Népszabadság, 1998. május (56. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-22 / 119. szám
4 Kuncze Gábor a választás tétjéről Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke úgy látja, a választások második fordulójában a polgárok nemcsak az elkövetkező négy évről, hanem az ország hosszú távú sorsáról is döntenek. Kuncze számol azzal a lehetőséggel, hogy patthelyzet esetén az MSZP és a Fidesz nagykoalíciót köt, ez azonban, mint mondta, nem rá tartozik. Azt viszont valószínűnek tartja, hogy ha a jelenlegi koalíció nem kap abszolút többséget, akkor a következő négy évet az SZDSZ ellenzéki pozícióban tölti. Zs. A. NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. MÁJUS 22., PÉNTEK VÁLASZTÁSOK ’ 98 Horn: Legfontosabbak a munkavállalók érdekei A mostani koalíció győzelme esetén a munkavállalók, a munkásság érdekében való politizálást helyezett kilátásba Horn Gyula. A Magyar Szocialista Párt elnöke a kampány utolsó előtti napján Győrbe látogatott, ahol a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, az MSZOSZ nagygyűlésén szólalt föl - jelentette az MTI. Az MSZP - amennyiben kormányra kerül - eleget kíván tenni azoknak a követelményeknek, amelyek a munkavállalók érdekeit szolgálják - mondta Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök csütörtökön az MSZOSZ Győr-Moson-Sopron megyei képviselete által rendezett nagygyűlésen Győrött. A kormányfő ismét elismerte, hogy a stabilizáció érdekében a bérből és fizetésből élők vállalták a legnagyobb áldozatot. Az elmúlt évtől azonban emelkednek a reálbérek, s a következő időszakban évről évre javulni fognak a munkavállalók életkörülményei. Az MSZP elnöke annak a meggyőződésének adott hangot: a 2002-ig terjedő időszak egyik nagy kihívása, hogy a május 24-e után felálló kormány és Országgyűlés hogyan biztosítja a munkavállalók, a munkásság érdekeit. Horn Gyula figyelmeztette a választókat: ne hallgassanak azokra, akik el akarják herdálni, amit az emberek áldozatos munkájával sikerült elérni. Leszögezte: nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi is a felelősségünk, hiszen Kelet-Közép-Európában Magyarország bizonyítani tudta, hogy mit jelent az átalakulás. Az MSZP elnöke annak a reményének adott hangot, hogy nem az 1990-94 között csődöt mondott pártok képviselői jönnek vissza, akik megpróbálták az embereket a maguk képére formálni, és egyfajta nosztalgiát igyekeztek ébreszteni a Horthy-rendszer iránt. Csurka meg akarja csúfolni a baloldalt A MIÉP a tudatos magyarságot viszi be a parlamentbe, ahol nem a mérleg, hanem az igazság nyelve lesz - mondta Csurka István Debrecenben pártja kampányzáró nagygyűlésén. Felszólította hallgatóságát: fontos, hogy „résen legyenek”, itt ugyanis egy jobb eredménnyel „megcsúfolhatják” a baloldalt - jelentette az MTI. Orbán: Nem vagyok híve a nagykoalíciónak Akik a Fidesz — MPP-re szavaztak, azok az MSZP programjától eltérő úton akarnak járni - mondta Orbán Viktor pártelnök tegnapi nyíregyházi kampányzáróján. Ha május 24-én a 175 mandátumból 135-öt a Fidesz, a Kereszténydemokrata Szövetség és az MDF szerez meg, akkor létrejöhet a polgári kormány - jelentette debreceni tudósítónk. Orbán Viktor, a Fidesz — MPP elnöke nyíregyházi kampányzáróján demokráciaellenes mondatnak tartotta a Magyar Szocialista Párt vezetőinek május 10-e előtt tett kijelentését, amely szerint nincsen más alternatíva a szavazók számára, mint a jelenlegi kormány. Orbán a lakossági fórumon összehasonlította az