Népszabadság, 1998. december (56. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

28 0LDAL a Ma: Agrárium / Computertechnika a ára = 54 forint 1­998. DECEMBER 1., KEDD |­­ ORSZÁGOS NAPILAP LVI., 281. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Lemondott Hingyi Lászlóné és Beatrix Lemondott megbízatásáról a Szerencse­­játék Rt. felügyelőbizottságában Hingyi Lászlóné, és Hingyi Beatrix is visszaadta a Malév Rt. igazgatótanácsi tagságára szóló megbízatását. Borókai Gábor kor­mányszóvivő „méltányolandó és kultu­rált megoldásnak” minősítette a Torgyán­­rokonok döntését. 4. oldal Jugoszlávia: „két szem" nem egy pár A reformirányzat Montenegróban már kétféle rendszerből álló országgá alakít­ja Jugoszláviát. Koszovó révén pedig hamarosan egy harmadik rendszere is lesz. 8. oldal „Dinosaurusok” lázadása Jay bárónő nem válogatta meg a szavait. Közölte a lordokkal: a felsőház hétszáz éves történelme után eljött az ideje, hogy azt mondjuk, köszönjük, isten ve­lük. 6. oldal Hová tűnt az én kicsi feleségem? Akkor nekiszaladt a tenyerem, napokig kéklett a folt Erzsi szeme alatt. Restell­tem nagyon. Micsoda brutalitás megpo­fozni egy ilyen kicsi asszonyt. 10. oldal Esőerdők: kevés a remény A világ trópusi esőerdeinek nagy része pusztulásra van ítélve. Az irtásokért leg­inkább felelős farmerek és fakitermelők, illetve a háttérben álló világcégek akarata legtöbbször erősebbnek bizonyul ugyan­is, mint a természetvédőké. 12. oldal Tíz zsebesből kilenc drogos Csak Budapesten 700-800 zsebtolvaj te­vékenykedik. A magyar zsebesek túl­nyomó többsége kábítószer-fogyasztó. A karácsonyi vásár idején, ha nem vi­gyázunk, most is milliókkal gazdagod­hatnak a zsebtolvajok. 27. oldal Még vizsgálják a nagylengyeli gázkitörés okait Még legalább egy hónapra van szükség ahhoz, hogy lezáruljon a nagylengyeli gázkitörés okainak vizsgálata. Egyelő­re semmilyen biztos magyarázat nincs - tudtuk meg Esztó Pétertől, a Magyar Bányászati Hivatal elnökétől. A Mal Rt.-ben a lakosság kitelepítésével kap­csolatos költségeket 50 millió forintra becsülik, a kitörés elfojtásának költsé­geiről még nincsenek adatok. MUNKATÁRSUNKTÓL A nagylengyeli gázkitörés okainak vizs­gálata két irányban folyik - nyilatkozta lapunknak Esztó Péter. Az egyik azt a konkrét helyzetet elemzi, amelyben a ki­törésre sor került, és azokra a dolgozókra terjed ki, akik akkor a kútnál voltak. A másik vizsgálat azt igyekszik kideríteni, hogy milyen körülmények vezettek oda, hogy a javítás alatt álló kútnál kitörés tör­ténhetett. Az érintett területen már régóta folyt kitermelés. A nyolcvanas évek má­sodik felében egy nemzetközileg elfoga­dott technikát, az úgynevezett szén-di­­oxid-elárasztásos módszert vezettek be. Ennek az a lényege, hogy szén-dioxidot sajtolnak a földbe, amely a termelőkutak irányába nyomja az olajat, és könnyebbé teszi a kitermelést. Ezzel megnövelik a kitermelés hatékonyságát és javítják a ki­hozatalt is. A bányahatóság most azt vizsgálja, hogy hány ilyen technikával működő kút van, és milyen lépéseket kell tenni azért, hogy fokozzák a biztonságot. Még... folytatás az 5. oldalon Maratoni vita a jövő évi büdzséről A pedagógusbérek emelése, az önkormányzatok helyzete és a Postabank a középpontban A jövő évi büdzsében szereplő 40 milliárd forintos vésztartalék elkülönítése miatt a költségvetési intéz­ményeknek a személyi juttatásokra szánt pénzek egy részét is zárolniuk kellene - ez derül ki a költségvetés­hez benyújtott és a bizottságok által is támogatott mó­dosító javaslatból. A zárolás a javaslat szerint érintené az önkormányzatok támogatásán belül azt a részt is, amit a helyhatóságok visszaosztott személyi jövede­lemadó-bevételként kapnak. Kormánypárti képvise­lők javasolják azt is, hogy az adóhatóság kapjon 1,5 milliárd forinttal többet az eredetileg tervezettnél, mégpedig a két társadalombiztosítási alap támogatá­sának rovására. A parlamenti bizottságok által támo­gatott módosító indítványokat a parlamenti gyakorlat szerint a plenáris ülés is várhatóan elfogadja majd. Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg a költségvetés részletes vitáját­. A maratoni ülés lezárását kedd reg­gelre tervezték. A vita súlypontjában a pedagógusbé­rek emelése, az önkormányzatok helyzete és a Posta­bank konszolidációja állt. A kormánypártok szerint a büdzsé garantálja a pedagógusok átlagos 14,7 százalé­kos béremelését. Az ellenzék szerint az önkormány­zatok csak iskolabezárások, csoportösszevonások, do­logi kiadások csökkentése árán tudják megvalósítani a kormány elképzelését. A szocialisták napirend előtt azt is kifogásolták, hogy a kormánypárti képviselők a költségvetésbe akarják „csempészni” a hatályos tör­vények szerint járó nyugdíjemelés lecsökkentését. Ez a lépés az ellenzék szerint arról tanúskodik, hogy a kormány is megalapozottnak tartja a nyugdíjemelés ezen módjával kapcsolatos alkotmányos aggályokat, és így akarja csökkenteni az alkotmánybírósági nor­makontroll lehetőségét. Részletek a 4. oldalon A KÖVETKEZŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSHEZ BENYÚJTOTT MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK SZÁMA Forrás: Országgyűlés * Nem végleges adat NÉPSZABADSÁG-grafika Párkányi hídavatás 2002-ben? Katona Kálmán magyar és Gábriel Palacka szlovák közlekedési és hír­közlési miniszter hétfőn Pozsonyban megállapodott, hogy az Esztergom és Párkány közt több mint fél évszázada csonkán álló Mária Valéria híd felújí­­tásának tervéről a műszaki szakértők december 4-én tárgyalni kezdenek Esztergomban. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szlovákia december első felében aláírja a hídépítés finanszírozásáról szóló há­romoldalú egyezményt. Ezt a megálla­podást Magyarország és az Európai Unió már korábban ratifikálta - jelentet­te az MTI. A szlovák aláírást követően azonnal megkezdődnek a hídépítés mű­szaki tervezésének előkészületei. A két miniszter megerősítette: mind­két kormány jelképnek tekinti a híd mi­előbbi felépítését, és ezért a szakértők már pénteken tárgyalóasztalhoz ülnek Esztergomban, különös tekintettel arra, hogy a beígért PHARE-támogatás, amely a híd helyreállításának nagyjából a felét fedezné, csak abban az esetben használ­ható fel, ha az érdekelt felek az év végéig megegyeznek az építés részleteiben - je­lentette pozsonyi tudósítónk. A két mi­niszter úgy véli, hogy a híd helyreállítási terve független a bős-nagymarosi kér­déstől. Bármilyen megállapodás születik is Bősről, szakértők által kidolgozott vál­tozatok vannak a híd megépítésére. Az erőműrendszer ugyanis a Duna vízszint­jének emelkedését vagy csökkenését idézné elő, ami meghatározza a jelenleg is álló pillérek magasságát. Palacka úgy nyilatkozott: még a jelenlegi kormány megbízatása idején szeretné a hidat fel­újítani. Ennek megfelelően az építésnek legkésőbb 2002-ben be kell fejeződnie. Hídkronológia a 3. oldalon Véget ér a híd kálváriája? SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Zárt kapuk az egyetemeken A pénzhiánnyal küszködő egyetemek, főiskolák az idén is kihasználják a téli vizsgaidőszakot a takarékoskodásra: épületeiket egy-két hétre bezárják, munkatársaikat szabadságra küldik, s így akár több millió forintot is meg­spórolnak. Egyre több intézményben gondolják viszont azt, hogy a „szén­szünet” önmagában nem gyógyír a gondjaikra. Több egyetemen, főiskolán évek óta gyakorlat, hogy a téli ünnepek idején - a vizsgaidőszak első néhány hetében - be­zárják az épületeket, s legfeljebb a kollé­giumokat és a könyvtárat tartják nyitva. Ebben az időszakban általában a hallga­tók sem vizsgáznak. A kecskeméti Gép­ipari és Automatizálási Műszaki Főisko­lán például azt kérték a diákoktól, hogy januárra tegyék minden vizsgájukat. A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyete­m­en néhány épületet azért nyitva tarta­nak, a Könnyűipari Műszaki Főiskolán pedig a kollégiumban szerveznek vizs­gákat ez idő alatt. A bezárás a főiskolákon általában több százezer forintos, a nagyobb egyeteme­ken többmilliós megtakarítással jár. A Budapesti Műszaki Egyetemen csak a fűtés „visszafogásával” ötmillió forintot spórolnak meg. A dolgozókkal termé­szetesen már a tanév elején közüikt, hogy erre az időszakra tartalékoljanak néhány nap szabadságot. A