Népszabadság, 1998. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-29 / 150. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. JÚNIUS 29., HÉTFŐ 5 A paksiak nem tartanak az atomerőműtől A megkérdezett paksi polgárok döntő többsége az atomenergiát tartja a legmegbízhatóbb energiaforrásnak - egyebek között ez derült ki egy, a Tolna megyei városban végzett közvélemény-kutatásból. A közeli Kalocsán a megkérdezettek tíz százaléka, Pakson 57 százalékuk válaszolta azt: az erőmű egyáltalán nem veszélyes a környezetre. TUDÓSÍTÓNKTÓL A budapesti székhelyű Jelenkutató Intézet közvélemény-kutatást végzett Pakson. A megkérdezettek többsége a város tisztségviselőiről pozitívan nyilatkozott. A lakosság egy része viszont azért háborgott, mert indokolatlannak tartották, hogy az önkormányzat ilyen célra több millió forintot költ. Herczeg József, Paks polgármestere tudósítónknak elmondta: az önkormányzat nem rendelte meg - így tehát nem is finanszírozta - az intézettől a közvélemény-kutatást. A polgármester hangsúlyozta: Kiss József a Jelenkutató igazgatója arról tájékoztatta, hogy meghatározó politikai személyiségek és gazdasági egységek állították össze a kérdéseket, ugyancsak ők szponzorálták a felmérést. Ezzel szemben egy minap tartott paksi tájékoztatón - amelyet Kiss József kérésére hívtak össze - az igazgató nem volt hajlandó megnevezni, hogy kik kérték fel, kik fizették a közvélemény-kutatást. Ez a vita még nem dőlt el, de a közvélemény-kutatásra adott válaszok sokatmondóak. Mint ismeretes, Pakson van az ország egyetlen atomerőműve. A felmérésből kiderült, hogy a paksi polgárok döntő többsége az atomenergiát tartja a legmegbízhatóbb energiaforrásnak (85 százalék), a hasonló módon kedvező a megkérdezettek véleménye az atomenergia környezetkímélő hatását illetően. A megkérdezett paksiak 57 százaléka szerint az erőmű egyáltalán nem veszélyes a környezetre - a közeli Kalocsán a válaszadók tíz százaléka vélekedett így. A paksiak 76 százaléka szerint a biztonsági előírások nagyon szigorúak. A felmérés ötszáz paksi polgár válaszai nyomán állította össze a városi közélet sajátosságait. Ennek alapján egyebek között az derült ki, hogy a paksiak - a hasonló nézetű városokhoz viszonyítva - elégedettebbek az ország gazdasági eredményeivel, továbbá az önkormányzat működésével, a település állapotával, ugyanakkor az érdekérvényesítés esélyeit kevésbé pozitívan ítélik meg. A közvélemény-kutatás szerint az önkormányzat vezetői nem igénylik a megkérdezettek véleményét a döntéshozatalban. Katona bízik az apparátusban MTI-JELENTÉS A minisztérium apparátusával szemben a bizalmi elvet érvényesítem, és egyelőre nem tervezek személyi változtatásokat -jelentette ki a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) élére kijelölt Katona Kálmán hét végén adott nyilatkozatában. Katona terveiben szerepel, hogy 2002-ben valódi versenyhelyzet alakuljon ki a vezetékes és a mobil távközlési piacon egyaránt. A Matáv Rt. monopolhelyzete kapcsán a leendő miniszter elmondta: a koncessziós szerződés egyértelműen leírja, hogy ez a helyzet 2001. december 31-ig áll fenn, s a tárcának csak tárgyalásos lehetőségei vannak arra, hogy ezen változtasson. Az Antenna Hungáriát a leendő miniszter többségi állami tulajdonú műsorszóró vállalatként képzeli el. Meg kell azonban vizsgálni, hogy milyen egyéb távközlési szolgáltatásban tud részt venni a társaság. A Malévval összefüggésben Katona Kálmán elmondta: ki kell dolgozni a nemzeti légügyi stratégiát, s a Légiforgalmi Igazgatóságnak és a repülőtársaságnak a jövőben stratégiai partnerként kell együtt dolgoznia. Forgács főkapitány feljelentést tett HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett múlt