Népszabadság, 1999. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-01 / 50. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 1999. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ Postabank-ügy: újabb eljárások? Orbán Viktor szerint még nem időszerű a pótköltségvetés A kormányfő szerint a pótköltségve­tés szükségességének felvetése még nem időszerű. A Vasárnapi Újság cí­mű rádióműsorban Orbán Viktor tudatta: az árvízvédelemhez szüksé­ges pénz rendelkezésre áll, a belvíz­károk enyhítéséhez azonban a hely­ben élők segítségét kérte. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az ellenzék által felvetett esetleges pót­költségvetést illetően a miniszterelnök úgy vélte, meg kell várni az első ne­gyedév végét, a számok alakulását, és akkor lehet visszatérni erre a kérdésre. Ugyanakkor arról is szólt, hogy az el­lenzék és a közgazdászok véleményét érdemes komolyan venni, mert valóban vannak olyan jelek, amelyeket a kor­mánynak a szokásosnál erőteljesebben kell nyomon követni. Orbán Viktor nem lát lehetőséget ar­ra, hogy a Postabankot a költségvetés­ben kijelöltnél kevesebből erősítsék meg. A pénzintézeten belül történtek felelősségének megállapításával kap­csolatban újabb ügyekben is fontolgat­ják eljárások megindítását - tudatta. A bank új vezetőitől a kormányfő azt vár­ja, hogy „az utolsó huncut garasról is megtudják, hova folyt el”, és amit le­het, szerezzenek vissza. Az árvízről szólva közölte, hogy a gátak védelméhez szükséges pénz­ren­delkezés áll, az elengedhetetlen nagy­arányú gátépítéshez pedig az ár levonu­lása után lehet hozzálátni. A belvíz fel­számolásának megoldása azonban pénzügyi szempontból sokkal nehe­zebb, ezt a kormány egyedül nem tudja megoldani. Ezért a veszélyeztetett he­lyeken élőket arra kéri - mondta hogy tegyenek meg mindent a károk megelőzéséért, enyhítéséért. A Pro Patria Egyesület és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség szom­bati konferenciáján a kormányfő arról beszélt, hogy a kereszténydemokrácia önálló politikai erőként ma nem tudná végrehajtani a szükséges politikai for­dulatot, azonban nélkülözhetetlen sze­repet játszik a polgári pártok együttmű­ködésében. Latorcai János, Varga László és Orbán Viktor a szombati kereszténydemokrata konferencián GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE Koalíciós viták a színfalak mögött Orbán Viktor miniszterelnök az idén nem készül kormánya átalakítására. A Környezetvédelmi Minisztérium esetében azonban elképzelhető annak felvetése: megfelel-e a kormányzati el­várásoknak Pepó Pál kisgazda minisz­ter ténykedése. Még az idén koalíciós nézeteltérés forrása lehet, hogy a kor­mánypártok 2000-ben kit jelöljenek köztársasági elnöknek. A Fidesz és az FKGP vezető szemé­lyiségei lapunknak megerősítették, hogy az idén nem várható a kormány átalakítása. Orbán Viktor miniszterel­nök és Torgyán József vidékfejlesztési miniszter az év elején a nyilvánosság előtt és informális megbeszéléseken egyaránt úgy vélekedett, hogy a közel­jövőben nem terveznek személyi válto­zásokat a minisztériumok élén. Az FKGP frakciójának januári ülésén azonban Torgyán József pártelnök saját tárcája és a Honvédelmi Minisztérium eddigi munkáját kiemelkedőnek minő­sítette, míg Boros Imre PHARE-mi­­niszter és Pepó Pál környezetvédelmi miniszter tevékenységét kedvezőtle­nebbül ítélte meg. Az utóbbi hetekben Pepót nemcsak az ellenzék támadta, több alkalommal bírálták koalíciós körökben is. Leg­utóbb, amikor a miniszter nem ment el az Országgyűlés költségvetési bizottsá­gának meghallgatására, a kisgazda kép­viselők öngólnak, a Fidesz képviselői pedig példátlannak és elfogadhatatlan­nak tartották eljárását. Mádi László, a Fidesz képviselője pedig kezdemé­nyezte, hogy a bizottság Pepó magatar­tását helytelenítő levéllel forduljon Áder János házelnökhöz és Orbán Vik­torhoz. A miniszterelnök hivatalát ve­zető Stumpf István miniszter - Torgyán József külföldi távollétében - Bánk At­tila kisgazda