Népszabadság, 1998. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-29 / 150. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. JÚNIUS 29., HÉTFŐ 5 A paksiak nem tartanak az atomerőműtől A megkérdezett paksi polgárok dön­tő többsége az atomenergiát tartja a legmegbízhatóbb energiaforrásnak - egyebek között ez derült ki egy, a Tol­na megyei városban végzett közvéle­mény-kutatásból. A közeli Kalocsán a megkérdezettek tíz százaléka, Pak­son 57 százalékuk válaszolta azt: az erőmű egyáltalán nem veszélyes a környezetre. TUDÓSÍTÓNKTÓL A budapesti székhelyű Jelenkutató Inté­zet közvélemény-kutatást végzett Pak­son. A megkérdezettek többsége a város tisztségviselőiről pozitívan nyilatkozott. A lakosság egy része viszont azért há­borgott, mert indokolatlannak tartották, hogy az önkormányzat ilyen célra több millió forintot költ. Herczeg József, Paks polgármestere tudósítónknak elmondta: az önkormány­zat nem rendelte meg - így tehát nem is finanszírozta - az intézettől a közvéle­mény-kutatást. A polgármester hangsú­lyozta: Kiss József a Jelenkutató igazga­tója arról tájékoztatta, hogy meghatáro­zó politikai személyiségek és gazdasági egységek állították össze a kérdéseket, ugyancsak ők szponzorálták a felmérést. Ezzel szemben egy minap tartott paksi tájékoztatón - amelyet Kiss József kéré­sére hívtak össze - az igazgató nem volt hajlandó megnevezni, hogy kik kérték fel, kik fizették a közvélemény-kutatást. Ez a vita még nem dőlt el, de a közvé­lemény-kutatásra adott válaszok sokat­­mondóak. Mint ismeretes, Pakson van az ország egyetlen atomerőműve. A fel­mérésből kiderült, hogy a paksi polgá­rok döntő többsége az atomenergiát tart­ja a legmegbízhatóbb energiaforrásnak (85 százalék), a hasonló módon kedvező a megkérdezettek véleménye az atom­energia környezetkímélő hatását illető­en. A megkérdezett paksiak 57 százalé­ka szerint az erőmű egyáltalán nem ve­szélyes a környezetre - a közeli Kalo­csán a válaszadók tíz százaléka véleke­dett így. A paksiak 76 százaléka szerint a biztonsági előírások nagyon szigo­rúak. A felmérés ötszáz paksi polgár vála­szai nyomán állította össze a városi köz­élet sajátosságait. Ennek alapján egye­bek között az derült ki, hogy a paksiak - a hasonló nézetű városokhoz viszonyítva - elégedettebbek az ország gazdasági eredményeivel, továbbá az önkormány­zat működésével, a település állapotával, ugyanakkor az érdekérvényesítés esélye­it kevésbé pozitívan ítélik meg. A közvé­lemény-kutatás szerint az önkormányzat vezetői nem igénylik a megkérdezettek véleményét a döntéshozatalban. Katona bízik az apparátusban MTI-JELENTÉS A minisztérium apparátusával szem­ben a bizalmi elvet érvényesítem, és egyelőre nem tervezek személyi vál­toztatásokat -jelentette ki a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri­um (KHVM) élére kijelölt Katona Kálmán hét végén adott nyilatkoza­tában. Katona terveiben szerepel, hogy 2002-ben valódi versenyhelyzet alakul­jon ki a vezetékes és a mobil távközlési piacon egyaránt. A Matáv Rt. monopol­helyzete kapcsán a leendő miniszter el­mondta: a koncessziós szerződés egy­értelműen leírja, hogy ez a helyzet 2001. december 31-ig áll fenn, s a tár­cának csak tárgyalásos lehetőségei van­nak arra, hogy ezen változtasson. Az Antenna Hungáriát a leendő miniszter többségi állami tulajdonú műsorszóró vállalatként képzeli el. Meg kell azon­ban vizsgálni, hogy milyen egyéb táv­közlési szolgáltatásban tud részt venni a társaság. A Malévval összefüggésben Katona Kálmán elmondta: ki kell dolgozni a nemzeti légügyi stratégiát, s a Légifor­galmi Igazgatóságnak és a repülőtársa­ságnak a jövőben stratégiai partnerként kell együtt dolgoznia. Forgács főkapitány feljelentést tett HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett