Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-01 / 204. szám

­ Átalakítják a rezidenciákat Az Orbán család a közeljövőben be­költözik a mindenkori miniszterel­nök lakhelyéül szolgáló rezidenciába - értesült a Népszabadság. A XII. kerületi Művész utcai épületet jelen­leg renoválják és átalakítják, hogy lakhatóvá váljék a háromgyermekes család számára. Az átalakítás befejezéséig Orbán Vik­tor kormányfő feleségével és gyermeke­ivel a szintén XII. kerületi Béla király úti kormányvendégház ideiglenes lakó­ja. Ez a ház egy telken található több más rezidenciával. A Béla király úti épületkomplexumban van például az Országgyűlés mindenkori elnökének há­za is. A házelnöki rezidenciát is most reno­válják, a munkálatok befejezése után költözik be Áder János feleségével és három gyermekével. Magyarországon a mindenkori minisz­terelnök rezidenciája a Művész utcában található. Az épületnek kalandos törté­nete van. A második világháború előtt Karády Katalin kapta ajándékba a hír­szerzés tábornokától. A rendszerváltás után pedig Antall József néhai kormányfő alakíttatta át a kormány vendégházát miniszterelnöki rezidenciává. Antall halála után özvegye használta egy ideig az épületet, mert Boross Péter kormányfő nem tartott rá igényt. Itt lakott miniszterelnöksége ide­jén, 1994 és 1998 között Horn Gyula is. A legfőbb közjogi méltóságokat, a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és a miniszterelnököt egyébként kormányhatározat kötelezi arra, hogy el­foglalják a nekik járó rezidenciákat. Er­re nemcsak a protokoll szabályai miatt van szükség, hanem mert a Köztársasági Őrezred ezekben a speciális biztonsági rendszerekkel felszerelt épületekben tudja leginkább szavatolni a védelmü­ket. A leköszönt házelnök és miniszterel­nök jogosult lett volna igénybe venni a nekik járó szolgálati lakást. Ezzel a lehetőséggel egyikük sem kívánt élni. I. B. A mindenkori miniszterelnök otthona VELLEDITS ÉVA FELVÉTELE 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD Az ÁSZ második vizsgálata a kisebbségi önkormányzatokról Az országos kisebbségi önkormányza­tok jogi státusának, valamint a gazdál­kodásukra és működésükre vonatkozó szabályoknak a felülvizsgálatát java­solja az Állami Számvevőszék. A szám­vevők a múlt év tavaszán két éven be­lül másodjára vizsgálták a kisebbségi önkormányzatok működését. Megálla­pításaikat a közelmúltban tették közzé az Önkormányzati Értesítőben. Az Állami Számvevőszék először 1995-ben, a parlament emberjogi és ki­sebbségi bizottságának felkérésére vizs­gálta az akkor éppen megalakult tizenegy országos kisebbségi önkormányzat gaz­dálkodását. A múlt évben parlamenti döntés alapján újabb témavizsgálatot vé­geztek és megállapították: bár szabályo­sabb lett az önkormányzatok gazdálkodá­sa, az első vizsgálatot követően tett javas­lataikat nem valósították meg. Nem ja­vultak az önkormányzatok működési fel­tételei, és továbbra sincs tisztázva az or­szágos önkormányzatok jogi státusa. A törvény értelmében megalakulásu­kat követően három hónapon belül vala­mennyi országos önkormányzatot szék­házhoz kellett volna juttatni. A számve­vők szerint azonban ez a mai napig nem teljesült. A kisebbségi törvény emellett a tizenhárom országos kisebbségi ön­­kormányzat működési költségeinek biz­tosítására 300 millió forint egyszeri va­gyonjuttatást írt elő. A rendelkezést je­lentős késéssel hajtották végre. Ugyanez igaz a vagyon-, illetve részvényátruhá­zásra is. A számvevők mindemellett megállapították, hogy a kisebbségi ön­­kormányzatoknak átadott részvények hozama - a törvényhozói szándékkal el­lentétben - nem ad fedezetet a testületek működéséhez. Az önkormányzatok ren­delkezésére álló források jelentős - és mind nagyobb - hányadát emésztik fel a folyamatos működés költségei. A testü­letek gazdálkodásában érvényesült a ta­karékosság és a célszerűség