Népszabadság, 1998. november (56. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-16 / 268. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1998. NOVEMBER 16., HÉTFŐ 5 Napi Magyar Hírlap? Az MFB érdeklődik Marquard újságja iránt Az állami tulajdonú Magyar Fejleszté­si Bank vételi szándékot jelentett be a Magyar Hírlap és a Mai Nap című na­pilapokat kiadó Magyar Hírlap Rt.-re. A sajtó-részvénytársaság azonban hi­vatalosan azt közölte, hogy nem eladó. MUNKATÁRSUNKTÓL Egyes, kormányzati körökben megfogal­mazódott elképzelések szerint a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Napi Ma­gyarország összevonásával kellene egy jobbközép szellemiségű, a kormányhoz közel álló, erős napilapot létrehozni. Ez az újság a tervek szerint vagy Magyar Nemzet vagy Magyar Hírlap néven jelen­ne majd meg. A Magyar Hírlap egyéb­ként a rendszerváltozás előtt az akkori kormány félhivatalos lapjaként műkö­dött. Korábban Orbán Viktor miniszterel­nök kijelentette, hogy jövő februárig ki­egyensúlyozott erőviszonyokat kell te­remteni a média és a sajtó területén. Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter azt is közölte, hogy szándékaik szerint szeretnék a jelenleg Postabank-tulajdonú Magyar Nemzetet állami segítséggel a Népszabadság való­di konkurenciájává fejleszteni. A pénzin­tézet vezetői azt már nyilvánvalóvá tet­ték, hogy a banknak meg kell szabadulnia valamennyi sajtóérdekeltségétől, ám a Magyar Nemzet sorsáról egyelőre hivata­losan még nem született döntés. A nyil­vánosságra került elképzelések szerint a lapot a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) venné át. Az RTL Klub szombat esti hírműsora saját értesülésére hivatkozva azt közöl­te, hogy az MFB vételi ajánlatott tett a Magyar Hírlapra. L. Kelemen Gábor, a kiadó vezérigazgatója kérdésünkre el­mondta, hogy a bank vezérigazgatója valóban érdeklődött nála. Levelében azt kérte, hogy amennyiben igaz az a hír, hogy a Magyar Hírlap Rt. eladó, akkor tudassák, kivel tárgyalhatna erről. Vála­szában L. Kelemen Gábor leszögezte, hogy a Marquard-csoportnak nem áll szándékában megválni a Magyar Hírlap Rt.-től. Információink szerint az MFB ezután közvetlenül Jürg Marquardnak, a kiadó svájci tulajdonosának, hazánk tiszteletbe­li svájci konzuljának is ajánlatott tett a lap megvásárlására. Rádiót indít a világszövetség DEBRECENI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) műsorpolitikájában a Duna TV-hez ha­sonló, hatvan százalékban közszolgálati, negyven százalékban kereskedelmi mű­sorokat sugárzó rádió elindítását tervezi. Csoóri Sándor, a Magya­rok Világszövetségének elnöke (képünkön) ezt Debrecenben, a szervezet kihelyezett elnökségi ülé­sét követő szombati sajtó­­tájékoztatóján jelentette be. Hozzátette: a Duna Rádió működtetéséhez külföldi forrásokat kíván felhasználni a szövetség. A tájékoztatón elhang­zott: a jövő évi költségve­tési előirányzat szerint 166,8 millió forint illeti meg az MVSZ-t 1999- ben. Patrubány Miklós elnökhelyettes ezzel kapcsolatban kijelentette: mivel 1992-ben 200, 1993-ban 175 millió fo­rint költségvetési pénzből gazdálkodott a szövetség, a jövő évre tervezett össze­get adminisztrációs hibának tartják, és remélik, hogy a költségvetés parlamenti vitájában legalább 330-350 millió forin­tot