Népszabadság, 1999. március (57. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

29 NÉPSZABADSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 1999. MÁRCIUS 16., KEDD Pásztó: folyamatosan csökken a munkanélküliség Nógrád megye keleti részén, a Mátra lábánál, a 21-es főút mellett fekszik Pásztó. Körzetéhez 26 település tarto­zik. A rendszerváltás óta a térségben igen sok a munkanélküli — tudtuk meg Zsidai Zoltántól, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pásztói kirendelt­ségének vezetőjétől. Sok az ingázó Pásztón a tejfeldolgozó Avonmore Pásztó Kft. és világítástechnikai eszkö­zök gyártásával foglalkozó Eglo Ma­gyarország Kft. telepedett le. Mindket­tő külföldi tulajdonban van. Az Állami Nyomda Rt. pásztói üzeme is sokaknak ad munkát. A Fővárosi Kézműipari Részvénytár­saság városi gyáregysége a megválto­zott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásában vállal nagy szere­pet. Pásztón és környékén, különösen a Cserhát völgyében meghúzódó kistele­pülésekről magas az ingázó munkavál­lalók száma. Az itt lakók főként buda­pesti munkahelyeken dolgoznak, jó­részt az építőiparban. A térségben is megélénkült az építőipar. A város és környéke számára új kórház épül, a lé­tesítmény munkálatai már tavaly elkez­dődtek. Helyi munkáltató, a Zagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat építette meg 1998-ban a mátrakeresztesi csatorná­zási rendszert. Ez a cég már 1968 óta működik. A megyei munkaügyi köz­pont pásztói kirendeltségével jó az együttműködésük: tavaly év végén ti­zenhét kiközvetített munkanélküli mindegyike sikeresen elhelyezkedett a cégnél. Pályakezdők esélyei A pásztói Agroprodukt Kft. is a je­lentősebb munkáltatók közé tartozik. A mezőgazdasági tevékenységet folytató cég az agrárágazatot képviseli a régió­ban. 1996 februárjában a regisztrált mun­kanélküliek száma 2413 fő, 1997 ha­sonló időszakában 2069 fő, s 1999 má­sodik hónapjában 1878 fő volt a nyil­vántartott regisztrált munkanélküliek száma - tudtuk meg Zsidai Zoltántól. A csökkenésnek az az oka, hogy többen helyezkednek el, mint amennyien újra a munkaügyi kirendeltség regisztrációjá­ba kerültek. A nyilvántartott pályakezdő munka­­nélküliek száma 77 fő. Elhelyezkedési esélyeiknek javítása érdekében munka­tapasztalat-szerzési, foglalkoztatási tá­mogatást nyújt számukra és munkaerő­piaci képzésekbe vonja be őket a kiren­deltség. Jelenleg a munkanélküli járadékban részesülők száma 705, jövedelempótló támogatást 736 ember kap. Rehabilitációs tanácsok A munkanélküliek 76 százaléka két évnél régebben szerepel folyamatosan a munkaügyi kirendeltség nyilvántartá­sában. Velük való foglalkozás fokozott figyelmet igényel, hogy újra munkába tudjanak állni - mondotta Zsidai Zol­tán, aki szerint fontosnak tekintik a megváltozott munkaképességű munka­­nélküliekkel való törődést, annál is in­kább, mert adataikból­ kiderül: kétezer ilyen helyzetű ember él Pásztón és a környező településeken. Számukra rendszeresen rehabilitációs tanácsadá­sokat szerveznek. Munkába helyezésü­ket a megyei munkaügyi központ pá­lyázatok útján is támogatja. Ebben a főleg betanított munkások iránt van kereslet. Nők számára szabó, varrónői és betanított munkát tudott a kirendeltség felajánlani. Pásztón és környező településeken a gazdaságilag aktív népesség száma 13261 fő. Közülük 9255-en falun él­nek. Az 1878 regisztrált munkanélküli­ből 1263-an tartozik ebbe a körbe. A térség falvaiban kevés a munkalehető­ség. Zsidai László előrejelzése szerint a következő hónapoktól a munkanélküli­ek számának további csökkenése vár­ható, mert a jó idő kezdetével az építő­ipari ágazat további munkanélkülieket képes foglalkoztatni. Sz. Gy. S. Egri viták és hitelfelvételek Nagy Imre polgármester a város költségvetéséről Eger város képviselő-testülete elfogadta a város költségvetését, benne az uszoda­beruházás költségeivel. Nagy Imre pol­gármester beszél arról, hogy miről kell lemondania a város polgárainak, ha fel­épül a Makovecz-uszoda, mennyi hitel felvételére kényszerül az önkormányzat- és arról, hogy kapnak-e bérfejlesztést a közalkalmazottak az idén Egerben? - egyebek között erről kérdeztük az egri polgármestert. -Hogyan alakul a megyeszékhely költ­ségvetésében a kiadási és bevételi oldal, a város működtetése mellett marad-e a pénz nagyobb beruházások megvalósítá­sára?