Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-28 / 227. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ Vége a Kohl-korszaknak A Kohl-éra befejezésére és a szociáldemokraták hatalomra juttatására szavaztak a német választók vasárnap a szövetségi parlamenti választásokon. Az exit-pollok szerint Kohl és a keresztény uniópártok súlyos vereséget szenvedtek, az 54 esztendős Gerhard Schröderrel ringbe szállt SPD pedig látványosnak mondható győzelmet könyvelhet el. Még akkor is, ha egyelőre nem biztos is, hogy a szintén jól szerepelt zöldekkel együtt elegendő mandátumot szereztek arra, hogy koalíciós kormányt alakítsanak. BONNI TUDÓSÍTÓNKTÓL Lapzártánkkor még nem lehetett kizárni, hogy a néppártok nagykoalícióra kényszerülnek. A ZDF televíziós társaság által közvetlenül a szavazóurnák lezárása után közzétett számítógépes prognózis, az úgynevezett exit-poll szerint a keresztény uniópártok (CDU/CSU) a voksok 35 százalékát szerezték meg, 6,4 százalékkal kevesebbet, mint 1994-ben. Egyértelműen veszítettek. Ugyancsak egyértelmű győztes az SPD, amely az említett exit-poll szerint 41 százalékot kapott, 4,6 százalékkal többet, mint négy éve. Valamivel jobb, 36 százalékos eredményt jósolt a CDU/CSU-nak az ARD exit-pollja, de az is 41 százalékkal hozta ki győztesként az SPD-t. Mind az FDP, mind a zöldek vették az 5 százalékos küszöböt, 6,5-6,5 százalékkal, s úgy tűnik, hogy a reformkommunisták is átlépték az 5 százalékot. Amennyiben a hivatalos eredmény megerősíti ezt a trendet, a szociáldemokraták és a zöldek elvben koalícióra léphetnek, kérdés azonban, hogy a parlamentben a reformkommunista PDS nélkül meglesz-e a kormányzóképes abszolút többségük. A bonyolult választási rendszer miatt megbízható eredmények csak lapzártánk után érkeztek. Négy évvel ezelőtt a CDU/CSU 41,4, az SPD 36,4, a Bündnis 90/Zöldek 7,3, az FDP 6,9, a PDS 4,4 százalékot kapott, s utóbbi négy közvetlen mandátum megszerzésének köszönhetően 30 képviselőből álló csoportot alakíthatott a Bundestagban. Csaknem 61 millió polgárt szólítottak az urnák elé, s a borús, esős idő kedvezett a részvételnek: délig országszerte a szavazásra jogosultak 31 százaléka adta le a voksát, két százalékkal többen, mint négy évvel korábban. A keleti tartományokban a polgárok valósággal megrohamozták a szavazóhelyiségeket, s a délelőtt folyamán nyolc százalékkal többen voksoltak, mint 1994-ben. Helmut Kohl feleségével Ludwigshafen-Oggersheimben szavazott, kihívója, Gerhard Schröder pedig Hannoverben. Utóbbit egy munkanélküli mozgalom aktivistái fogadták. Használt zoknikból összevarrt szőnyeget terítettek elé, figyelmeztetve, mi lesz a legfőbb feladata, ha esetleg elfoglalja a kancellári hivatalt. A délutánt már mindketten Bonnban töltötték: a kancellár-pártelnök a CDU, Schröder az SPD főhadiszállásán, ahol a nyilvánosság elől elzárkózva a televízió képernyője előtt várták az első eredményeket. Schröder jelezte, hogy kedvenc szivarjára csak akkor gyújt rá, ha már megbízhatónak látszó részeredmények érkeznek. Az utolsó közvélemény-kutatások 2-4,5 százalék közé tették az SPD előnyét a keresztény uniópártokkal szemben. Az FDP-nek 5-6,5, a zöldeknek 6 százalékot prognosztizáltak, a PDS-nek 4-5 százalékot, illetve azt, hogy legalább három közvetlen mandátum megszerzésével ismét bekerül a Bundestagba. Mecklenburg-Előpomerániában a szövetségi törvényhozással együtt a schwerini tartományi parlament összetételéről is szavaztak, s ott az SPD győzelmét vetítették előre az exit-pollok. Léderer Pál Búcsúzik a kancellár NÉMET VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK (exit-poll) PDS Forrás: CNN NÉPSZABADSÁG-grafika REUTERS-FOTÓ Hatalmas térerő! Már az első hallásra kifogástalan vétel: nem csoda, hisz az Opel Gombo térereje hatalmas! 