szavaznak majd meg. A sajtótájékoztatón Csoóri Sándor be­jelentette: a szövetség bankszámlát nyi­tott a Kárpátalján élők megsegítésére. Az MVSZ elnöke megjegyez­te: Kárpátaljának külön segélyprogramra van szüksége, mert az árvíz után jön a tél, amely min­den bizonnyal tetézi majd a megpróbáltatásokat, és olyan körülményeket te­remt, amelyben a nagy se­gítség is kevés. A távolab­bi tervek ismertetésekor szó volt arról, hogy a Ma­gyarok Világszövetsége 2000-ben olyan találkozót szeretne rendezni, ahová az elszármazott magyaro­kat és leszármazottaikat hívná meg. A MVSZ debreceni kihelyezett elnök­ségi ülésén a szervezet új főtitkárának vá­lasztották Chikány Gábort, az MDF ko­rábbi szervezési tisztségviselőjét. Meghosszabbított átvilágítás Az ügynöktörvény szerint az átvilágítóbí­­rák 2000. június 30-án fejeznék be mun­kájukat, addig keresik a fontos állami tisztséget betöltő személyek között a rendszerváltozás előtti titkosszolgálatok III/III-as ügyosztályának, az úgynevezett belső elhárításnak az ügynökeit, a bizal­mas belügyi jelentéseket kézhez kapó ál­lami vagy politikai vezetőket, a karhata­lom és a Nyilaskeresztes Párt tagjait. Az elmúlt hetekben azonban a koalí­ciós pártok jelezték, hogy módosítani kí­vánják az ügynöktörvényt. Csúcs László kisgazda képviselőnek a parlamenthez benyújtott indítványa az átvilágítandó kör bővítésére törekszik, ellenőrizni kí­vánja a sajtó munkatársait is. Csúcs sze­rint át kellene világítani a közszolgálati és kereskedelmi elektronikus média, va­lamint az írott sajtó főszerkesztőit, fő­szerkesztő-helyetteseit, szerkesztőit, ro­vatvezetőit, főmunkatársait. A Fidesz ré­széről Kövér László titkosszolgálati mi­niszter támogatásáról biztosította a kis­gazda indítványt. Balsai István, az MDF frakcióvezetője szerint alkotmányos ag­gályok nélkül a közszolgálati média híre­kért felelős munkatársait lehetne ellen­őrizni, ugyanakkor Balsai lapunknak adott nyilatkozatában is felvetette: az át­világítást ki kellene terjeszteni a bírókra, az ügyészekre, a polgármesterekre is. A koalíciós elképzelések az ellenőr­zés időbeli kiterjesztésére is vonatkoz­nak. Egyes kormánypárti politikusok szerint az ügynöktörvény hatályát leg­alább 2005-ig meg kellene hosszabbíta­ni, szerintük a nyilvánosságnak tisztá­ban kell lennie a közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevők múltjával. I. B. Számítógépes fejlesztés PHARE-pénzből a Tourinform irodáiban MTI-JELENTÉS PHARE-forrásból valósul meg az or­szág összes Tourinform-irodájának el­látása számítógéppel. A beszerzésre vonatkozó nyílt pályázatot várhatóan a jövő héten írja ki a Gazdasági Minisz­térium. A fejlesztést követően a kilencven­­hét nonprofit formában működő, több­ségükben a helyi önkormányzatok által üzemeltetett iroda számára interneten keresztül lesz elérhető az országos nemzeti turisztikai adatbázis, amely­nek tartalmát folyamatosan frissítik, így az összes kirendeltség azonnal naprakész információkat nyújthat az érdeklődőknek a belföldi szálláshe­lyekről, programokról, szolgáltatások­ról. Fogytán az árvízvédelem pénze Lassú az apadás Borsodban a Tiszán és a Bodrogon A kormány által az árvíz elleni védeke­zésre elkülönített 500 millió forintos költségkeretet a vízügyi igazgatóságok eddigi kiadásai majdnem