártja kampányzáró nagygyűlésén. Felszólította hallgatósá­gát: fontos, hogy „résen legyenek”, itt ugyanis egy jobb eredménnyel „megcsú­folhatják” a baloldalt - jelentette az MTI. Orbán: Nem vagyok híve a nagykoalíciónak Akik a Fidesz — MPP-re szavaztak, azok az MSZP prog­ramjától eltérő úton akarnak járni - mondta Orbán Viktor pártelnök tegnapi nyíregyházi kampányzáróján. Ha május 24-én a 175 mandátumból 135-öt a Fidesz, a Keresztény­­demokrata Szövetség és az MDF szerez meg, akkor létrejö­het a polgári kormány - jelentette debreceni tudósítónk. Orbán Viktor, a Fidesz — MPP elnöke nyíregyházi kam­pányzáróján demokráciaellenes mondatnak tartotta a Magyar Szocialista Párt vezetőinek május 10-e előtt tett kijelentését, amely szerint nincsen más alternatíva a szavazók számára, mint a jelenlegi kormány. Orbán a lakossági fórumon össze­hasonlította az MSZP és a Fidesz leendő gazdaságpolitikáját. Szerinte az MSZP évi 4-5 százalékos gazdasági növekedési programja azt jelenti, hogy 50-55 év múlva éri el az ország az EU átlagának szintjét. A Fidesz gazdaságpolitikája viszont nagyobb gazdasági növekedést céloz meg, amely lehetővé te­szi az uniós országok átlagának 25-30 év alatti elérését. Orbán utalt a Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott szer­dai vitájára is. Hangsúlyozta: örül annak, hogy nem került szó­ba az MSZP-Fidesz nagykoalíció kérdése. Hangsúlyozta, hogy aki a választás második fordulója előtt bármilyen koalícióról beszél, az a hatalomról beszél. A pártelnök leszögezte: ahogy a napok telnek, úgy csökkennek a szocialisták győzelmi esélyei, ezért szerinte a jelenlegi kormánykoalíció két pártja nem szerez többséget a parlamentbejutáshoz. Orbán kijelentette, hogy nem híve a nagykoalíciónak, mivel a rájuk szavazókat nem csaphat­ják be. Megemlítette: az EU-csatlakozás nem járhat a nemzeti érdekek feladásával, például a termőföldnek magyar tulajdon­ban kell maradnia. Az uniós tagság nem jelenthet mást, mint keretet ahhoz, hogy gondjainkat saját magunk oldjuk meg. A Fidesz és az FKGP hivatalosan nem egyeztetett A Független Kisgazdapárt nem kíván mindenáron koalícióra lépni a Fidesz­­szel, bár elsődleges céljának tekinti a jelenlegi kormánykoalíció leváltását - jelentette ki Torgyán József, a kisgaz­dák elnöke csütörtöki tájékoztatóján. MUNKATÁRSAINKTÓL -----------------------------------------------------------1 A kisgazdapárt csak akkor lépne koalíci­óra a Fidesszel, ha az FKGP-nek lehető­sége nyílna programja legfőbb elemei­nek, elsősorban a vidékfejlesztési csúcs­minisztériumnak a megvalósítására. En­nek hiányában elképzelhetetlen a közös kormányzás a Fidesszel - közölte Tor­gyán. Szerinte Orbán Viktornak, a Fi­desz elnökének választási optimizmusa, az önálló kormányalakításhoz szükséges 135 egyéni képviselői hely megszerzé­sének reménye nem állja meg a helyét a választások első fordulója eredményé­nek tükrében. Torgyán értetlenségét fe­jezte ki Orbán Viktornak a szerdai tévé­vitában tett kijelentésével kapcsolatban, hogy a kisgazdák már tárgyalni is akar­tak a Fidesszel egy lehetséges koalíció­ban szétosztandó posztokról. Mint mon­dotta, nem voltak ilyen irányú megbe­szélések a két párt között. Torgyán a Nap-kelte című reggeli tévé­műsorban tájékozatlanságból fakadó állí­tásnak nevezte Orbán Viktor szerdai kije­lentését, miszerint az FKGP nem léptette vissza esélytelenebb jelöltjeit a Fidesz ja­vára. A kisgazdapárt elnöke felrótta: épp a Fidesz nem tartotta be korábbi ígéretét, s ők nem léptették vissza kellő számban a jelöltjeiket. Deutsch Tamás, a Fidesz alel­­nöke ezzel szemben leszögezte, hogy pártja eleget tett a választások éjszakáján tett ígéretének. Egy kérdésre Torgyán el­mondta, hogy