Népszabadság, 1998. július (56. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-07 / 157. szám
4 Orbán Viktor a miniszterelnök Az Országgyűlés 222 igen szavazattal, 119 ellenében és 8 tartózkodás mellett Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnökét választotta miniszterelnöknek, egyben elfogadta az új kormány programját. A koalíciós pártok mellett a MIÉP is igennel szavazott Orbánra és az új kormány programjára. A miniszterelnök a parlament előtt letette hivatali esküjét. Az új koalíciós pártok, a Fidesz, az MDF és az FKGP egyöntetűen igennel voksoltak Orbán Viktor miniszterelnök személyére és kormánya programjára. Az ellenzéki pártok közül a MIÉP is támogatásáról biztosította a kormányfőt és programját. Nemmel szavazott az MSZP és az SZDSZ frakciójának többsége. A szocialista képviselők közül hatan: Bakonyi Tibor, Gráf József, Juhász Gábor, Karl Imre, Schwarcz Tibor és Zongor Gábor a tartózkodás gombot nyomta meg, ugyanúgy cselekedett a szabaddemokraták közül Bencsik János és Szalay Gábor. Hivatali esküjének letétele után Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula leköszönő miniszterelnök és a parlamenti pártok elnökei, illetve frakcióvezetői gratuláltak az új kormányfőnek. Orbán Viktor még megválasztása előtt reagált a kormányprogram vitájában elhangzottakra. Mint mondotta, a parlamenti vita megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a Fidesz, az FKGP és az MDF alkotta kabinet a szabadság és a rend, a családok, a gazdasági növekedés, az összetartozás és az Európai Unióhoz tartozó államokkal való együttműködés kormánya lesz. Hangsúlyozta, a program megvalósítása nem egyedül a kormány tevékenységén múlik, ezért meg kell hajolni az olyan vélemények előtt, amelyek arról szólnak, hogy a kitűzött célok eléréséhez a reméltnél több időre lesz szükség. Orbán lehetségesnek nevezte, hogy az országot érintő, de a kormánytól független körülmények, így a nemzetközi politika, a gazdaság, az EU-integráció, az ország teherbíró képessége, de még egy oly nehezen befolyásolható tényező is, mint egy komolyabb esőzés okozta árvíz vagy az időjárás változása megnehezíti a kormány dolgát. A Fidesz elnöke szerint a program alkalmasságát bizonyítja, hogy választ ad arra a kérdésre: el lehet-e érni egyáltalán a célokat. A polgárok bizalma olyan erős hátteret ad számára, ami képessé teszi arra, hogy olyan feladatokat is megoldjon, amelyek ma még csodával határosnak tűnhetnek a kétkedők szemében. Mint mondotta, a Fidesz, az FKGP és az MDF felkészült arra, hogy teljesítse kötelességét. Orbán azzal zárta szavait: „Aki tehát azt akarja, hogy a törvényes rendet, biztonságot helyreállítsuk, aki azt akarja, hogy a gyermek ne csak a családnak, de az államnak is fontos legyen, aki növekedő, gyarapodó országban akar élni, aki úgy érzi, hogy a magyar nemzethez akar tartozni, és aki Magyarországot más európai népekkel együttműködő országgá akarja tenni, azt arra kérem, hogy szavazzon igennel a kormányprogramra.” Bednárik Imre Kovács László, az MSZP frakcióvezetője a miniszterelnöki beszéd elhangzása után ezt mondotta: - Őszintén szólva az nem lepett meg, hogy Orbán Viktor beszéde érdemben egyáltalán nem reagált a kormányprogram vitájában elhangzott bírálatokra. A régen várt pillanat okozta öröm kissé aránytévesztővé tette a beszédet. Ám még az ünnepi pillanat sem indokolja a képviselők felszólítását arra, hogy a magyar nemzethez való tartozásukat fejezzék ki igen szavazattal. Az MSZP képviselőcsoportja nem kevésbé a magyar nemzethez tartozik, mint azok a képviselőcsoportok, amelyek egységesen igennel szavaztak a programra. Se nem ismérve, se nem követelménye a nemzethez tartozásnak, hogy a képviselő igennel szavazzon egy olyan programra, amellyel nem ért egyet - jelentette ki. A karzat is zsúfolásig tele. A díszpáholyban Orbán Viktor családja. A vendégeknek fenntartott helyen Boross Péter mellett Antall Józsefné. A képviselői padsorok is tömve. A miniszteri bársonyszékek már üresek. Várják új gazdáikat. Áder János elmondja beszédét az első magyar