Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-01 / 204. szám
Átalakítják a rezidenciákat Az Orbán család a közeljövőben beköltözik a mindenkori miniszterelnök lakhelyéül szolgáló rezidenciába - értesült a Népszabadság. A XII. kerületi Művész utcai épületet jelenleg renoválják és átalakítják, hogy lakhatóvá váljék a háromgyermekes család számára. Az átalakítás befejezéséig Orbán Viktor kormányfő feleségével és gyermekeivel a szintén XII. kerületi Béla király úti kormányvendégház ideiglenes lakója. Ez a ház egy telken található több más rezidenciával. A Béla király úti épületkomplexumban van például az Országgyűlés mindenkori elnökének háza is. A házelnöki rezidenciát is most renoválják, a munkálatok befejezése után költözik be Áder János feleségével és három gyermekével. Magyarországon a mindenkori miniszterelnök rezidenciája a Művész utcában található. Az épületnek kalandos története van. A második világháború előtt Karády Katalin kapta ajándékba a hírszerzés tábornokától. A rendszerváltás után pedig Antall József néhai kormányfő alakíttatta át a kormány vendégházát miniszterelnöki rezidenciává. Antall halála után özvegye használta egy ideig az épületet, mert Boross Péter kormányfő nem tartott rá igényt. Itt lakott miniszterelnöksége idején, 1994 és 1998 között Horn Gyula is. A legfőbb közjogi méltóságokat, a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és a miniszterelnököt egyébként kormányhatározat kötelezi arra, hogy elfoglalják a nekik járó rezidenciákat. Erre nemcsak a protokoll szabályai miatt van szükség, hanem mert a Köztársasági Őrezred ezekben a speciális biztonsági rendszerekkel felszerelt épületekben tudja leginkább szavatolni a védelmüket. A leköszönt házelnök és miniszterelnök jogosult lett volna igénybe venni a nekik járó szolgálati lakást. Ezzel a lehetőséggel egyikük sem kívánt élni. I. B. A mindenkori miniszterelnök otthona VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD Az ÁSZ második vizsgálata a kisebbségi önkormányzatokról Az országos kisebbségi önkormányzatok jogi státusának, valamint a gazdálkodásukra és működésükre vonatkozó szabályoknak a felülvizsgálatát javasolja az Állami Számvevőszék. A számvevők a múlt év tavaszán két éven belül másodjára vizsgálták a kisebbségi önkormányzatok működését. Megállapításaikat a közelmúltban tették közzé az Önkormányzati Értesítőben. Az Állami Számvevőszék először 1995-ben, a parlament emberjogi és kisebbségi bizottságának felkérésére vizsgálta az akkor éppen megalakult tizenegy országos kisebbségi önkormányzat gazdálkodását. A múlt évben parlamenti döntés alapján újabb témavizsgálatot végeztek és megállapították: bár szabályosabb lett az önkormányzatok gazdálkodása, az első vizsgálatot követően tett javaslataikat nem valósították meg. Nem javultak az önkormányzatok működési feltételei, és továbbra sincs tisztázva az országos önkormányzatok jogi státusa. A törvény értelmében megalakulásukat követően három hónapon belül valamennyi országos önkormányzatot székházhoz kellett volna juttatni. A számvevők szerint azonban ez a mai napig nem teljesült. A kisebbségi törvény emellett a tizenhárom országos kisebbségi önkormányzat működési költségeinek biztosítására 300 millió forint egyszeri vagyonjuttatást írt elő. A rendelkezést jelentős késéssel hajtották végre. Ugyanez igaz a vagyon-, illetve részvényátruházásra is. A számvevők mindemellett megállapították, hogy a kisebbségi önkormányzatoknak átadott részvények hozama - a törvényhozói szándékkal ellentétben - nem ad fedezetet a testületek működéséhez. Az önkormányzatok rendelkezésére álló források jelentős - és mind nagyobb - hányadát emésztik fel a folyamatos működés költségei. A testületek gazdálkodásában érvényesült a takarékosság és a célszerűség elve. Az önkormányzatok tartalékai