Népszabadság, 1999. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
v Itália: szigorodó beutazási feltételek? Értesüléseink szerint az eddigi beutazási feltételek szigorítására készül a magyarokkal szemben Olaszország. A két ország állampolgárainak utazásaival öszszefüggő kérdések szóba kerülnek Massimo D’Alema olasz miniszterelnök március 12-én esedékes magyarországi látogatása alkalmával. Róma régóta szeretné elérni, hogy az olaszok személyi igazolvánnyal utazhassanak hazánkba, s erről a küszöbönálló kormányfői találkozón megállapodás is születhet. (Kölcsönösségről addig nem lehet szó, amíg a magyar személyek nem felelnek meg az EU normáinak.) Az olasz belügy ugyanakkor a vízumkényszer bizonyos kategóriákat érintő visszaállítását erőlteti a schengeni megállapodásra hivatkozva. A tervek szerint a turisták - hat hónapon belüli időtartamra - továbbra is vízummentesen utazhatnának Olaszországba. A rokonlátogatásra, sporteseményre, gyógykezelésre, egyházi rendezvényre vagy tanulmányi útra Itáliába utazók vízumkötelesek lennének. A schengeni megállapodásra való hivatkozás különös, mivel egyik schengeni ország sem készül hasonló szigorításra. Ráadásul az olasz miniszterelnök a közelmúltban, római tudósítónknak adott interjújában leszögezte: „A schengeni megállapodás semmilyen negatív hatással nem volt Olaszország már meglévő nemzetközi szerződéseire, köztük a Magyarországgal 1995 februárjában aláírt, a kölcsönös vízummentesség bevezetéséről rendelkező megállapodásra.” A magyar fél csak abban az esetben járul hozzá az olasz állampolgárok személyi igazolvánnyal történő magyarországi beutazásához, ha Róma viszonzásként lemond a vízumkényszer bizonyos utazói kategóriákat érintő visszaállításáról. A Nap Témái Szigorodik a büntetőtörvény A kormány következetes és szigorú ítélkezési gyakorlat kialakítására törekszik - nyilatkozta lapunknak Dávid Ibolya. Az igazságügy-miniszter szerint a ma hatálya lépő módosítások a drogfogyasztás megítélésekor sem kötik meg a bíró vagy az ügyész kezét. Az új szabályozással a taxis is közfeladatot ellátó személylyé vált. 4. oldal Mecénások kerestetnek! A mecénások, a művészek nagyvonalúságára számíthatnak leginkább a múzeu mv Összeg (M Ft) Megvásárolt művek száma* 1989 10,0 340 1990 12,5 160 1991 11,0 110 1992 11,6 68 1993 13,6 90 1994 6,8 41 1995 12,3 54 1996 11,0 33 1997 25,0 100 1998 24,0 103 1999 30,0 *Az összetartozó teljes sorozat egy műnek számít Forrás: Képző- és Iparművészeti Lektorátus } ^ck^É Q -26 OLDAL ^ | ÁRA: 54 FORINT IF JI _ 1999. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ ORSZÁGOS NAPILAP _________________ LVII., 50. SZÁM, ELSŐ KIADÁS mok. A kulturális tárcának idén mindöszsze harmincmillió forintja van arra, hogy támogassa a hazai közintézmények kortárs művészeti vásárlásait. Táblázatunk a kulturális minisztérium műalkotás-vásárlásra fordítható összegeit mutatja. 5. oldal Gazdagok is járnak zálogházba Volt, amikor a „bátyus áruk” adták a forgalom javát: lepedőben vitték az emberek a zálogházba a nyáron vagy télen nem kellő ruhadarabjaikat. Később a műszaki cikkek kerültek túlsúlyba, s eltűntek a ruhaneműk. A nemesfémek, az ékszerek a múltban is, most is slágercikkek, de napjainkban ismét megjelentek a kabátok, szőrmék, kosztümök. 14. oldal Adatsorok kis hibákkal Újabb botrány alakulhat ki a NATO Védelmi Tervezési Kérdőíve (Defence Planning Questionner - DPQ) miatt. A Budapesttől Brüsszelnek egyeztetés nélkül átadott DPQ-ban olyan adatok lehetnek, amelyek nem felelnek meg a valóságnak vagy a kormányzati szándéknak, így még az is lehetséges, hogy a kérdőívet vissza kell vonni. A DPQ-t a tag- és tagjelölt országok évente küldik el Brüsszelbe. A NATO ennek alapján alkot véleményt az illető ország hadseregéről, illetve haderő-fejlesztési terveiről. Magyarországon kialakult az a szokásjog, hogy a kérdőív kormányegyeztetés után, a honvédelmi miniszter jóváhagyásával kerülhet Brüsszelbe. Tavaly is így történt, amikor az Orbán-kormány működésének