csütörtökön Forgács László országos rendőrfőkapitány a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál, mivel titkosnak minősített anyagok láttak napvilágot az elmúlt szerdán a Mai Nap című napilapban. Ezzel egy időben az országos rendőrfőkapitány vizsgálatot rendelt el, hogy tisztázódjék: honnan kerültek illetéktelen kezekbe bizonyos hangfelvételek, amelyeket a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat készített a rendőrség megrendelésére a Kunos Péter, az Agrobank volt vezérigazgatója ellen indított büntetőeljárás során. Ezek között szerepel Surányi Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének Kunossal folytatott telefonbeszélgetése is. A lap azt állította, hogy a titkosszolgálat 1994 novembere és 1995 májusa között több alkalommal lehallgatta az MNB-elnök telefonját. Az egyik lehallgatásról készített jegyzőkönyvet juttatta el valaki a Mai Naphoz. A lehallgatásokról készült jegyzőkönyveket csakúgy, mint a bírói engedélyhez kötött más titkosszolgálati módszerrel gyűjtött információkat meg kell semmisíteni, ha bizonyítékként a büntetőeljárásban nem használják fel őket. Lapunk, mint már jelentettük, úgy értesült, hogy a Kunos-Surányi beszélgetésről készült leirat eredeti példánya eltűnt az ORFK-ról. Előkerült ugyanakkor egy fénymásolt kópia, és nem zárható ki, hogy több másolat is készült az eredetiről. A főkapitány vasárnap az MTI-nek nyilatkozva azt valószínűsítette, hogy a jegyzőkönyv a Központi Bűnüldözési Igazgatóságról (KBI) tűnhetett el. Az ügyészség fogja majd minősítetni, hogy államtitoksértés vagy szolgálatititok-sértés miatt indít-e nyomozást. Elégedetlen MSZOSZ-tagszervezet A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) testületei előtt nem szerepelt az MSZOSZ-ből való kilépés - mondta lapunknak Sáling József elnök. Hozzátette: sok alapszervezet jelezte elégedetlenségét a szövetség érdekvédelmi munkájával kapcsolatban, és javasolták a leválást, de ez szerinte nem járható út, mert a konföderáció ad lehetőséget a politizálásra, a tagszervezetek politikai és szakmai véleménycseréjére. A szövetség biztosítja, hogy jelen legyenek a makroszintű érdekegyeztetés sormain. A KASZ elnöke egyetértett a szakszervezet alapszervezeteinek véleményével, amely szerint úgy kell kialakítani az MSZOSZ programját, hogy reformértékűen megváltozzék az érdekvédelmi munka. Erre szerinte a december közepére tervezett kongresszus módot ad. Elkerülhetetlennek mondta azt is, hogy biztonságosan megfinanszírozható szövetséggé alakuljon az MSZOSZ, amely szakértői munkával tudja alátámasztani a tagszervezetek érdek-képviseleti és érdekvédelmi munkáját. Sáling elkerülhetetlennek tartja a szervezeti változtatásokat, az új politikai helyzethez igazodó stratégia mielőbbi kialakítását is. Mint mondta: meg kell akadályozni, hogy a munkavállalók kiszoruljanak a társadalombiztosítási önkormányzatokból, mert túl azon, hogy ezzel gyengülne a szakszervezetek pozíciója, nem tisztességes a befizetőket kiszorítani a pénzalap kezeléséből. Kijelentette: az fel sem vetődhet, hogy az üzemi tanácsok kollektív szerződéskötési jogot kapjanak, ezt a lépést a szakszervezetek elleni támadásnak tekinti. Felhívta a figyelmet arra is, hogy mind több jele van annak, hogy az új kormány igazából nem akar részt venni az érdekegyeztetésben, azt alacsonyabb szintre akarja leszorítani. Kun J. Erzsébet Kökény óv a gyors változásoktól Tegnap immár hatodik alkalommal rendezték meg a Semmelweis-napi egészségügyi hajó rendezvényeit. A fedélzeten a hazai egészségügyi intézmények, kórházak, egyetemi klinikák, szakmai és adminisztratív vezetői, valamint egészségpolitikusok és társadalombiztosítási illetékesek adtak egymásnak randevút. Kökény