Népszabadság, 1998. december (56. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
2 A taposóaknák túlélik az ezredfordulót ________________MTI-JELENTÉS________________ Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína nem írja alá a taposóaknák betiltásáról tavaly decemberben kötött nemzetközi szerződést addig, amíg ki nem fejlesztik alternatív fegyvereiket. Ezt a három ország diplomatái közölték Tokióban egy nemzetközi tanácskozáson, amelyet társadalmi szervezetek tartottak. Kína hosszan elnyúló határainak védelmével, Oroszország egyebek között az atomlétesítményei elleni esetleges terrorista támadások kivédésének szükségességével, az Egyesült Államok pedig a koreai-félszigeti feszültséggel érvelt a szerződéshez való csatlakozás elutasításakor. Moszkva - mint a tokiói orosz nagykövetség diplomatája közölte - 1994- ben leállította a taposóaknák kivitelét, és a gyártást is megszünteti az év végével. Az Egyesült Államok 2003-ig megsemmisíti - a Koreai-félszigeten lévők kivételével valamennyi taposóaknáját, és várhatóan 2006-ban csatlakozik majd a nemzetközi szerződéshez. A mintegy húsz országot képviselő társadalmi szervezetek által rendezett értekezleten a résztvevők megállapították: a tavaly decemberben született ottawai szerződés csak az első lépés a taposóaknák felszámolása felé. A szerződést eddig mintegy 40 országa ratifikálta, így az a jövő év márciusától lép életbe. Távirati Stílusban HALÁLOSAN megfenyegették az Augusto Pinochet tábornok vezette államcsíny során meggyilkolt Salvador Allende lányát, Isabel Allendét, miután londoni és madridi utazása után visszatért a chilei fővárosba. (AFP) BIZALMAT SZAVAZOTT a kambozsdai parlament Hun Sen miniszterelnöknek és új kormányának. A 122 tagú törvényhozás 99 képviselője szavazott a Hun Sen vezette koalíciós kormány mellett. Több hónapi válság után Hun Sen, a júliusi parlamenti választások győztese november közepén kötött koalíciós megállapodást Szihanuk király fiával: a herceg a jövőben a parlamenti elnöki tisztet látja el (AFP) ÓVA INTETTE a török fegyveres erők vezérkara hétfőn a politikai vezetést attól, hogy meggondolatlan nyilatkozatokat tegyenek a kormányalakítási puhatolózó tárgyalások idején. Mesut Yilmaz miniszterelnök koalíciós kormányától a nemzetgyűlés a múlt héten korrupciós vádak miatt megvonta a bizalmat. Jelenleg Süleyman Demirel elnök tárgyal kormányalakításról, s a hadsereg továbbra is befolyásolni igyekszik a döntést. (Reuters) MEGSZEGVE leszerelési kötelezettségeit, Irak májusban megpróbált rakétairányító rendszert vásárolni Romániában - jelentette a CNN amerikai hírtelevízió. Az ügylet egyhetes tárgyalások után hiúsult meg, miután az amerikai, izraeli és román titkosszolgálat felfedte és nyomon követte az alkudozást. (MTI) NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1998. DECEMBER 1., KEDD Izrael elveti Jeruzsálem felosztását Négyszázmillió dolláros amerikai támogatás a palesztin hatóságnak Bill Clinton összesen 400 millió dollárt kér az elkövetkező években az amerikai kongresszustól a palesztinok gazdasági támogatására. Az elnök hétfőn beszédet mondott a Washingtonban rendezett nemzetközi értekezleten, amelyen mintegy kétmilliárd dollárnyi felajánlást szeretnének elérni a palesztin hatóság ellenőrzése alá került területek gazdasági fejlesztési céljaira. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A tanácskozáson 45 ország képviselői vesznek részt, s jelen van Jasszer Arafat, a palesztin hatóság elnöke is, aki a konferencia megnyitása előtt külön találkozott az amerikai elnökkel. Az Egyesült Államok az MTI jelentése szerint visszafogottságot kér a politikustól, aki ismét az önálló palesztin állam kikiáltását helyezte kilátásba. Az izraeli katonai vezetés pillanatnyilag nem lát jobb lehetőséget, mint hogy az izraeli hadsereg továbbra is Dél-Libanonban maradjon - mondta Jichák Mordehai védelmi miniszter. Szerinte csak abban az esetben lenne reális Jeruzsálem részéről az álláspontváltás, ha akadna partner a békés rendezésre és Izrael északi térsége nyugalmának biztosítására. Ezer Weizman államelnök ismét kijelentette, hogy csak politikai megállapodás vezethet eredményre, s hogy a Szíriával folytatandó tárgyalások képezik a megoldás kulcsát - jelentette tel-avivi tudósítónk. A katonai hírszerzés úgy véli, hogy a Hezbollah megnövekedett tevékenységét Damaszkusz ösztönzi, így kívánja Hafez Asszad szír elnök rákényszeríteni Izraelt, hogy a szír feltételek alapján térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Asszad állítólag üzenetet továbbított Clinton elnöknek: ha Izrael beleegyezik a teljes kivonulásba a Golán-fennsíkról, „biztosítva lesz nyugalma mind a szír, mind a libanoni határon”. A Washingtonban tartózkodó Jasszer Arafat kijelentette, hogy „a jeruzsálemi szent Óváros a palesztin állam, Nyugat- Jeruzsálem pedig Izrael fővárosa lesz”. Benjámin Netanjahu az oslói és a Wye Plantation-i megállapodások súlyos megsértésének minősítette Arafat szavait. „Jeruzsálem nem lesz többé felosztva. Izrael és csakis Izrael fővárosa lesz” - mondta az izraeli kormányfő. Az izraeli biztonsági szolgálat információi alapján a palesztin szervek Dzseninben letartóztatták az Iszlám Dzsihád egyik vezetőjét, Ijad Hardant, aki állítólag a jeruzsálemi piactéren november elején végrehajtott öngyilkos merényletet kitervelte. Megfigyelők szerint a letartóztatás bizonyítja, hogy az élesedő viták ellenére a palesztin és az izraeli biztonsági szolgálat továbbra is együttműködik. Arafat és Clinton találkozója a Fehér Házban reuters fotó Indonézia: roham a mecset ellen MTI-JELENTÉS Indonézia egy keresztények lakta tartományában hétfőn több ezer ember megtámadott és megrongált négy mecsetet, valamint fosztogatást rendezett egy muzulmánok lakta városrészben. A szélsőséges kilengések a többségében keresztények lakta Kelet-Nusa Tenggara tartomány Kupang székvárosának muzulmán negyedében történtek. A jelentős számbeli kisebbségben lévő rendőrök és katonák nem tudták megakadályozni, hogy a tömeg megrongálja a muzulmánok vagyonát. A törés-zúzás az éj leszállta után is folytatódott. Az egyik mecsetet fel is gyújtották. Egy muzulmán vezető közölte: sok mozlim család elmenekül, mert veszélyben érzi magát. A város mintegy 2000 kilométerrel keletre fekszik a fővárostól. A helyi repülőtér forgalmát meghatározatlan időre leállították. Az erőszakos cselekmények egy szervezett tiltakozó gyűlésből fejlődtek ki. Az emberek amiatt tüntettek, hogy a múlt héten Jakartában megöltek 13 embert, akik mindegyike keresztény vallású volt, és iszlámhívők leromboltak, illetve megrongáltak 22 keresztény templomot, imaházat. A jakartai hatóságok évtizedek óta eszmeileg és anyagilag is támogatják, hogy a Jáva szigetén lakó muzulmánok telepedjenek át az indonéz szigetvilág szélsőbds tagjaira, amelyek ritkán lakottak, de amelyeken a lakosság tehetősebb. A kis szigetek őslakói