első heteiben egy hiányos DPQ-t postáztak a szövetség központjába. Ennél is nagyobb problémát okozott, hogy az ezt követő hiánypótlás miniszteri és kormányjóváhagyás nélkül került ki Brüsszelbe. Az „adminisztratív tévedés” után a HM-ben vizsgálat indult, amely Gyarmati István helyettes államtitkárt, a DPQ és az utólagos hiánypótlás összeállítóját nevezte meg felelősként. Gyarmati távozott a HM-ből, visszatért eredeti munkahelyére, a Külügyminisztériumba. Lapunk közölte a titkosított vizsgálat néhány megállapítását: az egyik legsúlyosabb kitétel az volt, hogy az egyeztetetlen adatok, a hibás DPQ okozta viták miatt Magyarország szavahihetősége kerülhet veszélybe. A szövetséghez került adatok komoly zavart okozhattak, mert lapunk értesülése szerint Fodor Lajos integrációs ügyekért felelős helyettes államtitkárt - Gyarmati utódját - nemrég felkérték: legalább a szárazföldi haderők létszámával, harcitechnikai eszközeivel és a haderőnem fejlesztési elképzeléseivel kapcsolatos titkos adatsorokat készítse el újra. (Úgy tudjuk, hogy a Gyarmati-féle DPQ-verzió szerint a szárazföldi csapatoknak a következő időszakban sokkal több pénzt kellett volna kapniuk, mint amennyit a kormány adni tervezett.) A DPQ kiegészítése vagy tartalmának beadás utáni korrekciója, netán visszavonása komoly katonadiplomáciai bonyodalmakat okozhat, hiszen a NATO történetében nemigen volt még példa utólagos helyesbítésére. Információink szerint a HM egyelőre keresi a legkevésbé kényelmetlen megoldást. Wachsler Tamás, a HM közigazgatási államtitkára vasárnap nem kívánta értesüléseinket kommentálni. Matyuc Péter Újrafogalmazzák a HM-válaszokat Brüsszelnek?Jár a pénz a tavalyi árvízért Óriási a belvíz - Még van járhatatlan út Borsodban Mától hatszázmillió forint kárenyhítő támogatáshoz juthatnak a gazdák, ám ez valószínűleg nem lesz elég, hiszen a kárenyhítésre szolgáló pénz még a tavaly őszi ár- és belvízért jár. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gőzerővel dolgozik a mostani károk felmérésén, de az szinte biztos, hogy sem a biztosítók pénze, sem a tárca saját kerete nem lesz elegendő a csaknem 300 ezer hektárnyi belvíz okozta terméskiesés kiváltására. Ez még akkor is így van, hogy ha a statisztikák szerint újabban óvatosabbak a termelők, jóval többen kötöttek biztosítást a „természettel szemben”. Tény, hogy a tavaly ígért kétmilliárd forint a védvonalak megerősítésére máig nem áll az illetékesek rendelkezésére, ám az is igaz, hogy az időjárás miatt nem is lett volna túl sok alkalom a munkák megkezdésére. A miniszterelnök hét végi nyilatkozatában azt mondta: a gátakat közmunkával akarják megépíteni, erősíteni. A kérdés most az, hogy a hirtelen olvadás okoz-e újabb árvizet (remélhetően a múlt hetinél nagyobbat már nem), s mekkora területet hasít ki magának a belvíz (most úgy tűnik, ennek nagysága még mindig növekedhet). Az sem tisztázott, hogy a tavalyi kétmilliárd forinton, illetve a költségvetésben megszabott idei kereten túl mennyi pénzt kaphat a vízügyi és az agrárágazat a katasztrófa enyhítésére. Jelenleg több ezer ház van veszélyben Dél-Alföldön, sok vályogból épült megrongálódott, teljes üzemben dolgoznak a szivattyúk, miközben Borsodból azt jelentette az MTI, hogy vasárnap a hó miatt még mindig volt járhatatlan út. Részletek a 23. oldalon Vízőr figyeli a Fehér-Köröst a gyulai közúti hídnál Mikor megyünk Európába? A lakosság átlagos megítélése szerint Magyarország 2003-ban lesz az Európai Unió tagja. Míg 1996-ban még a felnőtt népesség 62 százaléka vélekedett úgy, hogy a csatlakozás legkésőbb 2000-ben bekövetkezik, mára csupán 9 százalék tartja ezt elképzelhetőnek. Tehát az európai kapunyitást nem érzik közeledni az emberek - tudhatjuk meg a Szonda Ipsos 1999 januárjában készült közvélemény-kutatásának eredményeiből. A taggá válás időpontjával kapcsolatos csökkenő várakozás minden bizonnyal nem a kiábrándulás, hanem a növekvő tájékozottság következménye, hiszen a csatlakozás dátumát az EU-tagság változatlanul