Népszabadság, 1999. március (57. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-16 / 62. szám
29 NÉPSZABADSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 1999. MÁRCIUS 16., KEDD Pásztó: folyamatosan csökken a munkanélküliség Nógrád megye keleti részén, a Mátra lábánál, a 21-es főút mellett fekszik Pásztó. Körzetéhez 26 település tartozik. A rendszerváltás óta a térségben igen sok a munkanélküli — tudtuk meg Zsidai Zoltántól, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pásztói kirendeltségének vezetőjétől. Sok az ingázó Pásztón a tejfeldolgozó Avonmore Pásztó Kft. és világítástechnikai eszközök gyártásával foglalkozó Eglo Magyarország Kft. telepedett le. Mindkettő külföldi tulajdonban van. Az Állami Nyomda Rt. pásztói üzeme is sokaknak ad munkát. A Fővárosi Kézműipari Részvénytársaság városi gyáregysége a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásában vállal nagy szerepet. Pásztón és környékén, különösen a Cserhát völgyében meghúzódó kistelepülésekről magas az ingázó munkavállalók száma. Az itt lakók főként budapesti munkahelyeken dolgoznak, jórészt az építőiparban. A térségben is megélénkült az építőipar. A város és környéke számára új kórház épül, a létesítmény munkálatai már tavaly elkezdődtek. Helyi munkáltató, a Zagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat építette meg 1998-ban a mátrakeresztesi csatornázási rendszert. Ez a cég már 1968 óta működik. A megyei munkaügyi központ pásztói kirendeltségével jó az együttműködésük: tavaly év végén tizenhét kiközvetített munkanélküli mindegyike sikeresen elhelyezkedett a cégnél. Pályakezdők esélyei A pásztói Agroprodukt Kft. is a jelentősebb munkáltatók közé tartozik. A mezőgazdasági tevékenységet folytató cég az agrárágazatot képviseli a régióban. 1996 februárjában a regisztrált munkanélküliek száma 2413 fő, 1997 hasonló időszakában 2069 fő, s 1999 második hónapjában 1878 fő volt a nyilvántartott regisztrált munkanélküliek száma - tudtuk meg Zsidai Zoltántól. A csökkenésnek az az oka, hogy többen helyezkednek el, mint amennyien újra a munkaügyi kirendeltség regisztrációjába kerültek. A nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek száma 77 fő. Elhelyezkedési esélyeiknek javítása érdekében munkatapasztalat-szerzési, foglalkoztatási támogatást nyújt számukra és munkaerőpiaci képzésekbe vonja be őket a kirendeltség. Jelenleg a munkanélküli járadékban részesülők száma 705, jövedelempótló támogatást 736 ember kap. Rehabilitációs tanácsok A munkanélküliek 76 százaléka két évnél régebben szerepel folyamatosan a munkaügyi kirendeltség nyilvántartásában. Velük való foglalkozás fokozott figyelmet igényel, hogy újra munkába tudjanak állni - mondotta Zsidai Zoltán, aki szerint fontosnak tekintik a megváltozott munkaképességű munkanélküliekkel való törődést, annál is inkább, mert adataikból kiderül: kétezer ilyen helyzetű ember él Pásztón és a környező településeken. Számukra rendszeresen rehabilitációs tanácsadásokat szerveznek. Munkába helyezésüket a megyei munkaügyi központ pályázatok útján is támogatja. Ebben a főleg betanított munkások iránt van kereslet. Nők számára szabó, varrónői és betanított munkát tudott a kirendeltség felajánlani. Pásztón és környező településeken a gazdaságilag aktív népesség száma 13261 fő. Közülük 9255-en falun élnek. Az 1878 regisztrált munkanélküliből 1263-an tartozik ebbe a körbe. A térség falvaiban kevés a munkalehetőség. Zsidai László előrejelzése szerint a következő hónapoktól a munkanélküliek számának további csökkenése várható, mert a jó idő kezdetével az építőipari ágazat további munkanélkülieket képes foglalkoztatni. Sz. Gy. S. Egri viták és hitelfelvételek Nagy Imre polgármester a város költségvetéséről Eger