Népszabadság, 1998. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. JÚNIUS 2 ., KEDD Göncz ma fogadja Orbánt A Fidesz egyszínű politikai vezetést akar a tárcáknál Orbán Viktor szerint a Fidesz készen áll a kormányzásra, az új kabinet meg­alakítását jelenleg még akadályozza, hogy az államfő eddig nem kérte fel kormányalakításra a választásokon győztes párt vezetőjét. Göncz Árpád köztársasági elnök ma délelőtt hivata­lában fogadja Orbán Viktort. E talál­kozón az államfő várhatóan nyilvánva­lóvá teszi, hogy a Fidesz elnöke kapja a kormányalakítási megbízást. A Fidesz - Magyar Polgári Párt orszá­gos választmányának szombati ülésén Orbán Viktor pártelnök kijelentette: ké­szen állnak a kormányzásra, az új kabinet megalakításának azonban jelenleg még akadálya, hogy a köztársasági elnök mindeddig nem kérte fel a győztes párt vezetőjét a kormány létrehozására. Sze­rinte a késlekedéssel fontos napokat ve­szíthet el az ország. Egyben arra kérte a fideszes politikusokat, hogy nyilatkozata­ikban ne sürgessék a köztársaság elnökét. Göncz Árpád egyébként ma délelőtt hi­vatalában fogadja Orbán Viktort. E talál­kozón az államfő várhatóan nyilvánvaló­vá teszi, hogy a választásokon győztes Fi­desz vezetője kapja az Országgyűlés ala­kuló ülésén a hivatalos kormányalakítási megbízást. Göncz egyébként már a múlt héten is érzékeltette, hogy ez a feladat Or­bánra vár. Az államfő keddi közleményé­ben ugyanis az szerepelt, hogy a köztársa­sági elnök az OVB végleges jelentésére vár, hogy a választásokon győztes párt el­nökét megbízhassa a kormányalakítással. Az államfő négy évvel ezelőtt is hasonló­an járt el. A választások második forduló­ja után egy héttel találkozott a parlament­be jutott pártok elnökeivel, hogy egyez­tessen velük az Országgyűlés alakuló ülé­séről. E megbeszélés előtt Göncz külön találkozott a választásokon győztes MSZP elnökével, és megkérdezte Horn Gyulát, hogy elfogadná-e a miniszterel­nöki megbízást. Az államfő a hivatalos kormányalakítási megbízást az új össze­tételű parlament alakuló ülésén adta meg. A szombati választmányi ülésen Orbán egyértelművé tette: az FKGP-vel e hét derekán kezdődő koalíciós tárgyalásokon az új kormány összetétele ügyében vilá­gos felelősségi viszonyt akarnak kialakí­tani. A Fidesz szerint a koalíciós pártok­nak maguknak kell felelősséget vállalni­uk az általuk vezetett tárcáért. Ez pedig azt jelenti, hogy tiszta minisztériumok jö­hetnek létre, a Fidesz nem kíván szerepet vállalni a kisgazda irányítás alatt álló mi­nisztériumok vezetésében, és az FKGP sem kaphat posztot a Fidesz vezette tár­cáknál. Ezzel kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott: „komisszárokat nem kül­dünk és nem fogadunk”. Az országos vá­lasztmány június 6-ra összehívta a Fidesz X. kongresszusát, amely a végső szót mondja ki a koalíciókötés ügyében. Orbán végül szólt arról, hogy noha lesznek gondok a költségvetéssel, de az ország gazdasági helyzete stabil. Deviza­­tartalékaink jelentősek, a nyugati befek­tetők bizalma töretlen. Lapunk információi szerint mind a Fi­desz, mind az FKGP rövid, de kemény koalíciós tárgyalásokra számít. Torgyán József kisgazda pártelnök a múlt héten egyértelművé tette, hogy ő kizárólag Or­bán Viktorral hajlandó tárgyalni a kor-Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Hét című tévéműsor vasárnapi adásában utalt arra, hogy felelős­ség terheli mindazokat, akik kés­leltetik a kormányalakítást, hiszen a bizonytalanság miatt nap mint nap akár többmilliárdos kár érheti az országot. Mécs Imre, az ’56-os Emlékbizottság elnöke hétfői nyi­latkozatában erre úgy reagált: saj­nálatosnak tartja, hogy „Orbán Viktor, a miniszterelnöki poszt vá­rományosa A Hét című tévémű­sorban burkoltan és alaptalanul többmilliárdos károkozással vá­dolta meg a köztársaság elnökét”. Az MTI-hez tegnap eljuttatott nyi­latkozatában Mécs Imre azt is ki­fogásolta, hogy „mint Orbán mondta, csak a köztársasági elnök idős kora és a kötelező tisztelet miatt tartózkodik további meg­nyilvánulásoktól”.