mivel központi megbeszé­lések nem voltak a két párt között, a visz­­szalépésekről áttételes módon, részben megyei, részben nem hivatalos egyezte­tések útján döntöttek. Deutsch viszont azt állította: „a visszaléptetések esetében a Fidesz egyoldalú gesztust gyakorolt, semmiféle megbeszélést nem folytatott az FKGP-vel”. „A Fidesz állandóan elha­tárolódik a kisgazdapárttól a nyilvános­ság előtt, azonban a kulisszák mögött nem ez történik. Ezt a fajta magatartást a kisgazdapárt visszautasítja” - jelentette ki erre Torgyán. Rekordnézettségű volt a Horn-Orbán vita A választópolgárok több mint ötöde, 1,7 millió ember követte végig az MSZP és a Fidesz - MPP elnökeinek párbeszédét közvetítő két élő adást. A televíziós csatornák közül az MTV 1 élő, egyenes közvetítéssel számolt be a közgazdasági egyetemen megrendezett vitáról. A százhúsz perces műsor né­zettsége a 18 éven felüliek körében 21,4 százalék volt (több mint 1,6 millió né­ző), ami a szerda délután általában mért érték duplája. A műsor ideje alatt televí­ziót nézők több mint fele (57 százalék) az MTV 1 közvetítését nézte (ez igen magas érték, hiszen a jellemző arány HÁNYAN NÉZTÉK A HORN-ORBÁN VITÁT? Grafikonunkban a legalább negyed­órát folyamatosan ennek az esemény­nek szentelő négy éven felüli nézők számát ábrázoltuk, ebben az idősávban 36 százalék). A Du­na TV is élőben sugározta a vitát, az MTV 1 képanyagát játszva at egyszáza­lékos nézettséget ért el (76 ezer néző). Tekintettel az előre jósolt nagy érdek­lődésre, több csatorna felvételről is leadta a teljes vitát. Az MTV 1 késő éjszakai is­métlését - elsősorban a jóval éjfél utáni kezdés miatt - a választópolgárok mind­össze 0,6 százaléka látta. A csak műhold­ról sugárzó MTV 2-n jóval korábban, fél nyolctól került adásba a vitaműsor teljes egésze, 2,6 százalékos nézettséggel. A TV 2 kereskedelmi csatorna a késő esti Tények után negyed tizenegytől vetí­tette le a Horn-Orbán vitát, 7,6 százalé­kos nézettséget érve el. A leginkább végignézett adás az MTV 1 élő közvetítése volt, a nézők ál­talában több mint egy órát megnéztek a vitából. Az ismétlések nézői nem vol­tak ilyen kitartóak, a TV 2 adásából 45 percet, az MTV 2 esetében pedig 30 percet időztek a Horn-Orbán vitán. A vitaműsorból valamely csatornán leg­alább 15 percet a felnőttek 44 százaléka látott, 16 százalék pedig végig is nézte azt. Az MTV 1 nézőinek egyharmada 18 és 50 év közötti életkorú volt, a Du­na TV és az MTV 2 esetében ez az arány 55 százalék, a TV 2-nél 60 száza­lék. A választások második fordulója előtt még az is érdekes adat lehet, hogy hány nézője volt az első forduló esemé­nyeit közlő televíziós hírműsoroknak. Május 10-én az MTV 1 éjszakába nyú­ló élő adásának nézettsége 17,1 száza­lék volt, megelőzve a TV 2-t (két vá­lasztási műsoruk átlagos nézettsége 12,1 százalék volt), az RTL Klubot (6,1 százalék) és a Duna TV-t (0,7 száza­lék). Legalább öt percet a négy csator­na valamelyik műsorából a felnőttek 61,9 százaléka látott - ez az érték nem áll messze a választási részvétel értéké­től. A legtöbb nézőhöz az MTV 1 adása jutott el: a polgárok közel fele erről a csatornáról értesült a választási ered­ményekről. A cikkben szereplő adatok az AGB Hungary Kft. mérései alapján készültek. MTV Rt. médiakutatási főosztály A Magyar Szocialista Párt sajtóirodája az Országos Választási Bizottság állás­­foglalását kérte csütörtökön arról, hogy közzétehetőek-e a Horn Gyula és Or­bán Viktor közötti nyilvános vitáról készült közvélemény-kutatási adatok né­hány nappal a választások második fordulója előtt. A szocialisták sajtóirodája beadványában rámutat arra, hogy a Magyar Hírlap a TeleDirect, a Világgazda­ság pedig a Gallup adatait közölte csütörtöki