frakcióvezetőtől négy­szemközt kért magyarázatot Pepó ma­gatartására a koalíciós képviselőcso­portok vezetőivel folytatott legutóbbi megbeszélése után. Információink sze­rint a miniszterelnökség más csatorná­kon is jelezte fenntartásait Pepóval és tárcájának eddigi munkájával szemben. Még ebben az évben feszültséget okozhat a Fidesz és az FKGP között az a kérdés is, hogy a kormánypártok kit jelöljenek 2000-ben köztársasági el­nöknek. (A koalíciós szerződés értel­mében az FKGP jelölhet államfőt, a Fi­desznek azonban egyetértési joga van.) Vezető kisgazda politikusok már több alkalommal kijelentették, hogy 1999- ben idő előtti e kérdésről beszélni. Ugyanakkor úgy tudjuk, a pártban nyil­vánvalónak tartják, hogy az FKGP ál­lamfőjelöltje Torgyán József lesz. Azt a pártelnökség több tagja is koalíciós szakítópróbaként értékelné, ha a Fidesz nem fogadná el a kisgazdapárt hivata­los jelöltjét. A Fidesz meghatározó sze­mélyiségei informális úton már jelez­ték: bíznak abban, hogy az FKGP olyan személyt nevez majd meg, aki széles körű társadalmi támogatottságot élvez. Ez a Fidesz részéről azt jelentheti, hogy nem feltétlenül a kisgazda elnök jelölé­sét tartanák a legkívánatosabbnak. Bednárik Imre-Csuhaj Ildikó Négy évig az Ezüsthajó Produkció Film Kft. filmezheti és archiválhatja Orbán Viktor miniszterelnök és a kormánytagok jelentősebb közszerepléseit — így döntött a Miniszterelnöki Hivatal (Meh) közbeszerzési pályázat keretében. A 2002. december 31-ig szóló szerződést a miniszterelnökség a napokban köti meg az Ezüsthajó Kft.-vel. Mint ismeretes, az Ezüsthajó készítette a kormány­fő amerikai útjáról készült, és az MTV-ben tavaly bemutatott riportfilmet. Schmuck ismét politikai szerepet vállal? Az MSZP-hez közel álló ifjúsági szerve­zetekben meghökkenést váltott ki, hogy Schmuck Andor ismét közéleti szerepet kíván vállalni. A politikus az önkormány­zati választásokon a szocialisták hivata­los delegáltjával szemben indulva hiába próbálta megszerezni az újpesti polgár­mester-jelöltséget. Tü­ttő Kata, az Ifjú Szocialisták Mozgalom budapesti elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta: megle­petéssel értesült arról, hogy február 20-án megalakult a Baloldali Fiatalok XXI. Századi Társasága, és ő ennek a társaság­nak az ügyvivője. Tüttő szerint a hírből annyi igaz, hogy az ifjú szocialisták feb­ruár 20-án tábort szerveztek Salgótarján­ban, ahol megjelent Schmuck Andor is. Az egyik beszélgetésen Schmuck felve­tette egy új baloldali mozgalom létreho­zását.­­ Konkrétan azonban arról nem volt szó, hogy ezt a szervezetet meg is alakítjuk - mondta Tüttő, K. J.T. Szigorodik a büntetőtörvény Dávid Ibolya a következetes ítélkezési gyakorlatért A kormány következetes és szigorú ítélkezési gyakorlat kialakítására tö­rekszik - nyilatkozta lapunknak Dá­vid Ibolya igazságügy-miniszter. Ezt a célt szolgálják a most hatályba lépő módosítások is, amelyek alapján lehe­tővé válik a valóban életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása vagy a drogfogyasztás szigorúbb büntetése. - A kormányprogram alapján az Igaz­ságügyi Minisztérium tavaly ősszel megvizsgálta a büntető törvénykönyv szigorításának lehetőségeit - mondta Dávid Ibolya. Ennek keretében a tárca szakemberei átfésülték a büntető tör­vénykönyvet, továbbá megnézték, hogy a 2000. január 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási törvény mely rendelke­zéseit kellene előbb életbe léptetni. A törvénycsomagot a parlament tavaly de­cemberben elfogadta. A miniszter szerint a március 1-jétől hatályos törvényi korrekciók jól szolgál­ják a bűnözés elleni hatékonyabb fellé­pést. Mint kiemelte: a büntető törvény­­könyv nagy terjedelmű módosítása több alapvető rendelkezést érint. A jelenleginél szi­gorúbb büntetéskiszabási gyakorlat kialakítása ér­dekében lehetővé válik a valóban életfogytig tartó szabadságvesztés kisza­bása. Ez azt jelenti - foly­tatta -, hogy életfogytig­lani büntetés kiszabása esetén a