Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-07 / 209. szám
4 Röviden Érvénytelen népszavazás Patakon Érvénytelen volt a páncélhegyi kőkitermeléssel kapcsolatos tegnapi népszavazás Sárospatakon, mivel a szavazásra jogosultak húsz százaléka sem járult az urnák elé - tájékoztatta tudósítónkat a helyi választási iroda vezetője. Ez azt jelenti, hogy érvényben marad a képviselő-testület döntése, és megkezdődhet a kő kitermelése a város határában lévő Páncélhegyből. A törvény értelmében ugyanerről a kérdésről egy éven belül újabb népszavazás nem írható ki. (Tudósítónktól) Tb: parlamenti felügyelet? A társadalombiztosítási alapok parlamenti irányítás és felügyelet alá vonását kezdeményezi Béki Gabriella, az SZDSZ parlamenti képviselője. Béki indokolása szerint az Orbán-kormány úgy szüntette meg a tb-önkormányzatokat és úgy vonta azokat a kabinet hatáskörébe, hogy nem gondoskodott az alapok megfelelő felügyeletéről. A törvényjavaslat olyan felügyeleti intézményt vezetne be, amilyet a Fidesz már 1997-ben javasolt. Ennek előterjesztője akkor Selmeczi Gabriella volt, aki most politikai államtitkárként egy személyben felügyeli a tb-alapok vagyonát és működését. Az elképzelés szerint a tb-alapokat a parlament által megválasztott tíztagú felügyelőbizottságnak kellene irányítania. (I. B.) NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. SZEPTEMBER 7., HÉTFŐ Kovács László lett az MSZP új elnöke Földes György a választmány élén Horn Gyula: Büntetlenül ne árthasson senki a pártnak Kovács Lászlót választotta az MSZP új elnökének a párt szombati tisztújító kongresszusa. Teljesen kicserélődött a párt ügyvezetése is, a küldöttek Kiss Pétert ügyvezető alelnökké, Nagy Sándort, Lamperth Mónikát és Molnár Gyulát a párt alelnökeivé választották. Kósáné Kovács Magdával szemben Földes György lett az MSZP országos választmányának elnöke. Szombaton tartotta tisztújító kongresszusát a Magyar Szocialista Párt. Horn Gyula leköszönő pártelnök beszámolójában azt hangoztatta: példa nélküli a nemzet történetében, amit a szocialista-liberális kormány tett. Kijelentette: nem azért marad távol a párttisztségektől, mert egyedül magát érzi felelősnek a választási kudarcért, de vállalja a felelősséget mindazért, ami történt. Horn az előző kormányról szólva köszönetet mondott volt pénzügyminisztereinek, Békesi Lászlónak és Bokros Lajosnak. A Dunával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy csak az MSZP tartott ki az ország igazi érdekei mellett. Horn vitatta a párton belül megfogalmazott jelmondatot, hogy „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani”. Úgy vélte, ennek alapján elegendő lenne bárkit meggyanúsítani ahhoz, hogy nemkívánatos személlyé váljon. Elfogadhatatlannak nevezte az úgynevezett megfigyelési ügyet. Szerinte nem volt példa a rendszerváltozás óta arra, hogy a kormány vádaskodjon, gyanúsítgatásokba bocsátkozzon, mielőtt bármiféle konkrét bizonyítékot fel tudna mutatni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kabinet hatalomkoncentrációra törekszik és csökkenteni kívánja a kormány parlamenti ellenőrzését. Eközben nem éppen feddhetetlen vagy korábban már alkalmatlannak bizonyult személyeket nevez ki felelős állásokba. Pártjáról szólva a leköszönő elnök bírálta, hogy gyakran kerültek nyilvánosságra a belső viták, és sok kritika érte a kormányt a szocialista párt berkeiből. Kijelentette: véget kell vetni annak, hogy bárki büntetlenül árthasson saját pártjának. A szövetségi politikával kapcsolatban azt hangoztatta: az MSZP egyetlen politikai erőhöz se kösse magát, de keresse a kapcsolatot az új, mérsékelt keresztény csoportokkal, ne zárkózzon el az egykori szociáldemokrata-kisgazda