MSZP és a Fidesz leendő gazdaságpolitikáját. Szerinte az MSZP évi 4-5 százalékos gazdasági növekedési programja azt jelenti, hogy 50-55 év múlva éri el az ország az EU átlagának szintjét. A Fidesz gazdaságpolitikája viszont nagyobb gazdasági növekedést céloz meg, amely lehetővé teszi az uniós országok átlagának 25-30 év alatti elérését. Orbán utalt a Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott szerdai vitájára is. Hangsúlyozta: örül annak, hogy nem került szóba az MSZP-Fidesz nagykoalíció kérdése. Hangsúlyozta, hogy aki a választás második fordulója előtt bármilyen koalícióról beszél, az a hatalomról beszél. A pártelnök leszögezte: ahogy a napok telnek, úgy csökkennek a szocialisták győzelmi esélyei, ezért szerinte a jelenlegi kormánykoalíció két pártja nem szerez többséget a parlamentbejutáshoz. Orbán kijelentette, hogy nem híve a nagykoalíciónak, mivel a rájuk szavazókat nem csaphatják be. Megemlítette: az EU-csatlakozás nem járhat a nemzeti érdekek feladásával, például a termőföldnek magyar tulajdonban kell maradnia. Az uniós tagság nem jelenthet mást, mint keretet ahhoz, hogy gondjainkat saját magunk oldjuk meg. A Fidesz és az FKGP hivatalosan nem egyeztetett A Független Kisgazdapárt nem kíván mindenáron koalícióra lépni a Fideszszel, bár elsődleges céljának tekinti a jelenlegi kormánykoalíció leváltását - jelentette ki Torgyán József, a kisgazdák elnöke csütörtöki tájékoztatóján. MUNKATÁRSAINKTÓL -----------------------------------------------------------1 A kisgazdapárt csak akkor lépne koalícióra a Fidesszel, ha az FKGP-nek lehetősége nyílna programja legfőbb elemeinek, elsősorban a vidékfejlesztési csúcsminisztériumnak a megvalósítására. Ennek hiányában elképzelhetetlen a közös kormányzás a Fidesszel - közölte Torgyán. Szerinte Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének választási optimizmusa, az önálló kormányalakításhoz szükséges 135 egyéni képviselői hely megszerzésének reménye nem állja meg a helyét a választások első fordulója eredményének tükrében. Torgyán értetlenségét fejezte ki Orbán Viktornak a szerdai tévévitában tett kijelentésével kapcsolatban, hogy a kisgazdák már tárgyalni is akartak a Fidesszel egy lehetséges koalícióban szétosztandó posztokról. Mint mondotta, nem voltak ilyen irányú megbeszélések a két párt között. Torgyán a Nap-kelte című reggeli tévéműsorban tájékozatlanságból fakadó állításnak nevezte Orbán Viktor szerdai kijelentését, miszerint az FKGP nem léptette vissza esélytelenebb jelöltjeit a Fidesz javára. A kisgazdapárt elnöke felrótta: épp a Fidesz nem tartotta be korábbi ígéretét, s ők nem léptették vissza kellő számban a jelöltjeiket. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke ezzel szemben leszögezte, hogy pártja eleget tett a választások éjszakáján tett ígéretének. Egy kérdésre Torgyán elmondta, hogy mivel központi megbeszélések nem voltak a két párt között, a viszszalépésekről áttételes módon, részben megyei, részben nem hivatalos egyeztetések útján döntöttek. Deutsch viszont azt állította: „a visszaléptetések esetében a Fidesz egyoldalú gesztust gyakorolt, semmiféle megbeszélést nem folytatott az FKGP-vel”. „A Fidesz állandóan elhatárolódik a kisgazdapárttól a nyilvánosság előtt, azonban a kulisszák mögött nem ez történik. Ezt a fajta magatartást a kisgazdapárt visszautasítja” - jelentette ki erre Torgyán. Rekordnézettségű volt a Horn-Orbán vita A választópolgárok több mint ötöde, 1,7 millió ember követte