Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-07 / 209. szám

4 Röviden Érvénytelen népszavazás Patakon Érvénytelen volt a páncélhegyi kőkiter­meléssel kapcsolatos tegnapi népszava­zás Sárospatakon, mivel a szavazásra jo­gosultak húsz százaléka sem járult az ur­nák elé - tájékoztatta tudósítónkat a helyi választási iroda vezetője. Ez azt jelenti, hogy érvényben marad a képviselő-testü­let döntése, és megkezdődhet a kő kiter­melése a város határában lévő Páncél­hegyből. A törvény értelmében ugyaner­ről a kérdésről egy éven belül újabb nép­szavazás nem írható ki. (Tudósítónktól) Tb: parlamenti felügyelet? A társadalombiztosítási alapok parla­menti irányítás és felügyelet alá vonását kezdeményezi Béki Gabriella, az SZDSZ parlamenti képviselője. Béki indokolása szerint az Orbán-kormány úgy szüntette meg a tb-önkormányzatokat és úgy vonta azokat a kabinet hatáskörébe, hogy nem gondoskodott az alapok megfelelő fel­ügyeletéről. A törvényjavaslat olyan fel­ügyeleti intézményt vezetne be, amilyet a Fidesz már 1997-ben javasolt. Ennek elő­terjesztője akkor Selmeczi Gabriella volt, aki most politikai államtitkárként egy személyben felügyeli a tb-alapok vagyo­nát és működését. Az elképzelés szerint a tb-alapokat a parlament által megválasz­tott tíztagú felügyelőbizottságnak kellene irányítania. (I. B.) NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. SZEPTEMBER 7., HÉTFŐ Kovács László lett az MSZP új elnöke Földes György a választmány élén­­ Horn Gyula: Büntetlenül ne árthasson senki a pártnak Kovács Lászlót választotta az MSZP új elnökének a párt szombati tisztújí­tó kongresszusa. Teljesen kicserélő­dött a párt ügyvezetése is, a küldöttek Kiss Pétert ügyvezető alelnökké, Nagy Sándort, Lamperth Mónikát és Mol­nár Gyulát a párt alelnökeivé válasz­tották. Kósáné Kovács Magdával szemben Földes György lett az MSZP országos választmányának elnöke. Szombaton tartotta tisztújító kong­resszusát a Magyar Szocialista Párt. Horn Gyula leköszönő pártelnök beszá­molójában azt hangoztatta: példa nélkü­li a nemzet történetében, amit a szocia­lista-liberális kormány tett. Kijelentette: nem azért marad távol a párttisztségek­től, mert egyedül magát érzi felelősnek a választási kudarcért, de vállalja a fele­lősséget mindazért, ami történt. Horn az előző kormányról szólva köszönetet mondott volt pénzügyminisztereinek, Békesi Lászlónak és Bokros Lajosnak. A Dunával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy csak az MSZP tartott ki az ország igazi érdekei mellett. Horn vitatta a pár­ton belül megfogalmazott jelmondatot, hogy „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani”. Úgy vélte, ennek alapján elegendő lenne bárkit meggya­núsítani ahhoz, hogy nemkívánatos sze­méllyé váljon. Elfogadhatatlannak ne­vezte az úgynevezett megfigyelési ügyet. Szerinte nem volt példa a rend­szerváltozás óta arra, hogy a kormány vádaskodjon, gyanúsítgatásokba bo­csátkozzon, mielőtt bármiféle konkrét bizonyítékot fel tudna mutatni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kabi­net hatalomkoncentrációra törekszik és csökkenteni kívánja a kormány parla­menti ellenőrzését. Eközben nem éppen feddhetetlen vagy korábban már alkal­matlannak bizonyult személyeket nevez ki felelős állásokba. Pártjáról szólva a leköszönő elnök bí­rálta, hogy gyakran kerültek nyilvános­ságra a belső viták, és sok kritika érte a kormányt a szocialista párt berkeiből. Kijelentette: véget kell vetni annak, hogy bárki büntetlenül árthasson saját pártjának. A szövetségi politikával kap­csolatban azt hangoztatta: az MSZP egyetlen politikai erőhöz se kösse ma­gát, de keresse a kapcsolatot az új, mér­sékelt keresztény csoportokkal, ne zár­kózzon el az egykori