számában arról, hogy a vita után az állampolgárok miként ítélték meg a két pártelnök szereplését. (százalékban) Forrás: AGB Hungary Kft. NÉPSZABADSÁG-grafika A tanúk a jövő év elejétől fokozott védelmet kapnak Június 15-ig jelenthetik be a belvízkárokat A tanúk fokozott védelme érdekében a kormány kezdeményezi a büntető­­eljárásról szóló törvény módosítását. A kabinet felszólította a Magyar Labdarúgó Szövetséget és a klubo­kat, hogy a rendelkezésükre álló tör­vényes eszközökkel biztosítsák a fut­ballmérkőzések rendjét. A kormány csütörtöki ülését követő tájékoztatón Kiss Elemér, a Miniszter­­elnöki Hivatal közigazgatási államtit­kára bejelentette: a kormány kezdemé­nyezi a büntetőeljárási törvény módo­sítását. Amennyiben az Országgyűlés ősszel elfogadja ezt a javaslatot, akkor a jövő év elejétől fokozott védelemben részesülhetnek a tanúk. Erre azért van szükség, mert az elmúlt években a bű­nözők több alkalommal úgy próbáltak meg kibújni a felelősségre vonás alól, hogy megfenyegették az ellenük tanús­kodó személyt. A javaslat lehetővé tenné, hogy kü­lönleges esetekben a tanú ne legyen idézhető a tárgyalásra, hanem akár vi­deofelvételen is megtehesse vallomá­sát. A fenyegetett tanúk és családtagja­ik különleges védelmet kaphatnának. A javaslat kitér arra is, hogy az alvilág­ba beépült, úgynevezett fedett nyomo­zókkal szemben az ügyész megtagad­hatja a nyomozás, illetve a büntetőeljá­rás megindítását, ha olyan csekély sú­lyú bűncselekményt követnek el, amely elősegíti a nagyobb bűnügyek felderítését. A kormány felhívja a Magyar Lab­darúgó Szövetséget és a klubokat, hogy minden rendelkezésükre álló tör­vényes eszközzel biztosítsák a futball­mérkőzések rendjét. A kormány azért tűzte napirendre ezt a kérdést, mert az elmúlt tíz napban két olyan futball­meccs volt Budapesten, ahol a szurko­lók egy része minősíthetetlen módon viselkedett. A kabinet elhatározta: az Országgyűlés elé terjeszti annak az európai egyezménynek a kihirdetését, amely lehetővé teszi a bajkeverők kitil­tását a mérkőzésekről. A kormány a huliganizmus vissza­szorítása érdekében várhatóan több törvénymódosítást is kezdeményez. Kiss szerint angol példára a randalíro­zókat a bíróság akár hosszú időre is el­tilthatná a sportmérkőzések látogatásá­tól. A kabinet június 15-ig meghosszab­bította a belvízkárok bejelentésének határidejét. Mint ismeretes, a múlt heti döntés értelmében hektáronként maxi­mum tízezer forintos támogatást kap­nak a belvízkártól sújtott termelők. A miniszterek hozzájárultak, hogy az ÁPV Rt. több szakaszban 4,5 milliárd forintos tőkeemelést hajtson végre a Diósgyőri Acélművek Rt.-ben. Ez az összeg megegyezik a cég szlovák több­ségi tulajdonosa által garantált tőke­emeléssel. A kormány engedélyezte, hogy a privatizációs szervezet értéke­sítse az Ózdi Finomhengermű Munkás Kft.-ben lévő részesedését. Lapunk érdeklődésére az államtitkár közölte: Horn Gyula miniszterelnök várhatóan a jövő héten találkozik Kerner Lőrinccel, a Nemzetiségi Fó­rum vezetőjével. A találkozón a ki­sebbségek parlamenti képviseletének lehetőségeiről tárgyalnak. Bednárik Imre Az elítéltek hatvan százaléka inkább leüli a pénzbüntetést A bíróságok gyakran elfogatóparancsot adnak ki Évente átlag ötezer ember, az összes elítélt hozzávetőleg 45 százaléka kap pénzfőbüntetést. A büntetési tétel széles skálán mozog: tavaly két eset­ben szabtak ki ezer forint vagy az alatti pénzfőbüntetést, s háromszáz személyt köteleztek 50 000 forint fe­letti összeg megfizetésére. Akik nem tesznek ennek eleget, azokra fogház vár. A pénzbüntetésre ítéltek mint­egy 60 százaléka nem fizet, inkább fogházba vonul. A „profik” között akadnak olyanok is, akik hamis csekket mutatnak be. Feladnak egy csekély összeget, amihez a saját szel­vényükön még néhány nullát odaka­­nyarítanak.