Mihály ügyvezető népjóléti miniszter bevezetőjében rámutatott: az egészségügyi tárca várományosával az egyeztető tárgyalások a finisbe érkeztek, és az új törvény valószínűlega parlament által meghatározott július 1-jével) hatályba lép, ennek ellenére a leköszönő miniszter továbbra is szívesen együttműködne Gógl Árpáddal az új koncepció megvalósítása érdekében. Bár a Fidesz miniszterjelöltje nem volt jelen a rendezvényen, a jelenlegi tárcavezető több tanáccsal is ellátta utódját. Véleménye szerint az egészségügyi döntéseknek túl kell mutatniuk a politikai érdekeken, és - mint azt Kökény Mihály hangsúlyozta - nem célszerű gyors és radikális változtatásokat eszközölni. Sz. I. Omladozó várfalak, élénkülő befektetések Diósgyőrre Miskolc is pályázik - Ötcsillagos kastélyszálló Nagyvázsonyban Van, ahol rendbe hozzák, van, ahol pusztul az építmény, mert nincs elég pénz felújításra - ez mondható el idegenforgalmi központokban lévő híres várakról. Tudósítóink annak néztek utána, hogy néhány híres építményre milyen sors vár a jövőben. TUDÓSÍTÓINKTÓL Egyelőre még nem tulajdonosa a diósgyőri várnak Miskolc város önkormányzata. Csupán bérli a kincstári vagyonkezelőtől. Igaz, a polgármester kérte, hogy adják a város tulajdonába, de ezt törvényi előírások nem tették lehetővé, ezért pályázatot írtak ki, és amíg elbírálják, addig marad a bérleti szerződés. Tudósítónk megtudta: Miskolc városa is pályázik. A királynék egykori nyaralóhelye, a diósgyőri vár Nagy Lajos és Mátyás király idejében élte fénykorát, majd később a királynék jegyajándéka volt. A hetvenes évektől azonban a nyári hónapokban valóságos kulturális központtá változik. Évente megrendezik itt a Kaláka Nemzetközi Folkfesztivált, a Nemzetközi Dixielandnapokat, az elmúlt napokban népművészeti program várta az érdeklődőket. Az ódon várfalak közt elhelyezett színpadon rendszeresek a színházi előadások és hangversenyek, reggeltől estig pedig naponta fogadják a turistacsoportokat, amelyek megnézhetik a vár szomszédságában lévő Déryné Múzeumot is. A város azt tervezi, ha nyernek a pályázaton, évente 25 millió forintot fordítanak a vár felújítására. 2003-ra, amikor majd megemlékeznek a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójáról, elkészülnek az építők a sárospataki Rákóczi-vár palotaszárnyának teljes felújításával. Ez nem jelenti azt, hogy amíg az építkezés tart, ne fogadnának hazai és külföldi turistákat, és ne tartanák meg a szokásos nyári rendelvényeket. Így volt ez akkor is, amikor a Vörös Torony megfiatalításán dolgoztak. Várják a látogatókat az időszaki és állandó kiállításokra, a II. Rákóczi Ferencet és korát bemutatóra, vagy arra a kiállításra, amelyen azokat a reneszánsz kőfaragványokat állították ki, amelyeket a Vörös Torony átépítése során találtak. A sárospataki Rákóczi-vár egyébként a Zemplén egyik kulturális központja. A Heves megyei önkormányzat hosszú esztendők óta nem tudott pénzt áldozni az egri vár rekonstrukciójára, így áttörést jelenthet, hogy az idén először van erre mód - tudta meg tudósítónk a megyei önkormányzat közgazdasági irodavezetőjétől. Utoljára több mint tíz éve valósítottak meg nagyobb beruházást a várban. A megyei önkormányzat az idén kétmillió forintot költ a rekonstrukcióra, nagyjából ennyit áldoz erre a célra az egri polgármesteri hivatal is. A vár fő problémája, hogy a falak vizesednek, egyes építmények pedig folyamatosan süllyednek. A rekonstrukcióra szánt önkormányzati pénzt részben e gondok megoldására fordítják. Hosszú idő után úgy tűnik, végre rendeződik a Veszprém megyében lévő Zichy-kastélyszálló és a hozzá tartozó csaknem hat és fél hektáros park sorsa. A Veszprém megyei önkormányzat a nagyvázsonyi helyhatósággal és az IBUSZ Hotels Rt.