Népszabadság, 1998. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-04 / 129. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. JÚNIUS 4 CSÜTÖRTÖK 5 Elmarad az Autonómok és a Liga „házassága” Helyesen döntött az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, amikor távolságtartást hirdetett a pártoktól a választások előtt, és nem küldött képviselőt a parlamentbe - állapította meg a konföderáció tagszervezeti tanácsa. Főcze Lajos elnök (képünkön) leszögezte: abban érdekeltek, hogy a leendő kormány és a szociális partnerek kapcsolata intézményes keretek közötti párbeszéden, megállapodásokon alapuljon, a legfontosabb közös elhatározásokat törvényekben, jogszabályokban rögzítsék. A szövetség kezdeményezi, hogy az új kormány megalakulását követően a szociális partnerek mielőbb találkozzanak a miniszterelnökkel. Ennek érdekében azzal a javaslattal fordult az Érdekegyeztető Tanácsban helyet foglaló konföderációkhoz és munkáltatói szervezetekhez: együttesen lépjenek fel a találkozó létrejöttéért, hogy mielőbb megismerjék az új kormányfő elképzeléseit a munkaügyi kérdésekről. Azt is szorgalmazzák, hogy az új kormány deklarálja: érvényesnek tekinti elődjeinek az ÉT-ben kötött megállapodásait. A munkaügyi tárca tervezett megszüntetésével kapcsolatban Főcze annyit mondott: elvárják, hogy a munkaügynek az új kormányzati struktúrában jelentőségének megfelelő szintje és önálló döntési jogköre legyen. A tb-önkormányzatok jövőjével összefüggésben úgy fogalmazott: hitet tettek az önkormányzati modell mellett, ugyanakkor indokoltnak látják fenntartásának és jogkörének további alakítását. Tegnap pont került az Autonómok és a Liga fúziójáról hónapok óta tartó tárgyalások végére. A tapasztalatok szerint noha a Liga vezetői kezdeményezték a szorosabb együttműködést, a tagszervezeteihez tartozók többsége nem híve a „házasságnak”, ezért az Autonómok befejezettnek tekinti az egyeztetéseket. Borsik János, az Autonómok társelnöke szerint felelőtlenség lenne egy olyan egyesülési megállapodást aláírni, amelyet a tagság nem fogad el. Hangsúlyozta, hogy továbbra is készek valamennyi szövetséggel az együttműködésre, a partneri kapcsolatok kialakítására, és ez a Ligára is vonatkozik. Arra az értesülésünkre reagálva, hogy a Liga pénteken kezdődő kongresszusán felszólal Orbán Viktor leendő miniszterelnök, az Autonómok vezetői így fogalmaztak: üdvözlendő, ha egy országos szakszervezeti szövetség tanácskozásán megjelenik a miniszterelnök-jelölt. Kun J. Erzsébet Nem szorul felülvizsgálatra az MSZOSZ stratégiája, az érdekvédelmi módszerekben és eszközökben azonban várhatón hangsúlyváltásra lesz szükség. Wittich Tamás, a szakszervezeti szövetség alelnöke szerint a stabilizációért a bérből és fizetésből élők vállalták a legnagyobb áldozatot, ezért a gazdasági növekedés eredményeiből is nekik kell elsősorban részesülniük. A szakszervezeti munkában a hangsúlyt ezért a bér-, a foglalkoztatási és a szociális biztonságra helyezik. Arra számítanak, hogy az év végéig javul a fizikai munkakörben dolgozók reálkeresete. Ez azért is indokolt, mert idén a szellemi foglalkozásúak reálbére 10 százalékkal nőtt, szemben a kétkezi munkások 2,2 százalékával. A Népszabadság kérdésére az alelnök kifejtette: az MSZOSZ az érdekegyeztetés továbbfejlesztését szorgalmazza. Indokolt, hogy ez most már a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek közötti alku szintjére helyeződjék át. A munkaügyi tárca megszüntetésére irányuló Fidesz-elképzelés azonban gyengítené az érdekegyeztetést. A Mafilm privatizációjának elhalasztását kérik Tegnap járt le az ÁPV Rt.