Népszabadság, 1998. december (56. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
28 0LDAL a Ma: Agrárium / Computertechnika a ára = 54 forint 1998. DECEMBER 1., KEDD | ORSZÁGOS NAPILAP LVI., 281. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái Lemondott Hingyi Lászlóné és Beatrix Lemondott megbízatásáról a Szerencsejáték Rt. felügyelőbizottságában Hingyi Lászlóné, és Hingyi Beatrix is visszaadta a Malév Rt. igazgatótanácsi tagságára szóló megbízatását. Borókai Gábor kormányszóvivő „méltányolandó és kulturált megoldásnak” minősítette a Torgyánrokonok döntését. 4. oldal Jugoszlávia: „két szem" nem egy pár A reformirányzat Montenegróban már kétféle rendszerből álló országgá alakítja Jugoszláviát. Koszovó révén pedig hamarosan egy harmadik rendszere is lesz. 8. oldal „Dinosaurusok” lázadása Jay bárónő nem válogatta meg a szavait. Közölte a lordokkal: a felsőház hétszáz éves történelme után eljött az ideje, hogy azt mondjuk, köszönjük, isten velük. 6. oldal Hová tűnt az én kicsi feleségem? Akkor nekiszaladt a tenyerem, napokig kéklett a folt Erzsi szeme alatt. Restelltem nagyon. Micsoda brutalitás megpofozni egy ilyen kicsi asszonyt. 10. oldal Esőerdők: kevés a remény A világ trópusi esőerdeinek nagy része pusztulásra van ítélve. Az irtásokért leginkább felelős farmerek és fakitermelők, illetve a háttérben álló világcégek akarata legtöbbször erősebbnek bizonyul ugyanis, mint a természetvédőké. 12. oldal Tíz zsebesből kilenc drogos Csak Budapesten 700-800 zsebtolvaj tevékenykedik. A magyar zsebesek túlnyomó többsége kábítószer-fogyasztó. A karácsonyi vásár idején, ha nem vigyázunk, most is milliókkal gazdagodhatnak a zsebtolvajok. 27. oldal Még vizsgálják a nagylengyeli gázkitörés okait Még legalább egy hónapra van szükség ahhoz, hogy lezáruljon a nagylengyeli gázkitörés okainak vizsgálata. Egyelőre semmilyen biztos magyarázat nincs - tudtuk meg Esztó Pétertől, a Magyar Bányászati Hivatal elnökétől. A Mal Rt.-ben a lakosság kitelepítésével kapcsolatos költségeket 50 millió forintra becsülik, a kitörés elfojtásának költségeiről még nincsenek adatok. MUNKATÁRSUNKTÓL A nagylengyeli gázkitörés okainak vizsgálata két irányban folyik - nyilatkozta lapunknak Esztó Péter. Az egyik azt a konkrét helyzetet elemzi, amelyben a kitörésre sor került, és azokra a dolgozókra terjed ki, akik akkor a kútnál voltak. A másik vizsgálat azt igyekszik kideríteni, hogy milyen körülmények vezettek oda, hogy a javítás alatt álló kútnál kitörés történhetett. Az érintett területen már régóta folyt kitermelés. A nyolcvanas évek második felében egy nemzetközileg elfogadott technikát, az úgynevezett szén-dioxid-elárasztásos módszert vezettek be. Ennek az a lényege, hogy szén-dioxidot sajtolnak a földbe, amely a termelőkutak irányába nyomja az olajat, és könnyebbé teszi a kitermelést. Ezzel megnövelik a kitermelés hatékonyságát és javítják a kihozatalt is. A bányahatóság most azt vizsgálja, hogy hány ilyen technikával működő kút van, és milyen lépéseket kell tenni azért, hogy fokozzák a biztonságot. Még... folytatás az 5. oldalon Maratoni vita a jövő évi büdzséről A pedagógusbérek emelése, az önkormányzatok helyzete és a Postabank a középpontban A jövő évi büdzsében szereplő 40 milliárd forintos vésztartalék elkülönítése miatt a költségvetési intézményeknek a személyi juttatásokra szánt pénzek egy részét is zárolniuk kellene - ez derül ki a költségvetéshez benyújtott és a bizottságok által is támogatott módosító javaslatból. A zárolás a javaslat szerint érintené az önkormányzatok támogatásán belül azt a részt is, amit a helyhatóságok visszaosztott személyi jövedelemadó-bevételként kapnak. Kormánypárti képviselők javasolják azt is, hogy az adóhatóság kapjon 1,5 milliárd forinttal többet az eredetileg tervezettnél, mégpedig a két társadalombiztosítási alap támogatásának rovására. A parlamenti bizottságok által támogatott módosító indítványokat a parlamenti gyakorlat szerint a plenáris ülés is várhatóan elfogadja majd. Az Országgyűlés hétfőn kezdte meg a költségvetés részletes vitáját. A