város képviselő-testülete elfogadta a város költségvetését, benne az uszodaberuházás költségeivel. Nagy Imre polgármester beszél arról, hogy miről kell lemondania a város polgárainak, ha felépül a Makovecz-uszoda, mennyi hitel felvételére kényszerül az önkormányzat- és arról, hogy kapnak-e bérfejlesztést a közalkalmazottak az idén Egerben? - egyebek között erről kérdeztük az egri polgármestert. -Hogyan alakul a megyeszékhely költségvetésében a kiadási és bevételi oldal, a város működtetése mellett marad-e a pénz nagyobb beruházások megvalósítására? A költségvetésben az a tendencia figyelhető meg, hogy évek során folyamatosan csökken a központi költségvetési normatíva, a központi adók és támogatások. Ezzel folyamatosan növelnünk kell a saját bevételeinket, hogy tartható legyen az egyensúly. Az idén is a helyi adók jelentik a legtöbb bevételt, ami terveink szerint meghaladja az egymilliárd forintot. A fejlesztésre és beruházásra fordítható pénzeszközök szerencsére növekedtek, a költségvetés 20 százalékát tudjuk erre a célra fordítani. Néhány nagy beruházás korábban indult és ebben az évben fejeződik be. Átadásra kerül az 1,4 milliárd forintos szennyvíztisztító telep és egy, a várost elkerülő útszakasz, mindkettőt döntően állami támogatásból valósíthatjuk meg. Kiemelten kezeljük azokat a kisebb beruházásokat, amelyek közvetlenül a lakosságot szolgálják: járdaépítés és javítás, közvilágítás, parkosítás. Egerben 14 kilométer hosszú az aszfalt nélküli utak hossza. Az idén megkezdjük ezek aszfaltozását. Támogatjuk a szociális lakásépítkezéseket, és gondolkodunk azon, hogy a vállalkozókat hogyan vonhatnánk be jobban a város fejlesztésébe. - A turizmus hagyományosan fontos bevétel Eger számára. A borturizmus, a termál- és gyógyvíz sok vendéget vonz a városba. E téren mit terveznek az idén? - Nagy figyelmet fordítunk a borturizmusra, ezen belül a Szépasszonyvölgy fejlesztésére 20 millió forintot fordítunk. Itt azonban megemlítem, hogy ezt a pénzt szívem szerint csak akkor adnám oda, ha az ott levő pince és vendéglő tulajdonosai is megfogalmaznák a maguk minőségi követelményeit és azt betartanák. Akkor érdemes csak a Szépasszonyvölgyet támogatni, ha az „alaptermék” minősége kifogástalan. A termál- és gyógyvíz-hasznosításra is nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni, mert az előző években az uszoda építésének kérdése került előtérbe, nem a gyógyvíz hasznosítása. — Egert iskolavárosnak tartják, sok pedagógussal, s rajtuk kívül más területeken is igen sok közalkalmazott dolgozik. Számíthatnak-e az idén béremelésre? — Az egyik legnagyobb terhet az jelenti, hogy az oktatásban az előző évben végrehajtott bérfejlesztést néhány hónapra kell vállalnia, valamint az idei 16 százalékos bérfejlesztést teljes egészében finanszírozzuk. Ez azt jelenti, hogy 100 millió forinttal ki kell egészítenünk az állami forrásokat. A pedagógusoknak 16 százalékkal lesz több a fizetésük, de fontosnak tartom, hogy a 13 százalékos bérfejlesztést megadjuk a nem pedagógus közalkalmazottaknak, az oktatástechnikai, egészségügyi és a kultúra területén dolgozóknak is. A pénzünk 65 százalékát az intézményrendszer működtetésére kell fordítanunk. Mindehhez létszámleépítésre lesz szükség ez évben. Mi nem akarunk iskolákat bezárni, de tervezzük az intézmények átvilágítását a racionálisabb működés érdekében. — A költségvetésben jelentős tétel a Makovecz Imre által tervezett uszoda költsége. Korábban azt mondta, hogy ez a presztízsberuházás csődbe juttatja a várost. Beszélhetünk-e csődhelyzetről? — Csődhelyzet nincsen, de jelentős hitelfelvételre kényszerülünk, 580 millió forint a tervezett hitel. Ezzel elkezdődnek a hitelfelvételek a város életében. A kölcsön összegében benne