­mányalakításról. Információink szerint a Fidesz elnöksége a mai ülésén tárgyal ar­ról, hogy létrejöjjön-e az Orbán-Torgyán találkozó. Az FKGP szeretné elérni, hogy az általuk szorgalmazott vidékfejlesztési tárca valóban csúcsminisztérium legyen. A kisgazdák elképzelései szerint ebbe az FM alapjain álló csúcstárcába kellene ol­vasztani a teljes közlekedési tárcát, a kör­nyezetvédelmiből a területfejlesztést, a BM-ből pedig az önkormányzatokat. Szakértők szerint ezzel a kisgazdák ellen­őrizni akarják a nagy pénzügyi alapokat, az állami beruházásokra, a területfejlesz­tésre és az önkormányzatok címzett és céltámogatására fordított központi forrá­sokat. Úgy értesültünk, hogy a Fidesz ezt a kisgazda elképzelést nem tartja teljes mértékben megvalósíthatónak. A Fidesz önálló közlekedési tárcát akar, amelynek vezetésére Katona Kálmán a jelöltje. A Fidesz nem kívánja szétbontani a jelenle­gi BM-et sem, tehát az önkormányzatok sem kerülhetnek a vidékfejlesztési csúcs­minisztériumba. A kisgazdák csúcsminisztériumába várhatóan csak a területfejlesztés kerül­het át végül. A Fidesz ragaszkodik a gaz­dasági, a pénzügyi, az oktatási, a külügyi, a közlekedési, a belügyi, a titkosszolgála­ti, az egészségvédelmi tárca vezetéséhez. E posztokra a várható jelöltek: Chikán Attila vagy Járai Zsigmond, Urbán Lász­ló, Pokorni Zoltán, Martonyi János, Ka­tona Kálmán, Áder János, Kövér László és Gógl Árpád. Mint arról beszámoltunk, a Fidesz az MDF-nek ajánlotta fel a je­lenlegi Népjóléti Minisztériumból kiváló családvédelmi tárcát. Információink sze­rint a koalíciós tárgyalásokon a felek kö­zött vitaalap lehet a környezetvédelmi, az igazságügyi és a honvédelmi tárca veze­tése. A Stumpf István miniszter vezette Mi­niszterelnöki Hivatal egyházpolitikai fe­lelőse várhatóan a KDNP-ből az MDF-be átigazolt Semjén Zsolt lesz. Ha Szájer mégis igazságügy-miniszter lesz, akkor Isépy Tamás kereszténydemokrata politi­kus esélyes a házelnöki tisztségre. A Fi­desz parlamenti frakciójának vezetője Deutsch Tamás lehet. Bednárik Imre MSZP: elengedhetetlen a megújulás A felszólalók többsége a párt személyi és szervezeti megújulását szorgalmaz­ta az MSZP választmányának szom­bati ülésén. A Népszabadság informá­ciói szerint Lendvai Ildikó, az MSZP budapesti elnöke kijelentette: Horn Gyulának és a pártnak is az lenne jó, ha a pártelnök visszavonulna. A vá­lasztmány június 20-án dönt az MSZP kongresszusának összehívásáról. MUNKATÁRSAINKTÓL A Magyar Szocialista Párt ellenzékben is Magyarország sikereiben érdekelt, és ennek szellemében kíván politizálni. Ehhez nélkülözhetetlen a párt erkölcsi, szellemi és szervezeti megújulása - tar­talmazza a párt országos választmányá­nak szombaton, az országgyűlési válasz­tások utáni első ülésén megfogalmazott nyilatkozata. Még nem alakult ki egysé­ges álláspont arról, hogy a tisztújító kongresszusi ülést az őszi önkormány­zati választások előtt vagy csak utána kellene-e megtartani. A választmány a június 20-ra tervezett következő ülésén dönt a kongresszus összehívásáról. A betegsége miatt távol levő Horn Gyula pártelnök részvétele nélkül meg­tartott szombati ülésén a választmány a párt kibontakozásának útját a konstruk­tív ellenzéki magatartásban jelölte meg. A Népszabadság információi szerint a választmány ülésén több felszólaló az MSZP elbizakodott politikájának tudta be a párt választási