kimerítették, ezért a kormánybiztos újabb előter­jesztést készít a védekezés költségeinek előteremtésére - mondta tegnap este Tokajban tudósítónk érdeklődésére Hajós Béla államtitkár-helyettes, aki a Tisza mentén érintett négy vízügyi igazgatóság igazgatójával tekintette át a helyzetet. MUNKATÁRSAINKTÓL A kormánybiztos helyettese elmondta: az 500 milliós keretet úgy állapította meg, hogy az árhullám egyhetes levonulásával számoltak, ezzel szemben a folyó áradása akár három hétig is elhúzódhat. A terüle­ti védelmi bizottságok mai vagy holnapi ülésein a hétvégén, illetve az éjszaka esett csapadékmennyiség ismeretében döntenek majd arról, hogy a védekezés­ben igényt tartanak-e a honvédelmi ala­kulatok további közreműködésére, vagy pihenőre lehet küldeni a katonákat. Tiszabecs és Záhony között a folya­matos apadás lehetővé tette, hogy vasár­nap megszüntessék a rendkívüli árvíz­­védelmi készültséget. Folytatódott a megsérült és védelmi feladatra alkal­matlan homokzsákos erősítések bontá­sa, a töltések magasítása és erősítése, valamint a felvonulási utak helyreállítá­sa.­­ A Lónyay-főcsatorna töltései a nagy vízterhelés hatására több helyen át­áztak, a szivárgó vizeket azonban elve­zetik - mondta tegnap tudósítónknak Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A Tisza Tokajnál - november 11-i tetőzése óta - tegnap estig több mint fél métert apadt. A tartósan magas vízállás miatt viszont több közeli gátszakaszon az altalajon keresztüli szivárgások vannak, kisebb buzgárok is megjelentek. Tokaj és Tisza­füred között, Ároktőnél a töltés hordás megtámasztására volt szükség, de a szakemberek szerint sehol sem alakult ki közvetlen veszélyt jelentő helyzet. A Tisza bodrogközi szakaszán a jobb parton, illetve a Bodrog mentén, összesen mintegy 125 kilométernyi védvonalon vasárnap sem oldották fel a rendkívüli készültséget, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén pedig to­vábbi 162 kilométernyi védvonal mellett harmadfokú árvízvédelmi készültség volt érvényben. A két folyó lassú, óránként egy-másfél centiméteres apadása miatt a gátak között magasan állt a víz, ezért szombaton is, vasárnap is több mint két­ezer ember erősítette az átnedvesedett töltéseket. A gátak tetején 620 tonna zú­zott követ terítettek szét, hogy gépjármű­vel is járni lehessen rajtuk. Tizennyolc­­ezer homokzsákot helyeztek el a védvo­nalak megerősítésére. A szivárgások el­sősorban a Tisza taktaközi szakaszán ad­tak munkát a szakembereknek és az őket segítő katonáknak. Harmadfokú az árvízvédelmi készült­ség a Tiszán Tiszafüred és Csongrád kö­zött, mintegy 410 kilométeres hosszú­ságban - tudtuk meg tegnap dr. Nagy Istvántól, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől. A készültségi fokozat immár érinti Kisköre, Szolnok és Tiszaroff térségét is. A hét végén Szolnok mellett már a védelmi osztagot is be kellett vetni, vasárnap reggelre vir­radóra a Zagyva töltésénél lévő fekete­­városi zsilipnél csurgásokat tapasztaltak ugyanis­, ezért itt 400 homokzsákot he­lyeztek el. A Körösökön kialakult árhul­lám és a Tisza vízduzzasztó hatása miatt tegnaptól elsőfokú árvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el a Hármas-Körö­sön Szarvas térségében. Belvíz borítja a földeket Tarpa határában MTI-FOTÓ Szülésnél