Népszabadság, 1999. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-01 / 125. szám

24 oldal ^ Ma: Munkakör / Computertechnika ^ ára: 62 forint 1­999. JÚNIUS 1., KEDD ORSZÁGOS NAPILAP —ÉVII., 125. SZÁM, ELSŐ KIADÁS "MOL 7­7 A Nap Témái Balkáni háború: pró és kontra A magyar értelmiség megosztottsága a bombázások kérdésében: öt érv a NATO- akció mellett Heller Ágnestől - öt érv el­lene Krausz Tamástól. 7. oldal Helikopter kényszerpihenőn A kelet-magyarországiak ellátását segí­tő mentőhelikopter kötelező felújításra szorul, ám nincs meg a pénz. 8. oldal Alkalmasnak találom magam Szenes Andrea, a Magyar Televízió újonnan kinevezett műsor-alelnöke la­punknak nyilatkozva elmondta: Torgyán József jó szemmel vette észre az ő tehet­ségét. Az új tisztség benne volt Szenes Andrea sorsában. 9. oldal Még tárgyalnak a hús áráról A sertéshús és a baromfi ára is emelked­het a napokban, akár negyven százalék­kal is. Ám még hetekig eltarthat, amíg megegyeznek az új árakról. 15. oldal Amit nem tanítanak A társadalmi ösztöndíjak rendszere a múlté, a vállalatok a „szendvicsképzést” támogatják. Munkakör mellékletünk szerint immár a magyar vezetők váltak „exportcikké”. 16. oldal Vádjavaslat Pelikán ellen Vámorgazdasággal gyanúsítják Pelikán Lászlót, az adórendőrség volt főnökét, aki jelenleg az APEH elnökének tanács­adója. Az ügyészségi nyomozóhivatal vádemelési javaslatot tett a Teve utcai rendőrségi székházban vásárolt arany ékszerek miatt. 23. oldal Évi 26 milliárd cigaretta A felnőtt magyar lakosság 35-38 száza­léka dohányzik - hangzott el a nemdo­hányzó világnap alkalmából. 23. oldal Júliustól törzskönyv a használt autóknak Január óta százezer új forgalmi enge­délyt és hetvenezer törzskönyvet ad­tak ki az autótulajdonosoknak. Júli­ustól pedig megkezdődik az okmány­csere: még az idén háromszázezer használt és további 120 ezer új autót kell korszerűbb okmányokkal ellátni. Nem kizárt, hogy a bonyolultabb ügy­menet miatt a felek a tulajdonjog át­írásakor hosszas várakozásra kény­szerülnek majd. MUNKATÁRSUNKTÓL Eddig mintegy százezer új típusú forgal­mi engedélyt és hetvenezer törzskönyvet állítottak ki a hatóságok - tájékoztatta la­punkat az Országos Rendőr­főkapitányság alosztályvezetője. Mándi Sándor elmondta: a különbség oka, hogy a hitelkonstrukciókban vásárolt autóknál a pénzintézetek a törlesztés időtartamára felfüggeszthetik a törzskönyv kiadását. Az újonnan forgalomba helyezett jármű­veket január óta látják el a korszerűbb és biztonságosabb iratokkal, július 1-jét kö­vetően pedig megkezdődik az okmány­csere is: a tulajdonjog változásakor új forgalmit és törzskönyvet adnak ki. Így a második fél évben legalább háromszáz­­ezer használt kocsi okmányait kell kicse­rélni, emellett 100-120 ezer új gépjármű­vet is el kell látni a szükséges papírokkal. Mindez sem a használt kocsik eladóinak, sem azok vásárlóinak nem jelent újabb kényelmetlenséget. Júliustól... folytatás az 5. oldalon Újra napirenden a G8 tenter Rakéta és repülőgép-alkatrész hullott magyar területre A jugoszláv legfelsőbb vezetés, élén Szlobodan Milosevics államfővel meg­erősítette: elfogadja a G8-ak által a ko­szovói válság rendezése érdekében ki­dolgozott elveket. Belgrád felszólította az ENSZ BT-t egy határozat elfogadásá­ra, amely lehetővé tenné a válság megol­dását. Az Egyesült Államok fenntartá­sokkal fogadta a bejelentést. Mike Hammer, a Fehér Ház szóvivője közölte: Washington üdvözöl minden pozitív fej­leményt, de nem világos, hogy Belgrád elfogadja-e a NATO valamennyi felté­telét. A Belgrádra gyakorolt katonai nyo­más eredményének tulajdonította az Eu­rópai Unió több országának külügymi­nisztere, hogy a jugoszláv vezetés haj­landónak mutatkozik elfogadni a rende­zési elveket. Feltételezhetően egy kazettás bombá­ból