Népszabadság, 1999. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 1999. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ Postabank-ügy: újabb eljárások? Orbán Viktor szerint még nem időszerű a pótköltségvetés A kormányfő szerint a pótköltségvetés szükségességének felvetése még nem időszerű. A Vasárnapi Újság című rádióműsorban Orbán Viktor tudatta: az árvízvédelemhez szükséges pénz rendelkezésre áll, a belvízkárok enyhítéséhez azonban a helyben élők segítségét kérte. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az ellenzék által felvetett esetleges pótköltségvetést illetően a miniszterelnök úgy vélte, meg kell várni az első negyedév végét, a számok alakulását, és akkor lehet visszatérni erre a kérdésre. Ugyanakkor arról is szólt, hogy az ellenzék és a közgazdászok véleményét érdemes komolyan venni, mert valóban vannak olyan jelek, amelyeket a kormánynak a szokásosnál erőteljesebben kell nyomon követni. Orbán Viktor nem lát lehetőséget arra, hogy a Postabankot a költségvetésben kijelöltnél kevesebből erősítsék meg. A pénzintézeten belül történtek felelősségének megállapításával kapcsolatban újabb ügyekben is fontolgatják eljárások megindítását - tudatta. A bank új vezetőitől a kormányfő azt várja, hogy „az utolsó huncut garasról is megtudják, hova folyt el”, és amit lehet, szerezzenek vissza. Az árvízről szólva közölte, hogy a gátak védelméhez szükséges pénzrendelkezés áll, az elengedhetetlen nagyarányú gátépítéshez pedig az ár levonulása után lehet hozzálátni. A belvíz felszámolásának megoldása azonban pénzügyi szempontból sokkal nehezebb, ezt a kormány egyedül nem tudja megoldani. Ezért a veszélyeztetett helyeken élőket arra kéri - mondta hogy tegyenek meg mindent a károk megelőzéséért, enyhítéséért. A Pro Patria Egyesület és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség szombati konferenciáján a kormányfő arról beszélt, hogy a kereszténydemokrácia önálló politikai erőként ma nem tudná végrehajtani a szükséges politikai fordulatot, azonban nélkülözhetetlen szerepet játszik a polgári pártok együttműködésében. Latorcai János, Varga László és Orbán Viktor a szombati kereszténydemokrata konferencián GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE Koalíciós viták a színfalak mögött Orbán Viktor miniszterelnök az idén nem készül kormánya átalakítására. A Környezetvédelmi Minisztérium esetében azonban elképzelhető annak felvetése: megfelel-e a kormányzati elvárásoknak Pepó Pál kisgazda miniszter ténykedése. Még az idén koalíciós nézeteltérés forrása lehet, hogy a kormánypártok 2000-ben kit jelöljenek köztársasági elnöknek. A Fidesz és az FKGP vezető személyiségei lapunknak megerősítették, hogy az idén nem várható a kormány átalakítása. Orbán Viktor miniszterelnök és Torgyán József vidékfejlesztési miniszter az év elején a nyilvánosság előtt és informális megbeszéléseken egyaránt úgy vélekedett, hogy a közeljövőben nem terveznek személyi változásokat a minisztériumok élén. Az FKGP frakciójának januári ülésén azonban Torgyán József pártelnök saját tárcája és a Honvédelmi Minisztérium eddigi munkáját kiemelkedőnek minősítette, míg Boros Imre PHARE-miniszter és Pepó Pál környezetvédelmi miniszter tevékenységét kedvezőtlenebbül ítélte meg. Az utóbbi hetekben Pepót nemcsak az ellenzék támadta, több alkalommal bírálták koalíciós körökben is. Legutóbb, amikor a miniszter nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottságának meghallgatására, a kisgazda képviselők öngólnak, a Fidesz képviselői pedig példátlannak és elfogadhatatlannak tartották eljárását. Mádi László, a Fidesz képviselője pedig kezdeményezte, hogy a bizottság Pepó magatartását helytelenítő levéllel forduljon Áder János házelnökhöz és Orbán Viktorhoz. A miniszterelnök hivatalát vezető Stumpf István miniszter - Torgyán József külföldi távollétében - Bánk Attila kisgazda frakcióvezetőtől négyszemközt