-vel közösen a közelmúltban gazdasági társaságot alapított az egyre romló állapotú ingatlan üzemeltetésére. Az épületegyüttes - mint azt tudósítónknak elmondták - egyre rosszabb állapotba került az elmúlt években, mivel a fenntartó megyei önkormányzat nem tudta előteremteni a felújításához szükséges pénzt. A most 350 millió forintos alaptőkével létrehozott társaságba a megye 150 millió forintnyi értékben apportálta az ingatlant. Kétszázmillió forint készpénzzel járult hozzá az IBUSZ Hotels Rt., és néhány százaléknyi tulajdont szerez földterületei után a nagyvázsonyi helyhatóság. A szerződés szerint az IBUSZ vállalja, hogy két éven belül kivásárolja a megye tulajdonrészét. Két-három éven belül 800 millió forintos beruházással felújítja a nagy múltú kastélyszállót, ötcsillagos luxushotelt alakít ki, tizenöt szobával. Egerben süllyednek a falak, az önkormányzat hat év után először ad pénzt a várra BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Röviden Fővárosi rendőravató A bűnözés elleni harcot csak képzett, jó kondícióban lévő, önálló, kezdeményező és differenciált intézkedési készséggel rendelkező rendőrökkel lehet eredményesen felvenni - hangsúlyozta vasárnap Forgács László országos rendőrfőkapitány a Budapesti Rendőr-szakközépiskola végzőseit kibocsátó ünnepségén a fővárosban. A tanintézményben sikeresen végzett 956 hallgatóból 39-en kitűnő, 31- en jeles eredményt értek el, tízen állami nyelvvizsgát is tettek. Ez annak is köszönhető, hogy az iskola vezetősége az eredményesség érdekében a mennyiségiről a minőségi képzésre helyezte át a hangsúlyt - mondta a tábornok. (MTI) Terényi nemzetiségi nap Tizenhetedik alkalommal rendezte meg a nemzetiségi napot vasárnap Terény, az alig 500 lelkes Nógrád megyei falu. A hagyományok szerint a falu két templomában szlovák és magyar nyelvű istentisztelettel, illetve misével kezdődött a találkozó, majd a népviseletbe öltözött hagyományőrző együttesek a szabadtéri színpadhoz vonultak. Ott előbb ökumenikus istentiszteleten vettek részt, majd több mint tíz - köztük egy Szlovákiából érkezett - együttes mutatta be műsorát. (MTI) Emlékparki közalapítvány Recsken Memento Recski Nemzeti Emlékpark elnevezéssel közalapítványt hozott létre a Heves megyei önkormányzat Recsk nagyközség önkormányzatával közösen. A kezdeményezés célja, hogy elősegítsék az egykori kényszermunkatábor helyén létrehozott emlékpark méltó fenntartását és működtetését. A közgyűlést alkotó pártok egyetértenek abban, hogy az emlékparkot örök mementóként meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára. Emellett az is céljuk a közalapítvány létrehozásával, hogy elősegítsék az internálótábor által jelképezett korral kapcsolatos tudományos kutatást. A 150 ezer forintos alaptőkével létrehozott közalapítvány elnökévé a közgyűlés Petercsák Tivadart, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet vezetőjét választotta meg. (MTI) Baleset-elhárítási gyakorlat Baleset-elhárítási gyakorlatot tartottak szombaton a Budapesti Műszaki Egyetem oktatóreaktorában. A gyakorlat végrehajtását hatósági - polgári védelmi és egyetemi szakemberekből álló szemlebizottság ellenőrizte. A 27 éve üzemelő reaktor kizárólag oktatási és kutatási célokból működik. A gyakorlaton felmérték a baleset során kialakult sugárzási helyzetet, a hibát kijavították, majd a szemlebizottsággal együtt értékelték a gyakorlat lefolyását, valamint a balesetelhárítók munkáját. A vizsgálat megállapította, hogy a baleset-elhárítók szakmailag felkészültek, majd felhívták a figyelmet egy-két technikai újításra. Az oktatóreaktor egyébként egyedülálló egész Kelet-Európában, sőt Nyugaton is nagyon kevés hasonló található. (MTI)