2720 literes, kategóriájában legnagyobb, rakterében EUR raklapok szállítása is kényelmesen megoldható. És hogy Ön a rakománnyal könnyedén manőverezhessen, a szervokormányt is alapfelszerelésként kapjál át az ÁFÁ-t nem tartalmazza OPELD- t Távirati Stílusban VISSZAVONHATATLAN a halálos ítélet, amelyet az Iráni Iszlám Köztársaság alapítója, a néhai Khomeini ajatollah 1989-ben mondott ki Salman Rushdie brit íróra. A teheráni külügyminisztérium szóvivője, Mahmud Mohamadi tegnap felrótta az írónak, hogy még mindig nem hagyott fel muzulmánokat sértő megjegyzéseivel. Kamal Harazi iráni külügyminiszter múlt héten még arról nyilatkozott, hogy kormánya nem tesz olyasmit, ami a Sátáni versek szerzőjének életét fenyegeti. (AFP) A TEL-AVIVI BÍRÓSÁG kilenc hónap letöltendő és 15 havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte tegnap Jichak Rabin volt izraeli kormányfő gyilkosának barátnőjét, amiért semmit sem tett a merénylet megakadályozására. A 23 éves Margalit Har-Sefire bűnösnek vallotta magát abban, hogy tudott barátja, Jigal Amir gyilkos szándékáról. (AFP) INDULNI KÉSZÜL készül a 2000. évi orosz elnökválasztáson Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőjobboldali orosz Liberális Demokrata Párt vezetője. Mostanáig Grigorij Javlinszkij balközép vezető, Csernomirgyin volt kormányfő, Gennagyij Zjuganov, a kommunisták feje és Kirszan Iljumzsnov kalmük elnök jelezte egyértelműen, hogy pályázik. (MTI) A PÁPA tűrhetetlennek nevezte „az égbekiáltó különbséget” az emberiségnek a gazdasági jólét és a tudományos haladás minden előnyét élvező része és az ínséget szenvedők nagy tömege között. II. János Pál tegnap a szegény országok összehangolt megsegítésére szólította fel a gazdag államokat. (MTI) Tomahawkok irányulnak ötszáz jugoszláv célpontra ÚJVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL— Az amerikai védelmi miniszter mihamarabb NATO-akciót sürgetett a koszovói válság rendezése érdekében. A délkeleteurópai országok védelmi minisztereinek szkopjei tanácskozásán William Cohen közölte: ha Szlobodan Milosevics elutasítja a minapi BT-határozatban foglalt követelések teljesítését, akkor jobb minél előbb beindítani a hadigépezetet. Szerinte a nemzetközi haderőt úgy kell felállítani, hogy képes legyen az azonnali csapásmérésre, ha a jugoszláv elnök megtagadja az együttműködést. A washingtoni politikus egyébként úgy ítélte, hogy Milosevics semmit sem tesz a krízis megfékezéséért. A jugoszláv kormány egyik alelnöke Nikola Sainovics egy tisztavató ünnepségen kijelentette: a hadsereg mindenáron megvédi az ország szuverenitását. Sajtóértesülések szerint az észak-atlanti szövetség már kijelölt 500 jugoszláv katonai célpontot. Ezeket a - többnyire a légvédelmi rendszereket, parancsnoki és irányító központokat tervezik mégsem-Macedónia fővárosában nyolc délkelet-európai állam védelmi miniszterei egyezményt írtak alá a hét végén egy multinacionális békefenntartó hadtest felállításáról. Sajtóértesülés szerint Görögország, Itália, Törökország, Bulgária, Albánia, Románia, Szlovénia és Macedónia gyors reagálású egység létrehozására készült, de a NATO-val való egyeztetés után elálltak az eredeti tervtől emisíteni Tomahawk robotrepülőgépekkel, mielőtt bevetnék a légierőt. Egy magát megnevezni nem kívánó vezérkari tiszt a belgrádi Dnevni Telegrafnak elismerte: a jugoszláv hadseregnek nincsenek olyan fegyverei, amelyekkel semlegesíteni tudnák az amerikai cirkálórakétákat. Pristinában a szerb médiacentrum elismerte, hogy a múlt hét végi hadműveletekben hét rendőr - köztük három vajdasági - vesztette életét. A másik fél ugyanakkor a szerb offenzíva 68 albán áldozatáról adott hírt. SFOR-akció Boszniában HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Robert Gylbardaz Egyesült Államok balkáni megbízottja úgy véli, hogy a boszniai szerbek, horvátok és bosnyákok körében gyengébb eredményt értek el azok a nacionalista pártok, amelyek a háború idején és utána a politikát irányították. Tény azonban, hogy a boszniaiak többsége továbbra is azokat a nacionalista pártokat támogatta, amelyek leginkább csak saját szerb, horvát vagy bosnyák közösségüket képviselik - írja a Reuters. A legnagyobb meglepetést a Radikális Pártot (SRS) vezető szerb Nikola Poplasen okozta. A magát nacionalistának tartó politikus fölényes győzelmet aratott a boszniai szerb terület (entitás), a Szerb Köztársaság eddigi elnöke, a Nyugat-barát Biljana Plavsics felett. Poplasen azonban azt ígérte, hogy betartja a daytoni békemegállapodásokat. Diplomaták ugyanakkor figyelmeztetnek: Poplasen elutasítja Bosznia egységét. A Plavsics asszonyt támogató Egység (Sloga) koalíció