legelkötelezettebb híveinek számító diplomások várják legkésőbbre és a nagyon tájékozatlan csoportok leghamarabbra. Részletek a 3. oldalon / 9 770237 377015 99050 Magyarországon ahhoz, hogy minden dolgozónak korszerű tudása legyen, egy-egy évben legalább 600 ezer - már munkában álló — felnőttnek kellene tanulnia. Becslések szerint a gazdaságilag aktív lakosságnak csak 7,5 százaléka, 300 ezer ember vett részt tavaly valamilyen képzésen, többségük saját zsebéből fedezte a költségeket. Támogatást főleg a munkanélküliek kapnak, a munkaadóknak kis része költ erre. MUNKATÁRSUNKTÓL A fejlett országok tapasztalatai szerint ahhoz, hogy valaki egész aktív élete során munkalehetőséget találjon magának, hétévente korszerűsítenie kell a tudását. Ehhez központi forrásokból - a munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékból - elsősorban a munkanélküliek remélhetnek támogatást. Az ő képzésükre, átképzésükre fordított összeg az elmúlt nyolc év alatt - a Szociális és Családügyi Minisztérium adatai szerint - több mint ötszörösére nőtt, az 1991-es 1,3 milliárd forintról 7,3 milliárd forintra. Ugyanakkor a résztvevők átlagos létszáma két és félszeresére emelkedett. Ez a növekedés sem volt egyenletes, négy-öt éve még jó tízezerrel több munkanélküli ült vissza az „iskolapadokba”, mint tavaly. A nagy kérdés természetesen az, hogy miként hasznosult a közpénzekből fedezett tanulás. Ezt évek óta figyelemmel kísérik az Országos Munkaügyi és Módszertani Központban. A vizsgálat alapjául az szolgál, hogy a képzés befejezését követően három hónapon belül hányan tudtak elhelyezkedni. Jobb hatásfokúnak - az 1994 óta évente végzett felmérés tanúsága szerint - mindvégig az úgynevezett elfogadott képzés bizonyult, a végzettek több mint 50 százalékának volt állása. Ebben a formában a munkanélküli maga keresi ki, hogy mit szeretne tanulni, hozzá is járul a költségekhez, és a járadékra való jogosultság kimentése esetén a keresetpótló juttatás sem garantált. Az ajánlott képzésekben - ezeket a munkaügyi központok szervezik - részt vevőknek pedig 44-46 százaléka tudott 3 hónapon belül elhelyezkedni. Ugyanakkor jelentős mértékben átrendeződött a két képzési formában tanulók aránya is: többségbe kerültek azok, akik maguknak választották ki a képzést. Területenként is erősen eltér a képzés hatékonysága. Az élen Somogy megye áll több mint 60 százalékos elhelyezkedési aránnyal, míg Budapesten - ahol a legmagasabb a képzés fajlagos költsége - az országos átlag alatt volt az elhelyezkedettek aránya. Ahhoz, hogy tudjuk, valóban segít-e a munkába álláshoz az átképzés, szükséges annak feltérképezése is, hogy az átképzésből kimaradtak körében milyen a AZ AKTÍV MUNKAERŐ-PIACI PROGRAMOKBAN ÉRINTETT LÉTSZÁM MEGOSZLÁSA munkához jutás esélye. Ezt a hatásvizsgálatot az OMMK irányításával tíz megyében végezték el. Az összehasonlítás eredménye szerint 1997-ben az elfogadott képzésből kikerülők közül 11 százalékkal többen helyezkedtek el, mint a kontrollcsoportból, az ajánlott képzés pedig 9 százalékkal javította az esélyeket. Ráadásul az elért kereset is magasabb volt, mint azoké, akik átképzés nélkül találtak maguknak munkát. A legtöbbet ezekből a képzésekből - egy korábbi vizsgálat alapján - a 40 év felettiek, az alacsonyabb végzettségűek és a fizikai foglalkozásúak profitálnak. Ebben a bontásban a csak általános iskolai végzettséggel rendelkező és átképzésben részt vevők közül 22 százalékkal többen helyezkedtek el, mint a kontrollcsoportból. Az emberek többsége azonban felkészültsége „korszerűsítését” a saját zsebéből fedezi. Az Oktatási Minisztérium felnőttképzési főosztályán - a munkáltatóktól érkezett bejelentések alapján - összeállított statisztika szerint tavaly a cégeknél összesen 65 ezer ember vett részt valamilyen képzésben. Ezek költségeinek negyedét a munkaügyi központok finanszírozták, 9 százalékát a munkaadók. A felnőttkori... folytatás a 13. oldalon A felnőttkori tanulás egyéni „hobbi” Támogatást főleg a munkanélküliek kapnak