Népszabadság, 1998. augusztus (56. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

32 OLDAL ^ / ^a: ~ 4^ ÁRA: 56 FORINT 1­998. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT ORSZÁGOS NAPILAP •tyj., 179. SZÁM, ELSŐ KIADÁS TMTI A Nap Témái Viharok a magyar egyetem körül Az RMDSZ elképzelhetetlennek tartja az együttműködést Andrei Marga okta­tásügyi miniszterrel, ha a politikus nem változtatja meg a romániai magyar egye­temet elutasító álláspontját - nyilatkozta lapunknak Markó Béla. 3. oldal Porrajmos Becslések szerint félmillió európai ci­gány vesztette életét a cigány holocaust­ban - ahogy a romák nevezik -, a porraj­­mosban. A 71 éves Sztojka Istvánné egy csepeli panellakásban él, 17 éves volt, amikor elvitték. 8. oldal Operalevél Salzburgból Eur-Opera - kérdezi egy uniós táblát tartó karikatúrafigura a salzburgi feszti­vál színháztermének bejáratánál az idei ünnepi játékokat köszöntő városi napi­lap címlapján. Ez persze csak szójáték, az „européerség” a fesztiválon szigo­rúan művészi minőséget takar. 9. oldal Civilizált nép kezdünk lenni Önsajnálat helyett pozitív kitörést java­sol a rossz helyzetekből mindenkinek Kosáry Domokos, aki ostobaságnak tartja, ha valaki megsértődik a történe­lemre. Nyilatkozik lapunknak a 85 éves történész. 10. oldal Kábítószeres gyermekbűnözők 1997-ben 514 403 ismertté vált bűncse­lekmény volt Magyarországon, ami több mint kétszerese az 1989-es adatnak. A 87 252 elítélt közül 27 592-re róttak ki szabadságvesztést. 1989-ben csak 50 kábítószeres bűnelkövető volt, addig 1997-re már 937-re emelkedett ez a szám. Utóbbiak között három gyermek­korú is volt - derül ki a Legfőbb Ügyészség statisztikáiból. Grafikonun­kon a bűnelkövetők összetétele öt év át­lagában. 5. oldal Határblokádra készülnek a román gazdák KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÓNKTÓL A román-magyar határ blokádjára ké­szülnek az Arad megyei gazdák augusz­tus 10-én, ha addig a román kormány és a mezőgazdasági minisztérium nem old­ja meg a búzaválságot. Aradon csütörtökön több mezőgazda­­sági szakszervezet képviselője döntött ar­ról, hogy amennyiben a július 16. óta tar­tó mezőgazdasági válsághelyzetre és az idei búza értékesítésére a kabinet nem ta­lál megfelelő megoldást, augusztus 10- én, hétfőn traktorokkal és kombájnokkal vonulnak ki a közutakra. Szándékaik sze­rint készek megbénítani a román-magyar határátkelőhelyeket, köztük Nagylakot, Varsándot és Kürtöst. A gazdák szerint - akiket a bukaresti Cotidianul című napi­lap idézett - a jelenlegi búzaárak mellett nem jut pénz a soron következő mező­­gazdasági munkálatok elvégzésére. Ugyanakkor úgy vélik: igazságtalan, hogy miközben a gabonaárak szinte sem­mit sem változtak az utóbbi két évben, minden más termék ára legalább a duplá­jára emelkedett. Álláspontjuk szerint a válságot tetézi a Magyarországról szár­mazó élelmiszer- és gabonaimport, amely a romániai élelmiszer-ipari terme­lőket lebénította. A szakszervezetiek au­gusztus 7-én tárgyalnak a vámblokádak­­ció részletes tervéről. A végleges döntést is várhatóan akkor hozzák majd meg. Tibori Szabó Zoltán Felügyeleti biztos a Postabanknál Menesztett menedzsment­­ A kormányzat erős bankot akar Pénteken az Állami Pénz- és Tőkepi­aci Felügyelet felfüggesztette a Pos­tabank vezetésének tevékenységét, s felügyeleti biztost rendelt ki a bank­hoz - jelentette be tájékoztatóján Járai Zsigmond. A pénzügyminisz­ter hozzátette, hogy a rendelkezés Princz Gábor elnök-vezérigazgató mellett az igazgatóság és a felügyelő­bizottság tagjaira is kiterjed. A bank augusztusi közgyűlésén elnöknek Madarász Lászlót, vezérigazgatónak Auth Henriket, a felügyelőbizottság elnökének pedig Urbán Lászlót java­solja az állami tulajdonos. MUNKATÁRSUNKTÓL­ ­ A tavalyi évet 13 milliárd forintos veszteséggel zárta a Postabank, s az el­ső félévi gazdálkodás sem mutatott ér­demleges javulást, ezért a kormány csütörtökön úgy döntött, hogy menesz­­ti a bank vezetését - ismertette a kor­mányhatározat hátterét Járai Zsig­mond. A pénzügyminiszter részletek­kel is szolgált: a Postabank ingatlan­tranzakciói nemcsak az első fél évi gazdálkodásra hathatnak ki negatívan, hiszen azokat a túlzott kockázatválla­lás jellemzi. Elmondta azt is, hogy fel­szólították a bank igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjait, mond­janak le tisztségükről.