­­ A költségvetésben az a tendencia fi­gyelhető meg, hogy évek során folyama­tosan csökken a központi költségvetési normatíva, a központi adók és támogatá­sok. Ezzel folyamatosan növelnünk kell a saját bevételeinket, hogy tartható legyen az egyensúly. Az idén is a helyi adók je­lentik a legtöbb bevételt, ami terveink szerint meghaladja az egymilliárd forin­tot. A fejlesztésre és beruházásra fordít­ható pénzeszközök szerencsére növeked­tek, a költségvetés 20 százalékát tudjuk erre a célra fordítani. Néhány nagy beru­házás korábban indult és ebben az évben fejeződik be. Átadásra kerül az 1,4 milli­árd forintos szennyvíztisztító telep és egy, a várost elkerülő útszakasz, mind­kettőt döntően állami támogatásból való­síthatjuk meg. Kiemelten kezeljük azokat a kisebb beruházásokat, amelyek közvet­lenül a lakosságot szolgálják: járdaépítés és javítás, közvilágítás, parkosítás. Eger­ben 14 kilométer hosszú az aszfalt nélkü­li utak hossza. Az idén megkezdjük ezek aszfaltozását. Támogatjuk a szociális la­kásépítkezéseket, és gondolkodunk azon, hogy a vállalkozókat hogyan vonhatnánk be jobban a város fejlesztésébe. - A turizmus hagyományosan fontos bevétel Eger számára. A borturizmus, a termál- és gyógyvíz sok vendéget vonz a városba. E téren mit terveznek az idén? - Nagy figyelmet fordítunk a borturiz­musra, ezen belül a Szépasszonyvölgy fejlesztésére 20 millió forintot fordítunk. Itt azonban megemlítem, hogy ezt a pénzt szívem szerint csak akkor adnám oda, ha az ott levő pince és vendéglő tulajdonosai is megfogalmaznák a maguk minőségi követelményeit és azt betartanák. Akkor érdemes csak a Szépasszonyvölgyet tá­mogatni, ha az „alaptermék” minősége kifogástalan. A termál- és gyógyvíz-hasz­nosításra is nagy hang­súlyt szeretnénk fektetni, mert az előző években az uszoda építésének kérdése került előtérbe, nem a gyógyvíz hasznosítása. — Egert iskolavárosnak tartják, sok pedagógussal, s rajtuk kívül más területe­ken is igen sok közalkal­mazott dolgozik. Számít­­hatnak-e az idén béreme­lésre? — A­z egyik legnagyobb terhet az jelenti, hogy az oktatásban az előző évben végrehajtott bérfejlesztést néhány hónapra kell vál­lalnia, valamint az idei 16 százalékos bérfejlesztést teljes egészében finanszí­rozzuk. Ez azt jelenti, hogy 100 millió forinttal ki kell egészítenünk az ál­lami forrásokat. A peda­gógusoknak 16 százalék­kal lesz több a fizetésük, de fontosnak tartom, hogy a 13 százalé­kos bérfejlesztést megadjuk a nem peda­gógus közalkalmazottaknak, az oktatás­technikai, egészségügyi és a kultúra te­rületén dolgozóknak is. A pénzünk 65 százalékát az intézményrendszer mű­ködtetésére kell fordítanunk. Mindehhez létszámleépítésre lesz szükség ez évben. Mi nem akarunk iskolákat bezárni, de tervezzük az intézmények átvilágítását a racionálisabb működés érdekében. — A költségvetésben jelentős tétel a Makovecz Imre által tervezett uszoda költsége. Korábban azt mondta, hogy ez a presztízsberuházás csődbe juttatja a vá­rost. Beszélhetünk-e csődhelyzetről? — Csődhelyzet nincsen, de jelentős hi­telfelvételre kényszerülünk, 580 millió forint a tervezett hitel. Ezzel elkezdőd­nek a hitelfelvételek a város életében. A kölcsön összegében benne van az uszo­da, a szennyvíz és