együttműködés hagyományainak felelevenítésétől. A választási kampányt értékelve Horn kijelentette: a kampány gyenge, erőtlen, szürke, korszerűtlen volt. Elismerte, ebben ő is hibás volt, mert elhitte, amit kérdéseire válaszoltak, elhitte, hogy a párt jelszavait, klipjeit egy profi PR-csapat zsűrizte. Horn azzal zárta beszámolóját: — Köszönöm, hogy elviseltek, de talán megérte. Követtem el hibákat, de becstelenséget soha. Azt szeretném, hogy az MSZP boldoguljon, mert ez az ország boldogulását is jelenti - mondta. Baja Ferenc választmányi elnök hatalomtechnokratának nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, akinek mindent uralni akaró kormánya nem lehet polgári, hiszen kiérdemelte és elfogadta a szélsőjobboldal támogatást. Saját viszszalépését azzal indokolta, hogy célkeresztbe állították. Kijelentette, hogy ártatlan, de hiába tisztázta magát, és nem akarta pártját terhelni azzal, hogy felemlegetik az ellene felhozott vádakat. Viszszalépésével szeretné kifejezni felelősségvállalását is a választások elvesztése után, továbbá hozzá szeretne járulni pártja megújulásához. Nagy Sándor frakcióvezető-helyettes szerint az MSZP az eredeti szocialista-szociáldemokrata értékrenddel és társadalmi célokkal olykor ellentétes vagy nehezen összeegyeztethető intézkedéseket is vállalt, és ez is hozzájárult a választási kudarchoz. Úgy vélte, az MSZP- nek baloldali néppártként a bérből és fizetésből élőkre támaszkodva kell működnie a jövőben. Kovács László arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP csak akkor győzhet, ha egyértelmű szociáldemokrata párttá válik és a lehető legszélesebb szövetségi politikát folytatja. A kongresszus délután zárt ülésen megválasztotta a párt új vezetőit és elnökségét. Az MSZP új elnöke Kovács László lett, akit nagy többséggel választottak meg Nagy Sándorral szemben. Teljesen új személyeket választottak a párt alelnökeivé. Ügyvezető alelnök lett Kiss Péter, aki 281 szavazatot szerzett és 48 vokssal előzte meg Szekeres Imrét. (Csiha Judit, akit korábban jelöltek erre a tisztségre, visszalépett.) A párt alelnökeivé választották Lamperth Mónikát, Nagy Sándort és Molnár Gyulát. Az elnökség tagjai lettek még: Burány Sándor, Csiha Judit, Gál Zoltán, Jánosi György, Keleti György, Kósa Ferenc, Kósáné Kovács Magda, Orosz Sándor, Szekeres Imre és Vitányi Iván. Új személyek az elnökségben Burány Sándor, Orosz Sándor és Vitányi Iván. Kimaradt a korábbi tagok közül: Baja Ferenc, Csintalan Sándor, Vargáné Kerékgyártó Ildikó. Ezenkívül Lendvai Ildikó, Katona Béla és Kiss Gábor korábbi elnökségi tagok nem vállalták a jelölést. A párt országos választmányának elnöke 300 szavazattal Földes György lett Kósáné Kovács Magdával szemben, aki 229 voksot kapott. A párt új pénztárnoka Puch László országgyűlési képviselő lett, Boldvai László korábbi pénztárnok visszalépett a jelöléstől. Megválasztását követően Kovács László azt hangoztatta: a pártvezetés egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy segítse egy új politikus generáció színre lépését. Kéri J. Tibor Bányásznap Salgótarjánban Csaknem másfél ezres hallgatóság előtt tartotta meg bányásznapi beszédét Schalkhammer Antal, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke vasárnap Salgótarjánban. A megemlékezésen - amelyen részt vett Sándor László, az MSZOSZ elnöke is - a szónok egyebek mellett kijelentette: a szakszervezeti szövetség nem hagyhatja szó nélkül, hogy a nyugdíjasokat hagyományosan megillető járandóságok sorsát az ezredfordulóig az új tulajdonosok és a munkavállalók közti megállapodásra kívánják bízni. (MTI) Önálló FKGP-lista Budapesten Az FKGP önálló listát állít az őszi önkormányzati