kiesett Rockeye típusú rakéta hullott a Baranya megyei Beremend sertéshiz­laldájára hétfő délelőtt, Zalaújlakon pe­dig repülőgépből kiesett alkatrészt ta­láltak. Részletek a 2. oldalon A szerb légelhárítás védeni próbálja a fővárost Belgrádi lakos a tegnapi NATO-csapás után reuters-fotók Kuncze: A Fidesz pénzt vett ki a Postabankból ____________ MUNKATÁRSAINKTÓL Kuncze Gábor tudomása szerint a kor­mány megalakulását megelőző nyolc hónapban a Fideszhez közel álló vállal­kozások több mint egymilliárd forintot vittek ki a Postabankból, „csak” a kabi­net megalakulásának a napján 250 milli­ót. Az SZDSZ frakcióvezetője az Or­szággyűlés hétfői ülésén napirend előtt beszélt erről, annak kapcsán, hogy a kormányzati többség a szabaddemokra­ták javaslatait rendre leszavazza, így azt az indítványt sem hajlandók tárgyalni, amelyben az SZDSZ a Postabank kon­szolidációjának vizsgálatára parlamenti bizottság felállítását javasolja. Kuncze leszögezte: ha a kormánypárti többség továbbra sem hajlandó vizsgálóbizott­ság felállítását támogatni, akkor az az egymilliárd forintos ügylet eltitkolásá­nak szándékát is jelzi. Kuncze a rádió­nak tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kor­mány megalakulásának napján több szerződést kötöttek több vállalkozással. Tudomása szerint a cégek tulajdonosai kapcsolatban álltak a Fidesszel, például a párt alkalmazottai voltak, illetve a kor­mányalakítás után különböző funkciók­ba kerültek. Meglátása szerint, bár a Fi­desz a közpénzek elfolyásának megaka­dályozásáról beszél, valójában ez a párt volt a legfőbb haszonélvező. Varga Mihály (Fidesz), a PM államtit­kára azt mondta: Kunczénak elő kellene vennie dokumentumait, mert az általa el­mondottak bombasztikus bejelentésnek tűnnek, de eddig minden valóságalapot nélkülöznek. Elgondolkodtatónak tartja, hogy Princz Gábor védőügyvédje az a Nehéz-Posony István, aki már két ízben is az SZDSZ képviselőjelöltje volt. Mádi László (Fidesz) tudomása szerint a szóba jöhető cégek Simicska Lajoshoz kötődnek, neki pedig nincs a Fideszben pártfunkciója. Parlamenti híreink a 4. oldalon Bizonytalan biztosítóberendezések Alkatrész- és forráshiánnyal küzd a MÁV Megkétszereződött a vasúti biztosító­­berendezések üzemzavarainak száma az elmúlt tíz évben a MÁV Rt.-nél. Az egyre szaporodó rendellenességeket elsősorban a vasúti berendezések el­avultságával, elhasználódottságával, illetve a szándékos rongálásokkal ma­gyarázzák a szakemberek. MUNKATÁRSUNKTÓL A magyar vasút vonalhálózatán működő biztosítóberendezések üzemzavara már évekkel ezelőtt is mindennapos volt. A MÁV 1990-ben csaknem 27 ezer kisebb­­nagyobb üzemzavart regisztrált és hárí­tott el, azaz naponta átlagosan majdnem 74-et. A működési rendellenességek oka­inak sorában a fényjelző berendezések iz­zóinak, a biztosító áramkörök jelfogói­nak meghibásodása éppúgy szerepelt, mint a fénysorompók akkumulátorainak, a vasúti távközlési kábeleknek, rézből ké­szült földkábeleknek az eltűnése. Az előforduló zavarok feléért közvet­lenül a biztosítóberendezések meghibá­sodása okolható - állították az illetéke­sek. Mintegy nyolcezer esetet írtak a fenntartási hiányosságok, négyezret a rongálók számlájára. A helyzet azóta tovább romlott. A MÁV az utóbbi tíz évben forráshiány mi­att az indokoltnál lényegesen kevesebbet költhetett a pályavasúti eszközök, köztük a biztosítóberendezések fenntartására, fej­lesztésére. Holott a biztosítóberendezések jelentős hányada több évtizede szolgálat­ban van, és az elmúlt években végrehaj­tott korszerűsítések ellenére is többségük elavult mechanikus, esetleg jelfogós be­rendezés. Javításuk, karbantartásuk az egyre nyomasztóbb alkatrészhiány miatt előbb-utóbb a MÁV szakemberei szerint is lehetetlenné válik. Mindez mára nem csupán a vasúti