­­ Miután az állami tulajdonos úgy döntött, hogy lecseréli a vezetést, a je­lenlegi felállás mellett bizonytalanná válhatott volna a bank működése, ezért tegnap reggel felügyeleti biztost ren­deltünk ki a Postabankhoz - jelentette be Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) elnöke. Ezért Horváth Pál, az ÁPTF főcsoport­­főnöke hat kollégával vette át a bank irányítását. Az intézkedés egyben azt is jelenti, hogy a korábbi vezetés nem gyakorolhatja jogait a banknál. Tarafás szerint a felügyeleti biztos kirendelése összefüggött azzal is, hogy a banknál június közepe óta menetrend szerint­­ kétévente minden bankot át­vizsgál a felügyelet - folyatott vizsgá­lat során a legutóbbi napokban olyan információkhoz jutottak, melyek sze­rint a vezetők leváltása veszélyeztethe­ti a pénzintézet normális működését. A Postabank fizetőképessége ugyan­akkor teljesen rendben van, azaz a bank likvid. Kovács Álmos, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt is megfo­galmazta, hogy a Postabank elegendő, azonnal mozgósítható tartalékokkal rendelkezik, ha netán megmozdulná­nak a betétek. A bank jövőjével kapcsolatos kérdé­sekre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta: a kormányzat erős bankot akar, ezért a szükséges tőkeinjekcióval felerősíti a pénzintézetet. Ennek nagy­sága természetesen még nem ismert, de a Népszabadság információja szerint a szükséges konszolidáció nagysága el­érheti a százmilliárd forintot is. - A bank tevékenységével kapcso­latban nem tervezzük parlamenti bi­zottság felállítását — felelte egy kérdés­re Varga Mihály, a pénzügyi tárca poli­tikai államtitkára. A Népszabadság kérdése így hangzott: igaz-e, hogy a Postabank több mint egymilliárd forin­tért az utóbbi hetekben megvásárolta a büki golfcentrumot, amely Palotás Já­nos érdekeltségi köréhez tartozik. Ta­rafás nem cáfolta az összeget, de bank­titokra hivatkozva nem is erősítette meg. Azt azonban elmondta, hogy van tudomásuk a tranzakcióról. A bank új vezetésének megválasztá­sára az augusztus 7-i közgyűlésen ke­rülhet sor. Járai ismertette az állami tu­lajdonos személyi javaslatait. Eszerint a Postabank új elnökének Madarász Lászlót, a BNP Dresdner Bank vezér­­igazgatóját javasolják, a felügyelőbi­zottság elnöki posztjára pedig Urbán László, az ABN Amro Bank igazgató­ja, a Fidesz korábbi parlamenti képvi­selője a jelölt. A bank operatív irányí­tását Auth Henrikre bízzák, aki jelen­leg az ABN Amro Bank vezérigazgató­helyettese. Felügyeleti... folytatás a 11. oldalon Járai Zsigmond pénzügyminiszter a tegnapi sajtótájékoztatón­­ Princz Gábor felfüggesztett elnök-vezérigazgató a 10 éves Postabank jubileumi közgyűlésén velledits Éva és Szapány Balázs felvételei Október 18.: önkormányzati választások Göncz Árpád államfő október 18-ra, vasárnapra írta ki az önkormányzati választást. Ezen a napon nemcsak polgármestert és helyi képviselő-tes­tületet, hanem kisebbségi önkor­mányzatokat is lehet választani. Míg májusban ötezer jelölt indult, addig októberben várhatóan százezren vál­lalják a megmérettetést. A Fidesz ve­zetésével a mérsékelt jobbközép pár­tok szoros szövetségben vágnak neki a választásnak, az MSZP és az SZDSZ önállóan méretteti meg ma­gát, bár néhány helyen várhatóan ők is együttműködnek. MUNKATÁRSUNKTÓL A köztársasági elnök a parlamenti pár­tok véleményével egybeeső időpontra írta ki az önkormányzati választást. A pártok többsége és a választást lebo­nyolító Országos Választási Iroda (OVI) azért kért az eredeti elképzelés­hez képest kétheti haladékot, hogy több idő maradjon a felkészülésre. Mint emlékezetes, a négy évvel ez­előtti helyhatósági választás a függet­len jelöltek elsöprő győzelmét hozta. A pártokhoz nem tartozó jelöltek össze­sen több mint tizenötezer mandátumot szereztek meg. A 3153 település közül 2573-ban a polgármesteri tisztségbe is független jelölt került. A második helyet a szocialisták sze­rezték meg, a harmadikat a Szabad Demokraták Szövetsége, őket követte a Fidesz, az FKGP, a KDNP és az MDF. A négy évvel ezelőtti választások új­donsága volt, hogy a jobboldali pártok vidéken és a fővárosban egyaránt ösz­­szefogásra törekedtek, a Fidesz, az MDF és a KDNP, valamint az FKGP és a MIÉP is közös főpolgármester-jelöl­tet állított, ennek ellenére az SZDSZ-es Demszky Gábor győzött