Népszabadság, 1998. július (56. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-07 / 157. szám

4 Orbán Viktor a miniszterelnök Az Országgyűlés 222 igen szavazattal, 119 ellenében és 8 tartózkodás mellett Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnökét választotta mi­niszterelnöknek, egyben elfogadta az új kormány programját. A koalíciós pártok mellett a MIÉP is igennel sza­vazott Orbánra és az új kormány programjára. A miniszterelnök a par­lament előtt letette hivatali esküjét. Az új koalíciós pártok, a Fidesz, az MDF és az FKGP egyöntetűen igennel voksoltak Orbán Viktor miniszterelnök személyére és kormánya programjára. Az ellenzéki pártok közül a MIÉP is támoga­tásáról biztosította a kormányfőt és prog­ramját. Nemmel szavazott az MSZP és az SZDSZ frakciójának többsége. A szocia­lista képviselők közül hatan: Bakonyi Ti­bor, Gráf József, Juhász Gábor, Karl Im­re, Schwarcz Tibor és Zongor Gábor a tartózkodás gombot nyomta meg, ugyan­úgy cselekedett a szabaddemokraták kö­zül Bencsik János és Szalay Gábor. Hiva­tali esküjének letétele után Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula leköszö­nő miniszterelnök és a parlamenti pártok elnökei, illetve frakcióvezetői gratuláltak az új kormányfőnek. Orbán Viktor még megválasztása előtt reagált a kormányprogram vitájá­ban elhangzottakra. Mint mondotta, a parlamenti vita megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a Fidesz, az FKGP és az MDF alkotta kabinet a sza­badság és a rend, a családok, a gazdasá­gi növekedés, az összetartozás és az Eu­rópai Unióhoz tartozó államokkal való együttműködés kormánya lesz. Hangsú­lyozta, a program megvalósítása nem egyedül a kormány tevékenységén mú­lik, ezért meg kell hajolni az olyan véle­mények előtt, amelyek arról szólnak, hogy a kitűzött célok eléréséhez a re­méltnél több időre lesz szükség. Orbán lehetségesnek nevezte, hogy az országot érintő, de a kormánytól független körül­mények, így a nemzetközi politika, a gazdaság, az EU-integráció, az ország teherbíró képessége, de még egy oly ne­hezen befolyásolható tényező is, mint egy komolyabb esőzés okozta árvíz vagy az időjárás változása megnehezíti a kormány dolgát. A Fidesz elnöke szerint a program alkalmasságát bizonyítja, hogy választ ad arra a kérdésre: el le­het-e érni egyáltalán a célokat. A polgá­rok bizalma olyan erős hátteret ad szá­mára, ami képessé teszi arra, hogy olyan feladatokat is megoldjon, amelyek ma még csodával határosnak tűnhetnek a kétkedők szemében. Mint mondotta, a Fidesz, az FKGP és az MDF felkészült arra, hogy teljesítse kötelességét. Orbán azzal zárta szavait: „Aki tehát azt akarja, hogy a törvényes rendet, biz­tonságot helyreállítsuk, aki azt akarja, hogy a gyermek ne csak a családnak, de az államnak is fontos legyen, aki növe­kedő, gyarapodó országban akar élni, aki úgy érzi, hogy a magyar nemzethez akar tartozni, és aki Magyarországot más európai népekkel együttműködő or­szággá akarja tenni, azt arra kérem, hogy szavazzon igennel a kormányprog­ramra.” Bednárik Imre Kovács László, az MSZP frakcióvezetője a miniszterelnöki beszéd elhang­zása után ezt mondotta: - Őszintén szólva az nem lepett meg, hogy Orbán Viktor beszéde érdemben egyáltalán nem reagált a kormányprogram vitá­jában elhangzott bírálatokra. A régen várt pillanat okozta öröm kissé aránytévesztővé tette a beszédet. Ám még az ünnepi pillanat sem indokol­ja a képviselők felszólítását arra, hogy a magyar nemzethez való tartozásu­kat fejezzék ki igen szavazattal. Az MSZP képviselőcsoportja nem kevés­bé a magyar nemzethez tartozik, mint azok a képviselőcsoportok, amelyek egységesen igennel szavaztak a programra. Se nem ismérve, se nem köve­telménye a nemzethez tartozásnak, hogy a képviselő igennel szavazzon egy olyan programra, amellyel nem ért egyet - jelentette ki. A karzat is zsúfolásig tele. A díszpá­holyban Orbán Viktor családja. A ven­dégeknek fenntartott helyen Boross Pé­ter mellett Antall Józsefné. A képviselői padsorok is tömve. A miniszteri bár­sonyszékek már üresek. Várják új gazdá­ikat. Áder János elmondja beszédét az első