elve. Az ön­­kormányzatok tartalékai azonban a for­ráshiány miatt fokozatosan kimerülnek, így az esetleges váratlan kiadásokra nincs fedezet. A számvevőszék ezért egyebek között javasolja a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásával és működésével kapcsolatos szabályok tel­jes körű felülvizsgálatát. A kormány ha­tározza meg a testületek finanszírozásá­nak szempontjait, s dolgozza ki az ön­­kormányzati intézmények alapításához, fenntartásához és működéséhez szüksé­ges kritériumrendszert - javasolja az Katona önként nem mond le Katona Béla lapunknak kijelentette: nincs benne személyes hatalomvágy, a főpolgármester-jelöltséget nem ő kér­te, hanem az MSZP budapesti küldött­­gyűlése választotta meg erre a tisztség­re. Ezért erről nem mondhat, és nem is mond le. Magyar Bálint, az SZDSZ el­nöke lapunknak azt mondta: nem tud olyan döntésről, hogy az MSZP vissza­lépteti főpolgármester-jelöltjét. - Az elmúlt években többször bizo­nyítottam, hogy amennyiben a munkám­hoz szükséges erkölcsi vagy szakmai fel­tételek nem felelnek meg az elvárásaim­nak, akkor gondolkodás nélkül le tudok mondani bármilyen funkciómról - nyilat­kozta lapunknak Katona Béla, az MSZP alelnöke azzal kapcsolatban, hogy az egyik napilap szerint visszalépne a fővá­rosi főpolgármester-jelöltségtől Demszky Gábor javára. Kijelentette: nincs benne személyes hatalomvágy, főpolgármester­jelöltsége azonban az előbbiekhez képest egészen más helyzetet jelent. Ezt a tiszt­séget nem ő választotta, hanem a buda­pesti küldöttgyűlés választotta meg je­löltnek. Ezért erről nem mondhat, és nem is mond le. A választási kampány idején neki egyetlen feladata van, hogy a buda­pesti önkormányzati választásokon a le­hető legjobb eredmény eléréséhez segítse a szocialista pártot.­­ Ennek a feladatnak akarok minden erőmmel eleget tenni, pontosan ezért a Népszava tudatosan fél­revezető állításával ellentétben a szocia­lista párt hét végi tisztújító kongresszu­sán semmilyen funkcióra nem vállaltam jelölést, így a pártalelnöki tisztségre sem - mondta Katona. A Népszabadság információi szerint Katona Bélát kizárólag az MSZP buda­pesti küldöttgyűlése hívhatja vissza a fő­­polgármester-jelölti tisztségből. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke la­punknak kijelentette: nem tud olyan dön­tésről, hogy az MSZP visszalépteti főpol­gármester-jelöltjét Demszky Gábor javá­ra. Mint mondta, ezzel összefüggésben az SZDSZ semmilyen tárgyalást nem folytat az MSZP-vel. Az SZDSZ elnöke szerint az MSZP ugyanakkor valóban nehéz di­lemma előtt áll: a közvélemény-kutatások szerint Demszkynek komoly esélye van a győzelemre. Katona azonban elindulásá­val elősegítheti a MIÉP által támogatott Latorcai János esetleges győzelmét. K. J. T.-Zs. A. HM-tender: nyert a Siemens A Siemens Rt. nyerte a honvédség hír­közlési rendszerének beszerzésére kiírt úgynevezett telefontendert - jelentette be tegnap a honvédelmi miniszter. Szabó János hangsúlyozta, hogy a döntést a par­lament honvédelmi bizottsága ajánlásá­nak figyelembevételével hozta meg. Lányi Zsolt, a bizottság elnöke ugyan­akkor lapunknak elmondta: a bizottság ajánlása valójában azt az álláspontot tük­rözte, hogy a monopolhelyzet kialakulá­sának elkerülésére szerencsésebb volna az első és a második helyezett (a Siemens és a Lucent Technologies) együttes meg­bízása. Szerinte ez a második helyezett cég alvállalkozói felkérésével lenne meg­valósítható. Lányi hangsúlyozta, hogy mindez csupán ajánlás volt. A döntés egyelőre még nem is tér el a bizottsági ja­vaslattól - mondta az elnök, aki hozzátet­te: kíváncsian várja viszont, hogy az ajánlást figyelembe véve később bevon­­ják-e a munkálatokba a Lucentet. A mi­niszter azzal is indokolta az egyetlen nyertes kiválasztását, hogy a pályázók eltérő rendszerek kiépítését vállalták. Sz. L. Kövér semmit nem adott át