a közvilágítás rekonst­rukciója. Az utóbbiakra nem sajnálom a hitelt, mert elkerülhetetlen. A közvilágí­tásra felvett kölcsön igen kedvezményes kamatozású. Az uszodára költendő hitel - 400 millió forint két év alatt - nem kedvezményes, magas ka­matozású. Ráadásul a lé­tesítmény fenntartása is igen sok pénzt fog fel­emészteni. Az építkezés közvetlen költsége 1,2 milliárd forint, amelyben nincs benne az infrastruk­túra, a kamatok, és egyéb költségek, amelyekkel együtt kétmilliárd forint­tal kalkulálhatunk. Ennek finanszírozásához a hitel mellett komoly vagyonel­adásra is kényszerülünk. Jelentős állami támoga­tást ígértek ehhez a beru­házáshoz, ám eddig nem jelent meg olyan pályázat, amelyre az uszodával je­lentkezni lehetne. Két ki­sebb összegű pályázatun­kat elutasították. A Mako­vecz uszoda mellett van­nak más sportlétesítmé­nyeink, amelyekkel tö­rődnünk kellene. Nem ha­logathatjuk sokáig a nyitott műemlék jel­legű Bárány uszoda rekonstrukcióját és a stadion majdnem életveszélyesnek szá­mító lelátójának rendbe hozását sem. Csőd nem lesz. Azt kell elhatároznunk, hogy minek a rovására épüljön meg a Makovecz uszoda.­­ Jelenleg aláírásgyűjtés folyik nép­szavazás kiírásához: azt kellene eldönte­niük az egrieknek, hogy megépüljön-e a Makovecz uszoda. Ha nemet mondanak a polgárok, az uszodára fordítandó pénzt mire költi az önkormányzat? - Az uszodára szánt pénzt uszodára szeretnénk költeni. Egy másik, szeré­nyebb kivitelű és ésszerűbben működtet­hető sportlétesítményre, amely nem ter­heli meg ily módon a város pénztárcáját. S. J. Akkor érdemes a Szépasszonyvölgyet támogatni, ha az „alaptermék ” minősége kifogástalan. Heves megye vendégeket vár Önálló pavilon az „ Utazás” nemzetközi kiállításon Heves megye gazdaságában az idegenforgalom különleges szerepet játszik. A vendégfogadásnak, a turisztikai szolgáltatásoknak régmúltra visszatekintő hagyományai vannak. Az itt fakadó gyógyvizekre már a középkorban fej­lett fürdőkultúra települt, természeti adottságai, műemlékei révén évtizedek óta kedvelt turisztikai célpont. Eger, Pa­rád, Bükkszék, Mátrafüred, Galyatető, Szilvásvárad neve közismert hazánkban és külföldön egyaránt. A megye kereskedelmi szálláshelyein - az előzetes adatok alapján -1998-ban 243 ezer vendég közel 453 ezer ven­dégéjszakát töltött el. A vendégek száma 7%-kal, a vendégéjszakáké 16%-kal nőtt az előző évhez képest. Eszerint a turisták átlagos tartózkodási ideje hosszabb lett. A számok mind azt mutatják, hogy 1998-ban Heves megyében az országos átlagnál élénkebb volt az idegenforgalom. A március 24-29. között megrendezésre kerülő Utazás nemzetközi kiállításon Heves megye ezúttal önállóan, egy 78 m2 alap­­területű szigetstandon mutatkozik be a D pavilonban. A stand egyik részében a me­gyei önkormányzat biztosítja a helyet a megye három Tourinform-irodájának. Itt a gyógyvizek, a kulturális lehetőségek, prog­ramok, természeti látnivalók, a lovas turiz­mus a Tisza-tó kínálatai egyaránt bemu­tatkozhatnak. Immár hagyomány, hogy a Tourinform-irodák turisztikai egyesületek­kel, vállalkozókkal közösen szerepelnek. Együtt jelenik meg a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesületének kínálata és a kis­térségi egyesületek programajánlata is. A stand másik részében - az Egertourist szervezésében - a „gasztronómia és bor éve" jegyében egy borozót alakítanak ki, ahol a vidék bortermelői, vállalkozói mu­tatkoznak be, invitálják majd a vendége­ket, jóféle borokat kínálva. A vásár színpadán március 27-én 16.30 órai kezdettel egyórás Heves megyei mű­sorra várják az érdeklődőket, akik a Mátrai Egyesült Pávakör és a lőrinci hagyomány­őrző népdalkor előadásaiban gyönyör­ködhetnek, és játékos kvízjátékra is sor ke­rül, értékes nyereményekkel. A Heves Megyei Önkormányzat koráb­ban is