múlt csütörtökön Forgács László orszá­gos rendőrfőkapitány a Fővárosi Ügyész­ségi Nyomozó Hivatalnál, mivel titkos­nak minősített anyagok láttak napvilágot az elmúlt szerdán a Mai Nap című napi­lapban. Ezzel egy időben az országos rendőrfőkapitány vizsgálatot rendelt el, hogy tisztázódjék: honnan kerültek ille­téktelen kezekbe bizonyos hangfelvéte­lek, amelyeket a Nemzetbiztonsági Szak­­szolgálat készített a rendőrség megrende­lésére a Kunos Péter, az Agrobank volt vezérigazgatója ellen indított büntetőeljá­rás során. Ezek között szerepel Surányi Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank el­nökének Kunossal folytatott telefonbe­szélgetése is. A lap azt állította, hogy a titkosszolgálat 1994 novembere és 1995 májusa között több alkalommal lehallgat­ta az MNB-elnök telefonját. Az egyik lehallgatásról készített jegy­zőkönyvet juttatta el valaki a Mai Nap­hoz. A lehallgatásokról készült jegyző­könyveket csakúgy, mint a bírói enge­délyhez kötött más titkosszolgálati mód­szerrel gyűjtött információkat meg kell semmisíteni, ha bizonyítékként a bünte­tőeljárásban nem használják fel őket. La­punk, mint már jelentettük, úgy értesült, hogy a Kunos-Surányi beszélgetésről ké­szült leirat eredeti példánya eltűnt az ORFK-ról. Előkerült ugyanakkor egy fénymásolt kópia, és nem zárható ki, hogy több másolat is készült az eredeti­ről. A főkapitány vasárnap az MTI-nek nyilatkozva azt valószínűsítette, hogy a jegyzőkönyv a Központi Bűnüldözési Igazgatóságról (KBI) tűnhetett el. Az ügyészség fogja majd minősítetni, hogy államtitoksértés vagy szolgálatiti­­tok-sértés miatt indít-e nyomozást. Elégedetlen MSZOSZ-tagszervezet A Kereskedelmi Alkalmazottak Szak­­szervezetének (KASZ) testületei előtt nem szerepelt az MSZOSZ-ből való kilé­pés - mondta lapunknak Sáling József el­nök. Hozzátette: sok alapszervezet jelez­te elégedetlenségét a szövetség érdekvé­delmi munkájával kapcsolatban, és java­solták a leválást, de ez szerinte nem jár­ható út, mert a konföderáció ad lehetősé­get a politizálásra, a tagszervezetek poli­tikai és szakmai véleménycseréjére. A szövetség biztosítja, hogy jelen legyenek a makroszintű érdekegyeztetés sormain. A KASZ elnöke egyetértett a szakszer­vezet alapszervezeteinek véleményével, amely szerint úgy kell kialakítani az MSZOSZ programját, hogy reformérté­kűen megváltozzék az érdekvédelmi munka. Erre szerinte a december közepé­re tervezett kongresszus módot ad. Elke­rülhetetlennek mondta azt is, hogy biz­tonságosan megfinanszírozható szövet­séggé alakuljon az MSZOSZ, amely szakértői munkával tudja alátámasztani a tagszervezetek érdek-képviseleti és ér­dekvédelmi munkáját. Sáling elkerülhetetlennek tartja a szer­vezeti változtatásokat, az új politikai helyzethez igazodó stratégia mielőbbi ki­alakítását is. Mint mondta: meg kell aka­dályozni, hogy a munkavállalók kiszorul­janak a társadalombiztosítási önkor­mányzatokból, mert túl azon, hogy ezzel gyengülne a szakszervezetek pozíciója, nem tisztességes a befizetőket kiszorítani a pénzalap kezeléséből. Kijelentette: az fel sem vetődhet, hogy az üzemi tanácsok kollektív szerződéskötési jogot kapjanak, ezt a lépést a szakszervezetek elleni tá­madásnak tekinti. Felhívta a figyelmet ar­ra is, hogy mind több jele van annak, hogy az új kormány igazából nem akar részt venni az érdekegyeztetésben, azt alacsonyabb szintre akarja leszorítani. Kun J. Erzsébet Kökény óv a gyors változásoktól Tegnap immár hatodik alkalommal ren­dezték meg a Semmelweis-napi egész­ségügyi hajó rendezvényeit. A fedélze­ten a hazai egészségügyi intézmények, kórházak, egyetemi klinikák, szakmai és adminisztratív vezetői, valamint egész­ségpolitikusok és társadalombiztosítási illetékesek adtak egymásnak