Népszabadság, 1999. április (57. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-01 / 76. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 1999. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Orbán a társadalmi párbeszédről A Gazdasági Tanács az ÉT-nél sokkal szélesebb szervezet lesz MUNKATÁRSUNKTÓL Az eddigi szisztéma nem foglalta átfogó jogi keretbe a kormány, a munkaadók és a munkavállalók érdekegyeztetését - jelentette ki a társadalmi párbeszéd új intézményei kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában. Az Érdekegyeztető Tanácsot (ÉT) felváltó Gazdasági Tanácsról szólva Orbán kifejtette: ez a testület többszereplős lesz elődjénél, meghívják egyebek mellett a Magyarországon befektető külföldi cégek és a pénzvilág képviselőit is. Tehát az ÉT-nél sokkal szélesebb, több véleményt befogadni képes szervezet jön létre. A kormányfő nem cáfolta, hogy jelentős gondolkodásmódbeli különbségek vannak a jelenlegi és az előző kormány, illetve egyes szakszervezetek között az érdekegyeztetés mikéntjével kapcsolatban. Mi azt gondoljuk ugyanis, hogy a szakszervezetek akkor szolgálják jól a polgárok érdekeit, ha elsősorban az üzemekben erősek. Szerintem keveset ér egy olyan szakszervezet, amelynek nagy apparátusa van, a kormánnyal állandóan viaskodik, de képtelen arra, hogy megvédje a tagjainak az érdekét egy adott gyárban. Ezért hosszabb távon annak örülnénk, ha Magyarországon olyan fejlődést mutatnának a szakszervezetek, hogy alul, a piramis alján megerősödnek, az országos ügyekben pedig csak ott és annyiban szólalnának meg és kérnének egyeztetési jogot, ahol és amennyiben ez rájuk tartozik - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán felhívta a figyelmet arra: a kormányprogram értelmében a gazdasági növekedésből származó források 50 százalékát lehet azonnali életszínvonal-emelésre fordítani, a másik felét viszont a jövőbe kell bombázni. MSZP: a kormány nem igényli a dialógust Az MSZP április 9-én megrendezi a párbeszéd napját - tudtuk meg a párt országgyűlési frakciójának tegnapi, pécsi országrészgyűlésén. A szocialisták úgy látják: a kormány nem igényli a párbeszédet a társadalommal. PÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A kormány alig leplezett ellenszenvvel viselkedik az ellenzékkel, a szakszervezetekkel és a civil szervezetekkel szemben, ezáltal az elmúlt fél évben érzékelhetővé vált a hatalom és a társadalom párbeszédének hiánya - mondta Kovács László, az MSZP elnöke (képünkön) tegnap a párt pécsi országrészgyűlésének sajtótájékoztatóján. A tegnapi rendezvény témája a társadalmi párbeszéd volt, és a felszólalók egyebek között hangsúlyozták: ennek a dialógusnak meg kell teremteni a garanciáit. Így az alkotmányban kell rögzíteni például az érdekérvényesítés és az érdekegyeztetés követelményeit. Az országrészgyűlés szónokai beszéltek annak fontosságáról, hogy a parlament újra hetenként tartson plenáris vitát. Az MSZP politikusai meg vannak arról győződve ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság döntése is erre kötelezi a kormánypártokat. Nagy Sándor, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese felvetette: a szakszervezeteknek át kell gondolniuk, hogy a jelenlegi, széttagolt érdek-képviseleti rendszer hasznos a munkavállalóknak. Április 9-én a párt megrendezi a párbeszéd napját - jelentette be Nagy Sándor, ezen a napon az összes szocialista országgyűlési képviselő találkozik választóival, és várja a polgárok észrevételeit, javaslatait. A pécsi országrészgyűléshez csatlakozóan az MSZP szakmai vitákat is rendezett