magyar népképviseleti országgyűlés 150. évfordulójára emlékezve. Múltról és jövőről beszél. Kimondva-kimondat­­lanul a folytonosság és megszakítottság problematikájáról. Kétségtelen, hogy van a megemlékezésnek egy alig rejtett dramaturgiája, amelyben a hangsúlyok inkább a megszakítottság, az újrakez­dés, az újat akarás irányába mutatnak. A beszéd után taps, kormány- és ellenzéki oldalról egyaránt. És aztán Orbán Viktor. Kifogástalan sötét öltöny. Elegancia. Még kijelölt mi- Jegyzet. Kérdései­ niszterelnökként foglalja össze a kor­mányprogram vitáját. Hasznosnak mond minden észrevételt. A bírálókat is. Csak éppen nem érvel ellenük. A konk­rét kifogásokra adandó választ átutalja a majdani költségvetési vitára. Ismét el­hangzik - immár sokadszor - a kijelen­tés: Orbán Viktor kormánya a szabadság és rend kormánya lesz. Orbán magabiztos a Ház szónoki emelvényén. Mennyire lesz magabiztos a kormány fejeként? Mennyire, amikor majd a tettekre kerül a sor? Lehet, hogy talán túlságosan is? Személyiségében mennyiben lesz konszenzuskereső, vagy ellenkezőleg: megosztó az új magyar miniszterelnök? Aki igen fontosnak tart­ja hangsúlyozni, hogy a választások visszahozták a kilencvenes évek elejé­nek hangulatát, a bizalom, a reményke­dés, a változtatni akarás készségét. A le­köszönő kormányról ismét nem hangzik el egyetlen mondat sem. Konszenzuske­resés vagy konfrontáció? Folytonosság vagy megszakítottság a legfontosabb, az elmúlt nyolc esztendő alatt nehezen-las­­san megszerzett alapértékekben? Mi kö­vetkezik? Aztán Orbán Viktor a parlamenti csendben világosan, szépen mondja a miniszterelnöki eskü szavait. Az elkö­szönő kormányfő, Horn Gyula és a leg­nagyobb ellenzéki párt, az MSZP új frakcióvezetője, Kovács László együtt gratulál az új kormányfőnek. Az alkotmány értelmében az új kor­mányprogramra és a miniszterelnökre egy szavazással kell igent vagy nemet mondani. Orbán Viktor 57,5 százalékos igent kapott. Jönnek a kétharmados törvények. Szigethy András NÉPSZABADSÁGHAZAI KORKÉP 1998. JÚLIUS 7., KEDD Új jelöltek két bizottság élére Torgyán József, az FKGP elnöke és a földművelésügyi tárca miniszterjelöltje hétfőn mintegy félórás látogatást tett a Fidesz - Magyar Polgári Párt parlamenti frakciójának ülésén. Szájer József, a Fi­desz frakcióvezetője a tanácskozás után elmondta, a kisgazda elnök ezzel a láto­gatással viszonozta Orbán Viktor kije­lölt miniszterelnök megjelenését az FKGP frakciójának múlt heti ülésén. Torgyán József hangsúlyozta: a koalíci­ós pártok képviselőcsoportjai szoros együttműködésre törekszenek, mind a bizottsági, mind a plenáris ülések előtt egyeztetik álláspontjukat. Szájer bejelentette, hogy a képviselő­­csoport Latorcai Jánost jelöli az Ország­­gyűlés gazdasági bizottsága, Rajcsányi Pétert pedig a parlament területfejlesztési bizottsága elnökének. Az új összetételű parlament megalakulása óta Varga Mi­hály és Balsay István vezette e testülete­ket, de most lemondanak posztjukról, mert politikai államtitkárok lesznek az új kormányban. A Fidesz a korábban már kijelölt, tiszteletdíjra jogosult három frakcióvezető-helyettes mellé további nyolc újat választott. Helyettesek lettek: Kósa Lajos (gazdasági), Sasvári Szilárd (kulturális), Simicskó István (biztonság­­politikai), Frajna Imre (szociális), vala­mint Szita Károly, Isépy Tamás, Répássy Róbert és Fazekas Sándor. Ez a nyolc személy a frakcióvezető-helyettesi tiszt­ségért nem kap külön pótlékot. I. B. M Torgyán József és Szájer József­­ SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Szabó Gábor lesz a hivatalvezető Szabó Gábor lesz a polgári­­titkosszolgá­latokat irányító tárca nélküli miniszter hivatalvezetője — erősítette meg Kövér László, a Fidesz alelnöke, a miniszteri poszt várományosa. Kövér elmondta azt is, közvetlen munkatársa lesz Demeter Ervin, az MDF volt frakcióvezetője, aki korábban tagja volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának. Szabó Gábor 1961-ben született, 1985-ben végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1990-ig a BM-ben, majd 1992-ig a Mi­niszterelnöki Hivatalban dolgozott jogi szakértőként. 