randevút. Kökény Mihály ügyvezető népjóléti miniszter bevezetőjében rámutatott: az egészségügyi tárca várományosával az egyeztető tárgyalások a finisbe érkez­tek, és az új törvény valószínűleg­­a parlament által meghatározott július 1-jével) hatályba lép, ennek ellenére a leköszönő miniszter továbbra is szíve­sen együttműködne Gógl Árpáddal az új koncepció megvalósítása érdekében. Bár a Fidesz miniszterjelöltje nem volt jelen a rendezvényen, a jelenlegi tárca­vezető több tanáccsal is ellátta utódját. Véleménye szerint az egészségügyi döntéseknek túl kell mutatniuk a politi­kai érdekeken, és - mint azt Kökény Mihály hangsúlyozta - nem célszerű gyors és radikális változtatásokat esz­közölni. Sz. I. Omladozó várfalak, élénkülő befektetések Diósgyőrre Miskolc is pályázik - Ötcsillagos kastélyszálló Nagyvázsonyban Van, ahol rendbe hozzák, van, ahol pusztul az építmény, mert nincs elég pénz felújításra - ez mondható el ide­genforgalmi központokban lévő híres várakról. Tudósítóink annak néztek utána, hogy néhány híres építményre milyen sors vár a jövőben. TU­DÓS­ÍTÓINKTÓL Egyelőre még nem tulajdonosa a diós­győri várnak Miskolc város önkormány­zata. Csupán bérli a kincstári vagyonke­zelőtől. Igaz, a polgármester kérte, hogy adják a város tulajdonába, de ezt törvényi előírások nem tették lehetővé, ezért pá­lyázatot írtak ki, és amíg elbírálják, addig marad a bérleti szerződés. Tudósítónk megtudta: Miskolc városa is pályázik. A királynék egykori nyaralóhelye, a diósgyőri vár Nagy Lajos és Mátyás ki­rály idejében élte fénykorát, majd ké­sőbb a királynék jegyajándéka volt. A hetvenes évektől azonban a nyári hóna­pokban valóságos kulturális központtá változik. Évente megrendezik itt a Kalá­ka Nemzetközi Folkfesztivált, a Nem­zetközi Dixielandnapokat, az elmúlt na­pokban népművészeti program várta az érdeklődőket. Az ódon várfalak közt el­helyezett színpadon rendszeresek a szín­házi előadások és hangversenyek, reg­geltől estig pedig naponta fogadják a tu­ristacsoportokat, amelyek megnézhetik a vár szomszédságában lévő Déryné Múzeumot is. A város azt tervezi, ha nyernek a pályázaton, évente 25 millió forintot fordítanak a vár felújítására. 2003-ra, amikor majd megemlékez­nek a Rákóczi-szabadságharc 300. év­fordulójáról, elkészülnek az építők a sá­rospataki Rákóczi-vár palotaszárnyának teljes felújításával. Ez nem jelenti azt, hogy amíg az építkezés tart, ne fogad­nának hazai és külföldi turistákat, és ne tartanák meg a szokásos nyári rendel­vényeket. Így volt ez akkor is, amikor a Vörös Torony megfiatalításán dolgoz­tak. Várják a látogatókat az időszaki és állandó kiállításokra, a II. Rákóczi Fe­rencet és korát bemutatóra, vagy arra a kiállításra, amelyen azokat a reneszánsz kőfaragványokat állították ki, amelye­ket a Vörös Torony átépítése során talál­tak. A sárospataki Rákóczi-vár egyéb­ként a Zemplén egyik kulturális köz­pontja. A Heves megyei önkormányzat hosszú esztendők óta nem tudott pénzt áldozni az egri vár rekonstrukciójára, így áttörést jelenthet, hogy az idén elő­ször van erre mód - tudta meg tudósí­tónk a megyei önkormányzat közgazda­­sági irodavezetőjétől. Utoljára több mint tíz éve valósítottak meg nagyobb beru­házást a várban. A megyei önkormány­zat az idén kétmillió forintot költ a re­konstrukcióra, nagyjából ennyit áldoz erre a célra az egri polgármesteri hivatal is. A vár fő problémája, hogy a falak vi­zesednek, egyes építmények pedig fo­lyamatosan süllyednek. A rekonstruk­cióra szánt önkormányzati pénzt rész­ben e gondok megoldására fordítják. Hosszú idő után úgy tűnik, végre ren­deződik a Veszprém megyében lévő Zichy-kastélyszálló és a hozzá tartozó csaknem hat és fél hektáros park sorsa. A Veszprém megyei önkormányzat a nagyvázsonyi helyhatósággal és az IBUSZ Hotels Rt.