szociáldemokra­ta-kisgazda együttműködés hagyomá­nyainak felelevenítésétől. A választási kampányt értékelve Horn kijelentette: a kampány gyenge, erőtlen, szürke, korszerűtlen volt. Elis­merte, ebben ő is hibás volt, mert elhit­te, amit kérdéseire válaszoltak, elhitte, hogy a párt jelszavait, klipjeit egy profi PR-csapat zsűrizte. Horn azzal zárta be­számolóját: — Köszönöm, hogy elvisel­tek, de talán megérte. Követtem el hibá­kat, de becstelenséget soha. Azt szeret­ném, hogy az MSZP boldoguljon, mert ez az ország boldogulását is jelenti - mondta. Baja Ferenc választmányi elnök hata­lomtechnokratának nevezte Orbán Vik­tor miniszterelnököt, akinek mindent uralni akaró kormánya nem lehet polgá­ri, hiszen kiérdemelte és elfogadta a szélsőjobboldal támogatást. Saját visz­­szalépését azzal indokolta, hogy célke­resztbe állították. Kijelentette, hogy ár­tatlan, de hiába tisztázta magát, és nem akarta pártját terhelni azzal, hogy felem­legetik az ellene felhozott vádakat. Visz­­szalépésével szeretné kifejezni felelős­ségvállalását is a választások elvesztése után, továbbá hozzá szeretne járulni pártja megújulásához. Nagy Sándor frakcióvezető-helyettes szerint az MSZP az eredeti szocialis­ta-szociáldemokrata értékrenddel és tár­sadalmi célokkal olykor ellentétes vagy nehezen összeegyeztethető intézkedése­ket is vállalt, és ez is hozzájárult a vá­lasztási kudarchoz. Úgy vélte, az MSZP- nek baloldali néppártként a bérből és fi­zetésből élőkre támaszkodva kell mű­ködnie a jövőben. Kovács László arra hívta fel a figyel­met, hogy az MSZP csak akkor győzhet, ha egyértelmű szociáldemokrata párttá válik és a lehető legszélesebb szövetségi politikát folytatja. A kongresszus délután zárt ülésen megválasztotta a párt új vezetőit és el­nökségét. Az MSZP új elnöke Kovács László lett, akit nagy többséggel vá­lasztottak meg Nagy Sándorral szem­ben. Teljesen új személyeket választot­tak a párt alelnökeivé. Ügyvezető alel­­nök lett Kiss Péter, aki 281 szavazatot szerzett és 48 vokssal előzte meg Sze­keres Imrét. (Csiha Judit, akit korábban jelöltek erre a tisztségre, visszalépett.) A párt alelnökeivé választották Lam­perth Mónikát, Nagy Sándort és Mol­nár Gyulát. Az elnökség tagjai lettek még: Burány Sándor, Csiha Judit, Gál Zoltán, Jánosi György, Keleti György, Kósa Ferenc, Kósáné Kovács Magda, Orosz Sándor, Szekeres Imre és Vitányi Iván. Új személyek az elnökségben Burány Sándor, Orosz Sándor és Vitá­nyi Iván. Kimaradt a korábbi tagok kö­zül: Baja Ferenc, Csintalan Sándor, Vargáné Kerékgyártó Ildikó. Ezenkívül Lendvai Ildikó, Katona Béla és Kiss Gábor korábbi elnökségi tagok nem vállalták a jelölést. A párt országos választmányának el­nöke 300 szavazattal Földes György lett Kósáné Kovács Magdával szemben, aki 229 voksot kapott. A párt új pénztárnoka Puch László országgyűlési képviselő lett, Boldvai László korábbi pénztárnok visszalépett a jelöléstől. Megválasztását követően Kovács László azt hangoztatta: a pártvezetés egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy segítse egy új politikus generáció színre lépését. Kéri J. Tibor Bányásznap Salgótarjánban Csaknem másfél ezres hallgatóság előtt tartotta meg bányásznapi beszédét Schalkhammer Antal, a Bánya- és Ener­giaipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének elnöke vasárnap Salgótar­jánban. A megemlékezésen - amelyen részt vett Sándor László, az MSZOSZ elnöke is - a szónok egyebek mellett ki­jelentette: a szakszervezeti szövetség nem hagyhatja szó nélkül, hogy a nyug­díjasokat hagyományosan megillető já­randóságok sorsát az ezredfordulóig az új tulajdonosok és a munkavállalók köz­ti megállapodásra kívánják bízni. (MTI) Önálló FKGP-lista Budapesten Az FKGP önálló