Budapesti Tanító­képző Főiskolán például - a gazdasági hivatal munkatársain kívül - mindenki otthon marad. Egyre több egyetem gon­dolja viszont úgy, hogy az évi százmilli­ós energiaszámlákhoz képest csekély a megtakarítás, viszont annál több kelle­metlenséggel jár a vizsgák csúsztatása, a dolgozók kényszerű szabadságolása a fűtés leállítása miatt. Ennek ellenére a vizsgaidőszak itt is alkalmat ad a nadrág­szíj meghúzására: a Magyar Testnevelési Egyetemen például egész januárban csak délután két óráig fűtenek, a Veszprémi Egyetemen pedig mindössze néhány épületet fűtenek be teljesen. Vannak intézmények, amelyek már nem tartanak téli takarékossági szünetet, hanem egész évre szóló intézkedéseket hoznak. Az ELTE-n például sok év után most először nem zárnak be a vizsgaidő­­szak elején. Az energiafogyasztást és a telefonhasználatot azonban nyár óta fo­lyamatosan ellenőrzik, s az átlagosnál magasabb díjat az adott tanszéknek, il­letve a dolgozónak kell kifizetnie. Ha­sonló gyakorlatot követnek a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol ösztönző lehet az is, hogy az önál­lóan gazdálkodó egységek a megtakarí­tást fejlesztési célra használhatják fel. U. J. Horn: Orbán fenyegetése példa nélküli Horn Gyula egész Európában és a ma­gyar jogállamiság történetében is pél­dátlannak tartja, hogy Orbán Viktor a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank veszteségei kapcsán politikai, polgárjogi és büntetőjogi felelősségre vonást helyezett kilátásba és szavaiból nem derült ki, hogy mindebből mi vonatkozik az előző kormány tagjaira. Horn Gyula lapunknak nyilatkozva élesen reagált Orbán Viktor beszédére, amelyben szerinte a kormányfő megfe­nyegette az előző kabinet tagjait. Orbán a Fidesz országos választmánya előtt az MTI jelentése szerint azt mondta: „a pol­gárok joggal várják a választ, hogy miért kell több mint 230 milliárd forintot fordí­tani az előző évek elhibázott gazdaságpo­litikájának orvoslására”, s „ez ügyben a politikai, polgári jogi és büntetőjogi fele­lősségre vonások sem maradhatnak el”. Az előző kormány törvénysértéseként konkrétan nevesítette a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank ügyét. A volt kormányfő szerint a szocialista-liberális kabinet követett el hibákat, de azokat nem titkolta, és nem ragaszkodott hozzá­juk. Megerősítette, hogy kormánya a pri­vatizáció során mindvégig megtartotta a törvényeket. Orbánnak az esetleges törvénysérté­sekről mondott szavai szerinte semmi­képpen sem helytállóak, s nem először tapasztalja, hogy a miniszterelnök pre­­judikálja az általa kezdeményezett vizs­gálatok eredményét. Azt, hogy Orbán egybemossa az előző kormány egész gazdaságpolitikáját a vélelmezett tör­vénysértésekkel, Horn szerint nemcsak szűkebb térségünkben, hanem egész Eu­rópában is példátlan. Ilyen súlyú nyilat­kozatokat másutt legfeljebb a lefolytatott vizsgálatok eredményeinek ismeretében szokás tenni. A volt kormány minden vizsgálatot vállal, de Horn elvárja, hogy ezek hiteles képpel szolgáljanak a történ­tekről. Horn kiemelte: az új kormány eddig el­ismerte, hogy jó helyzetben vette át a gazdaságot, ősszel Járai Zsigmond pénz­ügyminiszter is „magyar gazdasági cso­dáról” beszélt, Orbán szerint pedig Ma­gyarország „a világ élenjáró gazdasági állama”. A konkrét vádakra kijelentette: kormánya több alkalommal foglalkozott a Postabankkal, de két dologra voltak te­kintettel: a sok százezer betétesre és arra, hogy a rendbetétel terheit ne a költségve­tés viselje. Orbán június 23-án még azt mondta: „Horn Gyula kormánya világos pályára állította a Postabank ügyét a 24 milliárdos tőkeemeléssel, és innen kezd­ve sem erkölcsileg, sem politikailag nem vállalható olyan megoldás, ami leértékel­né ezt az összeget.” Horn úgy fogalmazott: „Mitől nő nap­ról napra a Postabank vesztesége? Csak nem arról van szó, hogy a veszteség fo­lyamatos növekedésével már az új kor­mány által okozott károkat akarják lep­lezni? Netán azt, hogy az elmúlt fél év során nem történt érdemi privatizáció, s emiatt számottevő bevételek estek ki?” Horváth Gábor Szakértői vélemény a 4. oldalon

Next