Budapesten. A mostani voksoláson a korábbiaknál is erőteljesebb lesz az összefogásra való törekvés. A Fidesz, az FKGP, az MDF, az MDNP és az MKDSZ a fővárosban és a legtöbb helyütt vidéken is közös polgármesterjelölteket, képviselő-tes­tületi jelölteket állít. Nem ilyen szoros lesz az összefogás az MSZP és az SZDSZ között, de már megállapodás született, hogy több he­lyütt nem állítanak egymással szemben polgármesterjelöltet. Az októberi önkormányzati választás a májusi parlamentivel szemben egy­fordulós, tehát az állampolgároknak csak egyszer, október 18-án kell az ur­nákhoz járulniuk. A választásnak nincs előírt érvényességi küszöbe, tehát ha bármelyik településen akár csak egy ember is elmegy szavazni, akkor a vá­lasztás érvényes és eredményes. A pol­gárok október 18-án nemcsak polgár­­mestert és helyi képviselő-testületet vá­lasztanak, hanem voksolnak a megyei (fővárosi) közgyűlések összetételére, Budapesten a főpolgármester szemé­lyére, továbbá kisebbségi önkormány­zatok létesítésére is. Október... folytatás a 4. oldalon Az egészségbiztosító perli a BKV-t? A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár polgári peres eljárás megindítását fontolgatja a Budapesti Közlekedési Részvénytársaság ellen. A cég járuléktartozási ügyéről megjelent nyilatkozatokból ugyanis gyanítható, hogy az rt. a pénzügyi helyzetét illetően megtévesztette a biztosítót. Az adósság­­rendezés körülményeit a rendőrség vizsgálja. MUNKATÁRSAINKTÓL A Budapesti Közlekedési Részvény­­társaság 1996-ban fizetési halasztást kért az egészségbiztosítótól a június-júliusi, 832 millió forint járulék befizetésére. Mint a Fővárosi és Pest Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár igazgatója, Aszta­los Gézáné lapunknak elmondta: a cég korábban már több ízben kért és kapott halasztást, s az adósságot minden alka­lommal megfizette. Ez esetben a biztosí­tó szeptember 30-ig adott haladékot az rt.-nek a tartozásrendezési javaslat kidol­gozására, miután az úgy tájékoztatta őket, hogy a tartozás megfizetését csak 1997-ben tudja megkezdeni. Indoklásá­ban likviditási gondjaira, 1995-ös veszte­ségeire hivatkozott és arra, hogy tulajdo­nosi hozzájárulás hiányában hitel felvéte­lére sincs módja. Éppen ezért furcsa, hogy a sajtóban megjelent nyilatkozatok szerint a BKV már abban az évben a tar­tozás több mint felét kitevő összeget, 432 millió forintot utalt át az adósságot átvál­laló kft.-nek, miközben a szerződés sze­rint a pénztár csak 1999-ben kapja meg az utolsó részletet. Mint Asztalosné el­mondta, a tartozás átvállalását mint meg­oldást éppen a gyorsaságra hivatkozva a BKV javasolta. Közvetítő cégnek először a Majority Facto Kft.-t nevezte meg, majd 1996 novemberében az elhúzódó egyeztetésekre hivatkozva azt kérte, hogy a megállapodásról a Pannon Con­­sult Kft.-vel fejezze be a tárgyalást a pénztár. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár és az Országos Egészségbiztosí­­tási Pénztár jóváhagyásával a szerződés megköttetett. Az ütemezés szerint az első részletet, 166 millió forintot a Pannon 1996 decemberében átutalta a tb-nek, s a második részlet is megérkezett 1997-ben. Asztalosné szerint határozottan vélel­mezhető, hogy a cég megtévesztően nyi­latkozott a fizetőképességéről. Ha ez bi­zonyítható, rövidesen benyújtják a bíró­sági keresetet, melyben megtámadják a szerződést. Az igazgató elmondta, a pénztárnak mint polgári jogi szerződést kötő cégnek nincsenek eszközei és jogo­sítványai, hogy az adós és a tartozást át­vállaló cég közötti pénzügyi manőverek­ről információkat szerezzen. Ezek tisztá­zása a rendőrségi vizsgálattól várható. Aba Botond, a Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. vezérigazgatója nem kívánta kommentálni, hogy a Budapesti és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár pol­gári peres eljárás megindítását fontolgat­ja cégük ellen. Szerinte ugyanis, ha az in­tézmény vezetőjének bármiféle gondja van a BKV-val, netán perelni akarja cé­güket - amit meg kellene előznie egy fel­szólításnak -, akkor felveszi a telefont és vele, mint az rt. első számú vezetőjével közli ezt. Hétfőn folytatódik a cégen be­lüli vizsgálat, amelyen már részt vesz Bóta János gazdasági vezérigazgató-he­lyettes is, akinek meghallgatása nélkül Aba Botond nem tudott további felvilá­gosítással szolgálni.

Next