Folytatás az 1. oldalról Lapunk információi szerint Kövér a vizsgálatokról szólva arra utalt, hogy a titkosszolgálatok még a múlt héten átku­tatták az üggyel a sajtóban összefüggés­be hozott Pinpoint Kft. irodáit, amely korábban szoros kapcsolatban áll­­t a szolgálatokkal. A Pinpoint tulajdono­sa ugyanis a Protan Rt., amelyet még 1993-ban a kormány támogatásával hoztak létre. A Népszabadság információi szerint a miniszter előadásában nem volt szó köz­pénzek felhasználásáról, törvénytelen és titkosszolgálati módszerek alkalmazásá­ról, valamint arról sem, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által múlt héten nyilvánosságra hozott ügyhöz az előző kormánynak bármi köze lenne. A testület ülése után Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista párti elnöke elmondta: a szavazás vilá­gossá tette, hogy a kormánykoalíció nem kívánja ezt a napirendet tárgyalni, és az ügyet egyértelműen tisztázni. Ke­leti azt is közölte, ha a nemzetbiztonsági törvény értelmében a titkosszolgálatokat irányító miniszter vizsgálatot folytat, akkor a vizsgálat eredményéről tájékoz­tatnia kell a bizottságot. Ha a bizottsági tagok harmada nem tartja elégségesnek a vizsgálat eredményét, akkor az Or­szággyűlés nemzetbiztonsági bizottsága saját hatáskörben is folytathat vizsgála­tot. Keleti azt is elmondta, hogy Kövér László nem volt hajlandó átadni semmi­lyen, az üggyel kapcsolatos dokumentu­mot a bizottságnak. Vancsik Zoltán szo­cialista párti képviselő kétségbeejtőnek nevezte, hogy Kövér tulajdonképpen cá­folta a miniszterelnök állításait. A kor­mányoldal ráadásul azt sem fogadta el, hogy az üggyel kapcsolatos dokumentu­mokat Kövér helyezze letétbe a köztár­sasági elnöknél vagy az Országgyűlés elnökénél, hogy a dokumentumokat ké­sőbb összevethessék a vizsgálat eredmé­nyével. Világosi Gábor szabaddemokra­ta képviselő arra hívta fel a figyelmet: a bizottsági ülésen megválaszolatlanok maradtak azok a kérdések, hogy ki kinek és mire adott megbízást, továbbá: kiket figyeltek meg. Nikolits István volt tit­kosszolgálati miniszter szerint, ha politi­kai pártok vezetőit figyelnék meg, akkor annak kivizsgálása mindenképpen a nemzetbiztonsági bizottság kompetenci­ájába tartozik. Tóth Károly szocialista Semmi köze nincs a svéd nagykö­vetséghez annak az ismeretlen személynek, aki vasárnap a Nép­­szabadság szerkesztőségébe is el­juttatta a Fidesz vezetői által „ma­gyar Watergate” botránynak neve­zett megfigyelés és adatgyűjtés dokumentumait. Lapunk érdeklő­désére a budapesti svéd nagykö­vetség ügyvivője, Sören Lundvall egyértelműen cáfolta, hogy bár­melyik munkatársuknak vagy al­kalmazottjuknak köze lett volna az ügyhöz. Ha valaki a külképvi­selethez tartozónak mondta ma­gát, amikor az irat-paksamétát kézbesítette, az kétségtelenül bo­londját járatta a sajtóval - nyilat­kozta a tanácsos­­párti képviselő szerint, ha a koalíció akarata alapján külön parlamenti vizsgá­lóbizottságot állítanak fel, akkor az a testület a nemzetbiztonsági törvény elő­írása miatt nem kaphat meg minden álta­la kért dokumentumot. Keleti reményét fejezte ki, hogy a miniszter által indított vizsgálat tíz napon belül befejeződik. Keleti elmondta: fontolóra veszi, hogy a miniszterelnökhöz fordul, kérve Orbánt, hogy jelenjen meg a bizottság előtt, hát­ha tud újat mondani ebben az ügyben. Az eddig nyilvánosságra került és a Kövér László által ismertetett adatok alapján a megfigyelési ügy a nemzetbiz­tonsági testület kompetenciáját megha­ladó, sokkal nagyobb hálónak, sokkal nagyobb anyagnak egy része, ezért nem volna helyes, ha a bizottság tárgyalná az esetet — közölte Mikes Éva, a testület fideszes alelnöke. Arról, hogy az ügy során esetleg szocialista párti személye­ket is megfigyeltek Mikes Éva azt nyi­latkozta: senki nem tagadta, hogy más politikusok ellen is folyhattak ilyen eljá­rások. Hozzátette: Orbán Viktor bejelen­tését egy Fidesz-rendezvényen, Fidesz­­küldötteknek beszámolva tette. A parla­menti vizsgálóbizottság felállításának szükségességét a politikus azzal is ma­gyarázta, hogy a nemzetbiztonsági bi­zottságban ma ott ülnek azok is, akik az elmúlt négy évben felügyelték a nemzet­­biztonsági szolgálatokat. Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Lapunk információi szerint a Pinpoint Kft. és a Protan Rt. tevékenységét ho­mály fedi. Róluk csak annyit lehet tudni: szoros kapcsolatban állnak a szolgá­latokkal, azt sem lehet kizárni, hogy fedőcégek. Titkosszolgálati berkekben a Pinpointot úgynevezett „fusicégnek” tartják, amely a szolgálatok embereinek jövedelemkiegészítésére alakult, és a szakmájukba vágó megrendelések ki­elégítését vállalják a piacon. Úgy tudjuk, a szolgálatoknál és azok fedőcégei­nél osztályvezetői szintig mindenkinek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy végeztek-e adatgyűjtést politikusokról és családtagjaikról. Állítólag eddig egy cégnél akadt olyan személy, aki nem volt hajlandó aláírni a nyilatkozatot. Az üggyel összefügg, hogy értesülésünk szerint az Információs Hivatal fő­igazgató-helyettese a brit titkosszolgálati összekötő búcsúztatásán azt mond­ta: az IH-ban nem kell tartani leváltásoktól, mert olyan dokumentumokkal rendelkeznek fideszes politikusokról, családjuk vagyoni helyzetéről, amelyek bebiztosítják az IH vezetőit. Az esetről állítólag jelentést kért a szolgálatok vezetése, de az erre vonatkozó beszámolók egymásnak is ellentmondanak. BRFK-nyomozás az ál-Tot ügyében Folytatás az 1. oldalról A Fővárosi Főügyészség az augusztus 10-i cikk nyomán augusztus 14-én felje­lentéskiegészítést rendelt el annak meg­állapítására, hogy a leírtak alapján meg­állapítható-e bűncselekmény alapos gyanúja. Ezzel a KBI vizsgálati főosztá­lyát bízták meg. Ezt követően az ORFK az ügyet a BRFK gazdaságvédelmi osz­tályára ruházta, amely hétfőn elrendelte a nyomozást közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen. Az indoklás szerint „a BRFK gazdaság­­védelmi osztálya megállapította, hogy két cégbírósági iraton Josip Tot aláírása valószínűleg hamis”. A nyomozás le­folytatására a gazdaságvédelmi osztályt jelölte ki a bűnügyi igazgató. A BRFK nyomozói a büntetőeljárás keretében várhatóan kihallgatják mindazokat, akik az említett társaságok értékesítésében közreműködtek. Jakab Géza kérdésünkre elmondta, a cégiratokban Kaya Ibrahim néven sze­replő ismeretlen személlyel összefüg­gésben a nyomozás elrendeléséhez még nincs elegendő információja a rendőr­ségnek. Amennyiben a nyomozás során az illetővel kapcsolatban bűncselek­mény gyanúja merül fel, az eljárást a rendőrség az általa jegyzett, illetve fel­vásárolt társaságokra is kiterjeszti. Gödöllőn felfüggesztették tisztségükből a független kisgazdák vezetőit TUDÓSÍTÓNKTÓL A Független Kisgazdapárt Pest megyei szervezetének elnöksége tegnapi ülé­sén határozatban szólította fel az FKGP gödöllői szervezetét, hogy hatá­rolódjon el az általa eddig támogatott független polgármesterjelölttől, Szabó Jánostól. Az elnökség javasolja, hogy a tag­­szervezet Gémesi Györgyöt, az MDF jelöltjét, Gödöllő jelenlegi polgármes­terét támogassa. Gödöllőn a független Szabó Jánost jelölte a Fidesz és az FKGP, de a városban terjesztett szóró­lapokon már az MSZP-SZDSZ— Fidesz-FKGP választási szövetség je­löltjeként tüntették fel. A kisgazdapárt Pest megyei szerve­zetének elnöke, dr. Réti Miklós a párt tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy elhatárolódó nyilatkozatuk köz­zétételéig a gödöllői Független Kis­gazdapárt vezetése tevékenységét fel­függesztik, és fegyelmi eljárást kezde­ményeznek ellene. Az elnök szerint a gödöllőiek megsértették a a kisgaz­dapárt alkotmányát, amely szerint a ta­goknak alkalmazkodniuk kell a párt or­szágos irányvonalához.

Next