listát állít az őszi ön­­kormányzati választásokon a főváros­ban - jelentették be a kisgazdapárt va­sárnapi sajtótájékoztatóján. A kisgazda­­párt budapesti listavezetője Horváth Bé­la lesz, akit a koalíciós megállapodás alapján a párt az egyik főpolgármester­helyettesi tisztségre is jelöl. A sajtótájé­koztatón Lányi Zsolt, az FKGP alelnöke elmondta: azért nem állítanak közös lis­tát a Fidesszel és azt MDF-fel Budapes­ten, mert szeretnék önálló arculatukat megőrizni. (Munkatársunktól) ­ Stumpf István ma tárgyal Gansperger Gyulával, az ÁPV Rt. elnökével a Pos­tabank sajtó­holdingjáról. A Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter la­punknak elmondta: Gansperger ma tesz javaslatot arra, hogy a Postabank ve­zetésével történt egyeztetést követően mi történjen a sajtóportfólióval. Lehet­séges, hogy az ÁPV Rt.-hez vagy a Magyar Fejlesztési Bankhoz kerül a teljes sajtóholding. Arról, hogy az ide tartozó orgánumokat milyen módon működ­tessék, privatizálják vagy eladják, csak a holding átvilágítása után döntenek. Stumpf István vélhetően a hét második felében találkozik Horváth Lóránttal, az MTV ügyvezető alelnökével is, aki levélben kereste meg Stumpfot. FÖLDES GYÖRGY 1952-ben született Budapesten. 1977-ben szerzett történészdiplomát az ELTE Böl­csészettudományi Karán. 1977-89. A Párttörténeti Intézet tudományos mun­katársa. 1989- 90. Az MSZP országos központjának munka­társa. 1990- től a Politikatörténeti Intézetben dolgozik, majd annak igazgatója. 1994-től tagja az MSZP országos elnökségének. 1998. Az MSZP országos választmányának elnöké­vé választották. 33 törvény vár elfogadásra az idén Kétharmados többség kell az alkotmánybírák megválasztásához Folytatás az 1. oldalról Ez utóbbi elképzelés megvalósításá­hoz azonban kétharmados többséggel módosítani kellene az alkotmányt is, a legnagyobb ellenzéki frakció, az MSZP viszont jelezte, hogy nem ért egyet az ügyészség kormány alá rendelésével. Komoly vita várható a kormányzati struktúra átalakítását összegző, a mi­nisztériumok új hatáskörét rögzítő tör­vényjavaslatról is, amelyet a kormány októberre kért elfogadni a parlamenttől. A jogalkotási programban van néhány olyan törvényjavaslat is, amelynek meg­hozatala régi adóssága a parlamentnek. Így várhatóan törvényt hoznak a nem dohányzók védelméről és a prostitúció­ról. Mindezek mellett még az idén több olyan személyi döntést kell hoznia a parlamentnek, amely szokás szerint hosszas pártközi egyeztetéseket igé­nyel és várhatóan szenvedélyes politi­kai vitákat kelt. A legsürgetőbb ilyen feladata a parlamentnek, hogy kéthar­mados többséggel új alkotmánybírákat válasszon, mert néhány héten belül le­jár a legfőbb bírói testület három tagjá­nak, Sólyom László elnöknek, Ádám Antalnak és Kilényi Gézának a kilenc­éves megbízatása. A vita előszeleként a kormánypártok múlt héten jelezték, hogy újra szeretnék jelölni Sólyomot, Ádámot és Kilényit, az MSZP viszont új alkotmánybírókat kíván látni a testü­letben. Ugyancsak éles vita várható a kormánypártok és az ellenzék között arról, hogy milyen arányban és kiket delegáljanak a különböző médiatestüle­tekbe. Áder János, az Országgyűlés elnöke a távirati irodának adott hétvégi nyilatko­zatában közölte: ha van egységes aka­rat, akkor az ezredfordulóra lehet az or­szágnak új alkotmánya. Szerinte az alkotmány-előkészítő testület elmúlt négyéves munkájának eredményeire tá­maszkodva elkészülhet az alaptörvény normaszövege, a tárgyalás pedig maxi­mum fél évet vehet igénybe. Áder a ter­­vezt parlmenti munkarend kapcsán ki­alakult vitára reagálva leszögezte: szó sincs arról, hogy „parlament nélküli parlamenti demokrácia létrehozásán munkálkodnánk”, ahogyan ezt egyesek állítják. Bednárik Imre