segítettek az árvízvéde­lemben részt vevő katonák Györgytarló külterületén. A kihí­vott mentők a rossz útviszonyok miatt nem tudták megközelíteni a vajúdó asszony lakását. Mivel tud­ták, hogy a közelben tartózkodik az árvízvédelmi feladatokat ellátó Debreceni V. Gépesített Lövész­­dandár, segítséget kértek a kato­náktól. Az egység öt tagja azonnal a helyszínre ment, és bejuttatták a házhoz a mentőtisztet. A szülés le­vezetésénél a katonák segédkeztek. Az édesanya és gyermeke, a 2800 grammos Zsuzsa a viszontagságok ellenére jó egészségnek örvend. Újabb gyűjtések a kárpátaljai károsultaknak Országos gyűjtést kezdeményez a Ma­gyar Vöröskereszt balassagyarmati terü­leti szervezetének ifjúsági klubja Küldj tíz forintot Kárpátaljára! címmel. Az ak­cióba a közép- és általános iskolákat, il­letve óvodákat kívánják bevonni, a pénzt a Magyar Vöröskereszt elkülönített számlájára gyűjtik, és karácsonykor to­vábbítják a Kárpátaljai Vöröskereszthez. A Polgári Védelem Miskolcon a 46/412-500 és a 46/412-505-ös telefonon fogadja a felajánlásokra és a bejelentése­ket. A pénzbeni adományokat az erre a célra létesített Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Árvízvédelem 1173004- 20437372 számú bankszámlára lehet be­fizetni­­ bármely OTP-fiókban. Természetbeni adományként elsősor­ban élelmiszerekre, meleg takarókra, ru­hára, cipőre, törülközőre, ágyneműre, tisztálkodószerekre van szükség. Az ado­mányokat a Magyar Vöröskereszt Me­gyei Szervezete Hajléktalanokat Gondo­zó Központjába, Miskolcra, a Baross Gá­bor utca 13—15. szám alatt várják, telefo­non a 46/327-656-os számon fogadják a hívásokat. A vasárnapi miseadományokat a kato­likus egyház a kárpátaljai károsultaknak ajánlotta fel. Dr. Paskai László bíboros szombaton Kárpátaljára látogatott, s élel­miszerekből, gyógyszerekből, fertőtlení­tőszerekből álló gyorssegélyt vitt magá­val a rászorultak részére. Trianon-gyűlés a Bazilikánál HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Trianon Társaság mintegy 100-150 ér­deklődő részvételével gyűlést tartott a fő­városban, a Bazilika előtt szombaton. Kiss Dénes, a szervezet tagja az egybe­gyűltek előtt elmondta: a rendezvénnyel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy nem igaz az, amit a magyar és a román külügyminiszter állít, miszerint a két or­szág viszonya problémamentes, illetve sikertörténetnek tekinthető. Raffay Ernő, a társaság egyik alapítója, történész, kijelentette: szervezetük „a te­rületi revízióért küzd”. Mint ismeretes, Raffay az Antall-kormány idején a Hon­védelmi Minisztérium politikai államtit­kára volt, majd az idei parlamenti válasz­tások után a Független Kisgazdapárt is fontolgatja, hogy a honvédelmi tárca ál­lamtitkárává jelölje. Néhány nappal ezelőtt Tőkés László Királyhágó-melléki református és Tempfli József nagyváradi katolikus püs­pök határozottan visszautasította, hogy nevüket a Trianon Társaság által tervezett budapesti nagygyűlés céljaira, résztve­vők toborzására használják fel. Elmaradó reform, elhúzódó perek A Legfelsőbb Bíróság főtitkára az ítélőtáblák felállításának halasztásáról Folytatás az 1. oldalról Arra a kérdésre, van-e nézeteltérés a Legfelsőbb Bíróság és a bírák között, ezt felelte: voltak komoly viták a reformról, így az ítélőtáblákról is, de a