vereségét, továbbá annak, hogy sokan biztosra vették a szo­cialisták győzelmét. Mások azt hangoz­tatták, hogy nemcsak a vezetőséget, de a működését is meg kell újítania a párt­nak. Földes György elnökségi tag szerint szerencsésebb lett volna, ha csak az új frakcióvezetőt választják meg, és a frak­cióvezetőség megválasztásával várnak az új parlamenti struktúra kialakulásáig. Szekeres Imre felszólalásában támoga­tásáról biztosította Kovács Lászlót, az MSZP új frakcióvezetőjét. Szekeres ön­kritikusan fogadta az MSZP választási kampányának értékelését, ugyanakkor avíttnak nevezte a párt stílusát és műkö­dését, megújulást szorgalmazott. Kovács László arról beszélt, hogy az MSZP konstruktív ellenzéki szerepre készül. Lendvai Ildikó budapesti pártelnök sze­rint Horn Gyulának és az MSZP-nek is az lenne jó, ha a pártelnök visszavonulna. Sajtótájékoztatóján Baja Ferenc vá­lasztmányi elnök utalt arra, hogy több mint egyharmados arányú képviseleté­vel az MSZP-nek a törvényhozásban le­hetősége lesz arra, hogy érdemben bele­szóljon az ország sorsát érintő legfonto­sabb kérdésekbe. Baja Ferenc értékelése szerint a Fi­desz megkezdte a visszalépést eredeti választási ígéreteitől. A Fidesz-elnök Orbán Viktornak a tb-önkormányza­­tokkal kapcsolatos kijelentésére reagál­va úgy vélekedett: az önkormányzatok működésének nyilvános ellenőrzése után az alapok sorsáról szakmai vitát kell tartani. - A párt belső működését alapvetően meg kell változtatni - nyilatkozta a Kos­suth rádió 16 óra című műsorának szom­baton Kósáné Kovács Magda. Az MSZP ügyvezető alelnöke szerint elvékonyod­tak azok a szálak, amelyek a párt testüle­teit, sőt vezető politikusait is a gondolko­dó értelmiség kontrollcsoportjaihoz kö­tik. Úgy vélte, az MSZP választási ered­ményében minden bizonnyal valahol ott van a földtörvény, a népszavazás ügye, Bős-Nagymaros története. Ezek föl nem dolgozását nem engedheti meg magának az MSZP. Kérdésre Kósáné közölte: min­den pártban vannak olyanok, akik nem tudnak ellenállni a hatalom vagy a meg­gazdagodás kísértésének. Leszögezte: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. - Mi pedig elveszítettük a tisztesség látszatát, és ez egy kormány­zásra esélyes pártnál óriási baj - mondta. Kósáné azt is közölte: Horn Gyula le­mondási szándékáról a párt belső nyilvá­nossága előtt beszélt. Horn olyan auto­nóm személyiség, aki kimondott szavait nem szokta visszavonni. Megtalálja majd a módját annak, hogy a megfelelő időben meghozza döntését, és arról a közvéle­ményt tájékoztassa. Kósáné reményét fe­jezte ki, hogy az MSZP elnöksége a héten dönt a tisztújító kongresszus javasolt idő­pontjáról. Személyes véleménye, hogy minél hamarabb meg kell választani a párt új testületeit és vezetőit. SZDSZ: vitathatatlan a vereség Az SZDSZ országos tanácsa szombati ülésén támogatta, hogy a párt június 20- án tartson rendkívüli tisztújító ülést és döntsön az általuk ellenzéki pozícióban követendő politikai stratégiákról. Kuncze Gábor lemondott pártelnök szerint arról nem volt vita az országos ta­nács tagjai között, hogy a párt választási vereséget szenvedett el. A felszólalók ezt alapvetően három okcsoportra vezették vissza. Azzal magyarázták a választási kudarcot elsőként, hogy az SZDSZ 1994- ben koalícióra lépett az MSZP-vel. Má­sodszor azzal, hogy a kormányzati sze­repben bizonyos ügyekben határozottab­ban kellett volna fellépnie az SZDSZ- nek, és bizonyos helyzetekben vállalnia kellett volna a koalícióból való kilépés kockázatát is. Harmadszorra pedig azzal, hogy a párt választási kampánya nem volt kielégítő. Ettől függetlenül Kuncze szerint az SZDSZ-nek nem kell kitöröl­nie történetéből az elmúlt négy évet, mert a