azonban a forráshiány miatt fokozatosan kimerülnek, így az esetleges váratlan kiadásokra nincs fedezet. A számvevőszék ezért egyebek között javasolja a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával és működésével kapcsolatos szabályok teljes körű felülvizsgálatát. A kormány határozza meg a testületek finanszírozásának szempontjait, s dolgozza ki az önkormányzati intézmények alapításához, fenntartásához és működéséhez szükséges kritériumrendszert - javasolja az Katona önként nem mond le Katona Béla lapunknak kijelentette: nincs benne személyes hatalomvágy, a főpolgármester-jelöltséget nem ő kérte, hanem az MSZP budapesti küldöttgyűlése választotta meg erre a tisztségre. Ezért erről nem mondhat, és nem is mond le. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke lapunknak azt mondta: nem tud olyan döntésről, hogy az MSZP visszalépteti főpolgármester-jelöltjét. - Az elmúlt években többször bizonyítottam, hogy amennyiben a munkámhoz szükséges erkölcsi vagy szakmai feltételek nem felelnek meg az elvárásaimnak, akkor gondolkodás nélkül le tudok mondani bármilyen funkciómról - nyilatkozta lapunknak Katona Béla, az MSZP alelnöke azzal kapcsolatban, hogy az egyik napilap szerint visszalépne a fővárosi főpolgármester-jelöltségtől Demszky Gábor javára. Kijelentette: nincs benne személyes hatalomvágy, főpolgármesterjelöltsége azonban az előbbiekhez képest egészen más helyzetet jelent. Ezt a tisztséget nem ő választotta, hanem a budapesti küldöttgyűlés választotta meg jelöltnek. Ezért erről nem mondhat, és nem is mond le. A választási kampány idején neki egyetlen feladata van, hogy a budapesti önkormányzati választásokon a lehető legjobb eredmény eléréséhez segítse a szocialista pártot. Ennek a feladatnak akarok minden erőmmel eleget tenni, pontosan ezért a Népszava tudatosan félrevezető állításával ellentétben a szocialista párt hét végi tisztújító kongresszusán semmilyen funkcióra nem vállaltam jelölést, így a pártalelnöki tisztségre sem - mondta Katona. A Népszabadság információi szerint Katona Bélát kizárólag az MSZP budapesti küldöttgyűlése hívhatja vissza a főpolgármester-jelölti tisztségből. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke lapunknak kijelentette: nem tud olyan döntésről, hogy az MSZP visszalépteti főpolgármester-jelöltjét Demszky Gábor javára. Mint mondta, ezzel összefüggésben az SZDSZ semmilyen tárgyalást nem folytat az MSZP-vel. Az SZDSZ elnöke szerint az MSZP ugyanakkor valóban nehéz dilemma előtt áll: a közvélemény-kutatások szerint Demszkynek komoly esélye van a győzelemre. Katona azonban elindulásával elősegítheti a MIÉP által támogatott Latorcai János esetleges győzelmét. K. J. T.-Zs. A. HM-tender: nyert a Siemens A Siemens Rt. nyerte a honvédség hírközlési rendszerének beszerzésére kiírt úgynevezett telefontendert - jelentette be tegnap a honvédelmi miniszter. Szabó János hangsúlyozta, hogy a döntést a parlament honvédelmi bizottsága ajánlásának figyelembevételével hozta meg. Lányi Zsolt, a bizottság elnöke ugyanakkor lapunknak elmondta: a bizottság ajánlása valójában azt az álláspontot tükrözte, hogy a monopolhelyzet kialakulásának elkerülésére szerencsésebb volna az első és a második helyezett (a Siemens és a Lucent Technologies) együttes megbízása. Szerinte ez a második helyezett cég alvállalkozói felkérésével lenne megvalósítható. Lányi hangsúlyozta, hogy mindez csupán ajánlás volt. A döntés egyelőre még nem is tér el a bizottsági javaslattól - mondta az elnök, aki hozzátette: kíváncsian várja viszont, hogy az ajánlást figyelembe véve később bevonják-e a munkálatokba a Lucentet. A miniszter azzal is indokolta az egyetlen nyertes kiválasztását, hogy a pályázók eltérő rendszerek kiépítését vállalták. Sz. L. Kövér semmit nem adott át Folytatás az 1. oldalról Lapunk