1992 és 1994 között válla­lati jogász, 1994-től ügyvéd. I. B. Patthelyzet a médiatárgyaláson A médiatörvény két és fél éve történt megalkotása óta első ízben hatpárti mé­diatárgyalások kezdődtek tegnap a kép­viselői irodaházban. Az egyeztetés a né­zeteltérések miatt hamar megrekedt, de ma tovább folytatódik. Egyetértettek ab­ban, hogy a törvény több ponton is mó­dosításra szorulna, ám ez a bonyolultnak és hosszadalmasnak ígérkező folyamat későbbre halasztható. Éles nézetkülönb­ség alakult ki azonban az ellenzéki és a kormánypártok között arról, hogy csu­pán az MTV feloszlott kuratóriumi el­nökségének pótlása igényel-e sürgős in­tézkedést, vagy pedig valamennyi mé­diatestület összetételének a választási eredményhez igazodó átalakítása is. Az új kormány már első ülésén, csütörtökön tárgyalni kíván az MTV anyagi helyze­téről. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke ezt azzal indokolta, hogy a kabinet ele­mezni kívánja, valóban csőd előtt áll-e az intézmény. Sz. L. Vezércserék előtt a rendőrség Az alakuló kormány berkeiből kiszivár­gott hírek szerint két éven belül immár a második vezetőváltás előtt áll a rendőr­ség. Augusztus elsején várhatóan fel­mentik beosztásából az országos rendőr­­főkapitányt, az ORFK bűnügyi és köz­­biztonsági főigazgatóját, valamint a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság két veze­tőjét, a főkapitányt és a bűnügyi igazga­tót. Ezzel - néhány személyt kivéve - távozik posztjáról az a rendőri vezetés, amelyet az ORFK két évvel ezelőtti „le­fejezése” után neveztek ki. Emlékeztetőül: 1996. november 29- én Horn Gyula miniszterelnök felmen­tette Pintér Sándor altábornagy, akkori országos rendőrfőkapitányt, majd ugyanazon a napon Kuncze Gábor bel­ügyminiszter leváltotta Túrós András vezérőrnagy, közbiztonsági főigazgatót, Valenta László dandártábornok, gazda­sági főigazgatót és Bodrácska János ve­zérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitányt. Néhány nappal később nevezték ki For­gács László ezredest országos rendőrfő­kapitánnyá és léptették elő ez alkalom­ból vezérőrnaggyá. Pintérék menesztése a meglepetés ere­jével hatott, noha a Horn-kormány hiva­talba lépése óta szinte havonta felröppent a hír a rendőrségi vezetők küszöbönálló menesztéséről. A belügyminisztert saját pártja is folyamatosan sürgette, hogy újít­sa meg a rendőri vezetést. A belügymi­niszter állítólag a kormányzás első három éve alatt többször is kísérletet tett Pintér leváltatására - az országos rendőrfőkapi­tány kinevezése ugyanis a miniszterelnök hatásköre -, ám Horn Gyula csak 1996. november 29-én fogadta el a belügymi­niszter előterjesztését. Mint azt az MSZP akkori sajtófőnöke lapunknak nyilatkoz­ta, egyhetes előkészítés és alapos vizsgá­lódás után döntöttek a vezetőváltásokról s az új rendőrségi vezérkar kinevezéséről. Torgyán József kisgazda pártelnök jó, de megkésett döntésnek minősítette az ORFK lefejezését, mert szerinte a köz­­biztonság jelentős javításához az elen­gedhetetlen volt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott: a rendőrség rossz helyzetéért a politika a felelős, mindenekelőtt pedig a belügymi­niszter. A Pintér-féle vezetés leváltását a pol­gároknak a robbantásos-leszámolásos bűncselekmények miatt megromlott biz­tonságérzete mellett a belügyminiszter a rendőrség gazdálkodásában talált hiá­nyosságokkal és szabálytalanságokkal, valamint a testület fegyelmi helyzetének kedvezőtlen változásaival indokolta. Ma még nem tudni, hogy a tervezett vezetőváltásokat milyen indoklással és hogyan hajtja majd végre az új kormány. Az 1996-os személycserék óta ugyanis hatályba lépett a szolgálati törvény, amely lényegesen kisebb mozgásteret ad az új belügyminiszternek a „tisztújí­táshoz”, mint amennyi lehetősége Kuncze Gábornak volt. S ez még akkor is igaz, ha a közbiztonság az elmúlt két évben nem javult, s a rendőrség a meg­szorító intézkedések és a költségvetési gyorssegély ellenére milliárdos adós­sággal küzd. Kérdés persze, hogy a kor­mányzat fokozott anyagi és erkölcsi tá­mogatása nélkül az új vezetés tudhat-e változtatni mindezen. F. Gy. A. Pró és Kontra Legyen-e maffiaellenes törvény?