bíróságnak az íté­letében kell meghatároz­nia a feltételes szabadság­ra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy ki kell zárnia a feltételes szabad­ságra bocsátás lehetőségét. Háromszo­rosára - 3,6 millió forintról 10,8 millió­ra - emelkedik a kiszabható pénzbünte­tés maximuma. A legmagasabb összegű pénzmellékbüntetés kétmillióról tízmil­lió forintra nő. Az enyhe ítélkezési gya­korlat szigorítását célozza az a rendelke­zés is, amely szerint a bírónak a határo­zott ideig tartó szabadságvesztés kisza­básakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. Például a rablót alapesetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadság­vesztéssel fenyegetik, tehát a bírónak az ő esetében ötévi büntetésből kell kiin­dulnia, és ehhez képest kell mérlegelnie az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Dávid Ibolya a sokat vitatott új drog­­szabályokkal kapcsolatban elmondta: a szabályozás több szempontból is diffe­renciált. A legszigorúbb büntetés a ke­reskedő típusú magatartásokat (kínál, át­ad, forgalomba hoz, kereskedik) fenye­geti. A Btk.-módosítás kifejezetten bün­tetendővé nyilvánítja a fogyasztást.­­ A fogyasztás eddig is büntetendő volt, csak éppen a „megszerez, tart” elkövetési ma­gatartások mögé volt elrejtve ez a szán­dék - állította a miniszter. Az új szabá­lyozás, amely legfeljebb kétévi szabad­ságvesztéssel fenyegeti a drogfogyasztó­kat, Dávid Ibolya szerint nem köti meg a bíró és az ügyész kezét. A bírónak példá­ul módja van felfüggesztett szabadság­­vesztés, pénzbüntetés, közérdekű mun­ka, próbára bocsátás vagy megrovás al­kalmazására. Az ügyész pedig élhet a vádemelés elhalasztásával, és előírhatja, hogy az illető megelőző, felvilágosító kezelésen vegyen részt. Az igazságügyi tárca vezetője az új büntetőjogi tényállások közül kiemel­te az újszülött megölését, az emberkereskedelmet, a magántitok jogosulatlan megismerését, a jogosu­latlan titkos információ­­gyűjtést, a teljesítményfo­kozó szerrel vagy mód­szerrel (doppinggal) visz­­szaélést és a bódult álla­potban történő járműveze­tést. A gyermekkorúak vé­delme érdekében a legsú­lyosabb megítélés alá esik ezentúl a 14. életévét be nem töltött gyer­mek sérelmére elkövetett emberölés. Hozzátette: a jobb­ közbiztonságot szolgálja az is, hogy a taxisokkal kibőví­tették a közfeladatot ellátó személyek körét. Ezzel egyidejűleg a közfeladatot ellátó személyek biztonsága érdekében új, súlyosabban minősülő esete lesz az emberölésnek és a rablásnak. Vagyis egy taxis elleni gyilkosságért akár életfogy­tiglani fegyházat is lehet majd kiszabni. Sereg András Lengyelül akar tanulni a lengyel önkormányzat elnöke Az újonnan megválasztott országos lengyel önkormányzat képviselőinek kétharmada nem beszél lengyelül. Közéjük tartozik Bubenkó Csaba, a testület jelenlegi vezetője is. A helyi kisebbségi önkormányzati vá­lasztások után több nemzetiség vezetője is panaszolta: olyan jelöltek szereztek mandátumot, akik sokszor a saját beval­lásuk szerint sem tartoznak az adott ki­sebbséghez. Ismeretes, hogy ez a sajátos jelenség leginkább a románokat érintette, hisz a kétes identitású képviselők nagy száma miatt a fővárosi és az országos ro­mán önkormányzat meg sem alakult. A lengyel nemzetiség esetében bonyolul­tabb a kép, ám tény, hogy a tizenöt tagú országos lengyel önkormányzatban csak öten beszélnek lengyelül. Ketten nem is lengyelek: tanulmányaik vagy házastár­suk révén sajátították el a nyelvet. Mindezt megerősítette Bubenkó Csa­ba, az országos önkormányzat új, lengye­lül szintén nem beszélő elnöke is. Hang­súlyozta: a nyelvtudás hiánya miatt nem lehet kétségbe vonni a lengyel közösség­hez való tartozást. Az országos testület­ben mandátumot szerzett képviselők nagy része - tudtuk meg Bubenkó Csabá­tól - egy ősi lengyel településről, a borso­di Derenkről származik. Ezt a falut 1942- ben leromboltatták, a lakosságot kitelepí­tették. A szétszóródott lengyelek az ide­gen környezetben egyre kevésbé