-nek a Róna utcai Mafilm-telep állami tulajdonrészének eladására áprilisban kiírt pályázata. A kisebbségi tulajdonos Magyar Mozgókép Alapítvány főtitkára, Tóth Erzsébet leszögezte: a döntés előtt nem történt szakmai konzultáció, a szakmai szervezetek álláspontja szerint nem szabad teljesen privatizálni a magyar filmgyártás egyedüli kiszolgáló bázisát, ezért célszerű lenne a pályázatot érvénytelennek nyilvánítani. A főtitkár szerint jelenlegi 18 százalékos tulajdonrészük 25 százalék plusz egy szavazatra emelése szavatolhatná az állami felelősségvállalást. A Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége levélben kérte az ÁPV Rt. illetékesét, hogy halasszák el a Mafilm privatizációs pályázatának döntését. A Magyar Hírlapnak nyilatkozó Szomjas György rendező, a szövetség főtitkára azt hangoztatta, hogy a Róna utcai telep külföldi többségi tulajdonba kerülése, a hazai kontroll elvesztése veszélyeztetheti a magyar filmek gyártását. S. B. P. Mire fordítják a támogatást? Kaltenbach Jenő ombudsman a kisebbségi oktatás gondjairól A települési önkormányzatok több mint fele nem az adott célokra fordítja a kisebbségi oktatás feltételeinek javítására szolgáló kiegészítő állami támogatást — állította dr. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azon a vitafórumon, amelyet a Pedagógusok Szakszervezetének nemzetiségi tagozata rendezett a szakszervezet székházában. A kisebbségi ombudsman által februárban nyilvánosságra hozott, a kisebbségek oktatásának átfogó vizsgálatáról szóló jelentés konkrét ajánlásokkal és kezdeményezésekkel fordult az illetékes kormányzati és államigazgatási szervekhez. A művelődési és közoktatási minisztert például felkérte arra, hogy átfogó vizsgálat keretében térképezze fel a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó tanulókat sújtó diszkriminatív intézkedéseket. Az ombudsman jelentésében felkérte az Állami Számvevőszék elnökét annak kivizsgálására, hogy milyen viszszásságok tapasztalhatók a nemzeti, etnikai kiegészítő támogatás önkormányzati felhasználása terén. Az azóta megindult számvevőszéki vizsgálat azt ellenőrzi, hogy a települési önkormányzatok a kiegészítő támogatást - amelyre tavaly 3,25 milliárd forintot biztosított a költségvetés - valóban a nemzetiségi oktatás feltételeinek javítására fordítják-e. Kaltenbach Jenő szerint az önkormányzatok fele nem az adott célra fordítja a kisebbségi támogatást. Az önkormányzatok leggyakrabban használt módszere az, hogy az állami alaptámogatásból - amely 75 ezer forint tanulónként - egyszerűen lecsippentik a 23 ezer forintos kiegészítő támogatást. A kiegészítő normatíva felhasználása ugyanis kötött, annak a költségvetésben szerepelnie kell, míg a szabad felhasználású állami alaptámogatáshoz az önkormányzat tetszés szerint hozzányúlhat. Így valójában nem jutnak többlettámogatáshoz a nemzetiségi intézmények. A kisebbségi ombudsman kifogásolta azt is, hogy a kormány által elfogadott, a cigányság élethelyzetének javításáról szóló intézkedéscsomag eddig nem hozott eredményeket. Kaltenbach Jenő szerint a cigányság felzárkózása, munkaerő-piaci helyzetének javulása - hoszszú távon - csakis az oktatás szerepének növelésével érhető el. Cs.P. Nincs ítélet a sortűzperben _____________TUDÓSÍTÓNKTÓL_____________ A vád- és a védőbeszédek hangzottak el tegnap Egerben a Heves Megyei Bíróságon az úgynevezett egri sortűzperben, amelyben több