Baranya városaiban és falvaiban. Ezeken - egyebek közt - szó volt a regionális, a megyei és a települési önkormányzatiságról, nyugdíjasok, illetve a kisebbségek helyzetéről, a mezőgazdaság, valamint a termelőszövetkezetek lehetőségeiről, az oktatáspolitikáról és az egészségügy gondjairól. A rendezvény előtt Kovács László beszélt a jugoszláviai konfliktus kilátásairól. A pártelnök szerint félő, hogy hosszan tartó és eszkalálódó háborúra kell felkészülni. Kovács biztos abban, hogy Magyarországnak nem kell tartania jugoszláv katonai csapástól, de figyelmeztetett arra, hogy terrorakciók esetleg érhetik hazánkat. Röviden Ügyészségek a fantomcégek ellen A pénzmosásra alkalmas fantomcégek felkutatása országos feladat, ezért az ügyészségek is növelni fogják a cégtörvényességi felügyeleti eljárások számát - jelentette ki dr. Sátori János, a legfőbb ügyész helyettese egy tegnapi debreceni sajtóbeszélgetésen. Hozzátette: az ügyészségek munkájának köszönhetően 1994 óta mintegy ezer fantomcéget töröltek a cégnyilvántartásból, de még felbecsülni is nehéz, hány ilyen társaság működhet most is Magyarországon. (Debreceni tudósítónktól) Konferencia a korrupcióról A Magyar Pax Romana Fórum április 5. és 10. között a korrupcióról rendez konferenciát Baján. A pártpolitikai semlegességre törekvő katolikus szervezet a mai magyar társadalom egyik legégetőbb problémájának tekinti a korrupciót. A konferencia programját szerdán sajtótájékoztatón ismertették a szervezők. A tanácskozáson többek között Bócz Endre, Hankiss Elemér, Horányi Özséb, Kende Péter, Lengyel László, Rabár Ferenc, Szakály Ferenc és Vásárhelyi Mária tart előadást. (Munkatársunktól) Belső átszervezés az OEP-nél A költségvetés informatikai fejlesztésekre fordítható pénzalapjából és világbanki támogatásokból több milliárd forintot költ majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár belső átszervezésre—jelentette be Lampé Zsolt, az OEP főigazgató-helyettese tegnapi debreceni sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: jelenleg húszféle informatikai rendszer működik az országos és a megyei egészségbiztosító pénztáraknál, ami a napi munkában gondokat okoz. Az átszervezésre fordítható pénz jelentős részét egy új, egységes informatikai rendszer megvalósítására fordítják. Kérdésre válaszolva elmondta: hét megyében a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetőjét már felmentették, és további személycserék várhatók. (Debreceni tudósítónktól) Hack vitája a házelnökkel Értetlenül fogadtuk Áder János házelnök keddi kijelentését, hogy nem kapta meg levelünket, amelyben a házbizottság csütörtöki összehívását, és április 6-tól a korábbi parlamenti munkarendre való viszszatérést kértük - nyilatkozta lapunknak szerdán Hack Péter. Az SZDSZ frakcióvezető-helyettese elmondta: a kérésüket tartalmazó levelüket kedd délben küldték át az Országgyűlés elnökének. A házszabály szerint, ha egy frakció a házbizottság összehívását kéri, a kérésnek eleget kell tenni. Azt szeretnék elérni, hogy a parlamentben a jövő héttől álljon helyre az alkotmányos helyzet. Hack szerint az AB döntésének értelmében megengedhetetlen, hogy egyszerű többséggel határozzon a T. Ház működési rendjéről. Kijelentette: a házelnöknek a házszabály szerint az Országgyűlés érdekeit kell képviselnie, nem a Fideszét. Arra is felhívta a figyelmet: az alkotmány előírja, ha a képviselők egyötöde kezdeményezi, akkor nyolc napon belül össze kell hívni a rendkívüli ülést. — Ha a házelnök nem tesz eleget a kérésünknek, akkor az MSZP-vel konzultálni kívánunk arról, hogy közösen