Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

22 oldal - Ma: Agrárium / Computertechnika m ára: 54 forint 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP LVI., 204. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái A berlini emlékművita Több mint tíz éve tart a vita Németor­szágban egy berlini emlékmű megépíté­séről, amely a nácik által meggyilkolt hatmillió európai zsidónak állítana em­léket. 6. oldal Egy áruházépítés furcsaságai A nyíregyházi István és Liliom utca la­kói transzparensekkel felszerelkezve til­takoztak a város polgármesteri hivatala előtt a lakóhelyük közvetlen környezeté­ben létesülő Spar áruház ellen. 7. oldal Borítékolt múlt, üvegcsébe zárt jövő Létezik egy olyan bank, amely valóban sokakhoz igencsak közel áll. Ebben a bankban nincs sem kamat, se hitel, még­is biztosra vehetjük, hogy egyhamar nem megy csődbe. Bár az ügyfelek be­tétjeit rendre mások veszik fel, még sincs panasz az ügykezelésre. 8. oldal Hétszáz gyerek 92 milliója Hétszáz diák jár a békéscsabai 2. számú - testnevelés és néptánc tagozatos - ál­talános iskolába. Az intézmény ebben az esztendőben 92 millió forinttal gazdál­kodhat. 9. oldal Nőtt a kamatmarzs Júliusban nőtt a kamatmarzs, azaz a hi­tel- és betéti kamatok között különbség - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ada­taiból. Az eltérés 3,8 százalékpontra szélesedett. 11. oldal Jó üzlet a pázsitüzlet Ha valaki betér egy jobb kertészeti szak­boltba, legalább öt-hat különböző fű­magkeverék közül választhat. Az árak fajtától és kiszereléstől függően változ­hatnak. 15. oldal Fix áras lett a cigaretta MUNKATÁRSAINKTÓL Mától új záróvignettával, úgynevezett adójegyet lehet látni a dohányterméke­ken. A fogyasztói árat is tartalmazó vámcédulát a termelőknek vagy impor­tőröknek úgy kell elhelyezniük a dobo­zon, hogy azt csak a vignetta elszakítá­­sával lehessen felnyitni. A kereskedelmi egységekben - a diszkontüzletektől a szállodákig - csakis a feltüntetett áron lehet értékesíteni a dohányárut. Addig azonban, amíg a jelenlegi raktárkészle­tek kifutnak, még a régi zárjegyekkel is forgalomba hozhatók a termékek, de a mától gyártott vagy importált dohány­árut már adójeggyel kell ellátni. Simon Zoltán, a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságának főosztályveze­tője elmondta, az új rendszer lehetővé teszi, hogy a jövedéki és a forgalmi adót az adójegy kiadásakor azonnal bevéte­lezzék. A termelők és importőrök az át­térés miatt bizonyos haladékot kapnak, s a finanszírozás megkönnyítése érdeké­ben bankgaranciával elfogadnak három hónappal későbbi fizetést is. Az immár lejárt zárjegyekkel a terme­lőknek és importőröknek el kell számol­niuk. Mint Simon Zoltán elmondta, az adójegyeket már júliusban igényelni le­hetett, de ezzel senki sem élt. Augusz­tusban is mérsékelt volt a kereslet. Ez annak tudható be, hogy az adójegy igénylésénél azonnal ki kell fizetni az általános forgalmi adót (a feltüntetett el­adási ár 20 százaléka) és a jövedéki adót. Zárjegy... folytatás a 13. oldalon Fidesz-iratok: nem oszlik a homály A koalíció és a MIÉP szerint a megfigyelési ügyben illetéktelen a nemzetbiztonsági bizottság Nem adott tájékoztatást a politikai élet szereplőihez közel álló cégek állítólagos megfigyelésének részletei­ről a nemzetbiztonsági bizottságnak Kövér László titkosszolgálati miniszter, így továbbra sem tudni hi­vatalosan, ki és kinek a megbízásából végzett adat­gyűjtést fideszes, MSZP-s és SZDSZ-es politikusok­ról. A bizottság kormánypárti és MIÉP-es tagjai megakadályozták az ügy napirendre tűzését. ________________MUNKATÁRSAINKTÓL________________ A