népképviseleti országgyűlés 150. évfordulójára emlékezve. Múltról és jövőről beszél. Kimondva-kimondatlanul a folytonosság és megszakítottság problematikájáról. Kétségtelen, hogy van a megemlékezésnek egy alig rejtett dramaturgiája, amelyben a hangsúlyok inkább a megszakítottság, az újrakezdés, az újat akarás irányába mutatnak. A beszéd után taps, kormány- és ellenzéki oldalról egyaránt. És aztán Orbán Viktor. Kifogástalan sötét öltöny. Elegancia. Még kijelölt mi- Jegyzet. Kérdései niszterelnökként foglalja össze a kormányprogram vitáját. Hasznosnak mond minden észrevételt. A bírálókat is. Csak éppen nem érvel ellenük. A konkrét kifogásokra adandó választ átutalja a majdani költségvetési vitára. Ismét elhangzik - immár sokadszor - a kijelentés: Orbán Viktor kormánya a szabadság és rend kormánya lesz. Orbán magabiztos a Ház szónoki emelvényén. Mennyire lesz magabiztos a kormány fejeként? Mennyire, amikor majd a tettekre kerül a sor? Lehet, hogy talán túlságosan is? Személyiségében mennyiben lesz konszenzuskereső, vagy ellenkezőleg: megosztó az új magyar miniszterelnök? Aki igen fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a választások visszahozták a kilencvenes évek elejének hangulatát, a bizalom, a reménykedés, a változtatni akarás készségét. A leköszönő kormányról ismét nem hangzik el egyetlen mondat sem. Konszenzuskeresés vagy konfrontáció? Folytonosság vagy megszakítottság a legfontosabb, az elmúlt nyolc esztendő alatt nehezen-lassan megszerzett alapértékekben? Mi következik? Aztán Orbán Viktor a parlamenti csendben világosan, szépen mondja a miniszterelnöki eskü szavait. Az elköszönő kormányfő, Horn Gyula és a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP új frakcióvezetője, Kovács László együtt gratulál az új kormányfőnek. Az alkotmány értelmében az új kormányprogramra és a miniszterelnökre egy szavazással kell igent vagy nemet mondani. Orbán Viktor 57,5 százalékos igent kapott. Jönnek a kétharmados törvények. Szigethy András NÉPSZABADSÁGHAZAI KORKÉP 1998. JÚLIUS 7., KEDD Új jelöltek két bizottság élére Torgyán József, az FKGP elnöke és a földművelésügyi tárca miniszterjelöltje hétfőn mintegy félórás látogatást tett a Fidesz - Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójának ülésén. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a tanácskozás után elmondta, a kisgazda elnök ezzel a látogatással viszonozta Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök megjelenését az FKGP frakciójának múlt heti ülésén. Torgyán József hangsúlyozta: a koalíciós pártok képviselőcsoportjai szoros együttműködésre törekszenek, mind a bizottsági, mind a plenáris ülések előtt egyeztetik álláspontjukat. Szájer bejelentette, hogy a képviselőcsoport Latorcai Jánost jelöli az Országgyűlés gazdasági bizottsága, Rajcsányi Pétert pedig a parlament területfejlesztési bizottsága elnökének. Az új összetételű parlament megalakulása óta Varga Mihály és Balsay István vezette e testületeket, de most lemondanak posztjukról, mert politikai államtitkárok lesznek az új kormányban. A Fidesz a korábban már kijelölt, tiszteletdíjra jogosult három frakcióvezető-helyettes mellé további nyolc újat választott. Helyettesek lettek: Kósa Lajos (gazdasági), Sasvári Szilárd (kulturális), Simicskó István (biztonságpolitikai), Frajna Imre (szociális), valamint Szita Károly, Isépy Tamás, Répássy Róbert és Fazekas Sándor. Ez a nyolc személy a frakcióvezető-helyettesi tisztségért nem kap külön pótlékot. I. B. M Torgyán József és Szájer József SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Szabó Gábor lesz a hivatalvezető Szabó Gábor lesz a polgárititkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalvezetője — erősítette meg Kövér László, a Fidesz alelnöke, a miniszteri poszt várományosa. Kövér elmondta azt is, közvetlen munkatársa lesz Demeter Ervin, az MDF volt frakcióvezetője, aki korábban tagja volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának. Szabó Gábor 1961-ben született, 1985-ben végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1990-ig a BM-ben, majd 1992-ig a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott jogi szakértőként. 