gazdasági eredmények megalapozták Magyarország euroatlanti csatlakozását. Kuncze újból megerősítette, hogy nem vállalja a pártelnökségre a jelölését, és az elmúlt hetekben kiderült: Demszky Gá­bor, Fodor Gábor, Hack Péter és Pető Iván sem. Legesélyesebb jelöltnek Ma­gyar Bálint tűnik, de Wekler Ferenc is vállalja a megmérettetést. A lemondott elnök kérdésünkre meg­erősítette, hogy a párt konstruktív ellen­zéki szerepre készül. Nem zárkóznak el az Országgyűlés létszámának csökkenté­sére, illetve az ügyészség kormány alá rendelésére vonatkozó javaslatok támo­gatásától. A tb-önkormányzatok esetle­ges megszüntetésével kapcsolatban a le­mondott pártelnök ugyancsak lehetséges­nek tartotta az egyetértést, de ezt a meg­oldást csakis az egészségügyi reform ke­retében tartotta kivitelezhetőnek. Zs. A. Az OVB véglegesítette az egyéni képviselők listáját MTI-JELENTÉS Az Országos Választási Bizottság, mivel országszerte mindenütt lezárultak a jog­orvoslati határidők, véglegesítette az egyéni indulónként mandátumot szer­zett képviselők listáját. A testület tudo­másul vette, hogy a húsz megyei válasz­tási bizottság pénteken döntött a területi listákról. A töredék szavazatok alapján az OVB véglegesítette az országos lista összetételét. A törvény szerint eredetileg 58 mandátumot szerezhettek volna a pártok az országos listáról, de a megyei listákról 24 mandátum felkerült az or­szágosra, ezért összesen 82 mandátum sorsa dőlt most el. Ebből 30-at az MSZP, 17-et az SZDSZ, 14-et az FKGP, 11-et a MIÉP, 10-et pedig a Fidesz kapott. A tervek szerint az OVB ma véglege­síti az országos listán kiosztott mandátu­mokat, ha addig nem nyújtanak be pa­naszt ellene. Várhatóan csütörtök dél­után a Parlamentben adják majd át az or­szágos listán mandátumot szerzett kép­viselők megbízólevelét.­­ A Fidesz - Magyar Polgári Párt so­hasem állította, hogy az Országos Vá­lasztási Bizottság késlelteti a választá­sok végeredményének kihirdetését - ezt Bordás Vilmos, a Fidesz által delegált bizottsági tag jelentette ki az OVB szombati ülésén, napirend előtti felszó­lalásában. Legyen átlátható a hadsereg Beszélgetés a pártot változtató Póda Jenővel Póda Jenő, az MDF országgyűlési kép­viselője, aki az idei választáson nem került be a parlamentbe, nemrégiben átlépett a Fidesz - Magyar Polgári Pártba. A politikai mendemondák sze­rint Pódára fontos megbízatás vár a honvédelmi tárca új vezetésében. SZEGEDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Arra a kérdésre, hogy miért éppen most lépett át a Fideszbe, amikor az MDF ko­alícióra lép újonnan választott pártjával, Póda Jenő szegedi tudósítónknak azt vá­laszolta: a magyar politikai életben lezá­rult egy szakasz, a rendszerváltozás idő­szaka. Azon az oldalon, ahol magát min­dig is elhelyezte, a Fidesz vált a legna­gyobb gyűjtőpárttá. - Ami a saját hely­zetemet illeti - folytatta Póda Jenő -, ezt a lépést korábban is fontolgattam, de most jött el az a pillanat, amikor különö­sebb bonyodalmak nélkül lehet és kell is lépni. Úgy ítélte meg, most nem okoz gon­dot a mandátuma, nem terheli a két párt kapcsolatát. Döntéséhez az is hozzásegí­tette, hogy az egyéni körzetében Póda Jenőt választó 2500 szavazó közül párt­ként több mint 1500 a Fideszt választot­ta. Tudósítónk megkérdezte: biztos-e ab­ban, hogy hosszú távon a Fidesz — Magyar Polgári Párt marad a jobbközép gyűjtőpárt? - Ezt tartom a leginkább va­lószínűnek, látom ebben a csapatban az integráló erőt - válaszolta, majd így folytatta: - Harmincnyolc éves vagyok, e párt tagsága az én korosztályom. A döntésemben az is megerősített, hogy ott érdemes a leginkább dolgozni, ahol a legtöbb esély van a sikerre. Arra a felvetésünkre, hogy úgy