A kisgazdák támogatják a kabinetet Az FKGP parlamenti frakciója több tájékoztatást vár Az FKGP frakciója szerint ha az Or­szággyűlésben az MSZP javaslata alap­ján létrehozzák az Orbán-kormány ki­nevezési gyakorlatát vizsgáló bizottsá­got, akkor egy másik vizsgálóbizottság­nak is fel kell állnia, mely a Horn-kor­­mány kinevezéseit vizsgálja. Az FKGP szerint a lejáró mandátumú alkot­mánybírák helyébe újakat kell jelölni. Az Országgyűlés őszi ülésszakának előkészítéséről tárgyalt vasárnap a Füg­getlen Kisgazdapárt képviselőcsoportja. A frakcióülésen Stumpf István miniszter beszámolt a kormány eddigi munkájá­ról, és ismertette az Orbán-kabinet tör­vényalkotási javaslatait. A miniszter ugyanakkor fegyelmezett magatartást kért a kisgazda képviselőktől. Bánk Atti­la, az FKGP frakcióvezetője a képvise­lőcsoport ülését követő sajtótájékozta­tón elmondta: egyöntetűen támogatják a kormány által a parlament őszi üléssza­kára előterjesztett javaslatokat, például azt, hogy az önkormányzati választások előtt az Országgyűlés tartson kéthetes szünetet. Nem támogatják azonban azoknak az alkotmánybíróknak az újra­­jelölését, akiknek lejár a mandátuma. A kisgazda frakció nem támogatja par­lamenti vizsgálóbizottság felállítását az Orbán-kormány kinevezési gyakorlatá­ról. Ha mégis létrejönne a bizottság, ak­kor a kisgazdák ragaszkodnak ahhoz, hogy vizsgálják meg a Horn-kormány ki­nevezési gyakorlatát is. A kisgazdák a kormány elleni politikai támadás részé­nek tekintik az MSZP javaslatát. Emlé­keztetett, ellenzéki képviselőkként ők sem tették szóvá „hogy a Horn-kabinet annak idején egy vidéki fuvarosra bízta az ÁPV Rt. vezetését”. A Népszabadság kérdésére, hogy a frakcióülésen bírál­ták-e a kormány kinevezési gyakorlatát, Bánk azt mondta, hogy ilyen kifogás nem vetődött fel. Azt azonban elmondták, jó lenne, ha tájékozottabbak lennének a kompetenciájukba tartozó kinevezések­ről. Stumpf szerint a kisgazdák szóltak arról is, hogy szívesen látnának gyorsabb A Világgazdaság által nemrégiben készített összegzés szerint 1994- ben - időarányosan is - több válla­latvezetőt menesztett a hivatalba lépő kormány, mint a jelenlegi koalíció. A vizsgált 55 cég vezető­je közül 19 volt kénytelen megvál­ni székétől 1994-ben. A Fidesz ve­zette koalíció eddig három cégve­zetőt váltott le, újabb hatot pedig a közeljövőben meneszt, változtatásokat az állami hivatalok élén. A miniszter a kisgazdákhoz hasonlóan úgy látja, hogy több hasonló találkozóra lenne szükség. Korábban ugyanis a két pártban kölcsönös előítéletek éltek. Torgyán József nem vett részt a vasár­napi frakcióülésen. Lányi Zsolt, a kis­gazdapárt alelnöke érdeklődésünkre el­mondta, hogy a pártelnök más irányú el­foglaltsága miatt maradt távol. Egyúttal cáfolta azokat a híreket, hogy kisgazda képviselők felvetették: Torgyánnak meg kellene neveznie utódját a pártelnöki poszton, hiszen minisztersége teljesen leköti. Az alelnök arról is beszámolt: tá­jékoztatta Stumpfot, nem kerülhet arra sor, hogy a kisgazdapárt a Fidesz szatel­litpártjává váljon a koalíciós kormány­zás során. „Én mint ’45-ös kisgazda, a zsigereimben érzem az ilyen jellegű ve­szélyt, Stumpf István azonban meg­nyugtatott” - fogalmazott Lányi. Csuhaj Ildikó Orbán Viktor: A kormánynak nyugodt ősze lesz Orbán Viktor szinte bizonyos volt benne, hogy vihart kavar majd Simi­­cska Lajos kinevezése az APEH élére. Az MTV egyes csatornájának nyilat­kozó kormányfő az APEH elnökével szembeni ellenállást többek között az­zal magyarázta, hogy az adóhatóság új vezetője „el fogja érni a magukat törvény fölöttinek gondoló társadalmi csoportokat is”. MTI-JELENTÉS A polgárok elsöprő többsége összességé­ben támogatta a kormány első ötven nap­jában