választásokon a fővárosban - jelentették be a kisgazdapárt vasárnapi sajtótájékoztatóján. A kisgazdapárt budapesti listavezetője Horváth Béla lesz, akit a koalíciós megállapodás alapján a párt az egyik főpolgármesterhelyettesi tisztségre is jelöl. A sajtótájékoztatón Lányi Zsolt, az FKGP alelnöke elmondta: azért nem állítanak közös listát a Fidesszel és azt MDF-fel Budapesten, mert szeretnék önálló arculatukat megőrizni. (Munkatársunktól) Stumpf István ma tárgyal Gansperger Gyulával, az ÁPV Rt. elnökével a Postabank sajtóholdingjáról. A Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter lapunknak elmondta: Gansperger ma tesz javaslatot arra, hogy a Postabank vezetésével történt egyeztetést követően mi történjen a sajtóportfólióval. Lehetséges, hogy az ÁPV Rt.-hez vagy a Magyar Fejlesztési Bankhoz kerül a teljes sajtóholding. Arról, hogy az ide tartozó orgánumokat milyen módon működtessék, privatizálják vagy eladják, csak a holding átvilágítása után döntenek. Stumpf István vélhetően a hét második felében találkozik Horváth Lóránttal, az MTV ügyvezető alelnökével is, aki levélben kereste meg Stumpfot. FÖLDES GYÖRGY 1952-ben született Budapesten. 1977-ben szerzett történészdiplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1977-89. A Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa. 1989- 90. Az MSZP országos központjának munkatársa. 1990- től a Politikatörténeti Intézetben dolgozik, majd annak igazgatója. 1994-től tagja az MSZP országos elnökségének. 1998. Az MSZP országos választmányának elnökévé választották. 33 törvény vár elfogadásra az idén Kétharmados többség kell az alkotmánybírák megválasztásához Folytatás az 1. oldalról Ez utóbbi elképzelés megvalósításához azonban kétharmados többséggel módosítani kellene az alkotmányt is, a legnagyobb ellenzéki frakció, az MSZP viszont jelezte, hogy nem ért egyet az ügyészség kormány alá rendelésével. Komoly vita várható a kormányzati struktúra átalakítását összegző, a minisztériumok új hatáskörét rögzítő törvényjavaslatról is, amelyet a kormány októberre kért elfogadni a parlamenttől. A jogalkotási programban van néhány olyan törvényjavaslat is, amelynek meghozatala régi adóssága a parlamentnek. Így várhatóan törvényt hoznak a nem dohányzók védelméről és a prostitúcióról. Mindezek mellett még az idén több olyan személyi döntést kell hoznia a parlamentnek, amely szokás szerint hosszas pártközi egyeztetéseket igényel és várhatóan szenvedélyes politikai vitákat kelt. A legsürgetőbb ilyen feladata a parlamentnek, hogy kétharmados többséggel új alkotmánybírákat válasszon, mert néhány héten belül lejár a legfőbb bírói testület három tagjának, Sólyom László elnöknek, Ádám Antalnak és Kilényi Gézának a kilencéves megbízatása. A vita előszeleként a kormánypártok múlt héten jelezték, hogy újra szeretnék jelölni Sólyomot, Ádámot és Kilényit, az MSZP viszont új alkotmánybírókat kíván látni a testületben. Ugyancsak éles vita várható a kormánypártok és az ellenzék között arról, hogy milyen arányban és kiket delegáljanak a különböző médiatestületekbe. Áder János, az Országgyűlés elnöke a távirati irodának adott hétvégi nyilatkozatában közölte: ha van egységes akarat, akkor az ezredfordulóra lehet az országnak új alkotmánya. Szerinte az alkotmány-előkészítő testület elmúlt négyéves munkájának eredményeire támaszkodva elkészülhet az alaptörvény normaszövege, a tárgyalás pedig maximum fél évet vehet igénybe. Áder a tervezt parlmenti munkarend kapcsán kialakult vitára reagálva leszögezte: szó sincs arról, hogy „parlament nélküli parlamenti demokrácia létrehozásán munkálkodnánk”, ahogyan ezt egyesek állítják. Bednárik Imre A kisgazdák támogatják a