van az uszoda, a szennyvíz és a közvilágítás rekonstrukciója. Az utóbbiakra nem sajnálom a hitelt, mert elkerülhetetlen. A közvilágításra felvett kölcsön igen kedvezményes kamatozású. Az uszodára költendő hitel - 400 millió forint két év alatt - nem kedvezményes, magas kamatozású. Ráadásul a létesítmény fenntartása is igen sok pénzt fog felemészteni. Az építkezés közvetlen költsége 1,2 milliárd forint, amelyben nincs benne az infrastruktúra, a kamatok, és egyéb költségek, amelyekkel együtt kétmilliárd forinttal kalkulálhatunk. Ennek finanszírozásához a hitel mellett komoly vagyoneladásra is kényszerülünk. Jelentős állami támogatást ígértek ehhez a beruházáshoz, ám eddig nem jelent meg olyan pályázat, amelyre az uszodával jelentkezni lehetne. Két kisebb összegű pályázatunkat elutasították. A Makovecz uszoda mellett vannak más sportlétesítményeink, amelyekkel törődnünk kellene. Nem halogathatjuk sokáig a nyitott műemlék jellegű Bárány uszoda rekonstrukcióját és a stadion majdnem életveszélyesnek számító lelátójának rendbe hozását sem. Csőd nem lesz. Azt kell elhatároznunk, hogy minek a rovására épüljön meg a Makovecz uszoda. Jelenleg aláírásgyűjtés folyik népszavazás kiírásához: azt kellene eldönteniük az egrieknek, hogy megépüljön-e a Makovecz uszoda. Ha nemet mondanak a polgárok, az uszodára fordítandó pénzt mire költi az önkormányzat? - Az uszodára szánt pénzt uszodára szeretnénk költeni. Egy másik, szerényebb kivitelű és ésszerűbben működtethető sportlétesítményre, amely nem terheli meg ily módon a város pénztárcáját. S. J. Akkor érdemes a Szépasszonyvölgyet támogatni, ha az „alaptermék ” minősége kifogástalan. Heves megye vendégeket vár Önálló pavilon az „ Utazás” nemzetközi kiállításon Heves megye gazdaságában az idegenforgalom különleges szerepet játszik. A vendégfogadásnak, a turisztikai szolgáltatásoknak régmúltra visszatekintő hagyományai vannak. Az itt fakadó gyógyvizekre már a középkorban fejlett fürdőkultúra települt, természeti adottságai, műemlékei révén évtizedek óta kedvelt turisztikai célpont. Eger, Parád, Bükkszék, Mátrafüred, Galyatető, Szilvásvárad neve közismert hazánkban és külföldön egyaránt. A megye kereskedelmi szálláshelyein - az előzetes adatok alapján -1998-ban 243 ezer vendég közel 453 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 7%-kal, a vendégéjszakáké 16%-kal nőtt az előző évhez képest. Eszerint a turisták átlagos tartózkodási ideje hosszabb lett. A számok mind azt mutatják, hogy 1998-ban Heves megyében az országos átlagnál élénkebb volt az idegenforgalom. A március 24-29. között megrendezésre kerülő Utazás nemzetközi kiállításon Heves megye ezúttal önállóan, egy 78 m2 alapterületű szigetstandon mutatkozik be a D pavilonban. A stand egyik részében a megyei önkormányzat biztosítja a helyet a megye három Tourinform-irodájának. Itt a gyógyvizek, a kulturális lehetőségek, programok, természeti látnivalók, a lovas turizmus a Tisza-tó kínálatai egyaránt bemutatkozhatnak. Immár hagyomány, hogy a Tourinform-irodák turisztikai egyesületekkel, vállalkozókkal közösen szerepelnek. Együtt jelenik meg a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesületének kínálata és a kistérségi egyesületek programajánlata is. A stand másik részében - az Egertourist szervezésében - a „gasztronómia és bor éve" jegyében egy borozót alakítanak ki, ahol a vidék bortermelői, vállalkozói mutatkoznak be, invitálják majd a vendégeket, jóféle borokat kínálva. A vásár színpadán március 27-én 16.30 órai kezdettel egyórás Heves megyei műsorra várják az érdeklődőket, akik a Mátrai Egyesült Pávakör és a lőrinci hagyományőrző népdalkor előadásaiban gyönyörködhetnek, és játékos kvízjátékra is sor kerül, értékes nyereményekkel. A Heves