Népszabadság, 1998. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-02 / 127. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. JÚNIUS 2 ., KEDD Göncz ma fogadja Orbánt A Fidesz egyszínű politikai vezetést akar a tárcáknál Orbán Viktor szerint a Fidesz készen áll a kormányzásra, az új kabinet megalakítását jelenleg még akadályozza, hogy az államfő eddig nem kérte fel kormányalakításra a választásokon győztes párt vezetőjét. Göncz Árpád köztársasági elnök ma délelőtt hivatalában fogadja Orbán Viktort. E találkozón az államfő várhatóan nyilvánvalóvá teszi, hogy a Fidesz elnöke kapja a kormányalakítási megbízást. A Fidesz - Magyar Polgári Párt országos választmányának szombati ülésén Orbán Viktor pártelnök kijelentette: készen állnak a kormányzásra, az új kabinet megalakításának azonban jelenleg még akadálya, hogy a köztársasági elnök mindeddig nem kérte fel a győztes párt vezetőjét a kormány létrehozására. Szerinte a késlekedéssel fontos napokat veszíthet el az ország. Egyben arra kérte a fideszes politikusokat, hogy nyilatkozataikban ne sürgessék a köztársaság elnökét. Göncz Árpád egyébként ma délelőtt hivatalában fogadja Orbán Viktort. E találkozón az államfő várhatóan nyilvánvalóvá teszi, hogy a választásokon győztes Fidesz vezetője kapja az Országgyűlés alakuló ülésén a hivatalos kormányalakítási megbízást. Göncz egyébként már a múlt héten is érzékeltette, hogy ez a feladat Orbánra vár. Az államfő keddi közleményében ugyanis az szerepelt, hogy a köztársasági elnök az OVB végleges jelentésére vár, hogy a választásokon győztes párt elnökét megbízhassa a kormányalakítással. Az államfő négy évvel ezelőtt is hasonlóan járt el. A választások második fordulója után egy héttel találkozott a parlamentbe jutott pártok elnökeivel, hogy egyeztessen velük az Országgyűlés alakuló üléséről. E megbeszélés előtt Göncz külön találkozott a választásokon győztes MSZP elnökével, és megkérdezte Horn Gyulát, hogy elfogadná-e a miniszterelnöki megbízást. Az államfő a hivatalos kormányalakítási megbízást az új összetételű parlament alakuló ülésén adta meg. A szombati választmányi ülésen Orbán egyértelművé tette: az FKGP-vel e hét derekán kezdődő koalíciós tárgyalásokon az új kormány összetétele ügyében világos felelősségi viszonyt akarnak kialakítani. A Fidesz szerint a koalíciós pártoknak maguknak kell felelősséget vállalniuk az általuk vezetett tárcáért. Ez pedig azt jelenti, hogy tiszta minisztériumok jöhetnek létre, a Fidesz nem kíván szerepet vállalni a kisgazda irányítás alatt álló minisztériumok vezetésében, és az FKGP sem kaphat posztot a Fidesz vezette tárcáknál. Ezzel kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott: „komisszárokat nem küldünk és nem fogadunk”. Az országos választmány június 6-ra összehívta a Fidesz X. kongresszusát, amely a végső szót mondja ki a koalíciókötés ügyében. Orbán végül szólt arról, hogy noha lesznek gondok a költségvetéssel, de az ország gazdasági helyzete stabil. Devizatartalékaink jelentősek, a nyugati befektetők bizalma töretlen. Lapunk információi szerint mind a Fidesz, mind az FKGP rövid, de kemény koalíciós tárgyalásokra számít. Torgyán József kisgazda pártelnök a múlt héten egyértelművé tette, hogy ő kizárólag Orbán Viktorral hajlandó tárgyalni a kor-Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Hét című tévéműsor vasárnapi adásában utalt arra, hogy felelősség terheli mindazokat, akik késleltetik a kormányalakítást, hiszen a bizonytalanság miatt nap mint nap akár többmilliárdos kár érheti az országot. Mécs Imre, az ’56-os Emlékbizottság elnöke hétfői nyilatkozatában erre úgy reagált: sajnálatosnak tartja, hogy „Orbán