kabinetet Az FKGP parlamenti frakciója több tájékoztatást vár Az FKGP frakciója szerint ha az Országgyűlésben az MSZP javaslata alapján létrehozzák az Orbán-kormány kinevezési gyakorlatát vizsgáló bizottságot, akkor egy másik vizsgálóbizottságnak is fel kell állnia, mely a Horn-kormány kinevezéseit vizsgálja. Az FKGP szerint a lejáró mandátumú alkotmánybírák helyébe újakat kell jelölni. Az Országgyűlés őszi ülésszakának előkészítéséről tárgyalt vasárnap a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja. A frakcióülésen Stumpf István miniszter beszámolt a kormány eddigi munkájáról, és ismertette az Orbán-kabinet törvényalkotási javaslatait. A miniszter ugyanakkor fegyelmezett magatartást kért a kisgazda képviselőktől. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője a képviselőcsoport ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: egyöntetűen támogatják a kormány által a parlament őszi ülésszakára előterjesztett javaslatokat, például azt, hogy az önkormányzati választások előtt az Országgyűlés tartson kéthetes szünetet. Nem támogatják azonban azoknak az alkotmánybíróknak az újrajelölését, akiknek lejár a mandátuma. A kisgazda frakció nem támogatja parlamenti vizsgálóbizottság felállítását az Orbán-kormány kinevezési gyakorlatáról. Ha mégis létrejönne a bizottság, akkor a kisgazdák ragaszkodnak ahhoz, hogy vizsgálják meg a Horn-kormány kinevezési gyakorlatát is. A kisgazdák a kormány elleni politikai támadás részének tekintik az MSZP javaslatát. Emlékeztetett, ellenzéki képviselőkként ők sem tették szóvá „hogy a Horn-kabinet annak idején egy vidéki fuvarosra bízta az ÁPV Rt. vezetését”. A Népszabadság kérdésére, hogy a frakcióülésen bírálták-e a kormány kinevezési gyakorlatát, Bánk azt mondta, hogy ilyen kifogás nem vetődött fel. Azt azonban elmondták, jó lenne, ha tájékozottabbak lennének a kompetenciájukba tartozó kinevezésekről. Stumpf szerint a kisgazdák szóltak arról is, hogy szívesen látnának gyorsabb A Világgazdaság által nemrégiben készített összegzés szerint 1994- ben - időarányosan is - több vállalatvezetőt menesztett a hivatalba lépő kormány, mint a jelenlegi koalíció. A vizsgált 55 cég vezetője közül 19 volt kénytelen megválni székétől 1994-ben. A Fidesz vezette koalíció eddig három cégvezetőt váltott le, újabb hatot pedig a közeljövőben meneszt, változtatásokat az állami hivatalok élén. A miniszter a kisgazdákhoz hasonlóan úgy látja, hogy több hasonló találkozóra lenne szükség. Korábban ugyanis a két pártban kölcsönös előítéletek éltek. Torgyán József nem vett részt a vasárnapi frakcióülésen. Lányi Zsolt, a kisgazdapárt alelnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a pártelnök más irányú elfoglaltsága miatt maradt távol. Egyúttal cáfolta azokat a híreket, hogy kisgazda képviselők felvetették: Torgyánnak meg kellene neveznie utódját a pártelnöki poszton, hiszen minisztersége teljesen leköti. Az alelnök arról is beszámolt: tájékoztatta Stumpfot, nem kerülhet arra sor, hogy a kisgazdapárt a Fidesz szatellitpártjává váljon a koalíciós kormányzás során. „Én mint ’45-ös kisgazda, a zsigereimben érzem az ilyen jellegű veszélyt, Stumpf István azonban megnyugtatott” - fogalmazott Lányi. Csuhaj Ildikó Orbán Viktor: A kormánynak nyugodt ősze lesz Orbán Viktor szinte bizonyos volt benne, hogy vihart kavar majd Simicska Lajos kinevezése az APEH élére. Az MTV egyes csatornájának nyilatkozó kormányfő az APEH elnökével szembeni ellenállást többek között azzal magyarázta, hogy az adóhatóság új vezetője „el fogja érni a magukat törvény fölöttinek gondoló társadalmi csoportokat is”. MTI-JELENTÉS A polgárok elsöprő többsége összességében támogatta a kormány első ötven