-vel közösen a közel­múltban gazdasági társaságot alapított az egyre romló állapotú ingatlan üze­meltetésére. Az épületegyüttes - mint azt tudósítónknak elmondták - egyre rosszabb állapotba került az elmúlt években, mivel a fenntartó megyei ön­­kormányzat nem tudta előteremteni a felújításához szükséges pénzt. A most 350 millió forintos alaptőkével létreho­zott társaságba a megye 150 millió fo­rintnyi értékben apportálta az ingatlant. Kétszázmillió forint készpénzzel járult hozzá az IBUSZ Hotels Rt., és néhány százaléknyi tulajdont szerez földterüle­tei után a nagyvázsonyi helyhatóság. A szerződés szerint az IBUSZ vállalja, hogy két éven belül kivásárolja a megye tulajdonrészét. Két-három éven belül 800 millió forintos beruházással felújít­ja a nagy múltú kastélyszállót, ötcsilla­gos luxushotelt alakít ki, tizenöt szo­bával. Egerben süllyednek a falak, az önkormányzat hat év után először ad pénzt a várra BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE Röviden Fővárosi rendőravató A bűnözés elleni harcot csak képzett, jó kondícióban lévő, önálló, kezdeményező és differenciált intézkedési készséggel rendelkező rendőrökkel lehet eredmé­nyesen felvenni - hangsúlyozta vasárnap Forgács László országos rendőrfőkapi­tány a Budapesti Rendőr-szakközépisko­la végzőseit kibocsátó ünnepségén a fő­városban. A tanintézményben sikeresen végzett 956 hallgatóból 39-en kitűnő, 31- en jeles eredményt értek el, tízen állami nyelvvizsgát is tettek. Ez annak is kö­szönhető, hogy az iskola vezetősége az eredményesség érdekében a mennyiségi­ről a minőségi képzésre helyezte át a hangsúlyt - mondta a tábornok. (MTI) Terényi nemzetiségi nap Tizenhetedik alkalommal rendezte meg a nemzetiségi napot vasárnap Terény, az alig 500 lelkes Nógrád megyei falu. A ha­gyományok szerint a falu két templomá­ban szlovák és magyar nyelvű istentiszte­lettel, illetve misével kezdődött a találko­zó, majd a népviseletbe öltözött hagyo­mányőrző együttesek a szabadtéri szín­padhoz vonultak. Ott előbb ökumenikus istentiszteleten vettek részt, majd több mint tíz - köztük egy Szlovákiából érke­zett - együttes mutatta be műsorát. (MTI) Emlékparki közalapítvány Recsken Memento Recski Nemzeti Emlékpark el­nevezéssel közalapítványt hozott létre a Heves megyei önkormányzat Recsk nagyközség önkormányzatával közösen. A kezdeményezés célja, hogy elősegítsék az egykori kényszermunkatábor helyén létrehozott emlékpark méltó fenntartását és működtetését. A közgyűlést alkotó pártok egyetértenek abban, hogy az em­lékparkot örök mementóként meg kell őrizni a jövő nemzedékek számára. Emellett az is céljuk a közalapítvány lét­rehozásával, hogy elősegítsék az interná­­lótábor által jelképezett korral kapcsola­tos tudományos kutatást. A 150 ezer fo­rintos alaptőkével létrehozott közalapít­vány elnökévé a közgyűlés Petercsák Ti­vadart, a Heves Megyei Múzeumi Szer­vezet vezetőjét választotta meg. (MTI) Baleset-elhárítási gyakorlat Baleset-elhárítási gyakorlatot tartottak szombaton a Budapesti Műszaki Egye­tem oktatóreaktorában. A gyakorlat vég­rehajtását hatósági - polgári védelmi és egyetemi szakemberekből álló­­ szemle­bizottság ellenőrizte. A 27 éve üzemelő reaktor kizárólag oktatási és kutatási cé­lokból működik. A gyakorlaton felmér­ték a baleset során kialakult sugárzási helyzetet, a hibát kijavították, majd a szemlebizottsággal együtt értékelték a gyakorlat lefolyását, valamint a baleset­­elhárítók munkáját. A vizsgálat megálla­pította, hogy a baleset-elhárítók szakmai­lag felkészültek, majd felhívták a figyel­met egy-két technikai újításra. Az oktató­­reaktor egyébként egyedülálló egész Ke­let-Európában, sőt Nyugaton is nagyon kevés hasonló található. (MTI)

Next