halla­ni, Póda Jenőre komoly beosztás vár a Honvédelmi Minisztérium új vezetősé­gében, azt válaszolta: ő nem tud erről. Mint mondta, szerinte a miniszteri poszt várományosa Gyuricza Béla, akivel rég­óta együtt dolgozott az Országgyűlés honvédelmi bizottságában, és hasonlóan gondolkodnak lényeges kérdésekről. - Melyek a legfontosabb feladatok, amelyeket az új honvédelmi vezetőségé­nek meg kell oldania? - kérdeztük Póda Jenőtől. Szerinte elsőrendű kérdés a ci­vil kontroll ügye, vagyis az, hogy a kül­világ, a honvédelmi bizottság, a sajtó, az adófizetők, a katonák hozzátartozói szá­mára átláthatóvá kell tennie a hadsereg működését. Egy másik fontos probléma — hangsúlyozta Póda Jenő -, hogy a po­litikai szempontból nagyon sikeres NA­­TO-integrációt a hadsereg fejlesztése is kövesse. - Tarthatatlan állapot - folytat­ta -, hogy a hadsereg hivatásos állomá­nya olyan személyi körülmények között dolgozzék, hogy a távozást fontolgassa, mert nem lát vonzó perspektívát maga előtt egy olyan időszakban, amikor so­hasem látott távlatok nyílnak meg előt­tük. A harmadik dolog: a hadsereg veze­tőségét integrálni kell a Honvédelmi Mi­nisztérium vezetőségébe, máskülönben bármikor előfordulhat olyasmi, mint amikor a magyar vadászgépek a parla­ment tudta nélkül elrepültek Lengyelor­szágba. PÓDA JENŐ 1960-ban született Baján 1982-ben a szegedi József Attila Tudományegyete­men kitüntetéses programozó matematikus, majd 1984-ben programtervező matematikus diplomát szerzett, első és egyetlen munkahelye egy általa is alapított számítástechnikai kisszövetkezet 1988-ban Szegeden az MDF egyik alapítója, a helyi ellenzéki kerekasztal szervezője és vezetője 1990-ben az MDF színeiben országgyűlési képviselő 1992-ben az MDF Csongrád megyei elnöke 1994-től ismét MDF-es parlamenti képviselő, a hon­védelmi bizottság tagja Giczy félreállítja Füzessyt? Aláírásgyűjtés a KDNP-választmány összehívásáért A KDNP országos elnöksége szombati ülésén nagy többséggel támogatta, hogy június 13-ra hívják össze a párt tisztújító választmányi ülését. Giczy György pártelnök tájékoztatá­sa szerint mielőbb szükség van a vá­lasztási kudarcokból adódó következ­tetések levonására, ezért hozták előre a tisztújítást. Az országos elnökség támogatta a pártelnök javaslatát, hogy a választ­­mány csökkentse az ügyvezető elnök­ség létszámát, és szüntesse meg az ügyvezető alelnöki tisztséget, amelyet eddig Füzessy Tibor töltött be. Kérdé­sünkre, hogy ez retorzió-e Füzessy el­len, aki nyíltan Giczy lemondását szor­galmazta a múlt héten, a pártelnök úgy fogalmazott: pusztán a pozíció meg­szűnéséről van szó, nem­­testre szabott az intézkedés. Giczy azt is elmondta, hogy eddig egyetlen megyéből sem érkezett olyan visszajelzés, amely a lemondását sür­gette volna, de arra a kérdésünkre nem kívánt egyértelmű választ adni, hogy elindul-e újra a pártelnöki tisztségért. Lapunk kérdésére Füzessy Tibor azt mondta, korábban már kísérletet tettek a félreállítására. Az általa betöltött tisztséghez nem ragaszkodik, de mi­után a bíróság első fokon megszüntette a párt decemberi választmányi határo­zatait, elképzelhető, hogy az őt megvá­lasztó választmányi ülés sem volt legi­tim. Szerinte emiatt nem is kell annyi­ra Sienni tisztségének megszüntetésé­vel. Zs. A. A KDNP választmányának az ösz­­szehívása érdekében aláírásgyűjté­si akciót indít Szakolczai György, akinek a pártból való kizárását pénteken, még nem jogerős ítéle­tében, jogellenesnek minősítette a Fővárosi Bíróság. Szakolczai, más párttagokkal együtt azt szeretné, hogy a KDNP-választmány az utolsó jogszerű - tavaly július 21- én megtartott - tanácskozásakor érvényes személyi összetételben üljön össze, minél hamarabb.

Next