napjában született döntéseket - vélekedett vasárnap a Magyar Televízió egyes csatornáján sugárzott interjúban Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő közölte: szinte bizonyos volt benne, hogy vihart kavar majd Simicska Lajos APEH- elnökké való kinevezése. „Az adóhivatal kulcskérdés. Addig lehetnek Magyarországon kiváltságos csoportok akár vagyoni, akár politikai kapcsolatok alapján, amíg az adóhivatal ezt megengedi. Az életünk az elmúlt esztendőkben ilyen körülmények között folyt” - jelentette ki. „Világos volt - folytatta -, hogy akárki kerül az APEH élére, ha az olyan ember, aki élvezi a kormány bizalmát, világos mandátumot kap, az adóbehajtást szigorítani fogja és el fogja érni a magukat törvény fölöttinek gondoló társadalmi csoportokat is, abban az esetben bizony nagyon kemény ellenállással kell számolni.” Az APEH-elnök alkalmassága ebben az esetben két dolgot is jelentett: az intézmény jövőjéről világos elképzelésekkel rendelkező, a működést egyszerűsítő, emberibbé tevő, ugyanakkor az adókat beszedő, a támadások kibírásához elég erős embert kívánt ez a tisztség - vélekedett Orbán Viktor. - Akinek tényei, adatai vannak, az eljárást indít, feljelentést tesz, akinek meg nincsenek tényei, az mindenfajta ködös újságcikkeket ír, pletykákat terjeszt. Szerintem a tények azt mutatják, hogy nekünk most itt az utóbbi esettel van dolgunk - vélte a kormányfő. Elmondta, hogy még nem értek a személycserék végére, de hangsúlyozta: ahol megfelelőnek találta a korábbi tevékenységet, fontos posztokon maradtak meg a régi vezetők. A miniszterelnök jó döntésnek nevezte a politikusok megfigyelését vizsgáló parlamenti bizottság felállítását, de elhárította, hogy újabb részleteket közöljön a vizsgálat lezárulta előtt. A vizsgálat „a közepe táján tart” - mondta a miniszterelnök, aggasztónak nevezve, hogy hiányoznak a polgárokat az ilyen jellegű megfigyeléstől megvédő szabályok. Miután ilyen szabályok nem voltak, azt kell mondanom, hogy néhány általános jogelvet több esetben bizonyos állami intézmények megsértettek - jelentette ki. A parlament őszi ülésszakáról szólva a középosztályt támogató és a családokat segítő új adórendszer elfogadását, valamint a bűnözés visszaszorítását célzó jogszabályok megalkotását említette feladatként. „A kormánnyal szemben álló erők” szempontjából idegesebb, a kormány szempontjából nyugodt, kiegyensúlyozott ősz várható - mondta Orbán Viktor. Torgyán: A téeszek nem kapnak segítséget Az őstermelők sokszorosan hátrányos helyzetben vannak, a polgári kormánynak az ő helyzetükön változtatnia kell, ám a téeszeket, amelyek fillérekért szerezték meg földjük túlnyomó részét, nem kívánja támogatni - jelentette ki Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szombaton Mátészalkán. (Torgyán az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a kisgazdapárt mindig is ellenezte a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létét.) A miniszter az ipari alma felvásárlásáról szólva azt mondta: a jövő évi keretből kétmilliárd forinttal támogatja az állam az almafelvásárlást, ám ez csak arra elegendő, hogy a tavalyi 21 forintos árral szemben most 18 forintért vegyék át a gyümölcsöt a feldolgozók. Bejelentette: tárgyalásokat kezdeményez a közlekedési tárcával, hogy a vasúton történő mezőgazdasági szállítások 50 százalékos kedvezményt kapjanak. Az önkormányzati választások Torgyán József szerint előrevetítik a kormánypártok jelentős előretörésének lehetőségét. Az FKGP esetében a pártelnök százszázalékos erőgyarapodást vár. Úgy vélekedik, hogy jelenleg sajtóhadjárat zajlik a kormány ellen, ami valójában a vereségüket tudomásul venni nem akaró volt hatalmi tényezők műve.