emberen, szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntettel vádolnak négy egykori karhatalmistát. Az ítélethirdetést június 11-re halasztották. A vádirat szerint J. V. P. Gy., V. I. és P. Gy. 1956. december 12-én részt vettek Egerben a Széchenyi István és a Csiky Sándor utca sarkán történt lövöldözésben, amelynek öt halottja és húsz sebesültje volt. Az ügyész kifejtette: P. Gyula esetében nem látja bizonyíthatónak, hogy ott volt a helyszínen a sortűz időpontjában, a másik három vádlott ellen viszont fegyházbüntetés kiszabását kérte a megyei bíróságtól. A védők a vádlottak felmentését kérték a bíróságtól, részben arra hivatkozva, hogy az esemény részletei nem tisztázottak, részben arra, hogy védenceik - bár ott voltak az alakulatban — fegyverüket nem használták. Betétdíj trükk a sörpiacon Vállas sörösüveget csak június 30-ig veszünk vissza - olvasható jó néhány hazai üzletben. A felirat annak következménye, hogy a sörgyárak többsége mostanában vesz búcsút a hagyományos (euro) söröspalacktól és tér át a „hosszú nyakú” NRW-palack használatára. Az üveg-visszaváltási reform szépséghibája, hogy egyelőre még a régi típusú üvegbe töltött sörök is forgalomban vannak, így előfordulhat: a vevő vásárláskor még kifizeti az üvegbetétet, használat után viszont már nem kapja vissza. Az NRW-palackok magyarországi bevezetését a Dreher Rt. kezdte meg tavaly áprilisban. Az új dizájn a vártnál is sikeresebbnek bizonyult - egyes hírek szerint 40 százalékkal növelte a cég forgalmát -, s emiatt a versenytársak is megkezdték az eredetileg későbbre tervezett üvegcserét. Az újratöltés először csak a drágább márkákat érintette, mára viszont a boltok polcain naponta feltűnő egymillió palack kétharmada hosszú nyakú. Kalas György, a betétdíjas csomagolórendszerek életben tartásán fáradozó Hulladék Munkaszövetség szakértője szerint a sörgyárak közgazdaságilag is érdekeltek az üvegbetétrendszer fenntartásában, s nem fűződik érdekük a vevők megkárosításához. Az üzletek viszont nem szívesen bajlódnak az üvegvisszaváltással, s minden alkalmat megragadnak, hogy kibújjanak a visszaváltási kötelezettség alól. Az Apenta jelenleg is árusít egyliteres visszaváltható üvegbe töltött ásványvizet - az üzletekben természetesen el is kérik a betétdíjat -, ám ezt a palackot már sehol sem veszik vissza - állítja. Dr. Béndek György, a Magyar Sörgyártók Szövetségének vezetője úgy véli: a termelők semmiképpen sem okolhatóak az esetleges visszaváltási gondokért. Egy-egy gyár egyik napról a másikra áll át az új palackra, ettől kezdve a régit nem használja. Szerinte az üzletek továbbra is kötelesek a betétdíjjal eladott üvegeket visszavenni, függetlenül a palack formájától. Az üvegvisszaváltásról szóló rendelet egyértelműen fogalmaz: a helyben vásárolt betétdíjas terméket az üzlet köteles feltétel nélkül visszavenni. A betétdíj kifizetését - akár a sörgyári palackváltásra hivatkozva - megtagadó kereskedő százezer forint bírsággal sújtható. H. M. Szúnyoginvázió van, irtás országszerte lesz A Balatonon kémiai szereket vetnek be, a Tiszánál a szaporodást akadályozzák meg Az ország különösen „csípésveszélyes” helyein a napokban megkezdődik a szúnyogok úgynevezett ritkítása. Összeállításunkból kiderül: a fővárosban nem kell félni a szúnyogoktól, Ráckevén viszont valóságos invázióról beszélnek: itt egy félreértés miatt a szükségesnél több mint egy hónappal később kezdték meg a rovarok ritkítását. MUNKATÁRSAINKTÓL Budapest belvárosában már most kevesebb vakarásra adnak okot a csípőszúnyogok, a külső területeken - például Zuglóban, a Római-parton, a Molnársziget és Adyliget térségében - pedig a jövő hét végére várható az invázió csökkenése - tudtuk meg dr. Ütő Istvántól, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete epidemiológiai főosztályának vezetőjétől. A főorvos elmondta, hogy május közepétől szeptemberig folyamatosan irtják a szúnyogokat. A repülő rovarok ellen speciális mérgező anyagot, a fejlődő lárvák ellen pedig egy baktérium toxinját alkalmazzák. Ütő István hozzátette: a fővárosban is vannak olyan területek, ahol nem várható átütő eredmény. Ilyen valamennyi vízkivételi hely, amelyek közelében több ezer méter hosszan tilos a vegyszeres védekezés. Tehetetlenek azokkal a „miniatűr tenyészetekkel” szemben is, amelyek a kiskerttulajdonosok vízgyűjtő hordóiban telepednek meg. Pest megyében ebben az esztendőben rettentően elszaporodtak a szúnyogok. Sok helyen csak későn fogtak hozzá a szúnyogirtáshoz. Ráckevén például egy félreértés folytán azt feltételezték, hogy a regionális idegenforgalmi bizottság támogatni fogja a szúnyogirtást. A bizottság azonban a rendelkezésére álló hétmillió forintból az idén is csak a kiemelt idegenforgalmi területeket támogatja, úgy, hogy a költségek ötven százalékát fedezi. A minisztériumi támogatásról lekéstek, így Ráckevén is egyénileg kellett megszervezni a védekezést. Az első szúnyogirtásra május helyett csak június 4. és 6. között kerül sor. Az önkormányzat az e célra elkülönített 1,2 millió forintból öt irtást finanszíroz augusztus végéig. Dunaharasztiban már kétszer permeteztek az idén. A tervezett további négy irtás költségeivel együtt hozzávetőlegesen 315 ezer forintnyi kiadással számolnak, amelyet teljes mértékben az önkormányzat fizet. Visegrádon öt légi és egy földi szúnyogirtást terveznek a nyári időszakra, melynek költségét, 570 ezer forintot 50 százalékban az önkormányzat, ötven százalékban a regionális idegenforgalmi bizottság állja. Mohácson tavaly óta nemcsak repülőről irtják a szúnyogokat, hanem a földről is: vegyszerszóró autóval körbejárják a kertvárosi területeket és az utcák két oldalán a növényzetet befújják szúnyogirtóval. A városi főkertész, Kövesdi Katalin szerint ez a régi-földi kombinált módszer a múlt évben bevált. Idén először e hónap hatodikén lesz szúnyogirtás, majd három-négy hetes szüneteket tartva még kétszer permeteznek, így összesen másfél millió forintot költ a Duna-parti város erre a célra. Az öt tavat övező baranyai üdülőfaluban, Orfűn már nyolc éve nem volt szúnyogirtás. A községházán azt mondták, hogy nyáron naponta több mint tízezer turista pihen a vízparti faluban, de a kilencvenes években nem panaszkodott még senki a szúnyogok miatt. A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság (BRIB) ebben az évben 30 millió forintot szán a szúnyogok elleni védekezésre - közölte tudósítónkkal Csima György, a bizottság főtitkára. A szakember hozzátette: a háromszori biológiai szúnyogirtás mellett tervezik kémiai szerek felhasználását is, legfeljebb három alkalommal. Az első biológiai beavatkozás során olyan baktériumokat juttattak a tó vizébe, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákra hatnak. Szolnokon az idén kétszer végeztek szúnyogirtást - mondta a polgármesteri hivatal illetékese tudósítónknak. Mindkét alkalommal egy időben alkalmazták a légi és a földi permetezést, mintegy nyolcvanszázalékos hatásfokkal. A Tisza-tó környékén az idén új módszert vezetnek be - tájékoztatott Rente Ferenc, Tiszafüred polgármestere. Az önkormányzati