azonban nehezen fogadják be az új bevándorlókat. Tovább fejlődünk! A Praktiker rekordsebességgel nő Európa legnagyobb barkácsáruházláncává. Ezt szeretnénk továbbépíteni, mivel örömünket leljük a sikerben. Mindezt ötletekkel, tehetséggel, elkötelezettséggel, átfogó áruválasztékkal, kedvező árakkal, valamint Európaszerte 300 áruházunkkal és több mint 20 000 munkatársunkkal tesszük. Magyarországon a jelenlegi 5 áruházunkon kívül, a közeljövőben történő rendkívül gyors terjeszkedésünkhöz keresünk ! ÁRUHÁZVEZETŐKET ÉS ÁRUHÁZVEZETŐ-HELYETTESEKET. Ha Ön már jelentős szakmai tapasztalatot szerzett a kereskedelem (elsősorban Nonfood) területén, nagyfokú mobilitással rendelkezik - a németnyelv-tudás előny, de nem feltétel -, mindezeken túl igazi szakmai kihívást keres és további aláterjeszkedésünk során aktív partnere kíván lenni egy nagyvállalatnak, akkor mindenképpen meg kell ismernie minket. Nálunk változatos, kihívásokkal teli feladatok várják, munkáját egy lelkes, fiatal csapat tagjaként végezheti, ahol iis karrierjét továbbépítheti és a kedvező fizetés mellett kitűnő perspektíva is várja. Fényképes pályázatát a következő címre várjuk: Praktiker Kft., Rapid-Leo Lanckohr 1073 Budapest, ^S r^k^S8ÍI€l^ Erzsébet krt. 50. Ill/l. ^23^^3^2^29*029 _______________________________________________________________________________________________________ Washingtoni tanácskozás a vészkorszakról Több mint ötvenhárom évvel a második világháború befejezése után még mindig nem készült el a vészkorszak emberi és anyagi veszteségeinek leltára. A Washingtonban tegnap elkezdődött nemzetközi konferencia fő feladata, hogy a kormányok a kárpótlás és a vagyoni helyreállítás kérdéseiben közös eljárásokat fogadjanak el. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ünnepélyes megnyitót az Egyesült Államok Holocaust Emlékmúzeumában tartották. A szónokok között volt Elie Wiesel. A Nobel-békedíjas írót gyermekként deportálták észak-erdélyi szülőhelyéről a magyar csendőrség segédletével Auschwitzba. A konferencia előtt - amelyen több magyar szakértő is részt vesz - több új adalékot közölnek a holocausttörténetről. A német nagyvállalatok és a svájci bankok után most az amerikai gépkocsiipar óriásairól derültek ki kínos részletek. A The Washington Post megírta: a Ford és a General Motors németországi leányvállalati jelentős részt vállaltak a hitlerizmus felfegyverzésében. A cikket egy fénykép illusztrálja, amelyen Henry Ford átveszi a külföldieknek adható legnagyobb német kitüntetést kevéssel a háború kitörése előtt. A GM egyik vezetője is hasonló elismerésben részesült. Az amerikai vállalatok hasznot húztak a náci háborús fegyverkezésből. Üzemeikben ők is rabszolgamunkások tömegét „foglalkoztatták”. Az autógyárak azt állítják, hogy minden kapcsolat megszakadt németországi leányvállalataikkal azután, hogy 1941 végén Amerika belépett a háborúba. A The New York Times arról számol be: a svájci bankoktól járó 1,25 milliárd dolláros alap elosztásáról heves vita folyik. Zsidó szervezetek és a túlélők nevében fellépő ügyvédek között tart a huzavona. A humanitárius szervezetek maguk akarják elosztani a pénzt, míg az egyes túlélők nevében - igen tisztes honoráriumért - fellépő ügyvédek a konkrét személyekhez irányítanák a kárpótlást. 