Viktor, a miniszterelnöki poszt várományosa A Hét című tévéműsorban burkoltan és alaptalanul többmilliárdos károkozással vádolta meg a köztársaság elnökét”. Az MTI-hez tegnap eljuttatott nyilatkozatában Mécs Imre azt is kifogásolta, hogy „mint Orbán mondta, csak a köztársasági elnök idős kora és a kötelező tisztelet miatt tartózkodik további megnyilvánulásoktól”.mányalakításról. Információink szerint a Fidesz elnöksége a mai ülésén tárgyal arról, hogy létrejöjjön-e az Orbán-Torgyán találkozó. Az FKGP szeretné elérni, hogy az általuk szorgalmazott vidékfejlesztési tárca valóban csúcsminisztérium legyen. A kisgazdák elképzelései szerint ebbe az FM alapjain álló csúcstárcába kellene olvasztani a teljes közlekedési tárcát, a környezetvédelmiből a területfejlesztést, a BM-ből pedig az önkormányzatokat. Szakértők szerint ezzel a kisgazdák ellenőrizni akarják a nagy pénzügyi alapokat, az állami beruházásokra, a területfejlesztésre és az önkormányzatok címzett és céltámogatására fordított központi forrásokat. Úgy értesültünk, hogy a Fidesz ezt a kisgazda elképzelést nem tartja teljes mértékben megvalósíthatónak. A Fidesz önálló közlekedési tárcát akar, amelynek vezetésére Katona Kálmán a jelöltje. A Fidesz nem kívánja szétbontani a jelenlegi BM-et sem, tehát az önkormányzatok sem kerülhetnek a vidékfejlesztési csúcsminisztériumba. A kisgazdák csúcsminisztériumába várhatóan csak a területfejlesztés kerülhet át végül. A Fidesz ragaszkodik a gazdasági, a pénzügyi, az oktatási, a külügyi, a közlekedési, a belügyi, a titkosszolgálati, az egészségvédelmi tárca vezetéséhez. E posztokra a várható jelöltek: Chikán Attila vagy Járai Zsigmond, Urbán László, Pokorni Zoltán, Martonyi János, Katona Kálmán, Áder János, Kövér László és Gógl Árpád. Mint arról beszámoltunk, a Fidesz az MDF-nek ajánlotta fel a jelenlegi Népjóléti Minisztériumból kiváló családvédelmi tárcát. Információink szerint a koalíciós tárgyalásokon a felek között vitaalap lehet a környezetvédelmi, az igazságügyi és a honvédelmi tárca vezetése. A Stumpf István miniszter vezette Miniszterelnöki Hivatal egyházpolitikai felelőse várhatóan a KDNP-ből az MDF-be átigazolt Semjén Zsolt lesz. Ha Szájer mégis igazságügy-miniszter lesz, akkor Isépy Tamás kereszténydemokrata politikus esélyes a házelnöki tisztségre. A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője Deutsch Tamás lehet. Bednárik Imre MSZP: elengedhetetlen a megújulás A felszólalók többsége a párt személyi és szervezeti megújulását szorgalmazta az MSZP választmányának szombati ülésén. A Népszabadság információi szerint Lendvai Ildikó, az MSZP budapesti elnöke kijelentette: Horn Gyulának és a pártnak is az lenne jó, ha a pártelnök visszavonulna. A választmány június 20-án dönt az MSZP kongresszusának összehívásáról. MUNKATÁRSAINKTÓL A Magyar Szocialista Párt ellenzékben is Magyarország sikereiben érdekelt, és ennek szellemében kíván politizálni. Ehhez nélkülözhetetlen a párt erkölcsi, szellemi és szervezeti megújulása - tartalmazza a párt országos választmányának szombaton, az országgyűlési választások utáni első ülésén megfogalmazott nyilatkozata. Még nem alakult ki egységes álláspont arról, hogy a tisztújító kongresszusi ülést az őszi önkormányzati választások előtt vagy csak utána kellene-e megtartani. A választmány a június 20-ra tervezett következő ülésén dönt a kongresszus összehívásáról. A betegsége miatt távol levő Horn Gyula pártelnök részvétele nélkül megtartott szombati ülésén a választmány a párt kibontakozásának útját a konstruktív ellenzéki magatartásban jelölte meg. A Népszabadság információi szerint a választmány ülésén több felszólaló az MSZP