szolgáltatások színvona­lában, hanem a MÁV berendezéseinek megbízhatóságában, helyenként az ü­zem- és forgalombiztonságban is érezteti hatá­sát. Az összesítések szerint 1997-ben csaknem 55 ezer üzemzavart kellett elhá­rítaniuk a vasút munkatársainak. Bizonytalan... folytatás a 13. oldalon Több magyar békefenntartót kérhet a NATO A NATO-ban ma tartanak először csapatfelajánlási konferenciát, hogy megpróbálják összeállítani a 45-50 ezer fős koszovói nemzetközi alakula­tot. Magyarország várhatóan megerő­síti korábban tett felajánlását (120 fős műszaki egység), bár nem kizárt, hogy a kormány felülvizsgálja a hozzájáru­lás növelésére vonatkozó álláspontját. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL A katonai tervezők már elkészítették a „kívánságlistát” a koszovói békefenn­tartó akcióhoz (KFOR) szükséges csa­patokról, és ennek alapján a tagállamok, illetve a békepartnerek képviselői ma előzetes felajánlásokat tesznek. A szö­vetséges erők európai főparancsnoksá­gán, a belgiumi Monsban a mai tanács­kozást minden bizonnyal további kon­zultációk követik, már csak azért is, mert a KFOR pontos összetétele a ko­szovói fejleményektől is függ. A NATO továbbra sem tervez száraz­földi inváziót, a szövetség most a béke­­fenntartásra és a menekültek hazakíséré­sére összpontosít - hangsúlyozta Jamie Shea NATO-szóvivő. A Koszovóval szomszédos Macedóniában jelenleg 16 ezer NATO-katona állomásozik, és az at­lanti szövetség a létszámot 30 ezerre akar­ja növelni, de ehhez még a macedón kor­mány jóváhagyását is meg kell szereznie. A legtöbb katonát eddig Nagy-Britannia ajánlotta föl (a mostani 5 ezer mellé to­vábbi 12 ezret), és jelentős hozzájárulás várható Franciaországtól, illetve az Egye­sült Államoktól is (7-8 ezer fő). Magyarország még korábban 120 fős műszaki alakulatot ajánlott föl a NATO- nak, és valószínűleg ezt az álláspontot erősíti meg a mai konferencián is. Szö­vetségi illetékesek többször utaltak arra, hogy Magyarországra mint új NATO- tagra és Jugoszláviával szomszédos ál­lamra megkülönböztetett figyelem irá­nyul. Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a magyar kormány végül meghatá­rozóbb és „látványosabb” hozzájárulás­hoz próbál majd parlamenti felhatalma­zást szerezni. Pócs Balázs Erdélyi Lajos tábornok, a HM szóvivője a magyar részvétel mér­tékével kapcsolatban lapunknak nyilatkozva aláhúzta, hogy az már most is jelentős. Magyar orvosok, katonai egészségügyiek dolgoznak Albániában, és a szövetség katonai infrastruktúrája szempontjából megkülönböztetett jelentőségű a légtér- és repülőtér-használat. Munkanélküli­ellátás fél évre? A jövő évtől a jelenlegi egy évről hat hó­napra csökken a munkanélküli-járadék folyósításának időtartama - jelentette be a kormány tervét Orbán Viktor minisz­terelnök tegnap, a tiszteletbeli konzulok budapesti találkozóján. A hír a kormány­főhöz közel álló köröket is meglepte, hi­szen a kezdeményezésről nem tudtak. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter lapunknak elmondta: a minisz­terelnök kérte fel a tárcát arra, hogy dol­gozzon ki a kormányprogram politikai szándékának megfelelő szakmai progra­mot. Ennek lényege a passzív munkanél­küli-ellátások felváltása aktív munkaerő­piaci programokkal. Vagyis nem a szol­gáltatás megszüntetéséről, hanem átala­kításáról van szó. A tárcánál több terve­zet is készült, amelyek közül a járadék fo­lyósításának fél évre való mérséklése a legradikálisabb. A miniszter szerint ed­dig egyik tervezet sem került olyan álla­potba, hogy azt az érdekegyeztető fóru­mok, illetve a nyilvánosság elé terjesz­­szék. Kérdésünkre, hogy a miniszterel­nök miért jelentette be mégis az intézke­dést, Harrach úgy válaszolt: vélhetően ezt az elképzelést támogatja. M. R. A. Részletek és háttér a 17. oldalon

Next