Megyei Önkormányzat korábban is kezdeményezte a fejlesztési, beruházási lehetőségek feltérképezését, kidolgozását, amikor a megyében kiemelkedő adottság hasznosítására nyílott lehetőség. Bükkszék község önkormányzatával együttműködve 1998-ban kezdődött meg a Salvus gyógyvízre alapozott fürdőfejlesztési, településfejlesztési program elkészítése. E tanulmány összeállítását az Északkelet-magyarországi Regionális Intéző Bizottság is támogatta. Az 1992-ben készült egerszalóki gyógyidegenforgalmi fejlesztési projektnek a korábbinál reálisabb, ütemezett megvalósítását szorgalmazza az önkormányzat. A Mátra és a Bükk természeti értékei, tájai, túrozási, kirándulási lehetőségei a megye egyik kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik. Fontos, hogy az érintett szakmai, tulajdonosi körrel együttműködésben, a természetvédelmi érdekek figyelembevételével a közeljövőben felmérjék a jelzett turistaútvonalak hálózatát, azok állapotát, s meghatározzák, hogy e téren milyen feladatok adódnak. A Heves megyei önkormányzat idegenforgalmi feladatainak jobb ellátását is segítik a közelmúltban végrehajtott szervezeti változások. A helyhatósági választásokat követően megalakult a megyei közgyűlés nemzetközi kapcsolatok és idegenforgalmi bizottsága. Március 1-jétől az önkormányzati hivatal szervezetén belül - belső átcsoportosítások és a feladatok racionalizálása révén - megkezdte működését a Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Iroda. E két szervezeti változás várhatóan kedvező lehetőségeket teremt majd arra, hogy a megye idegenforgalmának szervezésében, marketingmunkájában a megyei önkormányzat az eddigieknél szorosabb kapcsolatokat építsen ki a települési önkormányzatokkal és más, érdekelt szervezetekkel. A középszintű turisztikai koordináció számára kedvezőbb helyzetet teremthet a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok sorsának mielőbbi végleges rendezése. Kezelhető működőképes struktúra kialakítására van szükség; egyrészt fontos a hat megyés RIB átalakítása, kettéválasztása. A Tisza-tó kiemelt fejlesztése érdekében fontos, hogy a Tisza-tavi RIB tovább működjön. Borturizmus a Mátrában, Bükkben Az egri borvidék szőlőtermesztési hagyományai több évszázadra nyúlnak vissza. Szőlőhegyeinek fekvése, éghajlatának különlegessége, tipikus talajadottságai, kiváló tufapincéi, az itt élő emberek szakismerete, a szőlő- és borkultúra magas színvonala teremtette meg a lehetőséget, hogy méltán történelminek nevezhetjük ezt a borvidéket. Mindez indokolja a név használatát is: igazi márka, amit egrinek nevezünk, mint például az egri leányka, egri bikavér, egri olaszrizling, egri kékfrankos, egri Cabernet, egri muskotály, egri Tramini. Az egri borvidék töretlen fejlődésének, a világ borpiacán való folyamatos jelenlétének egy lehetősége van, a kiváló minőség. Az itt termelt szőlőből készült bor jellemzője, hogy gerinces, finom, de határozott savkarakterű. Bársonyos, „gömbölyű", illatokban gazdag, gyümölcsös, ám különösen a vörös borok dominánsan teltek, mély tartalmúak, ízhatásuk tartós. A mátraaljai borvidéken a leggondozottabb, sok-sok kézimunkával művelt szőlőtáblákat találhatjuk. A „gyöngyösi kapások" szobrot is kaptak szorgalmas munkájukért. Itt, „ahol a Nap és a hegy összeér", szépséges, a zöldes árnyalatútól az aranysárgáig tükrösen csillogó, frissgyümölcs-ízű, illatos fehérborok teremnek. Messze földön ismertek a gyöngyösi Sauvignon Blanc, a nagyrédei Chardonnay, az abasári olaszrizling, a domoszlói muskotály és a nagy hírű gyöngyöspatai,tarjáni,solymosi és markazi borok, melyek a Mátra híres ételeinek igazi koronáját adják. Ez év tavaszán alakul meg az Egri Borút Egyesület, amely összefogja majd azokat a