Népszabadság, 1998. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-22 / 144. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. JÚNIUS 22., HÉTFŐ 5 Személycserék az ORFK-n? MUNKATÁRSUNKTÓL Teljes a bizonytalanság a rendőrségen abban, hogy az új kormány hivatalba lé­pését követően ki lesz kénytelen meg­válni hivatalától, s ki marad, avagy ki lép magasabb (vagy csupán más) beosz­tásba. Rendőrségi körökben sokan úgy látják, már-már a munka rovására megy a találgatás, ezért Pintér Sándornak bel­ügyminiszteri kinevezését követően a lehető legrövidebb időn belül döntenie kell, hogy a jelenlegi vezetésből kivel akar együtt dolgozni, és kivel nem. Rendőrségi berkekben sokan úgy vélik, hogy Forgács László vezérőrnagy, orszá­gos rendőrfőkapitány nem marad jelenle­gi beosztásában. Lehetséges utódai között említik rendőrségi források Orbán Péter dandártábornokot, közbiztonsági főigaz­gató-helyettest, Ignácz István dandártá­bornokot, bűnügyi főigazgatót, valamint Irene László dandártábornokot, aki Vas megye rendőrfőkapitánya. Felmerült e posztra esélyes jelöltként Berta Attila dandártábornok, budapesti főkapitány és Dezső Gyula dandártábornok. Nagy valószínűséggel átalakul az ORFK bűnügyi főigazgatósága. Forgács László korábban többször javasolta, hogy az egységes bűnügyi szolgálat megte­remtése érdekében a KBI-t olvasszák be a bűnügyi főigazgatóságba, azaz a KBI vezetője a bűnügyi főigazgatónak és ne közvetlenül az országos rendőrfőkapi­tánynak legyen alárendelve. Ezt a javas­latot korábban Kuncze Gábor belügymi­niszter rendre elvetette. Egyes hírforrá­sok szerint a hivatalba lépő új belügyi ve­zetés az egységes bűnügyi szolgálat meg­teremtése érdekében átszervezni készül a bűnügyi főigazgatóságot. Nemzetközi összefogás a danubitcsempészek ellen A szervezett bűnözés elleni közös fellé­pés lehetőségeiről tárgyalt a hét végén Pozsonyban Ignácz István dandártábor­nok, az ORFK bűnügyi főigazgatója. Szlovák kollégájával egyebek között megállapodtak abban, hogy heteken be­lül megteremtik annak a feltételeit, hogy a két ország rendőrsége a lehető leg­gyorsabban kicserélhesse a bűnszerve­zetekre vonatkozó információikat. A Népszabadságnak nyilatkozva Ignácz tábornok rámutatott: a szlovák rendőrség vezetői tisztában vannak azzal, hogy a magyarországi robbantásos bűn­­cselekményeknél használt robbanóanyag jelentős része Szlovákiából származik, s nagy számban tartózkodnak , és dolgoz­nak­­ előttük ismert bűnözők Magyaror­­szágon. Ígéretet tettek arra, hogy lehetősé­geikhez képest mindent megtesznek a fe­ketepiacokon megjelenő robbanóanyagok forrásának felkutatásáért. Az elmúlt öt év­ben Magyarországon végrehajtott rob­bantások több mint egynegyedében - de legalább harminc esetben - Szlovákiából származó Semtex, illetve danubit robba­nóanyagot használtak a tettesek. A rend­őrség adatai szerint a pokolgépekhez használt robbanóanyag döntő hányada Szlovákiából érkezik hazánkba. Ignácz István elmondta: a szlovák rendőrség vezetőivel megállapodtak ab­ban, hogy az 1995-ben e témában aláírt kormányközi egyezmény keretei között előzetesen egyeztetett titkos és nyílt nyomozásokat, összehangolt akciókat szerveznek a Szlovákiából Magyaror­szágra tartó illegális robbanóanyag-szál­lítmányok leleplezése, a csempészútvo­nalak felszámolása érdekében. Kicseré­lik egymás között a szervezett bűnözés­ben részt vevő