kért magyarázatot Pepó magatartására a koalíciós képviselőcsoportok vezetőivel folytatott legutóbbi megbeszélése után. Információink szerint a miniszterelnökség más csatornákon is jelezte fenntartásait Pepóval és tárcájának eddigi munkájával szemben. Még ebben az évben feszültséget okozhat a Fidesz és az FKGP között az a kérdés is, hogy a kormánypártok kit jelöljenek 2000-ben köztársasági elnöknek. (A koalíciós szerződés értelmében az FKGP jelölhet államfőt, a Fidesznek azonban egyetértési joga van.) Vezető kisgazda politikusok már több alkalommal kijelentették, hogy 1999- ben idő előtti e kérdésről beszélni. Ugyanakkor úgy tudjuk, a pártban nyilvánvalónak tartják, hogy az FKGP államfőjelöltje Torgyán József lesz. Azt a pártelnökség több tagja is koalíciós szakítópróbaként értékelné, ha a Fidesz nem fogadná el a kisgazdapárt hivatalos jelöltjét. A Fidesz meghatározó személyiségei informális úton már jelezték: bíznak abban, hogy az FKGP olyan személyt nevez majd meg, aki széles körű társadalmi támogatottságot élvez. Ez a Fidesz részéről azt jelentheti, hogy nem feltétlenül a kisgazda elnök jelölését tartanák a legkívánatosabbnak. Bednárik Imre-Csuhaj Ildikó Négy évig az Ezüsthajó Produkció Film Kft. filmezheti és archiválhatja Orbán Viktor miniszterelnök és a kormánytagok jelentősebb közszerepléseit — így döntött a Miniszterelnöki Hivatal (Meh) közbeszerzési pályázat keretében. A 2002. december 31-ig szóló szerződést a miniszterelnökség a napokban köti meg az Ezüsthajó Kft.-vel. Mint ismeretes, az Ezüsthajó készítette a kormányfő amerikai útjáról készült, és az MTV-ben tavaly bemutatott riportfilmet. Schmuck ismét politikai szerepet vállal? Az MSZP-hez közel álló ifjúsági szervezetekben meghökkenést váltott ki, hogy Schmuck Andor ismét közéleti szerepet kíván vállalni. A politikus az önkormányzati választásokon a szocialisták hivatalos delegáltjával szemben indulva hiába próbálta megszerezni az újpesti polgármester-jelöltséget. Tüttő Kata, az Ifjú Szocialisták Mozgalom budapesti elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta: meglepetéssel értesült arról, hogy február 20-án megalakult a Baloldali Fiatalok XXI. Századi Társasága, és ő ennek a társaságnak az ügyvivője. Tüttő szerint a hírből annyi igaz, hogy az ifjú szocialisták február 20-án tábort szerveztek Salgótarjánban, ahol megjelent Schmuck Andor is. Az egyik beszélgetésen Schmuck felvetette egy új baloldali mozgalom létrehozását. Konkrétan azonban arról nem volt szó, hogy ezt a szervezetet meg is alakítjuk - mondta Tüttő, K. J.T. Szigorodik a büntetőtörvény Dávid Ibolya a következetes ítélkezési gyakorlatért A kormány következetes és szigorú ítélkezési gyakorlat kialakítására törekszik - nyilatkozta lapunknak Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. Ezt a célt szolgálják a most hatályba lépő módosítások is, amelyek alapján lehetővé válik a valóban életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása vagy a drogfogyasztás szigorúbb büntetése. - A kormányprogram alapján az Igazságügyi Minisztérium tavaly ősszel megvizsgálta a büntető törvénykönyv szigorításának lehetőségeit - mondta Dávid Ibolya. Ennek keretében a tárca szakemberei átfésülték a büntető törvénykönyvet, továbbá megnézték, hogy a 2000. január 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási törvény mely rendelkezéseit kellene előbb életbe léptetni. A törvénycsomagot a parlament tavaly decemberben elfogadta. A miniszter szerint a március 1-jétől hatályos törvényi korrekciók jól szolgálják a bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Mint kiemelte: a büntető törvénykönyv nagy terjedelmű módosítása több alapvető rendelkezést érint. A jelenleginél szigorúbb büntetéskiszabási gyakorlat kialakítása érdekében lehetővé válik a valóban életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása. Ez azt jelenti - folytatta -, hogy