végig az MSZP és a Fidesz - MPP elnökeinek párbeszédét közvetítő két élő adást. A televíziós csatornák közül az MTV 1 élő, egyenes közvetítéssel számolt be a közgazdasági egyetemen megrendezett vitáról. A százhúsz perces műsor nézettsége a 18 éven felüliek körében 21,4 százalék volt (több mint 1,6 millió néző), ami a szerda délután általában mért érték duplája. A műsor ideje alatt televíziót nézők több mint fele (57 százalék) az MTV 1 közvetítését nézte (ez igen magas érték, hiszen a jellemző arány HÁNYAN NÉZTÉK A HORN-ORBÁN VITÁT? Grafikonunkban a legalább negyedórát folyamatosan ennek az eseménynek szentelő négy éven felüli nézők számát ábrázoltuk, ebben az idősávban 36 százalék). A Duna TV is élőben sugározta a vitát, az MTV 1 képanyagát játszva at egyszázalékos nézettséget ért el (76 ezer néző). Tekintettel az előre jósolt nagy érdeklődésre, több csatorna felvételről is leadta a teljes vitát. Az MTV 1 késő éjszakai ismétlését - elsősorban a jóval éjfél utáni kezdés miatt - a választópolgárok mindössze 0,6 százaléka látta. A csak műholdról sugárzó MTV 2-n jóval korábban, fél nyolctól került adásba a vitaműsor teljes egésze, 2,6 százalékos nézettséggel. A TV 2 kereskedelmi csatorna a késő esti Tények után negyed tizenegytől vetítette le a Horn-Orbán vitát, 7,6 százalékos nézettséget érve el. A leginkább végignézett adás az MTV 1 élő közvetítése volt, a nézők általában több mint egy órát megnéztek a vitából. Az ismétlések nézői nem voltak ilyen kitartóak, a TV 2 adásából 45 percet, az MTV 2 esetében pedig 30 percet időztek a Horn-Orbán vitán. A vitaműsorból valamely csatornán legalább 15 percet a felnőttek 44 százaléka látott, 16 százalék pedig végig is nézte azt. Az MTV 1 nézőinek egyharmada 18 és 50 év közötti életkorú volt, a Duna TV és az MTV 2 esetében ez az arány 55 százalék, a TV 2-nél 60 százalék. A választások második fordulója előtt még az is érdekes adat lehet, hogy hány nézője volt az első forduló eseményeit közlő televíziós hírműsoroknak. Május 10-én az MTV 1 éjszakába nyúló élő adásának nézettsége 17,1 százalék volt, megelőzve a TV 2-t (két választási műsoruk átlagos nézettsége 12,1 százalék volt), az RTL Klubot (6,1 százalék) és a Duna TV-t (0,7 százalék). Legalább öt percet a négy csatorna valamelyik műsorából a felnőttek 61,9 százaléka látott - ez az érték nem áll messze a választási részvétel értékétől. A legtöbb nézőhöz az MTV 1 adása jutott el: a polgárok közel fele erről a csatornáról értesült a választási eredményekről. A cikkben szereplő adatok az AGB Hungary Kft. mérései alapján készültek. MTV Rt. médiakutatási főosztály A Magyar Szocialista Párt sajtóirodája az Országos Választási Bizottság állásfoglalását kérte csütörtökön arról, hogy közzétehetőek-e a Horn Gyula és Orbán Viktor közötti nyilvános vitáról készült közvélemény-kutatási adatok néhány nappal a választások második fordulója előtt. A szocialisták sajtóirodája beadványában rámutat arra, hogy a Magyar Hírlap a TeleDirect, a Világgazdaság pedig a Gallup adatait közölte csütörtöki számában arról, hogy a vita után az állampolgárok miként ítélték meg a két pártelnök szereplését. (százalékban) Forrás: AGB Hungary Kft. NÉPSZABADSÁG-grafika A tanúk a jövő év elejétől fokozott védelmet kapnak Június 15-ig jelenthetik be a belvízkárokat A tanúk fokozott védelme érdekében a kormány kezdeményezi a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását. A kabinet felszólította a Magyar Labdarúgó Szövetséget és a