Népszabadság, 1998. október (56. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-01 / 230. szám
30 OLDAL Matthon A ÁRA: 54 FORINT nfpwaradsag JL 1jJL wJ MmmJ JL JL IAljL U kJ JL 1998. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK ORSZÁG*) WJVARILAP LVI., 230. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Az évtized búzaügylete A nemzetközi kereskedelemben is párját ritkító nagyságú búzaügylet hírét jelentették be szerdán Budapesten. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tevőleges közreműködésével sikerült az évtized legnagyobb gabonaüzleteként 600 ezer tonna eurobúzát és 50 ezer tonna lisztet külföldre eladni - mondotta Ikmás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. 13. oldal Földrengés Szerbiában - mi is megéreztük Szerda éjszaka, negyedórával éjfél után nagyobb földrengés rázta meg Jugoszláviát, szerencsére viszonylag kevés kárt okozva. A rengés hazánk déli részén is érzékelhető volt. 20. oldal Kovács Ági továbbra is Kisslány Tegnap délután Gyárfás Tamás úszószövetségi elnök expressztárgyalást folytatott a Kovács családdal, és a rövid megbeszélés eredményeként bejelenthette: Kovács Ágnes, a világklasszis úszó és nem kevésbé neves edzője, Kiss László a jövőben is együtt dolgozik. 24. oldal Felfüggesztették a Kurír megjelenését MUNKATÁRSAINKTÓL A Postabank szerdától felfüggesztette a Kurír és a Rejtvény Kurír megjelenését, illetve a Magyar Narancs finanszírozását. Az igazgatóság rövid közleménye a banki tevékenységtől profilidegen befektetések átvilágítására és a sajtóportfólió egyes elemeinél jelentkező veszteségekre hivatkozik. A felfüggesztést a Kurír szerkesztőségében dr. Kőhalmi Alfrédné vezérigazgató-helyettes jelentette be. A vezérigazgató-helyettes asszony sem a rövid, feszült hangulatú szerkesztőségi értekezleten, sem azt követően, a Népszabadság kérdéseire nem volt hajlandó többet mondani. Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy a Postabank elfeledkezett a területileg illetékes munkaügyi központ előzetes tájékoztatásáról, és így nem tudott fölmondani a lap mintegy hetven munkatársának, akinek munkaviszonyáról további tárgyalásokra kényszerül. Németh Péter, a sajtóportfóliót kezelő P & B Média Rt. vezérigazgatója a lap újságírói előtt kijelentette: ameddig a helyén van - és már nem sokáig lesz ott -, mindenki megkapja az őt megillető pénzt. Nem vállal olyan döntést, amely bárkit egyetlen forinttal is megkárosít. Szűcs Gábor, a tegnap a IX. évfolyam 267. számával jelentkezett lap alapító főszerkesztője a Népszabadságnak nyilatkozva elsősorban a Postabank új vezetése által alkalmazott módszert kifogásolta. Kurír:... folytatás az 5. oldalon Az RMDSZ kilép a bukaresti koalícióból? Az RMDSZ valószínűleg kilép a bukaresti kormánykoalícióból, mert a román koalíciós partnerek megakadályozták az önálló magyar állami egyetem alapítását is megengedő oktatási törvény elfogadását. A döntést a lapunk zártakor tartó tanácskozások még befolyásolhatják. KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÓNKTÓL Tegnap lejárt az a határidő, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szövetségi Képviselőinek Tanácsa szeptember 5-én tűzött ki a romániai oktatási törvény parlamenti elfogadására. A szövetség azt követelte, hogy a parlament a jogszabályt önálló magyar egyetem alapítását is megengedő eredeti formájában szavazza meg. A képviselőház oktatási bizottsága tegnap azonban ismételten megtagadta a nemzeti kisebbségek felsőfokú oktatásáról szóló cikkely újratárgyalását. Előbb a bizottság ülésén a román koalíciós képviselők nem jelentek meg, ezért az ülést felfüggesztették. Néhány órával később Ion Diaconescu házelnöknek sikerült rábírnia a bizottság koalíciós tagjait, hogy jelenjenek meg az ülésen. A vitatott cikkely újratárgyalását Asztalos Ferenc RMDSZ- képviselőnek azonban ekkor sem sikerült napirendre tűzetnie. Előző nap a koalíciós pártvezetők és a miniszterelnök egyeztetése is eredménytelenül zárult. Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, hogy ha szerdán nem történik áttörés, akkor az este 7 órára Bukarestbe összehívott Szövetségi Operatív Tanács megvitatja az RMDSZ koalícióból való kilépésének módozatait, első lépésként pedig a két magyar miniszter benyújtja lemondását. A képviselőházi bizottsági és az előre hozott kormányülés lapunk zártakor még tartott, így nem tudni, hogy milyen döntést hoztak. Markó Béla kedden Andrei Marga oktatási miniszter menesztését is követelte, mert a koalíciós válság kialakulásáért elsősorban őt tartja felelősnek. Radu Vasile kormányfő azonban szerdán jelezte, hogy nem lesz menesztés. Sajtóértekezletén leszögezte: a román koalíciós pártok a multikulturális egyetemek hívei, s ennél többet nem ajánlhatnak az RMDSZ-nek. Vasile bölcsességre szólította fel az RMDSZ vezetőit a kormányzati részvétel kérdésében, emlékeztetve őket, hogy a koalíció egyetlen pártja sem valósította meg maradéktalanul programját. A kormányfő úgy vélekedett, hogy az RMDSZ koalícióból való kilépésének negatív hatása