személyekkel kapcsola­tos információikat, s az eddiginél gyor­sabban adnak tájékoztatást a Magyaror­szágon leleplezett szlovák, illetve a Szlovákiában gyanúsítottként kihallga­tott magyar bűnelkövetők előéletéről. F. Gy. A. Felavatták Apor püspök szobrát Az utolsó óráig vállalt feltétel nélküli emberszeretetre adott örök példát báró Apor Vilmos mártír püspök, aki Gyulán vált azzá a pappá, aki 1945-ben Győrött önmaga feláldozását is vállalta, hogy mentse a rászorulókat - hangzott el szombaton Gyulán, a Bocskay Vince szovátai művész által készített egész alakos bronz Apor-szobor fölszentelési ünnepségén. Az ezt megelőző misén Gyulay End­re szeged-csanádi püspök egyebek kö­zött azzal jellemezte Apor Vilmos ne­gyed évszázados gyulai tevékenységét, hogy utat talált a külvárosok paraszt- és munkásnépéhez, segítette a szegénye­ket, üldözötteket, és testvéri kapcsolatot ápolt a többi felekezethez tartozó hívőkkel-jelentette az MTI. Az ünnepi rendezvényen Tempfli Jó­zsef nagyváradi püspök és Tőkés László királyhágó-melléki református püspök is méltatta a vértanúhalált halt katolikus püspök életútját. Szentlászlók segítsége Szentlászlónak A hét végén a Veszprém megyei, kétezer lakosú Bakonyszentlászló adott helyet a Kárpát-medencében levő, Szent László­ról elnevezett települések harmadik or­szágos találkozójának. Nincsenek kevesen: Magyarország te­rületén tíz település viseli a lovagkirály nevét Bakonyszentlászlótól Jászszentlász­­lóig, Romániában három falu, Tor­­daszentlászló, Homoródszentlászló, va­lamint Nyárádszentlászló, Horvátor­szágban pedig egy: Szentlászló. E községek ezúttal harmadik találko­zójukat tartották, amelynek különös je­lentőséget adott, hogy januárban öt ma­gyarországi település - Bucsuszentlászló, Jászszentlászló, Pusztaszentlászló, Vác­­szentlászló és Zalaszentlászló - polgár­­mestere alapítványt hozott létre a hor­vátországi Szentlászló újjáépítésére. Ez a falu a délszláv háború ideje alatt csaknem teljes egészében megsemmi­sült, a helyreállításhoz kevés a helybe­liek ereje. Frankó Ferenc, Bakonyszentlászló polgármestere azt mondja: a magyaror­szági települések mindegyike kezdetben tíz-tízezer forintot fizetett be az alapít­vány bankszámlájára, azóta - elsősor­ban cégek és magánszemélyek felaján­lásaiból - csaknem 650 ezer forint gyűlt össze. Az alapítvány kuratóriumának egyik tagja, Vácszentlászló jegyzője, Král László mindehhez hozzáteszi: a horvát­országiak kérése az volt, hogy a magyar­­országi alapítvány elsősorban kéziszer­számokat juttasson el hozzájuk. - Ezért - mondja a jegyző - három héttel ezelőtt 300 ezer forintért vásároltunk kéziszer­számokat, ásótól a kalapácsig mindent, amire szükségük lehet. Král Lászlótól megtudom: a Magya­rok Világszövetsége hasonló értékben vásárolt szerszámokat a szentlászlói új­jáépítéshez. Jandó László, Pusztaszentlászló pol­gármestere szerint az alapítvány kurató­riuma számára örömteli meglepetés volt, hogy a magyarországi polgárok milyen szívesen segítenek a horvátor­szági település újjáépítésében. Egy váci építőipari vállalkozó például több, rend­kívül sokat érő markológépével együtt jelenleg is Szentlászlón dolgozik­­ in­gyen. Egy pécsi építészcsoport pedig a napokban utazik Horvátországba, és ter­veket készít arról, hogy miként lehetne célszerűen felújítani a település csak­nem a földdel egyenlővé tett művelődé­si házát. Kelemen Dávid, a horvátországi tele­pülés alpolgármestere azt hangsúlyozta: felbecsülhetetlen számukra a magyaror­szágiak segítsége. - Mindez azt példázza, hogy a telepü­lések képesek összefogni egymásért, a bajba került emberekért. Valamennyiünk nevében köszönöm ezt a támogatást. A hét végi Szentlászló-találkozón a települések delegációi folklórbemutatót tartottak, megismertették egymással községük múltját, jelenét, majd vasár­nap ökumenikus istentisztelettel zárult a rendezvénysorozat. T.