született döntéseket - vélekedett vasárnap a Magyar Televízió egyes csa­tornáján sugárzott interjúban Orbán Vik­tor miniszterelnök. A kormányfő közöl­te: szinte bizonyos volt benne, hogy vi­hart kavar majd Simicska Lajos APEH- elnökké való kinevezése. „Az adóhivatal kulcskérdés. Addig lehetnek Magyaror­szágon kiváltságos csoportok akár va­gyoni, akár politikai kapcsolatok alapján, amíg az adóhivatal ezt megengedi. Az életünk az elmúlt esztendőkben ilyen kö­rülmények között folyt” - jelentette ki. „Világos volt - folytatta -, hogy akár­ki kerül az APEH élére, ha az olyan em­ber, aki élvezi a kormány bizalmát, vilá­gos mandátumot kap, az adóbehajtást szigorítani fogja és el fogja érni a magu­kat törvény fölöttinek gondoló társadal­mi csoportokat is, abban az esetben bi­zony nagyon kemény ellenállással kell számolni.” Az APEH-elnök alkalmassá­ga ebben az esetben két dolgot is jelen­tett: az intézmény jövőjéről világos el­képzelésekkel rendelkező, a működést egyszerűsítő, emberibbé tevő, ugyanak­kor az adókat beszedő, a támadások ki­bírásához elég erős embert kívánt ez a tisztség - vélekedett Orbán Viktor. - Akinek tényei, adatai vannak, az el­járást indít, feljelentést tesz, akinek meg nincsenek tényei, az mindenfajta ködös újságcikkeket ír, pletykákat terjeszt. Sze­rintem a tények azt mutatják, hogy ne­künk most itt az utóbbi esettel van dol­gunk - vélte a kormányfő. Elmondta, hogy még nem értek a személycserék vé­gére, de hangsúlyozta: ahol megfelelőnek találta a korábbi tevékenységet, fontos posztokon maradtak meg a régi vezetők. A miniszterelnök jó döntésnek nevezte a politikusok megfigyelését vizsgáló par­lamenti bizottság felállítását, de elhárítot­ta, hogy újabb részleteket közöljön a vizsgálat lezárulta előtt. A vizsgálat „a közepe táján tart” - mondta a miniszterel­nök, aggasztónak nevezve, hogy hiá­nyoznak a polgárokat az ilyen jellegű megfigyeléstől megvédő szabályok. Mi­után ilyen szabályok nem voltak, azt kell mondanom, hogy néhány általános jogel­vet több esetben bizonyos állami intéz­mények megsértettek - jelentette ki. A parlament őszi ülésszakáról szólva a középosztályt támogató és a családokat segítő új adórendszer elfogadását, vala­mint a bűnözés visszaszorítását célzó jogszabályok megalkotását említette fel­adatként. „A kormánnyal szemben álló erők” szempontjából idegesebb, a kormány szempontjából nyugodt, kiegyensúlyo­zott ősz várható - mondta Orbán Viktor. Torgyán: A téeszek nem kapnak segítséget Az őstermelők sokszorosan hátrányos helyzetben vannak, a polgári kormány­nak az ő helyzetükön változtatnia kell, ám a téeszeket, amelyek fillérekért sze­rezték meg földjük túlnyomó részét, nem kívánja támogatni - jelentette ki Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter szombaton Má­tészalkán. (Torgyán az MTI-nek nyilat­kozva úgy fogalmazott, hogy a kisgaz­dapárt mindig is ellenezte a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetek létét.) A miniszter az ipari alma felvásárlá­sáról szólva azt mondta: a jövő évi ke­retből kétmilliárd forinttal támogatja az állam az almafelvásárlást, ám ez csak ar­ra elegendő, hogy a tavalyi 21 forintos árral szemben most 18 forintért vegyék át a gyümölcsöt a feldolgozók. Bejelen­tette: tárgyalásokat kezdeményez a köz­lekedési tárcával, hogy a vasúton történő mezőgazdasági szállítások 50 százalé­kos kedvezményt kapjanak. Az önkormányzati választások Tor­gyán József szerint előrevetítik a kor­mánypártok jelentős előretörésének le­hetőségét. Az FKGP esetében a pártel­nök százszázalékos erőgyarapodást vár. Úgy vélekedik, hogy jelenleg sajtóhad­járat zajlik a kormány ellen, ami valójá­ban a vereségüket tudomásul venni nem akaró volt hatalmi tényezők műve.

Next