életfogytiglani büntetés kiszabása esetén a bíróságnak az ítéletében kell meghatároznia a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy ki kell zárnia a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Háromszorosára - 3,6 millió forintról 10,8 millióra - emelkedik a kiszabható pénzbüntetés maximuma. A legmagasabb összegű pénzmellékbüntetés kétmillióról tízmillió forintra nő. Az enyhe ítélkezési gyakorlat szigorítását célozza az a rendelkezés is, amely szerint a bírónak a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. Például a rablót alapesetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetik, tehát a bírónak az ő esetében ötévi büntetésből kell kiindulnia, és ehhez képest kell mérlegelnie az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Dávid Ibolya a sokat vitatott új drogszabályokkal kapcsolatban elmondta: a szabályozás több szempontból is differenciált. A legszigorúbb büntetés a kereskedő típusú magatartásokat (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) fenyegeti. A Btk.-módosítás kifejezetten büntetendővé nyilvánítja a fogyasztást. A fogyasztás eddig is büntetendő volt, csak éppen a „megszerez, tart” elkövetési magatartások mögé volt elrejtve ez a szándék - állította a miniszter. Az új szabályozás, amely legfeljebb kétévi szabadságvesztéssel fenyegeti a drogfogyasztókat, Dávid Ibolya szerint nem köti meg a bíró és az ügyész kezét. A bírónak például módja van felfüggesztett szabadságvesztés, pénzbüntetés, közérdekű munka, próbára bocsátás vagy megrovás alkalmazására. Az ügyész pedig élhet a vádemelés elhalasztásával, és előírhatja, hogy az illető megelőző, felvilágosító kezelésen vegyen részt. Az igazságügyi tárca vezetője az új büntetőjogi tényállások közül kiemelte az újszülött megölését, az emberkereskedelmet, a magántitok jogosulatlan megismerését, a jogosulatlan titkos információgyűjtést, a teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel (doppinggal) viszszaélést és a bódult állapotban történő járművezetést. A gyermekkorúak védelme érdekében a legsúlyosabb megítélés alá esik ezentúl a 14. életévét be nem töltött gyermek sérelmére elkövetett emberölés. Hozzátette: a jobb közbiztonságot szolgálja az is, hogy a taxisokkal kibővítették a közfeladatot ellátó személyek körét. Ezzel egyidejűleg a közfeladatot ellátó személyek biztonsága érdekében új, súlyosabban minősülő esete lesz az emberölésnek és a rablásnak. Vagyis egy taxis elleni gyilkosságért akár életfogytiglani fegyházat is lehet majd kiszabni. Sereg András Lengyelül akar tanulni a lengyel önkormányzat elnöke Az újonnan megválasztott országos lengyel önkormányzat képviselőinek kétharmada nem beszél lengyelül. Közéjük tartozik Bubenkó Csaba, a testület jelenlegi vezetője is. A helyi kisebbségi önkormányzati választások után több nemzetiség vezetője is panaszolta: olyan jelöltek szereztek mandátumot, akik sokszor a saját bevallásuk szerint sem tartoznak az adott kisebbséghez. Ismeretes, hogy ez a sajátos jelenség leginkább a románokat érintette, hisz a kétes identitású képviselők nagy száma miatt a fővárosi és az országos román önkormányzat meg sem alakult. A lengyel nemzetiség esetében bonyolultabb a kép, ám tény, hogy a tizenöt tagú országos lengyel önkormányzatban csak öten beszélnek lengyelül. Ketten nem is lengyelek: tanulmányaik vagy házastársuk révén sajátították el a nyelvet. Mindezt megerősítette Bubenkó Csaba, az országos önkormányzat új, lengyelül szintén nem beszélő elnöke is. Hangsúlyozta: a nyelvtudás hiánya miatt nem lehet kétségbe vonni a lengyel közösséghez való tartozást. Az országos testületben mandátumot szerzett képviselők nagy része - tudtuk meg Bubenkó Csabától - egy ősi lengyel településről, a borsodi Derenkről származik. Ezt a falut 1942- ben leromboltatták, a lakosságot kitelepítették. A szétszóródott lengyelek az idegen környezetben egyre kevésbé használták