Á. Átadják az M15-öst Hat hónapos késés egymilliárd forintért Kedden adják át a forgalomnak az M1-es autópályához kapcsolódó M15- ös gyorsforgalmi utat. Az autósoknak a rajkai határátkelőhely és Levél köz­ség közötti 13,7 kilométeres autóúton nem kell autópályadíjat fizetniük. Az irányonként két-két forgalmi sá­vos, félautópályaként megépült M15- ösön a keddi átadás után - a tervezettnél fél évvel később - indulhat meg a forga­lom. Az autóutat építtető Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (Elmka) hi­telezői ugyanis tavaly több hónapra fel­függesztették az M 15-ös építéséhez szükséges hitelek folyósítását. Az erede­ti tervek szerint hozzávetőleg hétmilli­­árd forintból megépíthető autóút mun­kálatainak folytatásához szükséges hite­lek utolsó, négymilliárd forintos részét a pénzintézetek az Elmka ellen folyó bíró­sági eljárásra hivatkozva tartották visz­sza. Az építkezés folytatására csak azt követően kerülhetett sor, hogy az Elmka részvényesei kétmilliárd forintos, a ma­gyar állam 1,5 milliárd forintos garanci­át vállaltak a hitelekre. A több hónapos késedelem a számítások szerint csak­nem egymilliárd forinttal drágította meg az autóút építését. Az új, 13,7 kilométeres szakaszra Mosonmagyaróvár után, Levél község térségében hajthatnak rá az autósok. A gyorsforgalmi út használatáért az erre közlekedőknek nem kell autópályadíjat fizetniük. A beruházásnak a koncessziós szerződés szerint az M1-es autópálya díjbevételeiből kellene megtérülnie. Az új autóút és a már meglévő úthálózat kö­zött három csomópont teremti meg a kapcsolatot. A vasúti hálózat feletti két hidat, a Lajta folyó fölött átívelő két nagy közúti hidat és 14 kisebb hidat ma­gába foglaló autóúton a tervek szerint 80 kilométeres sebességgel közlekedhetnek majd a gépjárművek. K. Sz. A. Vádemelési javaslat a zsurki vodkagyár ügyében Baja Ferenc nem gyanúsított HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Napokon belül lezárul az a nyomozás, amelyet a Szabolcs Megyei Rendőr-fő­kapitányság indított az azóta csődbe ment zsurki vodkagyárnak adott terület­­fejlesztési támogatás ügyében. A rend­őrség korábban a nyomozati idő három hónapos hosszabbítását kérte, de ezt az engedélyt az ügyészség megtagadta, így a nyomozást az eredeti határidőre, júni­us 25-re kell befejezni. Mint emlékezetes, a zsurki vodkagyár ügyében felmerült Baja Ferenc ügyvezető környezetvédelmi miniszter neve is, hi­szen a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium annak idején az ő utasítására ítélt meg a zsurki italpalack­ozót üzemeltető Hunalco Rt.-nek nyolc­vanmillió forintnyi támogatást. Ezt a nyolcvanmillió forintot kérték számon a miniszteren és a Hunalco Rt.