ugyanakkor jobb eredményt ért el a parlamenti választásokon és akár többségi kormányt alakíthat. Bosznia másik részében (entitásban), ahol többnyire bosnyákok és horvátok élnek, nem volt elnökválasztás. A Bosznia- Hercegovina Föderációban parlamenti képviselőket és az egész országot irányító háromfős elnökség (horvát, bosnyák és szerb) tagjait választották meg. Ebben az országrészben legyőzte ellenzékét az a koalíció, amelyet a bosnyák közösséget a háború óta irányító Alija Izetbegovic elnök vezet, a horvát közösség pedig főként a nacionalista HDZ-re voksolt. Elemzők szerint a Nyugatnak fenn kell tartania boszniai katonai jelenlétét. Az SFOR katonái közben a hét végén letartóztatták a szerb Sztevan Todorovicsot, akit a hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűncselekményekkel vádol. Akadozik a romániai kisebbségi ingatlanok visszaadása Nem halad a nyáron kormányrendelettel visszajuttatott romániai kisebbségi ingatlanok tényleges átadása. A magyaroknak összesen kilenc ingatlant juttatott vissza a bukaresti kormány. A bukaresti koalíció június 25-i ülésén fogadta el a nemzeti kisebbségektől elkobozott egyes ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. Ennek értelmében 17 ingatlant kaptak vissza az érintettek. A romániai magyaroknak nyolc ingatlant juttattak vissza: a temesvári Magyar Házat, a nagyváradi római katolikus püspöki palotát, és ugyanott a református püspökség épületét, a kolozsvári Wass-házat (amelyben korábban az Erdélyi Múzeum-Egyesület működött), a bukaresti Petőfi-házat, a gyulafehérvári Batthyanaeum könyvtárat, az unitárius egyház nyugdíjpénztárának egykori kolozsvári épületét, illetve a Brassó melletti szecselevárosi evangélikus olvasóházat. A magyarokon kívül három ingatlan került vissza a német kisebbséghez, egy-egy pedig a bolgárokhoz, a lengyelekhez, a törökökhöz, a görögökhöz, a szerbekhez és az örményekhez. Augusztus 20-án szintén kormányrendelet mondta ki további négy kisebbségi ingatlan visszaadását. Ezek közül hármat a romániai zsidó közösség kapott vissza, egyet pedig az Erdélyi Református Egyházkerület. Az épületek átadása vontatottan halad. A bukaresti kisebbségügyi hivatal a folyamat lassúságát aprólékos ellenőrzéssel indokolja. Tibori Szabó Zoltán Palotaforradalom Zágrábban? A horvát kormánypárt (HDZ) radikális és mérsékelt szárnya, valamint a katonai kémelhárítás (SIS) háromszögében dúló hatalmi harc váratlan fordulathoz érkezett. Miután Franjo Greguric volt miniszterelnök „kitálalt”, az országos botrányt már nem lehetett elkerülni. ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL Franjo Greguric azt nyilatkozta, hogy a katonai kémelhárítás lehallgatja (telefon)beszélgetéseit, és egyes lapok révén megpróbálja teljesen lejáratni. Hrvoje Sarinic, az államfő kabinetirodájának a főnöke pedig egyenesen azt állította, hogy az akciót Franjo Tudjman elnök tanácsosa, Ivic Pasalic irányítja. Az érintett cáfol, a bennfentesek viszont már palotaforradalomról pusmognak. A hatalmi harcnak mély gyökerei vannak. Pasalic a kormányzó HDZ jobbszárnyát képviseli. Mögé sorakoztak fel a legbefolyásosabb boszniai horvátok, a privatizáció révén meggazdagodottak, és radikális politikusok is, akiknek nagy hatalmú támogatóik vannak a védelmi ésbelügyminisztériumban. A Sarinic nevével fémjelzett mérsékelt szárny leginkább a befolyásos gazdasági-politikai klánok érdekeit és az állami nagyvállalatok érdekeit képviseli. Törekvéseit pedig az európai irányzatú külügyminisztérium és a civil titkosszolgálatok támogatják. A rivális érdekszövetségek minél jobb pozícióba akarnak kerülni a jövő évi választásokig, hogy ezáltal biztosítsák befolyásukat a Tudjman utáni időkben. A most kirobbant botrány gyökere a honvédelmi minisztériumig nyúlik. Az új védelmi miniszter, Andrija Hebrang ugyanis el akarta küldeni a szélsőjobboldali elődjéhez hű tábornokokat a nagy hatalmú intézményből. A HDZ héjái meghiúsították a tervét. Pasalic szerint a HDZ-n belüli válság elmélyüléséhez hozzájárult a magyarországi lakhelyű Szemjon Mogiljevics maffiavezér két horvát útlevele ügyében megindított nyomozás is. Tudjman elnök a napokban háromszor szólította fel pártját, a HDZ-t a belső egység megőrzésére.