kezdeményezzük a jövő hétre a rendkívüli ülés összehívását - mondta Hack. Áder János házelnök szerdán levélben értesítette az SZDSZ-t arról, hogy a Fidesz, az FKGP, az MDF és a MIÉP frakcióvezetőinek „előre lekötött” programjai miatt a házbizottság „összehívására vonatkozó kötelezettségének” legkorábban április 8-án tud eleget tenni. K.J.T. Nem született megállapodás az új Nemzeti Színházról A főváros vezetése szerint időhúzó taktikát folytat a kormányzat, amely nem tud vagy nem akar állást foglalni a Nemzeti Színház ügyében - jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester azon a szerdai tájékoztatón, amelyet korábban a kultusztárcával való megegyezés reményében hívtak össze. MTI-JELENTÉS A főpolgármester a halogatás jeleként említette, hogy az általuk javasolt kompromisszumos megállapodás aláírásától az utolsó pillanatban visszalépett a kulturális miniszter. Demszky Gábor (képünkön) hangsúlyozta: a főváros ennek ellenére továbbra is nyitott a megegyezésre. Ennek jegyében aláírta azt a hétpontos elvi nyilatkozatot, amelyet a tárca készített a helyzet rendezésére. Aláírta a főváros 24 pontos kritériumrendszerét is, mivel álláspontja szerint csak az ebben foglalt jogi, pénzügyi és városképvédelmi garanciákkal együtt vállalható a főváros számára a tárca javaslata. A főpolgármester bízik abban, hogy rövidesen a miniszter is mindkét iratot ellátja kézjegyével. Abban az esetben viszont, ha a kormány végül is november 6-ig nem nyilatkozna egyértelműen ez ügyben, akkor a korábbi szerződésnek megfelelően a fővárosnak eredeti állapotban kell viszszakapnia az Erzsébet teret. Demszky közölte: a tárgyalások során azt tekintette a legfontosabbnak, hogy kímélje a közpénzeket, illetve érvényesítse a városképi szempontokat. A főváros szerint a legolcsóbb és a leggyorsabb az lenne, ha az eredeti helyén valósulna meg a színház. A kormány ezt pénzhiányra hivatkozva elvetette, és azt is, hogy a millenniumi keretből vegyék el a színházhoz szükséges pénzt. Hasonló sorsra jutott az a felvetés is, hogy zenepalota legyen a téren. A főváros újabb rendezési javaslata szerint üzleti hasznosításban konferenciaközpont épülne a téren. Támogatják a kormánynak azt a szándékát, hogy a buszpályaudvar helyén Nemzeti Szalon létesüljön. Az Erzsébet tér sorsának rendezése után a főváros egyetért azzal, hogy az új Nemzeti Színház a Városligetben legyen. Erre ingyen telket adnak az államnak. Igénylik viszont a Felvonulási tér fennmaradó részének parkosítását, valamint azt, hogy a buszok parkolására is alkalmas mélygarázs épüljön a tér alatt. E mellett egy modern koncertterem, illetve zenepalota is épülhetne 2002-től. A főváros által javasolt Közraktár utcai telek mellett szóba került a II. kerületi Ganz-telep is e célra. Mindezeket a főváros megfelelő garanciákkal tartja megvalósíthatónak. Áprilistól kapnak támogatást a munkanélküli energiaipariak Várhatóan áprilistól részesülhetnek a villamosenergia-ipari foglalkoztatási alapból az ágazat privatizációja során munkahelyüket elvesztett dolgozók. A bányászszakszervezet és a villamosenergia-ipariak érdekvédelmi szervezete önsegélyező pénztárakat alakított, amelyeken keresztül hozzájuthatnak az érintettek a támogatáshoz. A villamosenergia-ipari privatizáció megkezdésekor, 1995-ben született megállapodásban a kormány vállalta, hogy a magánítás a munkavállalókat érintő negatív hatásainak enyhítésére az értékesítési bevételekből elkülönített alapot hoz létre. Hosszas tárgyalás előzte meg azt a döntést, amelynek alapján a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége kidolgozta az alap felhasználásának eljárásrendjét. E szerint a privatizációból befolyt keretösszeg öt százalékát, a mintegy 8,6 milliárd forintot az ágazati szakszervezet alapján felosztják, évente meghatározva a felhasználható részösszeget. A céltámogatási alap az iparágban hosszú ideje munkaviszonyban álló, de munkahelyüket a privatizáció során elvesztő munkavállalók élethelyzetét igyekszik megkönnyíteni. A pénztárak az elsősorban az iparágon belüli munkahely-változtatás elősegítését, áttelepülést támogatják, maximum 600 ezer forinttal. Szakmai képzésben, tovább- és átképzésben részt vevők maximum 250 ezer forint finanszírozásra számíthatnak. A munkanélküli-járadék kiegészítésére személyenként havonta 10-25 ezer forintot fordít az alap. Szalayné Pásztor Gabriella, a bányászszakszervezet alelnöke lapunknak elmondta: a szakszervezetek kezdeményezésére a közeljövőben összeül az a tárcaközi bizottság, amelyik dönt az önsegélyező pénztárak első negyedévi működési költségeinek további átutalásáról. A két szakszervezet már megkezdte azok beléptetését a pénztárba, akik jogosultak a támogatásra a villamosenergia-ipari foglalkoztatási alapból. A Bakony Erőmű Rt.-nél például mintegy ötszáz bányász jelezte, hogy belép a pénztárba, a komlói bányaüzemnél több mint négyszáz tag van, számuk az ütemes bányabezárás miatt várhatóan 1200-ra emelkedik az év végéig. Ha a tárcaközi bizottság döntése után a két önsegélyező pénztár számlájára kerül 1,5-2 milliárd forint, a következő hetekben már eljuthat a támogatás a munka nélkül maradtakhoz, a korengedményes nyugdíjba kényszerültekhez. Kun J. Erzsébet Fórum a kistelepülések működéséről MTI-JELENTÉS A kistelepülési önkormányzatok működőképes feltételeinek megteremtésére törekednek a 2000. év költségvetésének kimunkálása során - mondta Kontrát Károly, a BM államtitkára szerdán a kistelepülésekkel foglalkozó győr-ménfőcsanaki fórumon. A jobb működéshez célszerű lenne az önkormányzatok kötelező feladatainak csökkentése, továbbá a körzeti, városkörnyéki közszolgáltatást nyújtó szint megteremtése. Varga Mihály, a PM államtitkára hangoztatta: az önkormányzatok finanszírozásáról a tárca olyan megoldásban gondolkodik, amely a központi forrásokat racionálisabban próbálja elosztani, megteremti a lehetőséget a helyi források körének bővítésére, de nem adja meg annak az esélyét, hogy az országban ma meglévő területi különbségek nőjenek. Hámori szerint Demszky jobb belátásra tért Örvendetes fordulatnak tartom, hogy Demszky Gábor főpolgármester jobb belátásra tért és elfogadta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kidolgozott, hét pontból álló, a Nemzeti Színházra is vonatkozó elvi megállapodási javaslatot - közölte szerdán Hámori József miniszter. MTI-JELENTÉS Hámori József (képünkön) ismertetése szerint az előzetes szerződéstervezet pontjai kitérnek a Nemzeti Hangversenyterem felépítésére, valamint az Erzsébet tér rendezésére is. Az elvi megállapodás akkor lép hatályba, ha a Magyar Köztársaság kormánya, illetve Budapest Főváros Közgyűlése határozatával jóváhagyja azt. A minisztérium javaslata szerint - amelyet elfogadott a főpolgármester - a Nemzeti Színház a Városligetben, a Felvonulási téren kapna helyet, illetve a tárca vállalná, hogy felszíni közparkkal együtt mélygarázst is épít a teátrum mellé. Mindezt a kormány által a nemzeti teátrum beruházására meghatározott 10,7 milliárd forintos keretből biztosítanák. A pontos telekrajzi kijelölés természetesen csak a végleges szerződés (amely jóval részletesebb lesz, és rendezi a jogi hatásköröket