-n is. Papp Judit, a megyei rendőr-főkapitányság saj­tóreferense a Híradónak elmondta: a nyo­mozást nem Baja Ferenc ellen folytatták. A napokon belül elkészülő vádemelési ja­vaslat a Hunalco egyik magas beosztású vezetőjével kapcsolatban fogalmazza meg a jogosulatlan gazdasági előny meg­szerzése bűncselekmény gyanúját. Baja válasznyilatkozatában elmondta: meg­nyugtatónak tartja, hogy az előző parla­ment ellenzéki többségű vizsgálóbizottsá­ga után a rendőrség is érintetlennek találta Vizsgálat Vörös Győző ásatásaival kapcsolatban MTI-JELENTÉS Etikai vizsgálatot indít a Magyar Tudo­mányos Akadémia Régészeti Bizottsága a Vörös Győző nevével fémjelzett egyip­tomi expedícióval kapcsolatban - jelen­tette ki Szabó Miklós régész akadémi­kus, a bizottság vezetője a Kossuth rádió Gondolat-jel c. vasárnapi műsorában. Vörös Győző egyiptomi ásatásainak eredményeiről, a feltételezett fáraósírról szóló sajtótájékoztatójának és könyvé­nek nagy teret szentelt a sajtó, megszó­lalásra késztette a tudományos élet kép­viselőit. A polémia nem zárult le, s a ha­zai egyiptológia nemzetközileg is érin­tett e kérdésben - összegezhető röviden a Thot-hegyi magyar ásatások hazai visszhangja. „Régészeti feltárás vezetője csak fel­sőfokú szakirányú végzettséggel rendel­kező régész lehet — ezt határozottan ki­mondja a törvény. Vörös Győzőnek nincs régész diplomája, tehát ő nem ré­gész” - hivatkozott Szabó Miklós az ügy elvi, ily módon a bizottságra tartozó részére, vagyis a tavaly megjelent, a kul­turális javak védelméről és a muzeális intézményekről rendelkező törvényre. Ebből a rendelkezésből az is következik, hogy az ásatás vezető régészének (Pudleiner Rezsőnek) publikálási joga van, tehát azt lehet mondani, hogy ez kvázi szerzői jog, szögezte le az akadé­miai bizottság vezetője. Úgy vélte: az expedíció vezetője lehet egyiptológus, de a mi törvényünk szerint az ásatónak régésznek kell lennie. - Ez etikai szabálysértés - fogalma­zott Szabó. - Azt olvassuk Vörös köny­vében, hogy Pudleiner Rezső nem más, mint egy kerámia-szakértő régész, s ez óriási csúsztatás, ilyen diplomát mi nem adunk ki. Ez a megfogalmazás azt akar­ja érzékeltetni, hogy az ásatásvezető Vö­rös Győző, holott a magyar törvény sze­rint ő bitorolja ezt a címet — tette hozzá az akadémikus. Az idén kilencen kapták a Magyar Örökség Díjakat MTI-JELENTÉS Tizenegyedik alkalommal osztották ki a Magyar Örökség kitüntető címet szombaton a Magyar Nemzeti Múze­umban. A Magyarországért Alapítvány azzal a céllal alapította a díjat, hogy az utókor­ra hagyományozza azoknak a kivételes személyiségeknek a tetteit, akik a politi­kai torzulások, a negatív történések elle­nére maradandót alkottak az elmúlt fél évszázad társadalmi, tudományos, gaz­dasági, valamint a kulturális és sport­életében. Az idén kilencen kapták meg a kitün­tetést, s nevüket bejegyezték abba az Aranykönyvbe, amellyel a Magyaror­szágért Alapítvány egy láthatatlan szel­lemi múzeum alapjait tette le három év­vel ezelőtt. Az időközben elhunyt díja­zottak helyett családtagjaik vehették át az okleveleket. A bizottság Magyar Örökség címet adományozott Bibó István írónak, politi­kusnak (posztumusz) a történelmi sors­fordulókon tanúsított példás helytállásá­ért, illetve az újkori magyar demokrácia elméleti megalapozásáért. Csendes Zol­tán és Szabédi László professzorok (posztumusz) a Kolozsvári Bolyai Tudo­mányegyetem és az erdélyi magyar felső­­oktatás elsorvasztása elleni küzdelmükért kaptak kitüntetést. A Csillagszeműek gyermektáncegyüttest létrehozó Tímár házaspár