klubokat, hogy a rendelkezésükre álló törvényes eszközökkel biztosítsák a futballmérkőzések rendjét. A kormány csütörtöki ülését követő tájékoztatón Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára bejelentette: a kormány kezdeményezi a büntetőeljárási törvény módosítását. Amennyiben az Országgyűlés ősszel elfogadja ezt a javaslatot, akkor a jövő év elejétől fokozott védelemben részesülhetnek a tanúk. Erre azért van szükség, mert az elmúlt években a bűnözők több alkalommal úgy próbáltak meg kibújni a felelősségre vonás alól, hogy megfenyegették az ellenük tanúskodó személyt. A javaslat lehetővé tenné, hogy különleges esetekben a tanú ne legyen idézhető a tárgyalásra, hanem akár videofelvételen is megtehesse vallomását. A fenyegetett tanúk és családtagjaik különleges védelmet kaphatnának. A javaslat kitér arra is, hogy az alvilágba beépült, úgynevezett fedett nyomozókkal szemben az ügyész megtagadhatja a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megindítását, ha olyan csekély súlyú bűncselekményt követnek el, amely elősegíti a nagyobb bűnügyek felderítését. A kormány felhívja a Magyar Labdarúgó Szövetséget és a klubokat, hogy minden rendelkezésükre álló törvényes eszközzel biztosítsák a futballmérkőzések rendjét. A kormány azért tűzte napirendre ezt a kérdést, mert az elmúlt tíz napban két olyan futballmeccs volt Budapesten, ahol a szurkolók egy része minősíthetetlen módon viselkedett. A kabinet elhatározta: az Országgyűlés elé terjeszti annak az európai egyezménynek a kihirdetését, amely lehetővé teszi a bajkeverők kitiltását a mérkőzésekről. A kormány a huliganizmus visszaszorítása érdekében várhatóan több törvénymódosítást is kezdeményez. Kiss szerint angol példára a randalírozókat a bíróság akár hosszú időre is eltilthatná a sportmérkőzések látogatásától. A kabinet június 15-ig meghosszabbította a belvízkárok bejelentésének határidejét. Mint ismeretes, a múlt heti döntés értelmében hektáronként maximum tízezer forintos támogatást kapnak a belvízkártól sújtott termelők. A miniszterek hozzájárultak, hogy az ÁPV Rt. több szakaszban 4,5 milliárd forintos tőkeemelést hajtson végre a Diósgyőri Acélművek Rt.-ben. Ez az összeg megegyezik a cég szlovák többségi tulajdonosa által garantált tőkeemeléssel. A kormány engedélyezte, hogy a privatizációs szervezet értékesítse az Ózdi Finomhengermű Munkás Kft.-ben lévő részesedését. Lapunk érdeklődésére az államtitkár közölte: Horn Gyula miniszterelnök várhatóan a jövő héten találkozik Kerner Lőrinccel, a Nemzetiségi Fórum vezetőjével. A találkozón a kisebbségek parlamenti képviseletének lehetőségeiről tárgyalnak. Bednárik Imre Az elítéltek hatvan százaléka inkább leüli a pénzbüntetést A bíróságok gyakran elfogatóparancsot adnak ki Évente átlag ötezer ember, az összes elítélt hozzávetőleg 45 százaléka kap pénzfőbüntetést. A büntetési tétel széles skálán mozog: tavaly két esetben szabtak ki ezer forint vagy az alatti pénzfőbüntetést, s háromszáz személyt köteleztek 50 000 forint feletti összeg megfizetésére. Akik nem tesznek ennek eleget, azokra fogház vár. A pénzbüntetésre ítéltek mintegy 60 százaléka nem fizet, inkább fogházba vonul. A „profik” között akadnak olyanok is, akik hamis csekket mutatnak be. Feladnak egy csekély összeget, amihez a saját szelvényükön még néhány nullát odakanyarítanak. A bűncselekmények elkövetőire főbüntetésként nemcsak szabadságvesztés, hanem indokolt esetben pénzbüntetés is kiszabható. A statisztikák szerint a bíróságok élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen évente az összes elítéltnek közel a fele pénzbüntetést kap - tájékoztatott dr. Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság szóvivője. A bírósági statisztika szerint 1994- ben 10 856 volt a jogerősen elítéltek száma, s közülük 5389-en kaptak pénzfőbüntetést. 1995-ben a 10 968 elítéltből 5189-re, 1996-ban 10 504-ből 4766-ra szabtak ki pénzfőbüntetést. Tavaly 11 915-re emelkedett a jogerősen elítéltek száma, akik közül 5584 kapott pénzfőbüntetést. A büntetési tétel széles skálán mozog, így ezer forint vagy akár annál kisebb összeg is kiszabható, ám gyakoribb az ötvenezer forint feletti büntetés. A büntetőtanács elnöke a pénzbüntetésről szóló értesítőt a bíróság gazdasági hivatalához továbbítja. A hivatal ezt követően felszólító levelet küld az elítéltnek egy csekk kíséretében, hogy 15 napon belül fizesse be a kiszabott összeget. Főleg az első ízben elítéltek és a gondatlan cselekmények elkövetői fizetnek. A „profikra”, azaz a visszaesőkre jellemző, hogy igyekeznek kibújni a pénzbüntetés alól. Teszik ezt annak ellenére, hogy a nem fizetőkre fogház vár. Gyakran előfordul az is, hogy hamis csekket mutatnak be a bíróságon. Feladnak egy csekély összeget, amihez a szelvényükön odakanyarítanak még néhány nullát. Ez a trükk azonban nem válik be, mert a számlák ellenőrzésekor lebuknak - mondta dr. Sándor Zsuzsa. Mint megtudtuk, a pénzfőbüntetésre ítélteknek általában a 60 százaléka nem fizet. Abban bíznak, hogy minden következmény nélkül megússzák a büntetést, ám ez csak keveseknek sikerül. Ha az elítélt nem fizet, akkor ezt a gazdasági hivatal jelzi az első fokon eljáró bíróságnak, s egyben indítványozza, hogy a pénzbüntetést változtassa át szabadságvesztésre. Az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés átváltoztatásáról szóló végzést megküldi a büntetés-végrehajtási bírónak, aki ennek alapján behívót küld ki a büntetés letöltésére. Ha az elítélt nem vonul be a fogházba, úgy megpróbálják elővezettetni. Gyakran előfordul, hogy eltűnik az illető, ilyenkor elfogatóparancsot adnak ki ellene. Ez a procedúra legfeljebb két hónapot vesz igénybe, s az elfogatóparancsra azért többnyire előkerülnek az érintettek. Az elítélt mindeközben bármikor meggondolhatja magát, s akár a börtönkapuban, akár a megkezdett büntetés alatt is kifizetheti a pénzt a szabadsága fejében - fogalmazott dr. Sándor Zsuzsa. Bánfai Tamara A büntetési tétel széles skálán mozog, így akár 1000 forint vagy annál kevesebb is kiszabható. Míg 1994-ben és 1995-ben nem volt erre példa, addig 1996-ban és 1997-ben 2-2 személyt ítéltek ilyen csekély összegre. 1001 és 2000 forint közötti tételre 1994-ben 3, 1995-ben pedig 6 személyt ítéltek. 1996—97-ben nem büntettek ezen az értékhatáron belül. 2001 és 3000 forint közötti pénzfőbüntetést 1994-ben és 1995-ben 2121 ember kapott. 1996-ban 8, 1997-ben pedig 7 személynek kellett ekkora összegű büntetést fizetnie. 3001 és 5000 forint közötti összeget 1994-ben 282, 1995-ben 180, 1996-ban 123, 1997-ben pedig 84 személynek kellett fizetnie. 5001 és 10 000 forint közötti pénzfőbüntetést 1994-ben 1703-an, 1995-ben 1230-an, 1996- ban 936-an, 1997-ben 744-en kaptak. A 10 001 és az 50 000 forint közötti értékhatáron belül 1994-ben 3281, 1995-ben 3593, 1996-ban 3528, 1997- ben pedig 4447 személyt büntettek. 50 000 forint fölötti pénzfőbüntetésre 1994-ben 99, 1995-ben 159, 1996-ban 169, 1997-ben 300 személyt ítéltek.