is) aláírásával történhet meg, a XIV. kerületi önkormányzattal való egyeztetések után. Hámori közölte: az Erzsébet téren a vállalkozói szféra bevonásával szintén mélygarázst alakítanak majd ki, amely felett a korábbi tervekkel ellentétben nem közparkot, hanem konferenciaközpontot helyeznek el. Ez a módosítás vélhetően megnöveli a beruházás költségeit, amelyet egyébként a tárca és a főváros előzetes megegyezése alapján egy külföldi nagyberuházó cég végez majd. Hozzátette: Budapest főpolgármestere már jelezte a tárcának, hogy a Madách téren lévő bazársort lebontják, s így megnövelik a Belváros levegőcsatornáját. A miniszter szerint a koncertterem is új helyszínt kapott a korábban a IX. kerületi Közraktár utcában tervezett építkezés helyett, mivel a beruházásnak statikai, megvalósítási és gazdaságossági nehézségei is lettek volna. A Nemzeti Hangversenyterem a II. kerületi Ganz gyártelepen kap majd helyet, amelynek kialakítását legkésőbb a Nemzeti Színház beruházásának befejezését követő 90 napon belül megkezdi a minisztérium. Hámori kijelentette: a három nagyberuházásra vonatkozó végleges szerződés remélhetőleg egy hónapon belül formát ölthet. Tegnap ült össze az a bizottság, amely a Nemzeti Színház igazgatói-főrendezői tisztére kiírt pályázatot bírálta el. Pál József, a kultusztárca helyettes államtitkára lapunknak elmondta, hogy egyetlen érvényes pályázat volt. Ez a Hevesi Sándor téri színház jelenlegi főrendezőjének, Iglódi Istvánnak a pályamunkája, amelyet a testület egyhangúlag fogadott el. Ezért Hámori József kultuszminiszter felhatalmazta az államtitkárt, hogy bejelentse: Iglódi Istvánt nevezi ki, aki ez év július 31-től 2002. július 31-ig tölti be a megpályázott tisztet. Visszavonják a maffiacsomagot? Folytatás az 1. oldalról E cselekmények körébe tartoznak: a bűnszervezethez tartozás, a fegyveresen elkövetett és a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények, a terrorcselekmények, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, a pénz- és értékpapír-hamisítás. Az idegenrendészeti szabályok szigorításával az illegális munkavállalásnak, a külföldi bűnelkövetők beszivárgásának kíván gátat vetni a javaslat. A tervezet ugyanakkor 18 hónapban maximálná azt az időt, amennyit a kiutasításra váró külföldi közösségi szálláson tölthet. Ha enynyi idő alatt a hatóságok nem tudják az illető kitoloncolásához szükséges okmányokat beszerezni, ezt követően a hatóságok más, kötelező tartózkodási helyet jelölnek ki a külföldi számára. Ezzel egy időben a hatósági gondoskodási kötelezettség megszűnik. A tervezet arról nem szól, hogy a kijelölt kötelező tartózkodási helyen a külföldi miből biztosítja létfenntartásának költségeit. A javaslat készítői a bűnözés elleni hatékonyabb fellépés érdekében egyebek között felhatalmazást kérnek arra, hogy a kábítószerbűnözés, a terrorizmus, a fegyveres bűntények tetteseinek felderítése, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni fellépéskor ne csak az értékpapír- és banktitokhoz juthassanak hozzá, hanem bármilyen más adatbázisból is információt kérhessenek. Más bűncselekmények esetében csak akkor kérhetnek a fentiekhez hasonló adatszolgáltatást, ha a vizsgált cselekményt a törvény két év börtönnél súlyosabb büntetéssel fenyegeti, és ha előre beszerezték az adatkéréshez az ügyészi engedélyt. A kormány jövő heti ülésén dönt az előterjesztésről. Ám ahhoz, hogy a már elfogadott korábbi, a törvényhozás által már megszavazott javaslatát visszavonhassa, és a módosítottat újként beterjessze, a parlament jóváhagyása is szükséges. Fekete Gy. Attila