Népszabadság, 1998. szeptember (56. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-19 / 220. szám
34 oldal a Ma: Munkakör / Hétvégem ÁRA: 56 FORINT 1998. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT ORSZÁGOS NAPILAP LVI., 220. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Fiúk, létszámleépítés lesz! A létszámleépítés hírére pánikhangulat alakult ki az Ikarus székesfehérvári üzemében. Jövő csütörtökön 200 busz vonul a Parlament elé tiltakozásul, ha a kormány nem segít megoldani az orosz válság miatti gondokat. 7. oldal Kaya Ibrahim megszólalt Magyarországon csak családjával átutazóban járt, és semmilyen céget sem vásárolt - ezt állítja Kaya Ibrahim a Népszabadságban feltárt fantomcégügy egyik főszereplője. A Németországban élő török vendégmunkás a Sabah című török lapot tartja a kezében. Ennek az újságnak, és az ATV török televíziónak is nyilatkozott. 8. oldal A Postabank elszakad a Macitól Mit kell tennie a Postabank vezetésének, miután kiderült, hogy a bank vesztesége eléri a 110 milliárd forintot? - kérdezte munkatársunk Auth Henrik vezérigazgatót, aki új arculatot is kíván teremteni. 13. oldal Laptop és bőrnadrág A pénz és a kulturális csomagok nemzetközi áramai közelíteni kezdik egymáshoz az álmokat és a félelmeket. A fantáziaképek - nemcsak a szép és jó élet modelljei, hanem a rémálmok is - kezdenek hasonlítani egymásra. 23. oldal Videoügy: kazetták a főügyészségnek Lapunk információja szerint a Boros Tamással készült videofelvételen és a magyarországi illegális bombagyárat irányító, jelenleg letartóztatásban lévő Dietmar Clodo feleségével készült, de adásba nem került tévéinterjúban is szóba kerül egy vagy több korábbi rendőri vezető neve. Boros videovallomását, amelynek szavahihetőségével kapcsolatban komoly kétségek is felmerülhetnek, a legfőbb ügyészhez és a Miniszterelnöki Hivatalhoz küldte el az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Azt a felröppent hírt viszont, hogy a Clodo-anyagot a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter is megkapta, nem erősítették meg. Lapunkban is napvilágot látott: a nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülésén levetítettek egy olyan videofilmet, amelyen a robbantásos merénylet áldozatává vált Boros Tamás tesz kijelentéseket a köztisztviselők és a maffia összefonódásáról, a robbantások hátteréről. Boros több korábbi rendőri vezetőre tett olyan terhelő vallomást, amely megdöbbentette a képviselőket. Egyelőre nem tudni, hogy Boros állításait annak idején ellenőrizték-e. A bizottság elnöke, Keleti György kérdésre válaszolva közölte: nem indít vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a zárt ülésről miként szivárogtak ki az információk. Mint mondta, erre sem jogköre, sem apparátusa nincs, ám külön levélben fel kívánja hívni a bizottság tagjainak figyelmét a diszkréció fontosságára. Ugyanakkor néhány képviselő szerint most magánnyomozók firtatják, hogy a bizottság hogyan jutott hozzá a kazettához. Nem tudni, hogy e magánnyomozók - ha valóban azok - kitől kapták megbízásukat. A pápa és Orbán találkozója Napirenden a Vatikánnal kötött megállapodás végrehajtása II. János Pál tegnap félórás magánkihallgatáson fogadta Orbán Viktor kormányfőt a castelgandolfói nyári rezidenciáján. A pápa érdeklődött a magyar kormány kül-, kultúr- és egyházpolitikája iránt. Reményét fejezte ki, hogy a Vatikánnal kötött szerződést az új kormány is megtartja. Orbán Viktor hangsúlyozta: a katolikus egyházfő személyes