­ ­ A bűncselekmények elkövetőire főbüntetésként nemcsak szabadság­­vesztés, hanem indokolt esetben pénz­­büntetés is kiszabható. A statisztikák szerint a bíróságok élnek is ezzel a le­hetőséggel, hiszen évente az összes el­ítéltnek közel a fele pénzbüntetést kap - tájékoztatott dr. Sándor Zsuzsa, a Fő­városi Bíróság szóvivője. A bírósági statisztika szerint 1994- ben 10 856 volt a jogerősen elítéltek száma, s közülük 5389-en kaptak pénz­főbüntetést. 1995-ben a 10 968 elítélt­ből 5189-re, 1996-ban 10 504-ből 4766-ra szabtak ki pénzfőbüntetést. Tavaly 11 915-re emelkedett a jogerő­sen elítéltek száma, akik közül 5584 kapott pénzfőbüntetést. A büntetési té­tel széles skálán mozog, így ezer forint vagy akár annál kisebb összeg is ki­szabható, ám gyakoribb az ötvenezer forint feletti büntetés.­­ A büntetőtanács elnöke a pénzbün­tetésről szóló értesítőt a bíróság gazda­sági hivatalához továbbítja. A hivatal ezt követően felszólító levelet küld az elítéltnek egy csekk kíséretében, hogy 15 napon belül fizesse be a kiszabott összeget. Főleg az első ízben elítéltek és a gondatlan cselekmények elkövetői fizetnek. A „profikra”, azaz a visszaesőkre jellemző, hogy igyekeznek kibújni a pénzbüntetés alól. Teszik ezt annak el­lenére, hogy a nem fizetőkre fogház vár. Gyakran előfordul az is, hogy ha­mis csekket mutatnak be a bíróságon. Feladnak egy csekély összeget, amihez a szelvényükön odakanyarítanak még néhány nullát. Ez a trükk azonban nem válik be, mert a számlák ellenőrzése­kor lebuknak - mondta dr. Sándor Zsu­zsa. Mint megtudtuk, a pénzfőbüntetésre ítélteknek általában a 60 százaléka nem fizet. Abban bíznak, hogy minden következmény nélkül megússzák a büntetést, ám ez csak keveseknek sike­rül. Ha az elítélt nem fizet, akkor ezt a gazdasági hivatal jelzi az első fokon eljáró bíróságnak, s egyben indítvá­nyozza, hogy a pénzbüntetést változ­tassa át szabadságvesztésre. Az elsőfo­kú bíróság a pénzbüntetés átváltoztatá­sáról szóló végzést megküldi a bünte­tés-végrehajtási bírónak, aki ennek alapján behívót küld ki a büntetés le­töltésére. Ha az elítélt nem vonul be a fogházba, úgy megpróbálják elővezet­tetni. Gyakran előfordul, hogy eltűnik az illető, ilyenkor elfogatóparancsot ad­nak ki ellene. Ez a procedúra legfel­jebb két hónapot vesz igénybe, s az el­fogatóparancsra azért többnyire előke­rülnek az érintettek. Az elítélt mind­eközben bármikor meggondolhatja magát, s akár a börtönkapuban, akár a megkezdett büntetés alatt is kifizetheti a pénzt a szabadsága fejében - fogal­mazott dr. Sándor Zsuzsa. Bánfai Tamara A büntetési tétel széles skálán mozog, így akár 1000 forint vagy annál ke­vesebb is kiszabható. Míg 1994-ben és 1995-ben nem volt erre példa, ad­dig 1996-ban és 1997-ben 2-2 személyt ítéltek ilyen csekély összegre. 1001 és 2000 forint közötti tételre 1994-ben 3, 1995-ben pedig 6 személyt ítéltek. 1996—97-ben nem büntettek ezen az értékhatáron belül. 2001 és 3000 fo­rint közötti pénzfőbüntetést 1994-ben és 1995-ben 21­21 ember kapott. 1996-ban 8, 1997-ben pedig 7 személynek kellett ekkora összegű büntetést fizetnie. 3001 és 5000 forint közötti összeget 1994-ben 282, 1995-ben 180, 1996-ban 123, 1997-ben pedig 84 személynek kellett fizetnie. 5001 és 10 000 forint közötti pénzfőbüntetést 1994-ben 1703-an, 1995-ben 1230-an, 1996- ban 936-an, 1997-ben 744-en kaptak. A 10 001 és az 50 000 forint közötti értékhatáron belül 1994-ben 3281, 1995-ben 3593, 1996-ban 3528, 1997- ben pedig 4447 személyt büntettek. 50 000 forint fölötti pénzfőbünte­tésre 1994-ben 99, 1995-ben 159, 1996-ban 169, 1997-ben 300 személyt ítéltek.

Next