elbizakodott politikájának tudta be a párt választási vereségét, továbbá annak, hogy sokan biztosra vették a szocialisták győzelmét. Mások azt hangoztatták, hogy nemcsak a vezetőséget, de a működését is meg kell újítania a pártnak. Földes György elnökségi tag szerint szerencsésebb lett volna, ha csak az új frakcióvezetőt választják meg, és a frakcióvezetőség megválasztásával várnak az új parlamenti struktúra kialakulásáig. Szekeres Imre felszólalásában támogatásáról biztosította Kovács Lászlót, az MSZP új frakcióvezetőjét. Szekeres önkritikusan fogadta az MSZP választási kampányának értékelését, ugyanakkor avíttnak nevezte a párt stílusát és működését, megújulást szorgalmazott. Kovács László arról beszélt, hogy az MSZP konstruktív ellenzéki szerepre készül. Lendvai Ildikó budapesti pártelnök szerint Horn Gyulának és az MSZP-nek is az lenne jó, ha a pártelnök visszavonulna. Sajtótájékoztatóján Baja Ferenc választmányi elnök utalt arra, hogy több mint egyharmados arányú képviseletével az MSZP-nek a törvényhozásban lehetősége lesz arra, hogy érdemben beleszóljon az ország sorsát érintő legfontosabb kérdésekbe. Baja Ferenc értékelése szerint a Fidesz megkezdte a visszalépést eredeti választási ígéreteitől. A Fidesz-elnök Orbán Viktornak a tb-önkormányzatokkal kapcsolatos kijelentésére reagálva úgy vélekedett: az önkormányzatok működésének nyilvános ellenőrzése után az alapok sorsáról szakmai vitát kell tartani. - A párt belső működését alapvetően meg kell változtatni - nyilatkozta a Kossuth rádió 16 óra című műsorának szombaton Kósáné Kovács Magda. Az MSZP ügyvezető alelnöke szerint elvékonyodtak azok a szálak, amelyek a párt testületeit, sőt vezető politikusait is a gondolkodó értelmiség kontrollcsoportjaihoz kötik. Úgy vélte, az MSZP választási eredményében minden bizonnyal valahol ott van a földtörvény, a népszavazás ügye, Bős-Nagymaros története. Ezek föl nem dolgozását nem engedheti meg magának az MSZP. Kérdésre Kósáné közölte: minden pártban vannak olyanok, akik nem tudnak ellenállni a hatalom vagy a meggazdagodás kísértésének. Leszögezte: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. - Mi pedig elveszítettük a tisztesség látszatát, és ez egy kormányzásra esélyes pártnál óriási baj - mondta. Kósáné azt is közölte: Horn Gyula lemondási szándékáról a párt belső nyilvánossága előtt beszélt. Horn olyan autonóm személyiség, aki kimondott szavait nem szokta visszavonni. Megtalálja majd a módját annak, hogy a megfelelő időben meghozza döntését, és arról a közvéleményt tájékoztassa. Kósáné reményét fejezte ki, hogy az MSZP elnöksége a héten dönt a tisztújító kongresszus javasolt időpontjáról. Személyes véleménye, hogy minél hamarabb meg kell választani a párt új testületeit és vezetőit. SZDSZ: vitathatatlan a vereség Az SZDSZ országos tanácsa szombati ülésén támogatta, hogy a párt június 20- án tartson rendkívüli tisztújító ülést és döntsön az általuk ellenzéki pozícióban követendő politikai stratégiákról. Kuncze Gábor lemondott pártelnök szerint arról nem volt vita az országos tanács tagjai között, hogy a párt választási vereséget szenvedett el. A felszólalók ezt alapvetően három okcsoportra vezették vissza. Azzal magyarázták a választási kudarcot elsőként, hogy az SZDSZ 1994- ben koalícióra lépett az MSZP-vel. Másodszor azzal, hogy a kormányzati szerepben bizonyos ügyekben határozottabban kellett volna fellépnie az SZDSZ- nek, és bizonyos helyzetekben vállalnia kellett volna a koalícióból való kilépés kockázatát is. Harmadszorra pedig azzal, hogy a párt választási kampánya nem volt kielégítő. Ettől függetlenül Kuncze szerint az SZDSZ-nek nem kell kitörölnie történetéből