szőlőtermelőket, vendéglősöket, fazekasmestereket, akik már most is gazdái a szőlőhöz, a borhoz kapcsolódó rendezvényeknek. Már készül a „borúttérkép", ahol a pincészetek, vendéglők, szállások, múzeumok, horgász-, vadásztanyák, népi iparművészeti műhelyek egyaránt szerepelnek, szigorú minősítés szabályai szerint. Információs központ a májusban újra megnyíló „Egri Borok Gyertyás Háza" lesz. A térségi önkormányzatok kezdeményezésére, a hegyközségek csatlakozásával már az elmúlt év nyarán létrejött a Mátraaljai Borút Egyesület, amely felkarolja olyan borturisztikai célpontok fejlesztését, mint a gyöngyösi farkasmályi pincesor, az abasári és gyöngyöspatai pincerendszer, a kisnánai várkörnyék. Hevesi Mozaik, Vásár Agriában A rendezvényturizmus terén a Hevesi Mozaik programsorozata révén nagy előrelépést sikerült elérni. A „Heves megyében mindig történik valami“ szlogen a gyakorlatban azt jelentette, hogy különösen a nyári főszezonban színes, változatos kulturális és szórakoztató programokra került sor a megye számos településén. A megyei programfüzet háromnyelvű változatban készült (magyar, német, angol), és széles körű áttekintést ad arról, hogy ez évben milyen események teszik tartalmasabbá a Heves megyében tartózkodó vendégek időtöltését. A tényleges kínálat valójában ennél még sokkal több programot tartalmaz - ezekről a megye Tourinform-irodái adnak naprakész tájékoztatást. A megyei önkormányzat a turistaforgalom szempontjából kiemelkedő rendezvényeket a szervezésben, előkészítésben történő közreműködéssel és anyagiakkal is támogatja. Az idei szezonra is gazdag a programok kínálata; nagy érdeklődésre számíthatnak a hatvani és kiskörei triatlonversenyek és a hozzájuk kapcsolódó programok, az egri várban megrendezendő „végvári vigasságok", a hevesi dinnyefesztivál, a mátrafüredi „Benei búcsú", a hatvani kastélynapok és orgonahangversenyek, a gyöngyösi "Négy Évszak" koncertsorozat, a parádi palóc napok, a sarudi Péter-Pál napi aratófesztivál, a siroki nemzetközi motorostalálkozó. A NoszvajiIdegenforgalmi Egyesület is igen sok, a falusi turizmus lehetőségeit felvillantó programot szervez, a kemencében süthető éterek versenyén, a szilvalekvárfőzésen túl a gasztronómiai programokig, pincelátogatásokig. A rendezvények között kuriózumnak számít a július 31-én sorra kerülő kiskörei vízi parádé Szent Jupát jegyében. Mátraszentimre község gasztronómiai napokkal (Szlovák Csárda), kiállításokkal, folklórprogramokkal várja a vendégeket. Érdekességnek ígérkezik a Jeles napok ételei a Palócföldön elnevezésű gasztronómiai rendezvénysorozat a parádi kisvendéglőben, ahol abor és gasztronómia évei alkalmából a vendégek megkóstolhatják Palócföld jellegzetes, a húsvéthoz, az aratáshoz, a szürethez vagy a karácsonyi ünnepekhez kötődő finom étkeit. Augusztus 24-29. között immár hetedik alkalommal rendezik meg Egerben a „ Vásár Agriában" rendezvénysorozatát. A kiállítás és a hozzá kapcsolódó szakmai programok révén a megye a térség gazdaságának meghatározó tényezőjévé vált, kulturális eseménysorozata pedig turisztikai vonzerő. Az ezredforduló egri bikavére Az egn borvidék szőlő- és bortermelői ez államalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére elhatározták, hogy pincéik legkiválóbb, 1997 es évjáratú boraiból elkészítik az ezredforduló bikavérét. a termesáv 1998. augusztus 20-a után ajánlhatták fel. minősítésre így adt össze az év végére a legjobbak háziasításával az ..ezredforduló egri bikavéréA borminősítő bizottság kiválasztotta a tárolás, kezelés szempontjából leginkább megfelelő pincét, ahol net pecsét alatt őrzik e márkás bort. Jeles ünnepnapjainkon a mnáenkon egri hegylme menetében a legjobb borászok végzik a pincemunkákat amelyeknek természetesen bárki tanúja lehet