350 ezer nagyon idős, többnyire nyolcvan év feletti emberről van szó. Miklós Gábor Tokió nem fizet kártérítést PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Egy tokiói bíróság tegnap elutasította egykori holland második világháborús hadifoglyok kártérítési kérelmét, arra hivatkozva, hogy a nemzetközi jog szerint egyének nem léphetnek fel ilyen igénynyel kormányokkal szemben. A japán kormány pedig úgy véli, hogy az 1951- es békeszerződéssel eleget tett valamennyi kártérítési kötelezettségének. Hasonló indokkal ugyanez a bíróság a múlt héten több tízezer japán munkatábort megjárt brit, amerikai, új-zélandi és ausztrál háborús veterán hasonló követelését utasította el, akik egyénenként 22 ezer dollárt kértek. A tegnapi bírósági indoklás ugyanakkor elismerte, hogy Japán a világháború idején emberi jogokat sértett meg, amit a hollandok képviselője „fontos lépésnek” nevezett tokiói sajtóértekezletén. _______Jegyzet________) Fátylat a múltra? Bármennyire elkoptatott a történelmi jelző, Csiang Cö-min tegnap befejeződött vizitjére joggal illik, hiszen személyében kínai államfő első ízben tette lábát japán földre. 1998-at írunk, s Kína egy részének japán megszállása, majd a második világháború óta, jó néhány évtized eltelt. Igaz, 1972-ben a két ország normalizálta kapcsolatát, majd néhány évvel később húsz évre szóló barátsági és együttműködési szerződést is kötött. S a tengi nyitás következtében Japán vált Kína legfontosabb kereskedelmi partnerévé, hitelek és beruházások nyújtójává, így a mostani találkozón is újabb, 3,2 milliárd dolláros japán hitelt jelentettek be. Ám a világ legnépesebb, 1,2 milliárd lakosú, s gazdaságilag gyorsan fejlődő államának vezetője és a világ második gazdasági hatalmának számító Japán miniszterelnökének kézfogását (lám milyen a történelem fintora) még mindig a több mint fél évszázaddal ezelőtti múlt árnyékolja be. A rendszerváltás utáni magyar kormányok a tudói annak, hogy a kijelentéseknek, azok mögöttes tartalmának milyen jelentősége is van a szomszédsági kapcsolatokban. Nos, semmi meglepő nincs abban, ha Kína és Japán esetében a szavaknak és a diplomáciai külsőségeknek ugyancsak szimbolikus nyomatéka tud lenni. Az, hogy Japán „bocsánatot kér” vagy csak „megbánást tanúsít” a kínai lakossággal szemben elkövetett kegyetlenkedésekért, s ezt a kormányfő (jelen esetben Obucsi Keidzo) szóban, avagy írásban is megteszi vagy sem - ez volt a vita tárgya. Miközben a kínai államfő a tokiói Waseda egyetemen (ahol egyébként Obucsi miniszterelnök diplomázott) a hallgatóság emlékezetébe idézte, hogy 35 millió kínai esett a japán megszállás áldozatául, kint tüntetők a „Le a Csiangrezsimmel” jelszót skandálták. Azok, akik az emberi jogokat kérik számon, s azok is, akik Kínát, mint katonai hatalmat veszélyesnek ítélik Japán szempontjából. Peking nyugtalanítónak tartja, hogy „jobboldali, militarista körök” visszamenőleg megkérdőjelezik a második világháború Japán által okozott holocaustját Kínában. S még inkább nyugtalanítónak tartja, hogy a szocialista Kínával szembeni érzelmek ma is megnyilvánulnak ilyen vagy olyan formában. Tokió ügye, hogy a közös közlemény sokórás szövegezési vitája után végül miért a megbánás, s nem a bocsánatkérés szó került a szövegbe. Tételezzük fel, hogy Japánt megriasztja a náci holocaustáldozatok mai anyagi kártérítési követeléseinek hulláma. A múlton persze túl kell lépni, végül is a kínai-japán áruforgalom tavaly 60 milliárd dollárt tett ki. Á valós bizalmat két nép között nehéz kialakítani a múlt tisztázása nélkül. Csak utána lehet fátylat borítani rá. Peking, 1998. november Ortutay L. Gyula