napok óta nagy belpolitikai botrányt kavaró ügy ki­vizsgálására hívták össze hétfőre az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli ülését. A botrány előzménye: Orbán Viktor kormányfő a múlt héten bejelentette, hogy a rendelkezésükre álló doku­mentumok szerint 1997-ben titkos és törvénytelen adatgyűjtéseket folytattak a Fidesz vezető politikusai és családtagjai ellen. A Népszabadsághoz és más na­pilapokhoz, sőt Keleti Györgyhöz, a bizottság szocia­lista elnökéhez eljuttatott dokumentumok azonban azt bizonyítják, hogy nemcsak fideszes, hanem szocialis­ta és szabaddemokrata politikusoknak is feltérképez­ték a gazdasági kapcsolatait. A lapunk által ismertetett iratokból nem derült ki: kik és kiknek a megbízásából végezték a kizárólag a cégnyilvántartásokra épülő elemzést. Erre a kérdésre nem kapott választ a parla­ment nemzetbiztonsági bizottsága sem, azt azonban Kövér László titkosszolgálati miniszter is elismerte, hogy a sajtóhoz eljuttatott anyagok részét képezik a kormány birtokában lévő dokumentációnak. A kor­mánypárti képviselők és MIÉP a miniszter rövid tájé­koztatója után nem vették a bizottság napirendjére az ügy kivizsgálását. Ennek indoka: Kövér elmondása szerint jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a nemzet­­biztonsági szolgálatoknak közük lenne az ügyhöz, je­lezve ugyanakkor, hogy ez ügyben most folytatnak le vizsgálatot. Kövér... folytatás a 4. oldalon Az asztalnál Nikolits István, Tóth Károly, Kövér László, Fehér József és Keleti György velledits éva felvétele Nyomoz a BRFK az ál-Josip Tot cégeinek ügyében MUNKATÁRSAINKTÓL A Budapesti Rendőr-főkapitányság köz­okirat-hamisítás bűntettének alapos gya­núja miatt nyomozást rendelt el ismeret­len tettesek ellen a Népszabadság au­gusztus 10-én közölt, Eltűnt útlevél, el­tűnt cégek című írása nyomán - tájékoz­tatta lapunkat Jakab Géza ezredes, a BRFK bűnügyi igazgatója. A cikk a Fi­­deszhez közel álló két vállalkozásról szólva feltárta, hogy az A-Reklám, vala­mint a Farkas és Társa Kft.-t valószínűleg a horvát állampolgár Josip Tottól lopott útlevéllel visszaélve vásárolta meg valaki Schlecht Csabától. Egy másik írásunkból kiderült, hogy Schlecht két évvel koráb­ban tizenegy céget adott el ugyanazon a napon egy Kaya Ibrahim nevű török ál­lampolgárnak, akinek magyarországi tar­tózkodási helye ismeretlen. BRFK-nyomozás... folytatás a 4. oldalon Rosszul jártak a dollárfelvásárlók Hétfőn a budapesti értéktőzsdén 84 pontot emelkedett az irányadó papírok árfolyamindexe, az augusztus 11-től számított 26,5 százalékos esést azon­ban ez nem tudta feledtetni. Akik el­hagyták a parkettet, nem sok jó befek­tetés közül választhatnak: csökken az államkötvények hozama, nem jól fizet az ingatlanpiac, és mint kiderült, a dol­lárfelvásárlók sem kötöttek jó üzletet. MUNKATÁRSAINKTÓL Érezhetően megemelkedett a valutafor­galom az elmúlt hét végén. A vásárlók három pénznem iránt érdeklődtek: ameri­kai dollárt, német márkát és osztrák schil­­linget kerestek. A GWK-Mavtours mun­katársa kérdésünkre elmondta, az embe­rek jelentős része befektetési célból vett valutát, ez azonban nem bizonyult jó döntésnek. Az árfolyamok pénteken igen magasak voltak, azóta viszont csökken­tek, így a legtöbben akkor vásároltak, amikor a legdrágább volt. Bartl István véleménye szerint a múlt hét végi roham oka az emberek ijedtsége volt, sokan úgy vélték, hamarosan várható a forint nagy­mértékű leértékelése. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Treasure Change vezető szakembere, Szendrei Csaba. Elmondta, a forgalom növekedésének csak az szabott határt, hogy az eladási oldalon nem volt külö­nösebb változás. Sokkal többen próbál­tak meg valamilyen valutához jutni, mint ahányan eladni szerettek volna, így sok tranzakció nem jöhetett létre. Hoz­zátette, még olyan ügyféllel is találkoz­tak, aki azt sem szabta meg, hogy a há­rom „favorit” közül melyik valutanem­ből szeretne vásárolni, csak azt kérte, váltsák át forintjait. Az ingatlanüzlet rövid távon nem ke­csegtet nagy haszonnal, az árak csak há­rom-négy év alatt emelkednek érezhető­en. Ez a piac rendkívül biztonságos, a spekulánsoknak nem kedvez - állítja Michael Smithing, a Colliers Interna­tional szakértője, aki nem hiszi, hogy az ingatlanokba olyan pénzt fektetnek, me­lyet a tőzsdéről vonnak ki. A tőzsdéről, az állampapírpiacról nem is ajánlatos a pénzt erre a piacra átirányítani, mert a hazai árak emelkedése minden évben alatta marad az inflációnak. Ez várható­an akkor változik meg, amikor a kama­tok 9-11 százalék alá süllyednek és a piac megélénkül. Hozzátette: a nagybe­fektetők, befektetési alapok azért száll­hatnak be az ingatlanüzletbe, mert annak kockázata igen csekély, és ezzel tudják ellensúlyozni a tőzsdei nagyobb rizikót. Az elmúlt napokban nem tapasztaltak érzékelhetően növekvő forgalmat a mű­kereskedelemmel és aukciókkal foglal­kozó legnagyobb cégek - a BÁV, a Nagyházi Galéria és a Polgár Galéria - munkatársai. Hozzátették: az igazi mű­kereskedelmi szezon szeptemberben kezdődik, így az első aukciókon a ko­rábbinál nagyobb érdeklődésre számíta­nak az aukciósházak. Tőzsdei tudósításunk a 11. oldalon A duma elvetette Csernomirgyin kinevezését MOSZKVAI TUDÓSÍTÓNKTÓL A várakozásoknak megfelelően a duma tegnap elvetette Viktor Csernomirgyin orosz ügyvezető kormányfő miniszterel­nöki kinevezését. A 94 igennel szemben 255 nem állt. A kommunisták és szövet­ségeseik Csernomirgyin korábbi kor­mányzati felelősségére hivatkoztak. Az ügyvezető kormányfő elismerte korábbi tévedéseit, de hangoztatta: ma már látja a válság valódi mélységeit, és tisztában van a teendőkkel. Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője azt hangoztatta: lehetséges a kompromisszum, de nem Csernomirgyin személye körül. Jelcin tegnap este ugyanakkor a duma elnöké­nek írt levelében másodszor is Cser­­nomirgyint jelölte kormányfőnek. Az al­kotmány szerint a harmadik sikertelen je­lölést követően az államfő feloszlathatja a parlamentet és rendelettel kormányfőt nevezhet ki. Meglepő, hogy a korábban támogatá­sát hangoztató Jurij Luzskov moszkvai polgármester Jelcin elnök káderpolitiká­jának csődjéről beszélt, azt hangoztatva, hogy tekintélyt, bizalmat élvező és a gyakorlatban már bizonyított jelöltre volna szükség. A felsőház másik tekin­télyes és mostanában rendkívül sokat szereplő tagja, Alekszandr Lebegy jobb híján még mindig Csernomirgyint ne­vezte tegnap a támogatandó jelöltnek. A tábornokkal kapcsolatban a Nyezaviszi­­maja Gazeta azt írta: elképzelhető, hogy „megfelelő felhatalmazással” az elnök a védelmi minisztérium élére állíthatja, így talán sikerül megőrizni a rendet. M. Lengyel László Csernomirgyin (jobbra) és Zjuganov a duma ülésén mti - külföldi képszolgálat „Az orosz válság globális krízis. Magyarország támogat minden olyan nemzetközi lépést, amely az orosz gazdaságot segíti” - idézte a Déli Krónika Martonyi Jánost. A külügyminiszter az orosz válság hatásait értékelve úgy vélekedett: a magyar gazdaságnak nincs szüksé­ge nemzetközi segítségre. „Fel kell ébreszteni a nemzetközi gazdaság szereplőit, hogy Magyarországon semmi baj nincs. Fektessenek be itt, s az Oroszországból elhozott pénzüket Magyarországon költsék el” - mondta a külügyminiszter.

Next