kezdeményezte a fejlesztési, beru­házási lehetőségek feltérképezését, kidol­gozását, amikor a megyében kiemelkedő adottság hasznosítására nyílott lehetőség. Bükkszék község önkormányzatával együttműködve 1998-ban kezdődött meg a Salvus gyógyvízre alapozott fürdőfejlesz­tési, településfejlesztési program elkészíté­se. E tanulmány összeállítását az Északke­let-magyarországi Regionális Intéző Bizott­ság is támogatta. Az 1992-ben készült egerszalóki gyógy­­idegenforgalmi fejlesztési projektnek a ko­rábbinál reálisabb, ütemezett megvalósí­tását szorgalmazza az önkormányzat. A Mátra és a Bükk természeti értékei, tá­jai, túrozási, kirándulási lehetőségei a me­gye egyik kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik. Fontos, hogy az érintett szakmai, tulajdonosi körrel együttműködésben, a természetvédelmi érdekek figyelembevé­telével a közeljövőben felmérjék a jelzett turistaútvonalak hálózatát, azok állapo­tát, s meghatározzák, hogy e téren milyen feladatok adódnak. A Heves megyei önkormányzat idegen­forgalmi feladatainak jobb ellátását is se­gítik a közelmúltban végrehajtott szerve­zeti változások. A helyhatósági választásokat követően megalakult a megyei közgyűlés nemzet­közi kapcsolatok és idegenforgalmi bizott­sága. Március 1-jétől az önkormányzati hi­vatal szervezetén belül - belső átcsopor­tosítások és a feladatok racionalizálása révén - megkezdte működését a Nemzet­közi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Iroda. E két szervezeti változás várhatóan kedve­ző lehetőségeket teremt majd arra, hogy a megye idegenforgalmának szervezésé­ben, marketingmunkájában a megyei ön­­kormányzat az eddigieknél szorosabb kapcsolatokat építsen ki a települési ön­­kormányzatokkal és más, érdekelt szerve­zetekkel. A középszintű turisztikai koordináció szá­mára kedvezőbb helyzetet teremthet a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok sor­sának mielőbbi végleges rendezése. Ke­zelhető működőképes struktúra kialakítá­sára van szükség; egyrészt fontos a hat megyés RIB átalakítása, kettéválasztása. A Tisza-tó kiemelt fejlesztése érdekében fontos, hogy a Tisza-tavi RIB tovább mű­ködjön. Borturizmus a Mátrában, Bükkben Az egri borvidék szőlőtermesztési ha­gyományai több évszázadra nyúlnak vissza. Szőlőhegyeinek fekvése, éghajlatá­nak különlegessége, tipikus talajadottsá­gai, kiváló tufapincéi, az itt élő emberek szakismerete, a szőlő- és borkultúra magas színvonala teremtette meg a lehetőséget, hogy méltán történelminek nevezhetjük ezt a borvidéket. Mindez indokolja a név használatát is: igazi márka, amit egrinek nevezünk, mint például az egri leányka, egri bikavér, egri olaszrizling, egri kékfran­kos, egri Cabernet, egri muskotály, egri Tramini. Az egri borvidék töretlen fejlődésének, a világ borpiacán való folyamatos jelen­létének egy lehetősége van, a kiváló mi­nőség. Az itt termelt szőlőből készült bor jellemzője, hogy­ gerinces, finom, de hatá­rozott savkarakterű. Bársonyos, „gömbö­lyű", illatokban gazdag, gyümölcsös, ám különösen a vörös borok dominánsan tel­tek, mély tartalmúak, ízhatásuk tartós. A mátraaljai borvidéken a leggondo­zottabb, sok-sok kézimunkával művelt sző­lőtáblákat találhatjuk. A „gyöngyösi ka­pások" szobrot is kaptak szorgalmas mun­kájukért. Itt, „ahol a Nap és a hegy össze­ér", szépséges, a zöldes árnyalatútól az aranysárgáig tükrösen csillogó, frissgyü­­mölcs-ízű, illatos fehérborok teremnek. Messze földön ismertek a gyöngyösi Sau­­vignon Blanc, a nagyrédei Chardonnay, az abasári olaszrizling, a domoszlói musko­tály és a nagy hírű gyöngyöspatai,­­tarjáni,­­solymosi és markazi borok, melyek a Mát­ra híres ételeinek igazi koronáját adják. Ez év tavaszán alakul meg az Egri Borút Egyesület, amely összefogja majd azokat a szőlőtermelőket, vendéglősöket, faze­kasmestereket, akik