tisztségviselő megjegyezte: a Tisza-tavi Önkormányzatok Fejlesztési Társulása 12 millió forintot nyert biológiai szúnyoggyérítő programra négy érintett megyétől és a környezetvédelmi tárcától. Az alkalmazott módszer egyebek között lehetővé teszi, hogy csak a nőivarú gyötrőszúnyoglárva pusztuljon el - azaz magát a szaporodást akadályozzák meg. Röviden kereset a népjóléti szövetség ellen A Legfőbb Ügyészség keresetet nyújtott be a Magyar Népjóléti Szövetség ellen a Fővárosi Bírósághoz a pártok működéséről és gazdálkodásáról, illetve az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseinek megsértése miatt. Az ügyészség keresetlevelében azt indítványozza, hogy a Fővárosi Bíróság semmisítse meg az alapszabálynak a törvényekkel ellentétes rendelkezéseit. A dokumentumból kiderül: a Szabó Albert által vezetett szervezet legfelső szerve által módosított alapszabály, a törvényi korlátokat figyelmen kívül hagyva, a párt számára tiltott gazdálkodási tevékenységek folytatására ad felhatalmazást. (MTI) Lemondott a szegedi alpolgármester Az MSZP szegedi elnöksége tudomásul vette Básthy Gábor gazdasági ügyekkel foglalkozó alpolgármester lemondását — tolmácsolta a testület állásfoglalását Révész Mihály városi elnök, aki elmondta: az alpolgármester mostani lépése nem érte váratlanul a szegedi szocialistákat, hiszen voltak értesüléseik arról, hogy Básthy Gábor és a polgármesteri hivatal irodái között több kérdésben nézeteltérés alakult ki. Révész szerint az őszi választásokig hátralevő időben társadalmi megbízatású alpolgármestert kell választania a közgyűlésnek. (Tudósítónktól) Vízminőséget vizsgál a Burgund Holnap érkezik a magyar Duna-szakaszra a Burgund nevű német mérőhajó, amely hathetes útja alatt a németországi Mainztól Mohácsig elemzi a Majna, a Duna-Majna-csatorna és a Duna hajózható szakaszán a vízminőséget - tájékoztatta lapunkat Pannonhalmi Miklós, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa. A június 4. és 7. között tartó hazai elemzés során a víz üledék- és lebegőanyag-tartalmát, a növényi tápanyag koncentrációját, a növényvédőszer-maradványokat vizsgálják. A munkába az érintett vízügyi igazgatóságok és környezetvédelmi felügyelőségek is bekapcsolódnak. Az összesen 3000 kilométeres kutatóutat a bajor tartomány kezdeményezte, a mérőhajó magyarországi mérését a rajna-pfalzi és a hazai vízügyi szervek közötti szakmai együttműködés tette lehetővé. (Ö. Z.) Helyreigazítás Lapunk 1997. november 5-i számában, az „Eltűnt az Uzsoki utcai Kórház kazánját milliókért megtervező cég” című cikkben azt a valós tényt, hogy a Matáv tudakozója a cikk szerzőjével azt közölte, hogy a Manufer Kft. egy korábbi száma megszűnt, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy a cég is eltűnt volna. A valóságban a cég létezik és telefonon is elérhető; azt a valós tényt, hogy a Manufer Kft. közbeszerzési eljárás nélkül jutott a tervezési feladathoz, hamis színben tüntettük fel, mert az akkor a tervezési munkák tekintetében nem volt kötelező. Lapunk 1997. november 6-i számában, az „Egymilliárd egy fantomkórházra” című cikkben azt a valós tényt, hogy a Természetgyógyász Kórház átadása többéves késedelmet szenvedett, illetve a kivitelezési munkák felelőse a Manufer Kft. volt, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ezért a felelősség a kft.-t terhelné. A valóságban a késedelem okai a korlátozott költségvetési keretek, a megrendelő által igényelt műszakitartalom-változás és funkcióváltás volt, a műszaki átadás azóta megtörtént.