hozzájárulása nélkül a kelet-európai változások kevésbé gyorsan zajlottak volna le. Szóba kerültek a lengyel-magyar kapcsolatok is. Orbán Viktor a találkozó után tartott sajtóértekezletén azt mondta, hogy úgy is jött a pápához, mint magyar a lengyelhez. A pápa örömét fejezte ki, hogy az új magyar és az új lengyel kormány között szoros az együttműködés. A magyar kormányfő elmondta, hogy a pápával lezajlott találkozóján nem tapasztalt bizalmatlanságot vagy kételyeket az új kormány és a személye iránt. II. János Pál fogadókésznek mutatkozott az ő álláspontja iránt, „jó folytatást kívánt a jelenlegi magyar kormánynak”. Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a pápa jó véleménnyel van Magyarországról. A félórás magánkihallgatás után Orbán Viktor családját, feleségét és három gyermekét bemutatták a pápának, majd a 14 tagú delegáció tagjait is, köztük Martonyi János külügyminisztert, Hámori Józsefet, a nemzeti kulturális örökség miniszterét, valamint Semjén Zsoltot, a tárca egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkárát. A miniszterelnök a kora esti órákban Angelo Sodano bíborossal, a vatikáni adminisztráció vezetőjével, az egyházi állam „miniszterelnökével” folytatott megbeszélést. Részletek a 3. oldalon II. János Pál magánkihallgatáson fogadta a magyar miniszterelnököt MTI - KÜLFÖLDI KÉPSZOLGÁLAT Zápor a tiranai tüntetőkre Tudósítónk helyszíni riportja az „uzsonnapuccs” városából Az égiek Fatos Nano pártjára álltak. Legalábbis így ítélhette meg az egy hete szorult helyzetben lévő albán miniszterelnök azt a záport, amely péntekre virradóra zúdult Tiranára. Az eső kioltotta a délelőttre meghirdetett tömeggyűlés lángját, a Sali Berisha exelnök felhívására - akit tegnap megfosztottak a mentelmi jogától - az ország minden részéből a fővárosba özönlő ellenzékiek bőrig ázva szárítkoztak a kávézókban. Pedig Nano emberei tartottak ettől a tömegtüntetéstől. Jóval éjfél előtt igyekeztem haza a szállodámba, és a kocsit minden utcasaroknál feltartóztatták. A csomagtartót kinyittatták, a taxist álarcos kommandósok mindannyiszor megmotozták, fegyvert kerestek. Az ellenzéki Demokrata Párt székháza közelében különösen nehéz volt tovább haladni. A környező utcákat betontuskókkal eltorlaszolták, az utcasarkokra harckocsikat vezényeltek, eléjük homokzsákokból védőkorlátot építettek. Néhány órával korábban még semmit sem lehetett észlelni ebből az ideges készülődésből. Igaz, a pártszékház utcájába már akkor is csak betonakadályokon átugrálva lehetett bejutni, de őrszemek még nem voltak. A demokraták székhelye előtti kis tér üres volt, a párthívek meg a kíváncsiskodók a szemközti kávézók teraszán múlatták az időt. Az üzletek, a játéktermek üvegablakai Azem Hajdari, a múlt szombaton meggyilkolt ellenzéki vezető portréjával kitapétázva. Az utcasarkon frissiben emlékhelyet emeltek az Enver Hodzsa diktatúrája ellen fellázadt diákság egykori vezérének. Egy állványra kifüggesztették a portréját, körben virágok, égő gyertyák. A kétlépésnyire éktelenkedő szemétdombot ugyan még nem takarították el, de az emlékhely már működik, fogadja a gyászolók virágait, segít ébren tartani a Fatos Nano kormánya elleni gyűlöletet. Zápor... folytatás a 6. oldalon Járulékos aggodalmak Jelenlegi és korábbi egészségügyi vezetők fenntartásaikat fejezték ki a kormány bejelentésével kapcsolatban, amely szerint a jövőben az APEH szedi be az egészségbiztosítási járulékot. Némelyek szerint ez a megoldás nem olcsóbb, még csak nem is egyszerűbb a jelenleginél, s vannak, akik már a visszaállamosítás szándékát sejtik mögötte. MUNKATÁRSAINKTÓL Még az APEH illetékesei sem tudják, a járulékbeszedés áttelepítése milyen szervezeti változásokat tesz szükségessé, és mekkora költséggel jár - az ötlet azonban nem új. Az év elején még dr. Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár akkori főigazgatója érvelt ellene, amikor kiszivárgott, hogy a pénzügyi tárcánál működő reformcsoport az APEH-hez telepítené át a járulékbeszedést. Dr. Mikó Tivadar, az OEP jelenlegi főigazgatója korábban úgy vélte, nem volna olcsóbb, ha az APEH szedné a járulékot, mert mind az informatikára, mind az apparátusra szüksége van a biztosítónak is, ezért a párhuzamosság megmarad. Az egészségügyi tárca politikai államtitkára, Pusztai Erzsébet azokat a számításokat hiányolja, melyekből kiderül: a nyilvántartás, beszedés és behajtás felépítése és működtetése az APEH-nél olcsóbb, mint a biztosítónál. Mint elmondta, még nem látta bizonyítékát annak, hogy az adófizetési hajlandóság magasabb volna a járulékfizetésinél. Dr. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának MSZP-s elnöke szerint nincsenek meg a garanciái annak, hogy ebben a lépésben ne lássuk az állami egészségügyi irányítás visszaállítását, azaz a biztosítási elv feladását. Erre utalnak az eddig meghozott döntések, a biztosítás állami felügyelete, s az, hogy nincs társadalmi vagy parlamenti kontroll e felügyelet fölött. Ha a járulék, nevezzük bárminek, nem egy elkülönült alapba, hanem a költségvetésbe folyik be, akkor az újraelosztásban megnő a kormányzat mozgástere. Szolnoki Andrea, az SZDSZ egészségpolitikusa még abban is bizonytalan, egyáltalán beszedheti-e az APEH a járulékot. Erre - szerinte - akkor volna alkotmányos aggályoktól mentes lehetőség, ha nem járuléknak, hanem adónak hívnák az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő pénzt. Az adóvá alakított járulék Szolnoki szerint is a biztosítási elv feladását jelentené, márpedig ez nincsen benne sem a kormánypártok választási programjaiban, sem a kormányprogramban, s ez megkérdőjelezi mindezek hitelét. Csökkenő népszerűséggel, de élen a Fidesz A Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása A múlt hónapban még csak jelei voltak annak, hogy csökken a Fidesz - MPP népszerűsége, mostanra azonban felerősödött ez a folyamat. Szeptember elejére az összes megkérdezett körében 5 százalékkal, a biztos szavazók között 4 százalékkal lett kisebb a vezető kormánypárt tábora. A fiatal demokratáknak így is jelentős előnyük maradt a második helyezett MSZP-vel szemben. A szocialista párt tábora a múlt hónapban bővült, az utóbbi hetekben pedig nem változott - ezek tekinthetők a Szonda Ipsos szeptember első felében végzett országos politikai közvélemény-kutatása legérdekesebb eredményeinek. A Fidesz - MPP szavazótáborának a választást követő növekedése júliusban érte el csúcspontját. Akkor a választókorú népesség 39 százaléka, a részvételükben bizonyos és pártpreferenciával is rendelkező polgárok 53 százaléka állt a fiatal demokraták mögött. Bár 1990-ben az MDF-hez, 1994-ben az MSZP-hez is nagy tömegek vándoroltak a választást követő hónapokban, ekkora támogatói kört egyiknél sem találhattunk. Csökkenő... folytatás a 4. oldalon HA MOST VASÁRNAP LENNÉNEK A VÁLASZTÁSOK, ÖN MELYIK PÁRTRA SZAVAZNA? (a Olaszok százalékos megoszlása az összes választókom megkérdezett körében, illetve a részvételüket biztosra ígérő, valamilyen pártot választók körében)*