nyelvüket, de identitásukat hatvanhetven év múltán is megőrizték. A magyarországi lengyel nemzetiség létszáma 10-12 ezer főre tehető. Az előző választások alkalmával mindössze hat helyi lengyel kisebbségi önkormányzat alakult, most harminchárom. Gyanúsan megnőtt tehát a testületek száma, ám Sutarski Konrád, az országos önkormányzat korábbi elnöke kérdésünkre kijelentette: a lengyel választások tisztaságát senki sem kérdőjelezi meg. Bubenkó ígérte: a legrövidebb időn belül megtanul lengyelül, addig is lengyelül beszélő helyettesével együtt vesz részt a nyelvtudást igénylő találkozókon. Cz. G. Az MSZP és az SZDSZ kész a párbeszédre Az MSZP és az SZDSZ is figyelemre méltónak tartja Stumpf István miniszter legutóbbi nyilatkozatát, mely szerint a „betartás” demokráciájáról az együttműködés demokráciájára kell áttérni - hangzott el a két ellenzéki párt hét végi, külön-külön tartott sajtótájékoztatóján. Az MSZP figyelemre méltónak tartja Stumpf István nyilatkozatát, amelyben a miniszter a politikai erők közötti párbeszéd mellett foglalt állást — közölte Kovács László pártelnök a szocialisták országos választmányának szombati ülését követően. Kovács szerint a nyilatkozat azért érdemel figyelmet, mert a kormány eddig feleslegesnek tartotta, sőt elutasította a párbeszédet. A pártelnök azt is közölte: egyelőre nem tudni, hogy a nyilatkozat élvezi-e a koalíció, illetve a miniszterelnök támogatását. Kijelentette ugyanakkor, hogy az MSZP kész a párbeszédre és az együttműködésre. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a kormány tettekkel is igazolja együttműködési szándékát. Példaként említette az MTV Rt. kuratóriumi elnökségének megválasztását, azt, hogy az MSZP parlamenti arányának megfelelően két főt delegálhasson a testületbe; továbbá: a kormány a kétharmad Mint a parlament legfiatalabb képviselője, sajnálattal tapasztaltam, hogy a fiatal képviselőkre hivatkozó Gyürk András, Rogán Antal és Vidoven Árpád képviselőtársaim nem értesítettek a diktatúraellenes kezdeményezésükről” - tartalmazza Zuschlag János MSZP-s képviselő közleménye. Javasolja: a következő gyertyagyújtást a török nagykövetség előtt tartsák, így emlékeztetve mindenkit a kurd nép sorsára. dós többséget igénylő törvényeket ne próbálja egyszerű többséggel módosítani. - Az SZDSZ is kész a Stumpf István által kilátásba helyezett párbeszédre - mondta Magyar Bálint pártelnök a szabaddemokraták országos tanácsának szombati ülése után. Magyar szerint helyre kell állítani a párbeszédhez szükséges intézményeket, a Ház korábbi munkarendjét, a folyamatos egyeztetést a kétharmados törvényekről, le kell mondani a közszolgálati médiumok megszállásáról. Magyar visszautasította Stumpf kijelentését, hogy az ellenzék csak akkor kritizálja a kormányt, ha az átlépi az alkotmányosság kereteit. Kijelentette: liberális demokráciákban a kormányok nem szokták átlépni az alkotmányosság kereteit. Szerinte a szervezett bűnözés elleni törvénycsomaggal kapcsolatos AB-döntés is párbeszédre utasította a kormányt a kétharmados törvények ügyében. Kéri J. Tibor Tárgyalások kezdődnek a médiatörvényről MTI-JELENTÉS A médiatörvény módosításának előkészítése érdekében március közepén ismét megkezdi munkáját a hatpárti média-albizottság - közölte Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának elnöke. A fideszes képviselő az albizottság összehívását azért kezdeményezte, hogy a kétharmados parlamenti jóváhagyást igénylő törvényt - a kormányprogramnak megfelelően - még ebben az évben módosíthassa a parlament. Sasvári emlékeztetett: még novemberben összehívta a hatpárti média-albizottság ülését, majd ezt követően csaknem negyven szervezettől, az érintett médiumoktól és az illetékes tárcáktól írásban kért véleményt és javaslatot a törvény alkalmazása során összegyűjtött tapasztalatokról. A legtöbb észrevétel az Országos Rádió és Televízió Testület működésére vonatkozik.