javaslatok jelentős része bekerült a jogszabályba. Abba a törvénycsomagba, amely ma is hatályos, és a bírák - hivatásuknál fogva - tisztelik a törvényeket. Lomnici fel­hívta a figyelmet arra, hogy az igazság­szolgáltatási reform felfüggesztése nem a perek gyorsítását, hanem elhúzódását hozhatja magával. A közigazgatási pe­rek kapcsán megjegyezte: a reform egy­fokú bírósági eljárást írna elő ezekre a perekre, jelentősen lerövidítve az elinté­zés idejét. Évente ötvenezer közigazga­tási per indul, közöttük olyan adó- és vámügyek, amelyek együttesen mintegy százmilliárd forintot érintenek. Ha nem változna a többszintű bí­rói eljárás, milliárdos va­gyoni értékek maradná­nak parlagon három­négy évig például a vám­áruraktárakban.­­ Napja­inkban a Legfelsőbb Bí­róság közigazgatási pe­reinél egy-másfél évet kell várni a tárgyalás ki­tűzésére. Amennyiben a reformszabály nem lép életbe, elképzelhető, hogy ez a várako­zási idő két-három évre nő — mondta. A főtitkár nem fogadta el azt a kor­mányzati érvelést sem, hogy most első­sorban a helyi bíróságokat kellene meg­erősíteni. A számok azt mutatják - hi­vatkozott a legfrissebb statisztikákra -, a perek 80 százaléka már első fokon jog­erőre emelkedik, továbbá az összes per 82 százaléka egy éven belül befejező­dik. Megkérdeztük, mi lesz az ítélőtáblák kineve­zett vezetőivel, ha az Or­szággyűlés elfogadja a táb­labíráskodás bevezetésé­nek elhalasztását. Lomnici azt válaszolta, hogy a dön­tés kilenc vezetőt érintene, ők - személyes véleménye szerint - valószínűleg visszakerülnének a régi helyükre. - Más a helyzet a meg­kezdett átalakításokkal, hiszen a jogsza­bály alapján folytatják a munkálatokat, és november végére befejeződik a Fővá­rosi Ítélőtábla 350 millió forintos beru­házása - hangoztatta a főtitkár. Sereg András Amennyiben a reformszabály nem lép életbe, elképzelhető, hogy a várakozási idő két-három évre nő. Röviden Kupcsulik Péter a MOK új elnöke A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a szombati küldöttgyűlésen Kupcsulik Pétert választotta a kamara elnökévé. A MOK alelnöke Kaán Miklós, Szil­­vási István és Szelíd Zsolt, főtitkára pe­dig Gyenes Géza lett. Gógl Árpád egészségügyi miniszter, a kamara egykori vezetője a küldöttgyűlésen úgy fogalmazott: a MOK a szakma képvi­seletén túl a „betegek ügyvédjének” szerepét is betölti az egészségügyben. (MTI) Koszorúzás a mártírok emlékére Lehet felháborodottan, hangos szóval, és lehet csöndben, méltósággal emlé­kezni a gazságra, de ezeknek az embe­reknek az emléke megérdemli, hogy méltósággal gondoljunk rájuk - hangsú­lyozta emlékbeszédében Korsós László dandártábornok a rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellájában, vasár­nap. A jelenlévők az 1956-ban a Juta­dombnál harcolt katonák mártírhalálá­nak 42. évfordulója alkalmából helyez­ték el a megemlékezés virágait. (MTI) Két ütemben nő a pedagógusok bére A kormányzat tervezett intézkedései kö­zött szerepel a családok megerősítése - mondta Pokorni Zoltán oktatási minisz­ter az óvodapedagógusok VI. országos szakmai-módszertani konferenciáján, szombaton Budapesten, a Testnevelési Egyetemen. Pokorni elmondta: a peda­gógusok januártól 16 százalékos, szep­tembertől pedig további háromszázalé­kos bérnövekedésre számíthatnak. (MTI)

Next