1992 és 1994 között vállalati jogász, 1994-től ügyvéd. I. B. Patthelyzet a médiatárgyaláson A médiatörvény két és fél éve történt megalkotása óta első ízben hatpárti médiatárgyalások kezdődtek tegnap a képviselői irodaházban. Az egyeztetés a nézeteltérések miatt hamar megrekedt, de ma tovább folytatódik. Egyetértettek abban, hogy a törvény több ponton is módosításra szorulna, ám ez a bonyolultnak és hosszadalmasnak ígérkező folyamat későbbre halasztható. Éles nézetkülönbség alakult ki azonban az ellenzéki és a kormánypártok között arról, hogy csupán az MTV feloszlott kuratóriumi elnökségének pótlása igényel-e sürgős intézkedést, vagy pedig valamennyi médiatestület összetételének a választási eredményhez igazodó átalakítása is. Az új kormány már első ülésén, csütörtökön tárgyalni kíván az MTV anyagi helyzetéről. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke ezt azzal indokolta, hogy a kabinet elemezni kívánja, valóban csőd előtt áll-e az intézmény. Sz. L. Vezércserék előtt a rendőrség Az alakuló kormány berkeiből kiszivárgott hírek szerint két éven belül immár a második vezetőváltás előtt áll a rendőrség. Augusztus elsején várhatóan felmentik beosztásából az országos rendőrfőkapitányt, az ORFK bűnügyi és közbiztonsági főigazgatóját, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság két vezetőjét, a főkapitányt és a bűnügyi igazgatót. Ezzel - néhány személyt kivéve - távozik posztjáról az a rendőri vezetés, amelyet az ORFK két évvel ezelőtti „lefejezése” után neveztek ki. Emlékeztetőül: 1996. november 29- én Horn Gyula miniszterelnök felmentette Pintér Sándor altábornagy, akkori országos rendőrfőkapitányt, majd ugyanazon a napon Kuncze Gábor belügyminiszter leváltotta Túrós András vezérőrnagy, közbiztonsági főigazgatót, Valenta László dandártábornok, gazdasági főigazgatót és Bodrácska János vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitányt. Néhány nappal később nevezték ki Forgács László ezredest országos rendőrfőkapitánnyá és léptették elő ez alkalomból vezérőrnaggyá. Pintérék menesztése a meglepetés erejével hatott, noha a Horn-kormány hivatalba lépése óta szinte havonta felröppent a hír a rendőrségi vezetők küszöbönálló menesztéséről. A belügyminisztert saját pártja is folyamatosan sürgette, hogy újítsa meg a rendőri vezetést. A belügyminiszter állítólag a kormányzás első három éve alatt többször is kísérletet tett Pintér leváltatására - az országos rendőrfőkapitány kinevezése ugyanis a miniszterelnök hatásköre -, ám Horn Gyula csak 1996. november 29-én fogadta el a belügyminiszter előterjesztését. Mint azt az MSZP akkori sajtófőnöke lapunknak nyilatkozta, egyhetes előkészítés és alapos vizsgálódás után döntöttek a vezetőváltásokról s az új rendőrségi vezérkar kinevezéséről. Torgyán József kisgazda pártelnök jó, de megkésett döntésnek minősítette az ORFK lefejezését, mert szerinte a közbiztonság jelentős javításához az elengedhetetlen volt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott: a rendőrség rossz helyzetéért a politika a felelős, mindenekelőtt pedig a belügyminiszter. A Pintér-féle vezetés leváltását a polgároknak a robbantásos-leszámolásos bűncselekmények miatt megromlott biztonságérzete mellett a belügyminiszter a rendőrség gazdálkodásában talált hiányosságokkal és szabálytalanságokkal, valamint a testület fegyelmi helyzetének kedvezőtlen változásaival indokolta. Ma még nem tudni, hogy a tervezett vezetőváltásokat milyen indoklással és hogyan hajtja majd végre az új kormány. Az 1996-os személycserék óta ugyanis hatályba lépett a szolgálati törvény, amely lényegesen kisebb mozgásteret ad az új belügyminiszternek a „tisztújításhoz”, mint amennyi lehetősége Kuncze Gábornak volt. S ez még akkor is igaz, ha a közbiztonság az elmúlt két évben nem javult, s a rendőrség a megszorító intézkedések és a költségvetési gyorssegély ellenére milliárdos adóssággal küzd. Kérdés persze, hogy a kormányzat fokozott anyagi és erkölcsi támogatása nélkül az új vezetés tudhat-e változtatni mindezen. F. Gy. A. Pró és Kontra Legyen-e maffiaellenes törvény?