• MUNKATÁRSAINKTÓL Mint ismeretes, Orbán Viktor minisz­terelnök korábban jelezte, hogy az új kormány csütörtöki első ülésén intéz­kedéscsomagot fogad el a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés ér­dekében. A szervezett bűnözés elleni intézkedéscsomagot Pintér Sándor bel­­ügy- és Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszterjelölt terjeszti be, az indítvány­nak része egy maffiaellenes törvényja­vaslat kidolgozása. Orbán Viktor azt is közölte: az intézkedéscsomagban he­lyet kapnak Boross Péter volt kormány­fő és belügyminiszter javaslatai is. Boross szerint egyszerűsíteni kell a rendőrség eljárási szabályait, továbbá szigorítani kell az idegenrendészeti szabályokat. „Nincs ma fontosabb feladata egy kor­mánynak, mint a szervezett bűnözés elleni hatékony harc eszközeinek meg­teremtése. Hangsúlyozom, hogy ez több lépcsőből álló cselekvési prog­ram, mely elgondolásom szerint több tárcát érint, így elsősorban a Belügy­minisztériumot, az Igazságügyi Mi­nisztériumot, valamint a nemzetbiz­tonsági szervezetet. Az érintett minisz­tériumok feladat- és hatáskörét a cse­lekvési program kidolgozása során pontosan meg kell határozni és szoros határidőt kell kitűzni. Egyes tárcáknál az összeférhetetlenségi szabályokat kell megszigorítani, más tárcáknál pe­dig a közbeszerzési szabályokat. A tör­vényi szabályozás mellett a gyakorlat­ban is következetesebben és szigorúb­ban kell eljárni. Meggyőződésem, hogy az idegenrendészeti törvényt sok­kal következetesebben kell betartani, és sokkal következetesebben kell élni a kiutasítás eszközével is.” „Amit nem támogatunk, az a kapkodás. Támogatunk viszont egy átfogó, komp­lex, a rendvédelmi szervekkel, a rendőr­ségi, a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos törvénymódosítási csoma­got. Ennek tartalmaznia kell a szüksé­ges pénzügyi alapok és technikai felsze­reltség biztosítását, továbbá a rendvé­delmi erők strukturális átalakítását. Semmilyen maffiaellenes törvény nem járhat azonban az állampolgárok jogai­nak tömeges korlátozásával, a vétlen külföldiek elriasztásával. Minden jogki­terjesztésnek együtt kell járnia az ellen­őrzésre jogosult szervek tevékenységé­nek erősítésével. Mivel zömmel a tit­kosszolgálati eszközök fokozott alkal­mazásáról lehet szó, ezért az Ország­­gyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hatáskörét is ki kell terjeszteni. A bi­zottságnak különös figyelmet kell fordí­tania a rendvédelmi szervek és a szerve­zett bűnözés elleni szolgálat tevékeny­ségének ellenőrzésére.” DÁVID IBOLYA (MDF) VANCSIK ZOLTÁN (MSZP) Olaszország: polip ezer csáppal RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A 90-es évek eleje óta egyre-másra jelen­nek meg a maffiaellenes törvények Olaszországban annak bizonyságára, hogy az olasz állam eltökélte a szervezett bűnözéssel való leszámolást. A totális há­borút persze nehezíti, hogy a maffia, mint valami polip, ezernyi csáppal jelen van a társadalom minden területén, ott van a politika különböző szintjein, jelen van a gazdaságban, képviselteti magát a helyi szervekben, emberei vannak az igazság­szolgáltatásban és a bűnüldözésben. Ennek tudatában született az olasz maffiaellenes bizottság, amely kormány­közi szerv lévén képviselőket toboroz az igazságügyi minisztériumból, a belügy­minisztériumból, a legfontosabb bűnül­dözési szervektől, az olasz titkosszolgá­lattól, s közvetlenül a miniszterelnöki hi­vatal irányítása alá tartozik. Rajta kívül az olasz képviselőház is létrehozott egy maffiaellenes bizottságot, amely a politi­ka eszközeivel igyekszik megbirkózni a szervezett bűnözéssel. Figyelemre méltó, hogy az olasz rendőrségen belül maffia­­ellenes kommandó alakult, amelyről úgy hírlik, hogy állam az államban. A legfel­készültebb rendőröket és nyomozókat igyekszik megnyerni és a legkorszerűbb felszerelésekkel büszkélkedhet. Joga van titkosszolgálati adatok igénybevételére és felhasználására, s hozzáférhet azokhoz az adatbázisokhoz, amelyekhez még a rendőrségen belül sem mindenki.

Next