már most is gazdái a szőlőhöz, a borhoz kapcsolódó rendezvé­nyeknek. Már készül a „borúttérkép", ahol a pincészetek, vendéglők, szállások, mú­zeumok, horgász-, vadásztanyák, népi iparművészeti műhelyek egyaránt szere­pelnek, szigorú minősítés szabályai szerint. Információs központ a májusban újra megnyíló „Egri Borok Gyertyás Háza" lesz. A térségi önkormányzatok kezdemé­nyezésére, a hegyközségek csatlakozásá­val már az elmúlt év nyarán létrejött a Mátraaljai Borút Egyesület, amely felkarol­ja olyan borturisztikai célpontok fejleszté­sét, mint a gyöngyösi farkasmályi pince­sor, az abasári és gyöngyöspatai pince­­rendszer, a kisnánai várkörnyék. Hevesi Mozaik, Vásár Agriában A rendezvényturizmus terén a Hevesi Mozaik programsorozata révén nagy elő­relépést sikerült elérni. A „Heves megyé­ben mindig történik valami“ szlogen a gyakorlatban azt jelentette, hogy különö­sen a nyári főszezonban színes, változatos kulturális és szórakoztató programokra ke­rült sor a megye számos településén. A megyei programfüzet háromnyelvű változatban készült (magyar, német, an­gol), és széles körű áttekintést ad arról, hogy ez évben milyen események teszik tartalmasabbá a Heves megyében tar­tózkodó vendégek időtöltését. A tényle­ges kínálat valójában ennél még sokkal több programot tartalmaz - ezekről a me­gye Tourinform-irodái adnak naprakész tájékoztatást. A megyei önkormányzat a turistaforga­lom szempontjából kiemelkedő rendezvé­nyeket a szervezésben, előkészítésben tör­ténő közreműködéssel és anyagiakkal is támogatja. Az idei szezonra is gazdag a programok kínálata; nagy érdeklődésre számíthatnak a hatvani és kiskörei triatlon­­versenyek és a hozzájuk kapcsolódó prog­ramok, az egri várban megrendezendő „végvári vigasságok", a hevesi dinnye­fesztivál, a mátrafüredi „Benei búcsú", a hatvani kastélynapok és orgonahangver­senyek, a gyöngyösi "Négy Évszak" kon­certsorozat, a parádi palóc napok, a saru­­di Péter-Pál napi aratófesztivál, a siroki nemzetközi motorostalálkozó. A Noszvaji­­Idegenforgalmi Egyesület is igen sok, a fa­lusi­ turizmus lehetőségeit felvillantó prog­ramot szervez, a kemencében süthető éterek versenyén, a szilvalekvárfőzésen túl a gasztronómiai programokig, pinceláto­gatásokig. A rendezvények között kuriózumnak számít a július 31-én sorra kerülő kiskörei ví­zi parádé Szent Jupát jegyében. Mátra­­szentimre község gasztronómiai napokkal (Szlovák Csárda), kiállításokkal, folklór­­programokkal várja a vendégeket. Érde­kességnek ígérkezik a Jeles napok ételei a Palócföldön­ elnevezésű gasztronómiai rendezvénysorozat a parádi kisvendéglő­ben, ahol a­­bor és gasztronómia évei al­kalmából a vendégek megkóstolhatják Palócföld jellegzetes, a húsvéthoz, az ara­táshoz, a szürethez vagy a karácsonyi ün­nepekhez kötődő finom étkeit. Augusztus 24-29. között immár hetedik alkalommal rendezik meg Egerben a „ Vá­sár Agriában" rendezvénysorozatát. A ki­állítás és a hozzá kapcsolódó szakmai programok révén a megye a térség gaz­daságának meghatározó tényezőjévé vált, kulturális eseménysorozata pedig tu­risztikai vonzerő. Az ezredforduló egri bikavére Az egn borvidék szőlő- és bortermelői ez államalapítás 1000. évfordulójának tisztele­tére elhatározták, hogy pincéik legkivá­lóbb, 1997 es évjáratú boraiból elkészítik az ezredforduló bikavérét. a termesáv 1998. augusztus 20-a után ajánlhatták fel. minősítésre így adt össze az év végére a legjobbak háziasításával az ..ezredforduló egri bikavéréA borminősítő bizottság kiválasztotta a tárolás, kezelés szempontjából leginkább megfelelő pincét, ahol net pecsét alatt őrzik e márkás bort. Jeles ünnepnapjainkon a mnáenkon egri hegylm­­e men­etében a legjobb borászok végzik a pincemunkákat amelyeknek ter­mészetesen bárki tanúja lehet

Next