• MUNKATÁRSAINKTÓL Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök korábban jelezte, hogy az új kormány csütörtöki első ülésén intézkedéscsomagot fogad el a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében. A szervezett bűnözés elleni intézkedéscsomagot Pintér Sándor belügy- és Dávid Ibolya igazságügy-miniszterjelölt terjeszti be, az indítványnak része egy maffiaellenes törvényjavaslat kidolgozása. Orbán Viktor azt is közölte: az intézkedéscsomagban helyet kapnak Boross Péter volt kormányfő és belügyminiszter javaslatai is. Boross szerint egyszerűsíteni kell a rendőrség eljárási szabályait, továbbá szigorítani kell az idegenrendészeti szabályokat. „Nincs ma fontosabb feladata egy kormánynak, mint a szervezett bűnözés elleni hatékony harc eszközeinek megteremtése. Hangsúlyozom, hogy ez több lépcsőből álló cselekvési program, mely elgondolásom szerint több tárcát érint, így elsősorban a Belügyminisztériumot, az Igazságügyi Minisztériumot, valamint a nemzetbiztonsági szervezetet. Az érintett minisztériumok feladat- és hatáskörét a cselekvési program kidolgozása során pontosan meg kell határozni és szoros határidőt kell kitűzni. Egyes tárcáknál az összeférhetetlenségi szabályokat kell megszigorítani, más tárcáknál pedig a közbeszerzési szabályokat. A törvényi szabályozás mellett a gyakorlatban is következetesebben és szigorúbban kell eljárni. Meggyőződésem, hogy az idegenrendészeti törvényt sokkal következetesebben kell betartani, és sokkal következetesebben kell élni a kiutasítás eszközével is.” „Amit nem támogatunk, az a kapkodás. Támogatunk viszont egy átfogó, komplex, a rendvédelmi szervekkel, a rendőrségi, a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos törvénymódosítási csomagot. Ennek tartalmaznia kell a szükséges pénzügyi alapok és technikai felszereltség biztosítását, továbbá a rendvédelmi erők strukturális átalakítását. Semmilyen maffiaellenes törvény nem járhat azonban az állampolgárok jogainak tömeges korlátozásával, a vétlen külföldiek elriasztásával. Minden jogkiterjesztésnek együtt kell járnia az ellenőrzésre jogosult szervek tevékenységének erősítésével. Mivel zömmel a titkosszolgálati eszközök fokozott alkalmazásáról lehet szó, ezért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hatáskörét is ki kell terjeszteni. A bizottságnak különös figyelmet kell fordítania a rendvédelmi szervek és a szervezett bűnözés elleni szolgálat tevékenységének ellenőrzésére.” DÁVID IBOLYA (MDF) VANCSIK ZOLTÁN (MSZP) Olaszország: polip ezer csáppal RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A 90-es évek eleje óta egyre-másra jelennek meg a maffiaellenes törvények Olaszországban annak bizonyságára, hogy az olasz állam eltökélte a szervezett bűnözéssel való leszámolást. A totális háborút persze nehezíti, hogy a maffia, mint valami polip, ezernyi csáppal jelen van a társadalom minden területén, ott van a politika különböző szintjein, jelen van a gazdaságban, képviselteti magát a helyi szervekben, emberei vannak az igazságszolgáltatásban és a bűnüldözésben. Ennek tudatában született az olasz maffiaellenes bizottság, amely kormányközi szerv lévén képviselőket toboroz az igazságügyi minisztériumból, a belügyminisztériumból, a legfontosabb bűnüldözési szervektől, az olasz titkosszolgálattól, s közvetlenül a miniszterelnöki hivatal irányítása alá tartozik. Rajta kívül az olasz képviselőház is létrehozott egy maffiaellenes bizottságot, amely a politika eszközeivel igyekszik megbirkózni a szervezett bűnözéssel. Figyelemre méltó, hogy az olasz rendőrségen belül maffiaellenes kommandó alakult, amelyről úgy hírlik, hogy állam az államban. A legfelkészültebb rendőröket és nyomozókat igyekszik megnyerni és a legkorszerűbb felszerelésekkel büszkélkedhet. Joga van titkosszolgálati adatok igénybevételére és felhasználására, s hozzáférhet azokhoz az adatbázisokhoz, amelyekhez még a rendőrségen belül sem mindenki.