maratoni ülés lezárását kedd reggelre tervezték. A vita súlypontjában a pedagógusbérek emelése, az önkormányzatok helyzete és a Postabank konszolidációja állt. A kormánypártok szerint a büdzsé garantálja a pedagógusok átlagos 14,7 százalékos béremelését. Az ellenzék szerint az önkormányzatok csak iskolabezárások, csoportösszevonások, dologi kiadások csökkentése árán tudják megvalósítani a kormány elképzelését. A szocialisták napirend előtt azt is kifogásolták, hogy a kormánypárti képviselők a költségvetésbe akarják „csempészni” a hatályos törvények szerint járó nyugdíjemelés lecsökkentését. Ez a lépés az ellenzék szerint arról tanúskodik, hogy a kormány is megalapozottnak tartja a nyugdíjemelés ezen módjával kapcsolatos alkotmányos aggályokat, és így akarja csökkenteni az alkotmánybírósági normakontroll lehetőségét. Részletek a 4. oldalon A KÖVETKEZŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSHEZ BENYÚJTOTT MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK SZÁMA Forrás: Országgyűlés * Nem végleges adat NÉPSZABADSÁG-grafika Párkányi hídavatás 2002-ben? Katona Kálmán magyar és Gábriel Palacka szlovák közlekedési és hírközlési miniszter hétfőn Pozsonyban megállapodott, hogy az Esztergom és Párkány közt több mint fél évszázada csonkán álló Mária Valéria híd felújításának tervéről a műszaki szakértők december 4-én tárgyalni kezdenek Esztergomban. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szlovákia december első felében aláírja a hídépítés finanszírozásáról szóló háromoldalú egyezményt. Ezt a megállapodást Magyarország és az Európai Unió már korábban ratifikálta - jelentette az MTI. A szlovák aláírást követően azonnal megkezdődnek a hídépítés műszaki tervezésének előkészületei. A két miniszter megerősítette: mindkét kormány jelképnek tekinti a híd mielőbbi felépítését, és ezért a szakértők már pénteken tárgyalóasztalhoz ülnek Esztergomban, különös tekintettel arra, hogy a beígért PHARE-támogatás, amely a híd helyreállításának nagyjából a felét fedezné, csak abban az esetben használható fel, ha az érdekelt felek az év végéig megegyeznek az építés részleteiben - jelentette pozsonyi tudósítónk. A két miniszter úgy véli, hogy a híd helyreállítási terve független a bős-nagymarosi kérdéstől. Bármilyen megállapodás születik is Bősről, szakértők által kidolgozott változatok vannak a híd megépítésére. Az erőműrendszer ugyanis a Duna vízszintjének emelkedését vagy csökkenését idézné elő, ami meghatározza a jelenleg is álló pillérek magasságát. Palacka úgy nyilatkozott: még a jelenlegi kormány megbízatása idején szeretné a hidat felújítani. Ennek megfelelően az építésnek legkésőbb 2002-ben be kell fejeződnie. Hídkronológia a 3. oldalon Véget ér a híd kálváriája? SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Zárt kapuk az egyetemeken A pénzhiánnyal küszködő egyetemek, főiskolák az idén is kihasználják a téli vizsgaidőszakot a takarékoskodásra: épületeiket egy-két hétre bezárják, munkatársaikat szabadságra küldik, s így akár több millió forintot is megspórolnak. Egyre több intézményben gondolják viszont azt, hogy a „szénszünet” önmagában nem gyógyír a gondjaikra. Több egyetemen, főiskolán évek óta gyakorlat, hogy a téli ünnepek idején - a vizsgaidőszak első néhány hetében - bezárják az épületeket, s legfeljebb a kollégiumokat és a könyvtárat tartják nyitva. Ebben az időszakban általában a hallgatók sem vizsgáznak. A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán például azt kérték a diákoktól, hogy januárra tegyék minden vizsgájukat. A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetemen néhány épületet azért nyitva tartanak, a Könnyűipari Műszaki Főiskolán pedig a kollégiumban szerveznek vizsgákat ez idő alatt. A bezárás a főiskolákon általában több százezer forintos, a nagyobb egyetemeken többmilliós megtakarítással jár. A Budapesti Műszaki Egyetemen csak a fűtés „visszafogásával” ötmillió forintot spórolnak meg. A dolgozókkal természetesen már a tanév elején közüikt, hogy erre az időszakra tartalékoljanak néhány nap szabadságot. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán például - a gazdasági hivatal munkatársain kívül - mindenki otthon marad. Egyre több egyetem gondolja viszont úgy, hogy az évi százmilliós energiaszámlákhoz képest csekély a megtakarítás, viszont annál több kellemetlenséggel jár a vizsgák csúsztatása, a dolgozók kényszerű szabadságolása a fűtés leállítása miatt. Ennek ellenére a vizsgaidőszak itt is alkalmat ad a nadrágszíj meghúzására: a Magyar Testnevelési Egyetemen például egész januárban csak délután két óráig fűtenek, a Veszprémi Egyetemen pedig mindössze néhány épületet fűtenek be teljesen. Vannak intézmények, amelyek már nem tartanak téli takarékossági szünetet, hanem egész évre szóló intézkedéseket hoznak. Az ELTE-n például sok év után most először nem zárnak be a vizsgaidőszak elején. Az energiafogyasztást és a telefonhasználatot azonban nyár óta folyamatosan ellenőrzik, s az átlagosnál magasabb díjat az adott tanszéknek, illetve a dolgozónak kell kifizetnie. Hasonló gyakorlatot követnek a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol ösztönző lehet az is, hogy az önállóan gazdálkodó egységek a megtakarítást fejlesztési célra használhatják fel. U. J. Horn: Orbán fenyegetése példa nélküli Horn Gyula egész Európában és a magyar jogállamiság történetében is példátlannak tartja, hogy Orbán Viktor a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank veszteségei kapcsán politikai, polgárjogi és büntetőjogi felelősségre vonást helyezett kilátásba és szavaiból nem derült ki, hogy mindebből mi vonatkozik az előző kormány tagjaira. Horn Gyula lapunknak nyilatkozva élesen reagált Orbán Viktor beszédére, amelyben szerinte a kormányfő megfenyegette az előző kabinet tagjait. Orbán a Fidesz országos választmánya előtt az MTI jelentése szerint azt mondta: „a polgárok joggal várják a választ, hogy miért kell több mint 230 milliárd forintot fordítani az előző évek elhibázott gazdaságpolitikájának orvoslására”, s „ez ügyben a politikai, polgári jogi és büntetőjogi felelősségre vonások sem maradhatnak el”. Az előző kormány törvénysértéseként konkrétan nevesítette a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank ügyét. A volt kormányfő szerint a szocialista-liberális kabinet követett el hibákat, de azokat nem titkolta, és nem ragaszkodott hozzájuk. Megerősítette, hogy kormánya a privatizáció során mindvégig megtartotta a törvényeket. Orbánnak az esetleges törvénysértésekről mondott szavai szerinte semmiképpen sem helytállóak, s nem először tapasztalja, hogy a miniszterelnök prejudikálja az általa kezdeményezett vizsgálatok eredményét. Azt, hogy Orbán egybemossa az előző kormány egész gazdaságpolitikáját a vélelmezett törvénysértésekkel, Horn szerint nemcsak szűkebb térségünkben, hanem egész Európában is példátlan. Ilyen súlyú nyilatkozatokat másutt legfeljebb a lefolytatott vizsgálatok eredményeinek ismeretében szokás tenni. A volt kormány minden vizsgálatot vállal, de Horn elvárja, hogy ezek hiteles képpel szolgáljanak a történtekről. Horn kiemelte: az új kormány eddig elismerte, hogy jó helyzetben vette át a gazdaságot, ősszel Járai Zsigmond pénzügyminiszter is „magyar gazdasági csodáról” beszélt, Orbán szerint pedig Magyarország „a világ élenjáró gazdasági állama”. A konkrét vádakra kijelentette: kormánya több alkalommal foglalkozott a Postabankkal, de két dologra voltak tekintettel: a sok százezer betétesre és arra, hogy a rendbetétel terheit ne a költségvetés viselje. Orbán június 23-án még azt mondta: „Horn Gyula kormánya világos pályára állította a Postabank ügyét a 24 milliárdos tőkeemeléssel, és innen kezdve sem erkölcsileg, sem politikailag nem vállalható olyan megoldás, ami leértékelné ezt az összeget.” Horn úgy fogalmazott: „Mitől nő napról napra a Postabank vesztesége? Csak nem arról van szó, hogy a veszteség folyamatos növekedésével már az új kormány által okozott károkat akarják leplezni? Netán azt, hogy az elmúlt fél év során nem történt érdemi privatizáció, s emiatt számottevő bevételek estek ki?” Horváth Gábor Szakértői vélemény a 4. oldalon