használ­ták nyelvüket, de identitásukat hatvan­­hetven év múltán is megőrizték. A magyarországi lengyel nemzetiség létszáma 10-12 ezer főre tehető. Az előző választások alkalmával mindössze hat helyi lengyel kisebbségi önkormányzat alakult, most harminchárom. Gyanúsan megnőtt tehát a testületek száma, ám Sutarski Konrád, az országos önkor­mányzat korábbi elnöke kérdésünkre ki­jelentette: a lengyel választások tisztasá­gát senki sem kérdőjelezi meg. Bubenkó ígérte: a legrövidebb időn be­lül megtanul lengyelül, addig is lengyelül beszélő helyettesével együtt vesz részt a nyelvtudást igénylő találkozókon. Cz. G. Az MSZP és az SZDSZ kész a párbeszédre Az MSZP és az SZDSZ is figyelemre méltónak tartja Stumpf István mi­niszter legutóbbi nyilatkozatát, mely szerint a „betartás” demokráciájáról az együttműködés demokráciájára kell áttérni - hangzott el a két ellenzé­ki párt hét végi, külön-külön tartott saj­tótáj­ékoztatój­án.­ ­ Az MSZP figyelemre méltónak tartja Stumpf István nyilatkozatát, amelyben a miniszter a politikai erők közötti párbe­széd mellett foglalt állást — közölte Ko­vács László pártelnök a szocialisták or­szágos választmányának szombati ülését követően. Kovács szerint a nyilatkozat azért érdemel figyelmet, mert a kormány eddig feleslegesnek tartotta, sőt elutasí­totta a párbeszédet. A pártelnök azt is kö­zölte: egyelőre nem tudni, hogy a nyilat­kozat élvezi-e a koalíció, illetve a minisz­terelnök támogatását. Kijelentette ugyan­akkor, hogy az MSZP kész a párbeszédre­­ és az együttműködésre. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a kormány tettek­kel is igazolja együttműködési szándékát. Példaként említette az MTV Rt. kuratóri­umi elnökségének megválasztását, azt, hogy az MSZP parlamenti arányának megfelelően két főt delegálhasson a tes­tületbe; továbbá: a kormány a kétharma­d Mint a parlament legfiatalabb kép­viselője, sajnálattal tapasztaltam, hogy a fiatal képviselőkre hivatkozó Gyürk András, Rogán Antal és Vidoven Árpád képviselőtársaim nem értesítettek a diktatúraellenes kezdeményezésükről” - tartalmazza Zuschlag János MSZP-s képviselő közleménye. Javasolja: a következő gyertyagyújtást a török nagykövet­ség előtt tartsák, így emlékeztetve mindenkit a kurd nép sorsára. dós többséget igénylő törvényeket ne próbálja egyszerű többséggel módosítani. - Az SZDSZ is kész a Stumpf István által kilátásba helyezett párbeszédre - mondta Magyar Bálint pártelnök a sza­baddemokraták országos tanácsának szombati ülése után. Magyar szerint hely­re kell állítani a párbeszédhez szükséges intézményeket, a­­ Ház korábbi munka­rendjét, a folyamatos egyeztetést a két­harmados törvényekről, le kell mondani a közszolgálati médiumok megszállásáról. Magyar visszautasította Stumpf kijelen­tését, hogy az ellenzék csak akkor kriti­zálja a kormányt, ha az átlépi az alkotmá­nyosság kereteit. Kijelentette: liberális demokráciákban a kormányok nem szok­ták átlépni az alkotmányosság kereteit. Szerinte a szervezett bűnözés elleni tör­vénycsomaggal kapcsolatos AB-döntés is párbeszédre utasította a kormányt a kétharmados törvények ügyében. Kéri J. Tibor Tárgyalások kezdődnek a médiatörvényről MTI-JELENTÉS A médiatörvény módosításának előké­szítése érdekében március közepén ismét megkezdi munkáját a hatpárti média-al­bizottság - közölte Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának elnö­ke. A fideszes képviselő az albizottság összehívását azért kezdeményezte, hogy a kétharmados parlamenti jóváhagyást igénylő törvényt - a kormányprogram­nak megfelelően - még ebben az évben módosíthassa a parlament. Sasvári emlékeztetett: még novem­berben összehívta a hatpárti média-albi­zottság ülését, majd ezt követően csak­nem negyven szervezettől, az érintett médiumoktól és az illetékes tárcáktól írásban kért véleményt és javaslatot a törvény alkalmazása során összegyűjtött tapasztalatokról. A legtöbb észrevétel az Országos Rádió és Televízió Testület mű­ködésére vonatkozik.

Next