lenne. - Ha nem is beszélhetünk politikai válságról, mert parlamenti többségünk az RMDSZ nélkül is megvan - mondotta -, nemzetközi téren úgy fogják majd értékelni, hogy Romániában újabb válság jelentkezett. Ez pedig eltávolítja a befektetőket, mert azt sugallja, hogy Romániában a válsághelyzetek egymást követik. Háttér a 2. oldalon A kormány differenciált emelést, az ellenzék törvény szerintit akar Politikai vitanap volt tegnap a parlamentben a nyugdíjakról A parlament tegnapi politikai vitanapján Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a kormány tervezetét a nyugdíjak jövő évi emeléséről. Az átlagos emelés 14 százalék lesz. A minimális nyugdíjak 25 százalékkal, míg a 31 ezer forintnál magasabb ellátások 11 százalékkal nőnek. Szükség lesz tehát a jelenleg hatályos törvény módosítására, amely szerint az idei átlagkeresetek változásának megfelelően kellene növelni a nyugdíjakat - differenciálás nélkül. A kormányfői expozé, amelynek során Orbán leszögezte: üres ígérgetés helyett a mostani koalíció valódi pénzt ad a nyugdíjasoknak, heves, sokszor személyeskedésbe is átcsapó vitát váltott ki. Az ellenzék szerint egyfelől megvan a fedezete a törvény szerinti mintegy 20 százalékos nyugdíjemelésnek, másfelől a kormány döntése megingatja a törvények kiszámíthatóságába, a jogbiztonságba vetett hitet. Beszámolónk a 4. oldalon Forrás: Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság NÉPSZABADSÁG-grafika Pintér járt az egyik helyszínen A nemzetbiztonsági bizottság maratoni zárt ülése Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága szerdán maratoni ülést tartott, amelyen meghallgatta Pintér Sándor belügyminisztert és Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt az úgynevezett videovallomások ügyében. A zárt ülés első kiadásunk zártakor még tartott. Mint ismeretes, a bizottság korábban megnézte Boros Tamásnak, az Aranykéz utcai robbantás áldozatának videovallomását. Boros azt állította, hogy Pintér még főkapitányként bűnjelet tüntetett el egy merénylet színhelyéről. A belügyminiszter - felvételünkön a bizottsági ülésre megy - korábban határozottan cáfolta jelenlétét a helyszínelésen, ám most úgy tűnik, mégis járt ezek egyikén. Részletek a 4. oldalon szabó Barnabás felvétele Népstadion: még nem dőlhetünk hátra Sarkosan fogalmazva: hiába gyönyörű a felújított Népstadion, nemzetközi labdarúgó-tétmérkőzések megrendezésére valójában alkalmatlan. Hogy miért, ennek jártunk utána Molnár Zoltánnál, a Népstadion és Intézményei főigazgatójánál, valamint Berzi Sándornál, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkáránál. Kíváncsiságunkat az is időszerűvé teszi, hogy a magyar és az osztrák küldöttség ma nyújtja át Genfben az UEFA képviselőinek a 2004. évi futball-Eb megrendezésére vonatkozó közös pályázatot. MUNKATÁRSUNKTÓL A Népstadionnal az a baj (mármint azon túl, hogy igazi labdarúgó-előadásnak már mióta nem adhatott otthont): mindössze 12 ezer támlás szék van benne. Az UEFA újabban roppant szigorú követelményei szerint viszont mind a 68 ezer ülőhelynek ilyennek kellene lennie (legalábbis nemzetközi díjmérkőzések megtartásához), csakhogy az efféle átépítéshez nem volt - és egyelőre nincs - meg a fedezet. A rekonstrukcióra az előző kormány egymilliárd forintot szavatolt, de nem a futball, hanem az atlétikai Eb megrendezése érdekében. A sportok királynőjének messzemenően meg is felelt a környezet, hiszen Budapest - általános nemzetközi megítélés szerint - nagyszerű házigazdája volt az augusztusi Európa-bajnokságnak, ám az atlétikai kontinensszövetségnek nincsenek támlás székes előírásai. Természetesen mindenki tudta, hogy a Népstadion mindenekelőtt labdarúgó-aréna (leginkább, sajnos, csak a hagyományok miatt), de az „atlétikai” átépítésnél már csak azért sem jöhettek szóba a futballszempontok, mert az egymilliárd forintnak több mint a fele ráment volna a 68 ezer támlás szék elhelyezésére. Arról nem beszélve, hogy az az egymilliárd a felújítást illetően korántsem volt egymilliárd, hiszen nagy részét az évekig, sőt évtizedekig elmaradt állagmegóvás pótlására kellett fordítani. Csupán a fennmaradó hányadból lehetett valóságosan fejleszteni... Na most, bármilyen szép volt, véget ért az atlétikai Európa-bajnokság, és következett a Magyarország-Portugália labdarúgó Eb-selejtező. Ennek angol ellenére nyomban szóvá tette a lelátói hiányosságokat, és valószínű, hogy az UEFA pénzbüntetéssel sújtja az MLSZ-t. A futballszövetség vezetőit nem érné ez váratlanul. Olyannyira nem, hogy a válogatott találkozó megrendezése előtt számoltak is a szankcióval. Pontosabban: két válogatott mérkőzés megrendezése előtt. Mert az MLSZ az október 14-i, magyar-román Eb-selejtezőre sem csak 12 000 jegyet bocsát ki, remélve, hogy ennél nagyobb lesz az érdeklődés a találkozó iránt. És bízva abban: az UEFA- büntetés mértéke nem haladja meg a nettó jegybevétel összegét. (A magyar-portugálon egyébként 34 598 fizető nézőt regisztráltak, a jegybevétel bruttó összege 36 millió forint volt.) Még nem... folytatás a 23. oldalon