az elmúlt négy évet, mert a gazdasági eredmények megalapozták Magyarország euroatlanti csatlakozását. Kuncze újból megerősítette, hogy nem vállalja a pártelnökségre a jelölését, és az elmúlt hetekben kiderült: Demszky Gábor, Fodor Gábor, Hack Péter és Pető Iván sem. Legesélyesebb jelöltnek Magyar Bálint tűnik, de Wekler Ferenc is vállalja a megmérettetést. A lemondott elnök kérdésünkre megerősítette, hogy a párt konstruktív ellenzéki szerepre készül. Nem zárkóznak el az Országgyűlés létszámának csökkentésére, illetve az ügyészség kormány alá rendelésére vonatkozó javaslatok támogatásától. A tb-önkormányzatok esetleges megszüntetésével kapcsolatban a lemondott pártelnök ugyancsak lehetségesnek tartotta az egyetértést, de ezt a megoldást csakis az egészségügyi reform keretében tartotta kivitelezhetőnek. Zs. A. Az OVB véglegesítette az egyéni képviselők listáját MTI-JELENTÉS Az Országos Választási Bizottság, mivel országszerte mindenütt lezárultak a jogorvoslati határidők, véglegesítette az egyéni indulónként mandátumot szerzett képviselők listáját. A testület tudomásul vette, hogy a húsz megyei választási bizottság pénteken döntött a területi listákról. A töredék szavazatok alapján az OVB véglegesítette az országos lista összetételét. A törvény szerint eredetileg 58 mandátumot szerezhettek volna a pártok az országos listáról, de a megyei listákról 24 mandátum felkerült az országosra, ezért összesen 82 mandátum sorsa dőlt most el. Ebből 30-at az MSZP, 17-et az SZDSZ, 14-et az FKGP, 11-et a MIÉP, 10-et pedig a Fidesz kapott. A tervek szerint az OVB ma véglegesíti az országos listán kiosztott mandátumokat, ha addig nem nyújtanak be panaszt ellene. Várhatóan csütörtök délután a Parlamentben adják majd át az országos listán mandátumot szerzett képviselők megbízólevelét. A Fidesz - Magyar Polgári Párt sohasem állította, hogy az Országos Választási Bizottság késlelteti a választások végeredményének kihirdetését - ezt Bordás Vilmos, a Fidesz által delegált bizottsági tag jelentette ki az OVB szombati ülésén, napirend előtti felszólalásában. Legyen átlátható a hadsereg Beszélgetés a pártot változtató Póda Jenővel Póda Jenő, az MDF országgyűlési képviselője, aki az idei választáson nem került be a parlamentbe, nemrégiben átlépett a Fidesz - Magyar Polgári Pártba. A politikai mendemondák szerint Pódára fontos megbízatás vár a honvédelmi tárca új vezetésében. SZEGEDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Arra a kérdésre, hogy miért éppen most lépett át a Fideszbe, amikor az MDF koalícióra lép újonnan választott pártjával, Póda Jenő szegedi tudósítónknak azt válaszolta: a magyar politikai életben lezárult egy szakasz, a rendszerváltozás időszaka. Azon az oldalon, ahol magát mindig is elhelyezte, a Fidesz vált a legnagyobb gyűjtőpárttá. - Ami a saját helyzetemet illeti - folytatta Póda Jenő -, ezt a lépést korábban is fontolgattam, de most jött el az a pillanat, amikor különösebb bonyodalmak nélkül lehet és kell is lépni. Úgy ítélte meg, most nem okoz gondot a mandátuma, nem terheli a két párt kapcsolatát. Döntéséhez az is hozzásegítette, hogy az egyéni körzetében Póda Jenőt választó 2500 szavazó közül pártként több mint 1500 a Fideszt választotta. Tudósítónk megkérdezte: biztos-e abban, hogy hosszú távon a Fidesz — Magyar Polgári Párt marad a jobbközép gyűjtőpárt? - Ezt tartom a leginkább valószínűnek, látom ebben a csapatban az integráló erőt - válaszolta, majd így folytatta: - Harmincnyolc éves vagyok, e párt tagsága az én korosztályom. A döntésemben az is megerősített, hogy ott érdemes a leginkább dolgozni, ahol a legtöbb esély van a sikerre. Arra a felvetésünkre, hogy