közösségteremtő tevékenységé­ért, Kecskési Tollas Tibor (posztumusz) pedig az 1956-os szabadságharc szelle­mének ébrentartásáért folytatott küzdel­méért kapta meg a címet. Melocco Miklós szobrászművész ’56-os emlékművéért, Jókai Anna író pedig a Szegény Sudár Anna című re­gényéért vehette át a díjat. Rajki Béla sportvezetőt pedig a hazai és a nemzet­közi vízilabdasport fejlesztésében vég­zett kiemelkedő tevékenységéért tün­tették ki. Röviden Gyászistentisztelet Nyíregyházán Nyíregyházán gyászistentiszteleten em­lékeztek a második világháború idején a városból és a környező településekről elhurcolt és elpusztított több ezer zsidó áldozatra. A nyíregyházi izraelita teme­tőben emelt emlékfalnál - melyen 17 ezer áldozat, köztük 2765 gyermek neve olvasható - lerótta kegyeletét Csabai Lászlóné, a város polgármestere is. (MTI) Kamionstop: a határőrség adatai Szombaton kilenc, vasárnap délelőttig négy külföldi, többnyire horvát illetősé­gű kamionos szegte meg a nyári idő­szakra érvényes, szombat 8 órától va­sárnap 22 óráig meghosszabbított kami­onstop-rendelkezést - nyilatkozta Krisán Attila, a határőrség szóvivője. A határ­őrségnek csak a határállomásokon van joga bírságolni, ennek felső határa mindössze 2000 forint, de előfordult olyan eset is, hogy csak szóbeli figyel­meztetésben részesült a szabálytalanko­dó teherfuvarozó, tette hozzá a szóvivő. (MTI) A Munkáspárt a választásokról A Munkáspárt központi bizottsága szombaton elfogadott határozatában an­nak ellenére is előrelépésként értékelte a tömörülés választási szereplését, hogy a szervezet nem érte el legfőbb célját, a parlamentbe jutást — nyilatkozta az ülés után Zinner György szóvivő. A párt több jelöltet állított és jobban szerepelt, mint négy évvel korábban. Most van itt az ideje, hogy megkezdje a felkészülést az önkormányzati választásokra — tette hozzá. A dokumentum szerint az MSZP vereségének egyik fő oka az volt, hogy megakadályozta egy valóságos baloldali választási lehetőség, a Munkáspárt meg­jelenését a parlamentben. (MTI) Júliusban egyesül­­a Kisgazda Szö­vetség a MIÉP-pel? A Kisgazda Szövetség július közepén tartandó országos tisztújító nagyválaszt­mányi ülésén dönt a tömörülés tagsága arról, támogatja-e a MIÉP-pel való egyesülését - nyilatkozta Cseh Sándor ügyvezető elnök, a MIÉP parlamenti frakciójának tagja. A szövetség szomba­ton tartott kibővített elnökségi ülésén az a döntés született, hogy a következő, jú­lius 4-én tartandó tanácskozásra már véglegesítik a szerződéstervezet szöve­gét. A politikus megerősítette, mindkét fél kifejezte készségét az egyesülésre, ám számos ponton még m­eg kell álla­podniuk. Nincs egyelőre tisztázva pél­dául az, hogyan őrizné meg autonómiá­ját a MIÉP-en belül a Kisgazda Szövetség. (MTI) Áldozatvédelmi iroda Cegléden Az országban elsőként áldozatvédelmi irodát nyitott a ceglédi rendőrkapitány­ság - közölte Pálfi János rendőr száza­dos, a kapitányság megbízott vezetője. A holland mintára megszervezett új szolgáltatást hetente két alkalommal vehetik igénybe az ügyfelek. Létreho­zói azzal az eddig általános rendőrségi gyakorlattal szeretnének szakítani, amely elsősorban a bűnüldözésre he­lyezte a hangsúlyt, és szinte teljesen fi­gyelmen kívül hagyta, hogy a kárval­lottak, az áldozatok sokszor magukra maradnak, elárvultak, védtelenek. Az új iroda az ő gondjaikon igyekszik eny­híteni. (MTI)

Next