információi szerint Kövér a vizsgálatokról szólva arra utalt, hogy a titkosszolgálatok még a múlt héten átkutatták az üggyel a sajtóban összefüggésbe hozott Pinpoint Kft. irodáit, amely korábban szoros kapcsolatban állt a szolgálatokkal. A Pinpoint tulajdonosa ugyanis a Protan Rt., amelyet még 1993-ban a kormány támogatásával hoztak létre. A Népszabadság információi szerint a miniszter előadásában nem volt szó közpénzek felhasználásáról, törvénytelen és titkosszolgálati módszerek alkalmazásáról, valamint arról sem, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által múlt héten nyilvánosságra hozott ügyhöz az előző kormánynak bármi köze lenne. A testület ülése után Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista párti elnöke elmondta: a szavazás világossá tette, hogy a kormánykoalíció nem kívánja ezt a napirendet tárgyalni, és az ügyet egyértelműen tisztázni. Keleti azt is közölte, ha a nemzetbiztonsági törvény értelmében a titkosszolgálatokat irányító miniszter vizsgálatot folytat, akkor a vizsgálat eredményéről tájékoztatnia kell a bizottságot. Ha a bizottsági tagok harmada nem tartja elégségesnek a vizsgálat eredményét, akkor az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága saját hatáskörben is folytathat vizsgálatot. Keleti azt is elmondta, hogy Kövér László nem volt hajlandó átadni semmilyen, az üggyel kapcsolatos dokumentumot a bizottságnak. Vancsik Zoltán szocialista párti képviselő kétségbeejtőnek nevezte, hogy Kövér tulajdonképpen cáfolta a miniszterelnök állításait. A kormányoldal ráadásul azt sem fogadta el, hogy az üggyel kapcsolatos dokumentumokat Kövér helyezze letétbe a köztársasági elnöknél vagy az Országgyűlés elnökénél, hogy a dokumentumokat később összevethessék a vizsgálat eredményével. Világosi Gábor szabaddemokrata képviselő arra hívta fel a figyelmet: a bizottsági ülésen megválaszolatlanok maradtak azok a kérdések, hogy ki kinek és mire adott megbízást, továbbá: kiket figyeltek meg. Nikolits István volt titkosszolgálati miniszter szerint, ha politikai pártok vezetőit figyelnék meg, akkor annak kivizsgálása mindenképpen a nemzetbiztonsági bizottság kompetenciájába tartozik. Tóth Károly szocialista Semmi köze nincs a svéd nagykövetséghez annak az ismeretlen személynek, aki vasárnap a Népszabadság szerkesztőségébe is eljuttatta a Fidesz vezetői által „magyar Watergate” botránynak nevezett megfigyelés és adatgyűjtés dokumentumait. Lapunk érdeklődésére a budapesti svéd nagykövetség ügyvivője, Sören Lundvall egyértelműen cáfolta, hogy bármelyik munkatársuknak vagy alkalmazottjuknak köze lett volna az ügyhöz. Ha valaki a külképviselethez tartozónak mondta magát, amikor az irat-paksamétát kézbesítette, az kétségtelenül bolondját járatta a sajtóval - nyilatkozta a tanácsospárti képviselő szerint, ha a koalíció akarata alapján külön parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel, akkor az a testület a nemzetbiztonsági törvény előírása miatt nem kaphat meg minden általa kért dokumentumot. Keleti reményét fejezte ki, hogy a miniszter által indított vizsgálat tíz napon belül befejeződik. Keleti elmondta: fontolóra veszi, hogy a miniszterelnökhöz fordul, kérve Orbánt, hogy jelenjen meg a bizottság előtt, hátha tud újat mondani ebben az ügyben. Az eddig nyilvánosságra került és a Kövér László által ismertetett adatok alapján a megfigyelési ügy a nemzetbiztonsági testület kompetenciáját meghaladó, sokkal nagyobb hálónak, sokkal nagyobb anyagnak egy része, ezért nem volna helyes, ha a bizottság tárgyalná az esetet — közölte Mikes Éva, a testület fideszes alelnöke. Arról, hogy az ügy során esetleg szocialista párti személyeket is megfigyeltek Mikes Éva azt nyilatkozta: senki nem tagadta, hogy más politikusok ellen is folyhattak ilyen eljárások. Hozzátette: Orbán Viktor bejelentését egy Fidesz-rendezvényen, Fideszküldötteknek beszámolva tette. A parlamenti vizsgálóbizottság felállításának szükségességét a politikus azzal is magyarázta, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban ma ott ülnek azok is, akik az elmúlt négy évben felügyelték a nemzetbiztonsági szolgálatokat. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Lapunk információi szerint a Pinpoint Kft. és a Protan Rt. tevékenységét homály fedi. Róluk csak annyit lehet tudni: szoros kapcsolatban állnak a szolgálatokkal, azt sem lehet kizárni, hogy fedőcégek. Titkosszolgálati berkekben a Pinpointot úgynevezett „fusicégnek” tartják, amely a szolgálatok embereinek jövedelemkiegészítésére alakult, és a szakmájukba vágó megrendelések kielégítését vállalják a piacon. Úgy tudjuk, a szolgálatoknál és azok fedőcégeinél osztályvezetői szintig mindenkinek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy végeztek-e adatgyűjtést politikusokról és családtagjaikról. Állítólag eddig egy cégnél akadt olyan személy, aki nem volt hajlandó aláírni a nyilatkozatot. Az üggyel összefügg, hogy értesülésünk szerint az Információs Hivatal főigazgató-helyettese a brit titkosszolgálati összekötő búcsúztatásán azt mondta: az IH-ban nem kell tartani leváltásoktól, mert olyan dokumentumokkal rendelkeznek fideszes politikusokról, családjuk vagyoni helyzetéről, amelyek bebiztosítják az IH vezetőit. Az esetről állítólag jelentést kért a szolgálatok vezetése, de az erre vonatkozó beszámolók egymásnak is ellentmondanak. BRFK-nyomozás az ál-Tot ügyében Folytatás az 1. oldalról A Fővárosi Főügyészség az augusztus 10-i cikk nyomán augusztus 14-én feljelentéskiegészítést rendelt el annak megállapítására, hogy a leírtak alapján megállapítható-e bűncselekmény alapos gyanúja. Ezzel a KBI vizsgálati főosztályát bízták meg. Ezt követően az ORFK az ügyet a BRFK gazdaságvédelmi osztályára ruházta, amely hétfőn elrendelte a nyomozást közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen. Az indoklás szerint „a BRFK gazdaságvédelmi osztálya megállapította, hogy két cégbírósági iraton Josip Tot aláírása valószínűleg hamis”. A nyomozás lefolytatására a gazdaságvédelmi osztályt jelölte ki a bűnügyi igazgató. A BRFK nyomozói a büntetőeljárás keretében várhatóan kihallgatják mindazokat, akik az említett társaságok értékesítésében közreműködtek. Jakab Géza kérdésünkre elmondta, a cégiratokban Kaya Ibrahim néven szereplő ismeretlen személlyel összefüggésben a nyomozás elrendeléséhez még nincs elegendő információja a rendőrségnek. Amennyiben a nyomozás során az illetővel kapcsolatban bűncselekmény gyanúja merül fel, az eljárást a rendőrség az általa jegyzett, illetve felvásárolt társaságokra is kiterjeszti. Gödöllőn felfüggesztették tisztségükből a független kisgazdák vezetőit TUDÓSÍTÓNKTÓL A Független Kisgazdapárt Pest megyei szervezetének elnöksége tegnapi ülésén határozatban szólította fel az FKGP gödöllői szervezetét, hogy határolódjon el az általa eddig támogatott független polgármesterjelölttől, Szabó Jánostól. Az elnökség javasolja, hogy a tagszervezet Gémesi Györgyöt, az MDF jelöltjét, Gödöllő jelenlegi polgármesterét támogassa. Gödöllőn a független Szabó Jánost jelölte a Fidesz és az FKGP, de a városban terjesztett szórólapokon már az MSZP-SZDSZ— Fidesz-FKGP választási szövetség jelöltjeként tüntették fel. A kisgazdapárt Pest megyei szervezetének elnöke, dr. Réti Miklós a párt tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy elhatárolódó nyilatkozatuk közzétételéig a gödöllői Független Kisgazdapárt vezetése tevékenységét felfüggesztik, és fegyelmi eljárást kezdeményeznek ellene. Az elnök szerint a gödöllőiek megsértették a a kisgazdapárt alkotmányát, amely szerint a tagoknak alkalmazkodniuk kell a párt országos irányvonalához.