úgy hallani, Póda Jenőre komoly beosztás vár a Honvédelmi Minisztérium új vezetőségében, azt válaszolta: ő nem tud erről. Mint mondta, szerinte a miniszteri poszt várományosa Gyuricza Béla, akivel régóta együtt dolgozott az Országgyűlés honvédelmi bizottságában, és hasonlóan gondolkodnak lényeges kérdésekről. - Melyek a legfontosabb feladatok, amelyeket az új honvédelmi vezetőségének meg kell oldania? - kérdeztük Póda Jenőtől. Szerinte elsőrendű kérdés a civil kontroll ügye, vagyis az, hogy a külvilág, a honvédelmi bizottság, a sajtó, az adófizetők, a katonák hozzátartozói számára átláthatóvá kell tennie a hadsereg működését. Egy másik fontos probléma — hangsúlyozta Póda Jenő -, hogy a politikai szempontból nagyon sikeres NATO-integrációt a hadsereg fejlesztése is kövesse. - Tarthatatlan állapot - folytatta -, hogy a hadsereg hivatásos állománya olyan személyi körülmények között dolgozzék, hogy a távozást fontolgassa, mert nem lát vonzó perspektívát maga előtt egy olyan időszakban, amikor sohasem látott távlatok nyílnak meg előttük. A harmadik dolog: a hadsereg vezetőségét integrálni kell a Honvédelmi Minisztérium vezetőségébe, máskülönben bármikor előfordulhat olyasmi, mint amikor a magyar vadászgépek a parlament tudta nélkül elrepültek Lengyelországba. PÓDA JENŐ 1960-ban született Baján 1982-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen kitüntetéses programozó matematikus, majd 1984-ben programtervező matematikus diplomát szerzett, első és egyetlen munkahelye egy általa is alapított számítástechnikai kisszövetkezet 1988-ban Szegeden az MDF egyik alapítója, a helyi ellenzéki kerekasztal szervezője és vezetője 1990-ben az MDF színeiben országgyűlési képviselő 1992-ben az MDF Csongrád megyei elnöke 1994-től ismét MDF-es parlamenti képviselő, a honvédelmi bizottság tagja Giczy félreállítja Füzessyt? Aláírásgyűjtés a KDNP-választmány összehívásáért A KDNP országos elnöksége szombati ülésén nagy többséggel támogatta, hogy június 13-ra hívják össze a párt tisztújító választmányi ülését. Giczy György pártelnök tájékoztatása szerint mielőbb szükség van a választási kudarcokból adódó következtetések levonására, ezért hozták előre a tisztújítást. Az országos elnökség támogatta a pártelnök javaslatát, hogy a választmány csökkentse az ügyvezető elnökség létszámát, és szüntesse meg az ügyvezető alelnöki tisztséget, amelyet eddig Füzessy Tibor töltött be. Kérdésünkre, hogy ez retorzió-e Füzessy ellen, aki nyíltan Giczy lemondását szorgalmazta a múlt héten, a pártelnök úgy fogalmazott: pusztán a pozíció megszűnéséről van szó, nemtestre szabott az intézkedés. Giczy azt is elmondta, hogy eddig egyetlen megyéből sem érkezett olyan visszajelzés, amely a lemondását sürgette volna, de arra a kérdésünkre nem kívánt egyértelmű választ adni, hogy elindul-e újra a pártelnöki tisztségért. Lapunk kérdésére Füzessy Tibor azt mondta, korábban már kísérletet tettek a félreállítására. Az általa betöltött tisztséghez nem ragaszkodik, de miután a bíróság első fokon megszüntette a párt decemberi választmányi határozatait, elképzelhető, hogy az őt megválasztó választmányi ülés sem volt legitim. Szerinte emiatt nem is kell annyira Sienni tisztségének megszüntetésével. Zs. A. A KDNP választmányának az öszszehívása érdekében aláírásgyűjtési akciót indít Szakolczai György, akinek a pártból való kizárását pénteken, még nem jogerős ítéletében, jogellenesnek minősítette a Fővárosi Bíróság. Szakolczai, más párttagokkal együtt azt szeretné, hogy a KDNP-választmány az utolsó jogszerű - tavaly július 21- én megtartott - tanácskozásakor érvényes személyi összetételben üljön össze, minél hamarabb.